Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-01-30 / 1028. szám
XXVIII. évfolyam. 1028- sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hscáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő* 1931 ja nuár 30Aliién aranykora... Amikor a perzsa háborúk után, a kifosztott, elszegényedett, erkölcseiben is megromlott Athén új arehonokat választott, a tobzódó demagógia áldozatokat követelt a jelentkezőktől. A nehéz kérdésekre a jelöltek azzal feleltek, hogy pénzt szórtak az éhes nép közé, mint ajándékot, vagy földjeik egy részét osztották szét köztük, — eldicsekedtek vagyonukkal, kincseikkel és — aranyhegyeket, harci dicsőséget, zsákmányt ígértek a tömegnek. Csak a kisvagyonú, de nagytehetségű Perikies tért el ettől a szokástól és amikor azt kérdezték tőle, hogy: — Mit adsz a népnek? — azt válaszolta: — A szívemet! Az elégedetlen demagógok feléje zúgták a második kérdést: ..— Mi a te vagyonod? —: A becsületem! — És e kettővel mi a te célod? — szólt a gúnyos harmadik kérdés. — A béke! Az első percben csalódottan za- jongott a tömeg, de a fórum hátterében összegyűlt komoly polgáriig - erre fclratölt'a a lármázó csoportot és egyhangúlag Perikiest választotta meg első archonnak. És Athén Perikies uralma alatt élte aranykorát! * A világháború és a forradalmak után Budapest kifosztott, elszegényedett, erkölcsileg is megromlott polgársága, amikor újból főpolgármestert választott, — Ripka Ferencet emelte e magas polcra, aki fölajánlotta: — a szívét, — a becsületét — és nem ígért mást, mint — békét! Azt az aranyszívét, azt a színtiszta becsületét! Tobzódott körülöttünk akkor könyörtelenül, szív nélkül a gyűlölet, — a tehetetlen rosszakaratú vagy tudatlan városi aeropag, mely uralmát csak a szenvedélyeket felkorbácsoló kérdések odave- tésével, a megosztott polgárság egymásra uszításával tudta fenntartani. A polgárság vagyonát nem a pozitív becsület őrizte, hanem a politikai szolgálatok jutalmául szolgált a vagyonőrzés tisztje. Ez a vagyon nem a polgárság összeségének az érdekeit szolgálta, hanem nagyrészt csak az uralkodásban egymást felváltó kasztokét. A koncon, ez elhullatott morzsákon egymást marcangolta a tömeg és a templomok küszöbét taposó vénasszonyok szórták átkaikat ■mindenkire, aki a kaszt uralma előtt nem hajolt meg. Magas lánggal lobogott a gyűlölet és a béke galambját vércsék üldözték, hogy ne találhasson fészke számára helyet. Rohamosan pusztult minden, romlott a pénz értéke, olcsó volt az erkölcs és a lelkekben dúlt a bolsevizmus. Nagyon tisztának, nagyon jónak, nagy keresztényi hittel bírónak kellett lennie, aki azt a szót merte kimondani: — legyen béke! Még soká zajlott elől a fórum, a demagógia még szórta sáros jelszavait, — de a komoly polgárság nagy tömegei odaállottak Ripka Ferenc mellé, aki mögött földerengett a béke glóriája. A béke mellé állott a munka, az alkotó munkát követi majd a gyarapodó jólét, ez a munka új utakat épít a boldogulás felé, amely utak összetartó habarcsát nem a polgárság könnye és verejtéke adja, új forrásokat nyit, amelyekből egyaránt merít a város és a polgárság, a föld istenadta kincseit hozza napfényre és így megerősödve szeretetben, jóságban, elindulhatunk békességben ezeken az új utakon, amelyek oda vezetnek — Budapest aranykorához! Én hűséggel, szeretettel álltam melléje már az első szónál és örömmel segítem őt a magam_erejével j ebben a városmentő munkában. Kozma Jenő dr. A lakáskérdés Budán egyik megakasztója a fürdőváros fejlődésének, mert a fürdővendégek esetleges tömeges jelentkezése esetén a szállodákban alig helyezhetők el, kevés a penzió és a magánlakásokban egyáltalában nincs úgy berendezkedve a polgárság, hogy a fürdő vendégeket kellőképpen elláthassa. Kár volt, hogy a székesfőváros csendesen ad acta tette a Hollós Mátyás Társaság által 1924-ben beterjesztett indítványát, hogy a budai óváros kiépítésével kapcsolatosan módosítsa a város az építési I szabályrendeletet oly módon, hogy még a kétszobás lakásokban is az egyik szoba külön bejárattal kiadható legyen. Enélkül alig képzelhető el Buda mint fürdőváros. Két új elöljáróságot kap Buda, a XI. és a XII. kerületben. Az egyik Kelenföld, ősi szépnevű kerület, kár volna a nevét megbolygatni. Egyúttal nagyrahivatott kerület, mert a szemben épülő csepeli kikötő nagy fejlesztő hatással lesz reá. A Duna felé eső része gyárvárosnak van szánva, amit I rendkívül szolgál majd az össze- kötőhídon Budára kerülő vasút, mely a Fehárvári-út előtt fordul vissza a Duna felé és a Dunapart 1 mentén fut Albertfalva felé és tovább Bécsnek, illetve Pécsnek vagy Fiúménak. A vasútnak 1—2 percnyi késés, a gyáriparnak pedig a mai helyzet félnapi késés. Ezt a városrészt a hatalmas. Fehérvárirút választja el a nyugati részétől, amelynek a még idenéző részén kertváros, de a hegyek felé eső részén Buda világfürdő egyik jelentős része, a budai Karlsbad, Gastein épül ki, a maga hegyvidéki penzióival, hoteljeivel. Ennek bölcs megalapozásához európai áttekintéssel bíró elöljáró és hozzá méltó tisztikar kell. A XII. kerület lesz a budai hegyvidéknek az a része, mely a II. kerület egész és az I. kerület fél hegyvidékét öleli föl. Ennek az új kerületnek a feladatát nem kell fejtegetnünk. Mindenki tudja, érzi, hogy ezen fordul Buda világfürdő sorsa. Ez a hévízi fürdők klimatikus hátvédje, a beteg párhuzamos kúrája a völgyben fekvő forró gyógyforrásokkal. Most Bódy Tivadar bölcs gondozására van bízva és a legjobb kezekben van. Itt visszaesés el sem képzelhető. - De geográfiái, fekvése, embergyógyító hivatása- egészen elüt a többi’ tizennégy kerülettől. Ide fölkészült válogatott . vezérkarral kell jönnie az új - elöljárónak, nehogy a- nehezen • ■ indult fejlődés megakadjon.' ' Márpedig mi szokott megtörténni az ilyen új hivatalok kreálásánál? A hivatali személyzetet, a tisztviselői kart a meglévő hivatalokból vezénylik át ide és az így leapasztott hivatalok mindig a selejtesebb anyagot igyekeznek kimustrálni, a kevésbé tehetségeseket s akkor az új elöljáró személyes kiválósága is csődöt mond, ha másodrendű vezérkart rendelnek melléje. Minden megérett eszme kitermeli a maga hivatott művelőit. -— Erre a valószínűségre már eleve felhívjuk az intézők szíves figyelmét, mert a budaiak eddig büszkék voltak a budai elöljárókra. luft Pif Rénlése — a fürdőügy, a gyógyforrások ügye és ezzel kapcsolatosan az idegenforgalom ma már tényleg; azok közé a kérdések közé sorozható, amelyek állandóan napirerden maradnak a városi politikában. RIPTC A. . dt. főpolgármesternek ünnepélyes keretek között történt újbóli megválasztása alkalmából kifejtett programmjában kijelentette, hogy „... Felhívom és ébrentartom a figyelmet a fürdőváros és idegenforgalmi ügyek támogatására. Mert meggyőződésem szerint Budapest gazdasági jövőjének fel nem becsülhető értékei vannak ezen a téren kiaknázatlanul és erről a nemzedékről hálával fog megemlékezni a jövő. A gazdaságilag független Budapest lehet csak igazán a maga ura. Ha a székesfőváros gazdaságát olyan jövedelmi forrásokra tudjak felépíteni, melyek az adózók megterhelése nélkül, a természeti viszonyok felhasználásával hoznak hasznot Budapest háztartásában, akkor megenyhül a közönség terhe és újra megindul a bevándorlás és fejlődés ide, ahol új munka és jövedelem kínálkozik. Ennek a célnak elérésére egyik út Budapest természeti kincseinek felhasználása, a fürdőváros kifejlesztése és az idegenforgalom előmozdítása. KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő és a községi politikában a kormánypárt elnöke azt a nagyfontosságú kijelentést tette lapunk számára, hogy a városházi választások befejeztével az első és legfontosabb ügy az idegenforgalom és fürdőügy köz- igazgatási megszervezése lesz és erre Harrer Ferenc dr. bizottsági tagnak már kész előterjesztése van. BECSEY ANTAL, a Községi Polgári Párt alelnöke, aki évtizedek óta a legbehatóbban foglalkozik a gyógyforrások kérdésével és azok hasznosítását a Lukácsfürdő szállodájának fűtésével bö is igazolta, — minden irányban és minden tekintetben felbecsüli a budai gyógyforrások értékét és azt körülbelül 8—10 millió dollárban állapította meg. Ezeknek a gyógyforrásoknak az értékesítése hasonló nagyságú akár belföldi, akár külföldi tőke bevonásával olyan arányokban fejleszthető, amely az állandó gyógyvendégek számát rövid időn belül fölvinné a megkívánt 150.000-re, ami mérhetetlen hasznot jelentene. közvetve és közvetlenül Budapestnek. Ha még hozzávesszük, hogy ezt a kérdést a Keresztény Községi Párt is a sürgős és fontos városi kérdések közé sorozta, de nem zárkózhat el e kérdések támogatása elől egyetlen városi párt sem, akkor ma már az a megnyugtató tudat élhet a budai polgárságban, hogy' ez a fontos gazdasági kérdés kellő előkészítés és megvalósítás előtt' áll. Buta régi városháza újonnan tatarozva és kicsinosítva a bndai Vár egyik éke. Egyelőre kerületi elölj árósagi épület, de vannak, akik a „Vár-Krisztinaváros-Tabán” részére másutt szeretnének egy új, modem elöljáróság: épületet emelni. Sok víz. fog. még. .lefolyni a Dunán, amíg ez a .terv. valósággá válik. Ám számolni -kell .ezzel a lehetőséggel. A bndai Vár,, ha. megvalósul ez a terv, szegényebb lesz,- nem ugyan egy régi, szerénységében- is kedves, patinás épülettel,-de egy közintézettel és kétségtelen;-hogy • ezzel ■ a Vár forgalma is meg fog -csappand; Ezt azonban ellensúlyozhatjuk,- -ha - annak idején a bndai régi városháza épületét beállítjuk az idegenforgalom szolgálatába, illetve ha béüne kapja meg hajlékát a létesítendő' TSúddi 'helytörténelmi múTeljesen.. céljáttéyesztett helyzet a mai, amikor Buda .és különösen a Vár múltjára -vonatkozó muzeális tárgyak számára- nincs külön múzeum Budán, hanem azok - részben a Halászbástya egyik saroktornyában bevernek kevesektől látogatva, - túlnyomó részükben pedig a székesfőváros városligeti múzeumában -őriztetnek, kitépve a régi környezetükből; ahová senki külön ki nem fárad azok közül az idegenek közül, akik talán egy félnapot rá is szántak a Vár alaposabb megtekintésére. Kripta a székesfőváros városligeti múzeuma, amely*eZrejíi a Budavárát felkereső idegenek elől Buda múltjának annyi értékes és érdekes emlékét. Vissza ezeket a régi budai környezetből elvitt muzeális tárgyakat a budai Várba! Vissza ezeket a városligeti kriptából oda, ahol a történeti légkörben szólni tudnak ismét az idegen leikéhez is! Buda és különösen a Vár már most jelentse be igényét a régi budai városházára egy budai helytörténelmi múzeum céljaira, mert különben nélküle fognak határozni a felszabaduló épület rendeltetése kérdésében és esetleg — sóhivatalt csinálnak belőle Buda-Fürdő- város részére. C. R. Pest ősi neve Se avar, se óbolgár, se kella, — hanem szarmata A Budai Napló utolsó számában a Buda ősi nevéről írott közleményben szó van arról is, hogy Pest nevét egyesek szláv eredetűnek mondják. Örömmel közlöm veled, hogy kutatásaim arra a meggyőződésre juttattak, hogy Pest neve turáni-skytha eredetű. Erre vonatkozó bizonyítékaim a következők: A turáni jasygok lovasnépe: a jasiges-metanastae, amelyet a történelem szarmaták néven ismer, a Fekete-tenger melletti lakóhelyükről, ahová Irán határvidékeiről vetődött, valószínűleg a roxolánok által onnan kiszorítva, időszámításunk első százada folyamán, hazánk területére tört, hol elfoglalta a Duna-Tisza közét. A dákok népét innen Erdély bércei közé űzte, maga pedig a római limes-ig terjeszkedett, tehát a Danáig, mely további terjeszkedésüknek útját állotta. Földjüket Kr. sz. n. 150 körül Ptolomeus írja le. Az általa említett nyolc városuk közül kettő különös érdeklődésünkre tarthat számot. E két város: Pession és Páríiszkon. Ha e városneveket görög toldalékaitól megtisztítják, igen érdekes eredményre jntunk. Párítszkonban a Tisza ősi nevére bukkannnk, ezért helyezte már Hunfalvy is telepüket a Tisza mellé. Ammianus Marcéllius, romaá történetíró, aki Ptolomaeusuál két századdal később élt, a Tiszát még mindig Parthissus-nsik nevezi. M szarmaták Pessionjában, Hunfalvy- val ellentétben (bár neki is feltűnt • városnév), a mai Pest ősét látom, amelytől északra ugyanaz volt Contza- Aquincum rendeltetése, mint a Vicut Eraviscorum-tól északra épített Aquincumié: a barbárok főtelepeinek fé- kentartása. Pest tehát véleményen* szerint a turáni jasygok alapítása én ők adtak neki nevet, mely nevében ma is él és így alapítói nem a szintén turáni eredetű ó bolgárok voltak, akikben Salamon Ferenc vélte a város alapítóit felfedezni. Döntő fontosságúnak tartom, hogy a kevés szarmata régészeti leletünk közül ép a legjelentékenyebb: a híres esküién sisak (Nemzeti Múzeumban), amely valamelyik vitéz fejedelmük fejét dlszíté egykor, Pest szívében került elő. A Budai Napló valóban nemes feladatot tölt be azzal, hogy a magyaa metropolis közel kétezeréves múltja iránt állandóan ébrentartja az érdeklődést. Palóczi Edgár. Ismeretlen Középkorúéul budai utcaneusk Több teljesen ismeretlen budai középkorvégi utcanév került elő a budai Mészárosok Céhe 1529-ig menő okmányaiból, melyeket haszálni lehetne arra, hogy Buda új utcáit ezekről nevezve el, a régi ntcák emlékét — egy kis emléktábla kíséretében —■ ilHJ£o2 Öklto ük. A Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa bizonyára örömmel fogja tudomásul venni a néhány hamisítatlan, magyar és ismeretlen 1496—1529 közötti utcanevet. Bndai helyi színt és bndai magyar hagyományt kifejező hangulatot adnak: új utcanévül nagyon jók lennének. Ezek az utcanevek: Vadkan-utca, Cserbokor-utca, Nemesember-utca, Mind a báron* 1496—1529 között szerepel, mindegyik alkalmasint cégémév. Áz első német írásformában (ebergess), a másik kettő magyarul maradt fenn. Helyeiket nem lehet megállapítani. A Vadkan-utcában a mészárosok céhének volt szőlőskertje. Mivel utca: lakott helyen lehetett. Mivel a céhnek sok szőlője volt Budán, viszont a Várhegy oldalán még a 18. században is szőlőskertek voltak: a Vadkan-utca csakis a Várhegy lejtőjén lehetett. A többiben mészárosmesterek székei voltak: tehát ezek a Várban, de a Pm- Hósíáí-ban is lehettek. Az iratok számtalan olyan vonatkozást tartalmaznak, melyek vagy utcaneveket sejtetnek, vagy ilyenek alkotására alkalmasak. Például: Szám- szörijjas-utca, Vizafogó-utca, Hat- tartó-utca, Vágóhid-utca, A mészáros- mesterek a Dózsa lázadás alatt hősiesen védtek meg egy budai Tornyot a ez alkalmat adhatna egy Mészáros Bástya névre. Az egyik budai bástya Bőjtös Bástya lehetne. Egy utca kaphatná az utolsó budai török előtti polgármester nevét: Áldott János ék Egykorú színes neveket lehetne alkotná Ilyenek: Pajzsgyártó, Nyílsimító, Olasz, Flandriái, Tálján, Posztónyirö, Kordoványos, Szattyá- nos, Papucsosvarga, Tobakos, Magyarszabó, Márcos, Hintógyártó, Kocsiszekeres, Gyorsparaszt, Tármány os, Süveges, Önöntő, Zsemlyesütő, Szentlászló falvi. Sisakgyártó, Céhmester, Kengyelfutó, Markoláb, Lovászmester, Páncélkovács, Paszomán- tos. Szűrszabó, Török Bazár, Sejk, Aga, Csahus, Nagyvezir, Böjük-háné, Tophané, Gyertyásház, Gülgül, Müez- zén, Hodsa, Kapudsi, Pattantyús, Csajkásvajda, Révész, Naszádos, Muskatéros, Lánckerék, Semeveló, Méhserfőző, Lajtos, Pecsenyés, Janicsár, Tárnokmester, Enyingi Török Bálint, Fejérvári kapu, Vizi kapu, Sündisznó, Regiomontanus, Galeotto, Csillag jós, Csillagásztorony, Korvina, íródeák, Képfaragó, Bábsütö, Reges, Igricz, Vándorlegény-utca. A régi budai élet színei jelentkezhetnének még új utcákon is. Főleg a*
