Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-12-24 / 1068. szám

feudalist. IO'«I. december ll Ne bántsuk azt, ami jó Megjegyzések a közüzemek kérdéséhez Az utóbbi időkben mindig kevesebb tá­madások jelennek meg különböző sajtó- -.termékekben egyrészt a főváros, másrészt az állam üzemei ellen, tehát a közüzemek ellen. Ezek között éppen a produktiv, jö­vedelmező, áriijvelláló és igen sok em­bernek biztos kenyeret adó, konkurrenciát senkinek nem képező vállalkozásokról van szó. Az alaptalanul támadott fővárosi üzemek között most az első sorba kerül- a Har­mat-víz tizem, amely teljesen aktiv, sen­kinek nem árt, mert vize konkurrencia- meijtes, különös rendszerű szénsavtöltése révén évekig frissen eláll és a legmele­gebb vidékekre is szállítható anélkül, hogy állott, dohos volna, vagy íze megromlana. A városgazdasági ügyosztály, amelynek. élén Kovtícshdzy Vilmos, az agilis tanács­nok áll, igen jól tudja, hogy mit ér a fő­városnak az ásványvízüzem, amely kitűnő direktorának: Ebner Józsefnek vezetése alatt nagyszerűen halad és éppen az ö különös töltési módszerével érte el azt az eredményt, hogy ma a Harmatvfz kezdi a világpiacot meghódítani, biztos jövedel­meket húzva a fővárosnak. A Kelet, mely­nek képviselői az árumintavásár és a ma­gyar muzulmánok agitációja folytán mind gyakrabban keresik fel fővárosunkat, fő­leg azonban Budát, el nem mulasztják so­ha a Harmatvíz-iizem és a Hungáriaforrás megtekintését. Heinrich E. De Haas dzsed- dai arab-német konzul a mekkai Gargani sejk cégének részére nagyobb Harmatvíz próbarendelést kért, ugyancsak Hairiillah bey tiranai nagykereskedő állandóan sür­geti a budai nagymuftihoz és a mohamme- dán-rtragyár kulturkomitéhoz írt leveleiben a Haí'mátvizét, sajnos azonban a hideg idő miatt' március előtt a vizeket küldeni nem lőhet; Bagdadból, Jeruzsálemből, Indiából érkeztek megkeresések víz iránt. Tehát a Harmatvíz, vagy mondjuk a fő­városi ásványvíz-üzem leépítésére vagy bérbeadására' semmi elfogadható ok nin­csen, sőt éppen'a főváros budai részének nevében tiltakoznunk kell minden olyan terv ellen, mely az Ásvány vízüzemet meg akarná, bolygatni. Az államnak nem minden üzeme produk­tiv,. amelyet .saját .regieben vezet. Az állami gazdálkodás ellen sok kifogást le­het tenni, de az utóbbi időkben a dohány- lövedék ellen intézett tömeges cs súlyos támadások rmmtuir-atarrar neiictnoznch. a dohányjövedék aktiv üzeme az államnak, dohánygyárai mintaszerűek, gyártmányai -:az egész világon elismertek. A keleti uta­sok, akik különböző alkalmakkor meg­fordulnak Magyarországon s akik épp a dohánytermesztés és dohánygyártás terén szakértők, mindenkor a legnagyobb elisme­réssel vannak a njagyar dohánymonopó- lium vezetősége iránt, ahol, anélkül, hogy személyi kultuszt űznénk, kitűnő szak­férfiak vannak és Benkó Ferenc államtit­kár, a Dohányjövedék vezérigazgatója, valóban nem szorul védelemre részünk­ről, mert hisz az utóbbi idők támadásai minden komolyabb alapot nélkülöztek. Mindkét közüzem ellen felhozott vádak igazán tarthatatlanok és egyetlen cél­juk, a magyar közgazdasági élet e szo­morú és nehéz napjaiban esetleg külföldi vállalkozók részére bérbe adatni azokat, bogy a kész, erősen aktiv, jól beszervezett két fővárosi, illetve állami vállalkozás ide­gén tőke fejőstehenévé váljék. dr. László Zoltán Budapest szabályozására a Közmunkák Tanácsa 1871. november 1-re 20.000, 10.000 és 5000 frankos dijakkal pá­lyázatot hirdetett, melynek első diját a 10 pályázó közül Lechner Lajos, a 2. díjat 'Feszi Frigyes ópitész és társai és a 3. díjat Klein F. S. és Fraser Sándor pálya­terve nyerte cl. Az első pályadíjat nyert terv alapján készítette el a Közmunkák Tanácsa 1872—73-as években a végleges tervet, melynek foganatba vételével Buda­pest, mint az országnak fővárosa, a feje­delem és kormány székhelye, mint a szel­lemi és értelmi erők gócpontja, állásához méltó jelleget nyert; az iparnak, kereske­delemnek és forgalomnak nyújtott ked­vezményekkel és könnyítésekkel pedig világvárossá emelkedhetett. A Közmunkák Tanácsának terve szerint a várost a Duna mindkét partján haladó széles útvonalon és az Andrássy úton kívül több sugárút , szeli át, melyek közül fekvésüknél fogva nevezetesebbek: Budán a Fehérvári út a tervezett Fövám téri híd Duna jobbparti hídfőiétől indul és átszeli a Kelenföldet; I országúti jellegénél fogva nagy átmenő forgalmat közvetít, közelében fekszik a gyógyító erejéről nevezetes Erzsébet sós- fürdő; a Budaörsi út a boráról uevezetes Sashegy lábánál halad el és útja a világ­hírű Hunyadi János, Rákóczi stb. keserü- -forrás telepeknek. A Budakeszi es Hideg­kúti utak a vadregényes budai hegyvidék nyaraló telepeinek fő közlekedő erei. A Bécsi út az Óbudán fekvő nagy­szabású téglagyártelepek mentén vonul el, forgalma országos jellegű; végül a Szentendrei út a dunai vizi forgalomnak párhuzamos útja a szárazon. Ez út men­tén ásták ki a rómaiak híres városát, Aquincumot. Ugyancsak itt van az újabban létesített római-fürdőtelep is. Ezeket a fö- sugárutakat több tervezett körút köti egy­mással össze. Ezek közül különös fontos­sággal bír a részben a város rohamos fejlődése következtében máris megnyitott Hungária körút, mely a Margitsziget északi csúcsa irányában indul cl a Duna partjáról, illetőleg . ezen a ponton a Dunán át Óbuda összeköttetésére terve­zett híd balparti fejétől és a pesti város­rész területét délkelet felé haladó vonalá­val középen metszve, ér az alsó Dunához. Csodálatos módon csak a budai sugárutak rendszeres, világvárosi kiépítése maradt el a három város egyesítése óta, mig a pestiek mind megépültek. Az óbudai hidat Budát Napló már az egyesítéskor beígérték- A világhírű keserűvízforrásokról is tudtak, sőt a für­dők fontosságát is felismerték 57 év előtt, de tenni értük — még egy sugárút ereiéig sem lutottak el a főváros.vezetői, a bibliai hét kővér esztendő ideiében sem. Zenei élet MILSTEIN NATANIF.L. Zenei kultúránk világvárosias. Az óceánon innen is, túlról is szívesen jönnek a „nagy ágyúk“, hogy learassák a siker virágait. Budapest ké­nyes ízlésű, muzikális közönségének bírá­latára sokat adnak a külföldi művészek s bizony nem egy innen tőlünk indult el vi­lághódító útjára. Milstein tavaly látogatott, el hozzánk először. A főváros felfigyelt. Mai hang­versenyén már zsúfolásig telt meg a Vi­gadó. Milstein elsőrangú hegedűs. Beetho­vent nemes egyszerűséggel, kissé letom­pítva játszotta talán azért, hogy Csaj- kovszki Concert-jének előadásával kiélezze a különbségiét. Ennél tökéletesebben, lé- lekbemarkolóbban, a szív minden húrját megrezegtetőbben . ezt a poétikus mester­művet nálunk még nem játszották. A romantikusok, úgy látszik, kitünően illenek mclaneholiába hajló kedélyéhez. Schumann Träumerei-e pompás hegedűjé­ből mint vox angelica csendült fel. Kíséretről helyszűke miatt ritkán emlé­kezem még (itt kérek ezért elnézést a mi nagyszerű dr. Herz Ottónktól), de most nem tudok Milstein zseniális kísérője, Gin: pel Jakab mellett elsuhanni, kinek pompá­san alkalmazkodó zongorajátéka már egy­magában művészi élmény volt. BODÁN MARGIT dalénekesnő önálló hangversenyt rendezett a Zenekadémiá- ban. Közönsége nagy elismerésben része­sítette kedves, ízlésesen előadott ének­számait. RADOSNÉ BOCK HILDA a rádióból, elő­nyösen ismert kitűnő énekesnő bécsi Gassenhauerokat adott elő a Magyar Házi­asszonyok hangversenyén bájos közvetlen­séggel, egyéni temperamentummal. A tapsvihart magyar számokkal köszönte meg. Az est iénypontja DR. ERDÓS ÁRPÁD éneke volt. Ez a fiatal operaénekes maga­san ívelő pálya előtt áll. Ragyogó bari­tonján operaáriákat adott elő. Kultúrája, kiegyensúlyozottsága, poétikus előadása minden tekintetben igazolták a hozzá fü-. zött várakozást. Ünnepelték. NYÉKI SÁN­DOR igazgató szellemesen konferált. MESZLÉNY1 NÁNDOR, a Zeneművészeti Főiskola illusztris tanára dirigálta a ma­gyar szimfonikus zenekart nemes ízléssel, plasztikusan. A hangversenynek 2 vendég- művésznője volt. DOMÁNY SÁRI kolora- turája kifogástalan, szívesen fogjuk látni máskor is a hangverseny-dobogón. GER­GELY ERZSI operaáriákat és dalokat . adott elő. Sötét színezetű, altba hajló mezzoja bársonyos, intonálása biztos, kristálytiszta, előadása ízléses. Sikere volt. Beethoven halhatatlan remekművét, a C-dur koncertet Révész László elmókázta. Ilyen gyerekes allűrökkel kár az előkelő hangverseny és az előadott mű szellemét profanizálni. UNGAR IMRE Chopin estélye. Koncert előtt a művész kiváló mesterénél, Thoman tanárnál érdeklődtem. „Ez a világtalan fiatalember, — válaszolta Thoman, — a legnagyobb művész, akit ismertem, és a legistenáldottabb tehetség, akivel valaha találkoztam. Képzelje el, hallás után egy ilyen titáni műsort végigjátszani anélkül, hogy egyetlen hamis hangot ütne le.“ A tények fedték a valóságot. Ungár egész Chopin-ciklust játszott végig brilliáns tech­nikával, poétikus értelmezéssel, nemes el­mélyedéssel. A legnagyobb teljesítmény. Többet kaptunk ettől a zseniális fiatalem­bertől, mint vártunk. Minden szám után lelkesen ünnepelték. BASILIDES MARIA Schubert eitje. Mintha bűcsújárás lett volna, a Zeneaka­démiába úgy sereglettek e nagy művésznő Ilivel Megérdemelten. Basilides Mária művészetét nem kell újból és újból mél­tatni. ö korunk egyik legnagyobb hiva­tott dalénekesnője. A Schubert stílus esz­ményi képviselője, akit áhítattal hallga­tunk. Tomboló sikere volt — mint mindig. Maller Imre SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Most jelent meg! Az államháztartás és magánháztartás megsegítése Irta; Dr. Vdkdr P. Arthur. Konkrét számadatok és mate­matikai táblázatok. — Új jöve­delmi források. — Egy hosszú- lejáratú nyereméuy-kölcsön- ■ kötvény emissziójának lehe­tősége. — Pénzérmek veretese infláció nélkül. — A magán- háztartás megsegítése — Sajtó­kritika. II. Kiadás. Ára: 2 pengd, Kaphatómindenkönyvkereskedésben LaKaerendszÉseh Egyes bútorok KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK ÉS 6ARANC1A HELLETT SCHAFFER JÁNOS műbútorasztalosnál II., TÖRŐK-U. 2. Telefon HÍVÓ 55-2-98 UJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGlT-KÖRUT és ZSIGMOND-U sorok a budai űri közönség találkozó helye e8ténkin4 ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg, konyha. Bel- és külföldi lapok. Figyelmes kiszolgálás _____Tul.i Tihaméry Kálmán_____ latif undiumos uradalom tulajdonosához. Vad lárma, ordítás, felfordulás, botrányos jeleltétek kavarogtak. Minden csepp vér .a ..szívemre szaladt s műit egy megkövült szobor, álltam. Báró: Gazemberek! Miért nem tiltako­zott? Hazugság! András: (Halkan, de egész határozottan megkérdi.) Hazugság, volna? Bácsi felel­jen. Visszamehetek közéjük azzal, hogy hazugság? Báró: (Hallgat. Nem felel.) András: (Kis szünet után.) Néni felel! Ez is felelet! Tehát nem hazugság! Te­hát az ön gyermeke vagyok? Báró: (Nem felel. Hallgat. Kis szünet után) ' András: Tehát a gyermeke se volnék? Akkor miért tartia el családunkat? Miért ad pénzt az anyámnak? Báró: Engem ön felelősségre nem von- _hat. Felelősséggel asak az anyjának tar­tozom. ö szólhat bele ebbe. ön nem. Amit tettem, az azért van jól, mert én tettem. András: Ezzel én nem mehetek a mun­kások elé és nem vehetem fel a harcot az ellenfelemmel szemben. Ki fogja az én egzisztenciámat, kenyeremet és reputá­ciómat visszaadni? Báró: (Pénztárcáját András lábához dobja.) Ha kár érte, megfizetem. Ott van. András: Az én káromnak, megaláztatá­somnak és szenvedéseimnek nincs árfo­lyama. Azt pénzzel megfizetni nem lehet. Csak az anyagi károsodásomat fizetheti vissza. Most mér megvilágosodik előttem, miért nem engedett engem a középiskolá­ban tanulni, mer-t útjában lett volna a dip­lomás ember. Báró;. Nem tűröm ezt a hallgat! András: Elvesztettem a kenyeremet, a menyas$*onyémfft, munka társaim bizalmát, kik kémnek tartanak Ön miatt, ki nem ismer el magáénak, húgom sírva menekül szégyenével az iskolából és Önnek nincs egy meleg szava, csak a pénztárcája. Báró: Eltaposlak, fattyul András: Nincs joga hozzá. Nem kértem az életemet, de ha adta, logom van meg­védelmezni. Most azonban én kérem szá­mon az édesanyám becsületét. Hugóm tisztességét. Szebb jövendőmet és össze­dőlt boldogságomat. Eljött a bünhődés órá­ja. (Revolvert ránt elő és céloz.) Báró: örült! Segítség! Mária! Mária: (Berohan. Testével, kitárt karok­kal fedi a bárót.) Nem engedem, 'nem en­gedem, életemet, bűnömet, jótevőmet, a szeretőmet. András: Anyám! Szeretőd élete élőbb- való, ugye, gyermekeid becsületénél? Édes­anyám, bocsásd meg, hogy fiadnak szü­lettem, hogy ilyen nagyon szerettelek... Nincs nekem édesanyám, nincs meny­asszonyom, nincs apám... senkim. Elme­gyek innen. (Revolverrel magába lő, a re­volver lövése sokkal hangosabb a szokott­nál.) Mária: (Rároskad.) Mit tettéi fiam, mit tettél? Jaj... (Kívülről kopog és bejö az ajtón Gál Péter.) Gál Péter: Jónapot kívánok! Juhász András barátunkért küldtek. Nono, csak nem történt valami baj? A földön ikszel András? Itt van a clevelandi magyar is, ahogy elhatároztuk, hogy ma este meg­beszéljük az elutazást. A Feri is jön, And­riskám ... Mária: (A földön zokogva.) Messzebbre ment az én fiam, messzebbre és onnan sohasem fog visszajönni... Gál Péter: András! Felelj! Rohanok or­vosért, a -tijentökért. (El.) Mária: (Sírva.) Nem e szennyes földre való volt. Elment. Rettentőbben már nem büntethetett engemet az Isten. Jaj, fiam!... Báró: (Halkan, szárazon.) Értesítem n rendőrséget az öngyilkosságról. És gon­doskodom a temetésről, (indul.) Derék fiú volt, s meghalt, mint egry hős. Első­osztályú temetést adok, három lelkésszel, márványobeliszkkel, operaházi énekkar­ral ... Mária: (Tovább sir.) öreg koromban ő adott volna kenyeret... András: (Kis szünet után felül, lassan köTülnéz, hogy megértse, mi történt vele. Mikor a helyzettel tisztában van, hogy a golyó nem tett kárt benne, kis szü­net után kesernyés gúnnyal szól.) Ne siessen olyan nagyon. Báró: (Dermedtem) Hát nem halt meg? András: Nem. Pedig akartam. Anyám, míg nem hívlak, hagyj magunkra. Mária: A bácsi aranyiélek. Okosan. (El.) Báró: Pedig nagyot villant és durrant... András: De a villám másba ütött bele — Báró: (Félre, halkan.) Alighanem belém. Komédiázik a halállal? András: Nem én. De visszaküldték. A túlvilág portása rámrivallt: „Te tacskó, nem szégyented' magadal. ilyen zölden Idejönni? Azonnal küldd ide az öregedet, annak van itt a helye.“ Megy? Báró: Van eszembe. Örülök, hagy élék. Nem ettem bolandgombát, hogy belefe­küdjek egy koporsóba. András: Kérem a temetési költségemet... Báró: Negyedosztály, fakareszttel. András: Első osztály, három lelkésszel és márványobeliszkkel! És operaházi ének­karral, vagy úr az apám, vágy... Báró: (Hebegve.) Tessék 2900 pengő. De azt ismerje el, hogy nem klasszikus drá­mai hős, ki az iskolai, szabályok szerint dobja el rongy életét.. Nem királyi orosz­lán szenderült jobb létre... ön fiam, gyá­va nyúl, lám, gyáva nyulat szült Nubia párduca... András: Apám fia vagyok. Az elébb azt suttogta ön, Nubia párduca, hogy van eszébe meghalni. Hát mit akar tőlem? Ha az öreg Párduc gyáva, hol az erkölcsi alap, bátorságot követelni a fiatal párductól? Kérek egy huszonötezer pengős csekket. Az elúszott állásért. Báró: És ha nem adok? András: A titkári választás, a felolvasott hiteles okiratokkal együtt az összes napi­lapokban nyilvánosságra kerül. Akarja? Báró: Nem, nem akarom... És ha fize­tek és mégis publikálják? András: Azt elintézem a szervezet veze­tőségével, azt garantálom. Báró: (Megírja a csekket, átadja.) Ka­matoskamat a múlt bűneiért, összeroska- dok. András: Még hiányos a jóvátétel. Egy természetes apához illő, hogy felkeresse Tóth János fodrászmester urat, hogy a Julis lánya kezét megkérje számomra. Báró: Ha már a kompromisszum terére léptünk... Itt van ezer pengő. Állítson helyettest. András: (Átveszi a pénzt.) Senki se pó­tolhatatlan. (Kopqgás az ajtón. Nagy Fe­renc és Gál Péter lépnek be.) Nagy Ferenc: Bocsánat, hogy így be­törtünk. De a Péter azt mondja, mintha baleset történt volna a revolveremmel? András: Semmi. Nem a szívemet, ahová irányítottam, csak a szememre terített fátylat tépte szét. De bemutatlak a bácsi­nak: barátaim Nagy Ferenc. Gál Péter amerikai magyarok. Báró: (Idegesen.) Nem .örvendek; sürgő­sen mennem kell -í; jónapot. Nagy Ferenc: (A báró felé.) "Kedves Mister, nekem köszönheti, hogy a fiú bo­londot nem csinált. Annyira feldúlta az a szakegyleti hecc, hogy .a fülkében meg* töltötte a revolverét. Aztán ivás közben kiloptam a zsebéből, kicseréltem az enyém­mel, vaktöltés volt benne. Amerikai "ala­pon. Megriasztja a tolvajokat és figyelmez­teti a rendőröket. Báró: Jó, jó, itt a rendőrök nem "hallot­tak semmit s nem a tolvajok, az ezreseim menekültek... Nem szeretem Amerikát. Aki kiment, maradjon ott. Nem kell itt a nyugati métely. András: (Kicserélik a revolvereket.) Kö­szönöm, hogy megmentettétek az életemet, mert én a szívembe puffantottam. De há­lából felkérlek násznagynak. Marika: (Bedugja fejét az oldalajtón.) Szabad nekünk is bejönni és megcsókolni ezt a bolond Andrást? András: Tessék, tessék anyám és hu- gocskánr. Temetés helyett esküvő, szalad­hatsz Juliskáért. Báró: (Nagy Ferenchez.) Ott túl Ame­rikának nincs múltja, történelme, nincs tekintélytisztelet. András: Anyám, bejelentem, hogy a bá­csi „önként“ felajánlott segítsége folytán megveszem a kispesti eladó nyomdát, el­veszem a Juliskát, s egy évre kimegyek a fiukkal Amerikába. Tanulmányozni' az ottani mételyt. Nagy Ferenc: Ott csak annak van tekin­télye, aki dolgozik. András: Hagyjátok azt a tekintélyt. A bácsi adja még alacsonyabb árfolyamon is. Báró: (Kesernyésen nevetve.) Mégis szeretem ezt a kölyköt... Hiszen egész komolyan meg akart halni... (Függöny.) QARSZ ON LAKÁSOK I., Lógodl-utca *74-76 TELJES KOMFORTTAL: fürdő­szobával, központi fűtéssel, meleg- vizazolgáltat'ássál. Étterem, társalgó, telefon. Felvilágosítás: A ház­gondnoknál, vagy STILUS ÉPÍTŐ R.T.-nál I,, Attila-n. 95-99. Telefon: 55-7-44 és 55-8-36. RÓZ9a-UtCQ 90. száma földszintes há>. telekárban 50/fj kamatozás mellet. Andor-U. 20. az* alatt 4 lakásos bérház 30 éves adómentességgé 16.000 P-ért. Isten- hegyí-út 46 B négyszobás modern villaépület ‘0 éves adómentességgel, nagy gyümölcsössel, telkek a Puszta* szerl-uton cca 3oo L -öl nagyágban. Farkasrétiért Hóvirág- és Torbágyl-utak között I4o*I6o □ -öl nagyságban. DiÓSárok-ut 12. nagy gyümölcsös eladók STILUS ÉPÍTŐ RT., I.. Attila utca 95-99. Telefon: ©3-7*44 és ©9*8-36

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom