Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-12-07 / 1066. szám

Budai Martfl BuSapesf, 1931. decétíiFet 7. KI mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat sehcl sem kaphat! MAI/THNfR ÖDÖN magtermelő és mag keres MAUTHNER MAG Naav föárjegyék, mely növényárjegy- zék öszi árjegyzék jácint, tulipán stb. vlrághagymákról ingyen és bérmentve a FerencrenM templomával szemben. SZENT e tté r t GYÓGYFÜRDŐ V í z g y ó g y i n t é z e t, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. | Szakképzett személyzet Ezüst áldozati oltárt állítsunk a nemzet megvédésére VÁKÁR P. ARTHUR v. kormánybiztos előadása a Gazdaságvédelmi Társaságban. hez és családi élethez segíteni a fiatalokat addig, amíg ezek nem maguk veszik ke­zükbe oly párt alakítását, amely uj élet­viszonyokat és uj lehetőségeket teremt számukra. A szerdai estéken együtt vacsoráié tár­saság jövő hét szerdáján, e hó 9-én este. valamely kelenföldi vendéglő különtermé­ben találkozik, amit külön meghívók jelen- i tenek be és amely alkalommal konkrét ja­vaslatok kerülnek megbeszélésre az eddig barátságos keretek erősebb meghatározása és bizonyos célok kitűzése terén. A szerdai esték iránti érdeklődés még azokat is meg­mozgatta, akik eddig kerülték az esetleg politikai színezetűvé válható összejövetele­ket, mert a helyzet kényszere hajtja már az embereket a gazdasági kérdések felé és közérdeklődésre tarthat is számot olyan közérdekű kérdés, mint a távfűtés kérdése, amely nrindenképen időszerű ebben a nagy hidegben és pénztelenségben. Ilyen és eh­hez hasonló kérdések bontják meg azoknak a pártoknak a sorát, ahol tisztán és kizáró­lag párturalmi szempontok vezérlik a párt­vezéreket. A múlt héten Pelracsek Lajos dr. orszgy. képviselő rendezte borgazdaestjét, mint új tag a pénteki borgazdatársaság budai Vi­gadóbeli helyiségében, e héten pénteken pe­dig Szombathy Kálmán, az Egységes Köz­ségi Kozma Párt oszlopos tagja, szintén új tag, rendezi ugyanott borestjét amely al­kalommal, mint a Községi Takarék egyik igazgatója: Takarékossági akció a fővárosi iskoláiban cimen tart előadást. Két krisztinavárosi vezérkari tisztjét ve­zette be ezzel Koznia Jenő pártvezér a Ví­ziváros ,,igéret“-földjére. A sorsüldözöttek ebédje Rohamlépésekkel tör felénk a téli nyo­mor és mindenki igyekszik a maga módja szerint segíteni az éhezőkön, akik reggeli nélkül kelnek és vacsora nélkül fekszenek le, anélkül, hogy ebédeltek volna. Itt Budán . Hortliyné öfőrnéltósáiga után az áldottszivű főpolgármester, dr. Ripka Fe­renc egész családját állította be a se­gítés munkájába és biztos kézzel vezetik azt a budai elöljáróságok. Ők osztják ki az ebédjegyeket, felügyelnek a különböző ebédeltető helyeken és igyekeznek kise­lejtezni azokat a kétes, vagy .gonosz ele­meket a segítendők sorából, akik ezzel visszaélni, üzletet csinálni akarnak. Az alábbi tájékoztató sorok a torlódás­nak akarják elejét venni, annak a meg- robanásnak, amely az elöljáróságok ellen megindult és elmondjuk, hogy ebédjegyek hol kaphatók és az ebédet hol tálalják: Az /. kerületben minden szerdán délelőtt 8—11-ig 1. 'Attila krt. 11. sz. alatt .lévő Közjótékonysági Egyesület osztja ki az ebédjegyeket a Tabán, Krisztinaváros és a Farkasrét szegényeinek. Csütörtökön délelőtt 8—11-ig a lágymányosi rész szegényei az Erzsébet Sósfürdőben, a Té­tényi úton kapják. A Svábhegyen lakók szerdán 12—1 között a Diana úti iskolá­ban, a zugliget—hűvösvölgyi lakók kedden reggel 8—10 között az elöljáróságon kap­ják meg ebédjegyeiket. A Hengermalom út, a kelenföldi iskola, a Fery Oszkár úti iskola, a Fehérsas téri iskola,a Városmajor utcai iskola a Szociális Misszió konyhái az Attila krt. 41. szám alatt lévő Közjó­tékonysági Egyesület körzetéhez, a Zug­ligeti úti iskola a Hidegkúti úti iskola, a Labanc úti ovoda és az Attila utcai iskola konyhája az I. kcr. elöljáróság körzeté­hez tartozik. A II. kerület szegényei részére az ebéd­utalványokat a II. kerületi elöljáróság min­den csütörtökön délután adja ki. Ezeket az ebédjegyeket a Donáti utcai Molnár László otthon, a Csalogány utcai elemi iskola és a Marcibányi téri iskola főző-' lelyén lehet beváltani. A ///. kerület étkeztető helyei a követ­kezők: Ürömi utcai iskola, Kiscelli úti is­kola, Raktár utcai, Vörösvári úti, Szent- mdrei úti és Keve utcai iskolák. Az átke­lési utalványokat a Vörösvári úti iskolá­ján a helyszínen minden szombaton 8—10, I többi felsorolt iskolákban mindért pénte­ken 8 m között vehetik át az igényjogo- ip’tak. Nagy és előkelő közönség gyűlt össze e hó 27-én a Budai Iparosok és Kereskedők Körében, ahol a Gazdaságvédelmi Társaság tartotta e havi ülését, amelynek előadóin Vdkdr P. Arthur v. kormánybiztos volt, aki AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MEGSEGÍTÉSE cimen foglalkozott a magyar állam válsá­gával és megjelölte a módokat, amelyek alapján nagy megtakarításokat, új jövede­lemforrásokat nyithat az állam, amelyek íé- I vén megindulna ismét az egészséges gaz- I dasági élet. A termet megtöltő közönség | nagy érdeklődéssel várta az előadást, me­lyet már előzőleg az előadó által nyomta­tásban kiadott tanulmányfüzet kapcsán vi­tattak meg az ott résztvevő és a budai gazdasági életben számottevő egyéniségek. A megjelentek között ott voltak: Nikoiics Radivoj tábornok, hódossy Kovács Géza. Mirkovszky Ödön, dr. Párossy Béla, dr. Lugmayer József, Liszka Károly, Bárdos György dr., Neuser Armin, uzoni Nuti Ár­pád, Héya Zoltán, vitéz Boronkay István, Erdélyi Mór, Tóth József, Ridó Róbert, dr. Török Sándor. Tolnay László, Farkas Ti­vadar és a két társaság tagjai. lA Gazdaságvédelmi Társaság nevében báró Skerlecz Iván ny. horvát bán meg­bízásából annak elnöke HENYEY VILMOS ny. államtitkár nyitotta meg az ülést, utána RAVASZ LÁSZLÓ a Budai Iparosok és Kereskedők körének elnöke üdvözölte a Gazdaságvédelmi'Tár­saságot abból az alkalomból, hogy ezt a kört tisztelte meg előadásával és üdvözölte az ott megjelent vendégeket. Majd Pető La­jos ügyvezető elnök referált a Gazdaság- védelmi Társaság belső ügyeiről, kiemelve a társaság tagjai közül Nagy Zsigát és Héya Zoltán festőt legutóbb aratott nagy sikerük és kitüntetésük alkalmából, mire Hennyey Vilmos elnök felkérte VAKAR P. ARTHURT, hogy előadásit tartsa meg. Nagy figyelemmel hallgatták meg fejtege­téseit, amelyek bevezető részében kifej­tette, hogy a gazdaságvédelem ma nem ki­zárólagos magyar kérdés, hanem az egész világ egyik égető kérdése, amelyet új jel­szavakkal, mint: Stillbalte, — Moratórium, — Devizaarisztokraták, és más hasonló jel­szavakkal elintézni nem lehet. Ezekkel ezt a nagy betegséget meggyógyítani sohasem sikerülhet s ezek legfeljebb ideiglenes meg­nyugvást teremthetnek. Az előadó főleg három tényezőre kívánta felhívni a hallgatóság figyelmét: az új jövedelmi forrásokra, a postai értesítésekre a hatóságokhoz történt be­adványok ügyében és a belföldi törlesztési kölcsönre. Külföldi kölcsönre nem számít­hatunk, de tiltakozik az ellen, hogy az előbbi külföldi kölcsönök kamatait fizessük. És itt egy rendkívül kedves, egyszerű ter­vei vetett fel az ezüst, nikkel és rézpénz­érmek veretését illetően annak az ezüstnek a feláldozása révén, amely ma hasznavehetet- lenül hever az egyes magyar családok szekrényeiben. Ezüst áldozati oltárt állí­tana a nemzet megmentésére ezzel a ma­gyar társadalom, amely ezt az áldozatot nem idegen célok, nem pusztító háború céljaira, nem emberölésre, nem nagyravá­gyó nemzetek poitikai ambícióinak szol­gálatára, — hanem saját magának állíta­ná, az a magyar társadalom, amely r ma a fizetési eszközök hiánya miatt szűköl­ködik, nyomorog, mert nincs elegendő pénzforgalmi eszközünk, amely az. értéket önmagában viselné, mint amiyen az arany és az ezüst és más pénzérmek forgalmi értéke. A számítás egyszerű. Az államnak min­den ezüst pengő 44 fillérjébe kerül, amiből 24 fillér az ezüst, 20 fillér pedig a szük­séges anyagok, az előállítás, szóval a pénz­verés költsége. Minden pengőnél 56 fillér marad az állam számára s ha sikerül 7 millió pengő ára ezüstöt összeszerezni, az állam 30 millió pengő ára ezüs(forgalmi pénzt tud kibocsátani állandó értékben. Ha ez iránt mozgalom indulna meg a ma­gyar társadalomban és ezt a tervet azzal a rajongó lelkesedéssel karolná fel a ma­gyarság, amely ezt a nemzetét minden sorscsapáson túlsegítette s átvinné ezt az arany terére is, föláldozva minden hasz­nálatlanul fekvő aranyát, akkor infláció nélkül, minden külföldi kölcsön nélkül, a külföld segítsége nélkül állana 'talpra a mi gazdasági életünk és visszatérne a régi magyar jólét és arra is módot nyernénk, hogy a hadikölcsönkötvény tulajdonosokat arányosan kártalanítsuk. A pénz fogalmának meghatározása kö­zött szerepel az is, hogy a pénz „állandó értékű és viszonylagosan értékes“ legyen. A meghatározás szerint tehát a pénzér­mének belső ércértéke is van, de sohasem akkora, mint amennyire az állam tekin­télye és hatalma a pénzérme s általában a váltópénz értékét teszi. Gyakorlati pél­dáját láthattuk ’énnek akkor, amikor a forgalomból kivgjt ezüst egy- és kétkoro- nások árát a pénzügyminiszter rendeleti utón megszabta:“' A pénz meghatározásai közé tartozik, hogy „könnyen felismerhető“ legyen, már pedis? a nia forgalomban levő 50 filléres gondos kezelést kíván, hogy a kezelés körül hibák ne történjenek. Az 50 filléres pénzérmét a 10 filléresnél is vékonyabb és kisebb alakbáií ezüstből kellene veretni. Ha tehat állá'fnháztartásunk megsegíté­sének módozatai közé az ezüst-, nikkel- és rézpénzérmékK veretesét is bevonjuk, akkor ezzel az államgazdálkodás rendjén évszázadok óta igénybe vett és gyakorolt metódusok alkalmazásáról gondoskodunk. Miután váltópénzkontingensünk még ki­merítve nincs, ezfert keresni kell a módot, hogy infláció nélkül, pénzérméinket mikép­pen cserélhetjük ki és mily módon sza­poríthatjuk? i A legutóbbi idők eseményeinek tanú­sága szerint az ezüst értéke aránylagosan nagyobb mértékben emelkedett, mint az arányé. Ennek okát abban kereshetjük, és találhatjuk meg, hogy egyes európai ál­lamok (Németország, Svédország, Romá­nia, s egyes délamerikai országok) ezüst­vásárlást hajtottak végre, hogy abból pénzérmét verethessenek s ezzel belföldi fizetési eszköz birtokába jussanak. Németország, Svédország és több dél­amerikai állam dolgozik azon, hogy új pénzérmékkel növelje belső fizetési esz­közét s erre a célra vásárolják az ezüstöt. Franciaország és az Egyesült Államok arany-tezáurálásiikkal belekényszerítik az egyes államokat abba a védelmi in­tézkedésbe, hogy belső katasztrófájuk elkerülése céljából, belső pénzgazdálkodási védelmi műveleteket hajtsanak végre. Üj pénzérmék kibocsátása révén tehát 24,000.000 P kincstári bevételhez jutunk, ha a magyar társadalom a társadalmi erők koncentrálása révén megteremti az „Ezüst Áldozati Oltárt", ahová mindenki beszolgáltatja ama., ezüst-, nikkel- és réztárgyait, amelyek értékben 7,200.000 pengőnek és súlyban 7200 kilogrammnak felelnek meg. Sajnálattal jelentette ki az előadó, hogy a parlamenti vita folyamán felmerült in­dítványok és tervek között hiába keresett gyakorlati javaslatokat. Pedig a helyzet nem oly kétségbeejtő, mert 40 milliárd nemzeti vagyonnal szemben csak 1690 millió állami adósság áll, mely kis kamatú örök járadék mellett is lörlcszthctő. Az or­szág összes külföldi tartozása 4096 millió pengő. Lelkes ováció kísérte az előadó befejező buzdító szavait ésHennyey elnök köszönte meg neki á nagy tanulmányra valló elő­adást. A tárgyhoz hozzászóllak: vitéz Boron­kay István dr., aki a moratórium és a de­vizaszerzés lehetőségével foglalkozott, - Lugmayer József dr. szerint most folyik az ingó és ingatlan töke közt a harc. A külföldi kölcsön az a tál lencse, amelyért szőrös től-bőröstől eladjuk magunkat, — Polakovits Zsigmond az egyes fölvetett kérdésekhez, a saját felfogását fűzte. , Viratig Béla a rendületlen nagyhitü és ke­mény magyart üdvözölte az előadóban, - Bárdos György dr. a telek értékadóról, a nagy tömegű lakbérfelmondásokról és a keleti idegenforgalomról mondott értékes beszédet,. — Kiss Dezső sürgette a kül­földön elhelyezett töke. hazahozatalát, mely után 4% kamatot fizetne az állam és így nagyösszegű belföldi kölcsönhöz jutna, ,— Liszka Károly kifejtette, hogy a better- mentet nem bírja a fővárosi telektulajdo­nos és követelte a magyar rizstermelés védelmét. Hennyey Vilmos, Vákár P. Arthur és Pethő Lajos felszólalásával az érdekes ülés véget ért. 250 éü etőtt hogyan atakutt TbucLa potQársáQci Garády Sándor tanulmánya. A török hódoltság végefelé a város la­kosságának zöme, főleg törökökből és zsi­dókból, azonkívül rácokból állott. Ezen­kívül voltak kevesen magyarok, németek és egyéb nemzetiségűek, még lengyelek ,is, valamint a hadifoglyok. Budavára visszavételekor ez a lakos­ság jórészt fogságba esett kipusztult, vagy elmenekült. Itt csak Károlyi Árpádot idézem: „A magyarok különösen jó fogást tőnek akkor, midőn a mai. várkerti bazár tájékán kincseikkel menekülni óhajtó nagyszámú törönek és zsidónak útját ál­lották, s a szétugrókat lekaszabolták“. Az a kevés, ami belőle megmaradt az sem a várban kapott helyet, hanem a kül­városokban, főleg a Tabánban és a Vízi­városban. A régi lakosság inkább megma­radt a Budát környező falvakban, vala­mint egy kevés Ó-Budán is maradhatott, helyesebben az ostrom után visszatért oda... A várba eleintén úgyszólván csíik á vár őrizetére visszahagyott katonaság cs a hozzátartozó kíséret (családtagok, marko- tányosok, kézművesek stb.) kerülfek,. így a többi között svábok is. Ezeknek a hely­zete kezdetben nem lehetett valami ró­zsás, hiszen az egykorú leírások szerint nem maradt épen jóformán egyetlen épü­let sem. Érdekes, amit erre vonatkozólag egy egykorú krónika ír: „Az ellenség (értsd: a várbeli törökök, zsidók stb.) majd min­den házba . haloijijzámra puskaport hintett és tüzet rakott, úgy hogy egyik a másik után a levegőbe 1 repült. A házak annyira leégtek, hogy alig maradt egy is sértetle­nül és az egész óváros csak kőhalmazhoz hasonlított, amely»- tűzvész néhány napig tartott és. olthatatlan volt, ennek folytán zsákmányoló katonáink közül sokan meg­égették magukat és egyesek el is pusztul­tak-. . 1 Nagyon jellemzően írja továbbá Bél Mátyás erről az időről: „Akik először jöttek, elfoglalták a há­zakat, amelyeket 'a kamarai adminisztrá­tor, később az adminisztráció majdnem ingyért és semmi* egyéb föltételhez nem kötve osztott ki,, minthogy azokat helyre­állítsák, a kimért, földet és szőllőket mí­veljék. Hozzájárult ehhez az adótól való háromévi mentesség kedvezményének a császár jóságából való kihirdetése azok számára, akik itt letelepedni akartak. Ami­nek eredménye volt, hogy nemcsak. maga a város gyarapodott lakósok számában, hanem a külvárosok is benépesültek. Te­hát lassankínt mH: kellett alakulni a ta­nácsnak, amely a prefektus — Werlein István János, kamarai adminisztrátor — igazgatásával a különböző fajtájú telepe­seket egyesítse, irányítsa.“ Elmondja továbbá, hogy kezdetben a la­kosság a folytonos oda- és ismét elván­dorlás következtében jóformán kicserélő­dött, úgy hogy az első foglalókból alig maradt egynéhány. A polgárok zömét osztrákok, bajorok, frankok és svábok, tehát, németek alkották, nem említve ter­mészetesen a Tabánt és a Víziváros egyes részeit, ahol rácok és horvátok is voltak. Magyarok eleintén nem szívesen jöttek. Schmall Lajos kimutatást közöl az 1688- ban a várban és Vízivárosban volt csalá­dok és lakott házak számáról. Eszerint a családok száma összesen 89 volt 98 házzal. Ezekből 18 a Vízivárosban, a többi a várban. Ennek alapján e két városrész összes lakosságát 490—686-ra becsüli. Kissé kevésnek találjuk ugyan, de eb­ben a számban semmiesetre sem volt benn a helyőrség, amely, amint azt már előbb említettük, eleintén 2000 magyarból és 4000 németből állott. Ezeknek nagy ré­szét azonban a török fokozatos kiűzetésé­vel kapcsolatban hihetőleg még 1687-ben elszólították. Másfelé és egyebütt hasz­nálták föl. SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Fereocrendielc templomával szembon, FIÓK': I., Krisztina körút 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel: 541-26 45 fokos KIRÁLY-FÜRDŐ fpltettl 1556-ban MM HUSTAFA budai Basa. Budán, II.. Fő-utca 64. sz. szénsavas nátront, szénsavas meszel:, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tártaim a zó hévvli köszvény, csúz-, bor- és csontbeteg­ségek, íémmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagban talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. Juókúra Gőzfürdők: betegen Várok valahonnan, várok egy levelet, hátha mégis-mégis jő tőle üzenet? Várok egy ragyogó, derűs, meleg tavaszt, amely ezer bimbót, új életet fakaszt... Nem jő, semmi nem jő, hiába is várom, Esteledik lassan, elnyom már az álom. Csábít pihenőre a sok puha párna: mintha csendes, örök nyugalomra várna... Svábhegy, 1931. Gergelyffy Gábor. Az irigy Pest gúnnyal fogadta a budai iparosok és kereskedők moz­galmát. Nehezen adja fel Pest a budai gyar­matot. Akármit kérdezünk abban az irányban, hogy- a budai kereskedők és iparosok fámára megtartsuk, illet­ve megnyerjük Buda közönségét, meg­értetve azzal, hogy ßudan ; ugyanazt az árút, ugyanabból a gyárból, kapja, ahonnan a pestiek s így ne Pesten, ha­nem Budán vásároljon, —- már is le­kicsinylő gúnnyal fogadja azt a pesti sajtó egyrésze. Amikor a Király utca kereskedői állottak ugyanarra az ál­láspontra és hirdették, Hogy a Király utca' a Király utcaiaké, akkor á sajtó ezt egy szóval sem ítélte el, — de amikor Buda, a budai iparosok és kereskedők merték kiadni a jelszót, hogy; — A budaiak vásároljanák és rendeljenek Budán! — mert Buda a budaiaké, — akkor rögtön megjelen­nek a mozgalmat agyonütő kis szatí­rák. Nem lehet, hogy a Margit körút legyen a margitkörútiaké, —■ a II. eme­let a második emeletieké,^ a 61-es villamos az' azon utazóké stb. — de a Király utca lehetett a királyutcaiaké. Lehet, hogy ennek a budai mozgalom­nak kevés lesz az eredménye, de új reményt új bizakodást hoz. Szükség van rá itt Budán, ahol még a gallért is Pesten vásárolják sokan. Aztán pe­dig — mégis csak van különbség Buda (a dunántúli fél város) és a Ki­rály utca között. Az egészen helyi fo­galom, Pestnek egyik belső utcája, közvetlenül az Andrássy út mellett szorosan bekapcsolva a szomszédos utcák területébe. — viszont Buda ős­időktől fogva különvált város volt, hagyományaival, felsőbbséges történe­tével és önálló érdekeivel. A budai hegyeket, fürdőket nem vihetjük át Pestre, legfeljebb csak a keserű vizet. Ám éppen ez a gúnyos lekicsinylés bizonyítja, hogy Pest tart a mozgalom- tój, félti kereskedelmj és ipari fölé­nyét, — és éppen azért lelkesen foly­tatni kell. Elsősorban a budai keres­kedők és iparosok kötelessége ezt tá­mogatni, hogy a budai vásárló közön­ség megszokja, a vérébe menjen át és itt vásároljon és rendeljen és segítse •gy a budai jpart és kereskedőimet — maga Buda. MINDENNEMŰ TEHERAUTÓ FUVAROZÁS Ifj. SCHAFFER FERENC II., TÖRÖK-U. 2. Telefon HIVŐ 5S-2-98 Januári beköltözésre komfortos garszonlakások, néhány 3 és egy 4 sz°bás mát' I If kapható Széna-tér közelében a 16-os autóbusz megállónál OSTROM-U. 15 ALATT, domináló kilátást nyújtó tetőterasszal, elsőrangú kivitelben épülő szövetke- zéti házban. Bővebbet: a helyszínen, vagy KORCSMÁROS EDÉNÉL IL, Keleti Károly-u. 1 3/b. fsz. 2. Tel: 576-43. (39)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom