Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-11-21 / 1065. szám

ELŐFIZE TÉS: Hgy évre . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják XX vili, évf. 1065.sz. 1931. NOV. HÓ 21. HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy mim. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó htrdetOknek nagy Kedvezmény Buda. érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, rnüvészet ás sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ t VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u, 2-4 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos órák: délútiám 4-6-ig A fordított város XVII. Egy kicsit megáll az ember esze. A városházán dühöng a takarékos­ság, beszüntettek minden kinevezést, alkalmaztatást és űj ember sehogy sem tud bejutni a városhoz. Rendben van... ■••és akkor kiderül hogy az utóbbi idpben kinevezték a városhoz öt volt miniszter fiát, két államtitkár fiát, két miniszteri tanácsos fiát és még egy­két nagy úr fiát. Azt még csak rossz néven se veheti a közönség, hogy ezek között van Kontra Aladár fia, Kál­mán is. Ebben a rettenetes küzdelemben a mindennapi' kenyérért, amikor dokto­rátust tett emberek villamoskalauznak állanak be és a városházán spk-sok kérvény hever, ahol két-három dokto­rátust tett emberek villamoskalauznak ják kineveztetésiiket a ranglétra leg­alsóbb fokára, — mindjárt magasabb fokozatra neveznek ki nagyon szerény képesítésű fiatal miniszter-fiúkat, akik­nek egyelőre, a mai nehéz, kenyérfé­lén időben igazán nem kell aggódva gondolniok a holnapi kenyérre. A ké­pesítést rövid utón elengedték azok­nak, akiknél hiányzott. Ez azonban érthető, — emberi szem­pontból. Azoknak a volt miniszter uraknak mégis csak voltak jóbarátaik, lekötelezettjeik, akik azzal hálálták meg a múltat, hogy fiaikat hivatalba segítették. Elvégre van ebben valami demokratikus vonás is. De az már mégis csak furán hat, hogy most télen is 400 pengő havi fi­zetést húz az ingyen fürdők forgalmá­nak ellenőre és a télisport egyik diva­tos ágának, a síelésnek felügyelője nyáron is kapja havi 400 pengő fizeté­sét. Mindkettő, csak mellékjövede­lem. Most már jöhet a rigófütty revizora, a döngicsélő méhek csititója, a har- matcseppek számlálója. És senki sem csodálkoznék, ha valamelyik tanácsnok a gázlámpák rendes világításának el­lenőrzésére havonkint 800 pengőt kap­na, vagy — olyan tanácsnok is akadna, aki a városi erdőkben kivágandó fák kijelöléséért évi 4000 pengőt húzna, mint mellékjövedelmet. Azon azután hangosan kacagna a közönség, ha pél­dául olyan tétel is szerepelne a költ­ségvetésben, hogy valamelyik pénztári aligazgató havi 500 pengőt kapna azért, hogy az ilyen fentebb elsorolt adatokat ne árulja el a nyilvánosság­nak. * De hát nálunk minden megtörtén­het. , I Csak súgva merjük elmondani, hogy Európa legforróbb gyógyforrása, a 74 fokos városligeti artéziviz dacára, mely éppen hogy elegendő a Széche­nyi-fürdő számára, — fertőzött talaj­vizet melegítenek 21 fokra a — strand­fürdő számára. Már régen kijelölte egy szakértő bizottság, az új furrás he­lyét, már régen megszavaztak a vá­rosházán 50 ezer pengőt a környéken jelentkező földgáz és főleg forróvíz­kutatásokra, sőt 20 ezer pengő készen fekszik-e célra valahol, talán éppen a gázgyárnál, de azért világért se íu- ratott volna forróvíz után a város. * Úgy látszik, mi vagyunk a provízió- város. Itt sok minden jót megakaszt a pro­vízió, mely a régi rend alapján legitim mellékjövedelem és rögtön elveszne, ha a drága 'szenet valami hóbortos mélyfúrrás kútja pótolná forró vízzel. Vannak, akik ezeket a províziókat is számon tartják, csattanónak tarto­gatják, mintahogy sok városatya ér­dekeltségét is a különféle vállalatok­nál, amelyek szállítási viszonylatban vannak a fővárossal. Most, amikor érdektelenül söpörge­tik sokan a szemetet, sok mindenféle I kid’erül, amit azelőtt jól titokban tar­tottak — 500 pengő havi díj ellené­ben. * Az ilyen előzmények után igazán nem kell azon csodálkozni ;hogy a fürdővárost, a sokat emlegetett reu­más-kórházzal együtt, az eléggé me­redek tabáni hegyoldalon akarják föl­építeni. Még csak egyetlen egy ellent­mondást sem váltott ki ez a terv, olyan nagy hatalmak támogatják. Aki nem ért a gyógyászathoz, eset­leg azt hiheti, hogy a köszvény ellen valami új gyógymódot fedeztek fel, amelynek egyik kelléke a — hegy­mászás. Mert, hogy jószántából rnász- szon fel a meredek domboldalon az ■ ilyen reumás beteg, — azt nehéz el­képzelni. De mért ne épülhetne a tabáni me­redekre a fürdőváros valami ügyes sorsjáték, vagy más hollandus tréfa alapján, — ha a Krisztina körútra épülhetett a vérszegény elgondolású — fedett vá­sár? és ilyen visszás elgondolású he­lyeken sok más középület? * A pártvezérek minden’ hivalkodása dacára a hidak építése elmarad, de — mintahogy az egy fordított városhoz illik — a telek értékesedéssel járó il­letményeket szorgalmasan behajtja a város. A Római-fürdő évezredek óta ontja szakadatlanul óriási mennyiségben sziklák közt fakadó, kristály tiszta for­rásvizét és a város alagutat épít a Meglepő, hogy éppen Rothermerc lord : lapja a Daily Mail közli az alábbi cikket Budapestről és elképzelhető, mit Írhatnak | azok á külföldi lapok, amelyek nem ro­konszenveznek velünk. De teljesen érthető. Nálunk az idegenforgalmat „in sich“ esi- I nálják az arra hivatott intézmények és ál­lamilag támogatott vállalatok. A vezérek I félreértik a hivatásukat és- azt vélik, hogy f az idegenforgalmi szerv árra való, hogy | Magyarország, mely talán a legnagyobb megpróbáltatásokon ment keresztül az összes államok között, melyek a háborút átszenvedték, ismét előtérbe került. Senkisem tartja a véletlen művének — legkevésbbé a' magyarok — Borah, Ram­say ' MacDonald és Mussolini legutóbbi kijelentéseit. A küzdelem története Mikor három hónappal ezelőtt egy évi északamerikai tartózkodás után Budapest­re érkeztem, ismereteim Magyarországról oly csekélyek voltak, mint akármely out­sidernek. Egyszer fiatal koromban Kossuth Lajossal találkoztam, aki akkor csaknem elfelejtett száműzöttként élt Turinban. A vele váló találkozás keltette fel érdeklő­désemet a magyar nemzet iránt, mely egé­szen különös, romantikus hatással volt rám, nem annyira a szabadságért folyta­tott harcai,' mint inkább a törökkel vívott küzdelmei és romantikus szokásai révén. Ami Magyarország szerepét illeti a há­borúban, arról mindig az volt a vélemé­nyem, hogy az országot belekényszerí- tették, áldozata volt a német szövetség­nek s a körülmények kényszerítették rá a központi hatalmakkal való együttműkö­dést. A magyar nép és a nyugati szabad­népek között érzelmi kapcsolat élt mindig, de nem létezett heves vonzódás Francia- — és egészen az utóbbi időkig — Olasz­ország iránt. A magyarság ösztönszerüen és őszintén Anglia és Amerika felé vonzó­dó», amely államokban a szabadság apos­tolait látta és látja most is. A művelt angol ember számára már maga a nemzetisége valóságos ajánlólevél minden kulturált magyar családhoz, erről számtalanszor meggyőződtem. Az angolok iránt érzett rokonszenvet még az országnak a trianoni békeszerződés által történt szétdarabolása sem ölte ki. Felosztva és kirabolva Az ország mai állapota teljesen zavaros. A mostani kormány az elődje által hátra­hagyott terheket viseli. A nép az adók sú­lya alatt nyög. A békediktátum megfősz- i tóttá az országot leggazdagabb vidékeitől I s tőke és kereskedelem hiánya következ­tében az éhhalállal küzd. Csak az képes megitélni a magyar nép I rettenetes nyomorát, aki itt élt és megfi- gyei mindent, ami az otthonokban, üzle­tekben, gyárakban történik. Egy magyar újságíró, aki költő és utazó is egyben, azt i Duna alatt hogy áthozza Budára a ká­posztásmegyeri rozsdás vizet. _ Százezreket folyósít a város külön­féle felekezeti célok istápolására, ame­lyek közül egyik sem szolgálja külö­nösebb módon a város érdekeit, de — a szegény magyar mohammedán egy­házközség papja éhen halhatna, ha jobb belátású, becsületes magyarok nem istápolnák, nem ruháznák. E val- lásközség hatalmas idegenforgalmat j van hivatva előidézni, de a sok városi üres lakás mellett nem jut számára egy kétszobás lakás,'ahol egyházi hi­vatalát megnyithatná, A célokat tisz­tábban látó szállodások, akik az ingyen adott szobáért is adót fizetnek, bocsá­tanak rendelkezésére lakást. Ezrivel utaznak ingyen jeggyel az emberek külföldre, de a legfőbb mo­hammedán papi méltóság meghívására a budai mufti nem tud Jeruzsálembe utazni a kalifa választáshoz, mert nincs számára szabadjegy, nem vették tudomásul a vallásközség megalakulá­sát, tehát nincs jövedelme és így ki­marad Budapest és Magyarország a jeruzsálemi kalifa-választó nagygyű­lésről, holott egekig érő nagy érdeke volna, hogy ott méltón képviseltesse magát. Hát nem megfordítva történik itt minden? Dubonai Pál. az egyik nagyszabású körvadászatokat rendezzen az állam péjizén. a másik pedig Bécsbe járjon szórakozni $vváros pénzén. Itthon pedig a szállodák már lezárták a legfelső két cmeletet. Az Idegenforgalmi Tanács pedig 3 éve szundikál és főtitkára egészen más ügyekben járja a külföldet. Mindennek az eredménye az- alábbi uj- ságcikk. írja: „Magyarország a csendes rémület végvonaglásában -él, — dühös és veszé­lyes“. Az üzleti élet csaknem tejesen megál­ló». A fényes üzletek az Andrássy-uton (Budapest Haussmann-Boulevardja, és a Váci-utcában, békében! megfelelt a Bond- street-nek). üresek. Senkinek sincs kiadni való pénze. A lgfontosabb életszükségleti cikkek kivételével semmit sem vásárolnak. Vendéglők, éttermek, melyek három-négy evvel ezelőtt még zsúfolva voltak, ma már tátonganak az ürességtől. A gyárak egy­másután zárják be kapuikat. A Városliget környékén és a budai dombokon lévő pa­loták gazdag tulajdonosai elbocsátják sze­mélyzetüket, leállítják autójukat. A nemrég népes utakon most alig látni egyebet, mint néhány döcögő villamost és autóbuszt. A fényes kávéházak, melyekhez képest a párizsiak csak másodrendű helyi­ségek, a nap bizonyos szakában zsúfoltak ugyan, de a vendék nem mulatni és szóra­kozni járnak oda, hanem azért, hogy oda­haza gázt és szenet takarítsanak meg és társakat keressenek végtelen nyomoruk­ban. A felületes szemlélő úgy látja, hogy a nagy kávéházak, mint „Abázzia“, „New- york“, „Japán", „Carlton“ és még néhány, jói mennek, de az uccák telve vannak sá­padt. beesettarcú, éhesen ácsorgó mun­kanélküliekkel és nyomorék koldusokkal. Jószivü emberek Az élelmiszerek ára napról-napra emel­kedik. A szén már luxus és ami van, rossz­minőségű. Az ország nyersanyagkészlete, csaknem teljesen kimerült. Az Andrássy-úton egy eszméletlen mun­kást láttam egy pádon,, aki már két napja nem evett cs öngyilkossági kísérletet kö­vetett el. A körülötte állók, bár maguk is szegóny emberek, pénzt gyűjtöttek szá­mára. Az emberek még érzöszivűek itt. Egy asszony, aki egy barátom házánál dolgozik, három napja nem evett, mfg megkapta az állást. A kávé fontja 6 pengő. A bor ellenben olcsó és jó. A munkát alig fizetik. Egy mindeneslány havibére 30 pengő és éle­lem. Egy szobafestő, vagy kőműves 3 pengőt kap egy napra s ebből kell eltar­tania magát és családját. A Dunakorzó fényes éttermeiben alig látható idegen. A cigányzenekarok gyö­nyörű muzsikáját csak néhány amerikai, osztrák és német hallgatja. A • színházak, az egy Nemzeti kivételével, háromnegyed­részt üresek. Valamikor vagyonos embe­rek otthonukban fogyasztják el nagyon szerény ebédjüket, vagy olcsó korcsmákba iárnak. Szegénység, nyomor, kétségbe­esés mindenütt. Költözködési napokon ez­reket és ezreket lakoltatnak ki. Az adók a kereseti lehetőségek csökkenésével fordí­tott arányban nőnek. Az életért folytatott küzdelem keserves, tragikus, könyör­telen. A tél — egy előreláthatóan kemény, ke­gyetlen tél — az ajtókon kopog. Mit hoz maid magával, mikor csaknem a lakosság fele munkanélküli? A hatalmasok csatakáltása: az irgalmat­lan takarékosság. Az állami színházak szubvencióit csökkentették, minden vonalon leszállították a fizetéseket és munkabére­ket. A pénzkivitelt megtltptták. A Nemzeti- Bank engedélye nélkül nemzetközi-. pénz­utalványt sem lehet vásárolni. Az összes napilapok és folyóiratok terjedelmét kor­látozták. Valóságos kínai-falat vannak e boldogtalan és szétdarabolt, dó derék és nemes ország körül. . Anglia — még saját súlyos gondjai kö­zepette is — kell, hogy rokoijszenvvel vi­seltessék a magyar nemzet iránt, mely haláltusáját vívja. Ha Nyugat, Észak és j Dél bölcs államférfiai nem tesznek sürgő­sen \alamit az ország érdekében, akkor a kontinens e kis, de fontos része a közel­jövőben egész Európa pusztulását jelent­heti. Karrikatura-térkép Minőnek mutatja az „IBUSZ“ Budapestet Nagyon fontos, hogy a Budapestet iáró idegen kezében jó térkép legyen. Köny- nyen áttekinthető, csak nagy vonásokban megtervezett térkép, mely azonban mind­azt feltüntesse, amit az idegennek látnia kell, hogy a valóságnak megfelelő képet kapjon a magyar székesfővárosról, amely elvégre hatodik nagy városa Európának. Az IBUSZ név alatt ismert idegenfor- \galmi vállalat most adott ki több nyelven Magyarországról cs Budapestről egy tá­jékoztató füzetet, ebben van ilyen tér­kép. Még hozzá színes. Ezen a térképen 33 karikában foglalt szám jelzi a látnivalókat. Első látásra mindenki örömmel nézi és csak behatóbb tanulmányozás után derül ki, hogy ez valóságos torzképe a látniva­lóknak és vagy gonoszul, vagy ostobán van megszerkesztve. Sok rosszakarattal van a város iránt, mert felsorolja az összes színházakat, de — a városi színházul mm! Jelzi a Városligetben az Állatkertet, a Szépművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, Vajdahunyadot, a kiállítási csarnokot, de- • a Széchenyi-fürdőt nem. Megfeledkezik az Európában is párját ritkító . Milleniumi-cmlékröl, a névtelen hős sírjáról, a Fővárosi Múzeumról és a Közle­kedési múzeumról. Tehát csak egy helyen, a Városligetben öt helyről feledkezett meg, köztük a város két érdemes alko­tásáról. A fürdőkkel főleg a magánkézen fekvő fürdőkkel nagion mostohán bánik. Nincs a térképen jelezve, — pedig a keleti ide­genforgalom szempontjából fontos — a Királyfürdő, de hiányzik a Rdcíürdö (Szent lmre-fürdő) is, és hogy a várost itt is fel— frícskázza: — nincs rajta a Hungária for­rás ivócsarnoka sem. A két elsikkasztott múzeumon kívül hi­ányzik a Keletázsiui múzeum, pedig ez ér­dekes speciálitása Budapestnek, a Rátli- féle muzéum azonban ott van. A fedett uszoda e térkép szerint nem fontos, — hiányzik, de fontos volna a Fő­kapitány súg, ám az sincs rajta, mintahogy megfeledkezett Gül-Baba sírjáról, holott tasnádi Szilts Andor úr állandóan hivat­kozik a Kelettel való kapcsolatainak ki­építésére és azok fontosságára. A térkép szélén nyíllal lehetett volna jelezni a világhírű Hunyadi János keserű­víz forrásokat, — a Római-fürdőt, Akvin- kumot megtekintésre méltó múzeumával (ez is városi, alkotás) és rá kellett volna mutatni az Erzsébet kilátóra is (szintén a város állította) és végül egy szerény nyíl és szám jelenthette volna a Sós fürdőt. A Várban volna világtörténelmi jelentő­ségű hely, az utolsó budai pasa hősi ha­lálának helye, ami föltétlenül érdekelné a Budavára visszavételénél itt velünk küzdött németeket, — de egy elejtett vadkan helye bizonyára jobban érdekli Szüts Andrást, az idegenforgalom vezérét. Drágán fizeti ezeket a vadkanokat és őz­bakokat az IBUSZ! Az idegenforgalom kérdése oly fontos, hogy nem tűri meg a szinekurákat. Azon a térképen elfért volna még 15— 20 karika és így teljes is lett volna, ha nemcsak a látszat kedvéért készülnének az ilyen füzetek és térképek. Drágán fi­zeti ezeket a térképeket ez a szegény ország. Az Idegenforgalmi Tanács talán mégis megkövetelhetné, hogy az ilyen nyomtat­ványok clébetcrjesztessenek, nehogy ha­mis képet kapjon az idegen Budapestről. Mi láttunk sok térképet külföldi kiadá­sokban a Cook iroda révén és megcsodál­tuk azok precizitását. Csakhogy a Cook- ot ki kellett ‘akolbólítani, pedig az csak 3 percentct kapott az eladott jegyek után,- és bizonyára Budapestről 'is más tér­képet adna utasai kezébe!, mint óz 'a kar- rikatura-térkép, amit olyan vállalat' adott ki, amelynek évi szubvenciójából bátran törülni lehet 520 ezer pengőt, anélkül, hogy ügymenetében zavar állana be. Drága kis térkép. Pártélet Budán A „szerdai“ esték, ahol Buda független polgárai találkoznak, hogy megalkossák azokat a budai kereteket, amelyek között a budai pártoknak mözógniok kell, mind nagyobb körben keltenek érdeklődést. A polgárság belátta,-' hogy a pártvezérek abszolút uralma, egyeduralma alól föl kell szabadulnia, mert az egyetemes polgárság érdekeit a pánok csak úgy szolgálhat­ják, ha a választók szava is érvényesül. Eddig huszonhat olyan tekintélyes pol­gára Budának vett részt ezekén az esté­ken, akiknek mindegyike érdemeket szer­zett' égyénís'cg' a “magú 'szakmájában. A megbeszélések folyamán kezd kiala­kulni az irány és a mód, mely a polgár­ság igazi érdekeinek hathatós szolgálatát tenné lehetővé, — elvetve a régi sablono­kat, elavult jelszavakat, fölégetve azokat a sövényeket, amelyek elválasztották a polgárságot egymástól. A jó politika ma csak gazdasági, politika lehet és ezt bizonyítja a budai kereske­dők és a budai iparosok folyton erősödő mozgalma is, mely szorosabb kapcsolato­kat keres a budai fogyasztói közönség­gel. A különböző pártokon levő kereskedők és iparosok kezdenek egymásra találni — és tördelik az elválasztó régi' pártkere te­két, öreg sövényeket. Ezzel a friss mozgalommal szemben a régi pártok különféle címeken rendezett társasvacsorákon és borgazdaestéken élik ki magukat. A. régi barátság kapcsán ott még ünnepük a vezéreket# áz őszi kö­dön át ott még süt a népszerűség napja. • Értesülésünk szerint erősebb pártéletét él a Friedrich-párt Óbuda északi: részén, csak tömérdek borba kerül. Újból szervezkednek és készülődnek:,,a Frontharcosok, akik felé az érdeklődést az a sajnálatos körülmény is terelt, hogy köztük sok a kenyértelen ember. Nagy érdeklődést váltott ki a hegyvi­déken, az úgynevezett XII. kerületben,, a régi Perczel párt megmozdulása'. Még olyanok is csatlakoznak most a párthoz, akik azelőtt nem voltak tagjai, de Perczel Béla puritán egyéniségében és üzletmen­tes múltjában bízva, az általánosan áhított „tiszta jövő“ érdekében- -kifejtendő küzde­lemben vezérszerepet Szántak neki. Maga Perczel Béla visszavonulni készült a köz­élettől, de hívei aligha engedik, különösen a 30 évesek csoportja nem és nehezíti el­határozását az, hogy makkegészségnek örvend. Ezek a 30 évesek készülnek most a párt élére állam és legutóbb szűkebb- körü tanácskozást folytattak dr. László Zoltán p. ü. tanácsos,- lapszerkesztő la­kásán. £ Nagy Lajos dr:, — aki most feladatául tűzte ki, hogy, mint a törvényhatósági bi­zottság tagja, megszervezi a polgárságot és megteremti a „polgári hlokk“-ot„ — a napokban zöld plakáton hívta fel- a- pol­gárság figyelmét erre az alakulásra'és*be­jelentette, hogy ez a polgári blokk minden csütörtökön este panaszfelvételi-óijákat tart, amikor minden bejelentett ' panaszt díjtalanul intéz el a párt. Ennek a mozga­lomnak Budán mintegy másfélezer, , tagja van. CLz etső pofon Jbuda.pe.st teromtott, mert nincs ídeQenforQatma Egy romantikus város tragikus napjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom