Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-11-06 / 1063. szám

Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet ás sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIR AÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos órák: délután 4-6-lg 1931 NOV. HO 6. HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AltMd6MraiWliMk naif Kedvezmény XXvm évf. 1063.sz. ÉLÖFIZE TÉS: Egy évre . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivitfalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják Zászlóbontás Zászlót bontottak az „érdektelenek“ is, de Pesten, a Belvárosban. Budát Petracsek Lajos dr. országgyűlési kép­viselő képviselte, a BBTE rokonszen­ves társelnöke, aki gazdasági meg­figyelései révén leszűrt fejtegetéseivel kelt ezidőszerint érdeklődést maga iránt. A zászlóbontás estjén nem szó­lalt föl,.— csak éppen ott volt. ö bizo­nyára Budán bont lobogót. Érdekes volt ezen a zászlóbontáson az a körül­mény, hogy az „új cég“ alatt éppen ott és azt támadták, amit a „régi firma“ alatt annak idején megszavaztak a Városházán. öt év előtt az Egységes Párt városi szervezetének minden a kezében volt. Öt év előtt megvizsgálták a városi üzemeket és olyan jelentés feküdt a párt előtt, amelynek alapján meg lehe­tett volna könnyű szerrel oldani az üzemkérdést a legméltányosabbban, ki­elégítve a polgárság — elsősorban az iparosság — igényeit és megmenteni mindazt a város számára, amire szük­sége lett volna. Annak idején, amikor az Egységes Községi Polgári Párt megalakult, nem volt nehéz az új pártot megteremteni dr. Ripka Ferenc nagy tekintélye, Andréka Károly népszerűsége, Becsey Antal csillámos tudása és dr. Kozma Jenő nagy jártasságával a városházi ügyekben, ötletes ügyességével a párt­taktika terén. Hozzájárult ehhez a kor­mány határozott támogatása és Bethlen István gróf akkori nagy preztizsének teljes latbavetése. Az elmúlt hat esztendő alatt a párt rendkívül megnövekedett, politikai té­ren sok sikert aratott és szólás-mon­dássá vált, hogy a Városházával két noliHknc rendelkezik, szazak, közül az- Sgxlk dr. Jenő volt. Az évek múltak, de- pozitiv eredményt a párt nem tudott felmutatni. Csak ígéretek, ma már szinte beválthatatlan Ígéretek j maradtak a csatatéren. Ezt azt egységespárti tortát a mai viszonyok kövekeztében, a különböző pártvezérek fölszeletelték és abból egész torta már nem igen lesz. Csak egy szeletet kell kiemelni és a torta egész alakja, konstrukciója megzava­rodik. Nem kell semmi más, csak va­lami új választási rendszer és az egész magylar közélet egészen új alapokon, egészen más célkitüzéssekkel és talán egészen más vezérekkel indul neki az oly terhesnek jósolt 1932. esztendőnek. * A leépítésnek és takarékosságnak mondott, a különféle idegen, és itthoni bizottságok által tervezett és véghez­vitt általános, országos, mindent alá­ásó rombolás közben építeni is kell, ha ez a nemzet élni akar. önként adó­dik az ilyen új párt számára az ALKOTÓ PÁRT cím és név, amelyben részt vesznek azok a konstruktiv elemek, amelyek eddig távol tartották magukat a poli­tikától, talán éppen: azért, mert nem i látták elég tisztának. A feladatok egész sora áll és vár • megoldásra, amelyek a mai nehéz vi­szonyok mellett is — bírható költség­gel — olcsóbbá tennék az életet. Fokoznák az állam és város bevételeit, ami lehetővé tenné az adóterhek csök­kentését. És teremtenének munkaalkal­makat. Elkerülhetetlen szükséges, a legsür­gősebben és okvetlenül felszínre kell hozni a föld mélyén pihenő mindama kincseket, amelyek erősítenék e nem­zet életét. Nincs semmi nehézsége hogy a föld belsejében lévő tnthevitett viz révén ingyen gőzerőt és ezzel ingyen energiatermelő eszközt szerez­zünk az ipar számára, amivel azt ver­senyképessé tudjuk tenni. Ez a hő­energia olcsóvá tenné a fűtést, a vilá­gítást, a közlekedést is, kedvező arány­ban szállítva le a polgárságra nehe­zedő megélhetés terhét. Pávai Vájná Nem a felvetett eszmék csalhatatlan- ságába vetett feltétlen bizakodás, csak a jószándék vezérelt tanulmányom megírásánál. Amikor a kapialista világ­rend'válsága és az államháztartás rendbehozatalának problémája foglal­koztatja a magyar közvéleményt, úgy éreztem, hogy a magyar államháztar­tás megsegítésének elgondolásait ne­kem is kötelességem a magyar gondol­kozók elé tárnom. Tanulmányom, amely az előző tanul­mányoktól abban különbözik, hogy kon­I Ferenc mélyfúrásai pozitív adatokkal támasztották ezt alá. Szakudósok által megállapíttatott, liogy az áldott magyar földben mind­azt megtaláljuk, aminek révén ma a külföld újabb és újabb terheket ró ránk: — a sótól kezdve minden elemen, minden ásványon át egészen a szénig. Az igy — az egyik oldalon — fel­szabadult gazdasági élet rendes műkö­dését szolgálná pénz gyanánt az az érték, amely ma holt tőke, parlagon hever, holott új életerőt önthetne le­romlott gazdasági ■ életünkbe, ahogy azt Fischer József és Vakar P. Arthur tervezete és tanulmánya bizonyítja. Minden állami és, városi tényező érzi mindennek szükséget, de az átöröklött formák és keretek még mindig túl erő­sek a mi politikai .életünkben, a mai politikusok gondolatvilágát lenyűgözve tartják és éppen ezért van szükség új emberekre, új vezérekre, akiket nem feszélyez a régi keret, a régi rend, — és éppen azért van szükség olyan új pártra, amely, a politikai élet tenge­lyévé a gazdasági kérdéseket teszi. Örvendetes, hogy éppen Budán ala­kult ki ez a gondolat, Budán vetették el komoly tényezők az új életnek ha­mar kicsirázó magját és Budán élő gazdasági tényezők vették kezükbe a nyugodt szervezkedési, mely minden választási trükktől, minden kortes­fogástól mentesen,. az egyéni érdek kizárásával, a polgárság összefogásával igyekeznék diadalra vinni azokat az új gazdasági eszméket, amelyek egyedül menthetik meg ezt a várost, ezt az országot, ezt a nemzetet. Dubonai Pál. krét számadatokat és matematikai táblázatokat tartalmaz, három részből áll. Az első rész bizonyos jövedelmi és bevételi forrásokat sorakoztat fel. A második rész az államháztartással kapcsolatos beadványok kezeléséről, mint bevételi forrásokról emlékezik meg. A harmadik rész egy hosszúlejáratú nyereménykölcsönkötvény emissziójá­nak lehetőségét s az abból származó államháztartási bevételi lehetőséget s a l Súlyos adatok . megfogható^s^rrvokl Az államháztartás megsegítése Irta: Vákár P. Arthur dr. kölcsönkötvény lebonyolításának mód- . ját ismerteti. A felvetett eszmék lehetnek részben hiányosak, de minden szavát, minden ' sorát a jószándék s a magyar jelen és jövendő feletti aggódás és töprengés Íratta velem. Boldogság töltené el magyar lelke- met, ha az eszmék és a tárgyilagos megvitatások kohójából magyar arany olvadna: a magyar államháztartás meg­segítése céljából. * Az illusztris szerző ezután külön fe­jezetekben letárgyalja az elveszett ön­bizalmat. Nem lehet nagyobb veszedel­met elképzelni az állam életében, mint a magábanbízás erejének sorvadását, — pedig még nagyobb jelentősége nem volt az önbizalom értékének és értéke­lésének, mint most, amikor szikla­szilárdnak hitt bankok, állambankok s jegyintézetek inognak meg. A belső bizalom hiánya növeli a belső gazda- I sági válságot, de megduzzasztia egyút­tal a világkrízist is. A pénz kormányozza a világot. A pénz ilyetén hatalmát, természe­tesen a nagy tömegekben együtt lévő pénz jelenti. A pénz hatalmi centruma most Párísban van és onnan akarják a világ urává tenni Pénz őfelségét. A pénz azonban nem vezérel, csak eszköz-1 az emberiség boldogulása érdekében és annak javára. Aziután rátér a fogyasztás racionali­zálására. Az emberiség 75%-ának élet­nívója az elképzelhetetlenségig primitív s itt a túltermelő országok nem tudják elhelyezni árucikkeiket s ezért kell megszervezni a nemzetközi munka­piacot, ellenőrizni a termelést és fokozni a fogyasztást. Végül rámutat új jövedelmi torrá- | sokra és olyan államilag szubvencionált I vállalatokra, amelyeknél nagy megta­karítások eszközölhetök. Ilyenek: — a I viszontbiztosítás és a tűz- jég- állatbiz- • -tóárHkf -níldirfósííÜ-sh; -a djéttentiétt, — bizonyos közokiratok inségbélyeggel való ellátása, — propagandabélyegek,- jáékkártya- és a pezsgő insóg- zárószalaggal való ellátása, — a só­monopólium, kávémonopólium és a szeszmonopólium. A szubvencionált vállalatoknál elérhető megtakarít tásnál rámutat a Rota Rt., (Ibusz vállalat) — a Könyvkereskedő Rt, (Ibusz vállalat) — a Gyorsárúgyüjtő Rt., — a Székház Rt., — a vasúti rádió rt„ — az utcai telefonautomata, — az Ibusz, — az osztálysorsjegy, — a Rádió és a postatakarékpénztár zálogházai, — ahol nagyarányú adminisztratív meg­takarítást jelentene a nagy fizetések leszállítása, :— mert összesen 73 millió takarítható meg — ami 200 milliós köl­csönnek szolgálhatna fedezetül. A közhatósági beadványoknál szin­tén nagy bevételek érhetők el, minda­mellett a közönség sok felesleges ki­adástól menekülne. Nálunk évenkini átlag 6—7 millió beadvány kerül a ha­tóságokhoz s ezek révén 28 millió be­vételhez juthat az állam más kezelési rendszer esetén. Befejezésül fölveti egy hosszúlejá­ratú nyeremény-kölcsön kibocsátásának tervét, ahol minden kötvény nyer 1 millió pengőtől le 15 pengőig, — a kötvények révén 25 millió pengővel bővül bankjegyállományunk (infláció nélkül) és az állam 250.000 pengőhöz jut. A három tétel révén befolyó pénz összege 343 millió, mely összeg szol­gálná az államháztartás megsegítését. Ezzel az összeggel még a hadiköl- csönkötvényeknek a sorsát is kedve­zően lehet elintézni. UáCto^ásofe a díptomácíáőan A szerb mozgósításról szóló értesítést a Budai Napló augusztus elején közölte és rá nyolc napra a budapesti jugoszláv követ kénytelen volt budapesti állomáshelyét el­hagyni. Most hasonló eset előtt állunk. A velünk barátságos viszonyban lévő ankarai kormánynál megütközést keltett, hogy, ha állítólag Bellid)' bej követ tudta nélkül is, a török konzulátuson Abdul Latif effendi agitációja folytán úgy a magyar kormánynál, mint a fővárosnál a magyar mohamedánok ügyében illetéktelen beavat­kozások történtek. A kormány és főváros is — sajnos — komolyan vette ezt az egyéni akciót, amivel mérhetetlen káro­kat okoztak az autonóm és független magyar izlám fclekgzeteknck. • Keniál gázi-pasának, akit mi magyarok különös . szeretettel emlegetünk, tapintata noiú a'BairplrvtzI luíűfokon pendCI és St félre ­vezetni nem lehet. Az általunk több ízben szóvátett és a török-magyar barátságot turkáló egyéni akciók híre Ankarába is el­jutott és a mai nappal a török kormány rendeletére elhelyezték Budapestről az itteni török követségen és konzulátusoknál alkalmazott magyarul tudó török tiszt­viselőket, sőt a török követ is állomást cserél a jövő év elején. Hasszán R. Gvozdovlch pasa Kein ál pasa köztársaság'1 elnök a török parlamentet megnyitó beszédében Magyar- országról is megemlékezett és kiemelte azt a szerencsés benyomást, amelyet a minisz­terelnök és a külügyminiszter Magyar- országon tett látogatása keltett. A magyar testvérnéppel való barátság örvendetes esemény és azt kívánja, hogy ez állandóan ismétlődjék. 1pa.roskr0n.Lka dr. Pénzes Mihály ügyvéd, a II. kerületi Iparoskör ügyésze tanulmánya nyomán: Negyedszázad múlt el azóta, hogy a II. kerület iparosai beültek a „Noé Bárká­jába", az Iskola-utcai kis vendéglőbe, ahol a kerületi iparosság összefogásának gondo­lata megszületett. Kényszerítő szükség­szerűség és céltudatos munka hívta életre a •,Budapest II. kerületi Iparoskört“. Az 1884. ^vi XVII. t.c. (ipartörvény) végkép kivette az önkormányzati hatalmat az az­előtt céhrendszerben élő iparosság kezé­ből. Ehhez járult a gőzgépek alkalmazása övetkeztében beállott kézműipari pangás. 1906-ban ezek a hatások már egész ere­jükben kifejlődtek és parancsoló szükséggé 'ált az önálló kisiparosság tömörülése. 1906. évi mái. 10-én a II. kerület iparos­ságának szervezői és az egyesülés esz­médének mozgatói már ideiglenes tiszti­kart is választottak, elnöknek Varga 1st- v*iii entesmestert, pénztárosnak Tóth And- !as hentesmestert. Németh József már ck- °r a megalakulás hasznát, szíikségessé- “ ■’ különösen az iparosok közérdekének ezáltal elérhető kölcsönös előmozdítását rejtegette szóban és írásban. Elodázhatat- anul szükségesnek véleményezték az egybegyűltek1 a kör megalakulását. Meg- indult a gyors ütemü Szervező munka ps 1906. jun_ 2o.£n megtörtént az alakuló közgyűlés, amikor is dfszelnök dr. Neu- schloss Kniissli Kornél, elnök Varga István, ügyvezető elnök Németh József, társel­nök és pénztáros Tóth András és Frosch Jó­zsef, jegyzők Vali Gábor, Horváth Ferenc, könyvtárnok Simon Ferenc lettek és meg­választották a 30 rendes és 10 póttagból álló választmányt, végül pedig elfogadták a Zafourek Ferenc, Haas Ignác és Gadáesy Antal által készített alapszabályokat. A megalakuláskor 243 tagja volt a körnek. A megválasztott vezetőség első legfon­tosabb munkája volt az állandó körhelyi­ség megszerzése, bebútorozása és felsze­relése, melynek költségeihez, mint első alapltótag, hozzájárult Tóth András. Már jitii 2-án Fő-u. 38. szám alatt helyiséget béreltek és a berendezés beszerzésére ötös bizottságot küldtek ki. 1906. aug. 10-én szabályszerűen megala­kult és saját helyiségében, salát bútorai­val felszerelt egyesületként jelentkezett a kör, ahol élénk társadalmi élet kezdő­dött. A kör első ügyésze dr. Krukk Elemér. A kör ünnepélyes megnyitása 1906. szept. 30-án volt, melyre hivatalos volt a II. ke- j riileti Polgári Kör, a II. kerületi Társas­kör, Budai Katolikus Kör, II. kér. Függet­lenségi párt, dr. Németit Imre, mint a ke­rület képviselője és számos előkelőség. Az első szervezés és megalakulás ne­héz munkája után rendszeres, komoly és az iparosság minden irányú érdekére ki­terjedő tevékenység vette kezdetét. A ke­rületi ipari, gazdasági, kulturális és poli­tikai életben élénk részt vett a. kör. Ipa­rosokon kívül alapító és pártoló tagjai kö­zött találjuk az akkori összes számottevő kerületi egyéniségeket, mint pl. gr. Batthány Lajos, Kossuth Ferenc, Kállay Frigyes, dr. Sztéhtó Kornél, dr. Lendl Adott és mások. A körből indult ki az az eszme, hogy a kerületi iparosokat kell kerületi közmun­kával támogatni és hogy közmunkáknál ki­zárólag belföldi iparosokat foglalkoztas­sanak a közhatóságok. Németh József in­dítványára foglalkozott a kör a kerületi lakásínség és a lakbéruzsora kérdésével, iparos rokkantház felállításának gondola­tával' — 1906-ban sürgette a kör a Bat­thyányién híd megépítését, az iparosok parlamenti képviselethez juttatását, az ipartörvény revízióját" és az iparos rok- kant-nyugdíj kérdés megoldását. 1908 évben 2500 korona körül mozgó készpénzvagyona volt a körnek és ezt a vagyoni állapotot megtartotta a háború kitöréséig. Dr. Lendl Adolf indítványára foglalkoztak kölcsönös biztosítótársaság alapításával özvegyeknek segéllyel való ellátása céljából. Sérelmezték, hogy a vá­rosi tanács szükséglakás építésekből a II. kerületet teljesen kihagyta. A tanoncképzés, az iskolai kötelezettség teljesítése állandóan foglalkoztatták a kört. Foglalkozott a hidvám eltörlésének kér­désével, résztvett a'z „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés" léitrelfozlásábaju. Fölvetette az Iparosok aggkort ellátása eszméiét és ebben a kérdésben V.iradg Béla, a Budai Napló szerkesztője önfeláldozó munkássága révén nemcsak egyesületi mnkásságot fejtett ki, hanem országos nyilvános sajtópropagandát végzett. Eb­ben a tárgyban az előkészületek befejez­tével Vali Gábor, Németh József és Viradg Béla értekezték Thik Endrével, maid nagygyűlésen foglalkoztak vele, végül is Edvi Illés László nyugdíj memorandum- tervezetét fogadták el. Nem hagyta figyelmen kivid a kör veze­tősége a sajtóban rejlő nagyszerű segítő­eszközt. Céljai érdekében állandó rovatot állított be a Budai Naplóba és évi tiszte­letdijat szavazott meg a lap szerkesztősé­gének. Ebben az időben el sem képzelhető a kör megmozdulása Viradg Béla nélkül, aki nagyhatású munkásságot fejtett ki lap­jában az iparosok érdekében és rendkí­vül szolgálta az iparosságnak a közügyek­re való befolyását. Foglalkozott a kör a vízivárosi Duna- part villamos forgalmával, rendszeres és sűrűbb járatot sürgetve, majd Budapest székesfőváros tanácsához fordult vízi­városi autóbuszjárat indítása érdekében. Az első szervezés és megalakulás után a kulturmunka is erős ütemben indult meg. Gondoskodott a kör vezetősége a társadal­mi élet kifejlesztéséről is. Demjén Gusztáv dalárda felállítását indítványozta. Külön említésreméltó dr. Lendl Adolf ál­dásos tevékenysége, aki már 1908-ban ér­tékes felolvasást tartott a körben és az­óta is állandó jő szelleme a kör kulturális életének. A Budai Közművelődési Kör és a Sza­bad Lyceum támogatásával a tudományt és művészetet felölelő és gazdasági és ipari vonatkozású előadásokat és felolvasásokat tartottak. A kör könyvtára áldozatkész, önzetlen munka eredménye, mely munka már a kör megalakulásával elindult. Németh József könyvtáros jelentéséből tudjuk, hogy 1909. szeptemberében 313 darab könyv, novem­berében 338, 1910 decemberében pedig 382 darab könyv van a könyvtárban. Dalárdája nagyban hozzásegítette a kört a könyvtár kifejlesztéséhez. Éveken át valósággal összeénekelte a szükséges pénzt. Tóth András éveken át tartó áldo­zatkészségével, Németh József, Vali Gäbe r ügyszeretetükkel. Schnöderer Ferenc pe­dig hozzáértő könyvtárosi működésével szereztek elismerésre és hálára méltó ér­demeket. A könyvtárosi ügykört már évek óta Tóth Elemér fokozottabb oda­adással szolgálja a tagok közmegelégedé­sére. A Budapest II. kerületi Iparoskor már megalakulásával jelentős tényezője lett a politikai életnek. Bárha a kör hivatalos ál­lást nem foglalt, a vilgháború máni időkig mégis egyedüli hely volt a kerületi iparosság részére, hol úgy a városi, mint országos politikára >o- natkoző józan álláspontja kialakulhatott. A világháború kitörésével új fejezet kez­dődött a kör történelmében. A kör tagjai nagyrészben hadbavonultak. A társadalmi és kulturális tevékenységet a hadbavonult tagok családtagjai felsegélyezése, szük­ségletekkel való ellátása váltotta fel. A politikai élet teljesen szünetelt. A háború ráütötte bélyegét a kör egész életére. A hadbavonult tisztséget vi­selt tagok helyét nem töltötték be, köz­gyűlést nem tartottak, választmányi ülés is csak ritkán volt. A megüresedett tiszt­ségekbe, bár ideiglenes jelleggel, vissza­kerültek a jól kipróbált, megérdemelt nyu­galomba vonult idősebb tagok. Tóth And­rás, az első pénztáros, ismét pénztári teen­dőket látott el. Viradg Béla 1918. febr. 21- én kelt titkári jelentéséből kitűnik, hogy a háború első éveiben anyagilag legyöngült kör erőre kapott. A háború befejezésével és a körtagok visszaáramlásával kezdetét vette a kör történetének harmadik fejezete. Uj eszmék, > gondolatok, problémák foglalkoztatták a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom