Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-10-27 / 1062. szám

XXVIII. «Vf. 1062.SZ. ELŐFIZETÉS: Egy évre .24 P Negyed- évié . 6. P Egyes szám 40 filiér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság 1931 QKT. HO 27 HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor. egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AnanttMréitiknik nafy kilviznéiy Szerkesztőség és kiad óhi vatal: Búdén, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos érék: délutén 4-6-ig Nem érdemes.. igazán nem érdemes itt ma olyan gon­dolatvilágot ébreszteni, amely a pol­gárság és a város javát szolgálná. A városházán nem viseltetnek valami sok érzéssel a polgárság jóléte iránt, mert ahol egy tisztviselő azt a kijelentést teheti, hogy „...a városnak nem ér­deke, hogy a telkek ára emelkedjék..." • ott a polgárság a városházától nem Várhat sokat. Neves geológusok vallják, Pávai Vájná Ferenc be is bizonyította Haj­dúszoboszlón, hogy alattunk a tulhevített víz egész tengere áll erős nyomás alatt s így csak fúrnunk kellene, hogy a világ legolcsóbb hőenergiáját csekély költséggel kitermeljük és ez­zel a mai energiatermelés: a világí­tás, fűtés és közlekedés költségeit egy tizedére apasszuk. Iparunk hallatlan fejlődésnek indulna, ha a drága szén helyett a levegőn gőzzé váló tulheví­tett vizet használnánk hajtóerőnek. Az így termelt villamoséról szétágaztat- liatnánk az egész országra, világítva, fűtve, szántva, aratva, gépet hajtva 1 egyforma olcsón. Egymillió pengő költséggel 4—5 fúrást végezhetnénk próbaképen és az nem volna semmiké­pen kidobott pénz. De hát . . . nem érdemes. Egyetlen egy csatornát kellene ásnunk, hogy. abban' összegyűjtsfik ennek a már létező 86 gyógyforrásnak meleg­vizét és levezessük azt . a kelenföldi téli kikötőbe, produkálva így Európá­ban az egyetlen inelegvizü télikikötőt, ahol a dunai hajók telelnének. Uj, nagy kikötőváros épült volna már a télikikötő mellett, .. mérhetetlen hasz­not hozva államnak, városnak. Dudá­nak. De nem érdemes... Okosan csináljuk, amikor- megnehe­zítjük a külföldön való nyaralást, de nem .adunk módot, - hogy Budapest népe itthon nya­ralhasson. ; A budai • hegyvidék, de folytatólag a • Vértes, a pilisi hegyvidék, mely a Diula könyökét romantikus tájakkal ékesíti, megközelíthetetlen. Minden völ- ! gyét külön nyaralóteleppé lehetne ki­alakítani, csak a források vizét kell elrekeszteni, tóvá dagasztani és a fel- töltött partok, az oda lefutó hegyolda­lak már alkalmasak olcsó villatelkek számára. így csinálják Ausztriában és az egesz világon, csak éppen nálunk ■ nem, mert hát — ki foglalkozzék ez­zel? Á'népjólét csak hivatal s éppen ezért i.. nem érdemes/ TÓV víz, patak nem érdekel senkit, -hisz* ä pesti oldal egyetlen patakját, a Rákost iS kanálissá degradálja a vá­rosháza, ahol nem szeretik sem az édes, sem a keserű, sem a sós vize­ket A világon páratlanul álló Sósfür­dő, a nők biztos gyógyfürdője lassan elveszti a vizét, mert körülépítik. Az 'örsödi völgy, a Dobogó domb mögött, ahol a világhírű keserűvízforrások vannak, — elhagyott vidék, holott a föld mindén részén világhírű ivókúra vonzaná ide százezrével az idegent. Hát törődik ezzel valaki? . . . Nem érdemes. Mintaliogy nem érdemes foglalkozni az egész fürdőiiggyel. Kortes eszköz, semmi más. A világon az egytlen hely Buda, ahol a forrovizü forrásokban thorium is van, a legősibb gyógyanyag. Hát ki tudja ezt külföldön?jJAz a né­hány idegen tudós, aki ezt "felfedezte. Saját magyar orvosaink lekicsinylők a budai források erejét, — őserejét. A város egyenesen pusztulásra szánta Ókét, Snelr árra ’“sem * tártva azokat méltónak, hogy ­forrásszakértőt szerződtessen. Amiatt* a rongyos 86 gyógyforrás miatt igazán... 'nem érdemes. Ezek“ li^yőjzyfoiTSsÖk adják az egyetlen módot ja nyugati idegenforgalom ide irány» kására: Látjuk, hogy enélkül a külön* jféle idegenforgalmi irodák és vállala­tok — pont — a csőd felé vitték a nyugatról várható egész idegenforgal­mat. A- vallási alapon, < történelmi haj gyományok alapján kiépíthető a mo- hammedán világot idevonzó keleti ide­genforgalom valami olyan távoli, idegen gondolat, hogy mindenki gátat vet neki. Az ide­genforgalmi irodák idegenfogdosó csap­dái ezt az óriási kérdést nem bírják, - azoknak csák látszatok kellenek, hogy kövér stallumok jussanak a tehetetlen, értelmetlen, az idegenforgalomról fo­galommal sem biró, máshol érvénye­sülni nem tudó gentri-ivadékoknak. A város új terveket lát csak a keleti ide­genforgalmat biztosító magyar—mo- hamtnedán vallásközségben és nem látja azt a mérhetetlen hasznot, amit ez hozhatna a polgárságnak. Az állam politikumot lát benne, félti tőle a török barátságot, holott ettől oly távol áll a politika, mint Makótól Jeruzsálem. Az egyik politika, a másik idegenforga­lom. Az egyik államszövetség a 16 milliós új török nemzettel, a másik új kapcsolódás a 400 milliós rao- hammedán világhoz, vallásügyi, egészségügyi és történelmi hagyományok alapján. Nincs egymás­hoz semmi köze a két nagy érdeknek, de össze kell azokat zavarni, nehogy ide százezrével zarándokoljon a keleti niohammedáu világ gaz­dag népe. A maga kis segélyeit féltő, évek óta itt élősködő, némi bizonytalanság kö­débe burkolt, sorsüldözött török? szá­mára többet ad állam és város, mint saját állampolgárainak olyan szerve­zetére, amelyet a törvény követel és amelynek révén felénk fordul a kelet minden turá­ni népe, hogy ősi, vérbeli összeköttetéseinket megújítsa. Rác, oláh, tót, rutén, orosz, mindenki megalakíthatja itt a hitköz­ségét, de a magyar mohammedánok nem. Kényelmetlen, ipedig hasznunk egyedül ebből volna. Valami kevés ál­dozatot kellett volná csak hoznia a városnak. Berlin mecsetet és kollégiu­mot épített a Inohammedánoknak, Becs most alakítja a.„Husarentempelt“ mecsetté, hogy ezt az idegenforgalmat magához édesgesse, — Budapest fő­város saját házaiban, az üresen álló lakások közül két szobát dein áldoz ennek a nagy nemzéti ügynek. Kényelmesebb ezt a kérdést a po­litika terén áttessékélni, annak nemzet­mentő, várost gazdagító horderejét megmérni, mert akkor dolgozni kellene komolyan eziránybán kormánynak, diplomáciának, külügyi hivatalnak, vá­rosnak és némi pillanatnyi kis áldoza­tokat hozni, — da liát emiatt az ide­vágó sokszázmilliónjd testvérnép miatt igazán — nem érdemes. Volna itt még sok-sok kérdés, ügy és feladat, amely ftzt'.a várost gazda­gítaná, polgársága jólétét fejlesztené, világhírét gyarapítaná, a nemzet jö­vőjét biztosítaná, de attól az átkos politikától nem lehet, de — nem is érdeitlfes. A hivatalos intézőkörök nem talál­ják. de nem is keresik az olcsóbb megélhetést biztosító módokat, — a nemzet nagy jövőjében szent hit­tel bízók szava a pusztaságba vész, — ki segít rajtunk? Ki ér rá? És talán már nem is érdemes. fandet népeneuéőeni / Mélyen tisztelt Barátom! Keserves a magyar sors. Bizonyítja ezt a leveled és bizo­nyítja az élet. Ez a gazdag ország, amely játszva verte vissza a nyomor minden támadását, kiheverte a legret­tenetesebb sorscsapásokat, most se­hogy sem tud talpra állani. És ez a nyomor megbontja a tár­sadalmat. A fiút szembe állítja az apjával, - a házastársakat egymás ellen uszítja, — régi barátokat választ szét. Mindenki keres valakit, mindenki vár valamit, megváltót, csodát, ami megmenti, aki megváltja. És várja a hívó szót a zászló alá, amely összegyűjti az igazakat, a jó­kat, a becsületeseket, akik elvezetik a tábort az Ígéret földjére. Ott messze, távol valahol, ahová egymást keresztező utakon át igyek­szik a politika, a világgazdaság, a ter­melés; a technika, a számtan és a - hit, — ahová a szárnyaszegett magyar gondolat szállna és ahol a nemzeti nagyság megujhodik a régi jólétben, - ott egymásra talál a magyar. De itt a rideg valóságban, ahol még a poli­tikai meggyőződésnek is ára van, ahol a párthüség viszonylik a megtérített választási költség százalékához, — itt már semmi sem szent, minden a földön jár, a sárban, a szennyben. Mélyen tisztelt Barátom, köszönöm neked, hogy ismét oltárt óhajtasz ál­lítani a polgári becsületnek, a hazasze­retetnek és a szülőföld jobb sorsáért küzdő nemes akaratnak. Köszönöm, hogy méltó társakkal ke­zet fogva, megindítod a budai polgár­ság szervezkedését, nem hatalomért, hanem a közérdekért. Égy táborba to- iborzod Buda becsületes polgárságát, ‘nem a párturalomért, hanem a társa­dalom és az erkölcs megmentéséért. ^ A pártok szétválasztották a polgár­ságot, — a vagyon, a felekezet, a fog­lalkozás és a törekvések szerint. Te igyekszel ismét összeforrasztani ezt a szétdarabolt társadalmat a pol­gári vagyon biztosítása, minden fele­kezet egyenjogúsítása, minden foglal­kozás megbecsülése, minden nemes törekvés megsegítése révén. ! Akik melléd állottak, azok a régi magyar nagyság hagyományainak ma csendes, de hűséges őrei, —_ a magyar gazdaság önzetlen művelői, a nagy szent hagyományok ápolói, Buda nagy­ságának hirdetői, — akik a mindennapi tülekedésen túl a magyar nemzet új virágzását várják a mostani dermesztő tél után. A Te neved, Hennyey Vilmos neve. — tiszta zászló, a Horánszky Lajos zászlót emelő keze — tiszta kéz, a Pá­vai Vájná Ferenc tudása — a jövőbe­látó tudás. De felsorolhatnám a Te táborodba sereglők egész sorit, akik­nek mindegyike szeplőtelen név és méltó arra, hogy a megváltást kereső polgárság bizalmát megnyerje. Nehéz munkára vállalkozol mélyen tisztelt Barátom, de elkísér utadon az igazság, a jobb jövőbe vetett hit és Buda polgárainak áldása. Mély tisztelettel követ régi hived: Viraág Béla. Pártéiet Budán A régi Pártok most új katasztereket fektetnek fel és a pártirodák ma serényeb­ben dolgoznak, mint -régeidé a választások előtt. Csak éppen azzal nem számolnak a pártvezérek, hogy itt Budán sokkal köz­vetlenebbek az emberek és nyíltabban el­mondják a véleményüket, mint odaát Pes­ten. Itt a hangulatok és szimpátiák is erő­sebbek és talán tovább is élnek, mint a pesti oldalon, de ha azután felocsúdik ez a budai társadalom, akkor máról — hol­napra megváltozik az egész hadszíntér. Elrettentő példáját adja ennek az áj városrész: — Kelenföld. Ott a zsidó hit­község túlsásos erővel vetette magát a politikára és ezzel lejáratta magát né­hány vezető embere, holott azoknak mód­juk lett volna befolyhatni úgy a községi, mint az országos politikába, — kellő ön- intrséklés inellett. Az ő külön szervezke­désük árt a nemrégen áj lielyiségbe köl­tözött kaszinónak is. ahonnan elmarad lassan az Alsóváros polgársága, a Buda Alsóvárosi Társaskör tagjai, akiket el­keserített a Fövessy-hajsza és az a körül­mény, hogy az ő érdeküket csak másod­sorban kezelik. Külön, kaszinó alakult a kelenföldi pályaudvaron, ahol nem kérnek már az ulmer-gerstljböl és annak tagjai is szívesebben támogatják a saját kaszi­nójukat, mert közvetlenebbül szolgálja ér­dekeiket. így „egység“ helyett, négy-öt részre szakadt a Bethlen alatt Kelenföldön oly erős Egységes Párt. Ott a helyzetnek kimondott ura nincs és most előtérben áll Fischer József kir. tanácsos, műépítész, aki gazdasági programmjával magára irá­nyította ágy a helyi, mint a gazdasági szakkörök figyelmét. Uj gazdaságpolitikai párt alakulásához vezethet ez, egészen új vezérek alatt. A budai iparosok a legkomolyabban szer­vezkednek. Minden választás előtt szét­szedik őket a különféle pártok, a külön­féle Ígéretek. Választás után pedig minden iparos szidja a maga pártját, mert a szá­mukra megígért gazdasági programmot a pártok nem váltják be. Ez az elkeseredés ismét összetereli az iparosokat a különféle iparoseg-yesületekbe, ahol most nagyon ko­molyan foglalkoznak az önálló iparospárt megszervezésével. Nagy reményekkel néz a jövő elé a Szo­cialista párt, amely erősen bízik a közeli választásokban, amelyek szerintük már a titkosság jegyében folynak majd le az egész országban. Állítólag ezzel bíztatták őket azittjárt külföldi szocialista vezérek.; A régi Egységes Párt is belső bajokkal! küzd. A Krisztinabeliek neheztelnek amiatt,- hagy a budai pártvezetőség a súlypontot! áttette a Budai Társaskörből a ll.-ik ke-!1 rületbe, a Budai Polgári Körbe. De azt a taktikai hibát is elkövették, hogy a régi Bethlen-párt szervezetét és kereteit — egyéni párttá igyekeznek átalakítani, ami több vezető egyéniség számára feszélyező helyzetet teremtett. Óbudán a hegyvidék zúgolódik, mert a hegylakók alól kibányászták a hegyet, amely készül a völgybe csúszni, de a völgyben lakók sem örülnének, ha a nya­kukba zúdulna a hegy. Sok kérdést ha­gyott e tájakon tisztázatalanul a város, mint a Schmidt-féle park ügyét is, ami bé- nitólag hat a hegyvidék fejlődésére és ők is bontogatják a régi egységet. Külön szer­vezkedés hírét kaptuk a Rómaifürdő vidé­kéről is. Úgy vagyunk most Budán, mint felvonás­közben a színpadon. Kuliszákat tologatnak, cserélgetnek s mire újból fölmegy a füg­göny, egészen más képe lesz a politikai színpadnak. Dubonai Pál. Izlám iurisdictio Az izlámban éppúgy megvan a szi­gorúan körülhatárolt iurisdictio (egy-: házjogi hatáskör), mint a keresztény; egyházakban. A világháború előtt az- osztrák-magyar monarchia legfőbb mo- hammedán papja a szarajevói reisz ul ule-, ma volt, akinek iurisdictiója alá tartozott, a monarchia minden muzulmánja, kivéve! az adakalehi törököket, akik a konstanti­nápolyi nagymufti hatásköre alá tartoz­tak. A trianoni békediktátum után a hely­zet vallásilag is alaposan megváltozott a muzulmánokra nézve. A szerb kormány elmozdította állásából a törvényes reisz ni- ulemát a szarajevói izlám központi igaz­gatást megszüntették. Felállítottak égi’ új j reisz ul ulemátust Belgrádban, amely az izlám főpapság megkérdezése nélkül alája rendelték a hajdani monarchiától elorozott területeken, valamint a Montenegróban, Ma- , cedóniában, Szerbiában és Ószerbiában élő összes muzulmánokat.-—A muzulmá­nok ugyan tiltakoztak ez önkényeske­dés ellen, azonban kénytelenek voltak be- I lenyugodni. Ekkor állott elő az a történel­mi szükségszerűség által diktált helyzet, hogy az izlám Budára tekintett. Automatice megnyitotta a történelem a budai nagyinufti állását, amelyet törvény- szerülcg az izlám felekezetű hívek dzsem­mája (naggyűlés) be is töltött. 250 év óta ez a vallási főméltóság nem volt betöltve, mert hisz a szarajevói reisz ul ulema iuris­dictiója Budára, Becsre és Németországra is kiterjedt. Most azonban be van töltve és a történelmi jogfolytonosság alapján n budai nagymufti vallási iurisdictiója ki­terjed Becsre, Berlinre, a régi monarchia elszakított cseh, lengyel, osztrák terüle­teire is és a megszállás alatt levő ma­gyar felvidékre, Erdélyre és Délvidékre. A inoUammedán-magyar kultnr-komitéhez cs a budai muftihoz beérkező muzulmán hű­ségnyilatkozatokból látható, hogy a budai mufti iurisdictlóját Berlinig el­ismerik. Így kapcsolódik bele újra a világtörténel­mi eseményekbe Buda, mint az izlám kulturgócpontja, mert hisz Konstantinápoly a Kalifátus bu­kásával és a ttirkiye ágsUmhtirriyet (török köztársaság) megalakulásával elvesztette izlám-központ jellegét és így erre a helyre a történelmi jogfejlődés szempontjából Bu­da került s ezen a helyen kell maradnia, mert jelenleg nincs is más középponti meg­oldás. Azért figyel az egész mohammedán világ augusztus óta Budára és az itteni izlám-eseményeket bámulatos precizitással könyveli el. — Reméljük, hogy az illetékes körök nem ügyetlenkedik el ezt a kedvező alkalmat s mire idejönnek hozzánk Headly lord, Arozlán herceg. Sir Mohammed, Fcili- sal király és a többi muzulmán nagy ur. legalább a városháza tud majd a magyar izlám ügyekről felvilágosítást adni. a tőrök fbuda 1567-ben 'Ft.e.üiAólcL Lubenau kőnigsbergi gyógyszerész feljegyzéseiből Copyright by the author Budapest, 1951. 'Fordította és közzéteszi: PalÓCZl Edgár Ul. Lubenau útleírásának legérdekesebb ré­sze Hollós Mátyás király Budavárának le­írása. íme a kép, amelyet róla festett: „A csauszok elvezettek az erődbe, vagy várba, amely igen tágas és nagy és igen nagyhírű is könyvtára miatt amelyet Má­tyás király, Hunyadi János fia alapított benne. E könyvekből van még néhány Becsben a császár könyvtárában. Mátyás király sajátkeziileg irta őket pergamentre, - így élt Mátyás király emléke egy szá­zaddal halála után Bécsben — s magam is kezemben tartottam őket: Enniust és Se- necát, Ferdinand király szerzeményeit. (Hogy mikép jutott l. Ferdinand a Korvi­nákhoz, azt nem kötötték Lubenau orrára.) Az ágyúk, amelyeket az előudvarban ta­láltunk legnágyobbrészt a keresztényekéi voltak. 29 nagy ágyú, 19 csatakigyó, né­hány kocsirakomány duplacsöves, amelye­ket előre és hátra lehet fordítani és sok inás vasból és ércből való lőszerszám volt ott: egyeseken már Ferdinand császár ne­ve volt olvasható. Nemkülönben egy nagy tüzmozsár, amelyet János király öntetett. A legjobb ágyúk a víztoronyban vannak, de ezt nem akarták nekünk megmutatni. Belül a vár egy halomba omlik össze. Egy szép terembe értünk, — Írja Lubenau, aki Mátyás király nyomdokain jár itt tollával. Az ajtófélfa és az ablakkeresztek és min­den pillér vörös márványból volt. Ezután a királyi könyvtárba jutottunk. Itt egy ra­kás könyv feküdt egymás hegyén-hátán és egy öreg török fakott benne. Ez vigyá­zott rájuk, nem akart belőlük semmit adni cs azt mondta, hogy a császárjáé és ke­ményen megtiltották. Egy másik helyiség­ben ismét egy öreg török volt. Itt a fala­kon az erények nagy művészettel voltak lefestve. Állítólag a királyné szobája volt. A falon ez állt: Isabella regina. Sic tata volunt. (A szerencsétlen királynőnek falra vetett búcsúszavait más korabeli kútfő is emlfti!) Zsigmond lengyel királynak leánya és János vajda királynak (Sic!) volt hit­vese, ki is 1539-ben hunyt el. Majdnem minden ajtón kőbe vésve ott van Mátyás király címere, aki anno 1490 élt, III. Frigyes császár, idejében. Csakhamar egy hosszú, szép folyosó következett. Fent a mennyezeten az ég tizenkét jele volt lát­ható fából igen szépen kifaragva és ara­nyozva. Egy teremben szép, faragott és aranyozott gyíkok voltak; egy másik nagy teremben a mennyezet nagy faragott és aranyozott rózsákkal volt díszítve. Van itt egy rendkívüli nagyságú terem, negyvennégy lépés bosszú és tizennyolc széles, bolthajtásos. Ezen a bolthajtáson az éggömböt látni, mint állottak a plánéták, csillagok és az egész égi kép Mátyás ki­rály születésekor. Mellette ez volt olvas­ható: „Aspicc Mathiae mlcnit quo tempore regis Natalis coeli qualis utroquc tűit." (íme tekintsd! Mátyás születése pillanatá­ban, mint ragyogott az ég csillugtübora ránk.) 1587 február 24-én Lubenau Petz Berta­lan küldöttségével elhagyta Budát és foly­tatta útját Konstantinápoly felé. — Nem volt terünk Budáról írott összes feljegyzé­seit közzétenni. Itiueráriumának külö­nös becset ad az a körülmény, hogy a lá­tottakat hiven irta le s így útelirása első­rangú forrásmű értékévé) bir. (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom