Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-10-20 / 1061. szám

XXVIII évf. 1061. s». ELŐFIZETÉS: Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja - tagjai feláron kapják 1931. PKT. HÓ 20. HIRDETÉSEK: Egy hasáb szélei, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Államit btrfttftiik nagy Kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgélé újság VI FELELŐS SZERKESZTŐ, RAÁG BÉ LA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucién, I., Bors-u.24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos őrék: délutén 4-6-ig Pénzt! - de nem aranyat A szükséges anyagi eszközök legsürgősebb előteremtése Irta: Fischer József kir. tan. műépítész, A köz- és magángazdaság talpra- I állítása érdekében a Magyar Mérnök és Épitész Egylet egyetemes ülésén tartott előadásom leglényegesebb része á szükséges anyagi eszközök előterem­tése. Erre nézve a következők szol­gálhatnak útmutatásul: Elfogulatlanok előtt világos, hogy a fizetési eszköznek, mint forgótőké­nek, nem kell, hogy az „arany" képez­ze fundamentumát. Az aranybázis előbb-utóbb tarthatatlanná válik, mert erős visszaélésekre ad alkalmat és be fog bizonyosodni, hogy az aranybázis tulajdonképpen fikció. Ingó vagy ingatlan-e az arany? A már kitermelt arany: ingó, a még ki­nem termelt: ingatlan. Tehát kétféle értékkel állunk szemben. A kitermelt arany holt tőke, mert hozadéka közve­tett, közvetlen hasznot nem hoz, csak zálogtárgyul használhatjuk fel. Bizto­síték gyanánt pedig a trezorokban holt­tőkeként hevertetve és költséggel meg­őrizve, forgótőkéül, csereeszközül sem kívánatos. A háború előtt az aranyat, mint váltópénzt senki sem tartota ma­gánál. A békebeli bankjegyekre rá­nyomtatott szöveg: „Ezen bankjegy bemutatójának az Osztrák Magyar Bank törvényes ércpénzt szolgáltat ki“ szintén nem volt igaz, mert a forgalom­ban levő papírpénznek legfeljebb csak a fele volt arannyal fedezve! Takarékbe­tétek, folyószámlakövetelések, kortma- járadék, papírok stb., melyek a papír- készpénz forgalmának húszszorosát tették ki, egyáltalában nem voltak arannyal fedezve. A mai helyzet körül­belül ugyanaz. Ezzel szemben az ingatlan, föld vagy felépítmény, nemcsak tárgyi biztosíté­kot szolgáltat, hanem hozadékot is ad, termények vagy bérjövedelmek révén, így az arannyal szemben az ingatlan pozitivabb érték, vagy biztosítéki tárgy. Sőt az emberi munka értéke is pozitivabb érték az aranynál. A kiván­dorló munkás pénztelenül indul Ameri­kába, ott dolgozik és dollárral tér haza. Tehát a munka is effektiv valuta. Amidőn tehát a mai tarthatatlan gazdasági helyzetből való menekülést s az emberséges megélhetés előfeltéte­leit kívánjuk a való élet számára alkal­mazásba hozni, ne építsünk az aranyra, mint olyan fundamentumra, ami nincs és ha volna is, nem volna erre a nagy célra alkalmas, hanem építsünk arra, ami van! Természetesen ez az elgondolás és ez a törekvés ma a meglevő bankokrá- cia érdekeibe ütközik és az ezen új alapon megindítandó termeléssel kap­csolatosan nemcsak itthon, de nemzet­közi vonatkozásban is eleinte erős el­lenállással fogunk találkozni. De ez mind nem lehet ok arra, hogy erős akarattal és kitartással célunkért, az élni akarásért és talpraállásért ne küzdjünk erélyesen a gyors siker re­ményében ! Kár sok időt igénylő reformokkal akarni segíteni most, a tél beállta előtt, inkább ismert, járható utakon haladva tegyük a telet a tömegek számára el­viselhetővé. Akik ezt az utat tartják célravezetőnek, haladjanak útjukon to­vább. Működésük így is áldásos lesz. Ha azonban a gondolatok és a teendők áldásos láncolatának csak egy lánc­szemével törődünk és nem egy min­den körülményre kiterjedő, általános gazdasági Programm gyors megterem­tésén dolgozunk, elérhetjülre tartósan célunkat1? A küszöbön álló tél gazdasági és po­litikai szempontból előreláthatóan za­varos és könnyen katasztrófálissá vál­ható fejleményeit sürgősen helyes me­derbe kell terelni s a szükséges anyagi eszközöket elő kell teremteni, bár­mily áldozatok árán is, akár a régi rendszer, akár az új elgondolás alap­jel __ Az o rszág pénzügyi helyzete kül­földi viszonylatban azonban ma, saj­nos, úgy áll, hogy a meghívott népszö­vetségi szanálási bizottság már akkor is jó szolgálatot tesz hazánknak, ha a rövid lejáratú kölcsönökre haladék­nyújtást és kamatmérséklést fog java­solni. A termelés megindításához szüksé­ges tőkének előteremtéséről külföldi kölcsön útján ma alig lehet szó, amikor külföldre szóló fizetési eszközzel kel­lő mennyiségben nem rendelkezünk külföldi adósságaink kamatai céljára, törlesztésre és a külföldről behozandó áruk kifizetésére. A cselekvési lehetőségek és a gaz­dasági kibontakozás gyors módozatai pedig megvannak. 1. Segítsünk magunkon egy megfe­lelő belső kölcsönnel és ne várjuk a külföld segítségét, sőt programmunk egyik főpontja az legyen, hogy ezen külföldi terhektől az ország minél előbb szabaduljon. Ezek a terhek sú­lyosak, sőt alkalmasak lehetnek arra, hogy a hitelező külföld egyrésze ezek alapján esetleg politikai engedmények- kicsikarását is megkísérelje. A belföldi kölcsön biztosítékául az „ingatlan" szolgáljon, ideértve a kincs­tár, a városok és egyéb közületek és a hitbizományok ingatlanait is, melyek e célra bőséges fedezetet nyújtanak. Tekintettel arra, hogy az ingatlanuk értékének csak egy bizonyos hányada (25 %-a) vétetnék igénybe és ez is vsak garanciaképen, ez az eljárás egy­általában nem jelent megterheltetést azért, mert ezen ingatlangarancia nyújtásért az ingatlantulajdonos jöve­delmet kap. Ha egy ingatlantulajdonos a maga ingatlanára 25 %-nyi adósságot vesz fel kamatfizetés mellett, az ingatlan megmaradó értéke (100—25) csak 75 %. Ha azonban az ingatlanból 25 %-ot jövedelmező garancia címén vesz igénybe, akkor ezen ingatlan értéke legalább 100 % kamatjövedelem, fel­téve, hogy a garancianyújtás nem. je­lent kockázatot. Az igénybevett garanciatétel a te­lekkönyvben nem a „C" lapra, hanem az „A" lapra kerül úgy, mint az a föld- vagyonváltsúg esetében történt. Eké1- pen az ingatlanok nemcsak, hogy nem terheltéinek meg 25 %-os teherrel, ha­nem azoknak 25 %‘ű jövedelmet hajtó mozgótokévá válik. Tehát a holt tőké­nek egyrésze közvetett utón, mint mozgó tőke kerül a közgazdaság vér­keringésébe. Ez az eljárás egyáltalán nem ban- kokráciaellenes, mert a gazdasági fellendülés és a nagy forgalom révén a bankok is bőségesen fognak jöve­delmezni. A bankoknak csak eggyel kell számolniok, azzal t. i., hogy a mam- mutfizetések és. a külön szindikátusi jövedelmek megszűnnek a bankvezető­ségek és a bankok személyzetének fizetései között ma fennálló arányta­lanságokkal együtt. A szindikátusi jö­vedelmek ezentúl a részvényeseket fogják illetni. 2. Ha a külföld a belső termelési kölcsön hatásút látni fogja és élvezni fogja annak áldásos eredményeit is azáltal, hogy követeléseit aránylag rövid idő alatt megkaphatja, bizalma országunkkal szemben annyira fog növekedni, hogy hajlandó lesz tőkéjét az országban meghagyni olcsó, béke­beli kamatláb ellenében is, ha arra egyáltalában még szükségünk lenne. Békében a „nagy bizalom" folytán ma­gyar tőkéseink is igen sok esetben 2— 3 % mellett helyezték el tőkéiket Lon­donban, „aranyban". A mi bajunkat és az egész világ gazdasági bajait a háború után, 90 %- ig, a magas kamatláb okozta. Minden töke minden esztendőben annyit ve­szít, százalékosan az értékéből, mint amennyivel a normálisnál túlzottan magasabb kamattételt vindikál rnagá- i nak. Ha a maximális kamatláb 4 % lenne (békében sem volt több), a ma­gán-, az ország- és a világgazdaságok automatikusan rendbejönnének. A kidolgozás alatt álló általános gazdasági Programm keresztülvitelére, — a külföldi tartozások amortizációját is figyelembevéve, —a már forgalom­ban lévő u. n. aranypengő forgótőkén kivül, 1 milliárd belső pengőnél na­gyobb pénzmennyiségre szükség nincs. Egymilliárdnál nagyiíbb belső hitelre, forgótőkére, bizonyos ideig, legfeljebb 5 évig, csak akkor volna szükség, ha az összes külföldi tartozást 10 évnél rövidebb idő alatt kívánnák törlesz­teni. A törlesztés a Irülföld által is el­fogadható módon, a kivitel és a be­hozatal kellő szabályozása révén, kül­földi valutával eszközölhető. A tél előtt u. n. gyors segítés céljá­ra adassék törvényhozásilag, mintegy kísérlet képen, (alkalom és lehetőség megfelelő kisebbmennyiségű belső-, il­letve termelési pengőnek a forgalom- bahozatalára. A szükséges törvényes felhatalma­zást egynéhány szakaszból álló tör­vény adja, mely kizárólag belső hitel­műveletre vonatkozik és így a külföld­nek a dologba beleszólása nem is le­het. Ezt a külföld nem akadályozhatja meg, mert hiszerj k^tB fedezettel bíró belső csereeszközről "van ' szó, belső csereeszközül pedig egy .„bon“ is szol­gálhat, amely csak munka és termelés útján válik később a külföld által is elfogadható fizetési eszközzé. Egyes ingatlantulajdonosok azt a kérdést vetették fel, hogy nem lehet­ne-e az ingatlangarancianyújtást 25 %-ról 50 %-ra emelni, miáltal a bizto­sítékot képező holt ingatlantőkéknek nagyobb része válnék mozgótökévé és igy jövedelmezővé. A garanciát nyújtó ingatlantulajdo­nosok bizalma még azáltal is fokoz­ható, hogy a garanciát képező összeg utáni kamat és az annuitások, úgy mint az a földvagyonváltságnál volt, esetleg közadók módjára hajtatnának be. A földvagyonváltság idején a telek­könyvben csak a következő í el jegyzés foglaltatott az „A“ lapon, összeg meg­nevezése nélkül: „Váltságköteles föld". A belső kölcsöngarancia esetén pe­dig, analogiaképen, az „A“ lapon pl. a következő bejegyzés lenne: „Belsőköl- csön garanciaköteles föld“, vagy „Bel- sőkölcsön garanciaköteles ingatlan". 3. Tekintettel arra, hogy egyrészt a bizalom felébresztésére, másrészt az amúgy is csak fokozatosan forgalom­ba hozandó és hozható belső kölcsön­nel való termelésre azonnal cca. 200 milliónál nagyobb összegre szükség nincs, az ezen összeg erejéig felfekte­tendő vagyonkataszterek (a járásbíró­ságoknál kellő szervezés utján) 2 hét alatt elkészülhetnek. Ugyanezen idő- I ben letárgyalhatók a szükséges tör- I vényjavaslatok. További két hét alatt a szükséges fizetési eszközök is előte­remthetők. Ily módon a belső terme­lés megindítására és a munkanélküli­ség megszüntetésére, munkadíjelőle­gekre és egyéb szükségakciókra szük­séges fizetési eszközök, a külföld meg­kérdezése nélkül, a legrövidebb idő alatt forgalomba hozhatók. Csupán erélyes elhatározásra van szükség. Szükségakciók alatt a munkadíjelő­legeken kívül a következőket értjük: a) Minden nem luxustárgyat jelentő elzálogosított vagyontárgy a hideg be­állta előtt adassék ki kamatmentes munkadíjelőleg címén. b) Minden ingó és ingatlan árverés és mindenféle árverést előkészítő költ­séges jogi munka legalább egy félévre felfüggesztendő és ingóárveréseknél, különleges esetekben a szorult hitelező számára- a'1 követelés - 30 %-a folyósít tassék. c) A fűtőanyagokkal nem rendelke­ző nincstelenek láttassanak el kellő fű­tőanyaggal, ugyancsak kamatmentes munkadíjelőleg cimén. d) A munka- és állásnélküli nincste­lenek házbéreinek 50 %-át 1932. évi április hó 30-ig, ugyancsak kamatmen­tes munkadíjelőleg címén, előlegez­zük. Ezen intézkedésekkel a kormányha­talom tényezői bebizonyítják, hogy kellő szociális érzékkel, képességekkel és bölcsességgel rendelkeznek. Szemezzük DlyLCt feuéC a IbudcLÍ %ap(ó szerkesztőjéhez Visszatérve küllöldi utómról, élve­zettel forgattam a Budai Napló idő­közben megjelent számait. Újból fel­színre hoztál egy sereg gondolatot, me­lyek Buda közéletét közelről érintik és mindegyik érdemes arra, hogy felka­rolják és megvalósítsák. Azt is láttam e lapokból, hogy a súlyos gazdasági bajok újabb megmozdulásra és tömörülésre késztetik a budai társadalmat. Már évek óta foglalkozunk többen -- barátaid — azzal az eszmével, hogy Budát és külön eszmekört képviselő lapodban évtizedeken út termelt. Buda lejlődését és nagyságát szolgáló gon­dolatok nyilvántartására és gyakorlati megvalósítására pártszerű szervezetet alakítsunk, de sokan annak szükségét is érezzük, hogy a háború és forradalmi idők folyamán elburjánzott kinövéseket a politi* kai, erkölcsi és gazdasági téren ki­küszöbölni segítsünk és ezzel is előmozdítsuk an­nak az új, jobb időnek a kialakulását, amelynek elkövetkeztében — a mai nagy világnyavalyából való kígyó gya­lus és Nagy Magyarország visszaállí­tása révén — rendületlenül hiszünk. Nem akartam magam sem az ilyen irá­nyú alakulat létrehozásában közremű­ködni addig, amíg a közbejött községi és országos választások le nem zajlot­tak. Nem véltük helyesnek, hogy az ilyen megmozdulással zavart és félre­értést okozzunk az amúgy is nyugtalan időkben. De most, hogy ezek az okok már nem forognak lenn és minden ol­dalról újabb megmozdulásokat észle­lünk, kívánatosnak látszik, hogy e régi terv és gondolat megvalósítására ko­moly lépéseket tegyünk. Bizonyos ked­vező háttért kölcsönöz törekvéseinknek a „Hollós Mátyás Társaság", amely tíz éve készül ilyen megmozdulásra és hasonlóan az időközben megizmosodott „Gazdaságvédelmi Társaság" is. Én már többizben tárgyaltam e kérdésről Horánszky Lajossal, a „Tisza István Társaskör" orszúgosnevű, kitűnő igaz­gatójával, akinek régtől fogva, az a ve­zéreszméje, hogy elsősorban a polgári erényeket és a közéleti tisztaságot keli helyre­állítanunk, ha azt akarjuk, hogy egészséges, új élet fakadjon a romok nyomán. A választá­sok miatt ő is eddig a tartózkodó meg­figyelés álláspontját vélte indokoltnak, de ma már örömmel támogatna itt Bu­dán olyirányú önzetlen mozgalmat, amely a vázolt célok érdekében föl­venné a küzdelmet. Kedves Barátom! Minthogy úgy ér­tesültem, hogy a Budai Napló most na­gyobb teret szentel a Budán észlelhető újabb megmozdulásoknak és tudom azt is, hogy a most ismertetett célért való lelkes és tömörült küzdelem már régen forró kívánságod, arra hívlak fel so­raimmal, hogy a mi közös eszménk megvalósítá­sára bontsuk ki a zászlót. Fogjunk hozzá egy szélcsebbkörü szer­vezéshez, amely a szép és nemes eszmékért lelke* sedő, de most elégedetlen polgár­társaink folyton nagyobbodó tábo­rát tömörítené és ha lehet, csata­sorba állítaná. Segítsünk megteremteni az igazság, a munka és a becsület uralmát osztály és felekezeti különbség nélkül. Járuljunk hozzá, hogy a vagyon és jö­vedelemeloszlás kirívó ellentétei eny­hüljenek. Támogassuk azokat, akik az államháztartás rendbehozatala érdeké­ben szívesen vállaltak munkát. Köve­teljük az állami beavatkozás csökken­tését, a munka és tehetség szabad ér­vényesülését. Támogassuk a Kereske­delmi és Iparkamarát a közüzemek leépítése által az ipar és kereskedelem felvirágoztatá­sára. Igyekezzünk megvalósítani a Bu­dai Napló törekvéseit, Buda történelmi és művészeti, für­dővárost és idegenforgalmi érvé* nyesülésére és a ferdeségek kiküszöbölésére. Tá­mogassuk a budai ipart és kereskedel­met és legyen minden nagyobb bérház kapualjában kifüggesztve a környék­beli budai iparosok és kereskedők név­jegyzéke. Irtsuk ki az állás- és jövede- lemhalmozúst és juttassunk helyet a háborúban küzdött és most minden helyről kiszorult fiatalságnak. Kedves Szerkesztő Barátom! tudom, hogy egy ilyen Programm felállítása nem bir könnyen megvalósítható alap­pal, de maga az a körülmény, hogy komoly és puritán férfiak erre a célra szövetkeznek, már alkal­mas arra, hogy a mai világ ierdőségeit, kinövéseit és visszaéléseit, csökkentse és mindinkább kiszorítani segítse. E munkára való szervezkedésre hívd ilel a löváros dunajobbparti lakosait. Hadd lássuk, kik és hányán vágyunk s ha elegendő a tábor, alakítsuk meg a megfelelő társadalmi és mukakeretet ezen az alapon. Erre kér fel igaz barátsággal régi hi­ved Budán, 1931. október 17-én dr. Hennyey Vilmos Politikai új szervezkedések Budán A váratlanul jött politikai válság, me" lyet a szélsőségekig felforralt a gazda­sági válság — meglazította az eddigi politikai pártok kereteit, hogy helyet adjon új alakulásoknak, új szervezke­déseknek. Még a különben csendes Bu­dán is hullámokat vertek az új áram­lások és.új csoportokra tagolják a pol­gárságot Élénkíti ezt a mozgalmot a közigaz­gatási bíróság esedékes határozata a kelenföldi és a krisztinavárosi kerület választása ellen beadott petíciók ügyé­ben. A kelenföldi petíciót — hír sze­rint — elutasítják, de a Krisztinaváros­ban alighanem új választás lesz. A Keresztény Községi Pártban érez­teti hatását a Friedrich-csoport kivá­lása s az így alakult keresztény ellen­zék. Friedrich rendkívül ügyesen hasz­nálta ki a közelmúlt ferde helyzetét és találékony humora, az általa ügyesen kiszínezett esetek szaporítják a tábo­rát. Ebben az irányban és ilyen tempó­ban nem versenyezhet vele az anya­párt. A Községi Polgári Párt, mely a Pol­gári Egység Akadémia-utcai klubjá­ban az országos politika számára is fészket rakott, túldimenzionálta kere­tét, ami klubválságot idézett elő. Ezt ugyan ügyesen ellensúlyozta a pártkör vezetősége és az ott kitermelt új po­tentátok, akik az önzetlenség mezé­ben tisztultabb közéletet és elevenebb pártéletet követelnek. Erősen elhatá­rolt csoportja ez az Egységes Pártnak és vezére a nagy politikai rutinnal ren­delkező Kozma Jenő dr. Pártvezérnek termett ember, aki magához tudja láncolni híveit és admi­nisztratív úton a személyéhez köti a választók tömegét. Nagyarányú irodát tart fenn a választók egyéni kivánsá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom