Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-08-18 / 1052. szám

2 Budai Napló 1931 augusztus 18 Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál jobbat sehol sem kaphat! MAUTHNER ÖDÖN kedelml részvénytársaság Alapítási ev 1874. Telefon: 463-65. dlw;ÖNYCIM; MAUTHN6RÉK, BUDAPEST. Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy fOárjegyzök, meiy novenyár- jegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. a Ferencrendieh templomával szemben. AZ IZLAM BUDÁN A magyar muzulmán felekezet és a Oül Baba budai független magyar autonóm izlám-vallásközség megalakulása az egész világon méltó feltűnést keltett. Az aröb muzulmán lapok feltűnő cikkekben emlé­keztek meg a nagy történelmi eseményről 250 év múltán először van megint az ősi Budavárában hivatalos és törvényes^ kép­viselete az izlámnak. Mufti, ulernák, imám kádi, müezzin, medzsüsz, evkaf daire már elfoglalták hivatalaikat és csak a hivatalos tudomásulvételt várják. A mohamedán vi­lág vezetőnagyságait a mohamedán-ma­gyar kulturkomité az alakulásról értesítette s a köszönő és üdvözlő táviratok, levelek, átiratok tömegei érkeznek Husszein Hilmi budai mufti és a komité címére. A sok közül közöljük fakszimilében Sir Ibrahim jahorei szultán levelét, aki a ko­mité titkárával tudott csak beszélni (ösz- szesen 1 napig tartózkodott Budapesten) és a mufti által vezetett küldöttséget csak visszatértekor tudja fogadni, amikor hosz- szabb időt lölt Budán. A muftinál azonban a Bellevue szállodában őfelsége leadta névjegyét. Felhsai irak-mezopotámiai király Bern­ből sürgönyzött, a táviratot, mert a királyi inkognitóban utazik, Kaadry Bey állammi-j- niszter írta alá. A bécsi egyiptomi kir. követ levélileg fejezte ki örömét a nagy esemény fölött és közli, hogy Szent István előtt lejön Budára, hogy személyesen megbeszélje a muftival és a kulturkomitével a függő kér­déseket. találkozik. Sok mohamedán testület már bejelentette hozzájárulását az építés költsé­geihez, úgy, hogy a grandiózus terv, mely idegenforgalmi szempontból vonzó látvá­nyossága lesz Budának, esetleg már rövi­desen a megvalósulás stádiumába juthat. Az építési pályázatot a budai izlám-vallás­község még az ősz előtt kiírja. Sir Ibrahim jahorei szultán őfelségének tezve, felhasználom az alkalmat, hogy meg­hívását őszintén megköszönjem. Nagyon sajnálom, hogy önt fel kell vilá­gosítanom, hogy itteni tartózkodásom csak igen rövid tartamú s ez alkalommal nem tudom fogadni nagyrabecsült küldöttsé­güket. Fenntartom magamnak a találkozást egy másik alkalomra, — majd tervbevett hosz­Budapest, le 9 aout 31 Berlin város tanácsa által épített s a mu­zulmánoknak ajándékozott mecset a Sieges­allee mellett. Berlin idegenforgalmi att­rakciója. (Suppinger Ferenc építőművész felvétele.) A szláv muzulmánság a világ minden részéből árasztja el a vallásközséget üd­vözletekkel. Súlyosan esik ä latba ArszUm herceg távirata Svájcból, mert e nagytekintélyű muzulmán föúr a mozlim-vitdgszövetség elnöke, melynek többszázmilliő tagja van és a herceg egyben a népszövetségnél is az izlám ügyeit képviseli. A távirat francia eredetije így hangzik: — „Assemblee musulmane Hotel Bellevue Budapest. — Lausanne 2678.—19.—7.— Monsieur Hussein Aliié, Budapest. Monsieur, J ai bien recu votre aimable lettre du 9 courant gt je sal sis 1 occasion de vous remercier bien sincere- merit de votre invitation. Cependant je regrette fort devo’ir vous informer que Eon sejour ici n'étant que de trés courte durée il a est impossible cette fois do truuver le temps de reeevoir votre honoree deputation. Je tiens toutofois & vous communiquer qu'une •procname fois - a 1 occasion d'une visite plus prolon- gee a votre belle ville - il me serait tres agre'able de reoevoir personnel!ement la deputation dont vous a entretenez dansjrotre missive. . _, . , En reiterant mes regrets - ainsi que ceux de S.A. la Sultane- je vous prie, Monsieur, de bien vouloir agreer mes salutations sinceres. levele, melyet Husszein Hilmi budai muf­tihoz intézett. — Magyar fordítás: a borí­tékon a szultán sajátkezű írásával: „Bo­csánatot kérek az ortográfiái hibáért a névnél, mely a levélben van.“ Arab névaláírása. 9. 8. 31. A levél tartalma: „Budapest, 1931. aug. 9. Husszein Aliié úrnak, Budapest. Uram, helyesen kaptam kézhez az ön kedves levelét, mely f. hó 9-éről volt kel­szabb tartózkodásom alkalmából az Önök szép városában —-végtelenül kellemes lesz nekem, ha személyesen fogadhatom a kül­döttséget, amely áz Ön hitközségéhez tar­tozik. Újból ismételve sajnálatomat, — melyet a Szultána Őfelsége is oszt, — kérem önt, Uram, fogadja legőszintébb üdvözletünket. Sir Ibrahim szultán (arab aláírás) Hun-magyar rokonság Indiában mény, nemcsak a hun-magyar azonosság kétségtelenné tételére, de arra is, hogy Árpád honfoglaló hun-magyarjai milyen nyelven kellett, hogy beszéljenek. Tóth Jenő kutatásai kimutatják, hogy ott, a messze keleten ma is használatosak a honfoglaló vezérek törzseinek nevei. Ott találjuk a kimutatásban Attila és testvére, Buda mellett a Baján, Kund, Ond, Tas, Borsu, Ete, Tárcái, Zoárd, Leh, Botond, Árpád fia Taks neveit, de a későbbi Kop­pány és Vata hőseink neveit is. Megtaláljuk a Hun, Kun, Jász, Avar nem­zetségneveket, utóbbit minden magyaror­szági változatával, mint Abar, Kabar, Sa- bar, Sabir. Ott van a Magyar-Meger, de ott van a Bulgár és Kabar név is. Az Anonymus szerinti 108 honfoglaló nemzetség közül ott találjuk a gyűjtemény­ben a Kiirt, Meger, Csák, Nyék, Tarján, Jenő, Dönti neveket. Aztán ma is élő ma­gyar családnevek másait, mint Bánó, Kazi, Zics, Csicsó, Szecsuán, Csáki, Maróti, Tordi, Karoli, Berend, Bátori, Qara, Bodi, Bodi, Mádi, Barta, Náva, Tali, Szalai, Sós, Ciráki, Gál, Galsi, Tótvalkó, Dobó, Sidó, Vai. A nyelvre, melyet valamikor Felső- Indiában beszéltek, még jellemzőbbek a következő családnevek: Kádár, Kánya, Balog, Réti, Halmai, Molna, Bundás, Bo­dor, Bakó, Ludas, Vas, Vágó. - A férfinevek közül megemlítem a Tar, Lassú, Darvas neveket, a nőnevek közül Rozália, Tóni, Bibi, Szuka, Biri, Resi, Kalli, Tóti és Sárballa neveket. Bámulatos egyezést találunk a hegység­neveknél is. Megtaláljuk a Tátrát, ott van a Mátra, Hargitacsür, Kerencs, aztán a Bihar, még egy Bihari családnévben is. Egyéb magyar vonatkozású hegynevek: Mike, Bakfal, Lapas; megtaláljuk ott a Garant és Maros, Sajók, Csáva, Nadrág, Sil, Rima, Csiki folyókat is. Végtelenül tanulságosak a városok és községek nevei, mint Hunvár, Kunvár, Sár­vár, Fülesvár, aztán Ugra, Zám, Csata, Vadashadi, Várad, Kula, Telek Rohó, Lőcs, Mór, Radakund, Jákó, Budaiess, Pentek, Ábrán, Korlát, Sinkedd, Ha, Kas, Ludán, Bag, Mád, Bőd, Jásó, Bán, Bori, Nek-Bagta, Rád, Barana, Vasad, Vég, Bánvas, Kurta, Dubas, Balaj, Torna, Varga, Sár, Edéién, Pósa, Pete, Horti, Rika, Sárkán, Ajnás, Várked, Badin, Dudva, Káta, Sávoli, Kóka, Mohi, Tiba, Árvalász, Tsók. Különös ese­ményként tálalom fel az északindiai Saba- ria város nevét, amelynek Kr. e. időkben már megvolt a hasonló nevű város-társa a mai Szombathely helyén. Nyilvánvaló, hogy ennyi szóegyeztetés nem lehet véletlenség. Én ebből más követ­keztetést képtelen vagyok levonni, mint a hun-magyar népazonosságot és azt, hogy Árpád honfoglaló népe is hun-magyar volt. Vagyis a IX. században nem történt más, minthogy a mai Magyarország, Moldva, Havasalföld és talán még Besszarábiára kiterjedő és nyugaton a mai Ausztrián is átnyúló avar birodalom a Nagy Károly alatt történt szétveretés után újra egységes állammá alakult s az eddig különféle nem­zetiségi nevek alatt szereplő magyarok egységes nemzetté forrottak össze. Szent István ünnepi előadások a Budai Színkörben Egész héten „VIHAR A BALATONON“. Dal, tánc, tréfa, kacagás, könny, mosoly, szerelem váltják egymást a rohanó, for­dulatos cselekményben. Sebestyén direktor áldozatot, költséget nem kímélve hozta színre ezt a hangulatos, bájos darabot, amelyről hamarosan kisült csalhatatlanul, hogy ez az idei sláger, melynek nevét stí­lusosan „Tapsvihar a Horváth-kertben" címre lehetne nyugodtan átkeresztelni. Annyi bizonyos, hogy az eddigi sorozatos telt házak után a Szent István hetében fel— ránduló vidékiek, meg a régi jó budaiak megostromolják a színházi pénztárt, miért is ajánlatos a jegyekről elővételben gon­doskodni. Honthy Hanna primadonna mel­lett a főbb szerepeket Góthné, Orosz Vilma, Góth Sándor, Rátkai Márton, Delly Ferenc játsszák. SZENT Q e t C é r t GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyógyl ntézet, hullám- és na pfürdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ <R A C F Ü R D Ő> Erősen radioaktív és rédiumelemet tartalmazó természetes 42* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy űri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkol 1 felszerelve. 1 Eg&sz ' éven át nyitva. H ungaria rádium tartalmú lithiumos gyógy­forrás Budán, Erzsébethidnál IVÓ-KÚRA nyitva: reggel 7 órától este 6-ig. = Szénsavval telítve! ==== HARM AT-VIZ! Még a pesti éli számára is rmgtepetés billiárdverseny és sakköerseny termeivel, az újonnan átépített káoéház, /., Alagut-u. 3. (Színkörrel szemben,) Pompás FA G Y L A L T-ja közismert. A kávéház emeletén külön termek *%■ GUI Baba siralmas állapotú magyar mű­emléknek nyilvánított türbéje a Rózsa­dombon. , (Harsády Róbert felvétele.) 1858. — Remercions infiniment vos senti­ments vous felicitons de votre attitude de vrais musulmans. — Arslan.“ Magyarul: — „Muzulmán gyülekezet Budapest, Bellevue szálloda. — Végtelen köszönet az össze­tartás érzelmeiért. — Szerencsét kívánunk az önök igazi muzulmán magatartásához. — Arszlan.“ Ibn Szaud hedzsászi király és Imam Jahyja yemeni fejedelem üdvözletét a dzsiddai német konzulátus közvetítette. A Szent István-napi ünnepségekre na­gyobb számban fognak muzulmánok Budára érkezni, hogy megtekintsék a Gül Baba sírját, Buda nevezetességeit és megbeszél­jék a magyar izlám-felekezet vezetőivel az egész mohamedán világot érdeklő ügye­ket. A Pályadíjnyertes Gül Baba-mecset és foiskola-tervrajz, melyet Suppinger Ferenc rózsadombi építőművész készített, a „Ma- gyarság“-on kívül már a külföldi lapokban is megjelent és a muzulmánok tetszésével Komoly kézből kaptuk a következőket: Az időközben már elhunyt dr. Tóth Jenő éveket töltött Kelet-Indiában és ott nem­csak a könyv- és oklevéltárakban kutatott sikeresen, hanem bejárta ■ Eszak-Indiának azt a részét is, amely Kr. e. sok évszáza­don keresztül hun uralom alatt volt s, ahol a lakosság magát még ma is hun ivadéknak Nagy embere^ árnyékában Irta: Sebestyén Ede. — Első közlemény. — A sors némelykor olyan ragyogó epizódokat dob bele egyszerű embe­rek szürke életébe, amelyek egész éle­ten át kimagaslanak a köznapi esemé­nyek egyforma sorozatából. így válik egy-egy nagy ember emléke a kisem­ber életének holtig emlékezetes epi­zódjává, de ugyanakkor a kisemberrel való találkozás^ még epizód sem lesz a nagy ember életében. Ez természetes is és voltaképen nem is fontos. Ezeket a visszaemlékezéseket, amiket itt meg- írtem, nem magamért mondom el hiúságból vagy kérkedésből, hanem szókért a nagy emberekért, akikkel újságíró hivatásom összehozott, s akik a beszélgetés folyamán olyan dolgokat mondtak el, amik jellemző voltuknál fogva egy-egy vonással kiegészíthetik a nagy ember életének képét. Nem is tekintem magamat e történetek szerep­lőjének és úgy fogom fel a helyzetet, hogy csupán eszköze voltam a nekem tett nyilatkozatoknak, tehát köteles­ségem, hogy ezeket a nyilvánosság tu­domására hozzam s a saját személye­met, amennyire csak lehet, háttérbe szorítsam. Két történet Jókairól szól, a harma­dik Gyulai Pálról, a negyedik pedig Munkácsy Mihályról. JÓKAI ÉS SCHOPENHAUER. _ A kilencvenes évek vége felé meg­látogattam Jókait, hogy véleményt kérjek tőle lapom részére bizonyos irodalmi eseményről, amely akkoriban nagy feltűnést keltett. Dolgozószobájában fogadott; nem az íróasztalnál, mert nem dolgozott, nevezi. Hat évi fáradságos kutatás ered­ményeként több, mint 2000 szavunkat tudta a keletindiai népek szavaival egyeztetni és több, mint 2000 olyan törzs-, család-, egyéni-, helyiség-, hegy-, folyónevet sze­dett össze Felsö-Indiából, amelynek mása Magyarországon ma is föltalálható. Káprá­zatos látóhatárt nyit meg ez a szógyüjte­hanem a szoba közepén, ahol egy szé­ken regényei jubiláns kiadásának kö­teteit rendezte és nézegette. Amikor beléptem, abbahagyta a munkát. Az íróasztalhoz lépett, leült és engem is leültetett. — Mi járatban vagy? — kérdezte. (Jókai minden fiatal írót és újságírót tegezett.) Elmondtam a kérdést. Amíg beszél­tem, le nem vette rólam a tekintetét. Akkor sem tudtam, hogy miért és még ma sem tudom. Azután mosolyogva mondta: — Azt hiszem, jól megértettem a kérdést. Hát én így gondolom a dol­got... Elmondta a véleményét, azután meg­kérdezte: — Csak újságíró vagy? Egyébét nem írsz? — Tárcákat is írok, — feleltem, nagyon elfogódottan. — Akkor legalább nem halsz meg minden nap. Az ember addig él, amed­dig a munkája. Az újságíró munkája pedig csak egy napig él. Az íróé mégis valamivel tovább. A zsebemben volt egy tárcám kéz­irata. Éppen aznap fejeztem be és át akartam adni a szerkesztőnek. Félén­ken nyúltam érte a zsebembe. Jókai észrevette a mozdulatot és szelíden, gúnyos mosollyal kérdezte: — Véletlenül van nálad? Zavartan feleltem: — Nem véletlenül... igazán nem véletlenül. Most fejeztem be. — Hát add ide, Mindjárt elolvasom. Addig nézz szét a könyvek között. Alig olvasott valamit a kéziratból, máris megszólalt: — Nem olvasom tovább. Ijedten néztem rá, kérdő tekintettel. Magához intett és felolvasta ezeket a Sípos halkert BUDÁN III., Lajos-utca 46. Kellemes, Ízletes, figyelmes sorokat: „Boldogok a fiatalok, akik remény­séggel teljesek, mert nem tudják, mi­lyen keveset ád az élet. És boldogok az öregek, akik semmit sem remélnek már, mert hiába égő vágy nem emészti őket De jaj annak, akinek reménysége fájáról már hullanak a virágok, noha vágyai teljesületlenek még. Mert, amely fa tavasszal nem virágzik, őszre nem terem gyümölcsöt.“ Amikor befejezte az olvasást, bosz- szúsan adta vissza a kéziratot. — Hány esztendős vagy? —: kér­dezte. Megmondtam. (Most nem motidom meg.)- Én a te korodban szembetszáll- tam az egész világgal! Micsoda re­ménytelen ember vagy te, hogy egé­szen fiatalon ilyen sötétnek látod az életet? Néhány másodpercig szótlanul né­zett rám és én, bár kissé félénken, de álltam a tekintetét. Azután szeli (debb hangon folytatta:- Te szólsz ebből a keserves be­szédből, vagy rajtad keresztül vala­melyik sötétkedvű író?- Lehetséges, — feleltem, — liogy olvasmánynak a hatása alatt írtam. örültem, hogy nem feltétlenül ben­nem keresi a keserű gondolat forrátsát. Vállamra tette a kezét és rám nézett elbűvölő kék szemével. — Olvasod Schopenhauert? — Igen, — feleltem. Ebben a pillanatban már éreztem, is, hogy Jókai megtalálta a forrást. — Akkor mindent tudok. Akkor be­lőled „Az élet semmiségéről és gyöt­relmeiről“ keserves okoskodása buigy- gyant ki. Hát azt mondom neked, fiam, dobd ki azt a fekete könyvet az abla­kon, de úgy, hogy másnak még a hibát se sértsd meg vele. Ez a könyv méreg az ilyen fogékony fiatal léleknek. Most szép tavaszi idő van, látod, milyen pompásan virágzik minden a kertem­ben és az egész környéken? Menj ki a szabadba, a hegyek közé, nézzed a rügyek fakadását, hallgasd a madarak énekét és örülj az életnek. Akkor lesz belőled író, és ember csakis akkor, tie könyvekből akard megismerni az éle­tet, ne Schopenhauertől kérdezd, mit várhatsz a jövőtől, hanem menj ki oda, ahol minden életnek serkenését látha­tod és érezheted és dolgozz a jövődért. A lemondás: öngyilkosság, amelytől nagyon lassan hal meg az ember. Most pedig menj, fiam, a dolgodra és ne felejtsd el, amit tanácsoltam. A kedves hangon, emberfölöttiin jó­ságos tekintettel elmondott intelem — ma sem szégyelem megvallani, — könnyekre fakasztott. Néhány hálál­kodó szót rebegtem és nagy zavaro­dottan meghajoltam előtte. Kezet nyújtott. — Isten veled fiam. Fiatal vagy és nagyon puha a szíved. Nem baj, majd megkeményíti az élet Az ajtóig kísért és mégegyszer meg­rázta a kezemet ■ . . _Légy érdesebb es keményebb. Nem élünk a felhők között... JÓKAI — ÖNMAGA ELLEN. A sajtó felszabadulásának ötvenedik évfordulóján meglátogattam Jókait, hogy reminiszcenciákat kérjek tőle a sajtószabadság megszületésének egyes epizódjairól. Elmondottá azokat a je­leneteket, amelyek hirtelenében eszebe jutottak, azután rátért a magyar sajtó jelenlegi, vagyis akkori állapotára. — Sokan vannak, — mondta, — akik állandóan elégedetlenkednek a mai sajtótörvénnyel, mert úgy érzik, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom