Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-07-05 / 1046. szám

XXVIII. óvf.1046. sz. 1931. JULIUS HÓ 5 Megjelenés: hetenkint Hétszer ELÖFIZ E TÉSi Egy évre . . 24.— P Negyed é-vre . 6.— P Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é 1 ä r o n kapják HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor. egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AllandAhtrdetoiuiek nagy kedvezmény Buda érdekelt a várospolitika, a köz­gazdaság, társadalom, művé­szet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐI VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-utca 24. Telefon: Aut. 502—96 Hivatalos órák: Délután 4—6 óráig Kozma Jenő megnyerte a csatát! A siker amelyet Kozma Jenő dr. a mostani országos képviselőválasztásoknál ara­tott, itt Budán kivételesen nemcsak annak az országos politikának köszön­hető, amelyet most az országos ered­mények nagy arányokban hitelesítet­tek, — hanem túlnyomó részben annak a községi politikának, amelynek meg­teremtője, irányítója és vezére Kozma Jeiiő dr. Buda sorsa, jövője tulajdSnképen or­szágos Programm, mert csakis Buda természetes kincseinek tervszerű és teljes kihasználása-teremtheti meg a modern nemzetgazdaságnak azt a ter­mékenyítő ágát, amit az egész világon ma már iparszerűen űznek: — az ide­genforgalmat. Egyedül és kizárólag Buda gyógy­forrásai azok, ámelyek a Bécsnél el­akadt idegenforgalmat nyugat felől Budapestig tudják vonzani, — egyedül Buda történelmi hagyományai azok, ■amelyek Kelet felől nem várt arányok­ban képesek Budára irányítani a turáni testvérnépek világáramlatát és már e két szempontból is országos .érdek, te- Tiát kormányprogramm • Buda kérdése', Megoldva ezt a kérdést, 'önmagától toldódik meg a. Balaton nagy problé­mája és ezzel együtt a többi, világ­hírre érdemes magyar fürdő sorsa s így válik országos politikává Budának helyi, tehát községi politikája. ; Ez Kozma Jenő sikerének a titka. A jövőbelátó országos politikusnak okvetlenül meg kell látnia azokat a -rejtett kérdéseket, amelyek a nemzet jólétéért folytatott harcban döntésre hivatottak Mondhatják mások elfogult­ságnak, mondhatják kicsinyes helyi- érdeknek -a budai kérdést de az ország kormányzására hivatott tényezők a ma tetőpontján álló gazdasági világválság­ban, mely még évek hosszú során át gazdasági lenyügözésben, leromlott­ságban fogja tartani a világháború vesztes államait, — Magyarországot még a régi határok visszaszerzése ese­tén is — kell, hogy átérezzék ennek az égető, kérdésnek fontosságát amely az új gazdasági források megnyitása je­lent az országnak, amihez a gondvise­lés bölcsesége megadta a magyarság­nak Buda mérhetetlen kincseit és meg­adta ennek a nagy nemzeti elgondolás­nak vezérét Kozma Jenő személyében. Pedig rossz iskolába -járt mert a háború előtt Budának olyan volt a hi­vatása, mint az erdélyi szászoké, akik kötelesek Voltak szavazatodat szállí­tani a kormány többségének; Buda is csak szavazatokat szállított a pesti vá­rosházára, ezekkel a szavazatokkal csak Pest érdekeit, szolgálta, állandó sorvadásban élve. ■ Nagy lelki átalakuláson kellett át­mennie Kozma' Jenőnek, hogy ezt a beteg felfogást megdöntse és Budát tegye a városi kormányzat tengelyévé. Talán nekünk is van ebben részünk, talán mi is szolgáltuk ezt a lelki meg­újhodást és szolgáltuk vele Buda re- nesszánszát, dé szolgáltuk _az ország egyik legnagyobb, legjelentősebb kér­dését is. . Kozma Jenő megtalálta és megér­tette azokat a titkon vérző sebeket Bu­dán, amelyek egész városrészeket bé­nítottak meg. A Pasarét felszabadítása a két ol­dalról jövő fojtogatás alól volt város- rendező, városépítő programmjának legsikeresebb akciója. A régi vízivárosi temető beszüntetése és vele szemben á Drasche-féle téglagyár kitelepítése levegőhöz juttatta a Pasarétet és ezzel a Hüvösvölgyet. A városfejlődés tör­ténetében olyan szokatlan és beteges folyamatot, hogy a Hűvösvölgy nem belülről kifelé, hanem kívülről a Völgy­utca felől fejlődött befelé, — megfordí­totta és most a beboltozott Ördögárok fejett rohamosan fejlődik a Pasarét. Sehol az egész városban oly erős épít­kezés nem fofyt az utóbbi években, mint itt. A Mész-atca végleges rendezése új ütőér a Rózsadomb számára, mely új életerőket visz a városhoz legközelebb fekvő dombra. A Malláth-barak építé­sé városi színt és díszt ad az egész vi­déknek. • A Margit-rakpart tervbevett parkíro­zása új lehetőségeket nyit Budapest legszélesebb dunapartja számára • és alapja a Duna mentén kifejlődés előtt álló fürdővárosnák. A gyógyszállók sóra epul Ide.- Legnagyobb sikerét azonban a két ál dunai hidjai aratta. Az óbudai nem­csak Óbuda fejlődését és modem át­építését vonja maga után, de a pesti parton is sivár, sorvadó területen te­remt új életet Óbudán az apró viskók sokemeletes bérházakká alakulnak át. A Kelenföldnek óriási szolgálatot tesz a pesti nagykörút lüktető életének át- hozása a Boráros-téri új híd révén Buda alsó medencéjébe, ahol a Ferenc József-híd hozta fejlődés megállt, de az új híd modem sugárúttá varázsolja a Fehérvári-utat, amelynek környékén máris szokatlan építkezés indult meg. Az új hídfőtől a Dobogó dombra ve­zető sugárút szintén a fürdőügy egyik legfontosabb részét, a világhírű keserű- yíz-források karlsbadi mintára való nagyarányú kihasználását teszi lehe­tővé. Most havat hányó háziurak in­gatlanjait emeli kétszeres értékre. A hegyvidéken most épülő kilátásos utak az értéktelen telkek egész sorát teszi értékessé, és csalódott remé­nyű egzisztenciák egész sorát teszi boldoggá most, a nagy gazdasági vál­ság idején. Ezek nem kortesígéretek, ezek té­nyek, látható, kézzel fogható tények és Buda polgársága hálás. Ezek nem elröppenő szavak, hanem az új élet előtt álló Buda polgársága nagy érdekeinek olyan szolgálata, ami. nőre eddig Budán nem volt példa. Még azok is meghajoltak ilyen ered­mények előtt, akik megérteni, azok értékét felmérni nem tudják, de ösztön- szerűen megérezték. Az országos sikert itt Budán, ez a községi politika hozta meg, amelyet Kozma Jenő abban az. évtizedben foly­tatott erős elgondolással és' szívós munkával, amikor a többi pártvezér csak a pártszervezésnek élt és abban vélte megtalálni a jövő biztsítékát. Kozma Jenő a budai polgárság bol­dogulásának rakta le alapjait és ez a polgárság most az urnánál mondott neki köszönetét. A pártszervezetek széthullhatnak, de á polgárság javát szolgáló alkotások megmaradnak. A polgári hála és a polgári hűség most tett hitet Kozma Jenő mellett! Viraág Béla Mandátum átadás A budai Vigadó nagyterme csaknem megtelt érdeklődő közönséggel, mely éljenzéssel fogadta a bevtonuló válasz­tási bizottságot, mely dr. Morvay Zsig- mond elnök vezetésével elfoglalta he­lyét az emelvényen. Tőié jobbra ült a választási főbiztos: dr. Szekeres Sán­dor kir. táblai tanácselnök és így to­vább jobbról és balról a főbiztos he­lyettese, dr. Nagy Zoltán kir. táblabíró, a tagok: Nagy Gyula, dr. Orova Zsig- mond, dr. Pruzsinszky János, Gebhardt Domokos, — a póttagok: Pyber Ignác, dr. Privitzky Endre, Molnár Kálmán, dr. Gyarmathy Viktor, továbbá a jegy­ző: dr. Rimanóczy Olivér, helyettese dr. Szigethy István és a 8 választási biztos. Számos jelölt és több képviselő köz­tük Zseltvay Elemérné, Andréka Ká­roly, Wollt Károly és Kossalka János dr., Szigeti János korán érkeztek, az Egységes Pártról elsőnek Petracsek Lajos dr. képviselő jött meg, akit fel­csattanó éljenzéssel és tapssal fogad­tak. Kozma Jenő dr., a pártvezér érke­zett utolsónak és a teremben össze­gyűltek felállva hosszasan ünnepelték. Pont 11 órakor nyitotta meg az ülést MORVAY ZS1GMOND dr. és tett jelentést a választási eljárásról és annak lefolyásáról. Végül pedig ki­hirdette az eredményt. Eszerint: Egységes Párt (Bethlen István Párt­ja). Képviselők: KOZMA JENŐ dr., PETRACSEK LAJOS dr. Pótképvise­lők: Andréka Károly dr., Szombathy Kálmán, Moldoványi István dr., Demel Aladár dr., Zseltvay Elemérné sz. Csil­lag Margit, Gyurmán Jenő dr. — A közönség tapsolva, éljenezve, kendőt lobogtatva tüntetett, főleg a jelenlevő hölgyek, Bethlen István gróf és megvá­lasztott képviselői mellett, hogy rövid időre megakadt a kihirdetés. Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. Képviselők: WOLFF KAROLY, KOSSALKA JÁNOS dr. Pótképviselők: Csilléry András dr., Szigeti János, Cse- lényi Pál dr., Vajda Károly, Biczó Dá­niel — Taps és éljen a terem jobb ol­dalán. Keresztény Ellenzék. Képviselők: FRIEDRICH ISTVÁN. Pótképviselők: hg. Odescalchy Károlyné sz. Andrássy Klára grófnő, Sdrmezey Endre, Hüttl Károly dr., Csapó Ferenc dr. — Szór­ványos éljenzés a bal sarokban. Szociáldemokrata Párt. Képviselők: KÉTHLY ANNA. Pótképviselők: Büch- ler József, Bárdos Ferenc, Blaskó Ar­túr, Németh János, Bechtler Péter. — Általános csend, a pártot csak az ügyész képviselte. Morvay elnök ezzel az ülést bere- keszteette és következett a mandátu­mok átadása, ami ismét lelkes ovációk­ra nyújtott alkalmat,' amiből kijutott a hölgyek közt ülő Kozma Jenőné úrnő­nek is. A kiosztás után dr. Morvay Zsig- mond rövid beszédet mondott, előbb mint elnök konstatálva azt, hogy a pol­gárság helyesli a kormány politikáját, utóbb mint budai választópolgár, aki az Isten áldását kérte Kozma Jenő továb­bi munkásságára. A távozás előtt Kozma Jenőt körül­fogták a hölgyek és Zseltvay Elemémé néhány meleg üdvözlő szó kíséretében virágbokrétát nyújtott át neki, mint ahogy sok virággal árasztották el a kocsiba szálló Kozma Jenőnét. A Vigadó elől induló kocsit harsogó, lelkes éljenzés kísérte. Éljen dr. Kozma Jenő Buda orsz. képviselője! Muzulmán híredet és értesítéseket találnak ezentúl olvasóink a Budai Napló-ban, amely lap évtizedes harcot folytat a Kelet-tel való szorosabb összeköttetésért. Á há­látlan, álnok, bennünket lenéző, lebe­csülő, velünk csak udvariaskodó Nyu­gat, az ő vállveregetp gesztusaival, előkelő fölényességével' sohasem lehet olyan igaz barátunk, olyan testvérünk, mint aminőnek látták most igazi test­véreinket: a finneket, észteket, letteket, de még a lengyeleket is, a Varsóba rándult magyarok. Az ott tapasztalt szeretet beleégette magát a magyarok szívébe. Ott nem ismernek ragyogóbb várost Európában, mint Budapestet, előttük a- kultúra fáklyáját nem más nemzet viszi, hanem a magyar. Hát még a távolabb élő turáni népek, első helyen a törökök és a velük egy hiten lévő többi szittyavérű nép. Ezeket a kapcsokat igyekszünk kimélyíteni, ezért építette ki a Budai Napló a kap­csolatokat a Mohammedán-magyar Kulturbizottsággal, a Gül Baba orszá­gos emlékbizottsággal, a Mohammedá- nok központi végrehajtóbizotságával, az Antibolsevista muzulmán ligával (Ligue musulmane antibolcheviste), a mohammedán államok sajtó és hírszer­ző irodáival, valamint a szervezés alatt álló Mohammedán távirati irodával (Agence telegraphique islamite, Mekka) és az albán sajtóközponttal, hogy így a magyar olvasóközönség biztos tájé­koztatást nyerjen a Budai Napló útján a mohammedánságot és bennünket ér­deklő hírek és események felől. A Bu­dai Napló kizárólagos képviselője ez intézményeknek és egyúttal hivatalos lapja a magyarországi mohammedán vallásfelekezetnek. Veszedelmes híreket közölnek velünk a balkáni irodák, amelyekkel csak az utóbbi időben állapodtunk meg a hírszolgálatra vonatkozólag. Minden jel arra vall, hogy Szerbia a legnagyobb titokban mozgásit. Csapatszállítások folynak Dalmácia, Fiume és Albánia felé. Egyes vasúti vonalakon a személy- és teherforgalom szünetel. Az al­bán és olasz határok mentén erődítések és betontedezékek épülnek. Egész Szerbiában nyílt titok, hogy háború készül és minden férfiúnak be kell vonulnia. Telefon érintkezést kerestünk a balkáni emigránsok bécsi irodájával, ahol ezeket a híreket ' megerősítették. Nem valószínű azonban, hogy Szerbia újból égő csóvát dobna Európa felé, mert alighanem csak önmagát perzselné fel. Nincs ma hatalom Európában, amely Szerbia kedvéért egy zászlóaljat is mozgósítana és egymagában aligha bírná a harcot ez a belső harcoktól vérző ország. Amióta Szerbia Jugoszláviá­vá dagadt fel, azóta szívesen tetszeleg ma­gának ebben a háborút indító szerepben. Mindenesetre jó lesz kéznél tartani a vizes lepedőt. Kelenföld keservei Buda .Alsóvárosi Egyesület közgyűlése Ünnepelték Becsey Antalt Buda-Alsóvárosi Egyesület junius 24- ére hívta össze IV.-ik rendes közgyűlé­sét, amelyen a tagokon kívül nagy­számú vendég is megjelent Jelen voltak: Becsey Antal kormányfőtaná­csos, törvényhatósági tanácstag nejé­vel, dr. Barla-Szabó József egészség- ügyi főtanácsos, Bajcsy Lajos Déli­vasúti felügyelő, Alth Károly pénzügyi könyvszakértő, dr. Bányász László pénzügyi főtanácsos, Fléger Dezső, dr, Gömöry Pál, Halmos Gyula, Hanzély Ödön és neje, Kállay József fővárosi fogalmazó, Kirchknopt István mérnök, Kramer Adolf a Kereskedők és Iparo­sok elnöke, Lukács Gyula, Mischinger Gergely őrnagy, dr. Mikola Géza posta­igazgató, Missuray Jenő, Németh Kál­mán államrendőrségi felügyelő, dr. Pécsi Albert igazgató, Sinkó Pál tanár, Schwarcz Samu vezérigazgató, Schön Ernő honvédtábornok, Szigethy Lajos vásárpénztári igazgató, Radzó Tiha­mér, Richter Ferenc, Takáts Mihály, Tribuszer Béla pénzügyi könyvszak­értő, dr. Tarnay Kálmán miniszteri ta­nácsos, dr. Ulmer Ágoston MÁV fel­ügyelő, Viraág Béla szerkesztő, Zilahy- Balogh Gyula építész, törvényszéki szakértő. Zsíros Károly mérnök, to­vábbá a Buda-Alsóvárosi Egyesület egész tisztikara és választmánya, a ta­gokkal együtt. Elmaradását kimentette dr. Nádas Béla törvényszéki biró, a Ró­zsadombi Egyesület ügyvezető főtit­kára. A közgyűlést GÖMÖRI GYŐZŐ ügyvezető-elnök vezette, aki elsősorban Becsey Antalt üdvözölte. Ezenkívül pe­dig örömének adott kifejezést, hogy a közgyűlésen megjelentek dr. Barla-Sza­bó József egészségügyi főtanácsos, Dorner Gyula miniszteri tanácsos, dr. Bányász László pü. főtanácsos, dr. Bo- dócsy Antal, Viraág Béla, Fléger Dezső, Hanzély Ödön, Schön Ernő tábornok, Kramer Adolf, Missuray Dezső, dr. Pécsi Albert, Benkovits Géza, Zsíros Károly, dr. Tarnay Kálmán miniszteri tanácsos, Vetter Gusztáv. A közgyűlést megnyitottnak nyilvá­nítja és szíve érzelmeit követi, amikor rámutat arra, hogy a Buda-Alsóvárosi Egyesület nem egyéb, mint Becsey Antal. Ami ered­ményt eddig az Egyesület elért, ami siker koronázta a működését, ami itt most megelégedést kelt, az mind, mind kizárólag és egyedül csakis Becsey An­talnak köszönhető és bensőséges hálát mond neki ezért. A közgyűlésnek az alapszabályok határt szabnak és kizár­ják a politikát, de azért örömmel gya­korolják azt a politikát, hogy tisztelik, szeretik és ragaszkodnak Becsey An­talhoz és azzal tér át a napirendre, hogy az Úristen az Egyesület nagynevű Elnökét éltesse és minden törekvésében támogassa. (Éljen, éljen!) — Felhívta ezután SZIGETHY LAJOS titkárt, hogy évi jelentését terjessze elő, aki ezután felolvasta a mesterien megírt évi jelentést A Buda-Alsóvárosi Egyesület fenn­állása óta, immár negyedik titkári je­lentését terjeszti a Közgyűlés elé és ez a 4 év teljes mértékben beigazolta az Egyesület hivatottságát és szükséges­ségét. Az eseményekben és eredmé­nyekben bővelkedő utolsó esztendő do­kumentálja, hogy a fejlődés utján to­vább haladt előre és az alapításakor megnyilatkozott hév, még ma is válto­zatlanul él a tagokban, sőt van még egy drága HÉV-jük, amelytől azonban már nagyon szeretnének szabadulni. A ki­vételes fejlődést annak köszönhetik, hogy egy olyan vezéregyéniség, a ma­gyar közélet terén oly messze kima­gasló nagy férfiú az Egyesület elnöke, mint Becsey Antal, amit bizonyít az a hatalmas ünnep, amikor Antal napján, e hó 1'3-án este a Sósfürdő hatalmas kerthelyiségét zsúfolásig megtöltötte az ünneplőknek ezerhez közeljáró so­kasága. Az Egyesület másik nagy ve­zéregyénisége, Gömöry Győző ügyve­zető elnök vezetésével vett részt az egyesület a nagy családi ünnepen, ha erősen megkésve is és most itt a mi szükebb hazánkban kívánja, hogy a Mindenható, Becsey Antalt és az ő hű­séges hitestársát még sokáig áldja és tartsa meg a mostani frisseségben. Várospolitika Az egyesület nem politizál, de öröm­mel jelenti, hogy a községi választások­nál Becsey Antal újból elfoglalhatta előkelő és közhasznú pozícióját a Szé­kesfőváros Törvényhatóságában és Barla-Szabó dr. is bekerült választás utján a Törvényhatósági Tanácsba. E választások alkalmával az Egyesület életrehivója és soha nem lankadó leg­többet dolgozó ügyvezető elnöke Gö­möry Győző a kerület választmányi tagja lett, Kovács János tábornokkal együtt Áttérve az egyesület tevékenységé­nek ismertetésére, jelenti a követke­zőket. Belső élet A közügyekkel megfelelő időközök­ben választmányi ülés foglalkozott. A számvizsgáló bizottság részéről dr. Mi- kóla Géza postaigazgató a pénztári­ügykezelést külön átvizsgálta és min­denkor mindent a legnagyobb rendben talált. Maga József pénztámok lemon­dott mindenki sajnálatára és Ideiglene­sen Takács Mihályt választották he­lyére.. Közmüvek A közmüvek létesítése terén ujabbi eredményeket értek el. Többek között kiegészíttetett a csatornahálózat, to­vábbá a Fehérvári-ut járdája kiépült egészen a Hengermalom-utcáig. A jár- da-utkereszteződéseknél kockakő bur­kolást végeztek. Megkapták a gyalog­járdák burkolási' költségeire a részlet- fizetési kedvezményt, de a kamatot kissé sokalják. Becsey Antal valamint Gömöry Győző ügyvezető elnök sze­mélyében, az Egyesület és annak tag­jai, mindig áldozatkész, önzetlen és jó­akarata támogatókat találtak és jó hirt szereztek a Buda-Alsóvárosi Egyesü­let nevének Budapest bármely területén levő hatóságok, közintézmények és Egyesületek előtt. _ Sajnos még nem tudták elérni a Hal­mi-utca, Szt. Péteri-utca/ és ezek kör­nyékének rendezését, noha állandóan sürgetik a Szt. Péteri-, Halmi-, Ecsed- és Bornemissza-utcák járda magassá­gának alacsonyabb nívóban való meg­állapítását, ami az ingatlantulajdono­soknak költségkímélést jelent és azt / hogy házaik nem kerülnek mélységbe. í A csatornázás olyan horibilis megter- helést jelent az ingatlantulajdonosokra nézve, hogy ma már idegenkedéssel ké- rik az érdekeltek, a Bártfai-utca és mel­lékutcáinak végleges csatornázását, mert a Halmi-utcában, a Sárbogárdi- uton és ezen a vidéken, az ingatlantu­lajdonosokra az uj csatorna folyóméte­renként 93— pengő költséget jelent, amelyhez járul még a régi ideiglenes csatorna kiemelésének költsége is. Van olyan ingatlantulajdonos köztisztviselő, akire nem kevesebb, mint majdnem 5.000.— pengőt vetett ki a város csa­tornadíj címén. Kéri Becsey Antalt, hogy a lefektetendő csatornák ne ha­sonlóan nagy költséggel épüljenek, mert évtizedeken át megfeleltek a be­toncsatornák és igy felesleges luxus a Zsolnay-féle drága agyagkő csatorna. Közlekedés Állandóan foglalkoztatja az Egyesü­let tagjait a közlekedési kérdések meg­oldása. A HÉV-vel folyó tárgyalások, anyagi differenciák miatt megakadtak. Pedig csakis az olcsó és jó közlekedés adhat igazi lendületet e városrész fej­lődésének. A HÉV, amely az esti órák­ban alig közlekedik és még mindig 36 fillért kér az átszállójegyért, elviselhe­tetlen terheket ró főkép a nagyobb- számú családokra. A BESZKÁRT az úgynevezett „Ideá­lis menetrend“ életbeléptetése által, fontos relációkat megszüntetett, vagy irányát megváltoztatta és ennek követ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom