Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-03-23 / 990. szám

Budapest, 1930 március 23. BUDAI NAPLÓ veszet UGTAB MAGTENYÉSZTESI R. T. BUDAPEST—MONOR Monori magkereskedése: Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 3. Telefon: Aut. 868-60 Tavaszi képes föárjegyzók és nagybani árajánlat ingyen és bérmentve racfQrpo GYÓGYFÜRDŐ, BUDAPEST Erősen radioaktiv, természetes 42"* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női­es egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Személyi hírek JÓZSEF FŐHERCEG családjával háromheti tartózkodásra külföldre utazott. RIPKA FERENC dr. ^ főpolgár­mester egy heti tartózkodásra Abbá ziába utazott, ahonnan feleségével és leányával dr. Krivoss Árpádnéval tér vissza március 30-án. ROSTA JÁNOS dr. tanácsjegyző e hóban töltötte be 20-ik szolgálati óvót. Az elnöki ügyosztály tisztviselő­kara Gallina Frigyes dr. tanácsnok- főjegyzővel az ólén, bensőséges, me leg ünnepségben részesítette a jubi­lánst, aki jelenleg a sajtóügyek rofe rense, amely minőségben mindig nagy szakértelemmel és jóindulattal állott a sajtó munkásainak rendelkezésére. MÉSZKŐ JÓZSEF, a Váli-utcai elemi iskola igazgatójának 40 éves szolgálati, jubileumát ünnepi keretek között ülték meg és a tantestület ér­tékes plakettet nyújtott át neki. STEINER KÁROLY ALBERT dr. március 21-én a Budai Nők Kö­rében „Mit lát az orvos a betegszo­bában” címen ad elő. VIRAÄG ILONKA, az ismert nevű mozdulat-művésznő és költemény- interpretátor néhány heti tanulmány­útra utazott Németországba és Len­gyelországba, aliol Ella libák művész­nővel találkozik. TÖTTI IMRE gyáros három hétre Nizzába utazott feleségével. HANK JÓZSEF dr. bányataná­csos és ‘ felesége olaszországi útjukon március idusát Rómában töltötték. KULCSÁR RICHARD, az Attila- nyomda rt. igazgatója a Herczog kli­nikán fekszik betegen. WszkaiaszSrőfa előtt áll Budapest, de elsősorban Buda és ha sürgősen nem tudnak segíteni a bajon, úgy e nyáron víz nélkül maradunk. Ez most a legégetőbb kérdés. A vezető városi pártok keresik a megoldást, mely — ha nem volna ilyen ijesztően szomorú — kémikusán hatna, hogy Budán, ahol naponkint 55 millió liter tiszta, jóízű, egészséget szol­gáló gyógyvíz, baktériummentes ásványvíz folyik felhasználatlanul a Dunába, ott egyáltalán szó le­het vízmizériákról. Ezt a gondo­latot karolta fel most Kozma Jenő dr., Buda orszgy. képviselője, és az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, aki egyetlen gyógyvizet, a Római-fürdő pompás forrásvizét, amelyből naponkint 30.000 köb­méter, tehát 30 millió liter folyik a Dunába — tervezi a. vízkatasz­trófa elhárítására felhasználni. Ez az egyetlen forrás kielégíti már a mai vízbőségével a vízszükségletet, de megfelelő fúrások révén dup­lájára is emelhető a vízbősége. Ez a víz itt van, nem kell hozzá alagutakat építeni a Duna alatt, kutakat ásni a szentendrei szige­ten, hanem egyszerűen fel kell fogni a Dunába folyó vizet és va­lami egyszerű szűrőszerkezeten átvezetve, — adható a közönség­nek. Még idegenforgalmi célokat is hathatósan szolgálna ez a meg­oldás, mert sok rosszgyomrú, ne­héz emésztésű ■ ember élne itt egészségben, ha a Római-fürdő pompás, étvágygerjesztő forrás­vizét ihatná. Ez a gondolat meg­menti Budát a vízhiánytól és Bu­dapestet egy világkudarctól. Egészségügyi cbseörveíezések' Műszaki cikkek, fémgyártás Hubert VI., Liszt Ferenc-tér 4. Telefon: 222—67 ÉSTSO B.T. Buda város ősi címere ékeskedik a halálraítélt jó öreg Sikló vén kocsi­jain — kettő vagyon néki összesen. Ez a címer még 1873 előttről való. Itt felejtették. Senki nem vette észre, sem akkor, amikor a három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor, 1873-ban, ki kellett volna cserélni az új, egyesített címerrel, sem azután. E címer még látta néhai való jó Házmán Ferencet, Buda utolsó pol­gármesterét, (1847—48-ban Buda város követét a pozsonyi országgyűlé­sen), aki 1848 április 7-én elsőnek vetette fel a két, illetőleg három város egyesítésének eszméjét, akit 1851 szeptember 22-én „in effigie” akasztó- fái’a ítélték és 1867-ben Buda város polgármesterévé választottak meg. Ha a Sikló végképpen eltűnik, a Közlekedésügyi Múzeumba kell he­lyezni a nagymultú kocsit; addig azonban kiki nézze meg a kedves, régi formájú, új barokkos címert, a régi Buda önállóságának utolsó élő emlé­két. (Aqua) IZu&ai Túrsa&Uör Kossuth Lajos emlékének szentelte csütörtöki társasestjét a Budai Tár­saskör, akiről elsősorban Oszoly Kál­mán háznagy, majd fölkérésére dr. Krivoss Árpád mondott emlékezetes, szép beszédet, mint a magyarság sza­badságharcának világszerte ismert megszemélyesítőjéről, akit még ellen­ségeink is tisztelnek. — Azután Mor­bitzer Dezsőt, a most gazdasági taná­csossá történt kineveztetése alkalmá­ból melegen üdvözölték Oszoly ház­nagy, Szombathíj Kálmán alelnök, aki méltatta városszépítő munkáját. Morbitzer Dezső hálás szóval kö­szönte meg az ünneplést, fogadalmat tett Buda mellett, hűséget a Társas­körnek és végül éltette dr. Ripka Ferenc főpolgármestert, a budaiak nagy patrónusát. Zajos éljenzés és barátságos koccintások után Faller Mihály köszöntötte Fejér József ál­lamtitkár alelnököt, amit az köszö­nettel nyugtázott. Majd' zongorához ült Morbitzer és szép magyar nóták­kal hálálta meg a vele szemben meg­nyilatkozó szeretetet. Tagavató Mint budai, polgári ünnepet üli meg tagavató társasvacsoráját a Bu­dai Társaskör mintegy 400 új tagjá­nak beiktatását április hó 10-én este a Budai Vigadó nagytermében, ahol 120 új tagot vesznek fel. A tagavató vacsorán résztvesznek'. Ripka Ferenc dr. főpolgármester és Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő, pártelnök is. Kávéházak nagygyűlése volt e hó 21-én a Gellért-szálló hangverseny- termében, ahol a kávésok négy nagy egyesülése: a Budapesti Kávésok Ipartestülete, — a Magyar Kávésok Orsz. Szövetsége, — a Budapesti Ká­vésok Fényűzési- és Forgalmi-adó Kö­zössége — és a Budapesti Kávés- Ipartársulat tartotta fél hat órától kezdve félórás közökben a maga tisztújító közgyűlését, hogy közös nagy társasvacsorán fejezzék be or­szágos és helyi tömörülésük tanács- ozását a mai nehéz gazdasági hely­zetben. E törekvések élén Mészáros Győző elnök áll, mellette dr. Havas Nándor főtitkár és Pallai Miksa, az országos szövetség elnöke, állanak. Mindenesetre nagyon kedves nekünk, hogy ezt a nagygyűlést Budán ren­dezték. Fehér mezőben vörös kereszt a tü­zes emberszeretet ragyogó jelképe, mely a legszebb karitatív munkában jut kifejezésre a II. kerületi Vörös­kereszt Egyletben, amelynek közbe- csülésben álló, tiszteletreméltó vezető­sége a következő: Tiszteletbeli elnök: Benedek Sándorné. Elnök: dr. Szalay Sándor. Társelnök: dr. Emmer Kor- nélné. Alelnökök: dr. Neuschloss- Knüssli Kornél és Eckermann Mária. Titkár: Kelndorfer Zoltán. Gondnok: Klemm Árpád. Jegyző: Onderkó Ró­zsa.. Pénztárnok: Payper Lajos. El­lenőr: dr. Oravetz Pál. Orvos: dr. Barsi Jenő, dr. Rubányi A. Béla. Számvizsgálóbizottsági tagok: Dely Miklós, dr. Igó Elek, Reichart Gyu­la, dr. Baittrock György. Választmá­nyi tagok: Argay János, dr. Baittrock Józsefné, Ballagi Malvin, Bierbauer István, Braun Károly, Eperjessy Béla, dr. Freinreisz István, dr. Gallay László, dr. Gallay Lászlóné, Goszleth Ernő dr., dr. Hubay Jenőné, Hubert Ottó, Ivapustyák Károly, Kozma Re­zső, dr. Lugma'yer József, Nyisztor Sándorné, br. Pásztélyi. István, Rei­chart Gyuláné, Répássy Miklós, dr. Rittinger Imre, Schaffer Jenő, Stromszky ^ Sándor, dr. Szilágyi Vik­tor, dr. Túri Zoltánné. Az egyesület felkér mindenkit, hogy nemes céljait támogatva jöjjenek segítségére, lép­jenek a tagok sorába. E szándék be­jelenthető Kelndorfer Zoltán titkár­nál, II. kerületi elöljáróság, Fő-utca 3, I. em. 27. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. A Budai Zeneakadémia közgyűlé­sén, márc. 12-én az egyesület új el­nöke Kertész K. Róbert államtitkár melegen emlékezett meg a Budai Zene- akadémia eddigi működéséről, kiemel­te kulturális teljesítményét, mellyel eddig is nagy mértékben mozdította elő Buda zenei kultúráját. Kiemelte, hogy a Budai Zeneakadémia nem túl­zott reklámmal, hanem tartalmas elő­adásokkal igyekezett a zene iránti sze­retetet átplántálni a budai közönség leikébe és kifejtette, hogy nem a cso­dagyermeknevelés, hanem a biztos alapú zenei nevelésben látja a Budai Zeneakadémia feladatát. Kultűrtiúzat Budának Hugo v. Hofmannsthal Salzburg városát gyönyörű fekvéséért Európa gyöngyének nevezi, legpregnánsabban azonban Salzburg szépsége abban jut kifejezésre, — mondja — hogy ez a város adta a világnak: Mozart-ot. A gondviselés kiszámította, hogy Európa szívének — Salzburgnak — kellett az emberiséget Mozart zsenijével meg­ajándékozni. A nagy osztrák írónak e gondolatai jutottak eszembe akkor, mikor a Budai Napló legutóbbi szá­mában a Mozart Egyesület zenekari hangversenyéről szóló beszámolót olvastam, amit a közlemény valóságos ünnepnek nevez, aminthogy Mozart művészete méltó tolmácsolásban való­ban magasan szárnyaló ünnepséget jelent mindenkinek, áld az örök Szép eszméjének hódolni és abban gyönyö­rűséget találni tud. Mozart kultusza valóban Budára való. Hiszen itt Salz­burg szépsége megvan. Buda hegy­vidéke vetekszik Európa minden hegyi városával és ide kívánkozik a nagyszerű hegyi város szülöttjének kultusza. Mindenki örömmel üdvözli a Budai Napló törekvését, a budai művészház felépítésére, hiszen a ter­mészeti adottság mellett mily lélek­emelő volna, ha a budaiak itthon gyújthatnának örömtüzeket és keres­hetnének lelket emelő vigaszt, szépsé­get az örökké élő zsenik műveinek méltó előadásában. A kultúra iránt érzékkel bíró minden ember készsége­sen vállalkozik arra, hogy a budai kultúrház eszméje mielőbb megvaló­suljon és a Budai Napló Buda kul- túrhistóriájában maradandó emléket állít magának, ha ezt a nagyszerű gondolatot, melyet útnak indított, lan­kadni nem engedi, hanem a megvaló­sulás felé viszi. Dr. Bárdos György, a Budapesti Mozart Egyesület ü.-v. elnöke. Horváth Elek Zeneiskola növendé­keinek hangversenye március hó 17-én volt nagyszámú előkelő közönség je­lenlétében, a Deák Ferenc-utcai Tel- lér-féle hangversenyteremben. A gaz­dag műsor keretében kilenc növendék mutatkozott be, akik közül nagyrészt magasszínvonalú játékot produkál­tak Horváth Jenő zongorán, Bácz László hegedűn, majd Szabó Juci és Wéber Ily kettesben zongorán, Er­délyi János és Monoky Lujza pedig hegedűn. A műsor legkimagaslóbb száma a fiatal zongoraművésznő, Szacsvay Lujza játéka volt. Rejtő Gábor szép gordonkaszáma és Petényi Tibor kitűnő zongorajátéka követke­zett. A közönség meleg ünneplésben részesítette a szereplőket, továbbá Horváth Elek zongoraművész igazga­tót, Farkas Arnold és Teliér Frigyes tanárokat. Budán tilos a zeneszó! Tilos, mert így olvassuk a budai Alagiit egy hal­latlanul kedves szövegű, nyilvánvaló hatvanas évekbeli típusú betűjű, anakronizmusul ittfelejtett, megöre­gedett fatábláján: „...Az alapúiban tilos a sebes hajtás, az ostorpattog­tat ás, az ének, a zeneszó és minden­nemű lárma .. .” Ejnye, ejnye, ugyan hol vannak ma már a lovak, amelyek olyan kocsikat húznak, amiknek a bakján vidoran pattogtatja ostorát a vidám kocsis*? Ki víg ma Pesten, hogy vidám zeneszó mellett kocsiztassa át magát Budára vagy viszont1? Bevall­juk, víg diákcimboráinkkal együtt a pompás akusztikájú Alagútban ská­lákat kurjantottunk, hogy azokat Échó tündére harsány budai hármas- hangzattá verje vissza. (Igen ám, de ez huszonötévé volt, a táblát nem ol­vastuk el s a kedves budai rendőr jót mosolygott e „kihágás” felett. A táb­lát azonban nem szabad elpusztítani, múzeumba kell helyezni.) Elnökválasztásra készül a II. kér. Iparoskor és ez képezi főtárgyát a március hó 30-án, vasárnap délután 4 órára hirdetett XXIV-ik évi rendes közgyűlésnek, amelyen a tisztikart is kiegészítik és megválasztják az új választmányi tagokat. A kör tagjai­nak általános kívánsága és bizalma dr. Lendl Adolfot óhajtja látni az elnöki székben. Sár! Akármit tervez a város a Széna-téri piaccal, akárliová helyezi át, — egyelőre még ott van, de — így a tavaszi-őszi esőzések idején — megközelíthetetlen, mert oly nagy a sár a bódék közötti utakon. Az áru­sok hiába panaszkodnak, a közönség hiába káromkodik, — a sár ott van és csak csizmában taposható. De kára is van ebből elsősorban a bódébér­lőknek, mert legjobb vevőik, az asz- szonyok, elmaradnak. A közönség pedig nem jut az olcsóbb áruhoz és időt veszít azzal a háziasszony, ha nem egy útján és egy helyen tud be­vásárolni. Valamikor Óbudán azt mondták: ...Aber so a Koth! Da sollte sich der Magistrat dreinlegen! Hogyan lehet és mért nem lehet megélni*? címen nyilatkozik előadás keretében e hó 28-án, pénteken este 9 órakor Feleki Géza, a Magyar Hírlap elismerten nagytudású főmunkatársa, a Budai Demokrata Párt előadóestjén a Várkert Kioszkban, ahol most pén­teken dr. Nagy Lajos ügyvéd tartott érdekes előadást „Az égető gazdasági problémákról” nagyszámú közönség előtt. Ilyen nem politikai tárgyú, de közérdeklődésre számító közérdekű előadásokat minden pénteken rendez a párt a Várkert Kioszkban lévő párt­helyiségében és sorra kerülnek, mint előadók dr. Varró István, a Kereske- delmi és Iparkamara titkára, Mező Ferenc tanár, Szabó Lőrinc író és hír­lapíró, dr. Vázsonyi János és társa­dalmunk több jelese. Az előadásokat művész előadás kíséri, megbeszélés és vita követi és rendesen nagyobbsza- bású társasvacsora fejezi be. Töri magát jó Miklóssy Aladár, a Kisfaludy Színház igazgatója és ezer furfanggal állítja össze műsorát. Három előadást is rendez egy-egy vasárnapon vagy ünnepnapon. Hozza a jóhírű pesti színészeket: Király Ernőt, Fedák Sárit, — megünnepli Sugár Jenő komikus ezredik fölléptét, — előhalássza a régi jó darabokat, — küzd, izzad ... ez a színházdirek­torok tragédiája és végül, a nagy- hétre ígéri az „Ember tragédiáját” — Óbudán még nem látott ragyogó ki­állításban. Altofen, was willst du noch mehr! Az első egyetemi magántanárnő nálunk, Magyarországon Vendl Ma­rja dr. Vendl Aladár ny. főreálisko­lai igazgató, a Nemzeti Szociáli-s Párt társelnökének leánya, aki e hó 14-én tartotta magántanári próbaelőadását „A kristálytani vizsgálatok újabb feladatai” címen a debreceni „Tisza István” tudományegyetemen. Az elő­adás alapján őt a bölcsészeti kar ma­gántanárrá képesítette. Vendl Mária dr. 10 év óta a Múzeum ásványtárá­nak tudományos tisztviselője. Számos irodalmi dolgozata között legértéke­sebb A magyarországi kaleitok kris­tálytani vizsgálatokról szóló tanulmá­nya. A Nagytétényi Iparoskor, mely az ottani iparosság társasköre is és szor­galmas Sport Egylet alakult tagjai­ból, öntudatosan halad az iparososz­tályt megillető társadalmi pozíció felé. Legutóbb rendezett márciusi ün­nepén Lipták N. tanító mondott lel­kes megnyitó beszédet és a nagysza­bású progranimot Herboly László, az BÚTORASZTALOSTÓL: háló 300-tól, ebédlő 440-től, uri- szoba 450-től, saját készítmény!! kárpitosbútorok. Részletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat- mentesség. 31 íj IiIUER DAdOS „Margit“ fióküzlet: II., Margit-körnt 54 Tel.: Aut. 558—81. Főüzlet: VII., Dohány-utca 37. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég agilis karnagy állította össze, nagy gonddal válogatva meg a szereplőket, akik közül kivált Borbély Zoltán író és hírlapíró Petőfi örült-jének pom­pás előadásával. Szűcs Anita, a fia­tal poéta kedvesen szavalta saját szép verseit, de nagy rutinnal szavaltak még Tétényi Mariska, Vidd Gréte, maga a rendező Herboly László, aki zongorán is adott elő néhány dara­bot, hegedűn pedig Pfalz Károly bi­zonyította művészetét. Kitűnő volt Hauk Gitta, Kerti Erzsi és Schenk János éneke, de jól bevált a Nagy­tétényi Dalárda is. A nagyszámú közönség lelkesen megtapsolta a sze­replőket és szívesen hallgatta Viraáy Béla ünnepi beszédét. A kultúrharc üszkét lobbant hatja fel a Várszínház újabb felhasználá­sának terve. A Várszínházát II. Jó­zsef császár önkényesen vette el a katolikus egyháztól s most, százhar­minc év múlva, a főváros gazdasági ügyosztálya protestáns helyőrségi templomot akar belőle csinálni. A katolikusok sem fognak engedni, a protestánsok Édes Endre tanácsnok­kal szintén erőszakolják a megoldást;, ami alaposan kiélezi majd a helyze­tet. A leghelyesebb lenne a harma­dik és nemzeti szempontból legjobb tervet: dr. Christián Rezső indítvá­nyát elfogadni s a Várszínházát kü­lönleges budai színházzá avatni s benne megrendezni az 1686-iki évfor­duló ünnepségeit. Botrányos állapot, hogy a far­kasréti temető ravatalozó épüle­tében csak egy személyre alkalmas illemhely van, amelyet férfiak és nők közösen használnak. Egy-egy délután az egyes temetkezéseknél több százan, sőt néha több ezren is vesznek részt s így az illemhely előcsarnokában férfiak és nők szé­gyenkezve sorfalat állnak. A kö­zönség sürgősen követeli a férfi és nő illemhely szétválasztását és még 3—4 fülke felállítását, mielőtt még ott nagyobb botrány kitörne, ami Halottak napján és Mind­szentkor, a tömeges látogatások idején elkerülhetetlen lesz. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Gyász. Kocsner Antal bádogosmes­tert súlyos csapás érte azzal, hogy egyetlen fia, Kocsner Endre mérnök hosszas betegség után elhunyt és e hó 19-én temették el az I. kerületi Iparo­sok és Kereskedők Köre tagjainak nagy részvéte mellett, mint a körnek hosszú időn át volt titkárát. Haszmann János, az Óbuda-Ujlaki Takpénztár rt. igazgatója, a MOVE Országos Labdarugó Liga ügyvezető- alehiöke, a MOVE Óbudai Tornaegy­let alelnöke, harminchárom éves korá­ban, rövid szenvedés után elhunyt. Az óbudai új köztemető halottasházá­ból temették nagy részvéttel. Halála sok mende-mondára adott alkalmat. A halál oka egészen határozottan hús­mérgezés volt. I KIRÁLY-FÜRDŐ | étfiatis iSSU-tea KASA BUSTAFA tetet tata. ® Budán, IL, Fö-wtea 84. axás*. tzóntavas aátr««\ széa tavat atsitl jzóosams kiéroúMoMMK 45 fokos «m.mmbummi ét »agaézla»®* tartalmazó hówiz é&sveiny, £smz-, b&r- és csomtbeUgnigek, ßm mérgeséi, mdj-, lép-, méh-, hágyhólymgsém' tts.lfs.oJt, gyofnorhurtft és alkast pangás «Beái. KádfBniók: «sás* EfiriWí • férfiaknak .... regga) t—4 otZTUibO , „jjknek héftfiznap dóivt&a 2—7 Mfe I! IVÓ KUKA!! PROHÁSZKA SZOBAFESTŐ MÁZOLÓ, HÁZ TATAROZÁS I VÁLLALKOZÓ A legmodernebb fúvógéppel készült művészi munkákat végzi. Nagyobb munkáknál kedvező fizetési feltételek !. KcR., KRIS2TÍNA-KÖRÚT 32 TELEFON AUTOMATA 50Z-16. SZ. BUDAIAK OTTHONA I., ZENTA-UTCA 3 (HADIK LAKTANYA MELLETT) SZUTS LAJOS VENDÉGLŐS SÖRÖZ 0—É T T E RMEK HALÁSZLÉJE HIRES ZAMATOS BORAI ELISMERTÜK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom