Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-12-25 / 1022. szám
2 Budai Napló Budapest, 1930 december 25, Kg MINT VET, ÜGY A R AT, MAUIHMEft MAGMÁI- JOBBAT SEHOL SEM KAPHAT!;! MAUTHNER MAG MAUTHNER ÖDÖN MAGTERMELŐ és MAGKERESKEDELMI R.-T. TEL.: J. 463-65. BUDAPEST TEL.: J. 463—65 SÜRGÖNYCÍM: MAUTHNEREK Központ: VII., ROTTENBILLER-UTCA 33. Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. (A Ferencrendiek templomával szemben.) Föárjegyséfc, növényárjegvzék, őszi árjegyzék jácint, tu ipán síb. virághagymákró! ingyen és bérmentve. VÁLASZTÁS Budának nem hozott sok változást a választás. A vezérek maradtak, csak az alvezérekben van itt-ott változás,’ ahogy azt az elábbi eredmény mutatja. Ep-v bizonyos, liogv Kozma Jenő áll a város legnagyobb pártja élén, mert 122 tagot számít a választott és a különféle szaktestületek által küldött tagokból alakult párt. így a város vezetése föltétlenül az országos kormányzattal összhangban haladó párt kezébe került, ami kizárja a jövőben azt a káros torzsalkodást, mely a város és kormány között folyt. A választás eredménye a következőképpen alakult ki Budán: I. kerület (Vár, Krisztinaváros): Egységes Községi Polgári Párt: Zellinger Vilmos, dr. Krivoss Árpád, Máté István. Keresztény Községi Párt: Wolff Károly, Lampel Vilmos,. Pakányi Ferenc, Spur Kálmán, Bartók Ferenc (Temesy Győző). Szocialisták: Bánóczy László, Németh János, Gallai János. II. kerület (Víziváros): Egységes Községi Polgári Párt: Kozma Jenő örökös tag, Harrer Ferenc, P. Bende Szaniszló. Keresztény Községi Párt: Wolff Károlv, Molnár László,, Vizdos Géza (Petainek József). Egyesült Nemzeti Párt: vitéz Ar- vátfalvy Nagy István. Demokrata Párt: Pakots József (Hann Arnold). Szabadelvű Párt: Rassay Károly (Pfeiffer Ignác). Keresztény Ellenzék: Friedrich István (Sármezey Endre). III, kerület (Óbuda): Egységes Községi Polgári Párt: Andréka Károly. Keresztény Községi Párt: Wolff Károly, Botzenhardt János (Szoko- iai Antal). Egyesült Nemzeti Párt: Studinka Béla. Demokrata Párt: Vörösváry Miklós. Keresztény Ellenzék: Friedrich István (Hüti Károly). Szabadelvű Párt: Rassay Károly (Komjádi Béla). Szocialisták: Büchler József, Eresztő vszky Ede, Knurr Pálné. XI, kér. (Kelenföld, Lágymányos): Egységes Községi Polgári Párt: Becsey Antal örökös tag, dr. Barla- Szabó József. Keresztény Községi Párt: Bitter Illés, Kossalka János, Császár Ferenc, Szentgáli Antalné. Egyesült Nemzeti Párt: vitéz Mer- tsekényi Imre. Szabadelvű Párt: dr. Kabakovics J ózsef. Keresztény Ellenzék: Friedrich István (Draskóczy László). Szociáldemokrata Párt: Peyer Károly, Bechtler Péter. XII. kerület (Budai hegyvidék): Egységes Községi Polgári Párt: Kozma Jenő örökös tag, Petracsek Lajos, Oszoly Kálmán. Keresztény Községi Párt: Wolff Károly, Hochenburger Antal, Kasits Margit (Nagy Géza). Egyesült Nemzeti Párt: Barczen Gábor. Szabadelvű Párt: Huszár Pál dr. Demokraták: Pakots József (Nagy Lajos). Keresztény Ellenzék: Perczel Béla. Szociáldemokraták: Kétly Anna. A pesti oldalon a Községi Polgári Párt a következőket küldi a törvényhatóságba: IV. kerület: Gaár Vilmos, (Héder Lajos dr.). — V. Glücksthal Samu (Scheuer Róbert). — VI. Bayer Antal. — VII. Dési Géza. — Vili. Szabó Sándor. — IX. Usetty Béla, Po- pelka Béla. — X. Payr Hugó, Ha- tolkay Kázmér. — XIII. (Angyalföld) Dinich Vidor. — XIV. (Zugló) Martin János, Bánó Dezső. Minden nyomorúságunk dacára nem maradtak árván az árvák Budán, nem járnak tépett ruhában a ruhátlan szegény gyermekek és karácsonyfa gyűlt ld minden apró ember számára, akinek a sors nem adta meg, hogy otthon is ragyogó fenyőfa gyűljön ki részére. A jótékonyság terén ez évben is, mint a múltban, dr. Bipka Ferenc főpolgármester járt, akinek vezérkara a jótékony hadseregben Óbudán Andréka Károlyné, Kelenföldön Becsey Antalné, a Krisztinában Jauernik Nándornál a hegyvidéken Szibin- kits Györgyné és tovább-tovább mindig kisebb körökben a sok áldott szívű asszony és leány, egyesület és asztaltársaság, melyek egy éven át készülnek e szent ünnepre. Klotild Szeretetház A főhercegi autó elhozta Auguszta főhercegnőt és szépséges leányát ■ Magdolnát a Budakeszi úton lévő Klotild-szeretetház rácsos kapujához, ahol a fenségeket dr. Bipka Ferenc főpolgármester, a szeretetház elnöke , Egy bizonyos, hogy ez a lajstro- mos választási mód a maga szelvényes szavazó jegyével megbukott. Először árucikké tette a szelvényt és így meghamisítja az ajánlást, — másodszor alkalmat ad a visszaélésekre a választásnál. A szavazatszedő bizottság elnöke nem tehet titkos jeleket a borítékra és a szavazóívekre, mert azt ki- I fogásolják, már azért is, hogy egy kis fogással így aztán túl járjanak az elnök eszén és minden elővigyázatán. Ugyanis megtehetné bármely párt, hogy feláldozza az első 10 választóját, aki üres borítékkal vagy értéktelen papírral bélelt borítékkal szavaz, — de kihozza magával a jó szavazóíveket. Ezekre a párt bizalmi embere ráteszi a saját pártja keretébe a keresztet s azontúl ilyen ívet visz a zsebébe a szavazó és teszi a borítékba, de kihozza magával a kapott üres ívet. így aztán a párt ellenőrizheti, hogy minden embere tényleg a pártra is szavaz. A játék egyszerű, világos és ellenőrizhetetlen. Eléggé kézenfekvő, hogy megcsinálják. De erkölcstelen is ez a bolettás listarendszer, mert arra tanítja az embereket, hogy 2 pártnak tegyenek szívességet. Egy — akinek a szelvényt adja, kettő — akinek a szavazatát adja. Ez a rendszer így sem nem titkos, sem nem nyílt, hanem a kettőnek szerencsétlen kombinációja. Az ilyen rendszer nem tartható. fogadta. Fent a nagyteremben a magas vendégek elé sietett Bipka Fe- rencné Thomson úrnővel, Berczell Jenő alpolgármester, Schuller Dezső, a várospolitikai ügyosztálynak aranyszívű vezetője, dr. Kresz Károly, a TÉBE igazgatója és Némethy Kálmán,, a TÉBE jótékonyosztályának vezetője, Zubriczky József dr. min. tan., Gegus Dániel ny. főkap. helyettes, a „Gyermekvédelem” szerkesztője, Schön Győző gyárigazgató (a legnagyobb gyűjtők egyike), Badál Ede ny. elöljáró, dr. Szabó Árpád gázgyári igazgató, Pakányi Ferenc v. törvényh. biz. tag és sokan, alakét jószívük hozott ide, erre a rendkívüli ünnepre, ahol 100-nál több árva állja körül a karácsonyfát. Az ünnepélyt RIPKA FERENC dr. nyitotta meg, mindenkinek megköszönve azt,, hogy eljött az árvák ünnepére, elsősorban a legnépszerűbb magyar ember József főherceg fenséges nejének és leányának, akik a múlt tradícióit ápolják azzal az odaadással, amit a szeretetház iránt nyilvánítanak. A nagy gazdasági válság dacára örömmel látja az erős nekibuzdulást a jótékonyság terén és a viharba került hajó szép hasonlata után köszönetét mondott azoknak, akik az ünnepet áldozatkészen lehetővé tették, többek között a következőknek : Berczell Jenő alpolgármester (éljenzés) a TÉBE kiküldöttei: Kresz Károly igazgató és Némethy Kálmán osztályvezet, Thomson úrnő, aki egy évtized óta segíti az angol nemzet nevében az árvaházat. Azt kívánta befejezésül az elnök, hogy „áldjon meg mindenkit a jó Isten azokban, akiket legjobban szeretnek.” Azután lepergett az ünnep műsora, amelynek során szavaltak: Temuno- vich Levente, Pauli Ervin, Kapcsos Károly, Aczél S. és Bihati I. és Mi- hályffy I. és a volt növendékek nevében Polereczky István mondott köszönetét volt jótevőinek. A szépen és hatással előadott költeményeket hetekig tartó munkával dr. Szabó Árpád, az egyesület örökös aranytollú főtitkára tanította be. A nagy társaság élén a főhercegasszony megtekintette a szomszéd teremben felhalmazott ajándéktárgyakat és köszönetét mondva a nagy munkáért dr. Bipka Ferencnek, a közönség éljenzése közben távozott. Az óbudai karácsony Eddig a saját lakását változtatta át már hetekkel karácsony előtt ANDRÉKA KÁROLYNÉ és csinált belőle szabóműhelyt, hogy az összegyűjtött fehérneműt," ruhaneműt feldolgozzák a nincstelenek apróságai számára. Az ünnep azonban ma már kerületi, nagy ünneppé nőtte ld magát s így ez évben a III. kér. Egyesült Polgári Társaskör nagy helyiségeiben folyt le Martin Gyula igazgató rendezésében. Andréka Károly nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorában ott láttuk: Szederjey Elemér altábornagyot, Szénié Miklós elöljárót, de megjelentek még: Szarnék Zsigmond és Hugó, valamint Somló Sándor, a Leipziger gyár igazgatói, akik fát, ruhát, cipőt, cukrot, — Grossmann Vilmos, a magy. textilfestőgyár igazgatója, Goldberger Leó, Fuchs Leó, Steiner Miksa, Kemény Lajos, bárciházi Bárczy Lajos, dr. Or óva Zsigmond, Szepesi Ágoston, Günther Béla, dr. Baisz Aladár, újlaki Müller Pál, Farkas Elemér, Kovácshegyi Kálmán, Gegus Dániel ny. főkapitányhelyettes, Wolkenberg Gyula rendőrfőfelügyelő, Frey István városbíró. A műsor pompásan pergett le, a fiatalok ügyesen szavaltak, a leányénekkar szépen énekelt és végül Andrékáné nagyasszony virágcsokrokat osztott szét a megjelent hölgyele között. Az ünnepet Andréka Károly köszönetét mondó, meleghangú beszéde fejezte be, amelyben hálásan szólt a Szarnék testvérek áldozatkészségéről és megemlékezett minden adakozóról, akiknek nevében Szarnék Hugó tett kedves ígéretet a jövendőre és köszönetét Andrékánénak, aki ezt az ünnepet ily széppé tette, amiért a közönség sokszor ünnep közben is megéljenezte. Krisztinában Az I. kér. Ált. Közjótékonysági Egyesület e hó 19-én délután rendezte, úgy mint minden évben, most is szép karácsonyi ünnepét, amelyen dr. Bottenbiller Fiilöp államtitkár méltatta gr. Apponyi Albertné elnöknő. valamint Jauernik Nándorné szakosztályelnöknő érdemeit. Ezután az elnöknő meleg szavak kíséretében emlékezett meg Jauernik Nándorné évtizedes nehéz munkájáról és fáradozásairól, átadva egyúttal neki a Pápa kitüntetését ,,Pro Eclesia” érmet, amit Jauernik Nándorné az egybe- gyült közönség ovációja kíséretében köszönt meg. Végül Ápponyi grófné kiosztott 34 gyermek között ruhát és cipőt, majd Jauernikné osztotta szét hap'vományos csomagjait és vendégül látott uzsonnára 100 gyermeket. •* Kedves karácsonyi ünnepet rendezett a Farkasréten Szibinkics Györgyné, a III. kerületi tanulóutcai elemi iskola ifjúsága a Kisfaludy Színházban, — a Budai Kapucinus Egyházr község a Szalay-utcai iskolában, — amely ünneplésekről a legközelebbi számban adunk tudósítást. FEDEZZE FEL ÖN IS A SASHEGYET! Sashegy a Belvárostól gyalog is csak 25 percnyire. Sashegy a Belváros hegye. Sashegy a székesfőváros szivében — szívének jobbik oldalán. Sashegy az előkelő középosztály települő helye. Csak hegylejtön lévő telkeket vásároljunk, ott van csak levegő, napsugár és kilátás. Ön gyermekei arcáról leolvashatja hogy hol lakik; nézze meg azután a sashegyi gyermekeket. Sashegyi telkeinkről prospektust küld: Karácsony Budán á szegény vándorló mészároslegény budai históriája 1855-feöI Irta: Bevilaqua-Borsody Béla. Alábbi, történetet a régi budai Elet írta. A reá vonatkozó „Bach” ideje- beli aktákat a „Tanult, Becsületes és Körültekintő Buda Szabad Királyi Városbéli Mészáros Mesterek Céhe” akkori Írnoka, Buda Város Tanácsa concipista-fogalmazói, a Császári Királyi Budai Helytartóság és Nagyvárad Város polgármesterének Írnokai írták le, e sorok írója pedig kiírta azt a Budapesti Mészárosipartestület őrizte régi Legényláda irataiból. Felesleges, hogy azt írjuk elébe, hogy „Budai Karácsonyi História 1855-ből”, mert e jelzés nélkül is „Karácsonyi História” ez. Azóta régen halott derék budai mészárosmesterek emberséges jószíve és egy hálá- datos vándorló Legény budai, halálos ágyán tett végső rendelkezése teszik e históriát karácsonyi mesévé. * 1855 telén egy vézna, pirosfoltos képű, egyet-cgyet köhentő, lázas vándorló mészáro-legény kopogott be a budai mészárosok céhe legény kovárté- lya ajtaján, a Herbergben. Ott volt a budai. Fő-utcában, a Jégveremutca sarka utáni második házban, a máig álló alacsony kis épületben, melyben máig vendéglő van. 1855-ben az akkori vendégfogadós, „Veres Bák Uram” volt. (A cégéres vendégfogadósokat egyszerűen csak cégérük után volt szokás elnevezni.) ö volt egyúttal a mészáros céh vándrolegényeinek ,JIergerg atyja” (Herbergs-Vater) is. Az Atyamestert, a Herberg Atyját és a Céhmestert a mai köztudat ösz- szekavarja. A valóság az, hogy a Céhmester a céh legelső elülj árója, a mai ipartestületi elnök, az Atyamester a legények közvetlen felügyeletével a céh részéről megbízott idős mester. A „Herberg atyja” ellenben nem mészárosmester szokott lenni, hanem vendéglős, akinek házában egy szoba a céh vándorló legényei számára volt fenntartva. Ez a. legény- szállás volt a Icovártély. Nos: a Herbergben minden vándorló legény nyolc napig ingyen kosztra-kovártélyra vétetett, míg csak az öreglegény elhelyezte egy mesternél. A mi legényünk, Johann Kautz haza: „Enzensdorf bei Wiener-Neu- stadt”-ba igyekezett Nagyváradról. Nagybeteg volt szegény, a betegség leírása után következtetve, hektikás volt. A láz leverte a lábáról, mire a céh bevitette a budai „Mizeriek”-\íez, vagyis a „Misericordianus” vagy Irgalmas Páterekhez, illetőleg az azok ispotályába. A gazdag és emberséges budai, céhnek külön fundációja volt ott beteg legényei és inasai számára. Az ausztriai legényt a jó budai koszt és a derék Irgalmasok tudománya talpra állította, dolgozott is egy Ids ideig, de a hektika egy új rohama újra ágynak döntötte. Megint bekerült a Herberg betegszobájába. A doktor újra az ispotályt javallottá, ellenben fejét csóválta és legyintett a kezével. — „Kámpec!” — mondotta. — Mielőtt a legényt beszállították volna az ispotályba, bekérette magához a Herberg atyját, „Verő,.. Rák” uramat, egy ott kvártélyom másik mészároslegényt, egy budai bádogosmestert és a csaposlegényt és elmondotta nekik, hogy nem hisz a felépülésében, érzi, hogy halálán van. Nincs senkije, árva fiú, ma — 1855-ben — 39 esztendős. Egész életén át szegény legény volt, sose volt annyi pénze, hogy valahol egy szék jogot vehetett volna. Tavaly azonban Nagyváradon — hogy-hogy nem — megtett a brünni lutrira négy számot, vagyis „Quaterno”-1. A „Jó szerencse”, melyet minden vándorló legény kergetett, Fortuna istenasszonyság, aki minden „szerencsét próbálni induló” mesterlegény vándorlólevelében megemlítve olvasható („mint ő, ezen obsitos levél vivője boldogulását és szerencséjét keresendő, elment innen ebből és ebből a céhből”) és aki éppen ezért majdnem minden vándorlegény pecsételő gyűrűjén, mint golyóbison guruló, forgandó, ledéren öltözött, csak igen csekélyke fátyolkával feje körül borított asszonyságnak ábrázoltatott: íme, mi lett? Bolondjába a szegény nagyváradi mészároslegényre kacsintott és meg- nyerette vele a lutrit, a Hauptreff ért: 4000 ezüst forintokat. Rettentő summát. Ezt ő, Johann Knauz aus En- 'zensdorf bei Wiener-Neustadt inte- restre, vagyis kamatra Heinrich Ferenc nagyváradi, nagykereskedő uramnál hagyta. Mivel pedig a budai céh érdemes mesterei, de meg az öreg- legény, főleg céhmester uram, őt any- nyi jóindulattal ápoltatták, jófélével etették, itatták: ezért ő testamentali- ter 200 ezüst forintot hagy a céhre, kérve, temettessék el tisztességesen és értesítsék Enzensdorf mezővároskát haláláról. A tanuk aláírták az írást. Nem hittek a haldoklónak, aki harmadnapra meg is halt a „Mizeriek” ispotályában. A céh — tekintet nélkül a végrendeletre — 19 forinton és 20 krajcáron igen szép végső tisztességet adott a halottnak. Mint az lG97-ben kelt újabb céhlevél, de meg az 1404- ben kelt első, de meg az 1276 táján Ívelt legelső (csak egy részlete van meg, a legrégibb magyar céhlevél talán) ezt előírják: minden mester, minden vágólegény, székállólegény, aprítólegény, minden inas, főcéhmes- ter és alcéhmester urak, az öreglegény és a két céhlegény ott volt a temetésen. Négy legény vitte a koporsót a kocsiig, földig ért a fátyol a temetést rendező Funerátor kürtőkalapján, a legények kivitték a legénytestvérség kézben kezet tartó jelvény ű tárj ázó taglós, ütőtaglós zászlóját és a máig meglevő hat ezüstözött fáklyatartót. Zúgott a Szent Anna-templom harangja s a budai vénasszonyok azt mondták: „No, ez igazán gyönyörűségesen szép egy temetés volt!” A céh még egy hordó sert is fizetett ősi toros serül a legényeknek. Egy félesztendő múlva valakinek eszébe jutott: hátha igazat mondott a boldogult? Nosza átírtak Buda Város Nemes Tanácsához, az a Helytartótanácshoz, az Nagyvárad polgár- mesteréhez: mire egy szép napon 200 ezüst forintot hozott a budai postakocsival érkező brassói—nagyváradi posta a céh házába, mely ott volt a Herberg mellett, a Jégverem-utca sarkán, ahol ma a. könyvkereskedés van. Igaz volt a főnyeremény esete. A céh egy házvételbe fektette bele a pénzt. Johann Knauz a budai vízivárosi temetőben fekszik valami elvadult vén fa tövén. Emléke felett csak az a villany- lámpa pislog, melynek fényénél a nyájas olvasó fentieket elolvasta. K ubaíitrci részvénytársaság. Budapest, főpostafiók 77/0 Karácsonyt es isje kazetták, paili/mö I kö nivizek || „CSAUNOK“ II.LAT SZEKTA UK || II., MARKOVICH IVÁN-UTCA MAN! világhírű magyar perzsái BUDAPEST II., FŐ-UTCA 80. TELEFON FONALAK, KELLÉKEK az első kéz megbízható és olcsóbb VÁSÁROLJÓN A GYÁROSNÁL MUSICA VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 43 (UOTAL APOLLO) TELEFON: 450-63, 3»» 91 HUBERT Vi Egészségügyi berendezések, csövek, műszaki cikkek, íémgyártás. VI,, Liszt Ferenc-tér 4, Tel,: 7;2-67