Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-11-17 / 1015. szám

4 Budapest, 1930 nor ember 17. Budai Napló A polgárság új vára kerületi iparosok és kereskedők tömörülése Újlakon A veréb. Ez is budai specialitás, akár hiszik, akár nem. Hát az Erzsé­betién h a n gversény énekesek! — hör­dülnek fel a pesti barátaink. Meg­nyugtatjuk őket, hogy azok nem ve­rebek, azok egy más állatfaj. A kul­túra szülötte. Tessék csak megkér­dezni azoktól a vidéki magyaroktól, akik Pestre érkeznek, mind azt kér­dik: — Miféle madarak ezek1? Nagyon hasonlítanak a verébhez, bár egy ki­csit tolakodóbbak, mint afféle pes­tiek, de a színük olyan, mintha gyász­ruhába öltöztek volna. — Csak a fe­jüket csóválják, ha bizonyítgatjuk, hogy ez bizony veréb. Nos, itt Budán még lehet látni ha­misítatlan szép vörösesbarna ruhájú verébúrfiakat. Itt még nem gyászol­ják a nagyvárosi levegő koromtöme­geit. . És melegen ajánlom mindenki­nek, aki tiszta levegőjű lakást keres, hogy a verebeket nézze. Ahol azok nem gyászolnak, ott nyugodtan ve­het ki lakást, nem fogja tüdejét el­sorvasztani a korom és a füst. (U.) LÁTCSŐ Zihrinyinél, I., Attila-u. 12. ! __________________________________________________________________ VÁ LASZTÁS A súlyos gazdasági helyzet min­denütt kidomborítja azt az igazságot, hogy ezzel szemben védekezni az egyes ember gyönge, de tömörülve már gátat tud vetni a gazdasági rom­lás áradatának. Újlak iparosai és ke­reskedői heteken át tartó tanácskozá­sok után e hó 9-én, vasárnap délután alakuló gyűlésre jöttek össze a La jós- utcai Sipos-féle vendéglőben, amely gyűlésen részt vettek a rokon társas­körök Budáról, úgy az I., mint a II. kerületi iparoskor és az I. kerületi Iparosok és Kereskedők körének kép­viselői. A közgyűlés egyhangúlag la­punk szerkesztőjét, Viraág Bélát, aki tulajdonképpen kezdeményezője volt ennek az alakulásnak, választotta meg korelnöknek, aki megnyitó beszédében megokolta az alakulás szükségességét és szólásra hívta föl dr. Ráskay Al­fonz ügyvédet, akit utóbb a közgyű­lés egyhangúlag az új egyesület ügyé­szének választott meg, aki röviden is­mertette az alakulás történetét, üdvö­zölte a vendégeket és ajánlotta, hogy díszelnöknek Andréka Károly főkapi­tányhelyettest, a III. kerületnek ezt a puritán jellemű és rendkívül szo­ciális tevékenységéről ismert vezér- egyéniségét válasszák meg, amit az alakuló közgyűlés egyhangúlag és lel­kes ováció közben el is határozott. Azután Kőszegi István tett jelen­tést a leküldött kandidáló bizottság működéséről, mire a közgyűlés meg­választotta a szavazatszedő-bizottsá- got. Kőszegi István ezután felol­vasta az alapszabályokat, amiket Máthé István és Halva Sándor által ajánlott, némi csekély javítással a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Korelnök üdvözölte a teremben lévő Fóthy Vilmos bizottsági tagot, aki felszólalásában figyelmeztette a pol­gárságot, hogy a kör működését ne terelje politikai irányba, hanem gaz­dasági kérdésekkel foglalkozzék és Isten áldását kérte az új alakulásra. A korelnök fölhívására szétosztot­ták a jelölőlistákat és mialatt a sza­vazás folyt, felfüggesztette az ülést. A terembe lépő Andréka Károlyt, akit küldöttség kért fel az ülésen való megjelenésre, lelkes éljenzéssel fogad­ták a jelenvoltak és örömtelt meleg üdvözlő szóval a korelnök, aki újból megnyitotta a félbenmaradt közgyű­lési tanácskozást és fölhívta Sárközi Jánost, a szavazatszedő bizottság el­nökét, hogy tegyen jelentést a válasz­tás eredményéről. Sárközi bejelen­tette, hogy 35 szavazatot adtak le és így a kandidáló-bizottság által beter­jesztett lista, melyet Kőszegi István olvasott fel, egyhangúlag keresztül ment és ezt, mint határozatot mon­dotta ki a korelnök. Eszerint a vá­lasztás eredménye a következő: El­nök: Halasy Lajos Társelnökök: Pichler Ferenc, Spindler Endre. Ügy­vezető elnök: Kőszegi István. Ház­nagy: Weisz Lipót. Titkár: Zala Ká- j roly. Jegyzők: ifj. Fischer Henrik, j Urbán Gyula, Vass Antal. Ügyész: ! Dr. Ráskay Alfonz. Pénztáros: Nagy Sámuel, másodpénztáros: Sipos Lajos. Ellenőr: Lukács Ernő. Könyvtáros: Büchler Henrik. Szám- vizsgálók: Bidder Arthur, Kvilla Gyula, Várvizy István. — Választ­mány: Ábrahám Dániel, Andrisuv András, Bakk Lajos,, Béres Ferenc, Bergl Jenő, Bogyó Nándor, Bökönyi Gyula, Búzái Gyula, Csirszka Kon- rád, Dániel Károly, Fischer Henrik, Gulyás Béla, Gulyás László, Hajnal Béla, Hegyesy József, Herlicska La­jos, Kiss Dezső,, Kuti Alajos, Leon H., Lopos Gyula, Majsa János, Né­meth Endre, Petz Antal, Pintér Jó­zsef, Sárközi János, Schrepler Ottó, Stanzl Szilárd, Szallay Dezső, Torday István, Weisz Bernát, Wittmann Antal. — Pótválasztmányi tagok: Autenit Ede, Bauer Zsigmond, Bucholz Ferenc,, Drucker Náthán, Gárdos Ferenc, Gottlieb Miksa, Hochfelder Géza, Kauczky József, Kovács Gyula, Kiss Lajos, Kiss László, Mihok Ferenc,, Muckenhaupt Péter, Németi József, Stanimirovits J., Steiner Károly, Vidrédy István, Weisz Géza, Zsiga József. Melegen üdvözölte ezután a kor­elnök az új elnököt,, Halasi Lajos szabómestert és átadta neki az elnöki helyet. Halasi elnök ödvözölte An­dréka Károly díszelnököt, megkö­szönte a saját és a tisztikar nevében az irántuk mégnyilvánult bizalmat és felkérte Andrékát, hogy mint a kör vezéi'e, szóljon az egybegyűltekhez. Andréka Károly ünnepnek tekinti ezt a napot és köszönettel vette a megtisztelő megválasztást ebben az egyesületben, amely ezzel az alakulás­sal újabb bizonyítékát adta a polgár­ság öntudatos összetartásának. A széthúzást ebből a körből száműzni kell, mert ide őt is és mindenkit szíve vonzotta. Buzdító szavait azzal fe­jezte be, hogy ő mindenkor az igaz­ságot fogja képviselni. A lelkesen fogadott beszéd után Kollár Gábor, az I. kerületi Iparos- | kör elnöke üdvözölte az új iparos és kereskedők körét és köszöntötte Andréka Károlyt, aki rendkívül el­foglaltságára hivatkozva az egybe­gyűltek éljenzése közben búcsúzott és távozott. Azután Máté István, az I. kér. Iparoskor díszelnöke üdvözölte megszívlelendő tanácsok kíséretében az új alakulást, úgyszintén Váli Gá­bor a II. kér. Iparoskor • elnöke, aki kimentette dr. Lendl Adolf elmara­dását. Ezután Viraág Béla bejelen­tette, hogy mint első alapító tag Kozma Jenő dr. orszgy. képv. lépett az alapítók sorába és 100 pengőt ajánlott fel a kör céljaira, amit Ha­lasi elnök köszönt meg a kör nevében. Az alakulás ünnepéhez méltóan szólalt föl Vass Antal,, Prosz Béla, Sárközy János, Kőszegi István és lelkes szavakkal zárta be ezután az j alakuló közgyűlést a tagok által ked- j vés ovációban részesített új elnök 1—■ I Halasi Lajos. A választási agitációk sokszor alant- járó mozgalmából erősen kiemelkedik a II. kerületi Iparoskörnek e hó 9-én vasárnap délelőtt tartott pártértekez­lete, amelyen megjelentek dr. Kozma Jenő orszgy. képv. pártelnök, Becsen Antal alelnök, továbbá Harrer Fe­renc v. alpolgármester, Petracselc La­jos dr., Fabinyi Tihamér dr., Pénzes Mihály dr. és az iparoskor tagjai rendkívül nagyszámban. A megjelen­teket Lendl Adolf dr. üdvözölte és a megnyitó beszédet Becset/ Antal mon­dotta, ecsetelve az általános rossz gazdasági helyzetet, mely bő alkalmat nyújt a szélsőséges pártok demagó­giájának. A helyi kérdéseket szerinte magasabb szempontból kell tárgyalni és az iparosság érdekében szükséges­nek tartja, oly iparosházak építését, ahol a körzetéhez kötött iparos meg­felelő lakást és műhelyt találhat. Erre- nézve úgy a pénzügyi kormány, mint a Községi Takarékpénztár is igyekez­nek a megfelelő tőkét megszerezni. Az iparosok hitelkérdésének érdeké­ben tartaná az olyan kis takarékszö­vetkezetek alakítását, aminőt Pénzes Mihály dr. tudott teremteni itt a kör­ben, mert az ilyen szövetkezet révén juthatnak csak hitelhez az iparosok, ahogy azt Széli Jenő, a Kisipari Hi­telintézet igazgatója itt a körben már ki is fejtette. Az általános munkanél­küliség világjelenség és Németország­ban naponkint 11,000.000 márka munkanélküli segélyt fizetnek ki, ami egy esztendőben meghaladja a 4 mil­liárd márkát. Ennek az oka az, hogy a világháború megszüntetett nagy pia­cokat (Kína, Oroszország), szétté­pett régi gazdasági egységeket (Osztrák-Magyar Monarchia) és eze­ken, a hazánkat különösen sújtó ba­jokon igyekszik mostani utazásai ré­vén segíteni Bethlen István gróf, hogy összehozza azt a nagy gazdasági blok­kot, amely 150 millió fogyasztót fűz­ne egy gazdasági csoportba. Azt hi­szi, hogy minden józan budai polgár ezek után jobban bízik Bethlenben, mint a szélsőségek demagógjában. Majd Dörnbach Jakab mondott igen értékes és komoly intelmekben gaz­dag beszédet, utána pedig felszólalt Fabinyi Tihamér dr., hogy ebben a patinás házban üdvözölhesse az ipa­rosságot. Érdekes közgazdasági ada­tokat sorakoztatott fel, amelyekkel azt bizonyította, hogy a rossz gazda­sági helyzeten lehet ugyan segíteni, kezelésében üzemek létesültek, me­lyeknek irányítása a központi ügy­osztályokból történt. A gyárszerű iparüzemek mellé felsorakoztak a szé­kesfőváros által megváltott nagy­üzemek: a Székesfőváros Gázmüvei, az Elektromos Művek, a BESZKÁRT stb. Az üzemekben rejlő hatalmas tőkeerő a kerületi elöljáróságokkal szemben lényegesen emelte azon köz­ponti ügyosztályok jelentőségét és te­kintélyét, melyek működési körébe bevonattak. A közszükségletek ilymó- don való árának mérséklése és a vá­ros háztartásának terhein való köny- nyítés, a kereskedelem és ipar mai le­gyengült állapotában már koránt sem áll a polgárság szívéhez oly közel, mint a háborús években, akkor a köz­nek nagy hasznára szolgált, de a vá­ros részéről való iparűzés állandósí­tása már súrolja az adóteher alatt ros­kadozó magángazdaság érdekeit. Az üzemeknek ügyosztályokba tör­tént bevonásával a közfigyelem foko­zottabban a tanácsi ügyosztályok felé terelődött, a kerületi közigazgatás je­lentőségében elhalványodott és szá­molni kellett a kerületi elöljáróságok háttérbe szorulásával. A régi kerületi elöljárók a maguk részéről több alka­lommal, megkísérelték, hogy a kerü­leti elöljáróság, mint elsőfokú helyi hatóság fontosságát kellően kidombo­rítsák, azonban a fentebb említett okok minden törekvésüket hátráltat­ták. — Harminchat év folyamán, bár a kerületi elöljáró a tanácsnokokkal egyenlő rangú főtisztviselőnek ismer­tetett el, soraikból közvetlenül sem polgármester, sem pedig alpolgármes­ter nem került ki, holott közülük nem egynek nevéhez kiváló alkotás emléke fűződik. A kerületi közigazgatás is­merete csak javára szolgál felsőbb közigazgatási állásokkal járó felada­tok megoldásának, amit igazol néhány példa: dr. Bódy Tivadar, dr. Buzáth csak éppen lázító demagógiával nem, azután Harrer Ferenc mutatta ki a Keresztény Községi Párt röpiratából, hogy a párt által ott felsorolt város­házi alkotások, nem a párt első ötévi uralma alatt, hanem csak a második öt év alatt sikerültek, amikor a Köz­ségi Polgári Párt fölvette az alkotó munkát programjába és segített az addig csak szónokló Városházán, po­zitív alkotásokat létesíteni. Majd fel­szólalt Kozma Jenő dr., aki ennek a kerületnek a szülöttje és bízik az ipa­rosságban, hogy azt a lehetőséget, amely az ő javukra szolgál, nem fog­ják kicsavarni a kezéből. Sajnos, ő nem tud annyit ígérni, mint az ide­genből jött fiskálisok, akiknek az ígéreteket nem kell beváltaniok. Bár­hogy erőlködnek azonban a szélsősé­gek, akiknek útcsinálói a Pestről át­jött idegenek, az 1918-ban történt ál­lami elforgatást nem fogják tudni megismételni. Kijelentette Kozma Je­nő, hogy ő -a Városházán nem kor­mánypárti és sokszor került ellentét­be a kormány határozataival, de azért lelkes híve Bethlennek az országos politikában. Markáns vonásokkal ecsetelte a mai helyzetet,, a kormány törekvését, hogy a pénzügyi krízisen nem a bankóprés útján igyekszik se­gíteni, ami inflációt és ezzel végpusz­tulást jelentene. Önmagáról szólva, ki­jelentette, hogy azt fogja csinálni, amit eddig csinált. Az irodája a leg­nagyobb állásközvetítő iroda Buda­pesten és áld hozzá fordul segítsé­gért, attól sohasem kérdezte, hogy mi a vallása és mely párthoz tartozik. Zajosan megéljenezték a pártvezért. Felszólaltak még ezután Tóth Árpád, aki néhány világjelenségre mutatott rá, Bolgár Pál dr., áld közgazdasági szempontokból világította meg az or­szág válságát, Pénzes Mihály dr., Vi- raág Béla és befejezte az értekezletet Váli Gábor ügyvezető-elnök azzal, liO'>y az iparoskor szakított régi rend­szerével, mely szerint a kör tagjai szabadon szavazhattak bármely pártra, ami széthúzásra vezetett és most úgy határozott a kör, hogy egyöntetűen támogatja a Községi Polgári Pártot. * Érdekes társaság vonult fel e hó 12-én este az Ulm-vendéglőbe. A Bikike, amely különös név azt je­lenti, hogy Budai Iparos és Keres­kedő Ifjak Kulturális Egyesülete = János, dr. Harrer Ferenc, dr. Vaszi- lievits János. A szükség, mely a kerületi elöljáró­ságot modern közigazgatási szervvé alakította át, magával hozta, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk számuk­nak néggyel való emelését elhatározza. Bátran állíthatjüli, hogy ez a közigaz­gatási szerv az elmúlt évek folyamán nem léleknélküli gépezetté siilyedt, hanem duzzad az élettől: benne él az eljövendő nagy Budapest lüktetése. Ez a hatóság a legvédettebb érdek ol­talmazásának: a közegészségügy szol­gálatának szenteli hivatását. éz a ha­tóság védelmébe veszi az elhagyott gyermekeket. Istápolja a szegényt, tá­mogatja a szorgoskezű iparosokat. Fel­ügyel az építkezési szabályok pontos betartására. Fegyelmezi rendőri bün­tetőbírói és építésrendőri hatósági mi­nőségben mindazokat, akik a közös előrehaladás és boldogulás rendjét ön­hatalmúan hátráltatják, illetve meg­bont j ák, Valóságos helyi hatóság, ügyintéző fórum! Kívánatos, hogy a polgárság meg­becsülésében töltse be ilynemű, jövő­beli hivatását. A kerületi elöljáróság az orga­nizmusnak az a szerve, mely a köz- igazgatás impériuma alá tartozó élet- nyilvánulásokat elsődlegesen felfogja, azokat megfelelően feldolgozza és reá­juk észszerűen reagál. Á központi igazgatás pedig a közigazgatási orga­nizmus idegéletének centruma. Az általános érvényű közigazgatási ténykedés: az irányítás feladata ké­pezze a központi szex’v működési kö­rét, s ugyanekkor, tagozottsága révén a polgárság ügyintéző szervévé kell válnia a kerületi elöljáróságoknak. Ennek a gondolatnak érvényesülé­sét fogja igazolni a kerületi elöljáró­ság fejlődése történetének legközelebbi ismertetése. (Folytatjuk.) B. I. K. I. K. E. Szép asszonyok, ügyes fiúk^ kedves férjek, szóval az a bohém társaság, amely hosszú évek során át szolgálja a műkedvelő mú­zsát a _ városmajorutcai iskolában, ahol nekik külön színpadot is épített a város. A felvonulásnak nem az volt a célja, hogy a^ Szent István-étterem- ben valami jóízű kabarét rendezze­nek,, csak éppen az egyik elnökük vonzotta, dr. Krivoss Árpád, aki oda hívta pártértekezletre híveit és bará- ta.it. .Eljöttek az I. kér. Iparoskor tagjai is, élükön Máté István és Kol­lár Gábor. De sokan a Krisztina pol­gári társaságából. A. kedves, lelkes társaság hozta-e magával, de a párt- értekezlet vezérszónoka, dr. Krivoss Árpád oly snájdig beszédet mondott és olyan sikert aratott, mint ritkán máskor. Értékes volt Thoma József, a kiváló zenepedagógus és művész felszólalása, reális a Tóth Gábor fű­szerkereskedőé és komoly a Máté Istváné, aki évtizedek óta vezére és istápolója az iparos érdekeknek. Szombathy Kálmán köszönte meg a párt nevében a megjelenteknek, hogy eljöttek és támogatják a Községi Polgári Pártot. Felszólaltak még a várbeli polgárság nevében dr. Köré­nek József és dr. Szuchy László, Kollár Gábor az iparosság, Szőts Gyula a tanári kar nevében, azután Petracselc Lajos dr. komoly szóval, vidáman, tréfásan, lelkesen Pataky László, szelíden, kedvesen Oszoly Kálmán és végül Földváry Miklós a budai polgárság nevében. Stella Ge­deon a Kolozsvárról menekült jeles színész szavalata emelte az est fényét. A Bikikének most fordított szerep jutott, most ő tapsolt az elnöke, Krivoss Árpád sikerének. * Kelenföld déli részén, az úgyneve­zett Alsó-városban szerdán a párt- értekezleten Ziláhi-Balogh Gyula kör­zeti elnök tett jelentést a 13. körzet választási mozgalmáról. Az értekez­leten megjelent Barla-Szabó dr. egészségügyi főtanácsos is, mint a Községi Polgári Párt egyik jelöltje, akit Gömöri Győző mutatott be a megjelenteknek. Barla-Szabó köszö­netét mondott a szíves fogadtatásért. Füvessy László és Koszorú Imre Já­nos felszólalása után Gömöri Győző válaszolt a felszólalásokra és meg­köszönte a hölgyeknek, hogy szélben, esőben, viharban, sárban nagy ered­ménnyel gyűjtötték az aláírásokat Buda-Alsóvárosban. A választói ér­tekezlet bizakodó híángulatban éjfél­kor ért véget * A Bethlen Gábor Szövetség mint várospolitikai párt is szervezkedik, s ennek élén állanak Budán Csécsi- Fagy Imre mint elnök és Szalag Sán­dor krmft. és ny. elöljáró mint al­elnök. Központi iroda: IV., Királyi Pál-u 9. * A kőműves és kőfaragó mesterek ipartestületének budai tagjai Grenyó Bertalan alelnök vezetésével e hó 9-én ülést tartottak a Budai Vigadó éttermében, ahová meghívták a párt­vezéreket: dr. Kozma Jenőt és Becsey Antalt, Harrer Ferencet, akiket Grenyó üdvözölt. Kozma Jenő és Harrer Ferenc felszólalása után az ipartestület tagjai elhatározták, hogy a Községi Polgári Pártot támogatják. * A Budai Hegyvidéki XII. kerület Keresztény Községi Pártja Maros-u, 18. szám alatti párthelyiségében kör­zeti gyűlést tartott kedden, november hó 11-én. Felszólaltak: Cselényi Pál dr. főtitkár, K. Somody István szer­kesztő, Stadler Nándor fov. biz. tag. * Az Országos Frontharcos Szövet­ség (nagygyűlésén Gömbös Gyula mi­niszter a Kormányzó üdvözletét tol­mácsolta. Azután kifejtette, hogy frontharcos baj társnak tekinti a szo­ciáldemokrata munkást is, de a túl- szervezkedést nem helyesli. Számos felszólalás volt és mind a derek front­harcosok sérelmeit tárgyalta. Azután testületileg megkoszorúzták a név­telen hősök emlékét és este résztvet- tek az Egyesült Nemzeti Párt gyű­lésén a Beketow-cirkuszban. * A választás kulisszatitkai közé tar- ’ tozik a Demokrata Párt budai jelö­léseinek históriája. Itt mindenki ter­mészetesnek vette, hogy vagy az I. kerületben, vagy a, III-ikban a listát Gál Jenő dr. fogja vezetni, aki bu­dai birtokos és néhányéves szenve­délymentes társadabni szereplése sok helyen rokonszenvet váltott ki vele szemben más pártokon levők között is. Annál meglepőbb volt, hogy ^ Gál Jenő nem Budán, hanem a Lipótvá­rosban állt a lista élére és helyét Bu­dán az I. kerületben, illetve Kelen­földén Pakots József foglalta el, akii ott alig ismernek. Ezt a helycserét nehéz harcok előzték meg és erősen elkedvetlenítették Gál Jenőt, de el­kedvetlenítették kelenföldi híveit is, — köztük — Kramer Adolfot, aki éppen ezért kereste a régebbi kapcso­latok felújítását a — Becwy-párttal. TANULMÁNY Ä kerületi elöljáróságok múltja, jelene és Jövője IRTA: SPANNBERGER JÓZSEF. I. Budapest alig egy emberöltő alatt emelkedett a világvárosok sorába, E gyors fejlődés szükségszerűen oly közigazgatási berendezkedést köve­telt, amely folytonosan előbbre viszi. Erre legreálisabbnak mutatkozott a város önkormányzati alapon való be­rendezkedése, mely biztosítja a pol­gárság akaratának érvényesülését. Az 1930. XVIII. t. c., az új fő­városi törvény életbeléptetésével a polgárság érdeklődése ismét a város közigazgatásának szabályozására te­relődik és így a kerületi elöljáróságok is előtérbe kerülnek. Köztudomású tény, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk 3. §-a a szé­kesfőváros területét tizennégy köz- igazgatási kerületre osztja. A törvény 53. §-a pedig a belügyminiszter fel­adatává teszi, hogy a kerületi elöl­járó hatáskörének szabályozásáról az életbeléptetést követő három éven be­lül törvényjavaslatot készítsen elő. Nyilvánvaló, hogy e hatósági szerv­nek a székesfőváros közigazgatása jö­vőjében fontos szerep jut és ha érvé­nyesülni fog ismét az a gondolat, amely 1893. évben a kerületi elöljáró­ság intézményének megalkotása ide­jén első ízben felmerült, úgy elmond­hatjuk, hogy ez lesz az a területi ha­tóság, mely a legközvetlenebb módon lesz képes ellátni a fizikai és társa­dalmi élet rendjének felügyeletét és irányítását. A kerületi elöljáróság a polgársággal legszorosabb __ kapcsola­tot fenntartó hatóság. Életrehívása akkor vált szükségessé, amikor Pest, Buda és Óbuda városok egyesítettek s ezzel kapcsolatban a polgárság ré­széről megnyilvánult az a kívánság, hogy a közigazgatási szervezet legyen tagozottabb. A megnagyobbodott vá­ros igazgatása központilag ugyanis decentralizálás nélkül nem maradha­tott volna gyors és közvetlen. Az 1872. évi XXXVI. törvénycik­kel laikus polgárok vonattak be a ke­rületi közigazgatás működésébe, ám­de a város rohamos fejlődése csak­hamar a laikus elemnek szakképzett hivatalnokkal való felváltását kívánta. Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk már a szakképzettségre való figye- J lemmel alakította meg a kerületi elöl- j járóság mai napig fennálló szerveze- i tét. A törvényhozásnak akkor az volt ' az elgondolása, hogy oly ügyintéző közigazgatási szervet alkosson, mely a város mindenkori fejlődésével lé­pést tartva konkrét közigazgatási esetek elintézésére legyen alkalmas. Ezért állította élére a jogi minősítésű kerületi elöljárót, aki szakképzett hi­vatalnokokkal (kerületi tiszti orvos, kér. mérnök, stb.) a hatóság szak­irányú működését kifejti. Ennek a kijelölt hivatásnak útjáról eltérítette a kerületi elöljáróságot a még háború előtti évekre visszavezet­hető gazdasági válság, amely teljes mértékben kibontakozott a háború utáni években úgy, hogy a hatóság hatalmas nyilvántartások vezetése és működési erejének teljes megfeszíté­sével volt csak képes a mindnagyobb méreteket öltő szegénygondozás fel­adatát, hadisegélyezés, hadirokkant, hadiözvegy- és hadiárva-ügyek inté­zését megoldani. Amíg a kerületi elöl­járóság állta a tömegek ostromát, a gazdasági élet leromlása a központi ügyosztályok működési körében is lényeges változásokat okozott. Az ipari cikkek és élelmiszerek árának szabályozása céljából a székesfőváros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom