Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-11-17 / 1015. szám

Budapest, 1Ő30 november 17. 2 Budai Napló A rózsadombi d] Kilátótorony Almási Balogh Lóránt meglepő tervezete a Rózsadombi Egyesület választmányi ülésén A közélet sivárságában, a vá­lasztási mozgalmak zavaros hul­lámzása közben, megújhodó lé­lekkel hallgatta __ a nagyszámú úri közönség az Áldás-utcai iskola dísztermében almási Balogh Lóránt lelkes magyarázatát, amellyel két pompás távlati kép alaprajzait kísérte, amelyek Bu­dapest székesfőváros új díszéül szolgálnának és megváltoztatnák előnyösen a budai hegyvidék lát­képét, azt a sziluettet, amelyet ma a Rózsadomb és környéke nyújt. A Rózsadomb értelmisége ke­vés kivétellel tagja a Rózsadombi Egyesületnek, amelynek élén József Ferenc főherceg, mint védnök, B á r c z y István volt főpolgármester és miniszter- elnök állanak és mely egyesület egyike azoknak, ahol a legkomo­lyabb munka folyik a városrész fejlesztése és a tagok érdekeinek szolgálatában. Most is november hó 11-én látoga­tott ülése volt a Rózsadombi Egyesü­let választmányának, amelyen részt vettek: Bárczy István v. miniszterelnök, al­mási Balogh Lóránd alelnök, Weimess Márián alelnök, dr. Nádas Béla. főtit­kár, Asbóth Oszkár, Bánlakv Adorján, Csapó Rezső, Domokos Ferenc, Ge- renday Tivadar, Hoffmann Károly, dr. Horcher Ödön, dr. Jónás Géza, Liszka Károly, Luspay Mihály, Me- zey József, dr. Ortutay-Tiszti Lajos, Péteri János, Politzer Sándor, Ré- pássy Miklós, dr. Rieger Imre, Róna Márk, dr. Simonyi Semadam Sándor v. miniszterelnök, Skrovina János, dr. Székely Mihály, dr. Tholt József. Az ülést Bárczy István elnök nyi­totta meg és a formaságok után dr. Nádas Béla főtitkár olvasta föl tit­kári jelentését, mely kiterjed a Ró­zsadombot érdeklő minden kérdésre. A jelentés bevezető szavai kedves elég­tételt szolgáltatnak lapunknak, mert a főtitkári jelentés*'meleg elismeréssel köszöni meg, hogy a közgyűlésről szóló jelentéssel részletesen foglalkoz­tunk s azt az egyesület propaganda célokra ki tudta használni, amely propaganda 62 új tagot vonzott az egyesületbe, amiért köszönetét mon­dott a főtitkár a Budai Naplónak, hogy így dokumentálta érdeklődését az egyesület ügyei és minden budai közügy iránt. Bejelentette továbbá, hogy elkészült a rózsadombi kataszter minden telekről és minden látható és láthatatlan telektulajdonosról. — A rózsadombi piac ügyében június 24-én volt a hivatalos bejárás Vájná Ede tanácsnok, Guth Ferenc II. kér. elöl­járó, Eperjessy Béla műszaki főtaná­csos, Burg vásárpénztári igazgató és még többek jelenlétében. Megtekin­tették a Vérhalom-tér környékét és a Bogár-utca és Tövis-utca találkozá­sának körzetét, végleges döntés azon­ban nem történt s így kénytelen sür­getni a piackérdés megoldását és a községi élelmiszerbódé felállítását. ■— A rózsadombi fiúreálgimnázium ügyé­ben szintén folytak tárgyalások eddig eredménytelenül, annái kedvezőbb eredményt ért el az egyesület — a veszélyben forgó autobuszközlekedés ügyében, mert egyelőre azt biztosí­tottnak látja és Kozma Jenő dr. ki­jelentése szerint az ötven új autóbusz beállítása esetén nagyobb területen és sűrűbben fog közlekedni. — A nagyszabású Mész-utcai szerpentinút kiépítése folyamatban van és sikerült az utolsó akadályt is elhárítani azzal, hogy Kail József mérnökkel a kisa­játítási egyességet megkötötték s így ez az út is alkalmassá válik az auto- buszközlekedésre. Itt külön köszöne­tét kér Kozma Jenő, Guth. Ferenc és Eperjessy Béla számára. — Foglal­kozik a jelentés továbbá több utca és út kiépítésével, a közvüágítás javítá­sával. A Szemlőhegy-utca világításá­nak megjavításának kérdésénél fel­igazgató, dr. Vikár Géza ügyvéd, dr. Gergelyffy Gábor rend. tan., Kaszt- ner Sándor gyógyszerész, dr. Berin- key Dénes ny. miniszterelnök, ügy­véd, Zotter József gépészmérnök, Vi- kár János igazgató, Szalay István nagykereskedő, Vajda Andor műépí­tész, lovag Ahsbahs Sándor min. o. tanácsos, dr. Pál.yi G.yula ügyvéd, özv. Sprung Jánosné háztulajdonos, Károlyi József tan. főjegyző, Messik Géza szf. műszaki főtan., dr. Bagyó Jánosné sz. László Lili zenetanárnő, Sprung László főiskolai hallgató, özv. Szöllősy Oszkárné magánzónő, Szöllősy Emilia festőművész, dr. vitéz Marton Andor min. o. tan.,, dr. Knob Sándor, a GyOSz titkára, Schubert Arnold gyógyszerész, Elbogen Hugó igazgató, Dános Ármin nagykeres­kedő, Szegő S. Zsigmond iigyv. igaz­gató, Bierbauer István ny. posta mű­szaki főigazgató, Angletta József MÁV gépészmérnök, Kiss Béla építő­mester, Lukács László bankár, Lé- nárd Sándor mérnök, dr. Hudovernig László m. tisztv., Fodor Pál László m. kir. udv. bútorgyáros, Rudas Al­bert igazgató, Abos Brúnó építész- mérnök, Pán Vilmos szfővárosi osztv. főtiszt, Péterfreund Tibor mérnök, dr. Fischer Árpád fogorvos, dr Schein József magánzó, dr. Kovács Marcel ny. kúriai bíró, Kelety Ká­roly Ibusz rt. főtisztv., Kovács János kereskedő, Schvan Jakab műszaki vállalkozó, Fuchs Frigyes Vilmos mérnök, Karvaly Gyuláné villatulaj­donos, Balogh István drogériatulaj­donos, Sándor Jenő bankfőtisztviselő, Vásárhelyi Lászlóné m. kir. honv. százados neje, dr. Dombora Árpád ny. államxendőrségi főkapitány, dr. Hoff Móric fogorvos, Boclonyi László Ganzgyári főfelügyelő, Révész István könyvkereskedő, Zilahy Lajos író, Balogh Gábor igazgató, dr. Zimán'yi Vidor kórházi osztályvezető-orvos, Kertész Zoltán bankigazgató, Stricker Ferenc bankigazgató, Vágó Rezső ve­zérigazgató, Mayer Géza villatulaj do- nos, Polgár Ignác az Elektromos Művek h. igazgatója és a Magyar Teosofiai Társulat. A kimerítő értékes titkári jelnetést Bárczy István elnök köszönte meg dr. Nádas Bélának s egyúttal köszönetét mondott a Budai Napló szerkesztőjé­nek, hogy megjelenésével is dokumen­tálja érdeklődését az egyesület iránt, ami rendkívül megkönnyíti az egye­sület propagandáját. A kilátó ügye RÓZSADOMBI KÁVÉHÁZ és ÉTTEREM Mafláik siálledabérkáz (Statisztikával nembe*) BUDA LEGELŐKELŐBB és LEGSZEBB HELYISÉGEI — A LEGKITŰNŐBB KONYHA Az étt*r«nb«B esténkiai RÁCZ JÓZSI maxsl- kAL - Tdajfaw: LAKATOS JÓZSEF ■■ ■■ —— -—unII-km, A terem egyik falán két nagy le­takart karton függött, a tanácskozó­asztalon építészeti tervek, alaprajzok feküdtek és amikor almási Balogh Lóránt a letakart kartonokat lelep­lezte, lelkes örömmel nézte az egész választmány azt a két gyönyörű táv­lati képet, amely művészi rajzban mutatta be almási Balogh Lóránt épí­tőművész megkapó elgondolását. Nem kellett hozzá sok magyarázat, mert a két kép és az alaprajzok önmagukért beszéltek, mint ahogy megnyerték Jó- zsef Ferenc dr. főherceg tetszését is, aki az eszmét melegen pártolja és szí­vesen áll a mozgalom élére. Ez a ki­látó a vízmedence mellett épülne és a még szükséges területet Simonyi-Se- madenn Sándor volt miniszterelnök ál­dozatkészen és díjtalanul ajánlotta fel az egyesületnek. A kilátótorony­ban és a vele kapcsolatos épületben nyerne elhelyezést egyelőre a Rózsa­dombi Egyesület, majd a később ala­kítandó Kaszinó, továbbá vendéglői és kávéházi helyiségek, ahonnan a nagy- közönség élvezné a pompás kilátást. Mintegy 250.000 pengő építési költ­séghez a szükséges pénzt különféle érdekeltségek révén véli összehozni a zseniális tervező, almási Balog Ló­ránt, akit a tervek bemutatása alkal­mával lelkesen megélj enzett a választ­mány. A pénzkérdés megoldásának módja fölött vitatkozva, Mezey József sors­jegykibocsátási engedély útján véli azt megszerezhetni, — Róna Márk a részvénytársasági formát ajánlja 100 ezer részvény kibocsátásával, — dr. Jónás Géza az adminisztráció kérdé­sét vette fel, —• Weimess Márián al­elnök azzal látja megoldva, hogy az egyesület veszi az ügyet a kezébe, — Péteri János egy régebbi ilyen moz­galomból von le tanulságokat, — Ré- pássy Miklós azt ajánlja, hogy rész­letekben építsék fel a kilátót,, — Skrovina János őrnagy úgy véli, hogy előbb a József Ferenc főhercegnél összehívandó értekezlet eredményét kell ismerniök, —• Nádas Béla. dr. nagyobbméretűnek szeretné a vendég­lői és kávéházi helyiséget s azt, hogy a város építse meg a víztartó tornyot. Fölvetette a kilátó torony elnevezé­sének kérdését, melyben azonban nem hozott határozatot a választmány. Bárczy István dr. elnök összefog­lalta a felmerült nézeteket, a terv gyönyörű, lelkesítő és ő mint 'opti­mista bízik a sikerben a nehéz gazda­sági viszonyok dacára. Minden felszó­lalás értékes volt, de azért azt ajánlja, hogy először almási Balogh Lóránt tervét fogadják el az alaptőke meg­szerzésére, emellett pedig mindent meg lehet próbálni, hogy a szép ter­vet mielőbb megvalósíthassák. Az után meleg köszönetét mondott Ba­logh Lórántnak és azt indítványozta, hogy az elnökségből alakult bizottsá­got, amely a következőkből állana: dr. Bárczy István, almási Balogh Ló­ránt, dr. Vály Ernő, Weimess Má­rián és dr. Nádas Béla, bizzák meg, hogy állandóan ezzel a kérdéssel fog­lalkozzék. Az elnök éltetésével véget ért az ülés. Pozsony sorsa Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Okt. 27-én FORBÁTTI IMRE dr., Mérnökegyleti székházunkban, Po­zsony város szabályozásáról előadást tartott. Az előadás után, sajnos, sür­gős ügyben távoznom kellet, s így a további fejleményeket nem várhattam be. Minthogy azonban utólag, igaz saj­nálattal, azt látom, hogy a nagyszámú hallgatóság között senki sem akadt, akit hazafias érzése felszólalásra ösz­tökélt volna, tisztelettel felkérem Szer­kesztő urat, hogy alábbi soraimnak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Nagy örömmel láttam ugyanis, hogy egy nemzetközi pályázaton ismét si­kert aratott egyik magyar kartársunk, s hogy művében a nagyvonalúság olyan mértékben nyilatkozik meg, hogy az feltétlenül osztatlan elisme­résre tarthat számot. Gondos és a jövőt is anticipáló ter­véhez tehát a legmelegebben gratulá­lok. De egy sötét és kínos látomány döbbenetével hatott rám az a komoly­nak feltüntetett törekvés, mintha le­hetséges volna annak elképzelése is, hogy a betolakodott cselák népség Po­zsonyban, — az egykori koronázó vá­rosban, örök időkre rendezkedjék be!* A számonkérés ideje közeledik, s így hátrább az agarakkal! Egyébként bí­zom benne, hogy a csehekre nézve is valóra válik a régi magyar közmon­dás, hogy sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Ámi a tervekben lefektetett nagy­szabású útvonalvezetést illeti, itt is célszerű lett volna rámutatni arra, hogy melyik az az út, amelyen, fel­emelt kezekkel, hősiesen fog visszavo­* Forbáth Imre dr. bizonyára nekünk szabályozza Pozsonyt, hogy minél szebb legyen, ka ismét visszavesszük 7 A szerk. nulni az új honfoglaló népség, ha ütni fog az óra. Ilyen, — a szélrózsa min­den irányába vezető útkoncepció, ki­maradt a tervezetből, s így még utóbb újabb, hanem is nemzetközi pályázat­ra lesz szükség, hogy a csehek fantaz­magóriája helyett, a mi kedves Po- zsonyunk sorsa fölött, a magyarság határozhasson. Kivéve természetesen azt az esetet, ha a nagyzási mániában szenvedők a világvárossá szabályozott Pozsonyt és „kikötővárost” már eleve nekünk szán­ták ! De mi lesz akkor a csepeli keres­kedelmi Dunakikötővel 1 Az egyik ki­kötő mindenesetre fölösleges. Budán, 1930 okt, 30. Kiváló tisztelettel dr. Balogh Lóránt építész-tanár. Az új cseppkőbarlangról a budai hegyekben, — írja tudósítónk — nyi­latkozott a Budapesti Egyetemi Tu­rista Egyesület főtitkára, Magyar Jó­zsef. Kőfejtés közben találtak rá a munkások Zöldmálon. A telek tulaj­donosa, Milclóssy gyógyszerész, az Egyetemi Turista Egyesülethez for­dult s ez az egyesületnek Keszler Hu­bert vezetésével működő Barlangku­tató Osztályt bízta meg a feltárással. Ez a munka mintegy hat hete folyik és már eddig is több hatalmas csepp­kőtermet és kürtőt fedeztek fel. Most a 300 méter hosszú folyásokat és ter­meket tisztítják. A nagyközönség szá­mára meg sem közelíthető a barlang, szűk nyílása miatt. Ezt a nyílást azon­ban könnyű lesz kitágítani. A bar­lang járhatóvá tétele, vaslépcsők el­helyezése villanyvilágítás bevezetése, mintegy 4—5 ezer pengőt igényelnek. Remény van rá, hogy a főváros a szükséges összeget rendelkezésre bo­csátja, A barlang folyton új és új kutató munkát kíván. Nem lehetetlen, hogy a pálvölgyi cseppkőbarlanggal sikerül a föld mélyében összeköttetést találni és összefüggő hatalmas bar­langrendszert föltárni. HENCZEí! gallért tisztít, drbja 10 f. mos, fest, tisztít saját üzemeiben. T.: A. 504-93 Külön vidéki osztály. A MOVE ,,Astra’ ’ Művészcso­portja a magyar művészgárda fiatal tagjainak a nagyközönség előtt való bemutatkozása céljából havonta több művész estet rendez. Jelentkezések minden kedden este 7—9 óra között VI. kér., Podmaniczky-utca 45., II. 25. Megnyílt az ujautóbuszgarázs Budapest székesfőváros november 15-én monumentális értékkel gazda­godott. A Szabó József-utcában emel­kedik az( új autobuszgarázs, amely hatalmas méreteivel, újszerű építé­szeti megoldásával felülmúlja a szak­értők megállapítása szerint a berlini autobuszgarázsokat is, melyeket ed­dig a világ legnagyobb méretű ga­rázsépítményeinek tartottak. — A főváros részéről Bevezeti Jenő dr. üdvözölte rövid beszédben a meg­jelent előkelőségeket és a sajtó kép­viselőit. Azután Lobmciyer Jenő ta­nácsnok ismertette részletesen az autobuszgarázs keletkezésének tör­ténetét. Elismeréssel adózott a tör­vényhatósági bizottság tagjainak, el­sősorban Becsey Antal, Kossalka Já­nos és Petrovácz Gyulának, akik le­hetővé tették, hogy az eszme, amelynek megvalósítására 1928-ban 12,200.000 pengőt szántak, megvalósulhatott. El­ismerését fejezte ki Hültl Dezső mű­egyetemi rektornak, az újkori építés- tan nagynevű tanárának, Mihajlits Győző professzornak és Bánó László kormányfőtanácsosnak, a tervezők­nek, a grandiózus alkotásért, akiket a jelenlevők nagy ovációban részesí­tettek. Meghatott hangon fejezte be beszédét, megemlékezve dédapjáról Lobmayer Mattheus régi pestbudai polgárról, aki éppen most száz esz­tendeje indította meg gyorskocsi vál­lalkozását Budapest—Debrecen és Nagyvárad között. Az akkori gyors­kocsi, a mai autóbusz őse, Nagy- magyarország városait kötötte össze. Annak a reményének adott kifeje­zést, hogy az autóbusz, a késő utód, összeköti a jövőben a nagymagyaror­szági városokat egymással. Azután Karkas Rezső tanácsnok mutatott rá az építkezés egyes mo­mentumaira és átvette a főváros ré­széről az üzemet, amelynek 100X72 méteres, összesen 72.000 köbméter űr- tartalmú, oszlopnélküli nagycsar­noka valósággal lenyűgöző benyomást kelt a szemlélőben. Amit a technika a korszerűség lehetőségei szerint tö­kéletesnek alkothat, mind alkalmazták ennél az építkezésnél. Páratlanul tö­kéletes fűtő rendszer és csatorná­zási berendezése mellett a nagycsar­nok romlott, kipuffogó gázoktól fer­tőzött levegőjének elszívására külön berendezés készült. Benzintárolója alyan, hogy egyszerre több kocsit láthat el üzemanyaggal. Tűzvédelmi berendezése megfelel a legmesszebb­menő követelményeknek. A központi Eűtést négy hatalmas, hazai szén fel- használására alkalmas kazán szolgál­hatja, olyan lánerostély-szerkezettel, nely a feltétlen füstmentes elégést nztosítja. A garázzsal egybeépített műhely, atz igazgatósági épület, a portáslakások gyorskeringésű köz­ponti melegvízfűtéssel vannak ellátva, á nagycsarnokot 14 drb óriás kalo- rifer fűti, amely húsz fok hidegben s 10 fok melegen tartja a hatalmas csarnokot óránkénti lj/^-szeres levegő- hserével! A benzin befogadására négy drb íatvanezer liter befogadóképességű Ó ki alatti vastartály szolgál, melyekből lektromos centrifugál szivattyúk töl­r tik a kocsikat. A telepnek tűzjelző és- elektromos óraberendezése ^js van.- Automata háziközpontja hívó által y bármikor bekapcsolható a városi te- ■- lefónhálózatba. 7 A résztvevő cégek mindegyike re- 1 rnek munkával szerzett elismerést magának. y Rozsnyay és Enökl mérnökök (VIII., Baross-u. 10.), az oszlopnél­küli tiszta vasszerkezet és súlyos vas­be tónalapok mélyépítési munkáját végezték eredményesen, ez a munka ma olyan speciális tájékozottságot kíván, amellyel nagyon kevesen ren­delkeznek. Az egész telepet Barta Károly (VIII., Vas-u. 16.) vállalata látta el elektromos berendezéssel. A világítási és motorikus áramszolgáltatás két egymástól független négyerű páncél­burkolatú aszfaltozott ólomkábelen történik, amit a vállalat elpusztítha- tatlanul szívósan készített el. Áram­zavarok esetére pedig speciális akku­mulátorokat szerelt a cég, amelyre a világítótestek egy része automatiku­san átkapcsolódik. A speciális vilá­gítótesteket, melyek aknavilágító­rendszerre vannak kiágyazva, a tele- fónberendezést és az önindítóberen­dezést is a cég szállította, igazolva ezúttal is, hogy a szakmában verse­nyen kívül áll. (Folytatjuk.) o ÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama ióo.ooo hekto­liter radioaktiv thermálvia A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak ^ és^az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása FEDEZZE FEL ÖN ÍS A SASHEG Sashegy a Belvárostól gyalog is csak 25 peren ire Sashegy a Belváros hegye Sashegy a székesfőváros szívében — szívének jobbik oldalán Sashegy az előkelő középosztály települő helye Csak hegylejtőn lévő telkeket vásároljunk, ott van csak levegő, napsugár és kilátás Ön gyermekei arcáról leolvashatja, hogy hol lakik Nézze meg azután a sashegyi gyermekeket Sashegyi telkeinkről prospektust küld.,: Ku'baíura részvénytársaság Budapest, főpóstafiók 77J0. QÉPONDULALAS DAUERWELLEN a legújabb rendszerű villany­géppel 15 P-től 20 pengőig AMMER BALÄZS hölgyfodrász I. KÉR., BÖSZÖRMENYI-ŰT 3/a Közvetlen behozatal Holland-lndiá&ól a termelő % és 1/2 kg.os eredeti csomagolásban 5-10 dg-os saját csomagolásban és ládákban. Nagyban és kicsinyben BOZÓ GYÓGYTÁR BUDÁN, I., ALKOTÁS-UTCA 34. SZÁM. szólalt Róna Márk választmányi tag és elkedvetlenedve tette szóvá, hogy a száz aláírással ellátott beadványra az Elektromos Művek igazgatósága még csak nem is válaszolt. Kéri az erélyes megsürgetést, mert csak néhány lámpa felállításáról van tulajdonképpen szó. — A vízvezetéknek a be nem épített telkekre való bevezetése ügyében, hogy ott kertek létesülhessenek — a főtitkár sürgősen el fog járni. — A Budai Ingatlantulajdonosok Egyesü­letének memorandumát a guggerhe- gyi vízátemelő és strandfürdő tárgyá­ban az egyesület pártolja, aláírta és maga is eljár ebben az iigyl)en. — Tudomásul vették, hogy a Székesfő­városi Községi Takarékpénztár Mar- git-körút 2. szám alatt fiókot nyitott és annak az egyesület tagja Hoff­mann Rudolf a vezetője, amit rokon- szenwel vett tudomásul a választ­mány. A hazai nyaralás ügyében ösz- szehívott ankéton Nádas főtitkár kép­viselte az egyesületet és pártolta a íveekend-javaslatot. — A téli sport ügyében revízió alá vették a rózsa­dombi ródliutakat és síterületeket, ezt a főváros kiplakátírozza. — Az Alpár szoborra 100 pengőt adomá­nyozott az egyesület, még folytatja a gyűjtést és pártolja dr. Nádas Béla tervét, hogy a szerpentinútmenti park- ! ban Alpár mellszobra állíttassák fel. j Örömmel vették tudomásul, hogy az i „TJj Idők” öt rózsadombi villát sor- [ sol ki s azokat elhunyt munkatársai: i Jókai, Mikszáth, stb-ek nevéről ke- ! . reszteli el. — A titkári jelentés azu- j tán rátért a rózsadombi kilátó kérdé­sére, amelyet alább ismertetünk al- j mási Balogh Lóránt előadása kap­csán. Kegyelettel megemlékezett az el- j liún’yt tagokról: Földes Edéről és ' 1 Wörner Vilmosról, akiket mint alapi- ' • tókat az egyesület névjegyzéke to­vább vezet. Átköltözés miatt néhá- nyan kiléptek, de belépési nyilatko­zatokat írtak alá a következők: Dr. Ortutay-Tiszti Lajos min. o. tanácsos, Ganzgyári ügyész-főtitkár, { ) Nerfeld Ferenc bankháztulajdonos, dr. ! i Simon Gyula m. kir. törvényszéki ! í bíró, Kosztolányi Ödön mérnök, gyár- * :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom