Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-04-20 / 994. szám

) Budai Napló SZENT GYÓGYFÜRDŐ Yízgyógyintézet és napf&rdö — o--­Kü lön férfi és női osztály R legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet véke-nységét azzal honorálta az ura­lomra vergődött tömeg, hogy Budá­ról túszként elsőnek öt hurcolta bör­tönbe és hetekig tengődött a gyűjtő- fogház rabkosztján. Ennek az időnek is megvolt a maga nagy tanulsága... Sajnos, szaporán hullottak a régi. rend kövei, halmozódott a rom és in­gott minden, hogy maga alá temesse a prédává tett országot. Budapest utcáin kétféle ember járt: aki csodát várt a jó Istentől és aki már a cso­dákban sem bízott! Kozma Jenő dr. pedig, aki unitá­rius (ez a világ legegyszerűbb vallása és az életdogmája ez: Segíts maga­don és megsegít az Isten!), politikai dogmájává tette és hirdette: Ne vár­junk mindent a jó Istentől és tegyük meg mindazt, amit nélküle is meg­tehetünk ! , Az új idők szélviharai rázták már akkor a magyar nemzet ezeréves fá­ját és lehullott arról a féreg is, a meg nem érett gyümölcs is. A fa tör­zsének nekivágott a trianoni balta. Ügy voltunk, mint temetés után a gyászoló család. A fiatalok vállára szállt az elköltözött öregek gondja. Buda régi vezérei szibériai sírokba temették lelkűket és értetlenül néztél a világot, amelynek vissza-vissza zú­duló áradatával szemben kevesen tud­tak megállani. Mindenkinek más volt a mentalitása, mindenki más igazsá gokat szűrt le a nagy tanulságokból Mindenki egymaga volt a párt és győznie annak kellett, aki legközelebb állt • az élethez. Egy évtized alatt Kozma Jenő dr, benézett a városháza minden csukott ablaka mögé,, kinyi tott minden elzárt ajtót és követelte, hogy az áporodott levegőt az új világ légáramlásai váltsák fel. Ekkor született meg tulajdonkép pen a székesfővárosi új törvény javaslat. . Csak a. tábort kellett megszervezni, csak* a zászlókat kellett kibontani, .c-sak azt az egy fix pontot kellett a városházán elfoglalni, — hogy csiko­rogva megnyíljon minden berozsdáso- ■dott lakat és robbanva nyíljon meg minden ajtó a megváltozott korszel lem, a megújhodott gazdasági rend és az új célkitűzések előtt. Kozma Jenő is sokáig volt egy­maga a párt, mely a mélyen lentálló baloldal és a magasan fentálló jobb­oldal között a középen álló polgár­ság egyetemes nagy érdekeit kívánta szolgálni. A konzervatív polgárság, a maga nyugodt lépésével éri el legha­marabb a kitűzött célokat. A régi, jel­szavakról lekopott az aranyozás. A régi pártkefeteket feltüzelte a nép­harag és a, nyomában járó nyomorú­ság. Érzelmi pártok kialakulására zord volt a politikai időjárás. Csak két pozitívum volt: — a megbukott kollektív renddel szemben állott az egyén. A falanszterrel az individuá­lis törekvés, A romboló forradalom­mal az alkotó polgárság. A háború előtt még nem látszott ez a merev ellentét, — a háború után, a tisztán- látó politikus előtt nem látszott más. Kozma Jenő biztos lépésekkel indult el a polgárság szétszórt táborába., Már akkor kialakult benne az új magyar politika egészen új ideoló­giája. Más volt az uniformisa. A régi politikai zsinórzat, a cifraság lema­radt róla, de a fegyverzete kezelhe­tőbb, biztosabb, gyorsabb. Az új ma­gyar politikai színtéren, az új ma­gyar politikus. Kozma Jenő igazsága, és jobb meg­látása mellett tesz bizonyságot ma már az Egységes Községi Polgári Párt. , Sikeres elindulásában nagy része volt édesatyjának, Kozma Gyula is­kolaigazgatónak, aki három évtizeden át vezette a Batthyány-utcai polgári, iskolát és így alig van család a Vízi­városban, amelyet kedves emlékek ne fűznének a Kozma névhez. De erős kapcsok kötik a budai patrícius csalá­dokhoz is, édesanyja, Tiszán) Józsa révén. Kozma Jenő 1879-ben született Bu­dán. Itt végezte középiskoláit. Jogi tanulmányait nemcsak itthon, hanem külföldön is folytatta, így Svájcban a lausannei egyetemen, ahol Bonard- hak, a nagynevű római jogásznak volt a hallgatója. Jogi tanulmányai, mellett elvégezte a kereskedelmi aka­démiát is. így felvértezve lépett az ügyvédi pályára és ezzel kapcsolato­san a politikai életbe. Ügyvédi irodá­ját 1904-ben nyitotta meg Budán, a Corvin-téren, ugyanazon a helyen, ahol az ma is van. I udományos művelődését nagy gonddal intézte édesatyja. A lelkét és szívét művelte, érzelmi világát fej­lesztette édesanyja, aki a magyar ne­mes asszonyok példaképe volt. És mint katolikus asszony igyekezett fiát Jézus vallásának nagy emberszerete- tére oktatni. Az egyik nevelte az élet­nek, a küzdelemnek, — a másik a családnak és Kozma Jenő dr. két éle­tet él. A közélet porondját taposó Kozma Jenőben senki, sem sejti, senki nem látja a családjának élő Kozmát. 1906-ban, fiatalon nősült, amikor ol­tárhoz vezette Asbóth Élmát és há­zassága boldogságát teljessé tette két gyermek, fia ifj. Kozma Jenő és le­ánya Elma. A fia most szigorló jo­gász és a három világnyelvet tökéle­tesen bírja, az ifjúsági mozgalmak­ban vezető szerepe van, kitűnő lovas és versenyeken számos díjat nyert. Leánya Elma, most szerezte meg a francia állami oklevelet. Saint Címer­ben végezte iskoláit. Kozma Jenő a koránkelő emberek í közé tartozik és bármily késő éjsza- | kába nyúlt is a tevékenysége, másnap ■ reggel fél hétkor talpon van és a Pa- i saréten épült villájában körülnéz a gazdaságban. Jó gazda. Fehér tyúk­jainak ketrece ott áll a parkja köze­pén. Ezekre büszkébb, mint a villá­jára. Rendesen elsőnek érkezik, már 8 órakor, az irodába és 9 órakor már fogad. A nála segítséget kereső em­berek számára külön fogadási napot tart a Budai Polgári Kör két nagy termében, ahol ilyen pénteki napokon száz-százötven ember fordul meg, akiknek ügyes-bajos dolgát külön iro­dai személyzet kezeli. Tőle soha senki vigasztaló szó és a segítés kilátása nélkül nem távozik. Meglátja a leg­kisebb ember legkisebb baját is. A tárcája mindig nyitva áll és a legjobb belátása szerint rögtön segít. Ez Kozma Jenő dr., az új magyar politika színterén az új magyar po litikus. Viraág Béla. Budapest, 1930 április 20. hez a Csatárka, Zöldmái, Mátyás- hegy, Pálvölgy és a budai hegyvidék legnagyobb része tartozik. Gyász. Böszörményi-Varga Sán­dor, aki egy negyedszázad eiőtt tevé­keny részt vett a magyar sajtóban, mint lapkiadó és szerkesztő, e hó 13-án hosszas szenvedés után elhunyt. És 15-én temették a farkasréti te­mető halottasházából. Két poéta fia is volt, akik közül dr. Böszörményi Zoltán ma is fejt ki erős zsurnalisz­tikái tevékenységet és költeménykö­teteit mindig szívesen fogadja a kö­zönség. Hortobágyi juhtúró FÜRDŐ ra dioakti v h o- orrán A világfürdő felé Budapest Fürdőváros Egyesület ülése A „Budapest Fürdőváros Egyesü­let” dr. József Ferenc kir. herceg el­nöklete mellett most tartotta választ­mányi ülését a Szent Gellért-szálló dohányzótermében, amelyen közéle­tünk számos jelese mint a választ­mány tagjai jelentek meg. JÓZSEF FERENC dr. kir. herceg üdvözölte a megjelenteket és rámuta­tott azolíra a fürdő fejlesztési fel­adatokra, amelyek elodazhatatlanok. Felhívja a kormány ügyeimét a für­dő törvényre, melynek végrehajtási utasítása még mindig nem készüit el, peclig a gyógyhelyi bizottság életre- üívása fontos, hogy így a Fürdőváros Egyesület programja a hatóságok részéről is megfelelő megértésben ré­szesüljön. A Budapest Fürdőváros Egyesület az élő lelkiismeret szerepét van hivatva betölteni, amely állan­dóan megszólal akkor, amikor azt a székesfőváros fürdőinek és gyógyté- nyezőinek a fejlesztése érdekeben szükségesnek látja. Meleg szeretettel emlékezik meg ezután a Fürdőváros Egyesület igazgatóságának két elő­kelő tagjáról, Ripka Ferenc főpol­gármesterről és Sipőcz Jenő polgár- mesterről, akiknek közérdekű munká­ját a kormányzó úr magas kitünte­téssel ismerte el, amihez a Budapest Fürdőváros Egyesület a maga jókí­vánságaival járul hozzá. Javasolja, hogy az egyesület mindkettőjüket át- iratban üdvözölje. Ezek után meleg szavakkal Skerlec Iván bárónak, az egyesület első elnö­kének elévülhetetlen érdemeit méltat­ta és átadta az egyesület tiszteletbeli elnökségéről szóló díszoklevelet, nem­különben Bársony Oszkár, Bánlciky Géza és Reiner Ede dr. igazgató-fő­orvosnak szóló díszoklevelet, amit a kitüntettek meghatottan köszöntek meg. Az üdvözlések után felállott | SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN ügyvezető-igazgató, aki terjedelmes jelentésben vázolta az egyesület működését és örömmel álla­pította meg, hogy a „Fürdőváros” eszme egyre jobban tért hódít és úgy a gazdasági, mint a politikai ténye­zők figyelme egyre szélesebb rétegben mutatkozik az ügy iránt. Különös el­ismeréssel szól a székesfőváros taná­csának megértő állandó gondoskodá­sáért, mely egyrészt az Egyesület működését támogatja és az itt felve­tett gondolatokat méltatja és végre­hajtja. Az ügyvezető-igazgató beje­lenti továbbá, hogy az egyesület át­tért az aktív és a gyakoiiati propa­ganda terére. A külföld úgyszólván napról-napra szélesebb körben ismeri el Budapest fürdővárosi .jelentőségét, amit sok külföldi lapközlemény és ta­nulmány igazol. A statisztika szerint nagyon sok idegen jött már a közel­múltban is egyenesen a budapesti fürdők látogatására, így: Németor­szágból, Indiából, Egyiptomból, Ame­rikából stb. jöttek és jönnek nap-nap után látogatók a magyar fővárosba. Indítványozta, hogy a választmány memorandumban kérje, hogy törvény- hozás útján segítsék elő az idegenfor­galmi propagandát. Az indítványt a választmány egyhangúan elfogadta a jelentéssel együtt. A jelentéshez elsősorban nek köszönetére és támogatására. Utána TORMAY GÉZA dr. államtitkár ismertette az Idegenforgalmi Orszá­gos Tanácsnak újabb propaganda akcióit, amelyek szervesen kapcsolód­nak a Budapest Fürdőváros Egyesü­let propagandájához és a külföldön létesített expozitúrák Budapest für­dőinek propagálásában is igen érté­kes munkát fejtenek ki. Mindenesetre azonban azon lesz, hogy az idegen- forgalmi propaganda céljaira na­gyobb összegek álljanak rendelkezés­re a jövőben, hogy azokból egyesüle­teket is lehessen közérdekű munkás­ságukban támogatni, mert, sajnos, az eddigi költségvetés keretei ezt nem teszik lehetővé. STERN SÁNDOR törv. hat. biz. tag a kereskedők és iparosoknak a kol­lektív propagandába való bevonását is szükségesnek és fontosnak tartja, közreműködését felaj ánlj a. BECSEY ANTAL főv. biz. tag a felveendő székesfővárosi kölcsön keretei közé feltétlenül beiktatandó- nak tart egy nagyobb összeget fürdő­fejlesztési célokra, mert hiszen, ha a székesfőváros egy 100—150 milliós kölcsönt vesz fel, akkor abba néhány milliót az egyéb program sérelme nélkül is be lehet iktatni a fürdők re­konstrukciójára. Hivatott szóval mu­tat rá sok mulasztásra, ferdeségre és hiányra. Felajánlja készségét, hogy a Fürdőváros Egyesület elnökségével együttesen egy konkretizált expozét fog kidolgozni, amelyet a székesfővá- sos tanácsa elé terjesztenek. Ezek után két indítvány tárgyalása került napirendre. Az egyik a fürdők | környékének a rendezése, a másik pedig a Döbrentey-téri árusító bódék kitelepítése tárgyában, amelyekre nézve a választmány úgy határozott, hogy átiratban fogja kérni a székes- főváros tanácsát az intézkedésre. Egyéb adminisztratív ügyek letár- gyalása után az ülés az elnökség élte­tésével véget ért. A budai rakpartok kiépítése régi szükség s a két Dunahíd megépítésé­vel kapcsolatban elodázhatatlanul elő­térbe került. A főváros tanácsa is foglalkozott a rakpartok megépítésé­vel s elhatározta, hogy a műgyetem- nél és a Margithídtól északra lévő partszakasz megépítését az államtól kéri. S mindenekelőtt az óbudai híd körüli rakpart rendezését sürgeti a tanács. K alapok kertész urak éa hölgyek HlB •zámára nagy I 1 választékban Sä «ä kalaposmesternél I., Krisztina-tér 3 Fest, alakit Történelmi jelentőségű utcák újra keresztelése nem helyénvaló — amint azt dr. Tausz Béla főorvos a leg­utóbbi. sok új utcaelnevezéssel kap­csolatban velünk közli. így a III. kerületi Határ-utcának Nagyszom­bat-utcára való átkeresztelése sem helyes, mert helyrajzi szempontból igen fontos név volt, Óbuda és Újlak között a határt jelölve. De határ volt a régi rómaiaknál is, mert itt állt Aquincum déli kapuja. A Szent Imre város és körönd elnevezés sem a Lágymányosra való, mert semmi, vonatkozása nincs a liliomos magyar királyfival, aki éppen Buda ellenkező részén, Óbudán élt és végezte áj ta­tosságát a Szent István által alapí­tott gyönyörűséges Szent Péter szé­kesegyházban . Ezzel kapcsolatban em­lít j ük meg, hogy a III. kerületi ke­resztény társadalom a Szent Imié jubileummal kapcsolatban Beischl Réw Sándor iskolaigazgató indítvá­nyára erős mozgalmat indít, hogy Óbudán, ahol egykor a magyar szen­tek jártak, azoknak kultuszát felele­venítsék, a családot alapító honfog­laló Árpád fejedelemnek emlékét méltó módon megörökítsék, sírját ku­tassák s az Árpád-kori, emlékeket je löljék meg. T ipail SZŐNYEGSZÖVŐ R.-T. Uhnlvl Készít, javít, megóv II, FŐ-UTCA 80. SZ. Telefon: Aut. 515—79. BERCZEL JENŐ alpolgármester szólott hozzá, alá köszöni a székes- fővárosról mondott elismerő szava­kat, melyeket úgy a királyi herceg, mint az ügyvezető-igazgató hangsú­lyoztak, mert ez újabb ösztönzést ad a székesfőváros tanácsának arra, hogy a megkezdett úton a fürdőfej­lesztés és propaganda teréu egy pil­lanatra sem álljanak meg. A királyi herceg személye garancia arra, hogy ez az egyesület hivatását mindenkor be fogja tölteni és azért mindenkor számíthat a székesfőváros közönségé­A Keresztfához megyek ... című hatásos Krisztus-filmet mutatja be április 29-én az óbudai plébánia a Flórián-mozgóban, melynek jegyeit 50 fillértől 1.50-ig az óbudai templom sekrestyéjében és az oltáregyleti ter­jesztőnőknél lehet megváltani. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. A jónevű Fleischer Rezső hentes-, kolbászáru- és szalámigyár nyitott fiókot Budán, a Széna-téren a volt Alföldy-féle üzlet helyén. A gyár, mely különösen téliszalámigyártmá­nyaival tűnik ki, 1928. és 1929. években évente átlag 8 és fél vágón szalámit termelt, az idén valószínűen ezt a tekintélyes mennyiséget is túl fogj a lépni. Ä budai fiók szakszerű vezetése csak öregbíeni fogja a cég eddigi jóhírnevét. A családi házak építését megköny- nyíti a Közmunkák Tanácsának egy újabb engedélye, amely az eddigi 300 és 6Ó0 négyszögöl telken való építkezés kikötését 150 négyszög­ölnyi területre szállítota le, mégpedig a nyolcadik építési övezetben, amely­Borzalmas menedékhelyeik a há­borúból megmaradt fabarakok, ame­lyeket minden sürgetés, egészség­ellenes voltuk és tűzveszélyességük dacára tíz év után sem bontanak le, mert a bennük lakó embereket nem tudják elhelyezni. így a Lenke-úti barakban ötvenhárom egyszobás, öt kétszobás lakás és két üzlethelyiség van s mind megérett arra, hogy el­tűnjön a föld színéről. A Gyorskocsi- titcában a volt három Nyúl- kaszárnya udvarán volt egy katonai barak, amelyet még most is használ­nak s benne tizenkilenc egyszobás, egy kétszobás és egy háromszobás lakás van. Az Árok-utca 33. szám alatti fabarakban négy egyszobás s ugyanebben az utcában a 44. szám alatti téglabarakban hét egyszobás lakás van. Á legvisszataszítóbb va­lamennyi között az Obuda-Császár- fürdő melletti, Zátony-utcai barak, ahol harminckét egyszobás és két­szobás lakás van. A nemzetközi úszó­versenyek színhelye mellett a csá­szárfürdői úszó Stadion közvetlen közelében áll ez a piszkos,, utálatos, a faluvégeken lévő cigánynegye­dekre emlékeztető fa- és kátrány- putrj, amely a legkellemetlenebb visszaemlékezésekre kényszeríti az itt sűrűn megforduló sok idegent, de GO£~ ÉS KÁDFÜRDŐ . FEDETT ÜSZŐD A rontja a Dunapart képét és egészség­ügyileg veszélyezteti az egész kör­nyéket. A budai panoráma szép pontja lehetne a Kis-Svábhegy, melynek nagy domborulatáról szép kilátás nyílik, azonban Pest felől nem érvé­nyesül, beleolvad a mögötte lévő Svábhegybe. A teteje még beépítet­len. Ha, valanü szerencsés emlékmű­vet tudnának reáállítani, rögtön ki­válnék a háttérből, a panoráma gaz­dagabb lenne egy sziluettel és tága­sabb lenne a nyert kép, mert a Sváb­hegy is megkapná a kellő perspektí­vát. Erre különben is szüksége van, mert a Svábhegy gerincén épült zár­da a hegy perspektíváját rontja. Ugyanis belerajzolódik a hegy kör­vonalába, azonban ennek az épület­nek a formája nem monumentális, csak nagy. Hozzá képest minden ott látható épület eltörpül. Ez megzavar­ja a nézőt, hogy vájjon azok túlki- csinyek-e, vagy ez abnormálisán nagy. A hogy nagysága megbecsüléséhez is előnytelen mértéket ad. Pár méterrel lejebb a sziluet megzavarása nélkül kellett volna ezt a zárdát felépíteni. Az új szanatórium van akkora, mint ez, de szerencsés elhelyezésével nem zavar, sőt díszíti a hegyet. Mind ag­gasztóbb lesz ez a városkép a Déli­vasút mögött, hol egyre-másra épül­nek a négyemeletes bérkaszámyák. Ezek az ottani régebbi villarayon környezetét tették tönkre, tűzfalaikkal az egész vidék képét s kilátását megzavarva. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS; líra Telefonhívó: A. 528-65 művészi címfestészet Iparművészek tervei alapján készít a leg­modernebb kivitel­ben transparenseket, világító címtáblákat I., ALKOTÁS-U. 9 ^DROHASZKA 3 szőnyegkereskedő «■BOBHI., KRISZTIN A-KÖRÚr 32 TELEFON : AUTOMATA 502-16 Művészi szőnyegjavítás és mosás Magánfelektől vásárolt valódi perzsaszőnye­gek jutányos árban. Gép- és futószőnvegek nagy raktára. Kedvező fizetési feltételek PAPP KLÁRI ILLATSZERTÁRA II., Zsigmond u. 12. Valódi francia illatszerek, kozmetikai cikkek ésháztar- tási áruk legdúsabb raktáraj Iliim CUKORKÁK Kopfmann Jánosnál I., Krisztina körút 91 II., Margit körút 36 BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI tea, ÁNC ♦ FÜGGŐKERTJE — A LEGSZEBB TERRASZ Elsőrangú koncert-és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AsztalrendelésT: A. 528*84 I KI MINT VET. &H5Y ARAT! Mauthner magnál jobbat y sehol sem kaphas • MAUTHNER ÖDÖN MAGTERMELŐ és. magkereskedelmi részv.-társ. Központ: BUDAPEST VII, ROTTENBILLE R-u. 33 Újonnan átalakított és megnagyobbított belvárosi eladási helyisége a FERENCIEK TEMPLOMÁVAL SZEMBEN: BUDAPEST, IV. KÉR., KOSSUTH LAJOS UCCA 4. SZÁM Föárjegyzék, növónyárjegyzék, őszi árjegyzék ingyen és bérineiüve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom