Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-01-01 / 979. szám
4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 január 1. Fürcfőprogramof — Budának irta: LINGER LAJOS dr. Mint ahogy a légürben hirtelen felbukkan az üstökös, amelytől a megszorultak új élet eredését várják, úgy rajzolódott ki az éveken keresztül hangzó szavak ködfelületére Búd János kereskedelemügyi miniszternek Budapest Fürdőváros Egyesület közgyűlésén mondott ünnepi beszédéből kivágó imperatívuma: „Fiirdő- programmot Budapestnek!’’ Beszédében Búd János miniszter elismerte, hogy a Budapest fürdőváros megteremtése országos gazdasági érdek és követelmény, mert ez a 80 forrásból fakadó és ömlő gyógyító kincseknek pénzre és kenyérre való átváltozását jelenti úgy a főváros, mint az egész ország lezuhantt tömegeinek jav ára. Budapest központi fekvése; — Budapest üzleti, ipari és kereskedelmi magasrendű beidegzettsége; — Budapest legtökéletesebb kulturális készsége és európai értékei, köztük szinte elsősorban a világ ismert és elismert orvosi karának gyógyító tudományművelése és kutatása és a gyógyforrásokon kialakítandó és felépítendő nemzetközi jelentőségű gyógyító-készségek és alkalmak olyan bőséges idegenforgalmat — értelmes propagandával nem is messze időben — biztosítanak Budának és hazánknak, amely vetekednék az idegenforgalomból élő országok bármelyikével. A most októberi hidrológiai orvosi kongresszus résztvevőinek is egyértelmű véleménye és megállapítása az volt, hogy Budapestnek forrásai révén gyógyfürdőhellyé való kiépítése már európai, sőt Amerika felkerekedése óta- világérdek, különösen a t ömeggyilkos reuma- betegség okainak és gyógyításának kikutatása szempontjából; a tudósok ezt a kiépítést annál köny- nyebbnek látták, mert Budapesten a legmagasabb igényű világfürdőhöz nélkülözhetetlen minden tényező príma kvalitásban úgy megvan, hogy szinte már e, tényezők maguk követelik a még hiányzó fürdőépületek és b érmük és velük a gyógytechnikai és tudományos kutató-berendezések megteremtését. Ez a fürdőépítkezés azonban Búd miniszter szavai szerint már vállalkozás, amely előre kitűzött hatalmas prograrrmot és ezzel kapcsolatban költségvetést és rentabilitási számítást követel. Tehát vállakózás, tehát haszonra számító üzem cs nem a fővárosnak altruista egészségügyi intézménye. Ennek a megállapítása a hovatarto- zóság szempontjából fontos, helyesebben szólva, Búd miniszter úrnak ama kijelentése után, hogy ő, a magyar kereskedelemügyi miniszter a tudottam nagy költségek mellett is a programúi kidolgozását vállalja, immár nem is kérdés. De igenis kérdés az, hogy van-e olyan készenálló szerv, amely a fürdő- építkezés nagy munkájának irányítását vállalhatja. Rámutatunk az ezidőszerint" a Budapest fürdőváros üg'yét szívvel-lélelc- kel portáló főpolgármester elnöksége alatt álló Idegenforgalmi Tanácsra, amely erre a. célra készenálló és azonnal beállítható szerv, addig is, amíg a gyógyfürdőkről szóló 1929: XIX. te. 41. §-a szerint megalakítandó Forráséi Fürdőügyi Bizottság és vele annak elnöke, maga a népjóléti miniszter, *ia.jd bekapcsolócihatik a nagy programúi megalkotásába, amelynél a főváros intéző tényezőinek ingeren- eiája magától értetődő. Az Idegenforgalmi Tanács szerencsés összetétele biztosíték a jó pro- gTammra. Szinte kétségtelennek tartjuk, hogy a végleges programúi nemzetközi pályázat útján kerül megállapításra. Egy ilyen páratlanul álló, méretben és érdekességben minden eddigit túlszárnyaló tervezés pályázati kiírása az elképzelhető leghatásosabb propaganda-fogás, amely hosszú ideig és ismételten Budapest fürdőváros és hazánk felé húzná az egész emberiség jóakaró és megértő figyelmét. Hogy ez a nagyszabású pályázat kiírható legyen, a resszort-miniszte- reknek előzetesen saját hatáskörükGiiNDEL ÉTTERMEIBEN a s/ent Geilért Szállóban i a« sík rű merikai turnéjáról hazaérkezett IFJ. BERKES BÉLA MUZSIKÁL Vár siigeii in im étterme ismét megnvilt Tava.-,zi spe iális ínyenc adtaival várja régi nedves 'erdégeit ben már most gondoskodniok kellene arról, hogy a Földtani intézet, vagy vagy valamely máshonnan delegált hidrológus és vegyész megállapítsák Budapest összes forrásainak hozap mát, összetételét és! a vízhozam előrelátható fokozásának pontos adatait. (A Budai Napló évek hosszú sora óta követeli ezt. Szerk.) A pályadíjak jelentékeny összegének előteremtését pedig vállalnia kell az államnak (esetleg sorsjegy- kibocsátással), a fővárosnak és a magyar társadalomnak, még pedig minden erejük megfeszítésével. A Budapest Fürdőváros Egyesületnek juthatna a nehéz feladat, hogy a társadalmat ebbe a súlyos áldozásba bevonja. Nem kétséges, hogy Budapest bankjai, közlekedési vállalatai, fürdői, szállodái, gyárai, iparosai, kereskedői és legkisebb polgárai is készséggel adnák a tőlük telőt erre a nagy életcélra; sőt az sem lehet kizárt, hogy utcai gyűjtéssel Budapest egész egybeforrt népe adakozzék, hogy méltóan kimutassa a maga nemzeti élniakarását, reményét és bizalmát a megváltó gondolat iránt. Ezt jelent mától fogva a: Budapest fürdőváros! A József nádor céh első rendes közgyűlését december hó 28-án, szombaton, délelőtt tartotta meg a „Hadtörténelmi Múzeum’’ értekezleti helyiségében. A közgyűlésre megjelenését kilátásba helyezte vitéz dr. József Ferenc főherceg is, aki azonban gyöngélkedése miatt távolmaradt. A közgyűlést Festetics Pál gróf elnök nyitotta meg. Ezután vitéz Aggházy Kamill ezredes, ügyv. alelnök jelentette be, hogy a céh alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Egyidejűleg bejelentette, hogy a vidéken, így Szentendrén, Erden, Bátán és Ráckevén ugyancsak megalakultak a helyi céhek, továbbá tárgyalások folynak a miskolci, egri, szikszói, székesfehérvári stb. céhek megalakítása iránt. Ezután Bevilaqua Borsodéig Béla dr. főtitkár a céh tagjainak a magyar műemlékek védelme érdekében kifejtett működését ismertette. A közgyűlés előtt megtartották a tisztikar választását, Uj védnököket, pártfogókat, rendes és tiszteletbeli tagokat választott a közgyűlés és az új elnökség a következőképpen alakult meg: elnök Festetics Pál gróf, ügyvezető elnök: vitéz Aggliázy Kamill ezredes, alelnökök: Lam p el Vilmos miniszteri tan., Szablya Frischauf Ferenc festőművész tanár, főtitkár: Bevilaqua Borsody Béla dr. A különböző szakok előadói között a városirodalom és sag tó előadóiul Milotay István, Tóth László, Magyar Elek és Viraág Béla szerkesztőket választotta meg. A műemlékvédelem társadalmunk érdeklődésében örvendetesen fokozódik és fontos, hogy a magyar társadalom a József nádor céhhez hasonló céhrendszer segítségével az egész ország területén megismerje a saját műemlékeit és felismerve eddig elhanyagolt helyi tradicióinak és emlékeinek értékét, azok tudatos megvédését a hatóságok támogatásával is megszervezze. A rendkívül látogatott közgyűlésen ott voltak többek között: Möller István műegyetemi tanár, Lux Kálmán műegyetemi m. tanár, Lampel Vilmos ny. min. tan., főv' biz. tag, Toroczkay Wigand Ede műépítész, Máthé Törek Gyula testőralezredes, Zsillé Kálmán iparművész, Pacher Béla dr. szkfv. tanácsi fogalmazó, Rexa Dezső főlevéltárnok, Pog- rányi Nagy Félix dr. külügyminiszteri titkár, Palóczy Edgár tanár, Szász Andor dr- ügyvéd, Ros- ka József és Kisfaludy Péter Elemér alezredesek, Szabó Sámuel, a Philadelphia kávéház tulajdonosa. P Aim Q 7 CUKRÁSZ SZALON fin* nÖL BELSŐT ERME ELŐ ELŐ, INTIM, CSALÁDIAS HELY ELISMERTEN JÓ KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY I. KRISZIIN ft-KÖRÚT 75. T.: A SO?-34 Hz yj Tabán . A Tabán rendezését és fejlesztését tavasszal megkezdi a Közmunkák Tanácsa — Döbrente'y-tértől a Szent János-térig terjedő útvonal beépítésével. Ide csupa nagy bérpalota épül, hogy a főútvonal melletti értékes területet jól kihasználhassák. A második szakasz rendezése a Döb- rentey-tértől a Hegyalj a-utcáig vonuló szerpentin út kiépítése lesz. Érdekes, bogy a régi szabályozási tervet revízió alá akarja venni a Közmunkák Tanácsa, mert annak végrehajtása után egy négyzetöl tabáni telek nyölcszáz pengőbe fog kerülni. A Tabán területe 83.500 négyzetöl. Ebből utakra, terekre, parkokra 45.500 négyzetölet vesznek el s így a beépítésre már csak 38.000 négyzetöl marad. A közművek összes költségét 10 millió pengőben irányozták elő. A telekmegszerzések költsége kereken 26 millió pengő. Ezek alapján a telekárak és a közműveli költségét kerekszámban 36 millió pengőben vették fel és ezért a Tabán területén a telkek egy négyzetöle közel 800 pengőbe kerül. Feltűnő az arány, amely a Tabán egész területe és annak a beépítésre szánt része között van. Eszerint az egész területből annak csupán 45.50 százaléka volna beépítendő. A közterületekre szánt terület nagysága 54.50 százalék, ami a normális 25 százalékhoz képest valósággal horribilis nagynak mondható, ahol a területnek nagyrésze villaváros jellegű és csupán az alsó rész, a völgyterülét az, ahol nagyobb terjedelmű árterületre lesz szükség. Ilyen körülmények között egy 300 négyzetöles telek 240 ezer pengőbe kerül, amit csak a felső tízezer gazdagjai vehetnek meg. De helyesen van így. Ha nem fogadták meg a Budai Napló tizennégy évvel ezelőtt megírt jó tanácsát, hogy hívják fel az összes törvény- hatóságokat, hogy azok ar már akkor lebontott Tabánon építsék fel Magyarország összes vármegyéinek és törvényhatóságainak egy-egy törzspalotáját, mely jelképezte volna Szent István Magyarországát, élén a Várhegyen álló királyi palotával, akkor ma már oda nem kellene tisztviselőtelepet építeni, vagy az őstabáni lakosokat kis viskókba visszatelepíteni. Legyc-n az az Alhévíz fürdővárosnak drága, pompázatos, széles, nagyon széles utakkal, hatalmas parkokkal, gyönyörű terekkel díszített kerete. Ne szűkítsenek itt semmit, se utat, se teret, se parkot csak azért, hogy néhány pengővel olcsóbbak legyenek a telkek. Aki olcsó telket keres, annak olcsó építkezés is kell. Az pedig nem lehet monumentális. A Tabánnak pedig monumentálisnak kell lennie. Itt nem szabad garasoskodni és szatócs- lélekkel feláldozni újra Buda nagy érdekét. RÓMAI FÜRDŐ 0BUDÄ-ÄKVINKUM kedves KIRÁNDULÓHELY TÉLEN IS Kitűnő konyha. — A források napi hozama IÓO.OOO hektoliter rádíoaktív thennálviz A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Mit hoz a város újévre Budának! Néhány közérdekű budai kérdésben igyekeztünk illetékes helyen információt szerezni a városházán arról, hogy azok megoldása a jövő év folyamán várható-e? Eltekintve a lap élén nyilatkozó pártvezérek és a budai közélet jeleseinek újévi cikkeitől, — a városházán is melegebb szeretettel foglalkoznak Buda fejlesztésével, amiben oroszlánrésze van a budai kérdéseket intenzívebben fölkaroló Községi Polgári Párt-11 ak, mely e kérdéseket készen, feldolgozva találta a Budai Napló-ban. A párt vezéreit évtizedes kapocs fűzi lapunkhoz s így módunkban állott minden aktuális kérdést az évek folyamán Budán a köztudatba átvinni. Most, hogy a városháza is élénkebben foglalkozik azokkal, a kivitelben megélénkült a tempó is. Információink a következők: Szerpentinül a Szemlöheggyre A kavics-utcai szerpentin út építését mikor kezdik meg? A Szernlőhegy és környékének családiházak építésére rendkívül alkalmas területe kocsival ezidőszerint csak nagy kerülővel közelíthető meg. A Szernlőhegy megközelítésénél még a Kavics-utca vehető figyelembe, ez azonban inkább vízlevezető árok volt, mint út, hiszen alsó szakaszán mintegy 350 méter hosszúságban körülbelül 50 méter magasságkülönbségen kell felkapaszkodni. Az egészséges fekvésű Rézmál és Vérhalom beépítése is megindult, amiért szükségessé vált a Kavics-utca vonalvezetésének megállapítása. A szabályozási terv a Zsigmond-utca és Mecset-utca között háromágú szerpentinszakasz megtervezésével, följebb pedig egy liosz- szabb kitérőnek közbeiktatásával kívánta a Kavics-utca felsőbb, már enyhébb esésű részének megközelítését a koesiforgalom céljára is lehetővé tenni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tervezete szerint a Kavics-utca alsó része lépcsős út gyanánt épülne ki, a felsőbb részek meg közelítését pedig egy új, hosszabb útvonal biztosítaná. Ezen utóbbi javaslat a közel jövőben, talán még ez évben, kerül tárgyalás alá. s így sor kerülhet az új út számára szükséges területek megszerzésére, ha pedig a költségek is rendelkezésre fognak állani, megkezdik a közművek s az út megépítését. A Kutvölgyi-ut kiépítése A vízivárosi temetőn át tervezett Kútvölgyi-út építését folytatják-e az 1930. évben? Az út ki van jelölve. 20 méter széles, pompás szerpentin vezet majd a Kútvölgy felé a vízivárosi régi temetőn keresztül, melynek kihasított részeiben az exhumálások már megtörténtek. A szerpentin befejezése a jövő év útépítési programján szerepel. A Városmajor parkírozása A Városmajor parkírozását — a templomépítés elhalasztása miatt — mikor fejezik be? A parkírozás befejezése a templomépítéstől függ. Ha a templomépítés halasztást szenved, a parkírozás szünetel. A székesfőváros 1929. költségvetésében erre a célra 25.000 pengő volt előirányozva, az 1930-as költségvetésben már csak 15.000 pengő áll a városmajori kertészeti ( főfelügyelőség rendelkezésére. A romantikus völgy A Szépvölgyet mikor nyitják meg és — a régen tervezett szerpentin utat mikor kezdik építeni? Az újlaki lankás hegyoldalak között vonul el a vidék legszebb völgyalakulata: a Szépvölgy, amelynek északi oldalát a Mátyáshegytől a Hármashatárhegyig terjedő lejtőn a székesfőváros tanácsa költséget nem kímélve, gyönyörű fenyvessel ültette be. A székesfőváros eme legnagyobb kiterjedésű fenyőerdőjén vezet keresztül a Budapesti Sportegyesület menedékházáig immár autóközlekedésre is megépített Guelder Károly- út. A völgy déli oldalán fekvő Pál- völgyi barlang messze földön híres csodás alakulatait pedig számos túrista látogatja, akik nem győznek betelni annak szépségeivel. Azonban a Szépvölgy bejárata a Bécsi-út felől, az Újlaki templom mellett kezdődő BMtr*ama*wniri r — i imicmnme-ia Szépvölgyi-utca és az annak folytatását képező Szépvölgyi-út most az út meredeksége és az itt vonuló zegzugos Szépvölgyi-árok miatt nem felel meg. A főváros és a Közmunkák Tanácsa olyan szabályozási tervben állapodott meg, amely szerpen- tines megoldással küszöbölné ki az itt fennforgó közlekedési nehézségeket. A környéken végrehajtott nagyobb parcellázások révén e szerpentin út területe egyrészét máris sikerült a fővárosnak közterületül lej egyeztetnie s így remélhető, hogy a budai hegyvidéknek eme legfontosabb útvonala nemsokára megnyitható lesz. Az út építési tervei is elkészültek s így az építési költségek fedezetének a költségvetésbe való mielőbbi beállításával az új út megépítése is kezdetét veheti. A szüiö-a&hon Budán Hová építik az új nagy köz- kórház szülőotthonát és a női kórházat? A 200 ágyas szülőotthon a Kelen- föjdön épül fel, melynek területét a főváros által megvásárolt Herz- Baeuml-féle 40.000 O-es telekkomplexumból hasították ki. Lehet, hogy ide külön női kórház is épül s így valószínű, hogy Kelenföld sósforrásait, amelyek a női betegségek legbiztosabb gyógyvizei, fel lehet használni ennél a kórháznál és szülőotthonnál. Az uj szemetes kosarak Az utcáik tisztasága mi módon fokozható? Az új belügyminiszteri rendelet januárban életbelép s ezért a X. ügyosztály 3000 tetszetős külsejű, praktikus szemeteskosarat állíttat ki az utcára, amely újítás közegészségügyi szempontból rendkívül fontos, ha a közönség is fegyelmezetten használja. A kosarakat részben a Weisz Man- fréd-művek, részben a Kollerich testvérek és részben kisebb cégek szállították. A íCsSsnvöígyi villamos A kelenföldi villamos folytatása Kelenvölgy felé mikorra várható? Kétségtelen, hogy ez a terv mindenütt szimpátiával találkozott, de megvalósítása annyira távol van, hogy ma még erről érdemben nyilatkozni nem lehet. Sparosoli, egyíáborba ! Újévi UdívöxlGt Az év ez első napján, amikor egymásnak boldog ríj évet kívánunk, kötelességünk, hogy az elmúlt évre visszanézzünk s megvizsgáljuk, hogy minő eredményeket értünk el? Elértük-e azt, amit magunk elé célul tűztünk és ha nem értük el, miért e sikertelenség? A mi társadalmunknak, a kézműipasos társadalomnak különösen nagy szüksége van arra, hogy a múltból tapasztalatot szerezzen s ezeket felhasználja. Százfelé vagyunk széttagolva s a boldogabb jövőt mindenik más és más úton akarja elérni. Pedig egy úton kellene járnunk, egy táborban élnünk. Ehhez megértés és bizalom szükséges. Nem én mondom először, előttem már sokan mondták, hogy a kézműiparosság számottevő tényező csak pakkor lesz, ha egy táborba tömörül, j Miért nem tömörül hát egy táborba? / Először is és másodszor is azért, j mivel ebben megakadályozzák! Kik ! akadályozzák meg? Azok a kézmű - iparosok, akik minden rátermettség, j tehát vezéri képesség nélkül, csupán 1 feltűnési viszketegből néhányadma- i1 gulckal új szervezeteket alakítanak. De főleg azok, akik az ilyen apró- cseprő szervezeteket pártfogolják. Tévedés azt hinni, hogy a kézműiparosságnak ne lennének olyan tagjai, akik annak érdekeit nem tudnák kellőképpen megvédeni és előbbrevinni. Vannak, igenis vannak. Csakhogy ezeket nyíltabb szavuk, önálló véleményük miatt háttérbe szorítják. A kézműiparosságnak meg vannak a maga hivatalos szervei. Elsősorban a helyi iparoskörök és egyesületek, azután az ipartestületek, a kereskedelmi és iparkamarák. Miért nem telíti meg ezeket tartalommal? Küldjön ezekbe olyan képviselőket, akik a képviseletre minden tekintetben méltók s akkor ezeknek a szerveknek életereje fokozódik, működésük eredményesebb lesz. , Nincs szükségünk sem a Budán hiába kísérletező KEKOSz-ra, sem j a Gazdaságpolitikai Pártra addig, ' amíg a mi körünket, az I. kerületi ! Iparoskört fegyelmezett hadsereggé j át nem alakítottuk. • Ehhez emberek kellenek, akik a 1 boldogulásunk eszközeit felismerik, alkalmazni tudják és — emberek, akik őket munkájukban hűséggel, kitartóan támogatják. Az I. kerületi Iparoskörnek megvan a hivatása magaslatán álló vezetősége. Ettől a vezetőségtől sokat várunk. Várakozásunkban nem is csalódunk, ha munkájukat támogatásunkkal megkon'y- nyítjük. Megkönnyíteni akarjuk is és fogjuk is. Ezt a fogadalmat nemcsak a magam nevében teszem, vannak sokan kintrekedtek, vagyunk sokan kiszorí- i tottak és félretoltak. Vagyunk sokan, 1 akikben csak azért keresték a hibát, hogy elkeserítsék, távoltartsák. Mindezek nevében szólok, mindnyájunk nevében teszem a fogadal- j mat. Programot kérünk és közmunkát ! Napoleon a siker titkát így fejezte ki: — egy fej és sok kéz. Nekünk kézműiparosoknak sokszor túlon-túl sok a fejünk, de kevés a kezünk. Kíséreljük meg egy fej irányításával a munkát s az eddigieknél sokkal több eredményt érünk el. Fiatal korunkban mindnyájan megszoktuk a p ár tf egy elmet. Bizonyítani akarjuk, hog-y mi fegyelme- , zett polgárok is tudunk lenni. Fiatalon, a szakszervezetekben megtanultuk, hogy anyagilag is áldozni tudtunk pártcélokra, sajtóra, művelődésre, — idegen, távoli világeszmékért. A régi fegyelem még él bennünk s .azt most polgári érdekeink és csonka magyar hazánk érdekében bizonyítani akarj uk. Ezzel kíván boldogabb újesztendőt Mischa Ferenc cipészmester.
