Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-26 / 982. szám

4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 január 26. Hogyan kell segíteni n kisiparoson? Gondolatok a kézműipari hiteikérdéshez írta : PÉNZES MIHÁLY dr. ügyvéd Ügy hírlik, hogy az úgynevezett „kisipari“ hitelkérdés ismét fog­lalkoztatja az illetékes tényezőket. Helyes! Modern időket élünk, amikor minden betegségre igye­keznek a tudósok gyógyító széru­mot találni. A kézműves-iparossá­got gyötrő gazdasági betegségek legveszedelmesebbje a tőkehiány. Ennek a kórnak a széruma — a hitel — régen fel van találva. Többször kísérleteztek is már ez­zel. De mindig baj volt vele, még pedig komoly baj! Vagy az ada­golás volt eltévesztve, vagy az íze­sítő ostya hiányzott mellőle és amikor a betegnek beadták, meg­undorodott tőle. Sokszor meg egyenesen műhiba történt, mert nem a tőkehiány volt a beteg baja. Most, amidőn a kormány — ál­lítólag — 10 millió pengőt akar a kézműves, illetve kisipari hitel­kérdés megoldására folyósítani és állítólag gróf Hadik János, az IOKSZ elnöke és a kormány tag­jai között már beható tárgyalások is folynak, sőt már a lebonyolító­szerv — a spóregyletek — létesí­tése is befejezett tény, a már em­lített kérdések jutnak az eszembe. A múlt hibáin okulni kell és a leg­jobban reászorulókat kell első se­gélyben részesíteni. Tízmillió pengő nagy összeg! Üd­vös és jótékony hatása feltétlenül érezhetővé válnék a kézműiparosság termelő munkája révén. Szerény fel­fogásom szerint akkor fogja ez az ujabbi hitel hivatását betölteni, ha a „bankszerű” fedezettel wem rendel­kező iparosoknak nyújtják azt és csak kizárólag termelő munka céljára. Tudom, hogy ezzel nem mondok új dolgot. Ez a két tényező sokszor elő­fordult már a kisipari hitelkérdések­nél. Mégsem tartom fölöslegesnek hangsúlyozni azt, hogy féltő gonddal kell e két kérdést latba vetni. Bank­szerű fedezettel rendelkező kisiparosok helyzete egészen más, mint azoké, akiknek nincs fedezetet képező va­gyontárgyuk. Az előbbiek — ha nem is könnyen — de mégis tudnak ma­gukon segíteni. Biztos fedezetre a bankok is kölcsönöznek. A vagyonta­lan kisiparos azonban végképpen pusztulásra van kárhoztatva ható­sági, vagy állami Ilitől nélkül. De ho­gyan lehet az ilyen iparosokon segí­teni? A kölcsönadott összeg visszafi­zetése teljesen bizonytalan, sőt a ta­pasztalat azt igazolja, hogy egész biz­tosan nem fizetik vissza. Nemzeti ajándékot pedig mégsem lehet oszto­gatni egyes társadalmi osztályoknak, nyilván a többiek kárára. A pénz nem tűr érzelmi motívumokat! Ez a kérdés borotva éle! Ezen a ponton kapcsolódik be a fentiek sze­rint az a másik fontos kérdés, hogy a hitel csak termelő munka céljára for­dítható és az ilyen célra való fordítása mozgékony, megbízható és olcsó szer­vek útján szigorúan ellenőrzendő. ügy hírlik, hogy a most tervbe vett hitel lebonyolító szervek a vi­déki ipartestületekben megalakítandó „spóregyletek” lennének. Ennél a kér­désnél meg kell állnunk. Elsősorban , azért, mert ezt a szervezetet terv sze- j rint csak vidéken kívánják meghonosí­tani. Mi lesz azonban a legnagyobb tömegben Budapesten élő kisiparos­sággalf Talán — mondjuk — az I IOKSZ-el kerülne közvetlen kapcso­latba? Végzetes hiba lenne! Odajutna a nagy áldozattal megindult akció, ahonnan elindult. A hitelt igénylők egyéni életébe behatolni nem tudó, or­szágos, nagy intézmény a nélkülözhe­tetlen bizalmi kérdést megoldani nem tudná. Ismét a pénz biztosításának kérdésén: a bankszerü fedezet hiányán feneklem meg az akció, vagy, ami megint igen nagy baj lenne, az így nyújtott kölcsön egyenlő lenne a pénz­nek ablakon való kidobásával. De a vidékre tervezett megoldással, a spóregyletek lemintázásával is igen ügyelni kell. Azon kell kezdeni, hogy nem szabad a rendszerint korcsmái 'asztaltársaságot képező egyleteket mintául venni. Ezekben a társaságok­ban a felelősség kérdése ismeretlen fogalom. Nincs meg bennük a folyto­nosság nélkülözhetetlen kelléke. Mind­ezek tetejébe pedig az 1922. évi XI. t.-c. szerint törvényben tiltott alaku­latok. A törvényes rendnek valósággal kigúnyolása volna ezeknek a szerve­zeteknek országszerte való' meghonosí­tása. Jelen cikk keretét túlhaladja annak beható kifejtése, hogy milyennek kép­zelem el a — különben üdvösnek ta­lált — megoldást, csak utalok arra, hogy van Budapesten — úgy tudom egyetlen — egyesület, a kormányható- ságilag jóváhagyott alapszabállyal működő Budapesti iparosok ÖNSEGÉLYZŐ EGYESÜLETE” Bu­dán, II. Battliyány-tér 4. 11. kér. Iparoskor, mely a most feltárt pro­blémát igen szerencsésen oldotta meg az önsegélyezés alapján. Ha ennek és ehhez hasonló egyesületeknek kezébe fog kerülni a lebonyolítás, biztos, hogy a legjobban megközelítené a tökéletes megoldást. Ezt mint komoly, állandóan fejlődő, hatodik éve működő szerveze­tet ajánlom a jót akaró illetékesek fi­gyelmébe. Közgazdasági Napló * Búd János kereskedelemügyi mi­niszter a gyárvállalatoknál megkez­dett szende ül iának folyta1 á árképpen ma a m. kir. állami gépgyár kőbá­nyaiúti telepét szemlélte meg. A mi­nisztert Köpesd y Elemér Vezér- igazgató kalauzolta végig a gyárte­lepen, aki a látogatás után teljes elismerését és megelégedését fejezte ki a vezérigazgatónak azzal, hogy szavait a munkássággal is megfelelő módon közölje. * Ereky Károly volt miniszter, a Vásárpénztár elnöke, az 0 r- jszágos Kereskedő és Ipa­ros Szövetségben rendkí­vül értékes és tanulságos előadást tartott a nemzet gazdasági talp- ífaállásának lehetőségéről. * A Nemzeti Bank főtanácsa 1930. január 24-én tartott ülésé­ben elhatározta, hogy január hó 25-én kezdődő hatállyal a bank .által váltók, közraktári zálogje­gyek és értékpapírok leszámíto­lásánál alkalmazott kamatlábat 7 és félszázalékról 7 százaié kra, népszövetségi kölcsön; kötvényeire adott köl­csönöknél alkalmazott kamatlá­bat pedig 8 száza lékről 7 és félszázalékra szállítja le. A főtanács ezenfelül megállapította a közgyűlés február 3-án tar­tandó VI. rendes évi ülésének napirendjét, egyebekben pedig fo­lyó és adminisztratív ügyekkel foglalkozott. * A Hazai Első Takarékpénztár igazgatósága folyó hó 20-án tartott ülésében megállapította az 1929. évi mérleget és üzleteredményt és elhatá­rozta, hogy a f. é. február hó 5-én megtartandó 30-ik évi rendes közgyű­lésnek javasolni fogja a 4,049.311.91 P-t tevő tiszta nyereségnek (1928-ban 3 mülió 400.388.04 P) következő mor­don leendő felosztását: osztalék 2.800.000, tartalékalap 450.000, nyug­díjpénztárnak 80.000, a nyugdíj tarta­lékalapnak 15.000, segélyalapnak 100.000, köz- és jótékony célra az év­közben folyósított 25.752.67 pengőn felül 15.000, a tisztviselők külön ju­talmazására 130.000 pengő. Azok az általánosan kedvezőtlen viszonyok, amelyek az 1929. évben közgazdasági téren uralkodtak és egyformán hátrá­nyosan hatottak a mezőgazdaság, az ipar, kereskedelem és így közvetve a pénzintézetekre is, az intézet fejlő­dési menetét csak meglassítani, de megállítani képesek nem voltak. Erről tesznek .tanúbizonyságot a következő mérlegadatok: Az összes forgalom a tavalyi 9,123,623.071 pengő 70 fillér­ről 9,967,005.706.32 pengőre, a kész­pénz-forgalom pedig 1,528,960.963 P 33 fillérről 1,646,999.397.95 pengőre emelkedett. A betéti könyvecskékre el­helyezett betétek a tavalyi 83 millió 077.220.54 pengővel szemben 9 millió 224.112.98 pengős emelkedéssel 92,301.333 pengő 52 filléres álladékot, míg a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek, az egyéb hitele­zők tételének . beszámításával, 1 millió 148.935.68 pengős apadással 91 millió 933.041.32 pengős álladékot tüntet­nek föl, úgy hogy az intézetnél elhe­lyezett összes tőkék álladéka, a ta­valyi 176,159.197.34 pengővel szem­ben, 184,234.374.84 pengőt tesz ki. A váltóleszámitolási üzlet az egész évben élénk forgalmat mutatott, le- számitolásra kerülvén az 1928. évi 335,872.699 P értékű váltóval szem­ben 359,702.950 P értékű váltó, míg a váltótárca 95,957.461.89 pengőről 101,555.678.28 pengőre emelkedett. A jelzálogkölcsönüzletben a mostoha viszonyok és a külföld tartózkodása ÉHGYOMORRA naponkint igyék egy pohár KR1STÁL9 VIZET! Egészségügyi SS*"4"4, Műszaki cikkek, fémgyártás Hubert VI., Liszt Ferenc-tér 4. Telefon : 222—67 ésTsn B.T. Szerkeszti: SZÁSZHAIZUI JÓZSEF dacára is mérsékelt fejlődés mutatko­zik, ameimyiben 10,540.677 P értékű dollár jelzálogkölcsön került folyósí­tásra, amivel a dollár jelzálogkölcsö­nök álladéka 63,27.811.60 pengőre, míg a községi kölcsönök álladéka 9,2/3.947.19 pengőre emelkedett. Az egyesület értékpapír-tárcája to­vábbi iixkamatozású címletek beszer­zésével és néhány érdekkörünkhöz tartozó intézet új részvényeinek aránylagos átvételével az 1928. évi 11,248.666.10 pengővel szemben 12,863.333.51 pengőre rúg. * A Kereskedelmi Bank igazga­tósága e lionap 18-án ülést tartott, melyüen megállapította, hogy az 1929. üzletév a múlt évi nyereségét- hozattál együtt 6',009.140 B gó fillér tiszta nyereséggel zárult, szemben az 1928. évi 5,8Uo.l57.60 P-vei. Az ed­digi gyakorlatnak megfelelően több, mar lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása későbbi időpontra tártá­tól, tt fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 4-én dél­után fél 5 órára egybehívandó 88-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1929. évi osztalék ki­fizetésére ugyanúgy, mint az elmúlt évben, 3,500.U00 pengő, vagyis rész­vényenként 7 P, a különböző tartalék- alapok javadalmazására 1,300.000 P (a múlt évoen 1,200.000 P), a hiva­talnoki segélyalapok javadalmazására pedig 60.000 P tordíttassék. Az 1929. évi zárószámadások szembeállítva az 1928. éviekkel, a következő jelentő­sebb változásokat mutatják: A taka­rékbetétek összege 42,3U3.002 P-vel emelkedett az év folyamán és 137,687.908 P-t ért el a múlt évi 94,885.906 P-vel szemben, míg a ib- lyoszámlabetétek összege 121,637.825 pengőről 107,505.685 P-re csökkent. Egyéb hitelezők összege ezenkívül mindössze 10,657.409 P, mely tétel ki­zárólag az ügyfelek részére külföldön igénybevett rembours-hitelekbői ered. A váltótárca 90,434.544 pengőről 104.008.842 pengőre emelkedett, a jel­zálogkölcsönök összege 51,776.189 pengőről 58,151.366 P-re, míg a köz­ségi kölcsönök összege 6,443.638 pen­gőről 9,927.832 pengőre. A pénzin­tézeteknél és bankároknál kamatozásra elhelyezett tőkék 11,386.023 P-ről 37,617.979 P-re, vagyis 26,231.956 tatnak a forgalmi adatok is, ameny- nyiben az 1928. évi 9.282,143.000 P összforgalommal szemben az 1929. év­ben a fiókokkal együtt 12.401,584.000 pengő volt az összforgalom a főkönyv egyik oldalán, amiből a betétüzlet for­galma 2.905,003.000 pengőről 3.356,467.000 P-re, a pénztárforga­lom 3.449,846.000 P-ről 3.551,582.000 P-re és a devizaforgalom 3.681,845.000 pengőről 4.239,843.000 pengőre nö­vekedett. A költségek az 1929. évben az 1928. évvel szemben nem emelked­tek. * Klein és Fia szappangyár 768.000 pengős passzívával fizetésképtelensé­get jelentett és 50 százalékos kvótát 'ajánlott fel a hitelezőknek. Laptulajdonos: VIRAÁG és TÁFuSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Bpest V, Ügynök-u. 8. — (Nyomdaigazgató: Linzer M.) — Ö-Busto-OJIakl Takarékpénztári Ettxvliy Tináiig Budapest, III. kér. Lajos ucca 148 száoi Telefont Automata 624—57. Setéteket elfogad könyvecskékre | is folyószámlákra a leg­magasabb kamatozó« melh tt. Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlákra, értékpa­pírokra a legelő yösebb feltételekmrllett BUDAPESTI D1ETIKUS TÁPLÁLKOZÁSHOZ szükséges a KÉTSZERSÜLT vagy GRAHAMKENVÉR GYÓGYFORRÁS KETSZERSULT St&Säa ssk, "Sít" « oy*ri|., NEUMANN BÉLA ezüstkoszorús sütőmester tápszeiüzeme Budapest, II., fflargit-körút 16 — Telefon: A. 512-26 " -----------------------------------­Az 1926. évi nemzetközi embervédelmi kiállításon Budapesten 1Q9f- • ... ­.pap tárlaton aranyéremmel; a magyar országos iparekyesüíet l ' i kitüntetve. - F.0KURAKAT0K: «oszlop! Tivadar, VI VN^L^Inh^m t\ VISZONTELADÓKNAK ÁRENGEDMÉNY! RÓZSADOMBI VIRÁG- ÉS TAüKERTÉSZET Budapest, II. kér., Szemlőhegy-ufca 23. sz. Telefon: AuL 529-70. TÄJ KERTÉSZET: Vállalja díszkertek, parkírozások, ablakdíszítések és villakertek ter­vezését és évi gondozását. Takarékbetéteknek kényelmesebb gyűjtése céljából ta- karéblapokat bocsát a felek rendel­kezésére. Könyvecskékre elhelye­zett betétek és folyószámlára el­helyezett összegek után 7/4 százalék kamatot fizet míg a 3 vagy 6 hónapra lekötött be­tétek után magasabb kamatot térit a Bnflfll Általános TcUaréKpénztár rt. Budán, II., Fő-utca 9 Pénztári órák: 9—3-ig. Telefon: Aut. 524-00. Váltóüzlet és tőzsdeosztály: Aut. 524-35. Tőzsde­kirendeltség: V., Szabadság-tér 17. Telefon: J. 902-88. TROPOVIT UIÓLÉRHETETLEN TÁP- ÉRTÉKŰ, POMPÁS IZÜ U9ÜMÖLCSKÉTSZERSÜLT Minden diétában nélkülözhetetlen Gyártja: RUZICSKA sütemény- és kenyérgyár II., H0RVÁT-U. 29. SZ. CIPŐT ízléses divatosat a PETRÓ készít első­rangú mester II. körűiéi, Zsigmond utca 5. szám Telefőn: A. 537-87 FRISS VIRAGO A! SZOLID ÁRAK! LOHR IRMA utóda NAGY IMRE LÁSZLÓ II, F5-ulca 1 udvari szállító GOTZ ANTAL parkettvállalkozó, asztalosmester BUDÁN, I., BORS-UTCA 24 Telefónszám: Automata 507—34 CSIRSZKA KÜLÖNTEREM esküvők, társaságok és egyesületek számára TELEFON: A. 512-95 KONRAD ÉTTERMEI a Császa; fürdőben 111, Zslgmond-u. 31 HALWA SÁNDOR — PUSKAMÜVE S Budán: I., Szt. János-tér 4. Tel.: 507—37. — Állami díszoklevél — Ezüstkoszorús mester — Nagy aranyéremmel kitüntetve. Vadászfegyverek, fegyver javítások, sportcikkek, cserkészfelszerelések GUNDEL ÉTTERMEIBEN a szent Gellért Szálló­ban tiagvsiKerü amerikai turnéjáról hazaérkezett IFJ. BERKES BÉLA MUZSIKÁL Városligeti intim étterme ismét megnyílt. Tavaszi speciális ínyenc íalatai- val várja régi kedves \ endégeit I VI RÁ GKER TÉSZET: Szállít egész éven át vágott ét cserepes virágokat, csokrot, virág­kosarat, dísznövényeket, palántá­kat és dugványokat. MODERN, HIGIÉNIKUS, ÚJ ÚRI és RÖLUUFODRAfZ SZALON a gróf Ralláth-palotákban 11., Keleti Károly-utcai oldaton HAJFESTÉS, MANIKÜR Tulajdonos BELÉNYI JÁNOS TEA KÖZVETLEN BEHOZA- TAL HOLLAND-INDIÁ­BOL, a termelő V, és kg.-os eredeti csomago- lásában és ládákban — Nagyban és kicsinyben BOZÓ gyógy tár, I., Alkotás-utca 34. sz. SzUgyáriö, nverses és bőrSiUlfls megbízható, régi üzlet FLIEGER, El, Fő-utca 10. BOT ÖRASZ r ALOSTOL : háló 300-től, ebédlő 440-től, nri- szoba 450-től. saját készítményő kárpitosbútorok. Készletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat- mentesség. MÜLLER KAJOS „Margit" fióküzlet: II., Margit-körnfc 54 Tel.: Aut. 558—81. Föüzlet: Vil., Dohány-utca 37. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves eég Thermostóth Kfopontl ffité—fr &E fljÉeiiörta ések, blofü* Jai szenyvtrtlsztlfSa berendezések, vlzr»° seték és csatorna fördőberendczéseüTl epfiletbádogos mám» Kk tervezése éa szítése. Szabadalmád zott kovácsold ITriiermogtóth^ nők kizárólag©« gyártói 7 Tóth Imre is Társa V.. Katón«» Józan»?-«. 3L TELEFON: AUTOMATA 223—93. Hungária GYÓGYFORRÁS Budán, az Erzsébet-hídnál Szénsavval telítve t HARMAT-VÍZ! Magyarország legrádinmosabb gyógy­víz«. Az Erzaébet-hid budai hídfejénél épült modern Ívócsarnokban. actlv hatású llthlnmoa é» ealotaaa- hydrocarbonátos gJógyvl*. IVÓ-KÚRA Meter fleó-küra. Javasolva veseb Antal­inak, gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság és vérszegénység ellen. Poharanklnt 8 f., Karísbadl sóval 18 f. .Nyitva reged 7 árától eate 6 óráig. TELEFON: AUTOMATA 5S0-0S. jBHBSaBBBBMME—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom