Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-10-27 / 1012. szám
XXVII. évfolyam. 1012. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, lélévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő: V V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. | magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor eló're fizetendő. 1930 október 27 N 1 111—1 MIM .................II.....................................————P———■— Akinek van szíw© Zászlóbontás! és ez a szív lelkesedni tud Budáért és együtt érez az egykor jómódban élt, de lehanyatlott polgárságával, —• aki szeretettel •süng Buda természeti szépségein és sajnálattal látja, hogy miképpen értéktelenedett el a romantikus völgyek és csodás kilátást nyújtó domboldalak területe, — —- aki értékelni tudja azt az isteni erőt, mely lobogó gyógyforrásaiban hirdeti a szenvedő emberiség megváltását, de kétségbeesetten látja, hogy ezek a szent vizek felhasználatlanul omolnak a Dunába, —• aki sikoltva harsonázza, hogy •zek a gyógyvizek az egyetlen örökértékű kincsek ebben a gazda- «ágilag összeomlott világban, —• aki tudja, érzi, hogy a sors ökle döngeti mélységes mélységekből ennek a városnak a talaját, hogy jövendő cselekvésre ébressze a múlt álmodozóit, — aki a magyarok Istenének szavát hallja az ősvizek morajában, mely tettre hívja ezt a nemzetet, az álljon mellénk! Szégyeljük magunkat, hogy Buda kőrútjain félig épült házak válnak romokká, — szégyeljük, hogy körútaink dísze egy posta- raktár, egy összetákolt fedett vá- *ár, — hogy a nagykörút sarkán tépettfedelű, összeroskadt ház áll, — szégyeljük, hogy a királyi palotával szemben a város nyomorát erdítja világgá a lebontott Tabán! Ezen fordítanunk kell mielőbb! Most, az utolsó órában szólítjuk Buda népét és új párt, — új budai pártalakításra hívjuk fel Buda közönségét, amely párt nem vesz részt a választásokban és így tagja lehet minden pártnak tagja, anélkül, hogy a párthűséget még- ■zegné, vagy a pártját elhagyná. Nem politikai pártot alakítunk, csak eszmei pártot, Buda és a budai polgárság érdekében. Arra kérünk mindenkit, hogy maradjon meg az általa eddig is támogatott párton, de követelje, hogy az a párt és minden szereplő tagja tegye magáévá az alább közölt kívánságokat és kövessen el mindent, hogy ezek mielőbb megvalósíttassanak. Ma már minden budai polgárnak erős a meggyőződése és hite, bogy Buda gazdasági helyzetén, a folyton szegényedő polgárságon csak az segíthet, esak az mentheti meg, ha itt Budán megfelelő áldozatokkal és évekre szóló szívós munkával megteremtjük a világfürdőt, a vele járó nagy idegenforgalmat és ezzel új kereseteket biztosítunk a polgárság számára, új kereseti lehetőségeket mindazoknak, akik ma már nem elegendő jövedelmükre, sovány nyugdíjaikra vannak utalva vagy kereset nélkül állanak. Nem akarunk továbbra is e város másodrendű polgárai lenni, mert egyformán fizetjük adónkat a többiekkel. Egyforma teher, egyforma jog! Mozduljon meg végre Buda közönyös népe és követelje jogait! Ez a BUDAI PART követeli, hogy: — a Városházán még az 1930. évben állítsanak külön ügyosztályt a fürdőügy és idegenforgalom szolgálatára, — szervezzék annak mérnöki és geológiai szakosztályát megfelelő szakemberekből, hogy így megszüntessék azt a szégyent, mely szerint világhírű gyógyforrásainak nincsen forrásszakértője, — szavazzák meg e külön ügyosztály számára a rendes költségen kívül azt az összeget, mely^ méltó a világhírű budai gyógyforrásokhoz és elegendő azok propagálására az egész világon, — fektessék le rendszeres munkával azokat az alapokat, amelyek lehetővé teszik a fürdőváros kifejlődését, — elrejtett, megközelíthetetlen gyógyforrásait tegye alkalmassá az ivókúrára és vizüket vezesse minden szabad térre, — viseljék gondját, hogy Budán mélyfúrások révén föltárassék a füstnélküli város olcsó és füstnélküli fűtésére az a túlhevített víz, mely egyúttal a legolcsóbb energiát is szolgáltatná a világítás és közlekedés számára, — hajtsa végre a város a Víziváros és Országút közti városrész szabályozását, hogy ezen a legbelsőbb városrészen modern város épülhessen, — hajtsa végre a Zöldmái 35 év óta húzódó szabályozását, — rendezze a Szépvölgyet, hogy új villaváros épülhessen ott, — hozzák át az aszfaltkultuszt a budai utcákra is, — ne csúfítsa el a várost olyan építkezésekkel, mint a krisztina- körúti fedett vásár, mely csak ehhez a parlagi elhagyottsághoz illik, amelyben a krisztinakörúti parkos sétány sínylődik, — helyezze át északról a gyárakat a kelenföldi dunapartra, — helyezze át a Farkasrétről a temetőt a Kamaraerdőbe, — építse meg mai helyén a téli kikötőt és szerezzen hozzá télire meleg vizet vagy mélyfúrás útján, vagy vezesse oda a dunamenti fürdők felhasznált és elfolyó melegvizét, egy csatornába gyűjtve azokat, hogy itt teleljen e melegvizű kikötőben minden dunai hajó Regensburgtól Galacig és külön nemzetközi látványossága legyen ez Budának, — tegye a város egyöntetűvé a közlekedést a budai hegyvidékre, csatolja a fogaskerekű vasútat olymódon a közúti vasúthoz, hogy olcsó átszállójegyek kiadásával a közönség látogathassa a hegyvidéket — építse ki a farkasréti közúti vonalat a Svábhegyre, teremtse meg a rendszeres közlekedést a János-, Gugger-, Mátyás- és Hármas- határ hegyre, — váltsa meg a HÉV vonalait, hogy Nagytéténytől Szentendréig az egész vidék becsatolható legyen, — kapcsolja a város a belső területeihez a budai hegyvidék keleti lejtőit és domboldalait, az autobuszközlekedés fejlesztésével, — fejlessze kilátóheggyé a Rózsadombot, — tegye kellemessé a hegyvidéken való nyaralást, lehetővé ott a kertészetet és gyümölcstermesztést azzal, hogy ellátja vízvezetékkel és irgalmatlanul kiírtja patkány, egér, féreg és hemyótenyésztő dudvát a város tulajdonát képező árkokban, a villák mentén és szabad területeken. — nyissa meg a Mátyáshegyen épült 300 holdas parkot, — lássa el megfelelő szórakozóhelyekkel, és nyissa meg ezzel az óbudai hegyvidéket, — építse meg a 40 év óta vajúdó gellérthegyi liftet, , — növelje a budai hegyvidék forgalmát azzal, hogy létesíti a Zug| ligetben az ősáílatok állatkertjét, v — az idegenek érdeklődésének fokozása érdekében tegyen láthatóvá, minden gyógyforrást, — emeltesse ki a Várkertben elföldelt, Mátyás király idejéből származó és a világ legnagyobb Herkules szobrának mondott 400 esztendős szoborművet, — tárja föl a Vár rejtélyes pincéit, — tegye láthatóvá a Flórián-téri földalatti gőzfürdőt és sütőhazat, — építse meg a parlamentre néző nagy sugárutat a Dunától a Csalogány-utcán át a virányosi dombtetőre, — a Gellérthegytől a Retekutcáig, — a Boráros-téri Lágymányosi híd folytatásaképpen a keserűvíz források mellett emelkedő Dobogódombra — és az új óbudai hídfőhöz a Vörösvári-úton át vezető sugárutat, hogy így Buda világvárosi jelleget öltsön, — hozza rendbe és világítsa európai módon az Alagutat, — tegye a nyugathoz méltóvá a mostani helyéről áthelyezendő kelenföldi pályaudvart és — hordássá el a Kelenföldet kettéválasztó, az Erzsébet sósfürdőt és a világhírű, de megközelíthetetlen keserűforrásokat elkülönítő vasúti töltést, — fejlessze ki európai nívón Buda világfürdő pályaudvarát, a Délivasút elavult pályaudvara helyén, — tegye 2000 esztendős múltjához méltóvá Aquincumot és a Római fürdő környékét, — rendezze a sportünnepeket az aquimcumi 2000 éves cirkuszban, — építse fel sürgősen a lágymányosi fertőző pocsolya feltöltésével a kiállítási területen a csarnokokat, | — létesítsen művésztelepeket, — hozza át az egyetemet és képeztesse ki az ifjúságot idegen- vezetésre, — építse fel az Árpádforrás mellé a Stadiont, — a Római fürdőben a fedett és önmagát fűtő úszó- és evező tréningcsamokot, — sajátítsa ki a város az összes gyógyforrásokat az egyöntetű eljárás érdekében, — építse meg a Horthy Miklós-út -s Villányi-út között a Kelenföld nagy parkját az ottani tó keretéül, — építse meg a budai dunaparton végighúzódó parkszerű sétányt, •— vesse meg az alapját a Vérmezőn, a központi gyógyparknak, — építse meg a budai Nemzeti Színházat ugyanott, — és határozza el, hogy a Várhegy és környékén eszmei pályázat útján megteremti Budán történelmi stílusban, annak hagyományaihoz méltó Óvárost. 5GY LEGYEN! A budai hegyvidéki XSS-ik választókerületben Dr. Petracsek Lajos programbeszéde Akik arra számítottak, hogy Bethlen István gróf miniszter- elnök első beszéde nyomán a tisztviselői kar valami rettenetes elkeseredéssel fordul a kormány ellen és tömegesen csatlakozik a kormányellenes pártokhoz, — annak keserves csalódást hozott az Egységes Községi Polgári Párt két nagyarányú választói gyűlése, ahol túlnyomóan tisztviselők vettek részt, ennek a tiszteletreméltó karnak minden rétegéből és lelkesen tüntettek a miniszterelnök és annak budai vezérkara mellett. A tisztviselők kara, mely egyedül mentette át az országot a forradalmakat követő súlyos időben, meg van győződve, hogy a nemzet és ország- sorsa forog kockán, ha a kormány kénytelen az ő érdekeiket érinteni. Mondhatnánk politikamentesen indult a Budai Társaskör csütörtöki estje, amelyen a gazdasági válságról tartott előadást dr. Petracsek Lajos, ez a rokonszenves, aránylag még fiatal ember, aki saját bevallása szerint az ügyvédséget csak mint 16. foglalkozást űzi és szívesebben foglalkozik a közgazdasági tudományokkal. * A Budai Társaskör nagyterme nem tudta befogadni az érdeklődők tömegét, amelynek nagyrésze Buda fiatalságából rekrutálódott, akik mintegy szűkebbkörű testőrség veszik körül vezérüket dr. Petracsek Lajost. Mar amikor a fölolvasó-emelvényr* lépett, szűnni nem akaró tapssal fogadták, amely ováció előadása közbe» gyakran ismétlődött. A mi gazdasági válságunk nem helyi magyar tünet, — kezdte előadását — hanem világválság, amelyért felelőssé tenni sem egyes országokat, sei» egyes államférfiakat nem lehet. Azután nagy tanultságra és szakképzettségre valló módon mutatott rá, hogy a közgazdaság terén egyik kérdés a másikba kapcsolódik és ezek a kérdések mindegyike nagyrészben csak folyománya valamely előbbi kérdésnek. Okos érveléssel bebizonyította, bogy ennek a válságnak nem a többterme- lcs az oka, hanem inkább az, hogy nincs kellően kihasználva a munkaerő és meehanizálódik a világ, mindig több és több teret adva a gépeknek. Jelentkezett a tőkehiány és túlnőttek a^ kamatok. Régebben 4 és fél százalék volt és a közelmúltban felszökött 36 százalékra. Viszont egyes országokban oly nagy a tőketorlódás, mint pl. Svájcban, ahol 5000 dollárig menő bankbetétek után kamatot már egyáltalában nem fizetnek. Rendkívül érdekesen tárgyalta a kartellek uzsora-osztalék politikáját az ipari hitbizományokat és az egyedüli kivezető utat, abban látja, bogy a fényűzésig növekedett igényeket egyénen- kint kell leszállítanunk a legpuritánabb életrendig és akkor megindul itthon is a tőketartalékolás, amely megnöveli a nemzeti vagyont. Az előadás befejeztével zajosan ünnepelték a rokonszenves előadót, aki nagy lépésekkel megy az egyéni érvényesülés felé a közélet porondjá». A társasvacsorsi A társaságot Oszoly Kálmán háznagy felhívta ezután, hogy a társasvacsorához fáradjon le a Délivasút földszinti éttermébe, mert a kaszinó terme nem bírja el a vacsorához jelentkezett vendégek nagy számát, ahol a nehezen lehelyezkedő és minden talpalatnyi helyet betöltő társaság hangulatát szolgálta a pompás somlai bor, amelyet mint borgazda, I Petracsek Lajos dr. saját somlai sző- I lőjéből termelte volt és hozatta fel Budára, erre az alkalomra. Iloór- Tempis Mór beköszöntő beszéde ködben lépett a terembe a kistanácsülés- ről jövő dr. Ripka Ferenc és dr. Kozma Jenő, akiket felállva ünnepelt az egész társaság. Az elnök ezután folytatta beszédét és nagy elismeró«- sel nyilatkozott Petracsek Lajos «kiadásáról. A közélet? — Talbot-áraiíí I Általános érdeklődés és figyelem között emelkedett szólásra dr. Kozma Jenő aki szatirikus humorral hasonlította össze Hoór-Tempis megszakított beszédét a Talbot-árammal, amely hol megakad, hol megindul, de azért végre mégis csak rendbejön. Es úgy, mint ahogy a Talbot-áram új életet teremt, úgy hozott új áramot a budai közéletbe Petracsek Lajos, akit, mint új embert szívesen üdvözöl, mert rátermettségét bizonyítja az, hogy önmagától is tudott alkotni. A gazdasági élet termeli a komoly egyéneket és mint példára hivatkozik dr. Ripka Ferencre, aki a gazdasági élet teréről lépett föl a város első tisztségébe és aki itt tud majd segíteni a mai válságon, mert az új városi törvény révén impériuma bővül, ami több alkalmat nyújt neki, hogy segítsen ezen a városon és segítsen Budán. Kozma Jenő beszéde közben zajos ovációban részesítették többször őt magát és dr. Ripka Ferencet. Utána dr. Krivoss Árpád üdvözölte Kozmát, méltatta a várospolitika terén kifejtett munkásságát és Buda fejlesztés* körül való érdemeit. Szombathy Kálmán pedig hódoló tisztelettel rajzolta meg Ripka Ferencben a mindenkin segíteni akaró, áldottszívű vezért, akihez a mezítlábas szegények is el tudnak jutni és akitől senki sem megy el segítés és vigasztaló szó nélkül. Ripkát éltetve, törhetlen hűséget fogad neki. A zajos tapssal kísért beszéd után dr. Ripka Ferenc főpolgármester emelkedett szólásra. Az élet nehéz munkájából, — így kezdte beszédét — jött ide, de itt öröm tölti el a lelkét. Másképpen érzi magát itt Budán, mint bárhol másutt. Élete egyik nagy céljának beteljesülését látja az utódokban, mint amilyen Petracsek Lajos dr., a mai est előadója, aki sikeresen vizsgázott le. Rámutatott az utódok nagy sorára, kiemelve közülük Szombathy Kálmánt és dr. Krivoss Árpádot, akinél boldogan látja, hogy kötelességszerűen jár az ő útján é* igyekszik a polgárság érdekeit szolgálni. E zászlóval bukik Budapest jövője! A gazdasági válsággal kapcsolatosan támadja az ellenzék a kormányt és mint feltűnő körülményt emeli ki, hogy ez az ellenzék nem foglalkozik a város ügyeivel, ami azt bizonyítja, hogy a városgazdaság ereje érintetlen. Legyöngült ez is, mert 20 millió magyar alkotta meg egykor ezt a központot, mint a magyarság erőa várát
