Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-09-18 / 1007. szám
XXVII. évfolyam. 1007. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—-7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁO BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 szeptember 18 A füstnélküli város kérdését megoldotta: PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. A szebb jövő képe Forradalmi társaságnak bizonyult az a csendes kis társaság, amelyben egyesülnek az írók, művészek és tudósok Budán és amelyről egy napilap azt írta néhány év előtt, ibogy ez a „zugos- cipős öreg urak társasága“. És íme, ez a csendes társaság forradalmakat idéz 'elő olyan tereken, ahol eddig csend volt. Unalmas, káros csend. Melankolikus városi rendszerrel kezelték itt a gyógyforrásokat egy ügyosztályban a csatornákkal, mert, hogy ez is, az is a föld alatt kódorog. A fürdőügy csak a köz- tisztaság kérdése volt. Az idegen- forgalom pedig bankettező társaság. Aztán jöttek a Hollós Mátyás Társaság forradalmárai, élükön dr. Ripka Ferenc mai főpolgármesterrel és 8 évvel ezelőtt, az akkor még virágzó „Felsőkrisztinavárosi Társaskörben“ hétnapos ankétet rendezett a társaság, ame- * * 1 lyen fölvonultatta az összes tudósait a forrásügyeknek és idegen- forgalomnak és ezzel beledobott a köztudatba olyan keresztrejtvényeket, amelyek megoldásán azóta még a királyi ház tagjai is el- ismerésreméltó buzgalommal törik a fejüket. Ennek az ankétnek a nyomán, az innen kiindult nemzetmentő gondolat hatása alatt született meg József Ferenc főherceg elnöklete alatt a „Budapest Fürdőváros Egyesület“, az „Idegenforgalmi Szövetség“, a „Dunaszövetség“ és kicsúcsosodott az egész az „Idegenforgalmi Tanács“ megalakulásában. Ma már alig van komoly ember Budán, de Budapesten sem, aki ne volna i meggyőződve arról, hogy ezen a városon csak az idegenforgalom rendkívül felfokozása segíthet és a rendkívüli felfokozásnak egyetlen tényezője az a 88 gyógyforrás, amelynek vize ma kihasználatlanul folyik nagyrészt a Dunába. Százmillió liter ős gyógyforrás vize, amelyben még a rádium őse, a thorium is feltalálható, pusztul el naponkint és bizonyítja a legfényesebben a mi élhetetlenségünket. A forradalmár Hollós Mátyás Társaság ebbe sehogy sem tud belenyugodni és így kerül, hogy évről-évre újabb.és újabb ankétok forradalmasítják a fürdőügyet. Háború ez a szénbányavállalatok ellen, amelyek nagy érdeke úgy kívánja, hogy füstbe fulladjon ez a város és télen át fekete hó takarja háztetőit, holott bebizonyosodott tény, hogy alattunk a háromezer méter mélységbe süllyedt gránithegység a túlhevített víz tengerét izzadta ki magából, oly rengeteg mennyiségű energiát rejtve magába, hogy azzal Magyarország minden szükséges hajtóerejét tudnánk előállítani szén nélkül. Forradalom volna ez a közgazdasági életünk terén és mérhetlenül olcsóbbá, szebbé és kellemesebbé tenné az életet, __ de elővarázsolná a világ legtisztább levegőjű, legolcsóbb életű és gyógyvizekben leggazdagabb fürdővárosát, itt Budán. A forradalmi eszme zászlóvivője PÁVAI VÁJNÁ FERENC. Nemcsak budai érték, hanem az ország határain is túl világító fáklyája a jövendő gazdasági átalakulásnak. Hatalmas magyar koponya. Önkénytelenül mindenki „méltóságos úrnak“ szólítja, holott csak tekintetes úr, nagy címekkel, sovány kis fizetéssel, de óriási munkabírással. Kevés embernek volt annyi sikere Magyar- országon, mint neki, pedig kevés embernek vetettek annyi gáncsot, mint neki. A hatalmas széntrösztök értették a módját, hogyan kell Pávai Vájná Ferenc minden sikerét kudarcképpen beállítani. Haj dúszoboszlón bekövetkezett az, amit Pávai Vájná Ferenc az utolsó évtizedben írásban és élőszóval hirdetett, hogy ez a . túlhevített víz a föld mélyében, amely virágzóvá tette Alaska, addig nép- telen hómezőin a gyáripart, — rendkívül magas fokra emelte az indusztriát Kaliforniában és — gazdaggá Olaszország egyes vidékeit, — meg van Magyarországon is, csak fúrni kell a ma már lehetséges, kétezer méterig, sőt tovább- menőleg is és — föltárta így 2030 méter mélységben Hajdúszoboszló második artézi kútjában a 127 és fél fokos tűlhePitett vizet, amelyben 17% só is van és sós-jódos hévizében csodálatosan gyógyulnak a betegek. A technika mai fejlettsége meg tudja oldani azt a kérdést, hogy ez a túlhevített víz, akár mint gőzgázkeverék kerüljön a föld színére és olyan energiaforrást produkáljon, amely fölöslegessé tesz minden drága fűtést és fölöslegessé teszi a szenet. A budai hegyek lábáig terjedt ez a földalatti forró tenger a maga ős, gyógyító erejével és emberboldogító energiájával. Az a csodás1 kép bontakozik ki ennek az új energiának ma még kúszált ködéből, hogy itt Budán, lent a városban is, a legcsodálatosabb, legtisztább levegőn élhet a gyógyforrásainkat kereső idegen. Itt még a vízvezetéki csap is bűvös gyógyerejű vizet csurgat ma- j gából és a végtelenül olcsó hajtó- ; erő a legminimálisabbra szorítja j le a világítás, a fűtés és a közieke- i dés költségeit. Pávai Vájná Ferenc fekete szakállába itt-ott belopódzott már egy-egy szürke szál. Férfikora teljében itt áll, mint a változás előtt álló gazdasági élet megváltója. Minden nap a keresztfa alá hurcolják, hogy azután diadalszekéren hozzák vissza. Az összeomlás előtt álló gazdasági tényezők pribékjei még gúnyolják, elavult lándzsáik még sebet ütnek rajta, de a megváltás már megindult, föltartóz- tathatlanul, mert Hajdúszoboszlón már kibuggyant a föld mélyéből az a 127 fokos víz, amely el fogja mosni az energiapocsékolás elavult rendszerét, amelynek nyomán föltámad a füstmentes, a koromnélküli új világfürdő a maga száz és százezer betegével, Hollós Mátyás király ismét virágzó városában: — Budán. Dubonai Pál. Hass Jószsef, a láalalculó új Magyarország egyik útmutató vezére, harc közben dőlt ki a küzdő tábor élén és halálában megbékélt vele minden ellenfele, megsiratta minden híve. Magyarországon régen temettek ilyen hatalmas gyászkísérettel, mint amilyen elkísérte Váss Józsefet az utolsó útjára. A magyarok Istene adjon neki örök békét és örök nyugalmat küzdelmes és nemzetéért nyughatatlan élete után. Vass József utódjául önkényteler nül is elsősorban mindenki dr. R i p k a Ferencet jelölte. Az ö kifejlett szociális érzéke és szinte páratlanul áltó szervező talentuma tette őt hivatottá arra, hogy a népjóléti minisztérium kiforrásban lévő nagy alkotásait a gyakorlati életnek megfelelően hozza rendibe. A világon csaknem egyedül áll az óbudai gázgyár szociális berendezkedése, ahol a lakásától kezdve^ a fürdőn, parkon, olvasótermen, szíra- házon, kaszinón, iskolán át az emberi művelődés és szórakozás minden eszköze rendelkezésére áll az alkalmazottnak. Aki ezt meg tudta csinálni oly egyszerűen, minden feltűnés nélkül és az eredmény minden fitogtar- tása nélkül, az a Társadalombiztosító Intézet túlméretezett és Nagy- Magyar országra szabott kis „munkásbiztosítóból” minden átmenet nélkül a kis országgal össze nem egyeztethető nagy ,,társadalombiztosító” intézményt a maga organizatórikus képességével összhangba tudta volna hozni a mai viszonyokkal, kellő ellenszolgáltatást biztosítva a munkásságnak. Az általános óhajtásnak útját állta az új fővárosi törvény, amely új rendet van hivatva teremteni ebben a milliós városban-és teljes elgondolásban talán csak Ripka Ferenc lelkében él. Bűn lett volna e vergődő város ellen, ha Ripka Ferenc főpolgármestert most szólítja el, a nagy munka küszöbén a kormány más pozícióba és az egész átalakulást, az új rend megszilárdulását más, esetleg avatatlan kezekre bízta volna. A fővárosi törvénynek ma tulajdonképpen csak a keretei állanak s azokba új életet, új vérkeringést vezetni Ripka Ferencnek életfeladata, amellyel ennek az országnak és ennek a nemzetnek tartozik. Két fontos útja a budai hegyvidéknek vár sürgős kiépítésre, — az egyik a Kavics-utcán át tervezett szerpentinéit, mely a Rózsadomb keleti és északi oldalát tenné hozzáférhetővé és új területet nyitna meg az építkezés számára, — a másik a Szépvölgyet megnyitó szerpentinút, mely ezt a romantikus völgyét tárná föl Budapest közönsége előtt. A Szépvölgy megnyitása régi terve úgy a Közmunka Tanácsnak, mint a fővárosnak és a folytatását képező út a Hármashatárhegyro már nagy részben ki is épült. Az alsó rész, mely az újlaki templomtól indul a Szépvölgy-utcán át, már fogasabb kérdés, mert kisajátításokat igényel és megköveteli a szépvölgyi árok beboltozását. A ITármashatárhegy, mint kirándulóhely ma erősen divatban van és nincsen idegen, aki ne igyekezne az onnan eléjetáruló pompás panorámát megtekinteni. Ennek a szerpentinútnak a megfelelő kiépítése ügyében legutóbb népes küldöttség járt Csármann Ferenc tanácsnoknál Brunekker Lajos bizottsági tag vezetése alatt, akik előtt a tanácsnok maga kijelentette, hogy közvetlenül saját tapasztalásából ismeri ennek az útnak nagy autóforgalmát s így az első teendők közé sorolja az alsó útszakasznak mielőbbi teljes kiépítését. — E két szerpentinút on kívül hiányzik még a harmadik, mely Óbuda felől vezetne föl a Táborhegy érintésével a Mátyáshegyre és megnyitná az annak tetején épült hatalmas Attila-parkot a közönség számára. megérthetővé és kedveltté tenni ezeket a romokat, miként kellene a külföldnek és a tudományos világnak figyelmét e műemlékekre felhívni. És végül köszönjük meg a buzgalmat azoknak, akik fáradoztak: dr. Nagy Lajos egyetemi magántanárnak, az akvinkumi múzeum tudós őrének, Liber Endre tanácsnoknak, aki megértéssel van minden jó és szép gondolat iránt, valamint dr. Pacher Béla tanácsi fogalmazónak, aki nemcsak referense, de fanatikus támogatója minden archeológiái törekvésnek és — végül Óbuda lelkes barátjának, Orova Zsigmond dr.-nak, aki a figyelmet erre felhívta. __ Az újlaki rakodópart építése elhatározott tény és valószínűleg rendezés alá kerül az óbudai Dunapart is az új óbudai hídfőig. A tervbevett nagy közmunkák között első helyen szerepel a két új híd s az óbudai egy csapásra átalakítja egész Óbuda képét. Ügy a Közmunka Tanács, mint a városi mérnöki hivatal különféle szabályozási terveket készített és Óbuda is hatalmas sugárúthoz jut a Vörösvári-útnak kiépítésével, mely- egyenesen az új óbudai hídfő előtti térre torkollana. Ebben az évtizedben, amelynek küszöbén állunk, Budapestnek be kell pótolnia az elmúlt másfél évtized építkezésének hiányát, ha meg akarja tartani világvárosi nívóját. Ki kell épülnie Óbudának, ahhoz a szerephez méltóan, mely abban vár reá, hogy a Budától északra fekvő községek forgalma itt fusson össze és ezek a községek gazdasági szükségleteiket Óbudán fedezhessék. Ki kell épülnie Óbudának az esztergomi vasút töltéséig, mint városnak, hogy azután e felső medence északi részét, mint fürdő- és villavárost értékesíthesse Budapest. Az új híd révén Óbuda teljesen belekapcsolódik Budapestbe, az új híd fölszívja az egésa Pest felé irányuló teherfogalmat ém ezzel mentesíti Újlakot és a Margit- hidat, ami úgy a Császárfürdő, mint a Lukácsfürdő előnyét szolgálja és lehetővé teszi e két fürdő és környéke méltó kiépítését. Óbuda műemlékei Megtalálták Árpád sírhelyét ? A törvényhatósági bizottság június hó 26-iki közgyűlésén indítványt tett Orova Zsigmond dr. aziránt, hogy Óbuda belső területein indítsák meg az ásatásokat. Indítványát a közgyűlés és a tanács megértéssel fogadta. A Budai Napló július hó 14-iki számában részletesebben hívtuk fel a figyelmet azokra a megbecsülhetetlen értékekre, amelyek Óbuda földjében feltárásra várnak és rámutattunk arra, hogy hazánk mai területén mily kevés műemlék van a kereszténység első századaiból, holott a római kultúra maradványaiból arra kell következtetni, hogy a római birodalom végnapjaiban és az azt követő évszázadokban a Duna mentén virágzó élet volt. A megindult^ ásatások nem várt eredménnyel jártak. A raktárutcai városi házak főfrontjai előtt sikerült feltárni egy ókeresztény templom romjait, amelyek gondos feltárása talán megfejti Árpád fejedelem sírjának titkát. Véletlen szerencse, hogy olyan helyen vannak a romok, ahol nem kell sem utcát rendezni, sem házakat eltávolítani. A környék rendezése kevés pénzáldozatot igényel. A hely a villamos mentén, lakott területen van és így annak meglátogatása igen egyszerű. Budapest műemlékei értékes objektummal gazdagodtak. Az illetékesek meg fogják találni a módját annak, miként kellene népszerűén Összefogás ad hatalmat! — A választások küszöbén — Iria: GLÜCKSTHAL SAMU dr. a törvényhatósági bizottság tagja Nemrégiben Belgiumban jártam és Bruge város büszke, sokszázados városházának az ormán egyetlen feliratot láttam, amely már messziről hirdeti, hogy: ,Fentracht .baart Macht”. Összefogás ad hatalmat. És | amikor vizsgáltam a belga társada- I lomnak munkáját, csodálattal állapí- j tottam meg, hogy ez a számranézve nem nagy nép összefogással mily ha- I talmas eredményeket ér el. Városai- j ban lázas építési munka folyik, a ki.- j kötőkben lüktet a tengerentúli keresI kedelemnek minden ereje és népe boldog és megelégedett. Hazajövet pedig fájdalommal tapasztaltam a jövő községi választásokra való előkészületek közepette azt az elszomorító jellegzetes vonást, hogy a polgári társadalom szerteszéj- jel szakadozott és hogy egységesség és összefogás csak a szociáldemokráciában tapasztalható. A szociáldemokratáknál van egységes cél, mindenki I aláveti magát a pártiegyelemnek és az egységes akaratnak és mindehhez járul még az is, hogy pártszervezetük utólérhetetlenül jó és rendelkeznek a szükséges, segédeszközök felett is. A polgári társadalom éppen az ellenkező képet mutatja. Bajaink ugyan egységesek, de azok orvoslására nincs meg az egységes program és nincs meg az egységes akarat. Még azt sem tapasztaljuk,-hogy a polgári pártok egymás között érintkezést keresnének a nagy kérdések megoldása és a közös bajok orvoslása céljából. Pedig ma más világot élünk, mint éltünk 20 évvel ezelőtt és ma már nem lehet ugyanazokkal a politikai eszközökkel harcolni, mint azelőtt. Gazdasági jólét idejében lehet űzni kisded politikai játékokat és nem árt, ha a kormányzás és az ügyvezetés tekintetében nincs egységes politika. Ma azonban oly súlyos időket élünk, hogy a legkisebb hiba kegyetlenül bosszulja meg magát az összességen. Most nem lehet büntetlenül demagógiát űzni, hanem céltudatos, a közönség érdekében fekvő politikát kell folytatni akkor is, ha ez nem jelent pillanatnyi népszerűséget. Ismétlem, a legnagyobb bajt azonban abban látom, hogy a polgári társadalom különböző rétegei között nincs meg az összhang és az összmű- ködés, sőt mindig fokozódó mérvben mutatkozik az, hogy a gazdasági leromlás következtében a kispolgárok elproletárizálódnak és a szociáldemokráciának számarányait növelik. A kenyérgond elképzelhetetlen arányokat öltött és a nép kezdi reményét veszteni. Igaza van Ripka Ferenc főpolgármesternek abban, — ahogy Fonyódon kijelentette — hogy optimistának kell lenni. Azért van igaza, mert csak az optimisztikus felfogás közepette tudunk termelni. De az optimizmus nem jelentheti azt, hogy bajainkat nem kell beismerni és hogy nem kell sürgősen gondoskodni azok orvoslásáról. Ily körülmények között csak természetes, hogy a polgárságnak az összefogó munkában a Főpolgármester úr rendelkezésére kell állania, aki állandóan képviseli azt az irányzatot, amely a polgárság kölcsönös megértésére és összefogó munkájára vezet. Tüntetni akarok amellett, hogy Ripka Ferencnek az a politikája, amely a polgárság összefogását célozza, az általánosan uralkodó polgári irányzatnak kell lennie és tüntetnünk kell mindnyájunknak amellett, hogy úgy demonstráljuk, miszerint ezt a politikát mi polgárok valameny- nyien teljes odaadással követjük.
