Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-08-18 / 1005. szám

2 Budai Napló Budapest, 1930 augusztus 18. SZENT GYÓGYFÜRÖŐ Vízgyógyintézefc és napfürdő — ■ — Külön férfi és női osztály K legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet kerület polgárságának egy része til­takozott az ellen, liogy a Rómaifürdő hatalmas forrásait használják föl a vízmű vízellátás céljaira. Ezt a ter­vet a Budai Napló vetette fel és dr. Kozma Jenő magáévá tette ezt, mint a fürdőváros egyik erős tényezőjét. A terv félreértésre adott alkalmat, mert a Rómaifürdő-telep lakói és Óbudának más pártokon élő szószó­lói úgy magyarázták ezt, hogy a források vizét ezentúl kizáró­lag csak vízvezeték számára veszik igénybe s beszüntetik a fürdőt. Kozma Jenő dr. megbízásából kije­lenti, hogy erről szó sincsen, mert abban az esetben, ha a város veszi át a fürdőt, csak azt a felhasználatlan, Dunába folyó vízfölösleget használja föl a vízvezeték céljaira s a fürdőt továbbra is fönntartja, sőt fej­leszti Is, ha a -gazdasági helyzet kedvezőbbre fordul. Nincs tehát ok aggodalomra s a fürdőkérdés ilyen irányú megol­dásához kérte Karkas Rezső tanács­nok segítségét, akit az egyetértő bu­dai polgárság nevében üdvözölt. A felzaklatott kedélyeket meg­nyugtató pártvezéri kijelentés után GAUPP JÓZSEF, a Budapesti Csónakházak és Evező­seik Egyesületének alelnöke mondotta el az érdekeltek búját-baját és lelkes beszéd kíséretében kijelentette, hogy egyedül az Egységes Polgári Párt programjában látja azokat a hatal­mas pilléreket, amelyekre a megértés, az összetartás és szebb jövő hídja fel­építhető. A Polgári Egység Klubja által a Rómaifürdőben rendezett pártvacsora megmutatta, hogy nem­csak a termőföldre utalt nép javát keresi, hanem Magyarország lakosá­nak minden rétegeit és nemcsak az anyagi hiányokat igyekszik pótolni, hanem a közegészségnek is őre. A sport az egészség egyik hatalmas té­nyezője a mai gépembernek, a városi embernek egyetlen korrektívuma és kiegyensúlyozó ja. Ez a hely, az ősi Akvinkum a 2000 év előtti sportélet központja volt és éppen azért nem érti, hogy ilyen ideális nagy evezős- sportterületet, mint a Rómaifürdő Dunapartja, tel­jesen elhanyagolja a város és nincs se partszabályozása, se út­építése és legkevésbé közlekedése. Kétezer évvel ezelőtt Akking városá­nak, vagy ahogy a kelták után a ró­maiak nevezték, Akvinkum városának megvoltak gyönyörű, klingerből épí- tet útjai, megvoltak vízvezetékjei, ma pedig elhanyagolt része a szép, virágzó Budapestnek. A lelkes beszédet lelkesen fogadta a közönség s ezt fölhasználta MAGASHÄZY MIHÁLY, mint a Rómaipart érdekeltségének másodikja, hogy megvilágítsa ezt a kérdést. Ez nem a Rómaifürdő kérdése, hanem az egész fővárosé, mert az egész főváros népe veszi igénybe vasár- és ünnepnapokon, idetódul a pesti oldal strandolni vá­gyó közönsége s így ez nem lehet helyi érdek. A főváros polgárságát szolgálja, amikor elsősorban megépíti az idevezető utakat. Andréka Károly volt az első, aki a Rómaifürdő rette­netes hiányait meglátta és megdön­gette a főváros bizánci kapuit. Él­tette Andrékát és vele együtt éljen- zett a közönség is. A következő felszólaló DORNER GYULA min. tan., bizottsági tag volt. Azzal kezdte, hogy ő képviseli a budai egységet, mert lakott az első és második kerü­letben, fia pedig a harmadik kerület­ben járt iskolába. Azután áttért az aktuális kérdésekre, mint amilyen a vízvezeték ügye. Most Budán káposz­tásmegyeri vizet iszunk, de ha meg­épül a híd, akkor a Rómaifürdő vize fogja táplálni a pesti oldalt. Fontos volna, hogy a Stadiont Óbuda ezen a részén építsék föl, mint legalkalmasabb helyen, mert négyféle közlekedése van és ami fő, megvan az alkalmas langyos forrás­víz is s így a vízisportokat egyesí­teni lehet a többivel. Mindent elkö­vet, hogy a Stadion ezen a vidéken épüljön föl és az óbudai felső me­dence felvirágoztatására üríti poha­rát. A Községi Polgári Párt e kiváló tagjának szavai mély hatást váltot­tak ki, a közönség meleg ovációban részesítette. Ezután dr. OROYA ZSIGMOND mentette ki tréfás szóval a Dorner beszéde után eltávozott s az utolsó HÉV-kocsit elfogni igyekvő bizott­sági tagokat és mint az autóüzem bizottságának alelnöke kijelentette, hogy _ a Rómaifürdő autobuszközleke­dését minden erejével szolgálni és sikerre vinni igyekszik. Andréka éltetésével fejezte be tetszést kiváltó szavait. Még Viraág Béla fejtette ki a für­dőügyre és az idegenforgalomra vo­natkozó, általa évtizedeken át han­goztatott és ma már köztudatba át­ment nézeteit. A társaság azután ismét a rendel­kezésre álló autóbuszok és autókba szállott és igyekezett más — talán kevésbé rossz — utakon visszakerülni a város területére. Budai virtus varázsolta széppé a városligeti Vajdahunyad vára szigetét azzal, hogy a Budáról indult mozga­lom, „Virágos Budapest—Virágos Ma­gyarország”, amelynek dr. Manning er Vilmos a lelkes apostola, — most ragyogóan szép virágkiállítást rende­zett a jaki templomban és különös virágdíszbe öltöztette az egész szige­tet. Meglepően szép az állatkert ki­állítása, nem sablonosán, hanem park­szerűen, a szabadban rendezve. Eddig itt még nem látott pompás „Kakas­taréj” csoportjai feltűnően szépek. Ezzel kapcsolatban a Gazdálkodók egyesülete gazdasági kiállítást rendez a Vajdahunyadi vár egyik nagy termében, ahol ismét a budai hegy­vidék szorgalmas gazdálkodói tettek ki magukért pompás gyümölcs és ingerlőén szép zöldségfélék bemutatá­sával. Ott buzgólkodott Füredi Jenő, a Budai Napló munkatársa, aki sze­mélyes agitációval aratta a nagy sikert. Mind a két kiállításra büszkén tekinthet a Gazdálkodók Egyesületé­nek elnöke dr. Purébl Győző tanács­nok, aki üdvözölte a kiállítást meg­nyitó és nagy elismerését nyilvánító főpolgórmestert. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Ablak- és balkondísz. A Fővárosi Pavillonnal szemben levő parkrészlet­ben és pedig egy külön e célra léte­sített amphitheatrumszerű keretben nagyértékű Dáhliakollekcióját mutatta be a Magyar Magtenyésztési r. t. Monori Magkereskedése (Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 3, Szép-utca sarok), közte számos bel- és külföldi újdonságot, melyek úgy a hivatásos kertészeknek, mint a kertkedvelő közönségnek legnagyobb érdeklődésére számíthatnak. A Széchényi-szigetre vezető hidat szegélyező párkányon ízléses virágdíszt állított ki a cég, míg a jáki templom zárt kolostor­udvarát a „Vibuma” által propagált balkondíszekkel ékesítette. A balkon- és ablakdíszítés népszerűsítéséhez bi­zonyára. hozzá fog járulni a „Monori- nak” az a praktikus ötlete, hogy minden egyes balkonládán feltüntette a felhasznált anyag, tehát láda, fa, virágmag, illetve palánta beszerzési árát és ezzel is demonstrálta azt, milyen kevés pénzből díszítheti fel a közönség lakásának ablakait, balkon­ját a legízlésesebb módon. Praktikus újítás, mely egyúttal nagy megtakarítást is jelent, de le­hetővé teszi az otthoni kényelmes fürdést ott is, ahol gázvezeték nincs, az az új budai találmány, mely „Tö- reky” spirálcsöves fürdőkályha cí­men a közelmúltban került forga­lomba. Begyújtás után azonnal ad melegvizet, de 10—15 perc alatt for­rót is és amellett 75 százalékos meg­takarítást jelent, mert 2—3 kgr. fá­val fürdőt forral alig 10—12 fillér költséggel. Fűthető a lakás is, mert a melegvíz-fűtésnél pompásan bevált, de hozzákapcsolható a fürdőn kívül a konyha, mosdó, bidet és illemhely. Gyártja: Maurer Sándor-cég, I., At­tila-u. 31. Telefon: 505—15. Autójavítóüzem is van már Budán, elsőrendű autószakemberek vezetése alatt és speciálisan csak ezzel foglal­kozik. PRIMUS címen, I., Attila- körút 14—16/szám alatt és szolgálja a budai autótulajdonosok kényelmét. MEGTALÁLTAM ! 11 KELLEMES, JÓ, MINT REGEN sípos HALÁSZÉÉRT! BUDÁN, A VILLAMOS MEGÁLLÓNÁL, LAJOS-UTCA 46 ______ ___________________________ __________________________________EZELŐTT KŐBÁNYÁN IP flROSÉRDEKEK Szervezkedik a budai iparosság Vállalkozók sérelmei Sorsa intézését a budai iparos­ság önmaga veszi kezébe, hogy gazdasági súlya, társadalmi hely­zete és a budai iparos-hagyomá­nyokhoz méltóan jusson képvise­lethez úgy a városházán, mint a képviselőházban. Az I. kér. Ipa­roskor elnöksége megindította a rendszeres szervezést és e célból új otthont is kap az Iparoskor, mert e nagyarányú munkához mai helyisége szűknek bizonyult. Ez a szervezkedés a választáson kívül felöleli az iparosság gazda­sági szervezkedését is, ahol újab­ban ismét sérelmek érik, elsősor­ban a városházán, a közmunkák kiadásánál. A forradalmak után, amikor a keresztény irányzat vette át a vá­rosházán a vezető szerepet, azt i hirdették, hogy kidobták a város­házáról a benfentes vállalkozók Íróasztalát, — ami az összes iparosok és vállalkozók körében (nem a benfentesek között) nagy megnyugvást keltett. A közmun­kák kiadását egy választott szakbizottságra bízták, mely a be­érkezett ajánlatok költségvetését felülbírálta, de egyúttal a pályázó megbízhatóságát és anyagi viszo­nyait- is megvizsgálta és olymó­don osztotta ki a munkát, hogy az a legmegbízhatóbb vállalkozók ke­zébe jusson. A munkaelosztás e rendszerébe nagyrészben bele is nyugodtak a vállalkozók. Hibák itt is történtek, de a protekciónak mégsem volt olyan tág tere, és a legtöbb esetben igazságos volt a határozat. Legújabban azonban ismét kezd visszaállani a régi rend úgy, — hogy sem az ajánlatok felbontá­sánál, sem azok elbírálásánál a vá­lasztott szakbizottság nem műkö­dik közre és tisztán a referensre van bízva, hogy kit javasol, kinek adandó ki a munka. A szakrefe­rens nem tehet mást, minthogy a legolcsóbb ajánlattevőt javasolja. Ezeknél a legolcsóbb ajánlatok­nál a legtöbb esetben kiderül, hogy az ajánlati összeg oly ala­csony, hogy legfeljebb csak az anyagot, vagy a munkadíjakat lehet belőle fedezni. A munkanélkül álló, sokszor kényszerhelyzetben lévő vállal­kozó, hogy pillanatnyilag segítsen magán, elkészíti a munkát, de abban nincs köszönet. Mert vagy adósságot csinál, vagy silány mun­kát szállít, — ahogy arra már szá­mos esetben rámutattak egyes vá­rosatyák. Kinek állhat az érdekében, hogy a vállalkozó tönkremenjen, vagy hogy silány munkát szállítson? Komoly cégek, amelyek szakkép­zett munkásokkal dolgoznak, nem tudnak versenyezni azzal a városi rendszerrel, mely legújabban a sokkal olcsóbb, de nem szakképzett munkaerőket állítja munkába. Csak a munkanélküliek száma szaporodik ezzel. És az általános elkeseredés, mely ezeken az iparos összejöve­teleken önkéntelenül kiforr az emberekből — nem kímél semmit és senkit. Ott is támad, ott is gán­csol, ott is igazságtalanságot lát, ahol valószínűleg nincsen. A ki­mondott szó az elkeseredett lel­kekben visszhangra talál és éppen ezért célszerű volna, minden olyan építkezésnél széleskörű nyilvános vizsgálatot elrendelni, amelyek­ről gyakran esik szó, mint például az albertfalvai. Ezt kellene nyil­vánosan átvizsgálni s a kedélyek megnyugtatására a nyilvánosság elé vinni az igazságot. Ott bizo­nyára nincs takargatni való! Sok fölösleges és alaptalan szó­beszédnek vennék ezzel elejét. Vannak népjóléti hatóságok, amelyek gyorsan igyekeztek mun­ka almakat teremteni és így gyak­ran diktatórikusán voltak kény­telenek eljárni, amit szintén félrértett az érdekelt iparosság. Sőt akadtak, akik ezt a félreértést igyekeztek fokozni. Ez kívánatossá tenné, ha ezeket az építkezéseket néhány évre visszamenőleg szin­tén megvizsgálnák s az eredményt nyilvánosságra hozva, békét vin­nének a felzaklatott telkekbe, el­oszlatnák a tévhiteket és bebizo­nyítanák, hogy éppen az iparos­ság érdekében mellőztek bizonyos formaságokat, amit a felelőtlen elemek igyekeznek kihasználni. A városházán pedig sürgősen vissza kell állítani a választott szakbizottság intézkedési jogát, a legteljesebb felelősséggel! E kárt okozó, rossz politikának végét kell vetni. Dubonai Pál. A budai vendéglősipart kínosan érintő támadást intézett az egyik napilap a tárcarovatában és ez rendkívüli elkeseredést váltott ki a vendéglősök között, akik e hó 12-én tartott népes gyűlésükön el­határozták, hogy megtámadott hír­nevük és ezzel hitelük megvédése érdekében a bírósághoz fordulnak. Negyvenkét aláírással ellátott meghatalmazást adtak át az I. kér. Iparoskor ügyészének, dr. Frank V. Géza ügyvédnek, hogy hitel­rontás címen indítsa meg a törvé­nyes eljárást. — Ez alkalommal fölmerült a terv, hogy a budai vendéglősök az I. kér. Iparoskor kebelében külön ügyosztályt szer­veznek érdekeik célszerűbb és gyorsabb megvédésére. István, szobafestő és má­zoló mester, I. leer., Attila- Icörút 2. Telefón: 573—55. A kelenföld lágymányosi iparos­ság újból szervezkedik és régi ipa­roskörét óhajtja az iparosélet köz­pontjává, az iparosérdekek védővá­rává kiépíteni, kezetfogva a Kriszti­nában már erősen szervezkedő és a Vízivárosban •—■ régi szervezetét mind szélesebb körben kiépítő — iparos­sággal. mos, fest, tisztit saját üzemeiben Telefón: A. 504—93 Külön vidéki oszt. Megtisztelő ünneplésben részesítette az aranylakodalmát ült tagját Skul- téty Ferenc kárpitost ez alkalomból a II. kér. Iparoskor. Az augusztus 3-án d. u. a Szent Anna templomban tartott aranylakodalom után, amikor dr. Hévey István lipótmezei plébános áldotta meg az öreg házaspárt és a Munkás Dalárda énekelt, — az Iparos­kor nagy termében ünnepi vacsorát rendeztek a jubüáns részére. Váli Gábor az Iparoskor ügyvezető elnöke, meleg szavakkal üdvözölte a jubilánst, közölte vele, hogy a kör alapító- tagjává választotta és egyben átnyúj­totta az alapító tagságról szóló dísz­oklevelet. Slcultéty Ferenc meghatott szavakkal mondott köszönetét. Fel­olvasták dr. József Ferenc főherceg táviratát : — „Aranylakodalmukhoz minden jót kívánok. Isten áldja meg önöket. Dr. József Ferenc fhg., a kath. legényegylet fővédnöke.” Kedvesen köszöntötte Skultétyt versben az unokája és sorra üdvözölték : a „Buda­pesti Kárpitosmesterek Egyesülete” nevében Bartha Arthur társelnök, a „Budai Katholikus Legényegylet” nevében Tóth József ügyvezető elnök és a „Vitézi Rend Budai Csoportja” nevében vitéz Szombathelyi Károly. De ünnepelte őt a Kath. Legényegylet és nehány asztaltársaság is. MENCZER „TROMBITÁS“ VENDÉGLŐ Busdáre, 81., Retek-uSca 12 Rossz idő esetén NAGY TERMEK Naponta változatos étes különlegességek Cigányzene! Polgári árak! 20 szobás penzió BALATON LELLÉN Cím megtudható avendéglöbon GUTTENBERGER tulajdonos. ^DROHÁSZKA 9 szőnyegkereskedö HEM5S3I., KRISZTIN A-KÖ RÚT 32 TELEFON : AUTOMATA 502-16 Művészi szönyegjavítús és mosás Magánfelektől vásárolt valódi perzsaszőnye­gek jutányos árban. Gép- és futószőnyegek nagy raktára. Kedvező fizetési feltételek DÉLIVASOT RÁDIÓHÁZ I., KRISZIINA-KRT. 99, Tel.507-07 villanyfelszerelési cikkek, csillárok GRAMOFONOK, LEMEZEK részletre is Akkumulátor töltés és javítás BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, ÁNC ♦ FÜGGŐKERTJE — A LEGSZEBB TERRASZ Elsőrangú koncert- és tánczen#. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelés T: A. 51*8-84 Szőnyeg­javplás, mosás, vákuumozás vétel, eladás LENGYELNÉL, Attila-utca 12 AUTÓJAVÍTÓ ÜZEM FELELŐSSÉGGEL Szolid árak! PRIMUS I., ATTILA-KÖRŰT 14-16 Telcfonszám : Automata 571—15 Fleischer rezsö hentesáru-, kolbász- és szalámigyár egyetlen budai fiókja BUDÁN, II., SZÉNA-TÉR 1 AZ ALFÖLDI-FÉLE ÜZLET HELYÉN.------ - Elsőrendű sertéshúsok, kol­ro ujM. bászáruk és téli szalámi JGOLCSÓBB CIPŐK! NŐI................F 14.50 FÉ RFI . . . r 18.50 „RECORD“ I., Mészáros-utca 6 KERTHELYISÉG BUDÁN HÍRES ÓBUDAI HÁZI KOSZT PÁRATLAN HÁZI SÜTEMÉNY S AJ ÁT TERME SÜ KITŰNŐ BOR BENT A VÁROSBAN ÉS MÉGIS LEVEGŐS SZŐLŐSKERT ALJÁN: PFE1FFER-KERT III. KÉR., BÉCSI-ÚT 34 SZÉPVÖLGY-UTCA SAROK KÉNYELMES VILLAMOSKÖZLEKEDÉS: 5, 7, 9, 51, 72, 73 sz. VILLAMOSOKKAL ÚJLAKI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom