Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-08-03 / 1004. szám

Budapest, 1930 augusztus 3. Budai Napló QfancrlSgtf) veszet magyar magtenyésztesi r. t. BUDAPEST— MONOR Monori magk#ro*kodóse: Budapest, IV.f Kossuth La|o*-u. 3. Telefon: Aut. 868-60 Tavaszi képes főárjegyzék és nagybani árajánlat Ingyen és bérmenlve BflCFŰRDŐ GYÓGYFÜRDŐ, BUDAPEST Erősen radioaktív, természetes 42'4 Cu földes-meszes hőforrásokkal. Két női- és egy úri-gőzfiirdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Személyi hírek IIENNYEY VILMOS dr. ny. ál­lamtitkár e hó 27-én négyheti kúrára Igels magaslati gyógyhelyre utazott. KOZMA JENŐ dr. országgyűlési j képviselő', a Községi Polgári Párt el- ' nőké, néhány hétre a Dánia partja mentén az Északi-tengerben fekvő I Sylt szigetére utazott pihenés és üdü­lés céljából. POMPÉRY ELEMÉR ny.^ min. tan. lemondott a Gellért-fürdő most megalakult igazgatóságának tagságá­ról. ;jl Dr. HASPEL LUCY budai orvos, Haspelné Bálázsy Lujza írónő leá­nya, szabadságát Svájcban tölti. GULDEN RICHARD gazdasági főtanácsos Badgasteinban nyaral. Újlaki MULLER PÁL a Nagy- bátony-Ujlaki Egyesült Iparművek helyettes vezérigazgatója három havi tanulmányútra Amerikába utazott. Magyarádi SEIDL JÓZSEFET, a leeresk. minisztérium osztálytanácso­sát, miniszteri tanácsossá nevezte ki a kormányzó. Magyarádi Seidl József régi budai család sarja. Édesatyja néhai, nagynevű Seidl Ambrus az OKH első alelnök-vezérigazgatója volt, az Országos Központi Hitel- szövetkezet egyik megalapítója. KULCSÁR RICHARD^ az Attila Könyvnyomda Rt. vezérigazgatója augusztus hó 2-án négy hétre terjedő ; tanulmányútra megy Párizsba. THOMA JÓZSEF a Zeneművé­szeti Főiskola kiváló tanára Balaton- . Világoson tölti a nyarat családjával. Orvosi hír. Dr. Dobáh Ferenc, a Budai Társaskör orvosa és a Magán- alkalmazottak Bizt. Intézetének osz­tályvezető h. orvosa, szabadságáról visszatért és rendelését újból meg­kezdte Sehwartzer F.-u. 4. szám alatt, d. u. 3—5 óráig. I jÉf PALACK-TEÍg A budai céhemlékek gyűjtésének jelentős gazdagodását jelenti az a “ céhláda, melyet Beniczky Géza cs. és kir. kamarás, Zsámboki nagybirtokos Bevilaqua-Borsody Béla dr. lapunk belső munkatársa útján a Székesfő­városi Múzeumnak ajándékozott. A pátriárkálisan nagystílusú műgyűjtő kastélya a családi eredetű és vásárolt műtárgyak tárosháza. A céhláda 1688. évvel szignált asztalosi mívesremek, kerételt betétekben a szíj jártó céhhel kapcsolatos szentek jelenetes ábrá­zolásával. Szent Péter mint kulcsos liálászmester, a pallosos Szent Pál mint lovaskatona, a köpönyegét el­osztó Pannóniái Szent Márton mint lovaskatona, a tüzes szekeren égbe- ragadtatott Illés Próféta mint kocsi­hajtó, a kantáros, nyerges szamáron Jeruzsálembe bevonuló Jézus és a Madonnát a Gyermekkel kantáros nyerges szamáron menekítő ácsmester, Szent József végül a sárkánytipró lovas vitéz: Szent György. A láda tetejének belső oldalán négy szíjjártó­mester neve: Hoffmann György, Gepleiss Anderás, Welsch Anderás és Leipold ITannesz. Ezek bizonyára a láda származási helyének pontos meghatározásához fognak vezetni; a remek darab ugyanis az ajándékozó közlése szerint vagy a budai vagy a pesti céhé volt. — A nemes múzeum­barát fiával történt az a sokak előtt még emlékezetes eset e század első éveiben, amelynek a boldog fiatal nászutas fiatal feleségével együtt tra­gikus áldozata lett: —•. az Indiából a Veres tengeren hajón Fiume felé hazatartó házaspár éppen a Port-Said kikötőjében folyó szénrakodást nézte, amikor a szenes hajó nekiment hajó­juknak és a rázkódástól a hajó ala­csony korlátja mellett álló fiatal pár a tengerbe zuhant. A két hajó rémült népének szcmeláttára mindketten a kikötőben nyüzsgő cápák martalékává lettek. Adomány Lojzi Bácsi síremlékére. A felejthetetlen Lojzi Bácsi — Baum­gartner Alajos professzor — sírem­lékének költségeire a Budai Napló­hoz húsz pengőt küldött be M. Varga Rózsi úrasszony, a megboldogult szin­tén már elköltözött néhai tanártársá­nak, Varga Ottónak, a historikusnak leánya. A gyöngéden emlékező höl­gynek gyermekkorában a megboldo­gult Lojzi Bácsi volt a zenei mentora. A kis Rózsi a Budai Zeneakadémián volt zongoraszakos növendéke Cser­mányi Máriának és Juhász Aladár­nak, Liszt Ferenc tanítványának, akik ugyancsak Lojzi Bácsi zene­kedvelő kamarazenetársaságának vol­tak kiváló tagjai. A kis Rózsinak Lojzi Bácsi vett egy zongorát. Ez az adomány is a budai szeretet egy ked­ves későnyári virága, melyet bizo­nyára még sok-sok ilyen budai virág fog követni. Az így nyilvánosan nyugtatott összeget a Baumgartner Alajos Emlékbizottságnak (az Attila- uccai Werbőczy István reálgimnázium igazgatósága) küldöttük be. Minden­kit kérünk, hogy a fenti példát kövesse és bármilyen összeggel járul­jon hozzá Lojzi bácsi síremlékéhez. Béla diák. ÚRI SZABÓ, kiváló szabásai GLASZ Péter, I., Maros-utca 1L Aranylakodalom. Skultéty Ferenc és nejo szül. Sipos Mária tisztelettel tudatják, hogy augusztus 3-án dél­után fél 6 órakor tartják aranylako- dalmukat a vízivárosi Szent Anna templomban. Skultéty Ferenc régi, becsült pol- gúra Budának. Győrött született 1856-ban és ott tanulta ki a kárpitos­mesterséget. Már 17 éves korában fel­szabadult és bejárta a régi Mon­archiát. Dolgozott Bécsben, Grác- ban és végül hazatérve 1880-ban meg­nősült. Tudásának nem volt elég tere vidéken, pedig Győrött is megbecsül­ték és mint tűzoltótiszt szerzett érde­meket. 1891-ben Budapestre költözött családostól, hogy gyermekeit jobban nevelhesse. Az Isten megáldotta, mert húsz év alatt 15 gyermeke született, de^ csak négyet tudott felnevelni. Kálmán fia. Kozma Jenő dr-ral együtt katonáskodott mint önkéntes. Fiai a középiskolák elvégzése után leszolgálták katonaéveiket és mind­hárman vitézül harcoltak a világhá­borúban. Az égjük fia mint főhad­nagy hősi halált halt. Egyetlen leánya nála él mint B-listás tiszt­viselőnő, aki nem tud újból elhelyez­kedni. Skultéty Ferenc választmánjü tagja a Budai Kát. Körnek, megala­pítása óta számottevő tagja a II. kér. Iparoskörnek és tíz éven át töltötte be a gazda tisztségét. Az iparoskor nagyobbszabású ünnepet rendez ez alkalomból régi, köztiszteletben és közszeretetben álló tagja számára. Jogászvacsora volt Budán július hó 31-én este a Pasaréti.-úton lévő Bruckbauer-féle vendéglőben, amelyet Bárezy Boldizsár dr. ügyvéd rende­zette a „Budai bírák, közjegyzők és ügyvédek Társasága” megbízásából, amelyen mintegy harmincán jelentek meg, köztük Berinkey Dénes dr. volt miniszter, továbbá Pajor Rezső dr. a Budai Ügyvédek Egyesületé-nek társ­elnöke, Zboray Gjula dr. a Budai Jo­gászok Segélyegyletének ügyvezető el­nöke és a budai, ügyvédi kar ismert tagjai közül: — ifj. Matolcsy Kál­mán, Szitái* Endre, Bárezy Boldizsár, Nádas Béla, Zubovich Artúr, Keresz­tes Ernő, Héczey Lajos, Reiter Re­zső, Varga Kálmán, Keresztes Ede, Lugmayer József, Huszár György, Deutsch^ Jenő, Guttmann Zsigmond, Pajor Árpád, Wilhelm Jenő, Weisz Miklós, Bállá Béla, Ernyei Pál, Renk Félix, Galla László, Berényi Sándor, vitéz Demeter Lénárd, Pana István, Pénzes Mihály, Preisinger György, Géber Mihály, Viraág Béla, Ezeknek a tarsasvacsoráknak célja, hogy a Budán lakó bírák, közjegyzők és ügy­védek között a személyes barátságot és együttérzést szolgálják, amit ez a vacsora is kedvesen igazolt. Viszonozta a meghívást a II. kér. Iparoskor, melynek tagjai gyakori, vendégek a Pénteki Borgazda Tár­saság estéin és nagy borestét rendez­tek a Budagyöngye helyiségében jú­lius 18-án, ahol Váli Gábor üdvözölte a vendégeket és a Péntekieket, akik­nek nevében Zboray Gyula dr. szó­lalt fel és a szomszédos kerületeket képviselő vendégeket köszöntötte, amit viszont Hubert Vilmos, az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre ügyvezető elnöke köszönt meg, aki Ravasz László elnökkel jelent meg és éltette ^Ivozma Jenőt. Lendl Adolf dr. elnök érdekes előadása után felszólal­tak még Pásztélyi Vilmos és Gergely Péter. ; Nézze meg Buda gyönyörű környékét, amit olcsón megtehet, ha igénybe veszi a HJA kedvez­ményes jegy füzet ét, ahol 10 kü­lönféle kirándulásra talál 10 je­gyet és az ára összesen 6 pengő. Részletes felvilágosítással szolgál a HÉV irodája: V., Visegrádi- utca 6. Nagy a sár a Boldizsár-úton és környékén esős időben, amit fokoz a rengeteg talajvíz, mely elönti a pin­céket és rongálja a házak alapját. E városrész lakói kétségbeesetten kér­nek segítséget, amit megadna nekik a város, ha a szükséges csatornát megépítené. Előkelő cukrászszalőn. Terrasz Cs kert. I., Krisztina körút 75. sz. Az úri autóvezetők száma folyton szaporodik már nálunk is, ahol az amerikai rendszer hódít teret, hogy mindenki vezesse a saját kocsiját. Ez nagy megtakarítással jár és tisz­tán benzinkérdéssé teszi az egész autókérdóst. Nagyon elfoglalt egyé­nek, elsősorban építészek és vállalko­zók ma már kénytelenek autót hasz­nálni s ilyen úrkoesivezetők kiképzé­sére alakult most Budán egy autó­szakiskola. A Statisztikai Hivatal mellett az új Mailáth-paloták egyiké­ben (II. Keleti Károly-u. 15/a.) nyi­tották meg azt FORUM autószakiskola címen Pavláth Jenő oki. autó- és gé­pészmérnök MÁV felügyelő és Kep- pinger Károly old. autó- és gépész- méirnök. Becsületes munkával és szak­tudással gyarapítják a nemzeti va­gyont és vezetik úgy teoretikus, mint gyakorlati alapon az autóvezetés tu­dományába azokat, akiket erre kény­szerít az élet. Aki, ma kénytelen autót venni és azt sajátmaga akarja ve­zetni, az ne sajnálja a fáradságot és keresse fel ezt a két amerikai stílú magyar urat. Ott kap tanácsot, szak- véleményt, oktatást szerény díjazá­sért. Egyetemi hallgatók tisztviselők kedvezményben részesülnek. Az autóé a jövő, viszont a jövő emberé az autó! „Kis Pont“ a Balaton partján, a Balaton-Szabadi fürdő egyik legbájo- sabb nyaralója. A ház asszonyának és a gazdának, Hank József bánya- tanácsosnak lelkg és szíve sugárzik vissza minddé" gondosan ápolt kis virágról. A „Kis Pont” a prototípusa •a magyar akarásnak, a magyar szel­lemnek. Van ott kultúra, rádió, ön­működő vízmű, gáz világításra és főzésre stb. De legfőképpen olyan igaz magyar vendégszeretet, aminőt a „Kis Pont” gondos gazdái njog­tanai?. A rózsadombi Gül Baba gyógy­szertár II., Zárda-utca 34 alatti he­lyiségéből „Statisztika gyógyszertár” néven a Margit-körút és Erőd-utca sarkán, a Simonyi Semadam-házban lévő új heljúségébe költözött. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Lóakasztás. A pogány magyarok fehér ló áldozataira emlékeztetnek a rendőrhatósági segédlettel lefolyó ló- akasztások, amelyek most az egyes út- és házépítkezéseknél történnek. Az építkezéseknél — különösen ahol már mélyre ástak és így a talaj na­gyon meredek — a törmeléket és a kiásott földet kordákon szállítják el. A rendőrség megbünteti a kocsisokat, ha a második és harmadik ló nincs az előtte lévő kordéhoz kötve. E rendelet végrehajtását a legtöbb he­lyen külön e célra kiállított rendőr­poszt ellenőrzi. A rendelet gyakorlati végrehajtása úgy történik, hogy a kocsis hurkot köt a ló nyakára és ezt odaerősíti az előtte lévő kordéhoz. Ha az első ló megindul, a hurok auto­matikusan elkezdi fojtogatni a máso­dik és harmadik lovat, viszont ha az első ló gödörbe jut, vagy megáll, ak­kor meg a második és harmadik ló nem bírván abban a pillanatban meg­állni, nekimegy az előtte álló kordé­nak, miközben vagy a sziigyéről vagy a térdéről a bőrt leüti, gyak­ran „nyolc napon túl gyógyuló sérü­léseket” szerezve. Nem hisszük, hogy a rendőrségnek e „kötözködési” rende­lettel az lett volna a célja, hogy a húsdrágaságot letörje — azáltal, hogy a piacra egyszerre sok lóhúst juttat — azt sem tételezzük fel, hogy az „egynemű’ budapesti forgalmat akarja így megoldani, — tudniillik azáltal, hogy a lovakat felakasztatja és így csak autóközlekedés marad Budapesten — azért kérünk a lovak­kal szemben egy kis Zócamói szelle­met és ezentúl írják fel és büntessék meg azt a kocsist, aki a lovát meg­kötni merészeli. Kóla Pál. A Dunapart — a büszkeségünk, de sem a budai, sem a pesti oldal ki­építésében nincs különös invenció — ahogy azt dr. Jeszenszky Sándor megállapítja. Ügy oldották meg a partok építését, mint ahogy száz és száz más helyen is látni, ahol szin­tén part és kikötő van. De a rendkí­vüli helyzet, melyet a Duna folyó nagysága és páratlan panorámája nyújt, nem mozgatta meg a fantáziá­kat. József nádor terve, hogy a vá­ros csak a Mária Valéria-utcáig épüljön s azontúl a partig fákkal beültetett sétány létesüljön, — sze­rinte — nem lett volna szerencsés és éppen ezért nem kell sajnálni annak elmaradását, mint ahogy sokan te­szik. A parti kép mindenesetre vesz­tett volna, ha a házak nem érnek közvetlenül a vízig. Az a zárt egység, mely a két part beépítésével és a hi­dakkal létrejött, nem volna annyira érezhető. A lombok által takart palo­ták kevésbé hatnának Buda felől és ezt a széles promenádot nehezebb lenne nyüzsgő élettel megtölteni. Az esztendő felerészben a mi klímánk­ban a lombtalan fák képét adja s nem volna szép, sőt elhagyott lenne a sé­tány, mivel télen parkjainkból elvo­nul az élet. A víztükör megsokszo­rozza az élet csillogását, míg ha itt csak zöld lombok állanának közel a vízhez, nem kapnánk esténkint olyan tündéri képet, mint most. A Duna éppen elég széles, az egyetlen vonal a nagy városban, amelyet nem kell szélesíteni. Vannak helyzetek, ahol épp a lezártság, szinte a szűk méret a legtöbbet mondó. A newyorki Brod- way csak 22 méter széles és ez a kes- kenység már jelzi, hogy itt minden négyzetméternek nagy értéke van, de annak a kereskedelemnek az óriási jelentőségét is, amely ebbe a szűk útba koncentrálódott. Hasonló effek­tusra van szükség a Dunaparton is. Az előtérben lévő rakodópartot nem szabad a várostól elszakítani, itt nem a tágasság, hanem a hely kihasznált­sága mutatja az élet erejét, a forga­lom nagyságát. Nagy hiánya a part­nak a középületek hiánya. Középüle­tekkel kellett volna tagolni ezt a ha­talmas épületsort. Annyi díszes köz­épületünk van eldugva, bátran juttat­hattak volna ide egy párat. Középüle­teink gyakori rossz elhelyezésének oka az, hogy divatba jött azokat a főváros által adott ingyen telkekre építeni. Az építési költség rendsze­rint kis hányadáért elesnek így a leg­jobb elhelyezési lehetőségek, miután a főváros a tulajdonában lévő drága A krisztinavárosi társasélet egyik központja, a Philadelpliia-kávéliáz, erősen készülődik az őszi szezonra. Most foljmak a bővítési munkálatok s ezzel kapcsolatban újból felvetődik egy fiatal, nagyon tehetséges budai iparművész neve: Erhardt Ernő mindössze harminckét éves és már is beérkezett. A legelőkelőbb körök hal­mozzák el megrendeléseikkel a fiatal művészt, aki különösen az interiőrök tervezése terén alkotott sok szépet és maradandót. Munkáinál felhasználta mindazokat a tapasztalatokat, me­lyeket hosszú tanulmánjútjain szer­zett végig egész Európán, mindig és mindenütt a legelőkelőbb építészek mellett dolgozva. Született budai, aki ezt büszkén vallja, bár a körülmé­nyek arra kényszerítették, hogy iro­dáját és lakását Pesten rendezze be. Ez a lakás is a saját teivei. alapján készült és a legnagyobb állami kitün­tetésben részesült; akik látták, elra­gadtatással nyilatkoznak róla. Hasonló művészi elképzelés jellemzi minden más munkáját is. Legszebb művei közé tartozik a két Putsay-cukrászda, Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmoimmentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KíTÜNÚKÖZLEKEDÉS telkeket nem szívesen ajándékozza el, hanem a silányabbj át. Hitelrontás. Nem. jó vért szült Budán a vendéglősök és kávé­sok körében az egyik ismert keresztény irányzatú napilap tár­cája, mely kíméletlen támadást intézett Buda egyik specialitása, a budai •— úgynevezett kisven­déglők ellen, szembeállítva a nagyvendéglősöket a kisvendéglő- sökkel ridegen megvádolva az utóbbiakat, hogy a boruk hitvány, az ételük pedig rontja a gyomrot. Ez a támadás nagy ellenszenvet váltott ki és több vendéglős már lemondott a lapról. Keresve o tá­madás okát, legendák keltek erről szárnyra, de különös feltűnést keltett az a magyarázat, amit a „Márványmenyasszony“ tulajdo­nosa mondott el. A létérdekükben megtámadott vendéglősök és ezzel kapcsolatosan a kávésok is hitel­rontás esetét látják ebben és az egyik ismertnevű budai ügyvéd állítólag már vállalta a sértettek képviseletében a törvényes lépé­sek megtételét. Vlm László, a „Szent István“ vendéglő tulajdo­nosa megkereste az ismertnevű budai vendéglősöket és e hó 5-én délután 4 órakor a Márványrneny- asszony nagytermében (Márvány­utca 6) nagyarányú értekezletet hívnak össze, hogy egyöntetű el­járással védjék meg érdekeiket és lehetetlenné tegyék a jövőben az ilyen meg nem érdemelt támadást. A mozgalom élén állanak: Ulm László (Szent István-étterem), Szabó Sámuel (Philadelphia-kávé- ház), Kodra és Strassenreiter (Zöldfa), Boros Gyula (Márvány­menyasszony) , Sümeghy Károly (Régi nyár), Pados József (Po­zsony), Tóry György (Zöld hor­dó), özv. Peszneckér Káróljnié (Vörös béka), Berczelly Magda (Fehér holló), továbbá Adler Mór, Herzog József, Ádám István, Jurák Mihály, Neumeister János, Hajas József, Czermann Ferenc, Leikam György, Bárezy Mihály, Horváth Ferenc, Avar László is- mertnevü vendéglősök. a Statisztika-gyógyszertár belsó be­rendezése, valamint Tabakovits Dusán a Nemzeti Bank igazgatója érmelléki- úti és Hesser Andomé tigrisutcai villájának interior je, melyek mind a legtisztább klasszicizmusról tesznek tanúságot. Máté Istvánt ünnepelte az I. ke­rületi iparosság e hó 26-án este a most megnyílt „Szent Imre Kerl”- ben, amelyet tulajdonképpen Ulm László uzsonnázó-heljmek rendezett be szép helyen, gyönyörű kilátással a Sashegy alján. Mintegy száz is­mert iparos és családja jelent meg és úgy az elnök, mint mások méltat­ták Máté működését, mint bizott­sági tagét és éltették őt és családját. tr m E N E T Névtelen. A kérdések érdekesek, ki is szedettük, mint a Zöldmái jaj­szavát, de addig nem közöljük, amíg a szerkesztővel szemben inkognitoj át fel nem fedi. Mi nem adjuk ki a ne­vét, de tudnunk kell, hogy ki a levél­író. I. L. Szíves soraidra a jövő szám­ban válaszolok. Szívesség? — ezt a szót kénytelenek vagyunk lassan tö­rölni szótárunkból, mert túlságosan sokan óhajtják igénybe venni, most, amikor a közeledő választásnak híre ment. Azért válaszolok nyilvánosan, hogy több emlier értsen belőle. A lap- vállalat semmiféle szívességet nem ta­pasztal sehol. ME GTALÁLTAM !!! KELLEMES, JÓ, MINT RÉGEN SIPO a II Ag.ASZBCSR.TI BUDÁN, A VILLAMOS MEGÁLLÓNÁL, LAJOS-UTCA 46 Tar7T5T Amm IhiWMaufi hűsítő cukorkák kitűnőek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom