Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-08-03 / 1004. szám
XXVII. évfolyam. 1004. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1950 augusztus 3. Gül Baba emléke, min! az idegenforgalom hatalmas rúgója — Repold Károly városatya Budáért — Kétszázötvenmillió mohamedán vallású, turáni származású, tehát rokon népnek nyugat felé legszélső stációja Buda, ahol egyik legnagyobb szentje’ Gül Baba élt és ahol el is temették és akinek a koporsóját, temetése alkalmával személyesen segített vinni a nagy Snleimán szultán. Gül Baba nevét egész keleten ismeri a mohamedánság, Kon- stantinápolytól Ceylon szigetéig és föl a Gobbi sivatagig és fűzi így gondolatvilágát a magyar Budához. Kellene, hogy ez legyen a magyar idegenforgalom védőszentje. Mert hamarább tudunk Budapestre hozni egymillió idegent ezen a címen keletről, mint bármily hangzatos reklám révén ezer embert nyugatról. A keletről jött ember föltétlenül megelégedetten távozik innen, ahol fejlett kultúrát talál, mely az ő nagy halottját környezi és szeretettel emlékezik meg arról a nemzetről, amely tisztelettel övezi az ő szentjét és azonfelül turáni nép, — testvére, amelynek világhírű fürdőit ő építette — a török. Giil Baba emlékének megóvása érdekében sok mozgalom indult volt az utolsó félszáz esztendő alatt; de a leghathatósabb volt Repold Károly, a szkfv. törvényhatóságának tagja által a múlt esztendőben megindított mozgalom, mely a székesfőváros közgyűlésén indult útjára és a közgyűlés határozata révén kötelezi a tanácsot is. A Budai Napló örömmel üdvözölte akkor ezt a kezdeményezést, mely mintegy fedezte a Hollós Mátyás Társaságnak azt a tervét, melyet Kemál pasa kormányzónak is megküldött, hogy a velünk oly közel rokonságban álló törökségnek lehetővé tegyük a Budapesten való tartózkodást úgy vallási, mint étkezési ritusára való tekintettel. A Hollós Mátyás Társaság akkoriban azt kérte a török kormányzótól, hogy a Margithíd tengelyében a Rózsadombra vezető szerpentin út kiklopsz fala fölé emeljen mecsetet, Gül Baba sírjának közvetlen szomszédságában. A városnak pedig kötelessége volna kizárólagos koncesz- sziót adni valamely konstantinápolyi szállodásnak, hogy ezek közelében, a mohamedán vallású idegenek számára szállodát építhessen, amely minden tekintetben megfelelne a muzulmán kívánságoknak. Mohamedán zarándokhellyé tennék ezzel Budát. Nagyobbat lendítenénk ezzel Buda idegenforgalmát, mint az összes nyugaton elhelyezett hirdetésekkel. A Budapesten élő törökök számára kiküldött egyházi hatóság Abdul Latif vezetése alatt és a török követséggel kapcsolatosan minden alkalmat felhasznál, hogy Gül Baba révén mélyítse a két nemzet barátságát. Abdul Latif összegyűjtött erre vonatkozólag minden adatot és csak az örökké nyugat felé kacsintgató idegenforgalmi vezérek nem akarták megérteni ennek rendkívüli fontosságát. A turáni gondolatnak keletet járó hívei: — Zaj ti Ferenc, aki tanulmányozta India mohamedánjainak lelkivilágát és — Medriczky Andor dr., aki éveken át élt legutóbb Konstantinápolyban és Ankarában, most egyesíteni igyekeznek a Gül Baba emlékét megóvó, felmagasztalni törekvő mozgalmakat és egy táborba igyekeznek gyűjteni ennek az eszmének különféle utakon járó híveit. A Hollós Mátyás Társaság égisze alatt vélték legjobban megoldhatónak ezt a budai kérdést és július hó 24-én este látta vendégül az előkészítő bizottság tagjait ez a budai hagyományokat ápoló társaság. Megjelentek ott Bartha Albert v. miniszter, aki maga is több ízben járt Törökországban, Medgya- szay István, a nagynevű építőművész, akinek tudását még Indiában is méltányolják, Abdul Latif, a budai imám, Zajti Ferenc, indószittya történet kutatója, Bepold Károly biz. tag, Ajtay Jenő mi.n. tan., dr. Zakariás G. Sándor, dr. Medriczky Andor, dr. László Zoltán és Viraág Béla, a Hollós Mátyás Társaság alelnök-házna- , gya, aki üdvözletében örömét fejezte ' ki afelett, hogy az alakuló bizottság j a Hollós Mátyás Társaságot kereste | meg és annak kebeléből indul el útjára. Medriczky Andor dr. mint előadó ismertette az összejövetel célját, mely az elhanyagolt műemlék, Giil Baba sírjának ápolása és a török szentnek világhíréhez méltó kifejlesztése. Ismertette az ez irányban folyt eddigi mozgalmakat, méltatta Repold Károly indítványát a közgyűlésen, ismertette Zajti Ferenc működését és dr. László Zoltán, nagyszabású memorandumát, mely a síremlék körül mohamedán kultúrtelep létesítését sürgette és megköszönte Abdul Latif- nak azt a kifejtett fáradtságos munkát, melyet ennek a kérdésnek szentel. Végül indítványozta, hogy a megjelentek Giil Baba emlékének előkészítő bizottságává alakuljanak meg. Bepold Károly fejtette ki ezután a maga nézeteit. A forgalom kelet felé rajtunk megy át s ez alkalmas arra, hogy a mi idegenforgalmunkat fellendítse. Sajnálja, hogy a közgyűlésen tett indítványa alkalmával kevés adat állott rendelkezésére. A városházán kifejtett törekvéseiben önzetlenül segítette őt Joanovich Pál ny. államtitkár. Indítványával azt a célt óhajtotta szolgálni kötelességszerűen, hogy Budát ismét régi fényére emelje. ö véletlenül látta meg e kérdés nagyságát egy építkezése alkalmával, amikor a Török-utca 6. szám alatt kénytel en volt a Rózsadomb aljában ásatásokat végeztetni,. Itt váratlanul alagútra bukkant, ahol különféle régi pénzeket és edényeket talált, [ amiket beszolgáltatott az illetékes helyekre. Az alagút nincs feltárva, pedig erre szükség volna, mert minden jel arra vall, hogy ez az alagút nem egyszerű ember közönséges sírjához vezet és az a liite, hogy itt föltétlenül vezérember sírjára lelne a kutató és azt sem tartja kizárva,, hogy itt van eltemetve Árpád fejedelem. A társaság éljenzéssel fogadta azt a kijelentését, hogy mint közkatona legnagyobb készséggel áll rendelkezésre és boldog, hogy ezzel egy rögöt tehetett Gül Baba sírjára és meghódolhatott emlékezete előtt. Bartha Albert ny. miniszter elmondotta Kemál pasánál tett két látogatása történetét, aki rendkívül jóakarattal viseltetik a magyarok iránt, már annál az egy oknál fogva is, hogy a mai Törökországban minden európai nagyhatalomnak vannak rejtett politikai céljai, csak a testvér magyaroknak nincs. Sajnálja, hogy az a belső kapocs, mely régebben sok török ifjút hozott Magyarországra, hogy itt tanulmányait befejezze, meglazult és ma már csaknem teljesen megszűnt. A német nemzet ügyes fogásokkal Németország felé tudta irá- n30tani ezt az áramlást, pedig nagy hasznunkra volt, hogy az itt tanult török ifjak közül,; sokan vittek haza magyar asszonyt ? ezek között többen ma vezető állásban vannak Törökországban ... A nagy rokomzenwel fogadott fejtegetések után Medriczky Andor felolvasta Ab A 1 Latif tanulmányát Gül Babáról, melyhez az adatokat a nagy török utazó Cselebi könyve szolgáltatta neki. Ennek hatása alatt Repold Károly arra kérte az előkészítő bizottságot, hogy gyűjtse össze a Gül Babára vonatkozó összes adatokat, hogy a székesfőváros legközelebbi közgyűlésén kellően alátámaszthassa indítványát. Befejezésül Viraág Béla alelnök- háznagv köszönte meg a Hollós Mátyás Társaság nevében ennek az értékes anyagnak az ismertetését, ismertette a budai idegenforgalom kevés kilátással kecsegtető jövőjét, adatokkal bizonyítva, hogy ebben a fordított városban mindent elkövetnek arra nézve, hogy itt a sokat emlegetett fürdőügyet ne lehessen diadalra juttatni és rámutatott arra, hogy ezt az idegenforgalmat számunkra éppen Giil Babával kapcsolatosan a kelet és annak mohamedán vallású népe tudná szolgáltatni. Medriczky Andor indítványára az előkészítő' bizottság elhatározta, hogy augusztus hó 4-én, hétfőn este 7 órakor ismét találkozik a Császárfürdő zárt udvarán. óbudai fésűsök, halászok, kalaposok, cserzővargák, rézöntők, szappanosok, cserepezők, aranyművesek, magyar tímárok, kőművesek, csizmadiák, kordoványosok, lakatosok, kövezők és molnárok címerei is ékesíteni fogják. A felvonuláshoz a Hadtörténelmi Múzeum is ad kölcsön a kardos mészárosok és gombkötők számára 17. századi csákányokat, egy ágyúmodcllt a harangöntők és ágyúöntők számára. A felvonulás örvendetesen és előnyösen mellőzni fogja az ilyen hasonló dolgokat a múlt években sajnálatosan tapasztalt laikus gondolatot, mely ócskás kosztűmkölesönzők rossz kelléktáraiból kölcsönvett elszabott holmiba öltöztetett statisztákkal csúfolta meg a stílust, a magyar viselettörténetet és a magyar hagyományt: a menetben a céhek polgári mesterei, legényei és inasai maguk vesznek részt, csak zászlóik, ládáik és cégéreik a régiek, címereiket és zászlós kopjáikat szigorú. címertani elvek rostálják hagyományos pompává minden silány vásári üzleti gondolat kizárásával, mely az eddigi Szent István-napok kellemetlen utózön- géje volt, mint ahogy az „Isaszegi csata“ tavalyi szégyenletes komédiája is az volt. (B.B.B.) Szépül a Gellérthegy — Levél a szerkesztőhöz. —A „Budai Eiffel torony” nagyszerű és csábító címe alatt megjelent cikkemet olvasva — irulva-pirulva gondoltam arra az erélyes cáfolatra, amelyet utolérhetetlen szeretett fővárosunk a helyszínén alkotások alakjában produkált, oly tüneményes gyorsasággal, hogy míg a megírt cikkem napvilágot látott, máris sok-sok gán- csolnivaló pompás megoldást nyert. Ezt, úgy érzem, azonnal le kell szögeznem, mert szeretem az igazságosságot. De azért is, mert talán még a Budai Napló 27 éves, 1000. számban lezajlott hadakozásának ily gyors eredménye nem volt, mint ez, ami | viszont azt bizonyítja, hogy elég ha egy kis epés cikk az öreg szerkesztő asztalában várakozik ahhoz, hogy a benne foglaltak gyorsasággal teljesedjenek. (?) Hiába, mégis csak a Budai Napló Buda széppé tételének egyik legfőbb faktora. Szóval már rcktiiikálnom kell egyet-mást, ami azóta nagyszerűen elkészült, vagy készülőben van (sőt, mire ez a levél megjelenik, akkorára talán már az összes kifogások tárgy- talanokká válnak.) Rá kell mutatnom arra, hogy a Gellérthegy szabályozásának avatott- kezű atyamestere, Farkas Árpád műszaki főtanácsos, máris elkészítette a Bátthyány-kerttől a Somlói útra vezető esi; mély árok szabályozását, pompás lépcsőzetekkel, ami — ha annakidején majd jól világítják és rendőri őrszemmel ellátják — a hegynek egyik legszebb, egyszersmind legszükségesebb közlekedési új útvonala lészen. A történelmi hűség kedvéért azt is meg kell mondanom e rektifiká- ciómban, hogy azóta, dacára a nagyszerű és^ kidícsért farkaskutyámnak, bizony újból betörtek és kiraboltak, sőt azt sem hallgathatom el, (de csak suttogva, nehogy a rabló urak meghallják), hogy bizony azóta fentneve- zett jeles farkaskutyámat is ellopták altisztéit rabló urak, akik már oly bátrak e tájon, hogy a rendőrőrszemet itt a kapum előtt fényes nappal leütötték. Ezek tények, de nem kell felni, a Budai Napló majd megteszi e téren is a magáét és hisszük, hogy mire e sorok nyomtatásban szemeim elé kerülnek, a közbiztonság is nagyszerű lesz itt a szent begyen. Üdvözlettel Dr. Fábián Gáspár. Sok oxigént tartalmaz a Rudas- fiirdő Árpád-forrása, Ernszt Kálmán dr. főgeológus kimutatása szerint, ami ritka eset és gyógyhatás szempontjából különösen figyelemreméltó. A Földtani Társulat szakosztály-ülésén ezzel kapcsolatosan Vénái Aladár dr. műegyetemi tanár ismertette a Mátyáshegy és Táborhegy keleti lejtőjének talajviszonyait és vetített képekben m utatta be a szivárgó víz okozta súvadásokat és rogy ásókat, amelyek a tavaszi talajmozgást előidézték. Hivatalos rébusz. Örömmel üdvözlöm a Budai Naplót, hogy „Rejtvényeket” is közöl, engedje meg, hogy viszont arra kérjem a. szerkesztőséget, fejtse meg azt hogy mi az: — „három kereke van és kétkerekű Ugyanis a közlekedési rendeletben J azt olvasom, hogy: „ . . . ugyanez vonatkozik a kereskedők, árusok stb.-ik Mromkerekű biciklijére is.” Mivel bi annyit jelent tudtommal, mint kettő, azóta is töröm a fejemet, mi lehet az a „háromkerekű kétkerekű”. Megjegyzem, én a triciklire gyanakszom. Egy rejtvényfejtegető. Nagyszabású tervekkel átépíti a Beszkárt a Széli. Kálmán fér sínhálózatát Ide vezetik be a Fogaskerekűt Budai céhek a körmeneten. E sorok írója vetette fel az ötletet: Nem lehetne-e felújítani a néhai céhek részvételét az Űrnapja kör- menetén. Huszár Károlynak, Magyarország volt miniszterelnökének, a Szent Imre Év rendező főbizottsága elnökének kezdésére a gondolat az ezidei Szent Jobb körmenetén már megvalósul. Budai részről Kollár Gábor az egykori mészároscéhmesterek utóda és Tandary István budai mészárosmester buzgólkadnak a dolog sikerén. Utóbbi mint neves sportember, autóján több vidéki útra vitte a körmenettel kapcsolatos teendőkben Bevilaqua-Borsody Bélát, Sztrókay Kálmánt és Batt- vai Zsillé Kálmánt, a felvonulás tervezőit. A menetet a budai és A közúti közlekedés gócpontjára akarja tenni a villamos vasutak igazgatósága a régi hurokvágányt a Széli Kálmán-téren, ahová az elektrifikált fogaskerekű vasutat is lehozzák. Városszépítés szempontjából is nyerünk vele, mert a teret egyoldalúan elcsúfító, a Széli Kálmán-tér közepén fekvő kis park szélére épített várócsarnok és vendéglő eltűnik onnan, hogy helyet adjon a nagyarányú közlekedés lebonyolításának. A vendéglő megszűnését követpi fogja rövidesen az „IBUSZ”-nak és a trafiknak ugyancsak a várócsarnokban lévő helyiségének átvétele, sőt a Széli Kálmán-téren lévő cukorkaárusokat is kilakoltatják. A BBTE-vel is tárgyalások folynak, hogy adjon át a Széli Kálmán-téri frontján három méter széles sávot. Amennyiben ezek a tárgyalások sikerre vezetnek, a mostani járdát hátrább helyeznék a BBTE által nyert területre. A mostani járda helyén állanának a fogaskerekű vasút korlát- jai. A két belső vágányt, ahol jelenleg a 15, 33, 35, 51 és 71-es közlekedik, áttelepítik, úgyhogy ezek a járatok megkerülnék a teret. A várócsarnok mögött, a mostani kis park helyére helyezik el a 81 és 83-as járatok korlátjait, amely járatokra a felszállás a várócsarnokon keresztül történik. A trafik és az IBLTSZ helyére kerülnek a rendezők helyiségei. A jelenlegi három vágány helyére három hurokvágány kerül, amennyiben külön hurokvágányt kap a 81-es, a 83-as és külön hurokvágányt a fogaskerekű. Ha a megegyezés a BBTE-vel nem sikerül, a fogaskerekűnek a Széli Kálmán-térre való járatása egyelőre halasztást szenved. (K.P.)
