Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-06-25 / 1001. szám

' XXVII. évfolyam. 1001. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, iélévre^ J2 pengő. Egy szám 5(5 fillér. Szerkesztőóég és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. 1 eleíon : 502 96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1950 junius 25. Beköszöntő a második ezes'hes Ida : UJJ GYULA Nem évhez, csak újságszámhoz. Jelent mindössze egy negyedszáza­dot. Porszem a végtelenben. De ne­künk — egy emberöltő. Az első ezer „Budai Napló” krónikása volt Nagy- magyarország legszebb korának s mellette állott akkor is, amikor az a sír szélén vonaglott. Hősök korát je­gyezték fel lapjai, mintha Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király korában rótták volna betűit. Hősök kora volt ez is, akárcsak amazok. Mi­kor benne éltünk, még nem tudtuk. Ma tudjuk, mikor már nincs többé. E hőskornak a csendes Budára ki­ható szélső rezgéseit regisztrálta a mi kedves,, érzékeny, helyi szeiz­mográfunk: a „Budai Napló” első ezre. Vájjon mit fog föl jegyezni a máso­dik ezer? Nagy átalakulások korát éljük. A világtörténelemben talán egyetlen korszak volt olyan érdekes, mint a mai: Jézus kora, amikor megszületett a lélek. Most ismét új világ van ki­alakulóban: a gépek világa. Még csak a kezdetén vagyunk. A Föld ezernyolcszáz millió emberének fele talán még nem is tudja, mi a gép. A másik felének a fele használja többé-kevésbé, de ezekből is csak egy résznek az életével van elválaszt­hatatlanul összekötve. De most fel- kerekedett a Gép és elindult világ­hódító útjára. A tőle megszokott tempóban körülvágtat a földtekén s valószínűleg igen rövid idő alatt uralni fogja az egész emberiség. Miféle következményei lesznek en­nek a „Gépvándorlásnak”, ma még alig látható be. A sok közül már egy jelentkezett s azonnal legnehezebb problémája lett a kultúrállamoknak, tehát azoknak, ahol a Gép már dia­dalát üli. Ügy hívják, hogy munka- nélküliség. Ennek oka a Gép. Ahova beteszi a lábát, lüveszi a kenyeret az emberek szájából. Csodálatosképpen még ott is, ahol kenyeret készít. A közgazdászok a tőkepusztulással, a fogyasztóképesség csökkenésével stb. magyarázzák a nagy munkahiányt. A valóságban azonban a gép üti ki a munkás kezéből a szerszámot. A nagy iparállamok világháborút ren­deztek miatta. Alaposan ráfizettek, mert az eredmény éppen fordított lett. A munkanélküliség még nagyobb és feltartóztathatatlanul nő tovább. Nyilvánvalóan tehát olyan átalakulás előtt áll az emberiség, amely gyöke­rében forgatja fel a régi rendet. Mi következik ebből Budára? Buda, az „Öreg”, adottságánál fogva konzervatív város. (Jó az öreg a háznál!) Fekvésénél fogva csen­desebb, nagy elmélyedésekre alkal­mas. A nagy világátalakulás viharai közepette tehát egyik feladata lesz konzerválni minden jót és nemeset. A* vitorlás hajónak a gerincében leg- alól mindig nagy ólomtömegek van­nak, hogy a vihar ne tudja a hajót felborítani. Budapestnek ez a biztató súlya Budán van, de nem ólomból, hanem aranyból. Mert a természet szépségei és az elmélyedésre, szemlé­lődésre alkalmat s táplálékot adó kö­rülmények mind idevonzzák a gon­dolkodó embereket. Azok lehetőleg ide jönnek lakni, de akik nem laknak is itt, gondolkodni ide jönnek át. Budának tehát ez a kettős szerepe lesz: a nemes konzervativizmus mel­lett az új irányító eszmék termelése. Buda van arra hivatva, hogy magasra emelve a gondolat fáklyáját, az élen haladjon. Ennek a fáklyának lesz egy-egy szikrája minden elkövetkező „Budai Napló”. Pártvacsorát rendezett e hó 23-án este a pasaréti Bruckbauer vendéglő kerthelyiségében a „Polgári Egység | Klubja”, amelyhez Pestről is átrán- dult mintegy száz párttag. A pompá­san sikerült est tanúbizonyságot tett a pártban lüktető eleven életről és az egybegyűltek szívesen ünnepelték dr. Kozma Jenő pártelnök orszgy. kép­viselőt, akinek vezetése alatt igen ha­talmas arányokat öltött és a székes- főváros elsőrangú tényezőjévé küz­dötte fel magát. A budai felső rakpart kiépí­tése Óbudáig régi szükség, mely végre teljesül, mert a földműve­lésügyi miniszter a napokban kö­zölte a fővárossal, hogy a tulaj­donképpen állami feladatot ké­pező rakpart kiépítésére nyolc- százezer pengőt fordíthat. A munka azonban többe kerül és ezt a többletet a fővárosnak kell fedezni. — Itt említjük meg, hogy a rakpart bérbeadása ebben az évben a rossz gazdasági viszo­nyok miatt nem igen sikerült, 6434 méter partterület maradt kiadatlanul. A Pasarét és Törökvész nagy érdekeit képviselve Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő elnöklete alatt június 13-án a Budagyöngye „Cyti” vendéglőben tartotta a „Pasa­rét, Törökvész és Környéke Egyesü­let’^ ez évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlés tárgysorozatának első pontjá­nál Kozma Jenő dr. egyesületi elnök vázolta az egyesület jövő évi pro­gramját. Dr. Varjas László egyesületi titkár az egyesület elmúlt évének mű­ködéséről tett jelentést, amelyben ki­emelte, hogy az egyesület kezdemé- nyezésére megépült a Pázsit-utca, Küküllő-utca és Lotz Károly-utca és átépítették a Nagybányai-utat autó­versenyek könnyebb megtarthatása végett. De megindult a Pasaréti-üt Hadapród-utcáig elterülő részének autobuszforgalomra való átépítése is. A^ Retek-utca déli oldalát egészen a János-kórházig kiszélesítették és koc­kaburkolattal látták el, sőt megépült a Lepke-utca, Tüske-utca és Borgó- üt is.^ A Juba-utat, Ákos-utat, a Pasaréti-utat ^ az Akos-utcától a „Star” filmgyárig, a Hasmann-uteát és a^ Csévi-utat alaposan megjavítot­ták és a legtöbb utak olajozással por- 1 talaníttattak. A Borgó- (Ákos-, Lep­ke-utca között), a Bimbó-, az Udvar­hely-, a Virágárok-, a Pasaréti-, a Hadapród-utcákat csatornázták. Az Ördögárok beboltozása a Volkmann- utcáig megtörtént és most van folya­matban a Pladapród-iskoláig való "be­boltozása. A Kapi-utca mint főközle­kedési üt képezendő ki, mely össze­kötné Óbudát ^ Pasaréttel. Mindez a Kapbntcai vízgyüjtőesatorna meg­építésével függ össze, mely csatorna megépítése a jövő évi költségvetésben már fel Van véve. A Pasarét és vidéke reneszánszának egyedüli kezdeménye­zője és apostola az egyesület szeretett elnöke, dr. Kozma Jenő országgyű­lési képviselő. A jelentést tetszéssel fogadta a közgyűlés. Hajós Mihály pénztáros^ tett jelentést az egyesület vagyonáról és a jövő évi költségelő­irányzatáról. Ezután az egyesületi választmány négy üres helyét közfel­kiáltással Fodor Sándor, Sebesta Kolos, Gogolák Károly és dr. Kendy Fincdy Istvánnal töltötte be a köz­gyűlés. _____ Pa rkokban szegény Buda a jövő évi költségvetésben sem jár jobban, mint eddig. A Városmajor, Gellért­hegy, Drasehe-féle terek parképíté­sére együttesen hetvenezer pengőt irányzott elő a főváros, míg a Kos­suth Lajos-terre egyedül ötvenezer pengőt költenek. Hol itt az arány? Csak kisebb kertészeti rendezés lesz a Budakeszi-úton,, a Julia- és Ákos- utca között, a Zugligeti- és Tárogató- út találkozásánál, a Naphegy- és Lisz- nyay-utca sarkán, a Kórház-utca mellett, az Elipsz-sétányon és a Miklós-téren. Legfőbb ideje, hogy az utolsót vegyék legelőször rendezés alá, mert az ottani csúnya állapotot ! az Akvinkumba arra autózó külföl­diek is megbotránkozva nézik. Űj fá­sítás egyedül a Csaba-uteában lesz Budán. így szolgálja a város Buda fürdőváros gondolatát. Padokra hét­ezer pengőt fognak költeni, amiből csak jut majd Budának, Óbudának s a Rómaifürdőnek is. fl Vár és h Vérmezőhöz! elterülő hegyoldal, amelyet fent a Nagy Sándor-üt, lent az Attila-utca határol, középen pedig a Lógodi-utca szel ketté, Buda elmaradottságának és nyakra-főre való elhibázott város­rendezésének szomorú példája. Gyö­nyörű villanegyeddé válhatott volna, ha annak idején a zártsorú építkezést és a négy-ötemeletes bérházak építé­sét megtiltották volna az egész hegy­oldalon. Ezen ma, sajnos, már segí­teni nem lehet; csak a Körmöci-utca és a Korlát-utca közötti, még csak részben elrontott részen menthető, ügy-abogy, ami még menthető. Ami azonban ennek a hegyoldal­nak legnagyobb keserve, az a hegy­ről a völgybe vezető utak (utcák, lép­csők) rendezetlensége, kiépületlen- sége. Hiába fut az Attila-utcán végig a 14-es autóbusz, hiába épült a Krisztina-körátra az áj fedett vásár, a hegyoldal lakossága ezeket több­nyire csak nagy kerülőkkel tudja elérni. A Körmöci-utca (lépcső) alsó sza­kasza rossz, rozoga; aki, felső szaka­szán leért a Lógodi-uteába, vagy a Mátray-utcából elérte a Lógodi-utcát, inkább egyet kerül, mintsem hogy a Körmöci-utca (lépcső) alsó szakaszán át érje el a legrövidebb úton a 14-es autóbusz megállójátí A Nagy Sándor-üt 26—-29-es, il­letve a Lógodi-utca 62—66-os számú telken az ott folyó áj építkezés kap­csán új lépcső fog épülni a közönség használatára, de ennek egyelőre az Attila-utcára folytatása nem lesz. A következő lépcső a Korlát-utca (lépcső),, amelynek alsó szakasza majdnem járhatatlan, felső szakasza pedig görgeteg még. Holott ennek a folytatásába esik a Vérmezőn át en­gedélyezett „cibil” gyalogút, amelyen át a Várból, a Nagy Sándor-ütról és a Lógodi-utcából leggyorsabban volna megközelíthető a Déli vasát és mel­lette az áj fedett vásár. A Bugát-utca (lépcső) felső sza­kasza megvan, de nincs folytatása az Attila-utcába, mert tengelyében fek­szik a székesfőváros ódon szeretetott­hona. így azután a hegyoldal lakossága jórészt kénytelen a Í4-es autóbuszt is nélkülözni, az áj fedett vásárt sem fogja felkeresni, sőt egyik utca sem tudja a másik üzleteit iátogatni. A hegyoldali lépcsők kiépülése végre városszépítészeti szempontból is szükséges; a felülről a Vérmezőig lefutó lépcsők átszelnék a hegyoldal szerencsétlen háztömbjeit, a hegyol­dalt tagolnák, élénkítenék és ezáltal a Várhegy képe is tetszetősebbé vál­nék. (C. R.) A Zsigmond-utca tehermentesí­tésére komoly tárgyalások indul­tak meg, amelyek azt is céloz­zák, hogy a villamosforgalmat a HÉV. dunaparti sínpárján bonyo­lítsa le a BSzKRT. Egy autóút bajai. Dósa István lapja, a „Pilishegyvidéki Hírek” írja: — Zörgős, pöfögős keretében szemlél­jük az át javítását és a szemlélődés eredményekép felszakad a jaj, a meg­kínzott, a csalódott ember jaj szava. Budakalász—Szentendre közötti sza­kaszon e hó 3-án fejezték be az üt ja­vítását. Egy hét sem telt el és a fris­sen hengerelt úttest már felszaggatott éktelen sebhelyekkel van bontva, szerteszét szórt éles kövek veszélyez­tetik a pneumatik épségét. Az út­testre hintett köves és homokkeverék oly hatalmas felhőként gomolyog a járművek és a szelek nyomában, hogy ahhoz foghatót legfeljebb a Szahará­ban látni,. — Az így javított utakkal nem tudjuk szolgálni Budapest ide- ! genforgalmát. Piros-sárga-zöld az áj fővárosi lo­bogó színezése, melyet — az áj fő­városi törvény alapján — máris al­kalmaznak a városi hatóságok. Nagyszabású pártestét rendezett a XI. kér. Szent Imre város (eddig Kelen föld-Lágymányos) Egys. Köz­ségi Polgári Pártja a Sósfürdő nagy­termében, június 24-én este 8 órakor. Vacsora után dr. Sümeghi László pártelnök mondott bevezető beszédet, mely után Becsey Antal a kerület és a székesfőváros aktuális kérdéseiről tájékoztatta választóit és tett a jö­vőre vonatkozó politikai nyilatkoza­tokat. Ripka Ferenc dr. főpolgár­mester is nagyszabású beszédet mon­dott, amelyben a gyógyvizek kellő ki­használását tette a fővárosi kérdések tengelyébe, mint egyedüli lehetőséget, mely levenné a terhet a gazdasági hefyzettel küzdő polgárságról. A nagyszámú közönség hallani kívánta még dr. Kozma Jenőt, akii a kerület polgárait hívta fel, hogy Becsey zászlója alá sorakozzanak. Az estét befejezte Gömöri Győző szellemes felszólalása és Zsíros Károly lelkes felhívása a kerület szervezkedésére. A petróleumlámpák múlt század­ból itt felejtett fénye alig egy-két lépésre világítja meg a külföldi for­galomba is erősen bekapcsolt, nagy autóforgalmá Szentendrei-utat. Ak- vinkumig van villanyvilágítás, sőt gázlámpák is ontják a fényt, de pár száz méterre a főváros határáig már csak tíz petróleum lámpa pislákol, a legbizonytalanabb érzést keltve a Visegrád felől jövő autósokban. A Rómaifürdő-telep belső része cl van látva villannyal, de már a Csalma- utcában, a Nánási-át és Kalászi-üt közötti úton, a Keve-utea folytatásá­ban nincs világítás, pedig ezek az utak is igen nagy forgalmúak. Nincs a telepen a gáz sem bevezetve, ami szinte nevetséges, mert közvetlen kö­zelében van a gázgyárnak. A lebontott malom helyén, a Fő­utca, Vám-utca, Margit-rakpart kö­zötti nagy telek egyik részén épül fel a budai főgyűjtőcsatornának hatal­mas szivattyútelepe, melyet azonban ügy képeznek ki, hogy a városképet ne rontsa. A gépházat a föld alá siily- lyesztik, föléje több emeletes bérház, vagy középület kerül s talán itt helye­zik el a II. kerületi Elöljáróság hiva­talait. A Döbrentei téren átemelő ál­lomást kell létesíteni a főgyűjtőcsa­tornában és ezt is a föld alá helyezik, mert a teret nem lehet beépíteni. A földből kiemelkedő részt parkírozás­sal fogják díszíteni. I Kétezer barlanglakó van Buda­fokon, a törökök által vájt földalatti fedezékekben. Négyszáz ilyen bűzös, túlzsúfolt, egészségtelen barlangodu- ban sínylődnek a régi Promontor szegényei, akiket a községnek, vagy megyének kell most emberségesen el­helyezni belügyminiszteri rendelet szerint. Üj mozgalom Buda érdekében Buda reneszánszát megteremtik az asztaltársaságok Elszakadt a kerékkötő lánc, romba- dőltek azok a mesterséges gátak, amelyek ennek a világvárosnak a fej­lődését akadályozták. Sipöcz Jenő dr. polgármester úr elégikus bangón bú­csúztatta a „Magyarság” egy vezető cikkében az elöregedett, immár mú­zeumba került régi fővárosi törvényt és fájdalmasan jegyezte meg, hogy a megszűnt székesfővárosi tanács ke­gyeletet érdemel, mert ő alkotta meg a mai Budapestet. E téves nézettel szemben mi Ripka Ferenc főpolgár­mester úr nézetét valljuk, mely sze­rint ezt a várost európai viszonylatok teremtették meg itt a Duna könyöké­ben, ahol már évezredek előtt virágzó város állott. A monda szerint Páris, a trójai királyfi és menekülő népe alapította ezt a várost, mely azonban nem bírta a szomszédos népek meg- megüjuló ostromát és tovavándorolva, a Szajna folyó partján megvetette Párizs város alapját. Ez a város te­hát Párizsnál is öregebb és, ha ennek a városnak száz év óta mindig egy­forma magaslaton álló vezetősége és tanácsa lett volna, akkor a bárom város egyesítése óta,, Európa legna­gyobb városának, és Európa első für­dőjének kellett volna itt kifejlődnie. Hollós Mátyás király elküldötte volt világgá tudósait, hogy tanulmányoz­zák európaszerte a vüághírű, a régi fürdőket és a budai gyógyforrások fölé olyan fürdők építését tervezte, amelyek híre elterjedt volna azóta az egész világon. Mindez a múlté. Buda közéletének elismert vezérei kerültek most uralomra a Város­házán, akik nagy képességüket, ki­váló egyéni tulajdonságaikat viszik e város szolgálatába és töltik be azok­kal a törvény alkotta áj keretet. Most már a polgárságon van a sor, hogy megnyilatkozzék és a fórum elé vigye eddig magábazárt, elfojtott kívánsá­gait,, óhajait, amelyek Buda jövőjét vannak hivatva megalapozni. Buda sajátos polgársága, a maga megkülönböztetett polgári felfogásá­val, életmódjával, a régi élet rom­jain fenntartotta és ápolta azt a szer­vezetet, mely neki legjobban meg­felelt: AZ ASZTALTÁRSASÁGOKAT. Nines olyan kis része Budának, ahol a szomszédok, az egyformán gondol­kodók, az egy cél felé törekvők egy- szer-egyszer ne találkoznának, vala­hol egy közeli vendéglőben,, ahol egy pohár bor mellett barátságosan esz­mét cserélnek és a maguk módja sze­rint áldoznak a jótékonyságnak. Ezek a régi asztaltársaságok szinte tradíció- szérűén élnek és van köztük olyan is, amely százesztendős. Sok régi ilyen társaság elmúlt, hogy helyet adjon az újaknak, amelyek modernebb eszmék­nek hódolnak, de mindegyikét áthatja az izzó magyarság és Buda iránt való forró szeretete. Ezekben az asztaltársaságokban ki­alakulnak a tekintélyek is, az érdeme- | sebb polgárok kerülnek azok élére és így mondhatnám, hogy Budán ez a 300 asztaltársaság és annak vezetői képviselik Buda polgári értelmiségét. Ezekhez fordult azzal a felhívással a Hollós Mátyás Társaság, Rogy Buda jövendőjének megalapozása, termé­szetes kincseinek fejlesztése, gazda­ságos kiaknázása és ezzel a polgári jó­lét emelése, kulturális emelkedése biz­tosíttassák. Az írók, művészek és tu- I dósok e budai egyesülete ezzel meg­teremti a maga céljai számára azt a sziklafalat, amelyről erős visszhang­ként hallatszanak és verődnek vissza azok az eszmék, gondolatok és ter­vek, amelyekben a Buda szeretetét ápoló Hollós Mátyás Társaság él és amelyekért dolgozik. Megalkotja ezzel Buda barátainak nagy körét, megalkotja az asztaltár­saságok szövetségét és ezzel megal­kotja azt a BUDAI BLOKKOT, mely kerülni fogja a politika porond- 1 j át és társadalmi téren igyekszik meg­szervezni a budai polgárságot, áj eszmékkel telítve e városrész sorsát intéző vezéregyéniségeket. Érdekes, hogy ennek a felhívásnak mily élénk visszhangja támadt és még érdekesebb egyúttal jellemző is, hogy az első jelentkező éppen az „Össze­tartás” című asztaltársaság volt. Bizo­nyára hetek fognak eltelni, amíg min­den budai asztaltársaság dönt ebben I a kérdésben, mert hisz sok ilyen asz­taltársaság csak kétketenkint, több . csak havonkint jön össze, de amint a jelentkezők számban és az általuk képviselt területekben Buda nagy­részét képviselik, a Hollós Mátyás Társaság elnöksége nagygyűlésre i hívja őket meg a Császárfürdő gyógy- udvarára, hogy ott megalkossák a j szövetséget, csatlakozzanak a Hollós ; Mátyás Társasághoz és így egyesült 1 erővel kivívjuk Buda szebb jövőjét. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom