Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-01-01 / 979. szám
XXVII. évfolyam. 979. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztdség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Napló Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter IO'nO Felelős szerkesztő: magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. ' _ ' _ A ‘J m3gas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. január VIR AAU DlLA z^, r Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. . A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. ,'Ta Buda újéve Irta: RSPKA FERENC dr. főpolgármester Budapest nagy történelmi hagyományainak tiszteletreméltó gyűjtőhelye Buda. De nemcsak a múlt kincses- háza, a jövő nagy fejlődésének is hatalmas erőforrása. Pest az ország kereskedelmének és iparának középpontja. Itt a természet nem ajándékoz az embernek semmit, itt mindent az embernek magának kell megteremteni : szépséget, erőt, üdeséget, még a jó levegőt is. Budán bőven ajándékoz az embernek a természet. Nemcsak a dombok növényzetétől üde levegőt, hanem a föld mélyében rejlő megmérhetetlen kincseket, amiket csak ki kell aknázni, bogy az egész Budapestet gazdaggá, tegyék. Azt, mondhatom, hogy a budai fürdőváros létesítése nem budai kérdés. Még csak nem is csupán budapesti. Nagy nemzeti jelentőséggel bíró kérdés ez, mert létesítése, hatása, kiszámíthatatlan eredményei olyan jelentőséget adnak Európa forgalmában Budapestnek, és vele Magyarországnak, amit ma még álmodni sem merünk. Éppen azért, mert állami érdek a fürdőváros megt remtése, nem szabad nyugodnunk és szünet nélkül kell ezt hangoztatnunk, hogy átmenjen a köztudatba, hogy gondolkodni kezdjenek fölötte és belássák, hogy ez így van és ezért cselekedni kell. A közvélemény előkészítése ma a legfontosabb előmunkálatok közé tartozik. Meg kell győzni mindenkit, aki csak valamit tehet ennek a nagy célnak az érdekében, hogy itt miről van szó és milyen következményekkel jár, ha megfelelő erővel fogunk ennek a nagy kérdésnek megoldásához. Tudom, hogy igazságnak göröngyös az útja. Talán sokkal nehezebb az emberekkel elhitetni valami egészséges igazságot, mint valami tetszetős ámítást. De akik megvannak győződve, hogy Buda és egész Budapest jövője attól függ, hogy egyetlen kincsesbányájával: fürdőinek gyógyító vizével meg tudja-e gazdasági életét, szilárdítani vagy nem, azoknak mindent el kell követni, hogy a hegyek mélyében rejlő hatalmas értékek \ a magyar főváros fejlődésének segítségére siessenek. Buda újéve szépnek ígérkezik. Az új hidak építése a megvalósulás stádiumába lép. Nemcsak a forgalom szempontjából fontosak ezek az új hidak, bár ez is nagy dolog, mert a hidak ma csak a legnagyobb nehézséggel tudják lebonyolítani a forgalmat. De nagy jelentőséggel bírnak az új hidak Buda fejlődése szempontjából is, mert teljesen félreeső városrészek emelkednek jelentőségre és igen valószínű, hogy új városrészek keletkeznek majd az új hidak körül. Es ha ilyen szép reménynyel nézek Buda jövője elé, örömmel látom azt, ami lesz. Budával együttérzők, fejlődése örömöm. Kívánom, hogy a szép remények teljes egésziikben betelj esedj enok. A most kezdődő új év vigye közelebb Budát, a várost, és Buda lakosait egyenként vágyaik teljesüléséhez. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. Csak a rövidlátó emberek kifogásolhatják azt, hogy a főváros meg akarja szerezni a főváros közönségének Budapest, környékét és hozzáférhetővé akarja tenni mindenki számára. Azt szeretném, ha ezek a kifogásoló emberek kisétálnának vasárnap délelőtt a budai hegyekbe és látnák azt, hogy milyen nagy horderejű Budapest életében a budai hegyvidék. Néhány ilyen séta és én azt. hiszem, elhallgat minden ellenvetés. Teljes lesz az egyetértés a budai hegyeidék fontosságában. A régi város A Víziváros jövője Irta: KOZMA JENŐ dr. orszgy* képviselő, a központi párt elnöke RIPKA FERENC dr. Budapest székesfőváros főpolgármestere, a Felsőház tagja, udv. tanácsos.^ *tb. '' -Lv'gyt Legyen boldogtanyái most kezdődő év, hoz; A A gyümölcsöt a jóakarat, segítsen bennünket a Gondviselés! Budapest vasárnapja Irta: BÓDY TIVADAR dr. a felsőház tagja, ny. polgármester Mindig örömet találtam abban, ha vasárnap délelőtt sétálhattam a budai hegyekben és kétszeres örömem volt olyankor, ha havas tájakat bámulhattam ezekén a sé- Ü-kon. ’Nincs az a festő, akinek az ecsete olyan szépségeket vethetne a vászonra, mint amilyen szépségeket a havas természet produkál, beborítva leplével a fenyveseket. Egyik legutóbbi sétámon a budakeszi erdőn keresztül tértem haza és boldogan siettem le az erdőn keresztül, mert arra gondoltam, hogy az az erdő most végre Budapest tulajdonába kerül. Az új fővárosi törvény ugyanis megszerzi Budapest számára ezt a gyönyörű erdőséget és a jövőben Budapest vezetői gondoskodhatnak arról, hogy megfelelő utak, világítás, víz tegyék kellemesebbé a pesti polgár vasárnapi sétáját. Nekem az a meggyőződésem, hogy nagy nyereség ennek az erdőnek Budapest tulajdonába jutása a főváros közönsége számára és ez csak első lépés legyen. A legrövidebb időn belül gyarapítsa a főváros újabb vásárlásokkal erdőállományát. Ezt a meggyőződést a vasárnapi sétákon merítettem, amikor látnom kellett, hogy ezek az erdők kimondhatatlan forrásai a főváros egészségének. Egész héten robotoló, íróasztaloknál görnyedő emberek vasárnap délelőtt kezükbe veszik a turistabotot és elindulnak erőt szerezni, levegőt szívni a budai hegyekbe. A pesti bérházak poros, kormos levegőjében nevelkedő gyermekek legnagyobb boldogsága néha labdázni, játszani a budai hegyek között. Nem lehet letagadni, hogy az utóbbi években erősen., megnöve- kedett a vasárnapi ä indulók' száma. Ebben része van annak, hogy a főváros vezetősége igen sok új utat csináltatott mindenfelé, új világítási hálózattal bővítette a budai hegyeket és néhol a vízellátásról is gondoskodott. Arról nem is szólok, hogy mit jelentett a fogaskerekű villamosítása, A főváros vezetősége a jövőben még többet fog tenni a budai hegyek fejlesztéséért és ebben a törekvésében számíthat, a főváros törvényhatóságának erős támogatására. Budapest új erdejéhez csatlakozzanak újabb erdők. Az erdők látogatását mozdítják elő jó utak, jó világítás és főág — itt a legnagyobb hiány —[ víz. A fogaskerekű vasút csak ja budai hegyek egy részét teszi hozzáférhetővé, a többi részt az autóbuszoknak kell megközelíteniük. Az első lépések ezen a téren is megtörténtek. Jöjjenek újabbak! Ha pedig ezeken túl vagyunk, akkor lássuk cl a budai hegyvidéket turistaházakkal, uzsonnázóhe- ly ékkel. Budapest népe találja meg a budai hegyekben azt, amit a bécsi közönség megtalál a Wiener Waldbau és a berlini publikum a Grunewaldban. Régi igazság, hogy a TI. kerület kél városból áll. A Vízivárosból és az Országúiból. A Víziváros tulajdonképpen csak egy utca: a Fő-utca. Az Országút is csak egy utca volt, az Ország-út, Azóta, hogy ezt a két részt összeházasított ák, nagyot nőtt a város, benépesült a Rózsadomb és benépesült a hegyvidék. Különös módon a hegyvidék a torkát szorongató téglagyár és temető miatt kívülről befelé fejlődött. A régi patrícius budai családok, de még a pestiek is a Li- pótmező tájékán építették föl a nyaralójukat, Hogy nem volt egészséges fejlődés, bizonyítja az a körülmény, hogy amint a tégla- lr-várat, beszünteti:'t és az Ördögárkot beboltozták, egyszeribe megindult a Pasarét fejlődése. Egykét évtizeddel ezelőtt csak nehezen tudták ott a telkeket eladni és ma is üresen állnak hatalmas területek. A II. kerületnek ezt a részét hamarább el lehetett rendezni, mint magát a tulajdonképem Vízivárost, Itt puszta területeket és mezei utakat kellett csak rendbehozni és megindult az élet. Egészen más a helyzet a tulajdonképpeni Vízivárosban. A Vár után a legrégibb városrésze Budának, amely tulajdonképpen a Várhoz tartozott, Az első volt, mely modernül kiépült, sajnos — szűk területre szorítva, az egész városrész tulajdonképpen csak a Fő-utcából állott. Fejlődése csak korlátolt keretek között volt lehetséges, amit hamar el is ért és azóta stagnál. Hiába építettük oda a Vigadót, — erősebb életet, lüktetőbb forgalmat nehéz itt teremteni. Most, hogy a budai rész fejlesztésének tengelyévé tettük a fürdőügyet, világhírű gyógyforrásainak kihasználását, fontos szerep vár az alsó hévízi fürdőket a felső hévízi fürdőkkel összekötő városrészre, mert a. két fürdöcso- port közé ékelve összekötő kapcsot képez a kettő között, A királyi palota a festői szépségű Halászbástya aljában, széles Duna- parttal, túlnyomó részben ez a városrész van hivatva a két fürdőcsoport közötti forgalmat lebonyolítani, ami rendkívül megnövelné az itteni kereskedők és iparosok forgalmát, mert itt kell fölépíteni azokat a szállodákat, ahol a kevésbé beteg, inkább csak világjáró idegenek szállnak és fokozzák a vevők és fogyasztói: szúImát. I Magam is hirdetem, ahogy a j Budai Napló is hirdeti, hogy a Víziváros Dunapart ján a mai aszfaltos sivár út helyére virágos, ligetes parkot kell építeni, mert ez lesz a járó betegek délelőtti séta- útja. Meg kell építeni a Halász- bástyát, amely panorámaszerüen fog emelkedni a Mátyás-templomig, ami azonban egy boldogabb és gazdagabb generáció feladata lesz. A dunaparti korzó vonzani fogja a kereskedőket, fényes kirakatok csábítják a fürdővendégeket, tarkítva kis- és nagyszállodák sorával, ahol. a gazdag és szegény beteg egyaránt el tud helyezkedni. Hiszem és meggyőződésem, hogy a mostani gazdasági helyzet leküzdése után a Víziváros különös módon fel fog lendülni és betölti azt a hivatását, amit földrajzi fekvése utalt ki számára. Ez lesz a régi város megújhodása! Immár átment a köztudatba, hogy az 1930. évben a világ kától ikusai ünnepelni Budapesten gyűlnek össze s hogy ezek az ünnepségek Szent Imre kultuszának jegyében fognak lezajlani. Az a terv is felmerült, hogy ebből az alkalomból a Kelenföld—Lágymányost Szent Imre-városnak fogják elnevezni. Nyilván ennek az elgondolásnak hírnöke a székesfővárosi Közmunkák Tanácsának az a legutóbbi határozata, mely szerint a Villányi-út Szent Imre-útnak neveztetett el. Nem kívánok e tervek históriai és társadalmi vonatkozásaival foglalkozni. Annyit azonban le kell szögeznem, hogy a „Szent Imreváros ’' gondolata a kelenföldiek lelkében örömteljes visszhangot keltett. De ne vegye tőlem senki se rossz néven, ha én e lelki hangulaton túl a realitásokat is keresem. Hinni akarom, hogy amikor az ország közfigyelme a Szent Imre-város felé fordul, meg fogják látni ennek a városrésznek azt a nagy közgazdasági kiválását is, amelyet nemcsak fővárosi, hanem országos vonatkozásban be kell töltenie. Nem kívánok e tervek históriai szempontok azok, amelyek erre a megállapításra vezetnek. Részben közvetlenül aktuális témák, részben jövőbe tekintő országos feladatok szemszögéből nézem ezt a SI&ei®É Imre-¥áro§ Irta: BECSEY ANTAL kormánytőfanácsos, pártelnök
