Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-10-23 / 972. szám

o BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 október 23. Szent G Vizgyögyintézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés, f I Szakképzett személyzet. | zsadomb nagyobb felének lakói azt, hogy az ő kedvükért rövid kis kerülőt nem tesz az autóbusz a Szemlőhegy-utcán jobbra és a Vérhalom-utcán fel a Vérhalom-térig, onnan pedig az Észter-utcán át vissza a Szemlőhegy-utcáig és a mos­tani úton tovább. Ez a kis burok a Rózsadomb legmagasabb és legtávolabb fekvő, tehát a közlekedésre legékesebb ré­szét, az északit, mely már Újlakhoz tartozik -— elégítené ki és becsatolná az autóbusz-áldásba a szemlőhegyi, józsef hegyi, felső-zöldmáli, felső- pusztaszeri-uti és esatárka-belieket. Bizonyítja ezt az, hogy éppen a Zárda-utcánál ürül ki és telik meg a kocsi. Megköszönnék ezt a kirándu­lók és a sportolók, de meg is szapo­rodna az utasok' száma. Ennek a huroknak,.a beállítása el­len az a kifogás, hogy a Szemlőhegy- utcának mintegy 150 méteres sza­kasza meredek. Ezt még Rumbach tanácsnokkal tárgyalta le a rózsa­dombi érdekeltség. Az úttest mélyí­tése ezt megszüntetné. Ez az akkori számítások szerint alig jönne többe, mint 20.000 pengőbe. Különben ez sem meredekebb, mint a Ribári-utca. Könnyben ének a túlzsúfolt körúti villamoson, ha a 17-es nem a Ko- háry-utcából, hanem a Liszt Ferenc-térről, vagy lehe­tőleg a Dohány-utcától indulna a Kertész-utcán át, mert ott még a 12-esre is volna átszállás. Útközben az Andrássy-útnál pedig kapná az átszállást a Belváros és a Városliget felé. Egy-két kocsival kellene csak többet járatni. A vonalak teljessége úgy kívánná, hogy vagy a 17-es jár­jon a Délivasútig — esetleg a Csaba- uteán és Maros-utcán át — vagy a 3-as jöjjön a Széna-térig. Előnyére válna, ha a Lánchíd helyett Margit- hídig jönne a 14-es, de akkor cél­szerű volna a ll-est az Erzsébet- liídon át a Gellért-térre járatni, itt a budai oldalon, mert ott nincs meg Budán a kívánt foly­tatólagos útvonal. A Gellért-fürdőbe szállítaná így a rózsadombiakat a város. Ez nemcsak a Gülbaba híveinek, hanem egész Budának az érdeke, de föltétlenül rentábilissá válna így a rózsadombi járat. Ami végül és mégegyszer a rentábilitás kérdését illeti, azt hisszük, hogy a főváros számára volna rentábilis, ha a Rózsadombon megelégedett, jó­módú polgárság élne és ez az egészséges, szép kertváros belekapcsolódnék a forgalomba és ezzel az intenzívebb fejlődés lehetőségébe. Nemcsak az autóbuszüzem haszna a mérvadó, hanem a fővárosé is, de fő­leg és elsősorban a polgárságé. A főváros polgárai nem ihatják meg a BSzKRt és az Autóbuszüzem harcának keserű levét. Mindezt nagyon szépen, simán, ro­konszenves hangon mondja el a „Rózsadombi Egyesület” által a szé­kesfőváros tanácsához benyújtott és mesterien megszerkesztett memoran­dum. Elvégre ennek az Egyesületnek Bárczy István, a nagy polgármester az elnöke, az ő szavát igazán meg­szívlelhetnék a városházán. Merthogy nem a közönség varr az autóbuszért, hanem az autóbusz a kö­zönségért. Ezt a tételt állandóan és minden kérdésben összetévesztik — az autonómiát oly gyakran hangoz­tató — városházán. De ne adjon a város balkézzel valamit, ha már nagynehezen ad, hanem kérdezze meg előbb az illető körzetben önzetlenül működő, helyi érdekeltségeket és örüljön, sőt kö­szönettel fogadja el azoknak jó taná­csait, amelyek a helyi viszonyok, közóhaj és közszükséglet; legalapo­sabb ismeretén alapulnak. Szinte ko­mikusán hat, hogy az érdekeltségek­nek kézenfekvő dolgokat éveken át kell — úgyszólván — erőszakkal ki- küzdeniök. Ne gondoljon és tárgyaljon addig az Autóbuszüzem a környék — Budaörs, Budakeszi, Üjpest, Pestúj­hely, stb. — behálózásáról, amíg a főváros területén sem tudja ki­elégíteni az összes jogos igénye­ket és amíg a főváros belterületén van­nak városrészek teljes közlekedési el­szigeteltségben, mint ahogy a példa mutatja — eddig a Rózsadomb és Vár. (Olpán.) Attila saoífersi A Hollós Mátyás Társaság első őszi társasestje VEZET! MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSBRT BUDAPEST— MONOR központja : ív., Budapest ív, szép UCCA MONORI MAGKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 3. SÜRGÖNYCÍM: GRANARIUM Telefon : Automata 863-80, 868-68, 868-69 ŐSZI ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENT! GAZDÁDNAK KÜLÖN NAGYBANI ÁRAJÁNLAT A Hollós Mátyás Társaság szezon­nyitó választmányi ülése október ‘ 14-én volt a Császár-fürdő Hollós . Mátyás-termében, hagyományos ün- j népi külsőségek között, a Társaság ! és a budai társadalom kiválóságai- ‘ nak jelenlétében. Szabolcsim Mihály j elnök meleg szeretettel üdvözölte az irodalom, művészet, tudomány nagy céhéhez tartozó társaság választmá­nyát, amelynek soraiban jelen voltak: vitéz Aggházy Kamii, a Hadtörté­nelmi Múzeum igazgatója (alelnök), Andor Endre dr. író (titkár), Ba- ránszky Gyula dr. korm. főtan, (szak­osztályi elnök), Czölder Dezső festő­művész, Eperjessy István dr. főv. tanácsjegyző (jegyző), Gách István szobrászművész, Haspelné Balázsy Lujza írónő, Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár (a főtanács elnöke), Istók János szobrászművész, Kapcza Imre gázgyári igazgató (kincstartó),'I Lantay Lajos szobrászművész, Lech- > ner Jenő dr. egyet, tanár, építőmű- , vész (szakosztályi elnök), Peterdy Sándor író (alelnök), Reischl-Réw Sándor szerkesztő (jegyző), Schack Béla dr. kir. főig., Szávay Gyula író, korm. főtan, (ügyvezető elnök), Tury Zoltán dr. közigazg. bíró (szakosztályi elnök), Thomée József író, Unghváry Sándor festőművész (szakosztályi elnök), Viraág Béla szerkesztő (alelnök-háznagy), Zajti Ferenc orientálista tudós. Elmara­dásukat kimentették: Ripka Ferenc dr., Becsey Antal, Szviezsényi Zol- í tán, Fábián Gáspár dr., Gulden Richárd, Marik Ernő, Stromsky Sán- dor, Lendl Adolf dr., Hubert Vilmos, Zubriczky József. Az évforduló Viraág Béla előadó a folyó ügyek­ről terjesztette elő jelentését, mely­nek tudomásul vétele után a választ­mány elhatározta, hogy az alapsza­bályok módosítására Hennyey Vil­mos dr., Tury Zoltán dr., Baránszky Gyula dr. és Viraág Béla személyé­ben bizottságot küld ki. Elhatározta a választmány, hogy havonta rend­szeresen előadásokat rendez és tízéves fennállása alkalmából, az 1920 feb­ruár 11-én történt alakulás évfor­dulóján, 1930 február havában nagy­szabású ünnepséget készít elő a tár­sadalmi szakosztály bevonásával. A havonta rendezendő előadásokra fel­kéri a választmány a háznagyi iroda útján a következőket: Előadások Sülé Antal, a Pesti Hirlap h. szer­kesztője: A modem újságírás és a közvélemény. P. Gergely Zsigmond: A fürdőváros megoldása. Palóczi Ed­gar: Egy mostoha ^városrész elfele­dettjei. Pfeiffer Gyula min. tan.: A Hunyadiak kora. Pausz Béla dr. újabb kutatásai eredményéről. Új tagokul felvétettek: Raján Gyula szerkesztő, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, Bódy Tivadar, a felsőház tagja, ny. polgármester, Christián Rezső dr. ügyvéd, Ereky Károly v. miniszter, Garády Sándor ny. min. tan., Gegus Dániel dr., Nemes István, egyetemi tanácsos, Gách István szobrászmű­vész, Pröhle Vilmos dr. ny. egyet, tanár, Ringer János fürdőigazgató, Ringer Lajos dr. ügyvéd, fürdőigaz­gató, Siklóssy László dr. író, Sülé Antal szerkesztő és Thoma József zongoraművész, zeneakadémiai tanár. A választmány elhatározta, hogy a tagokról arcképcsarnokot készít és a társaság történetét a „Budai Nap­lóban” közölt cikkek alapján össze­állítja. Viraág Béla indítványára a választmány felkéri a „városszépítő szakosztályt”, hogy készítsen memo­randumot a Hadúr-utca és a Vérmező mentének rendezése érdekében. Ba­ránszky Gyula ennél a kérdésnél azt kérte, hogy a Városmajorba külön zenepavillon felállítását és a Vérme­M EG NYÍLT A BUDAI VERSENYCIPÖÁRUHÁZ II., MARGIT-KÖRÚT 46 BUDA LEGOLCSÓBB CIPÖFORRÁSA zön hetenkint kétszer térzene rende­zését sürgesse a Társaság illetékes helyen. Viraág Béla ezután az Attila ssolbor ügyének jelenlegi állásáról tett 'je­lentést, megemlítve, hogy a Magya­rok Világkongresszusa Zajti Fe­renc útján előtérj esztésimkre szin­tén a terv mellett nyilatkozott meg, szűkebb bizottságot küldve ki, mely a Hollós Mátyás Társasággal a kap­csolatot megteremti és fölveszi az együttműködés fonalát. A szobor- állításnak máris visszhangja támadt Japánban. Zajti Ferenc, Baránszky Gyula, Lechner Jenő s Unghváry Sándor hozzászólása után a választ­mány megállapította, hogy ezt az ügyet országos nagybizottság tudja majd végleg lebonyolítani, mert maga a terv óriási, sőt világ-keretet kíván, nemcsak a költséget, de az eszmét is illetőleg, mely a magyar művészetet — a germán hatás alól felszabadítva — válaszúkra fogja vinni. A Társa­ság ezt a kérdést alaposan kívánja előkészíteni és ezért a választmány Hennyey Vilmos dr. elnöklete alatt Zaj ti Ferenc, Lechner Jenő dr., Istók János, Gách István és Viraág Béla személyében szűkebb körű bizottságot küld ki, mely a Magyarok Világ- kongresszusa bizottságával karöltve vinné előbbre a kérdést. A választmány az ülés után a ta­gokkal, hozzátartozóikkal és a vendé­gekkel együtt társasvacsorához ültek, mely alatt újra kibomlott, sugárba- szökkent a társáSágot jellemző kü­lönleges, hatásaiban sokszor meg sem mérhető hangulat, mely lelkes hév­vel melegíti és alakítja át a hétköz­napi életet. Baránszky Gyula dr. kö­szöntötte fel Szabolcska Mihály elnö­köt, melyre a nagynevű, nagytiszte­letű poéta a szíveket simogatva vá­laszolt. Vitéz Aggházy Kamii ezredes fellángoló szavakkal vázolta a mai magyar társadalom kötelességeit a magyar hősi kultusszal kapcsolatban, amelyeknek első sorában áll a Hu- nyady Mátyás-szobor állításának ügye. Az országban pedig 2000 köz­ség hősi halottaiknak még nem állított emlékművet. A lelkesedés hevével szállott síkra Attila szobra mellett Baránszky Gyula dr., Lech­ner Jenő dr., Kapcza Imre, Ung- váry Sándor, Eperjessy István dr. és Viraág Béla, ragyogó szavakban, me­leg érzésekben, dönthetetlen érvekben bizonyítva Attila nagyságát és szob­rának jelentőségét Budán. Egy tüzes meleg csillag lobbant fel újra a csonka magyar firmamentumon, itt Budán, melynek látása e nemzet min­den barátjában örömet, — ellenségé­ben félehnet gerjeszt. Attila! A nyu­gati gonoszságok nagy ostora! (R.S.) MARCIS CUKRÁSZ L, ALKOTÁS-UTCA 15. SZÁM TERRASZ ES SZALON _________ Ér tesítések Az ifjúsági alakulat programrajá- nak meghallgatása és részletes meg­beszélése végett e hó 22-én, kedden este 9 órakor teaestélyt rendezett a III. kér. Egyesült Polgári Társaskör, amelyen vendégeket is szívesen lát­tak. Kultur estéket rendeztek Teliér hangversenytermében e hó 19-én és 20-án este, amelyeken Kampis Já­nos festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagja előadást tartott „Kompozíció és naturalizmus” címen. Woronieclci herceg emlókvacsorát rendezett e hó 20-án este 8 órakor a Fészek Clubban a Magyar-Lengyel Egyesület. Délelőtt emlékünnep volt a 48-as hős sírjánál a kerepesi teme­tőben. HEGEDUORAKAT AD Schwarzenberg er Henrik, aki mint IV. éves zeneakadémiai növendék, most végzi tanulmányait. Címe: III., Lajos-utca 53. fldsz. 10. Taxit a Svábhegyre! Az általános vámhatár kitolásával a Svábhegyen is, a Svábhegyi Nagyszállóig tétetett ki a hatar. A Sabhegyen a nyári hó­napokban, május 1-től szeptember 30-ig erős a kereslet gépkocsi után s így a svábhegyiek arra kérik a Ta­nácsot, hogy a Svábhegyi Nagyszálló­nál taxiállomást létesítsen, mert ha autótaxit telefonon igényelnek, úgy a városból kiküldött gépkocsi útját fölfelé is meg kell fizetni, ami drága mulatság. Gyász. Súlyos családi gyász érte az I. kér. Iparoskor titkárát, Gab­iim Ferencet és főleg nejét, akinek édesanyja, Hurtik Istvánná szül. Vi- kukel Borbála október hó 14-én, 62 éves korában, boldog házasságának 35-ik évében elhunyt. Október hói 16-án délután temették a farkasréti temető halottasházából, ahol házá­nak lakói is megjelentek és hatal­mas koszorút tettek sírjára. A Ro­ham-utcai Községi temetkezési inté­zet temette díszesen. AEVINKUM mint római város egyes kútfők sze­rint már a Krisztus utáni első szá­zadban szerepel a történelemben. A II. segédlégió idetelepítését Vespasia- nus idejére, Kr. u. 70—79-re teszik. De ez a légió csak sokkal későbben került ide. A keresztény időszámítás első százada nem ád semminemű biz­tos támpontot arra, hogy Akvinkum- ban a rómaiak megtelepedtek volna. Római megszállás esetén vagy egy légió téli szállása lett volna, vagy polgárilag berendezett római város (Municipium Colonia). Még az első században a kettő kizárta egymást, táborhely sem lehetett, bár Akvin- kum a határon fontos közlekedési pont. Nincs semmi nyoma, hogy itt légió tanyázott volna Trajánus kora előtt. Annyi bizonyos, hogy a második segédlégió volt a telepítő Akvinkum- ban s ennek viszontagságos születé­sét és életét érdekesnek tartjuk az alábbiakban közölni. Neró, a vérszomjas zsarnok, ami­kor fellázadt ellene Galba és katonái elpártoltak tőle, a flotta legénységét használta fel szárazföldi seregül el­lene. De a gyalogosított tengerészek egyik csapata a felkelőkhöz csatla­kozott és Galba — légió rangra emelte azt és „I. adjutrix” címet adott neki. Ez az első légió később pár századig Komárom tájának épí­tője, őre és lakosa lett. Galba diadal­maskodott — ő lett a cézár. Ünnepé­lyesen bevonult Rómába s akkor a flotta többi legénysége eléje járult fegyvertelenül s kérte, hogy belőlük is alkosson légiót. Tagadó válaszára a katonák zúgni mertek s erre az új császár hétezret lemészároltatott s a többit fogságra vetette. De ez okozta vesztét. Otho támadt fel ellene s az új légió, mely az egykori baj társain elkövetett kegyetlenség miatt idegen­kedett Galbától, most az új követe­lőhöz pártolt. Otho hatalomra jut­ván, a Rómában sok ezerre menő flottakatonaságot kiszabadította a fogságból. Rendes századokra és zászlóaljakra osztotta, szóval légió módjára átszervezte, ámbár még forma szerint nem kapott zászlót, azaz sast. De Otho szintén csak hete­kig uralkodott. Vitellius támadt el­lene, ki győzedelmeskedvén, a kato­nák s vele a hajósok új légiója is ha­talmába kerültek. Vitellius a flotta legénységéből al­kotott I. légiót, mely Otho mellett nagyon kitett magáért, Spanyolor­szágba helyezte el. De a még sas- és számnélküli flottalégiót visszatartotta Rómában. Ideiglenes neve „légió classica” volt, azaz hajósok légiója. Ezek hűségében megbízott s talán csak azon múlt a csapat formasze­rinti felavatása, hogy nem volt rá idő. Otho 69-ben, április 16-án maga vetett véget életének s már július elején a keleti és dunai légiók Vitel- liust bitorlónak kiáltják ki, helyette Vespasiánust éltetve. A hajósok ríj légiója most másodszor pártolt el — az új jelölt mellé áilván. Vespasiánus trónra jutván, a már légióvá alakult hajósoknak sast, cí­mert és nevet ád. Neve „Légió II. adjutrix”, második segédlégió'. Ez eléggé indokolt cím lehetett a jövőre, bár mindaddig nagy tettekről nem I szól az írás. De különösebb a kitün­tető cím, melyet Vespasiánus még hozzáragasztott, úgy hogy a teljes cím „Leg. II. adjutrix pia fidelis”, azaz megbízható és hűséges. Való­ban nagyon hű! Először Othohoz, azután az ezt legyőző Vitelliushoz s végre ennek ellenségéhez, Vespasiá- nushoz pártolt! Talán éppen a tisz­tességes név által akarta az utóbbi örökösen emlékeztetni a légiót a szü­letésekor mutatkozó hibák elkeriilé­Rudas-fürdő jA budai forráscsoport lm%~\ rá dloaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült' s teljes eredetiségében fennálló j kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő,! [Fedett téli uszócgaraok Minden szakmabeli ügyben forduljon a régt jóhírű céghez I, Logodl-u. 19 Béres Mártán Tel.: 530-33 H— ÜVEG Budán II, Szóna-tór7 és porcellán dísz­műáruk. Tisztvise­lőknek kedvezmény GÁL L. CÍMFESTŐ TELEFON fl. 526—22 Első budai, legrégibb címtáblaiestészet VÁLI G. és Tsa, H, lskola-u. 16 FÉIMVKÉP Remek felvételek fc E— ■ r% fc- ■ műtermen kívül is II, Fő-ufca 18. sz. BLAHS! Rudolf Bérautó”“ 623-89, temetésekre^ vidéki túrákra rendelhető H A H II lí ♦ h minden időben. Ili, Főtér 1. UUlVUlu CIPŐT ízléses divatosat a PETRÓ készít első­rangú mester II, kerület, Zsigmond utca 5. szám Lebeila Ferenc „VILLA“ llMŐZtl L, Zsolt- és Derék-utca sarok Esíénkiní v'dám bohémíanya BÚTORASZTALOSTÓL : háló 300-tól, ebédlő 440-től, nri- í szoba 450-töl, saját készítményt! kárpitosbútorok. Készletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat­mentesség. MÜBB15R BAJOS „Margit" fióküzlet: II., Margit-körut 54 Tel.: Aut. 558—81. Főüzlet: VII., Dohány-utca 37. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEA, ÁNC ♦ Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Éste kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AszialrendelásT: A. 528*84 TEKINTSE MEG MAGÁNFELEKTŐL VÁSÁROLT BÉKEBELI, VALÓDI PERZSASZŐNYEGEIMET OLCSÓ ÁRAK - KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK PROHÁSZKA, I., KRISZTINA-KÖRÚT 52. SZ. (KRISZTINfl-TÉRNÉl) sére. Ez a légió, mely jóval később Akvinkumba került és azt el sem hagyta századokig, a sast, kitüntető címet 70-ben, március 6-án nyerte és. ezt meg is kellett hálálnia," amire bő alkalma volt, mert még abban az év­ben folyt le a súlyos hadjárat, melyre a császár egy másik diplo­mában céloz. __ Domitiánus idejéből maradt fenn a. légió hőstetteinek némi emléke. Egy Olaszországban, Potensában talált fölirat a légió egy tribünjának ki­tüntetését foglalja magában, aki csa­pat jával várostromkor az első volt a falak megmászásában. Ez a hiteles okmány azt bizonyítja, hogy a II. légió Ivr. u. a 88. évben a Pannónia határain küzdött. E harcokban a légió úgylátszik többször aratott nagy dicsőséget. De később ép olyan büszke lehetett erre a korszakára, mert ebben az időtájban szolgált sorai között mint tribün Hadriánus, a későbbi nevezetes császár, akit in­nen aztán alsó Moeziába tettek át s ott lett az V. Macedón légió parancs­noka. A II. segédlégió azonban min­dig tisztelettel övezte emlékét és Hadriánus sem feledkezett meg róla. Francia-magyar elemi iskola II. KERÜLET, BIMBÓ TJCCA 9. sz. Igazgató: CB. SYPOSS KATALIN. Rendes tanulóknak államérvényes bizo­nyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái . részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és hala­dóknak két-kétórás teajourok, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. ______________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom