Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-02-10 / 941. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 február 10. Szent Gellert Iszapkezel és társashelyisében vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szen^Géliértu rádiumos gyógyiszappaL. Rheuma, izületi bánfalviak­nál páratlan gyógyító hatású Far&mmgt Karneváli herceg­hódolajára régente gyorsabban siet­tek talán, mint manapság. Öreg Buda lakosságánál a török idők után még száz évig is alig volt- rangkülönbség s így ahol egy pár ember összejött, szép időben a szabadban, télen min­den kiskocsmában, nekiláttak a tánc­nak. Ezt a táncszenvedélyt Mária Te­rézia, múlt számunkban ismertetett „Báli Rendje” alaposan megrendsza- bályozta, de ekkor voltak már, akik e keretek között pompásan tudták ka­matoztatni az unalmas téli esték egyet­len szórakoztatóját: a táncot. Ezek között legelső sorban az asztalos le­gényből modern üzletemberré s Buda leggazdagabb polgárává emelkedett Fáik Ferenc József érdemel említést, aki a hajóliídnak volt bérlője és a Bomba-téri (ma Batthyány i-tér) „Színházi és táncintézet” tulajdonosa. 1773-ban kért privilégiumot intézete részére Fáik, amire a budavárosi ta­nács ugyanez év nov. 12-én a leg­jobb véleménnyel szolgált, megemlít­vén, hogy „Fáik háza igen jelenté­keny költséggel, illendően épült fel színház és tánc számára. Immár hét éve rendeztetnek ott komédiák, szint­úgy mint bál, azaz redoute, állandó katonai felügyelet mellett és a ta­nács megbizottainak jelenlétében, ami e mulatságok illendőségét és a köz- biztonságot kellőképpen garantálja, a jövedelemből való részesedés pedig a kórházak céljait szolgálja.” A jelen­tésből megtudjuk azt is, hogy Fáik különb ember mint elődei voltak. Az­előtt Pischoff Gáspár szokott volt a Várban katonai felügyelet mellett bált rendezni, de ő is, fia is meghal­tak, a házat pedig ellicitálták. Tánc- mulatságok vannak Hermann János timár-mesternek a „Három Nyálhoz” címzett helyiségében, azonkívül Ne- pauber Mátyás kőműves-mester szálú­jában, végül a városi lövőházban. Ám Hermann János is meghalt már és ha a Falk-féle mulatságokat a többie­kével összehasonlítjuk, nyilvánvalóan Fáiké marad az elsőség. Fáikhoz csak egy forint beléptidíj mellett lehet be­lépni, a többi helyeken csak a táncok után fizetnek. Egyáltalában Fáik bá­lokat rendez, a többiek ellenben csak közönséges táncot, amelyre a 11 órai záróra kötelezettsége vonatkoznék. Csakhogy ez a záróra a papiroson maradt. A városi bandériumot kellett mozgósítani, hogy a béke és a köz- csend helyreállíttassék. Ez a bandé­rium nevű őrjárat azonban csekély számánál fogva nem elégséges arra, hogy ezeket a mulatóhelyeket is ellen­őrizze és a bál korrekt lefolyására is ügyeljen, viszont a városi szenátorok * I nikai okokból az általam megjelölt helyen leásatott a földbe s vizet önt­vén oda, hogy a mélységet megálla­pítsa, a víz mindenkor rögtön eltűnt. Ekkor lejebb ásatott s kb. 3 méter mélységben előtűntek fürdőberendezé­sek, mozaikpadozat stb. Ezeket magá­hoz vevén, elővigyázatosság okáért a helyet ismét betemettette s most egy pózna mutatja azt a helyet, mely alatt a fürdő el van temetve. További kutatást nem lehetett vé­gezni, mert anyagi eszközök sajnos nem állottak rendelkezésre. Pár szóval ki akarok térni a La- conieumra. Ez: gőzfürdő. Schönwis- ner egyetemi tanár, — a magyar ré­gészet megalapítója — 1778-ban tárta fel. Lejárata a Szentlélek-téren van a föld színétől kb. 3 méter mélység­ben s csigalépcső vezet le. A kerü­leti mérnökön és egy-pár uceaseprőn kívül alig látta még valaki. Felhívom az érdekeltek figyelmét erre a vi­I áglátvány osságra, melyet Rómán kí­vül egyetlen város sem tud felmu­tatni. Az idegenek részére búcsújáró helyül kellene szolgálnia, egyelőre azonban csak kofássátral? állanak fe­lette. De hogy fürdőkben és forrásokban mily gazdag volt Akvinkum, azt bi­zonyítja az eddig napfényre került nagyszámú fogadalmi és oltárkő is, melyek Aesculápnak, Hygieának és a források istennőinek: a Nymphak- nak vannak felajánlva. Érdekes ezek között egy Claudius császár korabeli kiásott emléktábla (268 körül), mely­ben a II. légió adjutrix pusztulás­nak indult nagyobbik fürdőjét az akkori consul ok kijavították és helyreállították. A felirat szerint a légiónak kisebb fürdője is volt s mindkettőt csak a katonák használ­hatták. Bizonyítja egy másik emlék­kő (Kr. u. 230-ból), mely azt mondja: sem tudják ezt az ellenőrző tisztet ellátni. Mindezt a katonai hatóság nyilatkozata is megerősítette, ameny- nyiben Berlendis gróf Generalfeld­wachtmeister bizonyítványt állított ki róla, hogy a kocsmákban még éjfél­kor, sőt éjfél után egy órakor is tart a mulatság; de magánházakban sem rostéinek az emberek ily kései órán szórakozni. Mindebből végre is az kö­vetkezett, hogy komédiák és bálok ren­dezésére Fáiknak kell adni privilégiu­mot, ami 1774-ben meg is történt. De amikor a hajóhidat kiakasztot­ták, nehezebb lett a közlekedés és vele a mulatozás. A hajósemberek át-át- eveztek a zajló Dunán, de csak nagy pénzért s miután búcsút vettek övéik­től. A fagyasztó szélben a roppanó jéglemezek metsző élei közé ékelve „tulajoztak” a révészek és ez olyan volt, mint a sirály szava, rémesen han.vozva a két város között, a jeges vizek felett. Megesett nem egyszer,, hogy az „enyészet jeges .ekéje” szét­morzsolta a ladikot s hajós és utas ottveszett örökre. De a mulatozókat még ez sem tartotta vissza,, mert a pestiek, ha nagyon jól akartak mu­latni, még a jégtáblák között is át- eviekéltek Budára. Erről így ír a negyvenes években a báli tudósító: „Süvöltve dúlt estve az északi szél, mintegy diadallal csapkodván a fel- zavart Duna hullámait, Buda és Pest éji lámpái — mint ragyogó asszonyi homlokdísz, ezernyi fénypontokként csillámlottak: végre révészladikunk megtelve budai bálba menő pestiekkel, recsegve megindult. Azonnal a küzdő habok himbált labdája Ion. Mi benne- ülők a metsző szél ellen köpenyeinkbe burkolva, szívszakadva vágyódtunk ki a budai partra .. .” Ott azután a nagy redouteokon, tánevigalmakpn bősége­sen kárpótolták a kiállott fáradalma­kat a résztvevők, a „Fehér Kereszt­hez” címzett vendéglőben, vagy a vár­beli mulatság helyén, amelynek bér­lője hirdetésében nemcsak azzal ke­csegtette a közönséget, hogy „mindkét szála viaszgyertyákkal lesz megvilá­gítva, a budai karmester új német táncokat ad elő, ételről, italról Buda­vára ío,szakácsa bőven gondoskodik, kocsi lesz amennyi kell, inasok tisz- teségesen fogják magukat viselni, be­lépti jegy ára mindössze egy váltó fo­rint”, hanem még' a vízivárosiaknak és a „tekintetes katonaságnak” első­séget is ad. Húshagyó keddjén megtörtént a nagy farsangi bolond felvonulás, ami­kor elbúcsúzott a nép a hústól nagv lakomák közben. A karnevál ettől kapta tula j dóriképpen nevét, mert came vale” magyarul annyit jelent: hús, Isten veled! Hamvazó szerdával megkezdődött a régiek szigorú böjtje egészen liusvétig, amikor egyetlen köz­napon sem ettek húst. R—w. Jól log mulatni, ha ZVERKONAL vesz báli cipőt Geltért-kcirnevál lesz jelmezzel, ál­arccal február 12-én a Szent Gellért- szálló összes termeiben Cseh György tánemester főrendezése mellett. Far­sangi versecske csalogat karnevál her­ceg és farsang királynője e találko­zására, ahol a felvonulásnál a József Főherceg Hadastyán Egylet rezes bandája zenél, míg a tánchoz a Szent Gellért-szálló jazz-bandja és cigánya muzsikál. balneum a solo territorio legionis, vagyis a fürdő a légió birtokát ké­pező területen fekszik. A Mithreumban talált egyik oltár­kő felirata így szól: Fonti Per enni m. Ant. Victorianus Dec. col. Aqu., tehát a források tiszteletére emelt oltárkő. A Margitsziget északi csúcsán is találtak oltárkövet, felirata: Diis Patris Lucius Flavius Aper vir per- fectissimus praeses votum libens merito posnit. S itt akarok megemlé­kezni arról a szigetről, melyet a né­metek Römische Badeinzel-nek, a magyarok Feredősziget-nek neveztek s melyen 56 hévforrás volt. 1823-ban még látható volt a más­fél öles kőfal, mely a Margitsziget északi csúcsától a szigetre vezetett. A sziget forrásai valószínűleg a gyárszigeti fürdőket táplálták s az 1860-as években a Duna kotrása al­kalmával a szigettel együtt elpusztul­tak. Mint az ott fürdőzők mesélik, fürdés alkalmával még most is érez­hető azon a helyen a felfelé törő meleg víz áramlása. Sokat tudnék még e fürdőkről és forrásokról a kiásott emlékek nyo­mán elmondani. A Római fürdőtől kiindult nagy vízvezeték maradvá­nyairól, mely egykor a polgári für­dőket táplálta, nem is szólottunk még. Sajnos, a népvándorlás alatt és után a barbárok Akvinkumot teljesen feldúlták, az épületek köveit szét­hordták, a megmaradt romokat a szél, por, sár eltemette. Nevezetesek a Császár- és Lukács­fürdő, valamint a Szent Gellért hegy melletti források, melyek a közép­korban igen fontos szerepet játszot­tak, de ezekről más alkalommal fo­gunk szólni. Befejezésül legyen szabad még egy gondolatot felvetni. Akvinkum mint A III. kerületi Polgári Társas Kör dr. Ripka Ferenc fővédnöksége, And- réka Károly díszelnöksége, Martin Gyula, Bartók Béla, Bárcy Lajos, Éder Ernő, Kemény Lajos, Móra Ist­ván, dr. Orova Zsigmond, Reisinger Gyula, Rezső Antal, Szepessy Ágos­ton, dr. Tamáss.y Béla elnöksége mel­lett rendezi február 9-én Hajógyár­utcai helyiségében farsangi estélyét, sok móka, szépségverseny, konfetti­csata s különféle művészek szerep­lése mellett. A Lövész-bál családias keretek kö­zött, hagyományos, díszes keretben folyt le a Marezibányi-téri székház­ban. A készáznegyven éve fennálló egyesület jelvényével ékesített tánc­renddel kedveskedett a hölgyeknek a szorgos bálbizottság Érczheggi István, Császár Zoltán, Jármai Jánossal az élén, igaz magyaros vendégszeretettel fogadva a nagyszámú vendégsereget. anrumm gallértisztítása vezet IwS r ni I ■ / r H Drbja 10 fül. Telefon Isi Lif ULLB1 Külön vidéki osztály Farsangzáró álarcos estjét február 9-én rendezi a Budai Katholikus Kör székházalapj a gyarapítására Pá lffy- téri helyiségében, amikor a jelmezes nagy felvonulás este pont 10 órakor kezdődik. A Dél vidékiek Bálja a Szent Gel­lert szállóban febr 3-án volt a me­nekültek nagy részvétele mellett, míg a Cukrász bál a Budai Vigadó­ban volt e hó 4-én. A Szent Gellért Egyesület bálja a katholikus társadalom nagy részvé­tele mellett a Szent Gellért szállóban volt febr. 6-án. Ugyanekkor volt a Budai Vigadóban az Egyetemi Ének­karok táncestje pompás rendezés mellett. E helyen másnap a Test- nevelési Főiskola rendezett táncestét sikerrel. Az Alajos-hál Óbudán a farsang egyik legsikeresebb táncestje volt február 2-án' a Korona Vigadóban, Albrecht kir. herceg fővédnöksége és gróf Durini di Monza olasz nagy­követ védnöksége mellett az óbudai Szent Alajos-árvaház javára, a fé­nyes kereteket biztosító Szent Alajos Kör rendezésében. A díszelnökök, háziasszonyok és tiszteletbeli elnökök sorában a katolikus társadalom leg­kiválóbb jai szerepeltek és vettek részt. A magas vendégeket dr. Mé­száros János érseki helytartó-prelá- tus, Plyvacik Szaniszló szalézi tar- tományfőnök, Sajgmiiller József apátplébános, • Varga Dénes igaz­gató, Wolkenberg «Gyula, R. Réw Sándor, Foerk Ernő, dr. Gcorgi István fogadták. Ab estét magas- nívójú művészi hangverseny előzte meg, amelyen Fell Tibor hegedűmű­vész, Szentmihályi Tibor operaéne­kes, a Szent Alajos Kör zenekara Heil János vezénylésével és N. Benz a Ida operaénekesnő arattak nagy sikert. Nagyszerű vidám hangulat­ban zendített rá a kettős cigánybanda a Szak csárdásra, melyre táncraper- dültek a párok a zsúfolásig telt te­remben és egy csodás, gyönyörű éjszakán át a legkedvesebb hangulat­ban késő reggelig maradtak együtt. A kiváló gonddal rendezett est sike­rét Rupp István, Schäffler Ignác, Máj er György, Lingl Béla fáradha­tatlan munkássággal biztosította. exponált hadiállás, Csupán egy pro­vinciának volt a fővárosa, amelyet azonban természeti szépségei, fürdői középponttá tettek. A mai Budának megvan még ugyanaz a természeti fekvése, megvan ugyanazon, sőt ma talán több hőforrása, s ráadásul Budapest ma kereskedelmi és ipari centrum. Akvinkunmak megvolt a nagy idegenforgalma s Budapestről mint fürdővárosról alig tud valamit a külföld. Buda még ma is annyi fürdővel és gyógyforrással rendelke­zik, mint egyetlen város sem a föld­kerekségen. Nálunk több gyógyvíz folyik egy nap alatt kihaszálatlanul a Dunába, mint Aachen, Kissingen, Wiesbaden gyógyforrásainak összes napi mennyisége. Keltsük fel a kül­föld érdeklődését fürdőink iránt, hadd induljon meg ismét a nagy ide­genforgalom. De hogy Budapest fürdőváros le­gyen, ahhoz szükséges, hogy meg­szervezzük az ivókúrát. A legtöbb világfürdő érmék köszönheti nagy hírét. Karlsbadban, hol évente majd­nem 100.000 beteg megfordul, kö­zönséges vízben fürödnek s az ivó­kúra a nagy gyógytényező. Ali itt ab­ban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyógyvizeinket nemcsak für­désre, hanem ivókúrára is felhasznál­hatjuk. Nézzük csak a Hungária vi­zet, hány ezren vándorolnak oda, pe­dig nem is orvosi rendeletre. Vagy a Margitsziget, a Császár- és Lukács­fürdő, meg Gellért-fürdő új ivófor­rását. Szervezzük meg Budapesten az ivókúrát, vigyük be azt az orvosok és betegek öntudatába, tárjuk fel ezt az új kincsünket a külföld előtt s ak­kor ismét — de sokkal nagyobb arányban — meg fog indulni Buda­pest felé az a szüntelen idegenforga­lom, amely valamikor Akvinkumot oly naggyá tette. A Felvidékiek febr. 9-én rendezik baljukat a Szent Gellért szállóban s ugyanakkor a Budai Vigadóban a. Magyar Tanítók Otthona a főváros tanítóságának élénk érdeklődése mel­lett. A pénzügyi tisztviselők sportklubja a Budai Vigadóban rendezi február 10-én sikeresnek ígérkező bálját. A Erinyi bajtársi Egyesület feb­ruár 12-én rendezi táncestjét a Budai Vigadóban. LOKGNON Zlbrinyinál. I.. Attila-u. 12. A Budai Szegény Gyermekeket Felruházó Egyesület jótékonyeélu táncestje február 2-án volt a Budai Polgári Körben (Szilágyi Dezső-tér) nagy erkölcsi és anyagi siker mel­lett. A' B. B. T. E. teája a klub szék­házában, Véimező-út 1—3. február 9-én lesz. A f Uniósok bálja • február 10-én lesz a Szent Gellért szállodában. Z /ERKÓ cipő elegáns és meg bízható ígéretek jubileumát ünnepük már a főváros közgyűlésén, mert vannak közérdekű kívánságok, amelyek tíz, húsz, harminc, sőt ötven éve vannak napirenden, ígérgetik is a megvaló­sítást, ugyanannyi éve, de még ma sem kerülnek kivitelre. Negyedszá­zados jubileumot vezetett be legutóbb a főváros közgyűlésén Kiss Menyhért a Halotti beszéd szavaival: Emlékez­zünk régiekről. . . amikor vázolta a Lágymányos és Boráros-téri híd meg­építésének huszonötéves gondolatát — kimutatva annak . szükségességét. Ki­fejtette, hogy Párizsban, de még Prá­gában is a város két oldalát minden húsz-harminc lépésre híd köti össze, mert minden nagyvárosban és világ­városban ez nemcsak arra alkalmas, hogy összekötő eszköz legyen a for­galom lebonyolítására, hanem építé­szeti és városszépészeti szempontból is igen nagy szerepet játszik. Párizs­ban a legszebb szobrokat helyezik el a hidakon: virágvázákat és hasonló dolgokat, Prágának hidjai ugyancsak arról nevezetesek, hogy monumentális alkotásokat helyeznek rájuk, mert a város szépségét, szépészeti képét ki akarják fejleszteni. Ezzel szemben itt áll a mi Dunánk, Európának második legnagyobb folyója, ahol a négy híd alig bírja el a hatalmas forgalmat. A Margit-hidon nanonta 140 ezer ember közlekedik, a Ferenez József-hídon 94 ezer, az Erzsébet-hidon pedig 86 ezer az átkelők száma. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy az ígéretek birodalmából le kell hozni a gvakor­lati megvalósulás alapjára a Boráros- téri híd megépítését is. A felszólaló Öbnd»v.n azonban ha^oaidotf. annak egyelőre nem akar hidat juttatni és mégis annak jut legelőbb. 2VE3KÓ G5PŐ& JÓK és olcscfc Magyar est volt Varga Vilma, a Budai Zeneakadémia tanárnője nö­vendékeinek legutóbbi hangversenye, amelyen csupa magyar szerző szere­pelt ’ és az előadók magyar ruhában jelentek meg. A kiváló pedagógus művésznő Liszt Ferencnek volt ta­nítványa s növendékei nagy készült­ségről tettek tanúságot. A munkanélküliség irodalma a Fő­városi Könyvtárban. A Fővárosi Könyvtár az Aktuális Kérdések Iro­dalma c. kiadványsorozatának 45. számában Munkanélküliség címmel bibliográfiái összefoglalást adott^ ki. Ennek a kiadványnak megjelenését a Rudas-fürdő A budai forráscsoport lég­ii dioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszőcsarnok munkán Ciküli.sóg problémája vala­mint az az intézkedés indokolja, hogy a. főváros tanácsa a munkanélküliség ernyőinkére bizottságot küldött ki. Á kiadvány első részében a kérdés álta­lán'/- vonatkozásait foglalja össze, azután áttér az egyes államok leg­újabb szakirodalmára, a továbbiak­ban a munkanélküliség elleni biztosí­tás ügyéről ad összefoglalást, végre a szükségmunka és' munkanélküliek segélyezése c. alatt sorolja fel a könyvtárban található szakirodalmat. ABBAZ9 A HOTEL PENZIÓ Központi fekvés. — gyönyörű tengeri ki látással. — Magyar- fr-incia konyha. — Napi penzió a5 lu rátái. Központi iroda BUOÄM HUSI)ÜT CUMBÁBSH 1. Krisztina tár 3. sz. releion 530-47 BOHUNECKY B AN K Rt. (5L f^argsl körút 87) fizeti Budán A LEGMAGASABB betét u a m t o t ÜVEG és Porcéi Ián d i ssműá.ru'k T. , . , GáL LAJOS Tisztviselőinek nagy síénatér 7., fi i tési kedvezmény! s U DÁN. BSalsos Rudolf Fényképész —--------- műterme ■ — 83 ., FŐ -utca 13 sz. Kertépítő kertészet' telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMPB Pestmegy e Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI SAPLÓ szerkesz­tősége ad LllliE a URSA EíJflIEHE EDDÁN L, OKBÁN HEGYI-ÚT 6, SZ. Telefon •• Automata 534—11. P “ÉNZKŐLCSÖNTl“V,g,i ingatlanokra előnyös feltételek melleit gyorsan loiyősíttatunk, INGATLANOK vételét szolidan és eredményesen elintézi GEíLLÉrtT, Terez krt 48. 1/4 SCHUNDA V. JÓZSEF m. k 1 r. udvari s z á 11 í t ó BUDAPEST IV., Gróf Károlyi tucea 5. és Magyar ucca 18. szám Telefon: Automata 843-79 ssr. Operaház, Zeneművésze i Főiskola Nemzeti Zenede, Philharmóniai Tár­saság, Színházak, Nugyinozik stb. szállítója. B-irmely hangszer, alkat, részek, húrok és szakszerű javítá­sok kaphatók. Továbbá pianinók, harmoniümok ZONGORÁK ALAPÍTTATOTT: 1847. eladása, becserélése, bérb'adása, javítása, hangolása és v.telel A legkedvezőbb részletfizetési felté­telek melleit is. A lehető legjobbat a legjutényosabb áron I Az „A. B. C.“ szövet ég kizárólagos szállítója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom