Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-02-10 / 941. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 február 10. Szent Gellert Iszapkezel és társashelyisében vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szen^Géliértu rádiumos gyógyiszappaL. Rheuma, izületi bánfalviaknál páratlan gyógyító hatású Far&mmgt Karneváli herceghódolajára régente gyorsabban siettek talán, mint manapság. Öreg Buda lakosságánál a török idők után még száz évig is alig volt- rangkülönbség s így ahol egy pár ember összejött, szép időben a szabadban, télen minden kiskocsmában, nekiláttak a táncnak. Ezt a táncszenvedélyt Mária Terézia, múlt számunkban ismertetett „Báli Rendje” alaposan megrendsza- bályozta, de ekkor voltak már, akik e keretek között pompásan tudták kamatoztatni az unalmas téli esték egyetlen szórakoztatóját: a táncot. Ezek között legelső sorban az asztalos legényből modern üzletemberré s Buda leggazdagabb polgárává emelkedett Fáik Ferenc József érdemel említést, aki a hajóliídnak volt bérlője és a Bomba-téri (ma Batthyány i-tér) „Színházi és táncintézet” tulajdonosa. 1773-ban kért privilégiumot intézete részére Fáik, amire a budavárosi tanács ugyanez év nov. 12-én a legjobb véleménnyel szolgált, megemlítvén, hogy „Fáik háza igen jelentékeny költséggel, illendően épült fel színház és tánc számára. Immár hét éve rendeztetnek ott komédiák, szintúgy mint bál, azaz redoute, állandó katonai felügyelet mellett és a tanács megbizottainak jelenlétében, ami e mulatságok illendőségét és a köz- biztonságot kellőképpen garantálja, a jövedelemből való részesedés pedig a kórházak céljait szolgálja.” A jelentésből megtudjuk azt is, hogy Fáik különb ember mint elődei voltak. Azelőtt Pischoff Gáspár szokott volt a Várban katonai felügyelet mellett bált rendezni, de ő is, fia is meghaltak, a házat pedig ellicitálták. Tánc- mulatságok vannak Hermann János timár-mesternek a „Három Nyálhoz” címzett helyiségében, azonkívül Ne- pauber Mátyás kőműves-mester szálújában, végül a városi lövőházban. Ám Hermann János is meghalt már és ha a Falk-féle mulatságokat a többiekével összehasonlítjuk, nyilvánvalóan Fáiké marad az elsőség. Fáikhoz csak egy forint beléptidíj mellett lehet belépni, a többi helyeken csak a táncok után fizetnek. Egyáltalában Fáik bálokat rendez, a többiek ellenben csak közönséges táncot, amelyre a 11 órai záróra kötelezettsége vonatkoznék. Csakhogy ez a záróra a papiroson maradt. A városi bandériumot kellett mozgósítani, hogy a béke és a köz- csend helyreállíttassék. Ez a bandérium nevű őrjárat azonban csekély számánál fogva nem elégséges arra, hogy ezeket a mulatóhelyeket is ellenőrizze és a bál korrekt lefolyására is ügyeljen, viszont a városi szenátorok * I nikai okokból az általam megjelölt helyen leásatott a földbe s vizet öntvén oda, hogy a mélységet megállapítsa, a víz mindenkor rögtön eltűnt. Ekkor lejebb ásatott s kb. 3 méter mélységben előtűntek fürdőberendezések, mozaikpadozat stb. Ezeket magához vevén, elővigyázatosság okáért a helyet ismét betemettette s most egy pózna mutatja azt a helyet, mely alatt a fürdő el van temetve. További kutatást nem lehetett végezni, mert anyagi eszközök sajnos nem állottak rendelkezésre. Pár szóval ki akarok térni a La- conieumra. Ez: gőzfürdő. Schönwis- ner egyetemi tanár, — a magyar régészet megalapítója — 1778-ban tárta fel. Lejárata a Szentlélek-téren van a föld színétől kb. 3 méter mélységben s csigalépcső vezet le. A kerületi mérnökön és egy-pár uceaseprőn kívül alig látta még valaki. Felhívom az érdekeltek figyelmét erre a viI áglátvány osságra, melyet Rómán kívül egyetlen város sem tud felmutatni. Az idegenek részére búcsújáró helyül kellene szolgálnia, egyelőre azonban csak kofássátral? állanak felette. De hogy fürdőkben és forrásokban mily gazdag volt Akvinkum, azt bizonyítja az eddig napfényre került nagyszámú fogadalmi és oltárkő is, melyek Aesculápnak, Hygieának és a források istennőinek: a Nymphak- nak vannak felajánlva. Érdekes ezek között egy Claudius császár korabeli kiásott emléktábla (268 körül), melyben a II. légió adjutrix pusztulásnak indult nagyobbik fürdőjét az akkori consul ok kijavították és helyreállították. A felirat szerint a légiónak kisebb fürdője is volt s mindkettőt csak a katonák használhatták. Bizonyítja egy másik emlékkő (Kr. u. 230-ból), mely azt mondja: sem tudják ezt az ellenőrző tisztet ellátni. Mindezt a katonai hatóság nyilatkozata is megerősítette, ameny- nyiben Berlendis gróf Generalfeldwachtmeister bizonyítványt állított ki róla, hogy a kocsmákban még éjfélkor, sőt éjfél után egy órakor is tart a mulatság; de magánházakban sem rostéinek az emberek ily kései órán szórakozni. Mindebből végre is az következett, hogy komédiák és bálok rendezésére Fáiknak kell adni privilégiumot, ami 1774-ben meg is történt. De amikor a hajóhidat kiakasztották, nehezebb lett a közlekedés és vele a mulatozás. A hajósemberek át-át- eveztek a zajló Dunán, de csak nagy pénzért s miután búcsút vettek övéiktől. A fagyasztó szélben a roppanó jéglemezek metsző élei közé ékelve „tulajoztak” a révészek és ez olyan volt, mint a sirály szava, rémesen han.vozva a két város között, a jeges vizek felett. Megesett nem egyszer,, hogy az „enyészet jeges .ekéje” szétmorzsolta a ladikot s hajós és utas ottveszett örökre. De a mulatozókat még ez sem tartotta vissza,, mert a pestiek, ha nagyon jól akartak mulatni, még a jégtáblák között is át- eviekéltek Budára. Erről így ír a negyvenes években a báli tudósító: „Süvöltve dúlt estve az északi szél, mintegy diadallal csapkodván a fel- zavart Duna hullámait, Buda és Pest éji lámpái — mint ragyogó asszonyi homlokdísz, ezernyi fénypontokként csillámlottak: végre révészladikunk megtelve budai bálba menő pestiekkel, recsegve megindult. Azonnal a küzdő habok himbált labdája Ion. Mi benne- ülők a metsző szél ellen köpenyeinkbe burkolva, szívszakadva vágyódtunk ki a budai partra .. .” Ott azután a nagy redouteokon, tánevigalmakpn bőségesen kárpótolták a kiállott fáradalmakat a résztvevők, a „Fehér Kereszthez” címzett vendéglőben, vagy a várbeli mulatság helyén, amelynek bérlője hirdetésében nemcsak azzal kecsegtette a közönséget, hogy „mindkét szála viaszgyertyákkal lesz megvilágítva, a budai karmester új német táncokat ad elő, ételről, italról Budavára ío,szakácsa bőven gondoskodik, kocsi lesz amennyi kell, inasok tisz- teségesen fogják magukat viselni, belépti jegy ára mindössze egy váltó forint”, hanem még' a vízivárosiaknak és a „tekintetes katonaságnak” elsőséget is ad. Húshagyó keddjén megtörtént a nagy farsangi bolond felvonulás, amikor elbúcsúzott a nép a hústól nagv lakomák közben. A karnevál ettől kapta tula j dóriképpen nevét, mert came vale” magyarul annyit jelent: hús, Isten veled! Hamvazó szerdával megkezdődött a régiek szigorú böjtje egészen liusvétig, amikor egyetlen köznapon sem ettek húst. R—w. Jól log mulatni, ha ZVERKONAL vesz báli cipőt Geltért-kcirnevál lesz jelmezzel, álarccal február 12-én a Szent Gellért- szálló összes termeiben Cseh György tánemester főrendezése mellett. Farsangi versecske csalogat karnevál herceg és farsang királynője e találkozására, ahol a felvonulásnál a József Főherceg Hadastyán Egylet rezes bandája zenél, míg a tánchoz a Szent Gellért-szálló jazz-bandja és cigánya muzsikál. balneum a solo territorio legionis, vagyis a fürdő a légió birtokát képező területen fekszik. A Mithreumban talált egyik oltárkő felirata így szól: Fonti Per enni m. Ant. Victorianus Dec. col. Aqu., tehát a források tiszteletére emelt oltárkő. A Margitsziget északi csúcsán is találtak oltárkövet, felirata: Diis Patris Lucius Flavius Aper vir per- fectissimus praeses votum libens merito posnit. S itt akarok megemlékezni arról a szigetről, melyet a németek Römische Badeinzel-nek, a magyarok Feredősziget-nek neveztek s melyen 56 hévforrás volt. 1823-ban még látható volt a másfél öles kőfal, mely a Margitsziget északi csúcsától a szigetre vezetett. A sziget forrásai valószínűleg a gyárszigeti fürdőket táplálták s az 1860-as években a Duna kotrása alkalmával a szigettel együtt elpusztultak. Mint az ott fürdőzők mesélik, fürdés alkalmával még most is érezhető azon a helyen a felfelé törő meleg víz áramlása. Sokat tudnék még e fürdőkről és forrásokról a kiásott emlékek nyomán elmondani. A Római fürdőtől kiindult nagy vízvezeték maradványairól, mely egykor a polgári fürdőket táplálta, nem is szólottunk még. Sajnos, a népvándorlás alatt és után a barbárok Akvinkumot teljesen feldúlták, az épületek köveit széthordták, a megmaradt romokat a szél, por, sár eltemette. Nevezetesek a Császár- és Lukácsfürdő, valamint a Szent Gellért hegy melletti források, melyek a középkorban igen fontos szerepet játszottak, de ezekről más alkalommal fogunk szólni. Befejezésül legyen szabad még egy gondolatot felvetni. Akvinkum mint A III. kerületi Polgári Társas Kör dr. Ripka Ferenc fővédnöksége, And- réka Károly díszelnöksége, Martin Gyula, Bartók Béla, Bárcy Lajos, Éder Ernő, Kemény Lajos, Móra István, dr. Orova Zsigmond, Reisinger Gyula, Rezső Antal, Szepessy Ágoston, dr. Tamáss.y Béla elnöksége mellett rendezi február 9-én Hajógyárutcai helyiségében farsangi estélyét, sok móka, szépségverseny, konfetticsata s különféle művészek szereplése mellett. A Lövész-bál családias keretek között, hagyományos, díszes keretben folyt le a Marezibányi-téri székházban. A készáznegyven éve fennálló egyesület jelvényével ékesített táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek a szorgos bálbizottság Érczheggi István, Császár Zoltán, Jármai Jánossal az élén, igaz magyaros vendégszeretettel fogadva a nagyszámú vendégsereget. anrumm gallértisztítása vezet IwS r ni I ■ / r H Drbja 10 fül. Telefon Isi Lif ULLB1 Külön vidéki osztály Farsangzáró álarcos estjét február 9-én rendezi a Budai Katholikus Kör székházalapj a gyarapítására Pá lffy- téri helyiségében, amikor a jelmezes nagy felvonulás este pont 10 órakor kezdődik. A Dél vidékiek Bálja a Szent Gellert szállóban febr 3-án volt a menekültek nagy részvétele mellett, míg a Cukrász bál a Budai Vigadóban volt e hó 4-én. A Szent Gellért Egyesület bálja a katholikus társadalom nagy részvétele mellett a Szent Gellért szállóban volt febr. 6-án. Ugyanekkor volt a Budai Vigadóban az Egyetemi Énekkarok táncestje pompás rendezés mellett. E helyen másnap a Test- nevelési Főiskola rendezett táncestét sikerrel. Az Alajos-hál Óbudán a farsang egyik legsikeresebb táncestje volt február 2-án' a Korona Vigadóban, Albrecht kir. herceg fővédnöksége és gróf Durini di Monza olasz nagykövet védnöksége mellett az óbudai Szent Alajos-árvaház javára, a fényes kereteket biztosító Szent Alajos Kör rendezésében. A díszelnökök, háziasszonyok és tiszteletbeli elnökök sorában a katolikus társadalom legkiválóbb jai szerepeltek és vettek részt. A magas vendégeket dr. Mészáros János érseki helytartó-prelá- tus, Plyvacik Szaniszló szalézi tar- tományfőnök, Sajgmiiller József apátplébános, • Varga Dénes igazgató, Wolkenberg «Gyula, R. Réw Sándor, Foerk Ernő, dr. Gcorgi István fogadták. Ab estét magas- nívójú művészi hangverseny előzte meg, amelyen Fell Tibor hegedűművész, Szentmihályi Tibor operaénekes, a Szent Alajos Kör zenekara Heil János vezénylésével és N. Benz a Ida operaénekesnő arattak nagy sikert. Nagyszerű vidám hangulatban zendített rá a kettős cigánybanda a Szak csárdásra, melyre táncraper- dültek a párok a zsúfolásig telt teremben és egy csodás, gyönyörű éjszakán át a legkedvesebb hangulatban késő reggelig maradtak együtt. A kiváló gonddal rendezett est sikerét Rupp István, Schäffler Ignác, Máj er György, Lingl Béla fáradhatatlan munkássággal biztosította. exponált hadiállás, Csupán egy provinciának volt a fővárosa, amelyet azonban természeti szépségei, fürdői középponttá tettek. A mai Budának megvan még ugyanaz a természeti fekvése, megvan ugyanazon, sőt ma talán több hőforrása, s ráadásul Budapest ma kereskedelmi és ipari centrum. Akvinkunmak megvolt a nagy idegenforgalma s Budapestről mint fürdővárosról alig tud valamit a külföld. Buda még ma is annyi fürdővel és gyógyforrással rendelkezik, mint egyetlen város sem a földkerekségen. Nálunk több gyógyvíz folyik egy nap alatt kihaszálatlanul a Dunába, mint Aachen, Kissingen, Wiesbaden gyógyforrásainak összes napi mennyisége. Keltsük fel a külföld érdeklődését fürdőink iránt, hadd induljon meg ismét a nagy idegenforgalom. De hogy Budapest fürdőváros legyen, ahhoz szükséges, hogy megszervezzük az ivókúrát. A legtöbb világfürdő érmék köszönheti nagy hírét. Karlsbadban, hol évente majdnem 100.000 beteg megfordul, közönséges vízben fürödnek s az ivókúra a nagy gyógytényező. Ali itt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyógyvizeinket nemcsak fürdésre, hanem ivókúrára is felhasználhatjuk. Nézzük csak a Hungária vizet, hány ezren vándorolnak oda, pedig nem is orvosi rendeletre. Vagy a Margitsziget, a Császár- és Lukácsfürdő, meg Gellért-fürdő új ivóforrását. Szervezzük meg Budapesten az ivókúrát, vigyük be azt az orvosok és betegek öntudatába, tárjuk fel ezt az új kincsünket a külföld előtt s akkor ismét — de sokkal nagyobb arányban — meg fog indulni Budapest felé az a szüntelen idegenforgalom, amely valamikor Akvinkumot oly naggyá tette. A Felvidékiek febr. 9-én rendezik baljukat a Szent Gellért szállóban s ugyanakkor a Budai Vigadóban a. Magyar Tanítók Otthona a főváros tanítóságának élénk érdeklődése mellett. A pénzügyi tisztviselők sportklubja a Budai Vigadóban rendezi február 10-én sikeresnek ígérkező bálját. A Erinyi bajtársi Egyesület február 12-én rendezi táncestjét a Budai Vigadóban. LOKGNON Zlbrinyinál. I.. Attila-u. 12. A Budai Szegény Gyermekeket Felruházó Egyesület jótékonyeélu táncestje február 2-án volt a Budai Polgári Körben (Szilágyi Dezső-tér) nagy erkölcsi és anyagi siker mellett. A' B. B. T. E. teája a klub székházában, Véimező-út 1—3. február 9-én lesz. A f Uniósok bálja • február 10-én lesz a Szent Gellért szállodában. Z /ERKÓ cipő elegáns és meg bízható ígéretek jubileumát ünnepük már a főváros közgyűlésén, mert vannak közérdekű kívánságok, amelyek tíz, húsz, harminc, sőt ötven éve vannak napirenden, ígérgetik is a megvalósítást, ugyanannyi éve, de még ma sem kerülnek kivitelre. Negyedszázados jubileumot vezetett be legutóbb a főváros közgyűlésén Kiss Menyhért a Halotti beszéd szavaival: Emlékezzünk régiekről. . . amikor vázolta a Lágymányos és Boráros-téri híd megépítésének huszonötéves gondolatát — kimutatva annak . szükségességét. Kifejtette, hogy Párizsban, de még Prágában is a város két oldalát minden húsz-harminc lépésre híd köti össze, mert minden nagyvárosban és világvárosban ez nemcsak arra alkalmas, hogy összekötő eszköz legyen a forgalom lebonyolítására, hanem építészeti és városszépészeti szempontból is igen nagy szerepet játszik. Párizsban a legszebb szobrokat helyezik el a hidakon: virágvázákat és hasonló dolgokat, Prágának hidjai ugyancsak arról nevezetesek, hogy monumentális alkotásokat helyeznek rájuk, mert a város szépségét, szépészeti képét ki akarják fejleszteni. Ezzel szemben itt áll a mi Dunánk, Európának második legnagyobb folyója, ahol a négy híd alig bírja el a hatalmas forgalmat. A Margit-hidon nanonta 140 ezer ember közlekedik, a Ferenez József-hídon 94 ezer, az Erzsébet-hidon pedig 86 ezer az átkelők száma. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy az ígéretek birodalmából le kell hozni a gvakorlati megvalósulás alapjára a Boráros- téri híd megépítését is. A felszólaló Öbnd»v.n azonban ha^oaidotf. annak egyelőre nem akar hidat juttatni és mégis annak jut legelőbb. 2VE3KÓ G5PŐ& JÓK és olcscfc Magyar est volt Varga Vilma, a Budai Zeneakadémia tanárnője növendékeinek legutóbbi hangversenye, amelyen csupa magyar szerző szerepelt ’ és az előadók magyar ruhában jelentek meg. A kiváló pedagógus művésznő Liszt Ferencnek volt tanítványa s növendékei nagy készültségről tettek tanúságot. A munkanélküliség irodalma a Fővárosi Könyvtárban. A Fővárosi Könyvtár az Aktuális Kérdések Irodalma c. kiadványsorozatának 45. számában Munkanélküliség címmel bibliográfiái összefoglalást adott^ ki. Ennek a kiadványnak megjelenését a Rudas-fürdő A budai forráscsoport légii dioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszőcsarnok munkán Ciküli.sóg problémája valamint az az intézkedés indokolja, hogy a. főváros tanácsa a munkanélküliség ernyőinkére bizottságot küldött ki. Á kiadvány első részében a kérdés általán'/- vonatkozásait foglalja össze, azután áttér az egyes államok legújabb szakirodalmára, a továbbiakban a munkanélküliség elleni biztosítás ügyéről ad összefoglalást, végre a szükségmunka és' munkanélküliek segélyezése c. alatt sorolja fel a könyvtárban található szakirodalmat. ABBAZ9 A HOTEL PENZIÓ Központi fekvés. — gyönyörű tengeri ki látással. — Magyar- fr-incia konyha. — Napi penzió a5 lu rátái. Központi iroda BUOÄM HUSI)ÜT CUMBÁBSH 1. Krisztina tár 3. sz. releion 530-47 BOHUNECKY B AN K Rt. (5L f^argsl körút 87) fizeti Budán A LEGMAGASABB betét u a m t o t ÜVEG és Porcéi Ián d i ssműá.ru'k T. , . , GáL LAJOS Tisztviselőinek nagy síénatér 7., fi i tési kedvezmény! s U DÁN. BSalsos Rudolf Fényképész —--------- műterme ■ — 83 ., FŐ -utca 13 sz. Kertépítő kertészet' telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMPB Pestmegy e Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI SAPLÓ szerkesztősége ad LllliE a URSA EíJflIEHE EDDÁN L, OKBÁN HEGYI-ÚT 6, SZ. Telefon •• Automata 534—11. P “ÉNZKŐLCSÖNTl“V,g,i ingatlanokra előnyös feltételek melleit gyorsan loiyősíttatunk, INGATLANOK vételét szolidan és eredményesen elintézi GEíLLÉrtT, Terez krt 48. 1/4 SCHUNDA V. JÓZSEF m. k 1 r. udvari s z á 11 í t ó BUDAPEST IV., Gróf Károlyi tucea 5. és Magyar ucca 18. szám Telefon: Automata 843-79 ssr. Operaház, Zeneművésze i Főiskola Nemzeti Zenede, Philharmóniai Társaság, Színházak, Nugyinozik stb. szállítója. B-irmely hangszer, alkat, részek, húrok és szakszerű javítások kaphatók. Továbbá pianinók, harmoniümok ZONGORÁK ALAPÍTTATOTT: 1847. eladása, becserélése, bérb'adása, javítása, hangolása és v.telel A legkedvezőbb részletfizetési feltételek melleit is. A lehető legjobbat a legjutényosabb áron I Az „A. B. C.“ szövet ég kizárólagos szállítója.