Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-02-03 / 940. szám

XXVI. évfolyam. 940. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre jO pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiaddhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAAG BÉLA Hirdetőiek ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 február 3. A lágymányosi strand Biamália hivatalát a tisztiföorvos Rakovszky Iván dr. nyilatkozata Könyörtelen ember dr. Rakov­szky Iván a Közmunka Tanács elnöke mindannyiszor, valahány­szor az ő finom lelkében oly gyö­nyörűen kirajzolt Budapest és abban Buda fürdőváros tervéhez illetéktelen kézzel nyúl hozzá va­laki, mint ahogy megtette Buda­pest Székesfőváros tiszti főorvosa dr. Csordás Elemér, aki nagy hi­vatása dacára képes lett volna megfertőztetni öntudatosan Buda­pest polgárságát a lágymányosi büzhödt pocsolyában tervezett strandfürdő révén. A tiszti főor­vos úr nemcsak a Népjóléti mi­nisztériumot tévesztette meg, ha­nem felsőbb hatóságait is, azzal a grandiózus ideával, hogy a lágy­mányosi megfertőzött holt Dunaág helyére tízezer ember számára strandfürdő létesítésének esz­méjét a saját hivatalos tekinté­lyével aprobálta. Oly végzetes könnyelműséggel kezelte ezt a kérdést, hogy kény­telen lesz levonni ebből a konzek­venciákat, mert aki Budapest né­pét tízezerszámra halálos fertőzést r/'ifő s+. raudffi rdőbe ké^es ker­getni ; és ez a veszedelem, egy nem is egészségügyi, hanem technikai hivatal bölcs vezetőjének pöröly­ként lecsapó szavára hárul el a világváros népe felől, — az vagy belátja irtózatos hibáját és önként hagyja el a helyét, amelynek be­töltésére nem rendelkezik ily nagy feladathoz szükséges tudással, vagy a felső hatósága indítja meg ellene az eljárást, — de mindenesetre meg kell torolni az ilyen vesze­delmes fantáziát, nehogy a fővá­ros ezzel példát szolgáltasson a jövő számára. Csordás Elemér dr. hivatali elődjei bizonyára nem különckö­désből követelték ennek a pocso­lyának a sürgős feltöltését, hanem tudományos' kutatásaik és meg­állapításaik alapján, amelyekre mi is felhívtuk a tiszti főorvos úr figyelmét. A Népjóléti minisztérium sem fog dicsérő oklevelet kiállítani a tiszti főorvos úr számára, hogy ebbe a látszólagosan kedves, de lényegében lehetetlen tervbe a tiszti főorvos úr beugratta. És hasonló jókat várhat úgy a főpol­gármester,. mint a polgármester úr részéről is, akiknek embersze­rető szíve lelke bizonyára bor­zadva eszmél rá, hogy éppen a székesfőváros tiszti főorvosa vitte volna bele Budapest népét ilyen járványos fertőzésbe. Mindezek bizonyságául álljon itt Rakovszky Iván elnök úr nyi­latkozata, amelyet az ,,Uj Nemze­dék” munkatársa előtt tett a strandfürdő ügyében: ,,Az idei programban szerepel az úgynevezett lágymányosi tó feltöltése. Ez csak évek sorára elosztva valósítható meg. A feltöltést azon­ban az eddigi költséges és lassú módokkal szemben máskép kívá­nom megoldani. Az összekötő va­súti híd vonalán akarom a feltöl­tésre szolgáló anyagot, lehetőleg salakot, a helyszínére hordani. Ez mindenesetre olcsóbb és gyorsabb, mint az eddigi szekéren való fuva­rozás s e mellett egészségesebb talajviszonyo­kat fog teremteni, mint az eddigi szeméttel és hulladék­kal való kitöltés. Tudunk róla, bár hivatalos megkeresést nem kaptunk, hogy ide strandfürdőt terveznek. Ilyen teryvel a közmunkák tanácsa már évekkel ezelőtt foglalkozott, de megállapították, hogy a tó vize fertőzött és annak földalatti felfrissülése nem kielégítő. — Amennyiben a népjóléti mi­niszter ebben az ügyben hivata­losan is hozzánk fordulna, ter­mészetesen rendelkezésére bo­csáthatnánk az erre vonatkozó bakteriológiai vizsgálatoknak és a hónapokon át eszközölt meg­figyeléseknek az adatait.” Budán, IQ2Q. február 2 Választás lesz, még pedig tör­vényhatósági bizottsági tagok választása még ez évben, mert a belügyminiszter már a jövő hó­napban a ház elé terjeszti a fő­városi reformot, mely májusig azt le is tárgyalja és így a köz­ségi választások már októberben megtarthatók. Bethlen plakettek díszítik kará­csony óta a főpolgármester úrhoz közel álló és a miniszterelnök urat tisztelő barátaink lakását. A plaket­tet Maugsch Gyula neves szobrász- művész mintázta Hubert Vilmos, a közbecsülésnek örvendő budai polgár­társunk megbízásából. A megrendelő és ajándékozó nobilis megnyilatko­zásai révén közismert egyéniség. Tudott dolog felőle, hogy a háborús években ő volt talán az egyedüli ma­gyar kereskedő, ki fiát, vagyonát, tudását, munkáját, s minden idejét a legideálisabb önzetlenséggel a haza és a székesfőváros szolgálatába állí­totta, s ép ily előkelő módon szol­gálja azóta az újraépítés nagy fel­adatait is. A hegyvidék két strandfür­dője. Az eltemetett források ér­dekében a Hollós Mátyás Társa­ság által rendezett értekezletek máris hoztak annyi kézzelfogható eredményt, hogy a legkomolyabb tárgyalások indultak meg 'a bu­dai hegyvidéken létesítendő két strandfürdő érdekében. Az egyik a Pasaréten készül, az Ördögárok felső folyása mentén a Pasaréti- út végén, — a másik pedig a Svábhegy aljában vagy a Zug­ligetben. Mind a két helyen való­színűnek tartják, hogy nem is túl­ságos mély fúrás révén langyos vizet találnak. A Zugligetiek ab­ban reménykednek, hogy a „Szarvas’’-vendéglő környékén megtalálják azokat a meleg kénes forrásokat, amelyek még hetven­nyolcvan év előtt az ott állott fürdőház számára a fürdővizet szolgáltatták. Tudtunkkal már kora tavasszal megindulnak a próbafúrások s ha ezek sikerrel járnak, akkor új fellendülés kora elé jutott a budai hegyvidék. — A Svábhegyi Egyesület szintén mozgalmat indított, hogy dr. Jakab László főorvos tervei szerint a Normafa környékén strandfürdő létesüljön. Ez volna aztán a har­madik. Keresztény patinája volt mindig Budának és ezt tisztelettel fogadta, elismerte az itt élő zsidóság, melyet viszont megbecsült a budai társada­lom. Sehol Budapesten oly kedves, megértő helyzete nem volt zsidóval- lású polgártársainknak, mint Budán. A Községi Polgári Párt ezt a tradí­ciót ápolja, ennek volt állandó hirde­tője a „Budai Napló” és itt ismét idézzük Kállay Tamás egyik beszé­dét, amelyben ezt a becsületes ma­gyar felfogást a leghatározottabban körvonalozta: „.. . Végtelenül bánt, hogy a ma­gyar fiatalság abban látja ma a fel­adatát, hogy osztálytársait, akik vele egy padban kellene, hogy üljenek és együtt igyekezzenek a magyar nagy­ságnak, a magyar tudománynak, a magyar törekvésnek egy-egy katonát adni, azokat tizenöten-húszan megtá­madják és megverik. A magyar ifjú­ságtól nem veszem rossz néven, ha tüntet valaki ellen, de annak legyen határozott vonatkozása, legyen vo­nala, legyen akarata, menjen a kul­tuszminiszter elé, tüntessen ott, vagy verjék meg azt, aki ezt a törvényt hozta és az ellen küzdjön az ifjúság ha van ereje és bátorsága. Ne verjen meg egyes embert, ne verjen meg senki olyat, aki csak kaphat és nem adhat. Áz én magyar lelkembe, az én magyar tisztességérzetembe sehogy- sem fér az a gondolat, hogy olyan ifjúságot neveljünk, amely a jövő ne­hézségei elé úgy fog menni, hogy öt- venen támadtak míg egyet. Ha majd ez a magyar ifjúkig kilép a közélet színterére, a meglett férfikorba, akkor majd szégyelni fogja magát, hogy ve­le esett meg, hogy: azokat a munka­társait, akikkel a közéletben, a köz- gazdasági életben, vagy bárhol együtt kell dolgoznia, azokat sokadmagával megtámadta és megverte.. .” A Községi Polgári Párt nem tehet különbséget polgár és polgár között, mert ezzel azt az egységet bontaná meg, amelyi’e törekszik és amelyre létét alapította. Barlangfürdője is volt régeb­ben Budának, a Gellérthegy al­ján, amelynek egykori létezését dr. Tausz Béla főorvos, az „Ide­genforgalmi Szövetség ’ ’ al elnök igazgatója, állapította meg törté­nelmi forrásmunkák alapján és arról legközelebb tartandó érte­kezletén fog részletesen nyilat­kozni. A ma már talán hozzáfér­hetetlen barlang közepén meleg vizű tó volt, melynek gőze fű­tötte a barlangot és állítólag nagy gyógyhatással bírt. Tausz Béla dívnak előadása iránt, amelyet a Hollós Mátyás Társaság egyik februári ülésének lesz a tárgya és abban érdekes megvilágításban mutatja be a Mátyás király kora­beli vendéglői életet Budán, azok­kal a különleges kedvezményekkel és kiváltságokkal, amikkel e nagy király többek között a Császár­fürdő helyén állott „Szenthárom­ság’’-hoz czímzeht vendéglőt is kitüntette, — általános és nagy érdeklődés nyilvánul meg és a Hollós Mátyás Társaság kéri, hogy mindazok, akik meghívóra igényt tartanak, jelentsék ezt a Hollós Mátyás Társaság háznagyi író­jában, I., Bors-u. 24, levelezőla­pon, vagy telefonon: Aut. 502-96. A növekvő autóbuszforgalom ügyé­ben nyilatkozott Till Antal, a székes- fővárosi autóbuszüzem vezérigazga­tója a „Fővárosi Hírlap” munkatársa előtt most, hogy visszatért az autó­buszgarázs érdekében tett külföldi tanulmányút járói. Érdekes nyilatko­zata szerint ez év folyamán a már megrendelt 110 autóbuszon kívül máris foglalkozni kell újabb 100 autóbusz beszerzésének sürgős kérdé­sével. Az új útvonalak között szere­pel a Ferenc József-tér—Vár—Retek­utcai és a Koháry-utca—Margithíd— Rózsadomb—Marezibányi-tér — széna­téri vonal. Fontos a Gellért-tér—V il­la nyi-út—Csend-utcai vonal, mely esetleg a Naphegyen át jut el a Döp- rentei-térre, ha kiépül a Hadnagy­utcai szerpentin út. Az autóbuszpar­kot szaporítani kell, mert Becsben 500-ra szaporítják, Berlinben 550 jár, Párizsban és Londonban a kocsik ezrei közlekednek. Ha nálunk a feb­ruár—márciusi időpont, amelyre az új autóbuszok beállítását tervezték, — némileg el is tolódik, de a nyár folyamára mégis be tudják állítani az új koesikat. Bennünket Budán rend­kívül érdekel, bogy a budai oldalon tervbe vett autóbuszgarázs megépíté­séhez szükséges ingatlanokat már megvásárolták az Alkotás-utcában s azok rendelkezésre állnak. Sok olyan területe van Budapestnek, amelyek­nek a belső városrészekkel való köz­vetlen összekapcsolása az autóbusz feladata. Sajnosán kell megállapíta­nom azt a körülményt, hogy főváro­sunknak alig van intenzív, kétirányú közlekedés lebonyolítására alkalmás, megfelelő széles, transzverzális út­vonala, amely önként kínálkoznék új autóbuszvonalak berendezésére. Itt nagyon sok lenne a tennivalónk, hogy a múlt idők rövidlátó politikáját helyrehozzuk. Széles, avenue-sZerü új sugárutak nyitása, a meglevő szűk ut< ák kiszélesítése, kisajátítások és közparkok nyitása, ezek mind olyan feladatok, amelyek a főváros teher­bíró képességét ezidőszerint messze túlhaladják, — mondja a vezérigaz­gató. A nyilatkozathoz a magunk ré­széről csak azt fűzhetjük, hogy a múlt „rövidlátó politikája” tette tönkre Budát, s az utolsó nyolc esz­tendő naiv várospolitika ezeken a mulasztásokon segíteni nem tudott. A Gellérthegy parkozása érdeké­ben a város tárgyalásokat folytat a Glassz-féle kétezer négyszögöles telek megvásárlása iránt. A tulajdonos 125.000 pengőt követel a telekért s így a vétel valószínű. A lugas a kert dísze és erről tart előadást február hó 4-én a/. Óbudai Hegyvidéki Szövetség tagjai számára este 7 órakor a Községi Felső Mező­gazdasági; iskolában, III., Kükorona- utea 10. UliQsnyi Károly szőlészei fő­felügyelő, ismertetve egyúttal a cse­megeszőlő fajtákat és azok ültetésé­nek a módját. Nemzeti Stadion Óbudán Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség nagyarányú akciója Többízben emlékeztünk meg a nem­zetközi versenyek célját szolgáló ha- i talmas sportpálya elhelyezéséről, mindannyiszor rámutatva, hogy en-' írek egyedüli helye: a külföldiekre is nagyhatású, történelmi keretű ősvá­ros — Óbuda lehet. Emellett a leg­egészségesebb hely is, mert a kör­nyező hegyek és a Duna állandóan ózondús levegőt adnak, de közlekedés szempontjából is a legkönnyebben hozzáférhető, mert a külfölddel egye­dül kapcsolatos országút: a Bécsi-út közvetlen közelében fekszik s így autón igen hamar elérhető. De vas­úton, repülőgépen, helyiérdekűn, ha­jón, villamoson s gyalog is minden irányból megközelíthető. Mindezek a tények ellentmondanak a már elfoga­dott ligettelki-rét megoldásnak, amit az Óbudai Hegyvidéki Szövetség most megfelebbezett, megdönthetien érvekkel harcolva az óbudai megoldás mellett. Ebben az ügyben a szélesebb nyil­vánosság tájékoztatására a Szövetség agilis elnöksége ankétot hívott egybe január 24-én a III. kér. Felsőmező­gazdasági iskolába s meghívta mind­azokat, akik az ügy érdekében dön­tően határozhatnak. A nagy érdek­lődést kiváltó értekezleten megjelent Szente Miklós kér. elöljáró, Mettelka Frigyes, Büchler József, dr. Vörös- váry Miklós fővárosi bizottsági ta­gok, Pávai Vájná Ferenc főgeológus, a Hollós Mátyás Társaság tagja, dr. Tamássy Béla áz Orsz. Közegészség- | ügyi Egyesület titkára, dr. Bárdos György a Budai Ingatlantulajdono­sok Egyesülete elnöke, Jakab Dezső műépítész, Krén György a Föld- és Szőlőművesek alelnöke, Horváth La­jos a III. kér. Polgári Kör titkára, Haszmann János az O. T. E. alel­nöke, a Hegyvidéki Szövetség részé­ről: Szilágyi Károly elnök, Läufer József, dr. Lugmayer József, Bránd- stein Arthur, Szervey György főtit­kár, Buday Gyula, Teliér Gyula, Rupp István, dr. Schaffer István, Vörös Lajos, Lövenrosen Károly, Wellon János és sokan mások. Az értekezletet Szilágyi Károly el­nök lendületes üdvözlő beszéde nyi­totta meg, s utána Buday Gyula egyetemi testnevelési szakoktató is­mertette a Stadion elhelyezésére vo­natkozó javaslatokat, rámutatván az egyedüli helyes, minden érdeket ki­elégítő, de főképpen sportszempont­ból megfelelő helyes megoldásra: az óbudai Kaszásréten való elhelyezés előnyeire. Ez a rét a Pomázi—Ka- szás-út és Aranyárok által határolt területen van, az Árpád-forrás köz­vetlen közelében, melynek szabadon folyó 21 fokos, kisebbik forrása 2700 liter vizet ad percenkint s így az ösz- szes sportágak az úszással együtt e helyen egyesíthetők, s emellett az összes higiéniai berendezések vízellá­tását is biztosítja. A nagy érdeklődéssel hallgatott elő­adást lelkesen megtapsolták a jelen­lévők, majd, Wolff Károly, Kossalka János, Kontra Aladár a budai kerü­let országgyűlési képviselőinek leve­leit olvasták fel, akik valamennyien a Stadionnak óbudai elhelyezése mel­lett foglalnak állást s ígérik, hogy ezt kifejezésre is juttatják adandó alkalommal. Karafiáth Jenő az órsz. Testnevelési Tanács elnöke szintén levélben közölte intézkedését, bogy a hely végleges megállapításakor ezt a javaslatot is figyelembe veszik. E bejelentések után Büchler József szociáldemokrata bizottsági tag’ szó­lalt fel elsőnek az Óbudai Hegyvidéki Szövetség javaslatához, helyeslését kifejezve s időméivé, hogy itt nem kell ligetet építeni mint Rákoson, mert az itt készen van: maga a gyö­nyörű hegyvidék. Jakab Dezső mű­építész városrendezési szempontból tárgyalta a kérdést, megállapítva, hogy a Lámányoson feltörő glauber- sós források az építészeknek mennyi nehékséget okoznak az alapozásnál, ami a nagyméretű Stadionnak oda való helyezését is kétségessé teszi. A lágymányosi klíma páratelt, a sport­embert eiierválja., míg az óbudai heyvidéki száraz levegő a legideáli­sabb. Rákosról, a ligettelki dűlőről szó sem lehet. Sportligetet nem lehet ott létesíteni, hiszen a még' jobb te­rületen levő Népliget harminc évi megfeszített munka után is, csak por­fészek maradt. Vörösváry Miklós dr. demokrata bizottsági tag minél előbb á nagy nyilvánosság megmozgatását kívánja az akció sikerének érdekében. Utána Pávai Vájná Ferenc íőgeoló- gus ismertette azokat a nehézségeket, amelyek a rákosi liget vízellátását kísérnék. Lehet, hogy ezer; méternél mélyebben, találnak csali vizet, amely már hévvíz lenne, de ezzel nem le­hetne a Stadion és a liget szükség­leteit megfelelően és olcsón kielégí­teni. Itt Óbudán a víz készen ál], in­gben van, sőt aránytalanul kisebb költséggel meg lehetne találni, azt a meleg vizet is, amely már a fűtési célokat is szolgálhatná. Palóczi Edgár tanár a Stadionnak az Árpád-kultusszal való összekap­csolását fejtegette, majd Buday Gyula előadó válaszolt a felszólalásokra, le­szögezvén, hogy valamennyien a fő­város északnyugat medencéiét, haj­dan való Árpád-völgyét, a Filatori- gáttól északra elterülő, keleten a Duna, északon és nyugaton az Alpesi lankásokkal vetekedő óbudai hegy­vidék által körülfont, ma még alig egy két épülettel ellátott, gvönvörfí nö- vény-kulturájú medeneét tartják egye­dül alkalmasnak a Nemzeti Stadion céljára. Kéri, hogy a jelenlevők fejt­senek ki hathatós propagandát a cél elérése érdekében. Läufer József társ­elnök meleg köszönő szavai után a nagyjelentőségű értekezlet véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom