Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-09-29 / 969. szám
Budapest, 1929 szeptember 29. BUDAI NAPLÓ 3 Kilenc Iahest. . . Nem bántja már a szívemet Semmiféle szerelem! Fehér karok ölelése Nem szédít meg sohasem. Bogár szemek hálójába Többé sohse akadok: Tegnap este a szívemre liáverettem kilenc erős lakatot, Kilenc erős lakatot. Meg is mondtam a babámnak: Többé már nem szeretek! A könnye is majd kicsordult, Olyan nagyot nevetett. Bogár szeme egyet villant, A szemembe kacagott, — S egyetlenegy pillantással Kinyitotta mind a kilenc lakatot, Mind a kilenc lakatot!... Szávay Zoltán. (Most megjelent kötetéből.) A községi választások minden valószínűség szerint csak az esetben lesznek 1930 május havában, ha a fővárosi törvényjavaslatot még ez év december hava előtt tárgyalja le az országgyűlés. Amennyiben ez nem volna lehetséges, úgy a választások csak a jövő esztendő végén tarthatók meg. A közigazgatási kerületek beosztása megmarad és minden kerület egyenlő számit képviselőt választ, még pedig lajstromos, titkos választással. Az összes választók közül hívják be, illetve nevezik ki az érdekképviseleteket és az örökös tagokat. Ereky Károlyt ünnepelte a Ferencvárosi Kaszinó abból az alkalomból, hogy a Yásárpénztár elnöke lett és tiszteletére társasvacsorát rendezett, amelyen Usetty Béla mondotta az első fel köszöntőt, kellően méltatva ezt a kitűnő budai koponyát, amelynek ■gyakorlati tudásától, elméleti képzettségétől, világot járó tapasztalataitól várja Budapest lakossága az élelmezés terén a megváltást. Meghívó. A Budai Társaskör Szent Ferenc napjának előestéjén, október hó 3-án, csütörtökön este S órakor saját nagytermében tartandó házi társasvacsorán fogja megünnepelni szeretett elnökének, DR. RIPKÄ FERENCNEK, a székesfőváros főpolgármesterének nevenapját. Teríték ára itallal 4 pengő. Jelentkezés szeptember 30-ig. A tagok szíves megjelenését kéri az Elnökség. Az óbudai híd őse. I. Valentinus 375-ben Aquincumnál hajóhídat köttetett a Dunán. A dunai átkelésre egyik leg'álkalmasabb pontnak tudhatta Aquincumét. A quadok ellen viselt háborúból ugyanazon úton Aquincumba is tért vissza. 574 körül Baján avar király Sirmium ostromakor köttet hajóhídat. Mind a két esetben dereglyék összegyűjtéséről van szó* Ebből az következik, hogy a Dunán már meglehetősen élénk hajózásnak kellett kifejlődnie. A Duna már mint közlekedési út is szerepel a szárazföldi országútak mellett. Anonymus szerint Árpád a Csepel-szige- tet szemelte ki családja és házinépe lakóhelyéül, amely választásnak egyik fő oka a sziget könnyű védelme hirtelen meglepetések ellen. Más krónikák ellenkező tényeket beszélnek el. A honfoglaló magyarok a Dunán való átkelésének helye is homályos, bizonytalan. Rózsadombi Egyesület október hó 1-én, kedden este fél 7 órakor az Áldás-utcai elemi iskola tanácstermében választmányi ülést tart. Ut, amelyhez nem vezet út. Csak nálunk, Budán lehetséges és élő példa rá a Kútvölgyi-út, amelynek két felső része már elkészült, csupán a város felőli része van régi, elhanyagolt, kiépítetlen és közlekedésre alkalmatlan állapotában és így a nagy forgalomba be nem kapcsolható. A Kútvölgyi-út kiépítése után a Zugiigeit legrövidebb és legforgalmasabb útja lesz és csekély emelkedésénél fogva úgy vil- I lamos-, mint autóbusz-közlekedésre | kiválóan alkalmas. A Kútvölgyi-út e { harmadik és utolsó szakaszának kiépítését kérték a főváros tanácsától a Zugliget, a Virányos és a Kútvölgy egyesületei. Különös talajjavítást végeztet a székesfőváros a Nagyrét mellett elterülő erdolchen, fent a hegyek között, a Nagykováesi-i-út mellett. Erre a Nagyrétre száz meg száz, néha ezer iskolás gyereket is kivisznek a napközi otthonok nyáron, hogy ott játékos sportokban gyönyörködjenek. Ezt az ezer gyermeket ott meg is eteti a főváros, igaz, hogy vizet nem igen tud nekik adni, mert vízvezeték ott nincsen. Ez nem volna olyan nagy baj, mint az, hogy az egész környéken egyetlen egy illemhely sincsen, holott több kellene ennyi gyerek számára és a szegény „illemben szorongó” gyermekek egyszerűen az erdőre vannak utalva, mint természetes nagy illemhelyre. A magukon segíteni nem tudó gyerekek az erdőben el is végzik az „illemet”, csak hogy ennek az illemnek förtelmes szaga van. Es ez így ment egész nyáron. Úgy látszik, ezt a rendszert a város talajjavító szempontból léptette életbe, mert — ahogy a kirándulók mondják, — ezekben az erdőkben az „illemtrágyától” már járni sem lehet. A túlsók trágya azonban árt a talajnak s így talán illcmes volna, hogy a tanács a Nagyrét környékén, mégis állítson néhány illemhelyet. A fehérvári-út története érdekes fejlődést mutat. Köztudomású, hogy ez nemzetközi fővonal volt, már a kelták idejében is. Aquincumból ez az út közvetlenül a Duna partján vezetett a Gellérthegy alá, mikor pedig a pesti rév ragadta magához a forgalmat, ezt a vonalat változatlanul megtarthatta. A Gellérthegy lábánál elkerülte a Duna vizenyős partjait, azután nyílegyenesen Budafoknak tartott. A budai vár fellendülése a Fehérvári-úton nem változtatott semmit. A „Fehérvári”-kaputól természetes útvonal kínálkozott a Sashegy és Gellérthegy között Kelenföldre, ezt azonban sohasem használták ki. Bizonyára nemcsak a régi fehérvári országút hagyománya játszott ebben közre, hanem olyan ok is, melyet földrajzi tanulmányok alapján nem lehet megtalálni. Ä Gellérthegy alatt már a XVIII. században a síkság terjedésével karöltve sugarasan szétágazó utakat találunk. A fehérvári úton kívül a Gellérthegy lába alatt egy út a Németvögybe (a mai Vil- lányi-út), egy másik Budaörs felé (a mai Átlós-út), egy pedig közvetlenül a Duna partján vezetett (a mai Buda- foki-út). A fehérvári országút mentén úti falvak keletkeztek. Ilyenek az 1819-ben telepítés útján keletkezett Albertfalva és Budafok is. Az országút hatását a településre kitűnően lehet látni a Gellérthegy tetejéről. Az országút mentén sűrűén sorakoznak egymás mellé a házak és fokozatosan ritkulnak jobbra és balra. Úgy tűnik fel a távolból az ország- ! út, mint egy vasporba mártott mágneses rúd. A kuglizás bajnokságát döntik el a Tanférfiak és Tanügybarátok nemzeti egyesülete nagy hímek örvendő kuglizój án szeptember 30-tól október 5-ig tartó versenyeken és befejezik a mérkőzést grandiózus áldomással, 5-én este, a Pálffy-vendéglőben. Fejér József ny. államtitkár, mint az egyesület illusztris elnöke, vezeti a mérkőzést és adja majd át a győztesnek a bajnoki serleget. Padok felállítását, kerítéseket, villanylámpák sűrítését és az úttest fásítását kérték a főváros tanácsától a Zugliget több helyére, de főleg a Kútvölgyi-út most kiépített szakaszára az érdekeltek, rámutatva arra, hogy a Kútvölgyi-út alsó szakasza még ki sem épült, a kész szakaszra feljutni nehéz, mégis az autók százai, a kirándulók ezrei vették igénybe, mert ez a legrövidebb út a Zugligetbe. A nyári hónapokban a Kútvölgyi-út rossz világítása miatt a nagy forgalom mellett az autók állandó szerencsétlenségnek vannak kitéve, a kirándulók pedig fa hiányában kénytelenek az árnyékot nélkülözni, padok hiányában pedig nem találnak pihenőhelyeket. — Szükséges volna, hogy az I. leér. elöljárósága hívja fel a kútvölgyi-út mentén levő telektulajdonosokat, hogy telkeiknek legalább az utca felőli részét keríttessék be. Ezzel elejét vennék annak, hogy a sok bekerítetten, üres bokros telek a sötétség beálltával betörők, útonállók rejtekhelye legyen, de a ke- j rítések az úttest szépségét is emelnék. A Kisfaludy-Színház mindinkább megközelíti a pesti színházak nívóját, ami már a jobb közönséget is hozza. E napokban Móricz Zsigmond megnézte az egyik előadást és kijelentette, hogy nyugodtan a színház együttesére bízza a darabját: Nem élhetek muzsikaszó nélkül!, mely így legközelebb színre is kerül. A jövő ■ héten adják itt először az átdolgozott Magyar Rapszódiát. Okt. 3-án, csütörtökön lesz az óbudai „Gyermekbarát Egyesület” jótékonycélú díszelőadása. Azután jön a Leányvásár, Nem tudok én zsidó nélkül élni! Befejezi a hetet: Nem élhetek muzsikaszó nélkül! — és a Diákszerelem. A nyári vakációk meghosszabbítását kérte a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumtól Rudvig Antal indítványára a Virányos-Kútvölgyi Egyesület. Kérelmében kiemelte azt, hogy a szeptember elején levő nagy hőségben a tanítás lehetetlen, a tanulók a melegtől figyelni nem képesek, a nyaralóhelyek pedig augusztus 20-án az iskolai év megkezdése miatt teljesen kiürülnek és így a nyaralási szezon több mint két héttel megrövidül. [Az egyes nyaralóhelyek a mindössze 50 napos szezonban a magas adót és egyéb rezsiköltséget csak az árak legmagasabbra való emelésével képesek viselni. Dr. Wladárczyk József, a Fácán üdülőtelep főorvosa mindenben megerősítette az indítványtevő állításait és kiemelte, hogy az iskolai év korai megkezdése az egyes üdülőhelyekre valóságos katasztrófát jelent. A budai vár tervezői és építői ismeretlen nemzetségnek. Első lakói közül legtöbben németek voltak, de sok magyar és kevesebb olasz is van közöttük. A mai Uri-utcát sokáig Olasz-utcának nevezték. A betelepítés egyszerre történt, s így az utcahálózat, a házsorok elhelyezése egységes terv szerint történhetett volna, hiszen egy embernek, a királynak kezében volt a telepítés vezetése. A vár utcahálózatában azonban nem találjuk nyomait az akkori német gyarmatosok sakktáblás várostervének, melyet a köralakú várfalak belsejében is megtartottak. (Krakovic, Breslau, Posen, Königsberg, Danzig, stb.). De hiányzik a flamand, burgundi városok szabálytalan kuszasága is, a felső tágasabb városrész utcái meglehetősen szabályosak voltak és derékszögben metszették egymást. Hiányzik a szászok ringje, az olyan piac, melynek közepét foglalja el a szabadon álló városháza. A település alapjában semmi, valamely népre jellemző vonást nem találunk, a keskeny plateau különben is erős korlátokat szabott az utcahálózat önkényes fejlesztésének. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I., Attiláé. 12 Ifjúsági alakulat megszervezését tűzte ki céljául a „III. leér. Egyesült Polgári Társaskör” és ezt a szervezést dr. Phillipp Kálmán vállalta magára és bizottságot is küldtek ki. E hó 24-én volt a szervezés első estje, amelyen Phillipp Kálmán kifejtette tervét. Az ifjúság hangzatos jelszavaktól vezettetve sajátos célú és érdekű törekvések szolgálatában pazarolja el nemes, jobb sorsra érdemes felbuzdulását. És ami még szomorúbb, kellő vezetés nélkül hagyva, kimeríthetetlen energiaforrásai a nemzeti életre nem mindig kívánatos formában nyilvánulnak meg. Oportunus és hálás feladat tehát az ifjúsággal való törődés, de annak programszerűen kell történnie. A programot az élet szabja meg. Az ifjúságnak a Társaskörhöz való ragaszkodását tartalmas, változatos kultúrprogrammal akarja elérni, egyrészt ismeretterjesztés útján, másrészt a nemes szórakozási alkalmak megteremtése révén. Ezt szolgálná az idegen nyelvi társalgó esték szervezése is, továbbá kultúr est ék rendezése lehetőleg ha- vonkint egyszer. A program körül kifejlődött élénk és nivós vitában resztvettek: Andréka Károly elnök, Bartók Béla, Kozma Gyula, Martin Gyula, Kemény Lajos és Miklóssy Aladár színigazgató. Pest keletkezése. Magyarország természetes határok közé fogott egységes területe a természetellenes határokig terjeszkedő római hódítás meg- dőltével egységes állammá lett akkor, mikor olyan nép foglalta el, mely az egész területet uralni tudta. Amint ez megtörtént, ismét csak a földrajzi fekvés okozta természetes következmény volt, hogy a pesti rév balparti fejénél keletkezett helység kezdett fejlődni Aquincum rovására. Azután következett a várvédelmi szempont előtérbe nyomulása, mely Buda várának vetette meg alapját. A török és kuruc háborús idők elmúltával ismét leszorította a kereskedelmi élet fejlődése a békés időkben a várvédelem fontosságát, s a modern gazdasági élet, úgy mint hasonló tényező hatása alatt IV. Béla előtt, ismét a pesti oldalra terelődött. Erőszakos városalapítási kényszerítő eszközöket, hatalmi szó nyomán induló munkát, szubjektív irányítást alig találunk a történelemben. Nem lűszem, hogy akadjon egy város, melynek fejlődésében a I természetes momentumokat sikeresebben lehessen kimutatni, mint Buda- ! pesten. Budapestnek évezredeken át i aránylag kevéssé változó földje, mint j egy drámai színpad tűnik elém, hol j minden díszlet, tárgy ponyvákkal letakarva rejtőzik. A szereplő színészek ! mintha magukkal hoznák a dráma ,, cselekményét, de az eszközöket, díszleteket a ponyvák alatt kell megkeresniük. A játék a história, de a kép, elhelyezkedése mindig a színpad és a hozzátartozóktól függ. így írja ezt tanulmányában dr. Prinz Gyula, egyetemi tanár. LORGNON Zibrinyinél, I.. Attila-u. 12. A budai borról sok szó esik a történelemben. Nemcsak fő adó-alap, hanem fontos kereskedelmi cikk is volt a bor. A' budai hegyek vízben szegénységét, legnagyobb természeti fogyatékosságát tehát bőven ellensúlyozta kitűnő bortermő volta. Nem fogytak volna azok ki még hosszú ostrom esetén sem. Nagyobb szomorúság nem is érhette volna a budaiakat, mintha az ellenség szőlőtőkéiket kipusztitja. i K1RÁLY.FÜRDŐ Ldtetto lS56-hau KARA MUSTAFA kwtai Budán, IL, Fd-utca 84. srán. 45 fokos szénsavai nAtrinü, •zéasavai assist szénsavas ktárnAtriaiW és aagsiiiaasl tartalmazó hévvlz kbszvtny, esúz-, bőr- és cstmibetegsigek, Hma mérgeik, máj-, lep-, mik-, ksígykAyúgtsám- lalmak, gyomorhstmt és alkasi pangás iUmm. Kádfürdők: »flési napo« át. «r.jn-fiA , férfiaknak .... rßfjtjöl S—4 taOZTUroO . nőinek hétköznap dóiutáa 2—7 feilj 2! IVÓ KÚRA!! RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA — AKVINKUM KEDVES KIRÁNDULÓHELY Kitűnő konyha. — A források napi hozama ióo.ooo hektóliter radioaktiv thermáiviz A szentendrei HÉV vasútnak, a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Őb^idái% épül fel az első zárt fedett piac A főváros területéről hamarosan eltűnnek végre a nyilt piacok, amelyek úgy közegészségügyi, mint közrendészeti tekintetből mindig a legerősebb kifogás alá estek. A piacok rendezéséneik ügyét még i ten kényelmes fedett helyet nyújt, az árusoknak és a publikumnak egyaránt. Higiénikus szempontból az épületek nagyszerűen megfelelnek rendeltetésüknek, mivel anyaguk és összeállításuk teljeA főépület utcai képe a főbejárattal Építették: Margalit Andor és Ödön mérnök-építőmester, vállalkozók. 1927-ben határozta el a főváros tanácsa, amelyre fedezetet nyújtott volna az amerikai kölcsön. Arról volt szó, hogy alapos rendezéshez jutnak az összes nyilt piacok. A főorvosi hivatal sürgette leginkább a nyilt piacok szabályozását és rendezését, mivel nem nézheti el azt, hogy porban, az utcák szennyében árusítsák a sen pormentes, illetve abszolút házagmentes, egyben rendkívül jól mosható oldalfelületekkel épültek. A városépítészeti szempontból fontos sajátságával épített fedett vásár lényeges segítséget nyújt a főváros tereinek rendezésénél, egyúttal elősegíti, hogy egyes elhanyagolt városrészek az új Képek as óbudai -ási élelmiszerpiac és fedeSS vásár épületének interieurjáhöl legkülönbözőbb élelmicikkeket. Eddig azonban csak az óbudai Kórház-utcában építették fel az első zárt élelmiszerpiacot. Az óbudai piac építői külföldi tapasztalatok alapján a legbrilliánsabb építészi I technikával oldották meg a zárt J piac létesítésének feladatát, i A fedett vásár az egész terülő- í piacok révén szépségükben is nyerjenek. A zártpiac felépítésének egyik fontos szempontja, hogy megszűnt a lehetősége annak, hogy a láncosok egész éjjel a piacokon tartózkodjanak, továbbá, hogy rongydarabokról, a földön árusítsák az élelmiszereket. j gtCBEHfl fi^FÜBBÍ S aomgraHiTTTW W^WIiüil'W1 WWTOZ IP 1W IWIlPfl 1 í a wtodern I I den eznkSvdvel én tt különböző győgyeIjA r ásótokig* szükségei tekktl slktivn. A vdrot minden pentjdidll ij ft 5 n n ff e n megltőz« litketS. i vasíaiSaS szöíraben, Enyedi-, Alkotás- cs Greguss-utca sarkán, Buda legszebb helyén villamos megállónál és a 3-as autóbusz végállomásánál, bárom utcára néző sarok bérházban keleti-déli fekvésű 1, 3 és 3 szobás, hallos és garyon LAKÁSOK a legszebb kivitelben, műhelyek, raktárak és üzletek központi fütésI sel és melegvízszolgáltatással HOVEMBEMRE kiadók. | Bővebbet: AM RU3 és H A ALY építészmérnökök irodájában, V., Mária Valéria-ú. 19. Tel. A. 825-39. I „FEHÉRHOLLÓ“ftS, [ 3. Márvány.!!. 19 PEííTIS JENŐ ! rr uzylkál I
