Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-24 / 947. szám
Budai Napló XXVI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tárFelelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1929 sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. évfolyam. 947. sz. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztdség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. V1RAÁG BÉLA magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. március 24. Los von Pest! Az új kiállítási területet elviszik Budáról — Féltik Pest idegenforgalmát Nem mi budaiak választjuk el egymástól a^cét várost, hanem maga — Péíözviiktálja azt a tempót, mely ahcálópérhez vezet. A Nemzetközi Vásár szigorúan elkülöníti Pest érdekeit a budai érdekektől és azok fölé helyezi a pestiekét. Sőt a Kereskedelmi és Iparkamara is ellenünk fordult. Legutóbb tartott értekezletén elhatározta, hogy inkább lemond a lágymányosi feltöltetlen területről és azt strandfürdőnek engedi át szívesen, ha módot adnak neki, hogy a nagy költséggel fővárosi parkká fejlesztett és már teljesen parkirozott Városligetet részben beépítse és túlterjeszkedve a Hun- gária-úton is, az ügjetőpályának fennmaradó részét is beépíthesse kiállítási épületekkel, az And- rássy-út folytatásaképen tervezett nagy út mentén. Tehát parkok ellen, Buda ellen ! Érdekes a Kamara megokolása — ahogy azt a jól értesült „Esti Kurir”-ban olvassuk — mely szerint „.... az állandó kiállítási területnek a Lágymányoson való elhelyezését az érdekelt körök teljeseb. alkalmatlannak tartják, mert ha ott épülnek fel az állandó kiállítási házak, a külföldi látogatók Kelenföldön szállnak ki, budai szállodákban helyezkednének el és Budapestet meg sem tekintenék, hanem a vásárról egyenesen visszautaznának. Budapest idegenforgalma szempontjából is kivánatos tehát, hogy az állandó kiállítási terület a Városliget Iparcsarnok-beli részénél induljon ki...” íme — jó budaiak — ez csak világosan és pestiesen „van megmondva”: — Budapest idegen- forgalma csak akkor bír értékkel, ha Pesten forgalmaz, mert ha Budán forgalmaz, az nixnuc! — az nem idegenforgalom. Buda pusztuljon el, Buda vesszen éhen, ha a mellett meghízik Pest! Mindent Pest intéz, még az autóbuszforgalmunk is teljesen Pesttől függ, amire élő példa, hogy Budáról autóbusszal a Margitszigetre csak úgy juthat el a budai, hogy az autóbusszal átmegy a Margit-hídon és — mert a híd közepén autóbusznak tilos a megállás — Pesten kell át- szállni a szigeti autóbuszra és visszajönni a hídra. Tehát Budáról, a Budához tartozó Margitszigetre is csak Pesten juthat el a budai polgár. Csodálatos önvallomások ezek a kamarai elmefuttatások, szinte szemérmetlen módon még Budapestnek sem tekintik Budát, hanem csak valami kellemetlen külvárosnak, ahova az idegent még beereszteni sem szabad, mert az idegenforgalom is csak úgy budapesti, ha kizárólag és egészen csak pesti. A budai idegenforgalomhoz Pestnek e szerint semmi köze nincsen, azt nem tűri és azt minden áron meg kell akadályoznia. Ezt a felfogást megköszöni szépen a Gellértfürdő szálloda, de megköszönik az összes fürdők és köszönettel vesszük tudomásul mi budaiak is, akik előtt most már egészen világos, hogy mit várhatunk azoktól a pestiektől, akiknek lelkesen odaadtunk mindent, amink volt: — történelmi hagyományainkat, a diadalmas múltat, csodás gyógyforrásainkat és — ami nekik legfontosabb — odaadjuk az adónkat, amelyeknek segítségével, tehát a mi pénzünkön fejlesztik a saját idegenforgalmukat és megaicadá- lyózzák az idegenforgalom fejlesztését Budán. Szeretnénk ezt a budai városi bizottsági tagok fülébe súgni, de nem szeretünk borsót hányni a falra, mert egy-kettő kivételével mindannyian budapestiekké váltak már és — amint látni méltóz- tatik — áld budapesti, az már megszűnt budainak lenni. De van még valami, amit meg kell súgnunk nekik, amit a budai polgárság üzen nékik, hogy mandátumra itt Budán ne számítson ezentúl senki olyan, aki némán eltűri Budának ilyen nyegle megaláztatását. Budán, IQ2Q március 23 A fürdővárossá alakulás helyes útját az igazság reflektorával világította meg dr. Gerlóczy Zsig- mond, a Közegészségügyi Tanács elnöke, az országgyűlés felsőházának tagja, a felsőház március 14- iki ülésén. Megdönthetetlen érvekkel bizonyította nagyszabású beszédében, a Budai Napló huszonötéves álláspontja mellé állva, hogy a mai fürdőpolitika nem jár egészen a helyes úton, mert a mának nem az idegenek idecsődítése a feladata, hanem az idegenforgalom előfeltételének a megteremtése, mivel ezek ma még teljesen hiányoznak. Egyenesen veszedelmesnek találja, ha az idegenek idevonzása céljából csinálnánk most reklámot, mert az idegenek csak elmaradottságunkat látják ma és nem a mi sok, gazdag értékünket. Idegenforgalomról egyelőre csak Budapesttel kapcsolatban lehet szó, de már a balatoni fürdők ebbe nem kapcsolhatók be. Éppen a balatoni kultúrnap mutatta meg, hogy a Balaton mentén nincsen kultúra s a görögtüzes kivilágításnál az illetékesek is meglátták, hogy a fejlesztés érdekében mi minden hiányzik még. A falatom hajó is csak háromszor hetenkint indul és háromszor hozza vissza a kirándulókat. Ilyen helyiközlekedés mellett igazán kár volna blamálni a szép Balatont. Az árvíz réme erősen kísért s legjobban félnek a római part csónak- ház tulajdonosai, akiknek faalkotmányait megsemmisítéssel fenyegeti a jégzajlással járó áradás, ök maguk most nekiálltak s rögtönzött jégtörőkkel próbálják a veszélyt csökkenteni. A villamos mizériákat a farkasréti temetőnél, memorandumba foglalta a környék lakossága és sok száz aláírással eljuttatta minden illetékes tényezőnek, kérve, hogy a Hóvirág-út mentőn messze meghosszabbított temetőhöz a villamos vasutat is hosz- szabbítsák meg a Torbágyi-úton, ahol a Közmunkák Tanácsa a Svábhegyre akarja felvinni a farkasréti villamost. A szegények sorsát nem viseli szívén a főváros szociálpolitikai osztálya akkor, amikor egy négy évvel ezelőtt beadott kérvényt, a Svábhegyen építendő kislakásos bérház megépítését — többszöri sürgetés dacára sem viszi dűlőre. Rettenetes teher a Svábhegyen állandóan elfoglalt szegény embereknek, rendőrök, postások, altisztek, utcaseprők stb.-elmek a városból való feljárás, A fogaskerekűn nem járhatnak, mert nem telik a fizetésből s ha gyalog járnak fel, energiájuk nagy részét elpazarolják, mire felérnek. Postahivatalt kér a Krisztina- térre a kereskedelemügyi minisztertől a Budai Polgári Kaszinó. Mi, a magunk részéről is már több ízben sürgettük ezt és remélhető, hogy végre megoldják ezt a kérdést. Utca, ahol járni nem lehet több is van Budán, de a jár hatlanságban a rekordot az óbudai Zápor-utca tartja, amelyet nem is annyira a zápor bánt, mint az illetékes hatóság közönye. Ott a páratlan oldalon egyáltalán nem lehet a járdán a lakásokhoz eljutni, mert egyrészt a 65. számú ház előtt a gyalogjáró az úttestig kitolt kerítés által teljesen el van zárva, másrészt, mert az embermagasságig felhordott és otthagyott hóhegyek olvadása következtébe?, bokáig érő hóié, valamint az ősz óta el nem takarított trágya és egyéb piszokkal és sárral van az úttest tele. Az ottani lakók panaszos levelükben a „hivatalos uraknak” kívánják, hogy arra kelljen naponta négyszer memiiök. Az óbudai új piacot március 21- én, a hivatalos tavasz első napján nyitották meg a közönség, de főképpen a gyermeksereg nagy érdeklődése mellett, de — vásárlás nélkül. A pavilion rendszerű, ügyesen megépített, egészségügyileg kifogástalannak látszó fedett piacon 141 árusító fülke van, melyeket nagyrészt a Flórián-téri és Tavasz-utcai piac árusítói bérelték — igen magas áron. A piacon naponkint reggel hat órától este hétig, szombaton este nyolcig, vasárnap pedig reggel héttől tíz óráig árusítanak. Az iinnepies megnyitás - csak husvét után lesz, a rossz nyelvek szerint azért, mert a közvetlen környék még mindig tele van törmelékkel, hulladékkal, szemétdombokkal. Közben lebontották a temető volt kápolnáját* s így a beígért restaurálás elmarad s a temetőnek, amelyben a ma élők ősei a piac alatt is ott porladnak — teljesen nyoma vész, a kegyeletes érzés teljes megcsúfolásával. Az új fogaskerekű már mutogatja fogait és kerekeit, — serényen próbálgatva a járatokat. A tetszetős szerkezetű, praktikus és kényelmes kocsik simán végzik útjukat. Az első próbameneten részt vett Paulini Alfréd igazgató és a Beszkárt részéről Tóbiás Károly igazgató, a vonatot pedig a kiküldött svájci mérnök vezette és fölment a Széchenyi-hegyig, onnan pedig visszatért. Nagy nézőközönsége volt az egész útján, mely mindenütt örömmel fogadta a szép külsejű szerelvényt. A közeli megnyitásra való tekintettel, a Svábhegyi Egyesület elnöke, Bódy Tivadar, most sürgősen megkereste a szkfv. tanácsot, hogy a Léderer- telep és Orgonás megállókhoz megfelelő gyalogutakat építtessen s a többit hozassa rendbe. A svábhegyi autóbusz a Kékgolyóutcán át a Németvölgyi-, Orbánhegyi-, Istenhegyi-út érintésével jut fel a hegyre, de az Orbánhegyi-út még most sincs rendezve. A Svábhegyi Egyesület az I. kerületi elöljáróságtól sürgősen kéri az út jókarba helyezését. A fővárosi törvény revíziója ötvenhét éves lucaszék, amelyen folyton dolgoznak, do sohasem készül el. 1872. évi december hó 22-én szentesítették a törvényt, de már ugyanabban az esztendőben a revízióját követelték, 1879- ben pedig Steiger Gyula és Busbach Péter már teljes reformjavaslatot is készítettek. Azóta minden öt esztendőben és minden új kormány idején lázas készülődéssel ígérték be a nagy reformot. Most azonban a törvény legkésőbb júniusban tető alá kerül s így a főváros még 1929-ben új közgyűlést kap. De csak akkor, ha a régi választójog alapján szavaz a főváros közönsége. Ha azonban a községi választójognak új kritériumokat szab a reform, előbb össze kell állítani az új választójog alapján készített névjegyzéket. Ez a munka hosszabb időt igényel és így aligha lehetne szó arról, hogy a jövő év tavaszánál előbb az urnák elé járulhassanak a fővárosi választók. A TAGOK NÉVSORÁT és a jövő évi közmunkaprogramot kéri sürgősen a hegyvidéki egyesületektől a Szövetkezett Budalicgy- vidéki Egyesületek központi irodája (cím: Bercsényi Antal igazgató I., Költő-u. 16.), hogy az egyesülés folyamatos munkájában fennakadás ne legyen. A Rózsadomb tövisei A Rózsadomb jövőjét előkészítő választmányi ülés A város belső területén áll a Rózsadomb Nagy számmal jöttek össze a vá- j lasztmány tagjai a Rózsadomb és Yi- : dóké Egyesület ezidei első választ- ' mányi ülésén, amelyen lelkesen meg- j emlékeztek a márciusi nagy napokról. ; A választmányi ülést e hó 15-én tartották az Áldás-utcai elemi iskola tanácstermében, dr. Bárczy István v. miniszter és főpolgármester elnöklete alatt. Megjelentek az ülésen Almást Balogh Lóránd és Weimess Marian alelnökök, Hoffmann Károly pénztáros és az egyesület nagy agili- tású főtitkára, dr. Nádas Béla. A választmányi tagok közül ott voltak: Gerenday Tivadar, Skrovina János, dr. Winchkler István, Pétery János, Fáber Fiilöp, Auer Róbert, Medek Béla, Ruttkay Aladár, Bársony Oszkár, dr. Szegő Elemér, Schack Béla, dr. Horcher Ödön, Gelczer Andor, Politzer Sándor, Domokos Ferenc, Réti Zsigmond, dr. Némethy Kálmán, Németh Ferenc, dr. Jónás Géza, Pláner Gyula,, Róna Márk, dr. Tholt József, Liszka Károly, Rudas József, Kulmann Károly, dr. Leó György, Lusnay Mihály és mások. Bárczy István dr. nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelenteket. Nádas Béla dr. főtitkár tette meg ezután sorozatos jelentését, mely kiterjedt a Rózsadomb minden függő kérdésére, sérelmére és hiányára. Természetes, hogy az ülés legfontosabb tárgya az autóbusz-kérdés ( volt, amelynek mai állapotát részletesen ismertette Nádas Béla, bejelentve, hogy a közlekedési bizottság határozata szerint a közlekedés április végén megindul az úgynevezett 17. számú vonalon. Ez azonban nem elégíti ki a rózsadombiak igényét mindenben. Örömmel fogadták a Zárda-utca felső végég tervezett útirányt, csakhogy onnan nem balra a Szemlőhegy-utcán át a Mareibányi- tér felé, mert így nem lesz rentábilis, — hanem jobbra kell fordulnia, hogy érinthesse a felső, sűrűn lakott "és jobban kiépült részeket, a Vérhalom- utcán át az Észter-utcáig és vissza. Külön vonal volna a Szemlőhegy-utcán balra a Mész-utcán és Ribáry- utcán át a Marcibányi-térre s így a Dékány-utcába, de vissza is. Elénk ellenzést és tiltakozást kiváltó felszólalás után új előterjesztés megtételét határozták el a régi határozat alapján. Megokolja ezt a kirándulók kívánsága is, akik a hegy tetejére igyekeznek. A tervezett öt kocsi elegendő volna ez útirányok ellátására. A főtitkár következő jelentése foglalkozott Gülbaba sírja és környékének rendezésével és kialakításával, s ez ügyben az elnökség eljárt a tanácsnál is. Fontos e kérdés a keletről várható idegenforgalom érdekében. A kérdés körül élénk vita fejlődött ki, amelyben résztvettek: Bársony Oszkár, Weimess Marian, Schack Béla, Bárczy István és mások. Ezzel kapcsolatosan megvitatták a Veronika-kápolna környékének rendezését és a Rózsadombi régi művészi kálvária rekonstruálása kérdését is, amelynek tervei megvannak Végh Gyula műszaki főtanácsosnál, de Alpár is megtervezte s azt Kotál Henrik építész díjtalanul felajánlotta. Bársony Oszkár pedig bejelentette, hogy ezek kedvéért szívesen irányítja az IBUSZ autóbusz- járatait a Rózsadombra. Nagy érdeklődést váltott ki a fiú reálgimnázium ügye, amelyben úgy a kultuszminisztériumban, mint a szkfv. tanácsnál eljártak. A tanács nem engedheti át az Áldás-utcai elemi iskola most felszabadult termeit, mert arra szüksége van, — a kultuszból pedig statisztikai adatokat kértek s azért most a rózsadombiak a premontreiek rendjét kéri fel, hogy ott fiúinternátussal egybekötött reálgimnáziumot állítson. Régi panasza a rózsadombiaknak, hogy nincsen piac a hegyen, nincs községi élelmiszerárusító üzem és nincs zöldséges bódé. A piacot a Bogár-, Eszter-, Vérha- lom-utcák és a 13 öles út között tervezik és kérelmükre Vájná\ Ede ^tanácsnok kíséretével dec. 7-én bejárta a helyet, de a köd és rossz idő miatt ez ügyben új bejárást tűzött ki, de e fontos kérdés most már napirenden van. A jelentések során tárgyalták a Mész-utca rendezését, amelyre tavaly szavazta meg a költséget a közgyűlés, de Schulek György és Kail József, a 3. és 9. számú^ telkek tulajdonosai nem engedik át a szükséges területet s így a rendezés elmaradt, sőt a főcsatorna folytatólagos építése is. Sérelmezték többen, hogy a legerősebb fagy idején bontották ki a vízművek óraleolvasói a jól bebugyolált és letakart vízcsapokat anélkül, hogy újból letakarták volna. így a csapok befagytak. A jövőre ezt el kell kerülni s enyhébb időre hagyni. Több rendőr kell a Rózsadombra, ahol most néhány betörés történt. Szaporítani kell az őrszemeket és őrjáratokat és ne vezényeljék el más szolgálatra az odarendelt legénységet. Ä főkapitányságon belátják ezt, de nincs megfelelő legénységük. Ezután, belső ügyeket tárgyalt a választmány. Rózsa Márk és Kull- mann László indítványa után elhatározták Németh Ferenc indítványára, hogy a gyümölcsfák gondozására szakértőt szerződtetnek. Megalakítottak három bizottságot, mégpedig: Weimess Marian elnöklete alatt a műszaki, Almási-Bálogh Lo- ránd alatt a kulturális és szépészeti és dr. Voly Ernő vezetésével a társadalmi és gazdasági bizottságot 10— 10 taggal. Letárgyalták a Szövetkezett Hegyvidéki Egyesületek átiratát a tag-
