Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-02-24 / 943. szám

2 Budapest, 1924 február 24. BUD4I NAPLÓ II Szent Gellert í- S jrttGj^-zTzuAvssvrz&ttssiKSJur.zsraxx* j| Gyógyfürdő g ♦ ■—maacat«.»jg-TanaMPtaasjjfc vit^vTt.imrx-jmrus*cr>z />rjcia..i>vm>-M«3M x r 11 /,« c«,/' A' eszel és tat sa>.helyiséqben | j 1* vagy külön fülkében a világhírű Jf l'í Kolopi „Szent Gellertu r ódium os gyógy iszappal. |j I { Rheuma, izületi hántoltnak- || II nál páratlan gyógyító hatású. *j is belepi a lakásokat a korom és za­varja az éjjeli nyugalmat a közlekedő vonatok zaja. — Összejátszik még'sok apró körülmény is, mely hol az egyik, hol a másik irányzatot támogatja. Ilyen például Budának élelmiszerrel való ellátása, főleg az idénypiacok el­látása, ilyen továbbá Buda szén­ás faellátása, valamint a kényelem kérdése. A másik irányzat azzal érvel, hogy mindezek könnyen elhárítható nehézségek és kényelmet csak a köz­vetlen közelben lakóknak nyújt, mert a távolabb lakó kénytelen villamosra szállni, avagy kocsit használni, s ak­kor már mindegy, hogy 10 vagy 20 percig tart-e az út. Annyi bizonyos, hogy a Délivasút-kérdést a főváros fejlődése szempontjából mielőbb meg kell oldani. Kenyeret! Keserves jelszó ez a magyar Ká­naánban, ahol elismert igazság yg'olt, hogy ezen a földön soha senkiHsem j halt éhen. A város közgyűlésén az ingyen kenyér és meleg leves kiosz­tása felett vitáztak, amikor Becsey Antal szóvátette a Farkasrét nyomo­rúságát. Egyetlen szokatlanul ke­mény tél bebizonyította e külter­jes városfejlesztésnek a tarthatat­lanságát. A Farkasréten rendkívül nyomorúságos állapotok vannak. Öt- hatgyermekes családok nem tudnak hozzájutni az ingyenadott kenyérhez és meleg leveshez, mert azokat csak az iskolákban tudja a székesfőváros szétosztani. Ennek a. vidéknek nincs iskolája. A legközelebbi iskola a Ferry Oszkár-utcában van, ez pedig oly messze esik oda, hogy ezek a sze­gény, ruhanélküli gyermekek oda el­menni nem tudnak. Ezzel kapcsolato­san elmondotta néhai Szana Sándor­nak, a gyermekmenhely igazgatójá­nak egy nagyon érdekes esetét, mely szerint ilyen téli időben fordult hozzá egy szegény asszony, egy bepólyázott, félig meztelen gyermekkel jött hozzá segélyt kérni. Megkérdezte az asz- szonyt: miért nem jött előbb, mert a gyermek már félig meg van halva. Kern volt orvosnál ? ■— De igen, vol­tam orvosnál. — No és mit csinált az orvos? — Receptet adott. — És meg­csináltatta a receptet? -— Megcsinál­tattam a receptet, eladtam az utolsó párnámat, mert nem volt pénzem. Szana megnézte a receptet, amelyet egy munkásbiztosító pénztári orvos adott, a recept gyermeknek való ét­vágygerjesztő és gyomor javító orvos­ságot rendelt. Ez a szegény asszony az utolsó párnáját is eladta, hogy megmentse és meggyógyítsa a gyer­meket és ahelyett, hogy tejet adtak volna a. gyermeknek, a jóhiszemű doktor tévedése folytán étvágyger­jesztőt kapott. Szánakozó' derültséget keltett Be­csey Antal beszéde. Ennek a kiváló embernek aranyszivét jellemzi ember­baráti felszólalásának befejező része, amelyben kifejtette, hogy akkor, ami­kor az egyke ellen harcot folytatnak, mégis a legelemibb kötelesség volna gondozásba venni elsősorban azokat az ötöket, hatokat, akik nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy kenyérhez jussanak. „ — Előttem letérdelt egy ilyen többgyermekes családanya, hogy küldjünk kenyeret gyermekeinek, mert meghalnak éhen. Látnivaló, te­hát, hogy vannak fogyatkozások és hibák a nyomorúság elleni akciók le­bonyolításánál. És én ilyen körülmé- .nyek között azt mondom, hogy nem ötezer pengőt, de számozatlan ötezer pengőt kell adnunk azoknak, akiknek még tejre és kenyérrevalójuk sincsen, elsősorban és főképen a gyermekek­nek és anyáknak. A férfiak ügye más lapra tartozik, de asszonyoknak és gyermekeknek, akik enni kérnek, akár igazolják magukat, akár nem, adni kell. Még pedig minden büro­kratikus igazoltatósi eljárástól men­ten, aki rászorul erre a segítségre és tejet és kenyeret kér, annak tejet és kenyeret kell adni.” Végül azt indít­ványozta, hogy a tanács szánjon két­százezer pengőt a könyörtelenek fel­segítésére oly módon, hogy azon na­ponta egy liter tejjel és harminc deka kenyérrel lássák el az arra rá­szoruló anyákat és gyermekeket és azt ne csak az iskolákban, hanem a távolfekvő helyek közvetlen közelé­ben fellelhető helyeken osszák szét. A vita érdekességét fokozta, hogy a szegények és árvák egy másik nemes- szivű patrónusa az elnöklő dr. Riplca Ferenc főpolgármester a legnagyobb sajnálattal volt kénytelen bejelenteni, hogy az ilyen javaslat a szervezeti szabályba ütközik, de azért az indít­ványt, mely a közgyűlés egyértelmű helyeslésével találkozott, a tanács tu­domásul veszi, mint a közgyűlés ki­vánságát és ennek értelmében fog is intézkedni. A közgyűlés kénytelen volt a tanács e javaslatát elfogadni, abban a tudatban, hogy Ripka szivé­ben és kezében a szegények ügye jó kézben van. A vékonypánzű városi ember nem mehet sem külföldre, sem vidékre, hogy nyári szabadságát, kiszakítva a rendes környezetből, tényleg üdü­lésnek használhassa fel. Munkaereje nem fokozódik, mert a nyaralása talán még rosszabb, mintha idejét munkahelyén töltené. Ezekről is kel­lene gondoskodni. Az égjük épitész most azt a tervet közli, hogy a fő­város tanácsa tegye lehetővé a budai erdőkben apró, úgynevezett hétvégi (Week-end) házcsoportok, telepek létesítését. Ez bizonyára egészsége­sebb nyaralás lenne, mint az egész­ségtelen parasztházakban, piszkos vidéki penziókban, egészségügyi be­rendezésekkel ellátatlan nyaralóhe­lyeken való időtöltés. Az itthon ma­radó nyaraló gazdaságilag is érté­kesebb a fővárosnak, mert jövedel­mét itt költi el és a telek bérletével még tiszta, jövedelmet is hozna a fővárosnak. Azonban a mai fe­gyelmezetlen pesti népségtől mi na­gyon féltjük a budai erdőket, mert elég csak arra gondolni, hogy ta­vasszal, nyáron cgy-egy órai kirán­dulás alatt milyen pusztítást végez az erdeinkben, mélyek a kirándulók elvonulása után olyanok, mintha sáskahad tarolta volna végig. Hátha még két hónapig -laknak majd ottan? Nem felel meg a céljának a Ko- \ ronaör-utca mai elhelyezésében. Ez j volna a Délivasút érkezési oldalához j vezető legfőbb útvonal, mely össze- ) kötné a Kékgolyó-, a Városmajor-, ! a Maros-utca, továbbá az Alkotás- J utca és az Enyedi-utca felől jövő | forgalmat a Mészáros-utcával és te- | hermentesítené bizonyos teherforga- j lomtól a Krisztina-körútat. Erezték I ennek szükségét a Városházán is és bizonyos kisajátítási folyamat indult meg, mely az 59-es végállomás mel- I lett elvonuló útvonalat tenné meg a i Koronaőr-utca folytatásának, mely útvonal azért is bír nagy fontosság­gal, mert a Szebeni-ház telkén épülő vásárcsarnok felső részéhez vezet, ahová az idénypiacot tervezik. Ezt az utcát azonban eláll ja az a lépcső- zet, mely fölvisz a Délivasút plató­jára és messze kiugrik az úttestbe. Ezt a lépcsőt át kellene helyezni a felső platót tartó kőfal legészakibb csücskéhez, ahol most a rendezett gát­szerű hegyoldal kezdődik, szemben a Délivasút vendéglőjének bejáratával. Itt kényelmesen elhelyezhető és itt nem gátolná a közlekedést. Levél a szerkesztőhöz. Becses lapja múlt számában nagy érdeklődéssel olvastam dr. Tausz Béla főorvos úr értékes, tanulságos ismertetését Aqvinkumról és anélkül, hogy annak becsét leszállítani akarnám egy téve­dését helyre kell igazítanom. Azt írja dr. Tausz úr, hogy a hajógyár szige­tén két római fürdő közül az egyiket ő fedezte fel, amiről a hajógyár igaz­gatójának sem volt tudomása. Az utóbbi állítás lehetséges, azonban a két fürdőt már 1854-ben ismerték, amikor K. u. K. Zentralkomissio vég­zett ott ásatásokat egy 1849-ben Var­sányi régész által talált, Clauidus római császár idejéből való felirat alapján. Az ásatások alkalmával két fürdőnek épülete tűnt fel, amelyek­nek egyike nyolcszegletű, másika elipszis alakú csarnokot mutat, mind­kettő közepén egy-egy medence mé­lyedése látható be- és kifolyó csator­nával ellátva. Abban az időben a gyársziget, ahogy azt dr. Tausz úr is elmondotta, összeköttetésben állott a szárazfölddel, de novum azt talán, amit én közlök, hogy ide díszes park sétányai vezettek. A Flórián-téri ása­táskor, a mai Flórián-mozi alatt és előtt felszínre került légfűtő hypo- causis nem a római fürdőhöz tarto­zott, hanem egy lakóház központi fűtésének alkatrészét képezte. Mind­ezeket az ügy érdekében tartottam szükségesnek elmondani. Kiváló tisz­telettel (aláírás). ZVERKÓ CIPŐK JÓK és olcsók Veszedelemmel fenyegető csőre­pedés történt a Gellérthegy-utcában s a víz a föld alatt a Szent János-utca 7-ik számú ház falát rongálta meg és alattomos erővel feltört az egyik lakás padlózatán át és azt teljesen elborí­totta vízzel, úgyhogy a lakók csak ne­hezen tudtak menekülni. A vízvezeték igazgatósága »azonnal intézkedett és még mielőtt nagyobb rombolást oko­zott volna a föld alól föltörő víztö­meg, sikerült elzárni a főcsapot. A javítási munkálatok most folynak. A sajtó irodalma a Fővárosi Könyvtárban. A Fővárosi Könyvtár az Aktuális Kérdések Irodalma c. kiadványsorozata 46. számában a sajtóügynek a törvényhozás előtt álló tárgyalására tekintettel és ezzel kapcsolatban a sajtóügy iránt meg­nyilatkozó általános érdeklődést tartva szem előtt, „A sajtó” címmel összefoglalta a könyvtárnak a sajtó irodalmára vonatkozó válogatott anyagát. A mintegy kétszáz művet felölelő könyvanyag mindenkor az érdeklődők rendelkezésére áll. ,,Árpád-pihenő” lesz a neve an­nak a pihenőhelynek és kilátótorony­nak, amelyet Glück Frigyes kormány- főtanácsos, a Pannónia szálló tulaj­donosa fog építtetni a Gugger-hegyen. Áldozatkészségével Budapest kö­zönségének most már második olyan alkotását adja, — írja a „’Vendéglő” című szaklap, — amely regényes szép­ségeivel széles körökben ismertté te­szi az ő nevét messze idegenben is. A Vá rosligetben levő Va j da-H ányad várának hídja újácpítése is áldozat- készségét hirdeti. Iskolát csinált a Délivasuthoz föl- vezető áttöltésnek a Krisztina-kÖr- útra eső rézsűké, amelyet a múlt esztendőben parkoztatott a szkfví kertészeti hivatal, amely hivatalt az" iránt kereste nieg a Svábhegyi Egye­sület, hogy az Istenhegyí-út újonnan kiépülő középszakaszán lévő rézsü- kéket a Délivasút rézsükéjének min­tájára gyepesítse és kis fenyőfákkal ültesse be. Az út kiépítésénél négy sziget alakult ki, melyeket szintén' díszcserjékkel kér beültetni az Egye­sület, úgymint azt is, hogy az út két oldalán, a járdák mentén fasort létesítsen és betonpadokat ' állítson. Ezekre a munkálatokra különben is 7000 pengő van föl véve a város ez- évi kötségvetésében. A legszebb sétány belső Budán a Vérmező mellett elvonuló Krisztina- körúti sétány, de nagy hibája, hogy egészen falusi módon kezeli a város, holott csekély költséggel parkozható volna a Vérmező és a sétány között párhuzamosan futó rész, amely most nyaranta csak porfészek és a sár­gára aszalt füve olyan nagyon szo­morú, nagyon elhanyagolt képet mu­tat. Áz idetóduló gyermeksereg érde­kében ennek a sétaútnak az úttest felőli oldalán vágj- korlátot, vagy pedig bokros díszt kellene elhe­lyezni, amely megóvná a gyerekeket attól, hogy játék közben a villamos vasút sínjeire kerüljenek. Ezt a szép sétautat az ilyen elzárás kedvesebbé, biztonságosabbá és intimebbé tenné. Mse ífjmsséf akkor is igazság marad, ha azt va­lamely művésziélek csak szép álom­nak véli. Egy fürdőügyi nagygyűlé­sen 1924-ben Hegedűs Ármin építész, ny. főv. műsz. főtanácsos a Gellért- fürdő egyik zseniális építője, azon a címen: „Hogyan lehetne Budapest fürdőváros” előterjesztést tett és azt röpiratban ki is ' nyomatta. Ebben megrajzolja a jövő álmát 1935-ben és ebben előre megjósolja a Gellért- fürdő és Rudasfiirdo egyesítését és sok olyan dolgot, aminek már régen meg kellett volna történnie és ha für­dővárost akarunk teremteni Budából, akkor 1935-ig mindezeket okvetlenül meg is kell alkotni. Rendkívül érdé- j kés kép az, amit a dunaparti sétaút- j ról ír és a hűség kedvéért szószerint , idézzük: — „Az Erzsébethíd után a budai korzó ősrégi, gyönyörű vad­gesztenyesora bontogatja ezrével ég­felé törekvő szines gyertyafürtjeit. A fasor elvezet a királyi vár alá, Ybl mester és Hauszmann professzor örökéletű alkotásai elé és tovább a Lánehídig. A magasban őrködik fe­lettünk a szent, mártirkirályné emlék­szobra, melyet a nemzet kegyelete annyi viszontagság után, mégis csak megépíthetett. És tovább a parton, a Corvin-tér mögötti területen épült fel a halászbástyához, Mátyás-tem­plomhoz és Szent István királyunk szobrához vezető hatalmas, művészi szoboresoportozatokkal ékes Szent István-lépcső”. — Hegedűs Ármin azóta sok monumentális épületet ter­vezett és épített, fürdőket és bér­házakat, többek között a szolnoki új fürdőépületet is, csak épen Budapes­ten nem épülnek középületek és nem válik valóvá ez az álomkép, amely­nek valóságos alapkövei ott vannak letéve a székesfőváros közgyűlésének határozataiban, amiket jobb időkben hoztak, szebblelkű városatyák. LORGNON Zlbrinyinél. I., Attila-u. 12. Azzal a nagy hűhóval, amivel a Corvin-áruház szegény Budáról is csődíti vevőit, mégis csak megjárta végre egyszer. Kontárkodáson érte a fényképészek ipartestiilete ezt az árú­házat, ahol reklámképen két fotogra- fáló automatát állítottak fel. A VIII. kerületti Elöljáróságnál megindult kihágási eljárás során megállapítást nyert, hogy a Corvin-árúház jogosu­latlanul űzi a fényképész-ipart. A rendőri büntető bíró megkeresésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara is behatóan foglalkozott a Cor- vin-árúház fényképreklám1 ügyével és megállapította egy kiküldött bizott­ság, hogy erre ennek az árúháznak semmiféle joga nincsen. A Kamara ezért nemcsak az iparűzés azonnali megszüntetését, hanem az eddig jo­gosulatlan ténykedéséért a törvény- szerű kihágási bírság -megítélését is javasolta. — A magunk részéről még hozzáfűzhetjük, hogy ami a divatját- mult és idényentúli olcsó cikkek rek­lámárait illeti, ezt a mi budai becsü­letes kereskedőink is szívesen meg­teszik az ilyen árúcikkekkel, sőt ta­lán még olcsóbbak is, mint a Corvin. Az Ördögárkot a Volknsann-utea és a Kükül ló-utca között is beboltoz- zák és a főváros tanácsa még e hét folyamán kiírja a nyilvános verseny- targyalast^ a ^két utca közötti mintegy 200 íoly óméternyi szakaszának 4 méter belméretű beboltozására. A ver- senytaigyalast marczius 18-án tart­ják meg. Farsang. Február 9-én a III. ke­rületi Egyesült Polgári Társaskör farsangi estélyt tartott, melyen a Kisfaludy színház művészgárdája, va­ll mnnt Philipp Ilonka úrhölgy és Huber Aurél úr előadásaikkal szóra­koztatták a feldíszített körhelyíség- egybegyűlt díszes társaságot. A kerületen kívüli előkelőségeket és vendégeket Andréka Károly elnök a'..kör vezetősége élén fogadta és üd­vözölte. A kör tagjai és vendégei jó nangulatban hajnalig' táncoltak. mól lOg mriaíai, ha ZVERKQiV’AL vesz báli cipő! Sok a hó a Svábhegyen is, ami kivételesen most komplikációkat okoz­hat,^ mert még e hó végén megkezdik a Ka líuk-utca, Tündéitrút és IvöltŐ- utca csatornázását, aminek azonban útját állják az ezeken az utakon he- í verő hó tömegek. Épen ezért kéri a Svábhegyi Egyesület, hogy ezt a ha­vat a Köztisztasági Hivatal sürgősen takaríthassa el, és a munkálatok mi­előbb meginduljanak. l'Afíjí efVi-sw-wasSStí » jSopr & a-Q yäf!" raten es a legjobb ér, ^ $ legmegbízhatóbb iroda : Sopron-, Ovőr- és Vatmmr. 7 dö.-Híiy! I?:. L, Fehérvári-uí27 Tel. (. tsáuli Előadó-est. Február 2-án á III. kerületi Demokrata Körben Dr. Wil­helm Jenő megnyitó beszéde után Vándor Kálmán író tartott felolva­sást saját műveiből. Az előadást nagy tetszéssel fogadta a körben egybe- gyült tagok és családtagjaik tömege. Kívüle szerepelt,bk Steiner István zongoraművész, Varga Magda he- gedűművésznő és Balló Elemér szín­művész. Az estnek fényes sikere volt. A Budai Nők körében Kennedy Géza dr.-nak a házasságról és erkölcsi eltévelyedésekről tartott rendkívüli érdekes előadásával kapcsolatosan föl­lépett J. Viruág Ilus, a mozdulat­művészet (kiváló mestere és ifanár- nője, aki a Tagore, Maeterlinck és Babits néhány költeményének teljes mozdulatokkal ldsért előadásával rendkívüli sikert aratott. Az előadó­estén részt vett, nagy hatást keltve, Foss Klára hangversenyénekesnő. Rudas-fürdői ] A budai fcsrráscsopoirt í © radioaktívabb hííi'oirí'áfcea j A török hódoltság idejében épült I s teljes eredetiségében fémsiló J kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, I Fedett téli íiszécsarnofe Siketnémák felvétele. A sikc-t- némák budapesti m. kir. állami inté­zetének előkészítőjébe és I. osztályába az 1929—30. tanévre felvétetik a szülők vagyoni viszonyai szerint 48, 24, esetleg 12 pengő havi eltartási díj ellenében 30 olyan 6—8 éves siket­néma, aki a sikttségen kívül egyéb fogyatkozásban nem szenved. A fel­vétel irtntí kérelmek május hó 15-íg küldendők be: Budapest, VIII., Fes- tetich ucca 3. A vagyontalan, szegény szülők gyermekei ingyenes helyet kapnak. | A B B A Z g A |pg BOTEL ; flUGU %zr penzió • • ír látással. •—A-iagyar­£'n.da k3?yíw r jjtjÄ&v- Napi penzió o5 lu w V ■' ; rátol. Központi iroda Á l; /• yjGO CCiWZDÁBM BÖDfifí I. Krisztina tér 3. sz. Teieíoíj : 530-47 BOHUNICKY RT. Margit körűi 87) f i z e í i Budán A LEGMAGASABB betéti kamatot LOHS3 IRMA udvari szállító utóda NAGY IMRE LÁSZLÓ élövirúglíereslüG^ésG I., Fő~uSca 3 Taieíon: 49-37 Menyaszonyi és alkalmi csokrok. Igen jutá­nyos árak. lelkiismeretes kiszolgálással SCHUNDA W- JÓZSEF m. kir, udvari szállító BUDAPEST IV-, Gróf Károlyi ucca 5* és Magyar ucca 18- szám Telefon: Automata 843*79 ssr. ALßPITTATOTT: 1847. Operaház, Zeneművészei! Főiskola Nemzeti Zenede, Philharmóniai Tár­saság, Színházak, Nugymozik stb. szállítója. Bármely hangszer, alkat részek, húrok és szakszerű javítá sok kaphatók, továbbá pianircók, harmoni antok ZONGORÁK eladása, becserélése, bérbeadása, javítása, hangolása és v,felel A legkedvezőbb részletfizeté-i felté­telek mellett is. A lehető legjobba a legju lányosabb áron t Az „A. B. C.“ szövet-ég kizárólagos szállítója. A BUDAI ÚRI KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÓHELYE A »KISRABLÖ« SÖRÖZŐ, SZÜTS LAJOS ÉTTERMEI Elsőrangú Magyar és Francia Kony£>a FafboroK I., ZENT A U. 3. ÍGR. HADIK LAKTANYA MELLETT) GYOMORBETEGEKNEK gyengélkedőknek, egészségeseknek, felnőtteknek és gyermekednek egyaránt kellemes izü. tápláló és könnyen emészthető tápszer a BUDAPESTI GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSÜLT (originale Wasserzwieback), mindennap friss es szakszerűen készített valódi Grahanikenyér. CUKORBETEGEKNEK minden nap frissen sült és szakszerűen készíted 30°/o Allenronat-kenvér és Allenronat-kétszersült sacnaririnalkészítve. Allenronat-üsz’ (Glutenmeh!) kapható BLICl ■ !>B A BGSM OCI A ezüst koszorús sütőmester, NCiUíwIMllatl tápszercikkek iizemébui BUDAPEST, II., MARGIT-&1ÖRÚT 16. TELEFON: AUT. 512-26. Többszörösen kitüntetve: 1926. évi budapesti „Embervédelmi“ kiállításon díszoklevél és ezüstéremmel, 1926. évi kézmüiparos tárlaton aranyéremmel és az Országos Iparegyesület díszoklevelével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom