Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-05-05 / 953. szám
Budai Napló lTelelös szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. I., Bors-utca 24. Telefon: Aut. 502—96. FÜRDŐÜGYI MELLÉKLET. FURDOANKÉT Rendezte: Budapest Fürdőváros Egyesület — I. előadás-sorozat Nagyszámú érdeklődő közönség előtt nyitotta meg JÓZSEF FERENC ő királyi fensége a Mérnök- és Építész Egyesület helyiségében április hó 30-án a fürdő-ankétet, és elsői sorban a Mérnöki Kamarának mondott köszönetét, hogy a termet az Egyesület rendelkezésére bocsátotta. A Budapest Fürdőváros ankét lehetőségeket fog teremteni, gondolatokat megvalósítani, problémákat eldönteni. Eddig a közönség, — ha tapsolt is, címen tartsa meg. A tudós professzor a következőket adta elő: Budapest Európa legszebb városai közé tartozik, melyben Párizs, Becs, Berlin pompás palotasorai, középületei, templomai,, sugárutai, boulevard- jai, gyönyörű, terei épp úgy feltalálhatók, mint az a káprázatosán szép környezet, mely Nápolyt a világ legszebb városává teszi. Világszép város képe ez, melyből kirí az életerőtől duzzadó, egészségesen fejlődő fiatalság, mely elé a mai szomorú helyzetünk mellett is a jövő aranyosan mosolyog. Ha elismerjük azt is, hogy az emberi kéz munkájának is része van abban, hogy Budapest világvárossá lett, aki alaposan ítél, aki lelkiismeretesen összeveti az emberi kéz alkotásait a természetéivel, a természet adományaival, annak be kell vallani, hogy a jótékony «természet összehasonlíthatatlanul többet tett Budapestért, mint az ember. A természet adományai közül ez alkalommal csak Budapest ásványvízéit említem fel. Budapesten, különösen a jobboldali részen a különféle összetételű, csodás vizű és gazdagságú gyógyító forrásoknak egész gyűjteményével találkozunk. Azt lehet mondani ezekről a forrásokról, hogy azok gyógyító hatását századokkal előbb tudták, de nem tudták elfogadható magyarázatát adni, miképen tudnak azok különböző betegségekben gyógyító hatást kifejteni fürdők alakjában a bőrön át. Még ma, a rádium fölfedezése korszakában csak arról beszélhetünk, hogy a bőr nemcsak egyszerű közvetítő szerv gyanánt tekinthető, hanem egyéb, eddig még föl nem derített működést is fejt ki e források vizének fürdők alakjában való alkalmazásánál, olyan hatást, amit mesterséges ásványvízzel nem tudunk elérni. Budapest forrásvizeinek egyik csoportja hévvíz, a másik csoportja keserűvíz. A hévvíz balneológiái kritériuma, hogy annak hőmérséklete legalább 20 C°; a keserűvízé pedig az, hogy magnézium szulfátot — keserűsót ■—- tartalmaz-,, amely mellett rendesen nagyobb mennyiségű glaubersó is van benne, továbbá konyhasó és nátrium hydrocarbonát. A meszes hévvizek, a Gellérthegyül jai források: a Szent Gellért-fürdő, Rudas-fürdő, Hungária forrás, Rácfürdő, — meszes-kénes hévvizek, ezek a József hegy alatt lévő forrósok: Császár-fürdő, Szent Lukács-fürdő, Margitszigeti-fürdő,, Király-fürdő, Városligeti Széchenyi-fürdő és a Római-fürdő forrás. Hévvizein kívül Budapest egyben a világ leggazdagabb keserű telepe. A keserűvizek képződését a légköri csapadékoknak a dolomitra, az elmállott piritre, majd az elmállott trachitra való hatásából magyarázzuk. Keserűvízforrásainkat öt csoportba osztják: 1. a Dobogódombi csoport, melyhez tartozik a budai keserűvizek világszerte ismert Hunyadi János keserűvize, amely már 1909-ben megkapta a gyógyvíz jellegét; 2. az Őrmezői csoport, melynek elismert képviselője a Ferenc József-keserűvíz és az Apenta keserűvíz. Mindkettőnek jó víz jellege van. Ebben a csoportban több más keserűvíz is volt, amelyeket azonban föl nem említek, mert üzemüket beszüntették; 3. a Lágymányosi csoport, melyhez tartozik a már 1902. óta gyógyfürdő jelleget kapott Erzsébet. sósfürdő, továbbá az Aeskulár keserűvíz, amelyet régebben Angliába exportált egy an— de nevetett, hogy milyen furcsa gondolat, egy ilyen városból fürdővárost csinálni. Azután bizonyos ellenszenvvel kellett szem- beállanunk. Végül most kezdjük tárgyalni, bogy milyen utak vezetnek Budapest Fürdőváros megvalósításához. Végül felkérte a sajtót, hogy a külföldet is értesítse mindarról, ami Budapesten e téren történik. Majd fölkérte GERLÓÉZY ZSIGMOND DR. főorvost, a felsőház tagját, hogy előadását goi részvénytársaság; 4. a Budaörsi csoport, ide tartozik a már 1891-ben gyógyvíz jelleget nyert Herkules keserűvíz. Az ebbe a csoportba tartozott Hungária keserűvíz és Pálma keserűvíz üzemét beszüntette; 5. az Óbudai csoport a Mária keserűvíz forrással, melynek 1900 óta van gyógyvíz jellege. Már a történeti emlékek alapján is kétségtelenül megállapítható Budapest fürdőinek gyógyító értéke. A fürdővíz legfontosabb gyógyítóereje a rádiumon kívül a víz hőfokának hatása. Mekkora áldás fakadna abból, ha gyógyfürdőinkkel kapcsolatos fürdőkórházaink lennének, amelyekben nemcsak hazánk thermális fürdőkezelést igénylő betegei nyerhetnének elhelyezést és á szó való értelmében fürdőkkel való gyógyítást, hanem nagyszámban olyan külföldiek is, akiknek hazájukban ily thermális fürdők nem állanak rendelkezésükre. Pia fürdőink látogatottságában külföldiekre is számítani akarunk, akkor gondoskodnunk kell arról is, hogy a fürdők orvosai azok nyelvét beszéljék. Kivánatos lenne az is, hogy a betegek kezelését végző fürdősök között is legyen egy-két olyan alkalmazott, aki az idegeneket megérti s azoknak felvilágosítást tud adni. A József Ferenc kir. herceg Őfensége elnöklete alatt álló „Budapest Fürdőváros Egyesület” nem csupán a székesfőváros tulajdonában lévő fürdők érdekében dolgozik, amelyekkel, elsősorban látja biztosítottnak azt a célját, hogy Budapest valóban fürdővárosnak tekintessék, hanem természetesen azoknak a fürdőknek az érdekében is, amelyek nem a székesfőváros kezelésében vannak. Ezekért is teljes odaadással kell dolgoznunk. Meg kell törnünk azt a szándékosnak nevezhető mellőzést, hogy balneo- therapiai tankönyvek, amelyekben a világ minden, a mienkénél értékben jóval alantabb álló thermális fürdője ismertetve van a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására ajánlva, még csak meg sem említik Budapest hévvizeit, fürdőit és ivókúrára alkalmas forrásait. Igaz, hogy ez utóbbiak fejlesztését, propagálását magunk is elhanyagoltuk, pedig itt van a Rudas- fürdőhöz tartozó Hung ária-forrás és a városligeti Széchenyi-fürdő Artéziforrása, amelyek a balneológia követelményeinek megfelelő ivócsarnokok berendezkedéseivel Karlsbad helyettesítésére kitünően alkalmasak. Budapest fürdőváros jellegét kiegészíti még a budai oldal pompás erdei levegőköre. Itt van a Svábhegy, amely a tenger szine felett 450 méter magasságban fekszik s amelynek klímája, száraz talaja, nagy kiterjedésű lomberdői a valóságban klimatikus gyógyhellyé avatják. A Hűvösvölgy, a Zugliget, a Budakeszi erdőség, stb. megfelelő propagandával kifejleszthető lenne olyan irányban is, hogy ezeken a helyeken a főváros sze- gényebbsorsú lakossága is nyaraláshoz juthasson. Budapest székesfőváros hasznot- hajtó befektetést tesz minden olyan intézkedésével, amivel Budát fejleszti. Építsen a főváros, a 'vármegye, az állam néhány szállodaszerű nyaralóépületet szerény fizetésű alkalmazottjai és azok ^ családtagjai penziószerű nyara Itatására. Szaporítani kell a dunai uszodák számát, emelni kell az evezés sportját. A nyaralás áldásaitól megfosztott fővárosi családok fiatalsága, amely a meleg nyári hónapokban fürödhet, úszhat, csónakázhat, nem fog keseregni azon, hogy nem hagyhatja cl a meleg fővárost. A Nemzetközi Stadiont, feltétlenül Budán kell majd megépíteni. A város építsen sétatereket, parkokat, gyermekjátszótereket és akkor leszorul Budapest a tüdővészes nagyvárosok sorában viselt előkelő helyéről. Támogasssa minden magyar ember szívvel, lélekkel, teljes erejével a Budapest Fürdőváros Egyesület nagyszabású munkásságát, mert aki Budapest Fürdőváros Egyesület nagyszabású munkásságát, mert aki Budapest fürdőváros érdekében dolgozik, az Nagy-Magyarország talpra- állításáért dolgozik! Szviezsényi Zoltán dr. igazgató felkérésére elsőnek KORÁNYI SÁNDOR dr. szólt hozzá az előadáshoz, azzal, hogy a fürdőklet és gyógyintézeteket csak orvosilag meghatározott célokra és nem egyebekre szabad felhasználni és súlyos sérelem, hogy az orvosoknak ez intézmények organizálásánál nincs meg a szavuk, ami kellene, hogy legyen. Lehet, hogy csinálunk idegenforgalmat olyan emberek számára, akik idejönnek 3—4 napra, de míg nem tudjuk a tulajdonképeni, gyógyulást kereső betegek egy tekintélyes részét idehozni, addig címen bejelentett műszaki előadását tartsa meg.'A kiváló műépítész- tanár a kérdést - műszaki vonatkozásban óhajtja tárgyalni. A műszaki elgondolásokat hozzá szeretném kapcsolni az utóbbi idők leglényegesebb produkciójához, a fürdő-törvényhez, mert meggyőződésem, hogy régen nem volt olyan intézkedés, mely Budapest Fürdőváros ügyét rendkívüli módon szolgálja. Maga a törvény úttörőnek mondható, mert kevés országnak van ilyen fürdőtörvénye. Széli Kálmán készített annak idején egy fürdőjavaslatot, mely a fürdőkről szólt, azonban az akkor inkább politikával foglalkozott és így csak írott javaslat maradt, így a mai kormányra maradt, Rogy megállapítsa a fürdőtörvényt. Nagyon szerencsés gondolat, hogy újabb határát adja a védőterületnek és eltérve attól, amelyek eddig biztosítva voltak, egy új szempontból bírálja a dolgot, hogy a gyógyfürdő-közönség a nyugalmát és a gyógyfürdő feltételeit feltétlenül megtalálja azokon a helyeken, ahol gyógyulását keresi. Ezen védőterület körülhatárolását területileg az egyes hatóságokra bízza, mert a törvény csak egy kerettörvény. Az eddigi megállapodások szerint voltam bátor egy térképet bemutatni a mélyen tisztelt hallgatóság előtt, amelyeken a jelzett területek védetteknek vannak feltüntetve. Itt nem az a cél, hogy egyes részleteken vitatkozzunk, itt nagy gondolatokat kell lefixírozni. A védőterületekre nézve az első, ami feltűnik, hogy nem függnek össze. A védőterületeknek kell, hogy ösz- szefüggjenek, nem számít az, hogy egy pár lépéssel odébb, vagy idébb visszük a vonalakat. A Duna az Isten adománya Budapesten, ezt a védőterületből nem engedhetjük ki. Lehetetlen, hogy a dunapartot, mely annyi gyönyörűséget szolgáltat, ne biztosítsuk a védőterület részére. Lehetetlen, hogy a balpart védve legyen, a pesti oldalon pedig por, piszok legyen. nem lehet igazán fürdővárossá avatni Budapestet. Azután SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN dr. kifejtette, hogy ennek a kérdésnek van egy gazdasági, egy orvosi és társadalmi vonatkozása, és az ankét célja, hogy meg akarjuk tudni, mik azok az orvosi kívánalmak, melyek kielégítése szükséges ahhoz, hogy Budapest méltó fürdő- metropolissá alakuljon át. A fürdőváros nemzeti probléma is egyúttal, új lehetőségek problémája a kereskedelem és ipar terén. Szégyen, hogy még mindig nincsen fürdőkórházunk. A következő előadás rá fog térni szintén bizonyos higiénikus szemx)ontokra és rá fog mutatni arra, hogy milyen nagy hiba, hogy Budapesten mindent beépítenek, hogy a fürdők környezete sivár és elhagyatott. Rá fog mutatni arra, mik azok, melyek a fürdők környékén nem megfelelő helyen vannak. Informálni fog azokról a feladatokról, melyek ma ránk várnak. Az elnöklő főherceg ezután fölkérte CSÁSZÁR FERENC építész tanárt, hogy Szükséges volna általános védőszempontból az egész fővárost bizonyos korlátozások alá venni, mert ha azt akarom, hogy nekem meg legyen az ózondús levegőm, akkor lehetetlen, hogy szabadon beengedjem az Alföldről jövő port. Tehát szükségesnek tartan.ám, hogy azon erdő védővonalak, amelyek megvannak és megvoltak, újból létesíttessenek és Budapest körül 80—100 méter széles védő-erdő létesíttes- sék, amint a törvény ki is emeli, hogy az erdő védőövezet alá tartozik. A másik övezet a sétányoknak, parkoknak létesítése és rendezése, hogy azok összefüggő egészet alkossanak. így a Duna- part kiépítése, mint harmadik porfelfogó az Alföld porát van hivatva felfogni. Mert mindaddig, míg nem tudjuk Budapest levegőjét feljavítani, munkánk csak félmunka lesz. A törvény intézkedik, hogy az ipari, kereskedelmi és gazdasági üzemek korlátozhatók fürdőügyi szempontból. Követelni lehet, hogy egyes üzemek megszűnjenek.' Példa: a Gellért-fürdő előtt lévő kotrógép, amely évek óta önti magából a port és elönti az egész Lágymányost. A másik a gyárüzemeknek a korlátozása. A törvény biztosítja, hogy az övezetek határain belül az ipari üzemek bizonyos revizió alá vehetők, megválthatok, esetleg eltávolíthatók. A Császár-fürdő előtt gyár, malom stb. van, valószínű tehát, hogy a füst a fürdőkre megy. Valahányszor a Margitszigeten voltam, mindig éreztem a füstös levegőt, ami ott van. Az újlaki részen és a lipótvárosi részen a gyári építkezést szüntessék meg és ne adjanak engedélyt semmiféle új gyárépítkezésre. A kérdés egy másik része az útépítés és városrendezés. Budapesten van az ország egyik legnagyobb gyógyhelye, a Svábhegy, ehhez hozzá kell tudnunk jutni. A Svábhegyet a Belvároshoz 10 percnyi távolságba lehetne hozni autóbuszjárattal. Tehát ezt a klimatikus kincset be lehet és be kell hozni a Belvárosba, de válasszák el az autóutat a sétaúttól. A kilátás védelmének éppen olyan módon kell eleget tenni, mint a tájvédelemnek. Akik sétálnak, szabadon láthassanak. A Lágymányoson nem is nagy költséggel lehet parkokat és sétányokat alkotni. A Lágymányos neve egyébként helytelen, legyen ezentúl Kelenföld. A műemlékek védelmére is figyelemmel legyenek. Város- építési szempontból szükséges, hogy az Országos Fürdőügyi Bizottság, mely létesülni fog, minden építési engedélybe beleszóljon. A közlekedés szempontjából véleményem az, hogy a Dunapartot be kell venni a gyógy-véd területekbe, mert ha ott villamos megy végig, ott nem lehet sétányt rendezni. A villamosokat be kell tenni 1—2 utcával beljebb. A parkot biztosítani kell a Császár- és Lukács-fürdő séta alkalmául. Közlekedési kérdés a ceglédi vonal kérdése. Itt a sok panaszt, mely az ellen szólt, hogy egyszintűn szalad a vágány az úttesttel, úgy akarják elintézni, hogy felemelik az építésnél öt méterrel a pályatestet, és elzárják egy kínai fallal a gyalogjárótól. Egy másik gondolat-csoport, a fásítás és erdősítés kérdése. Kidolgozandó Budapest összefüggő parkrendszere, mely azonban többfélétől függ. Beruházások tekintetében bizonyos áldozatokat kellene hozni a fővárosnak, hogy a fürdőket egyesítse egy kézben és ha az Budapest székesfőváros kezében van, akkor sokkal egyszerűbb lebonyolítani az összes elintézendő ügyeket. Ha a külföldi középosztály orvosai betegeiket olcsón tudnák itt elhelyezni, akkor olyan nagy forgalmat tudnánk biztosítani, mely a főváros polgárságának is megérné a legnagyobb áldozatot. A középosztály szállodáját kell megvalósítani, egy ötemeletes nagy szállót, egyszerű, tiszta, higiénikus berendezéssel, amit a polgárság is meg tud fizetni. Meghagynám a Rácz-fürdőből a történelmi emlékű fürdőt. A fővárosnál a különböző szakosztályok eltagolva kezelik a dolgokat, melyek nincsenek centralizálva. Fürdőügyi osztályt kell létesíteni egy vezetővel, mely a fő- gondolatokat, megvalósítsa. József nádor, amit megalkotott, a,zt úgy alkotta meg, hogy a tervei késő századok múltán is maradandók voltak. Nincs több városligeti fasorunk, nincs több Köröndünk. Azt hiszem, hogy ugyanannak a családnak a tagja van hivatva megvalósítani azokat a gondolatokat, amelyek sürgős megoldásra várnak. Az előadást zajos helyeslés kísérte. Reiner Ede dr. és Padányi Gulyás Jenő felszólalása után, aki azt kifogásolta, hogy a városi és állami hatóságok csak ritkán jelennek meg a megbeszéléseken és nem akarják a gondolatokat kivinni. Nagy szomorúsággal látja, hogy Budapest székesfőváros bizottsági tagjai közül alig jelent meg egy-kettő, holott nekik jobban kell szeretniük Budapest fürdővárost, mint nekünk, mert nem minden józan idea indul el a hatóság útjáról. Az előadót szívesen ünnepelte a közönség. De megköszönte azt az elnöklő kir. herceg, aki néhány üdvözlő kedves szóval berekesztette a fürdő-ankét első- ülését. Budapest fürdőinek gyógyértékei Budapest fürdőfeflesz- lésének feladatai
