Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-05-05 / 953. szám
XXVI. évfolyam, 953. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 május 5. jtlftár Kiváló budai polgár volt. Buda szomorú sorsának megértője. Budai szemmel, a Rózsadombról nézte ezt a világvárost Alpár Ignác. * Három napos emlékünnepet rendezett egy év előtt elhunyt vezére és elnöke kegyeletes emlékezetére a Budapesti Építőmesterek Ipartest iilete. Az első napon gyászistentisztelet volt reggel a jaáki kápolnában a városligeti tó szigetén,, — a második napon leleplezték és megkoszorúzták síremlékét a kerepesi temetőben, — harmadnapon pedig, április 30-án este a Magyar Építőmesterek Házá-nak földszinti dísztermében emlékünnepre gyűltek a tagok és a vendégek s ez alkalommal ZIEGLER GÉZA építőmester, kormányfőtanácsos mondott az elhunyt építőművész nagyságához méltó emlékbeszédet. Pucker István ipartestületi elnök, építész, kormányfőtanácsos üdvözölte a nagyszámban megjelent vendégeket és tagokat s néhány meleg, kegyeletes szóval bevezette az ünnepélyt, amelyet a dalárda „Hiszekegy ”-e nyitott meg. Ziegler Géza beszédében kiemelte, hogy Alpár Ignác jelleme nemességétől ragyogó egyénisége ezután mar csak mint a műit emléke és mint követendő példa lebeg a magyar építőművészet, az építőmesteri társadalom előtt. Megrajzolta életének fényképét: —- Példája volt az építőmesteri szerzett jogok védelmezőjének; ' az építőmesterség ügyeit ápolni, tekintélyét, nívóját emelni, alkotta egyik életcélját. 0 volt az a rajongó építőmester, aki az építőipar, az építőművészetért nem csupán lelkesedni, az ipar és művészi munka ügyeit nem csupán támogatni, hanem azokat megbecsülni is tudta. Egész iskolát létesített az ifjú építésznemzedék számára. Kiváló, régi, közismert, de lélekben is előkelő polgára volt az ország fővárosának, a főváros törvény- hatósági tagja, a József műegyetem tanára, az építőmesteri vizsgáló bizottság és sok más testület élén állt. De politikával nem szívesen foglalkozott. Munkatársainak nemcsak mesterük, vezérük, de igaz barátjuk is volt. 1 lyennek ismerte őt 35 évvel ezelőtt már mint tanítványa és később mint irodájának egykori vezetője. Alpár Ignác munkás élete delén túl az utazáshoz tért vissza, beutazta Afrikát, Ázsiát és utóbb Amerikát. Ifjú kora. óta a gyakorlati építőmesterség embere volt. Az 18/5. evben Berlinbe került a Bauakadémiára, amint maga is mondotta, ott püfölte a, németeket, sorra elnyerte előlük a pályadíjakat. Résztvett a magdeburgi, frankfurti színházak és a berlini Central Hotel építésében. Olaszországi tanulmányútja után Budapestre került és mint tanársegéd elhelyezkedett a József műegyetemen. Rövid idő alatt népszerű architektikus lett Budapesten. A budapesti tőzsde pályázatánál két tervvel pályázott, az I. és II. díjat nyerte el terveivel. Ő tervezte Herkűlesfürdőn az új fürdőházat, Segesvár, Diesőszentmárton, Déva, Nagyenyed, Kolozsvárt és Nyíregyházán a megyeházakat. Brassó, Segesvár, Szászrégen, Piski, Abrud- bánya templomai az ő művészetét dicsérik. Ő építette a kolozsvári tudományegyetem egy részét és a nyíregyházai színházat. Három hadapródiskolát is tervezett. Budapesten az Osztrák-Magyar Bank, a Pesti Hazai Takarékpénztár, a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a tőzsdepalota és az ezeréves kiállítás történelmi csoportja az ő alkotásai. Számos kitüntetés érte itthon és a külföldről. Legutóbbi munkája volt a gellérthegyi Citadella átalakítási tervezete, az ott rendezendő kiállítási területtel való összhangba hozatalával és a Magyar Kálvária tervezete, amelyeket Kólái Henrik régi munkatársával együtt készített. Meleg búcsúszóval fejezte be emlékbeszédét Ziegler Géza, akit lelkes ovációban részesítettek a vendégek, kartársai és megköszönte azt az elnök. Az emlékbeszédet társasvacsora követte. * „A Rózsadomb és Vidéke Egyesület kiildöttségileg résztvett volt elnökének, Alpár Ignácnak a Budapesti Építőmesterek Ipartestiilete által április 28-án rendezett síremlékének leleplezésén és április 30-án rendezett emlékünnepélyén. A küldöttség tagjai voltak: dr. Bárczy István elnök, al- mási Balogh Lóránt, dr. Vály Ernő és Weimess Marian alelnökök, dr. Nádas Béla titkár, Hoffmann Károly pénztáros, Dulien Ferenc, Faber Fiilöp és Zelovich Kornél választmányi tagok. Az egyesület koszorúját dr. Bárczy István elnök helyezte el a. síremléken kegyeletes szavak kíséretében.“ Budán, IQ2Q. május 4 Buda arányosabb felosztása kell, hogy az új fővárosi törvényben is helyet kapjon, mert az ötvenhat évvel ezelőtti méreteket régen túlhaladta a fejlődés. Lehetetlen, hogy Buda kétszázezren feletti lakosságát három központ: három elöljáróság adminisztrációjába sűrítsék — a közérdek és a közönség súlyos megterhelésével. Legalább hat kerület legyen Budából ! Az első kerület százkétezer lakosával tulajdonképen két, illetve három önálló várost képvisel, mert például Salzburgnak csak 38.000, Klagenfurt 27.500. Gotha 42.000, Innsbruck 56.300, AVeimar 46.000, Jenának 54.000 lakosa van. Tehát feltétlenül három kerületre kell a jelenlegi elsőt felosztani. Az ríj kerületek a következők lennének: I. kerület a Vár a jelenlegi Vízivárossal, mert a Vár lakossága inkább a Viziváros, mint a Krisztinaváros felé közlekedik. Ezzel a Viziváros senyvedő ipara és kereskedelme is fellendülne. A második kerület legyen a Krisztinaváros, Tabán, Németvölgy és Farkasrét, amelynek a Krisztina-tér fölött kellene elől- járósági épületet emelni. Harmadik kerület, amely természetileg is teljesen különvált a többiektől, Kelenföld, Lágymányos és a Gellérthegy, amelynek elöljárósága a Villányi-éit környékén lenne. A negyedik kerület a budai heg3r- vidék: Svábhegy, Zugliget, Hűvösvölgy, Lipótmező, Kéitvölgy, Virányos, Pasarét, Törökvész. Ezt már mint önálló egészet a törvény- hatósági választások alkalmával így csoportosították, mint a harmadik választókerületet. Ötödik kerület a Rózsadomb Újlakkal, melynek elöljáróságát a Zsigmond- és Kavics-utca környékén kellene felépíteni. A hatodik kerület lenne Óbuda, Aquincum és Rómaifürdő, melyet azonban teljesen történelmi keretben kellene újjáépíteni és mint Budapest ősét különleges elbánásban részesíteni. Kollár Lajos arcképét leplezték le e hó 27-én a Budai Polgári Körben, a közgyűlés alkalmából. Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő, a kaszinó elnöke, mondotta az ünnepi beszédet, méltatva a II. kerület nagy vezéralakjának érdemeit a közügyek terén, ismertette tanulságos élettörténetét, meghajtotta a kegyelet lobogóját puritán élete és altruista ténykedése előtt. Kiemelte nagy jogi tudását, hűséges barátságát és családja iránti odaadó szeretetét. A nagyhatású beszéd mélyen érintette a jelen voltak at. — A közgyűlés különben elfogadta a zárószámadást, megadta a felment- vényt, és megválasztotta a kilépett választmányi tagok helyére kandidáló bizottság jelöltjeit. Az elnökségben és tisztikarban nem történt változás. — A közgyűlést népes társasvacsora követte, amelyen felszólaltak jZboray Gyula dr. ügyvéd, Kozma Jenő dr. és Szalay József dr. min. tanácsos. /hzitóhussz-l3aj®l£ A budai autóbuszvonalak csak kísérletezésszámbamenő járatok, amiket a főváros csak úgy — tessék-lássék módon — juttat Budának. Mindig panasz van ellenük. Ahol a legfontosabb lenne egy-egy autóbuszvonal, ott éppen nincs, míg ellenben oda dirigálnak autóbuszt az ócskább fajtából, ahol az nem rentábilis s így ráfogják Budára, hogy még nem érett meg az autóbuszközlekedésre. Legutóbb is a közlekedési bizottság ülésén Kos- salka János tette szóvá a 4-es vonal helytelenségeit. Ezt a vonalat sokkal okosabb lenne a mai rendszertől élté men a Ferry Oszkár-útról a villamos síneken keresztül a Németvölgyi-útra terelni s onnan a Királyhágó-, Márvány-, Koronaőr-, Mészárosutcán át a Krisztina-térre visz- szahozni. Ezzel egy igen nagy, eddig elhanyagolt területet vonnának be a sűrű forgalomba. Az új 21-es vonalat úgy tervezték, hogy a Villányi-útról a Bu- daörsi-útra, a tabáni temetőt megkerülve jönne vissza a Villány i-útra. Ehelyett jobb lenne a következő két járat: az egyik a Budaörsi-útról átmenne a Győri-útra, Márvány-utcába, Mészáros-utcán át a Krisztina-térre; a másik járat pedig a Mészárosutcán és a Csend-utcán át vezetne a Krisztina-térre. Ilyen formán a Villányi-útról egyenesen a Krisztina-térre tudnának menni és viszont az utasok, a Mészáros-utcának pedig meg volna az autóbusza a jövőben is. A 10-es vonallal js baj van. Ez ma a Szent Gellért-térről indul a Budafoki-úton át a Hengermalomig, pedig az Andor-utcáig kellene járnia, ahol több a gyár s elég nagy lenne az utasforgalom. De e vonal belső végállomását a Szent Gellért-térről a Fő- vám-térre kell áthelyezni. A Villányi-úti beigért villamosvonal megépítésével a 21-es autóbusz felszabadul. Ezzel kapcsolatban Kossalka János bejelenti az összes gellérthegyi lakosok igényét, hogy amennyiben ez a vonal felszabadul, a megfelelő kocsikat használják fel a Kelenhegyi-út, Somlói-út, Hadnagy-utca, új szerpentin-út alkotta új vonalra, mely az Erzsé- bet-hídig terjedne. Ismeretes, hogy tervbe van véve a Hadnagy-utcából kiágazó szerpentin- út. A fővárosnak szándékában van még ebben az évben az útat megépíteni. Ha ez a terv valóra válik, akkor semmi akadálya a jelzett autóbuszvonalnak. Amikor a Rózsadomb és a Vár is autóbuszt kap, ez a legrégebben megtelepült vidék, a Gellérthegy is megkívánhatja az autóbusz forgalmát. A 21-est tehát ne vigyék el máshová, hanem maradjon meg a Gellérthegy számára. Baj van a Várban is az autóbusszal, amit Lampel Vilmos tett szóvá. Ez lenne a 16-os vonal, amit eredetileg a Fortuna-utcá- ban akartak járatni. Ezért a beszakadással fenyegető csatornákat is újjáépítették. Most nagy meglepetésre mégis az Ország- ház-utca és Nándor-utca van a tervezetbe felvéve, mint forgalmi út. Tehát ezt az autóbuszt megint olyan utcán akarják keresztülvezetni, ahol a nehézségeket még nem eliminálták. A legjobb mégis a vonalat a Fortuna- utcán és az Iskola-téren keresztülvezetni, mert ezek igen szélesek és csak egyemeletes házak vannak ott, tehát az autóbusz nem tud nagyobb rombolásokat véghez vinni. Ellenben az Ország- ház-utca nagyon szűk. Vájjon meghallgatják-e a jótanácsokat ? Kellemetlen félreértés lehet csak az a határozat, melyet a belügyminiszter nemrég küldött le a fővároshoz, melyben a düledező Rudas régi gépház és igazgatói lakást adó épületet, illetve ormótlan tűzfalának lebontását nem engedélyezi. A főváros közgyűlése már egy évvel ezelőtt egyhangúan a lebontás mellett döntött, annál is inkább, mert előzőén már a közmunkák tanácsa és a legfőbb esztétikai fórumok is felhívták a főváros figyelmét a Gellért-szobor és Er- zsébethíd egyébként gyönyörű környékét elcsúfító és a gyógyforrást lelapító ormótlan tűzfal tarthatatlan voltára. Mindenki örült a közgyűlési határozatnak és már régen el is tüntették volna a csákányok a patkányfúrta öreg házat,, ha az egyik demokrata párti bizottsági tag meg nem felebbezi a belügyminiszterhez a határozatot, tiltakozva a lebontás ellen. Ezt akkor nem is vették komolyan, de hogy az akta egy évig feküdt a minisztériumban, már furcsa volt és még furcsább, hogy a lebontást sem engedélyezik. Fekete a Svábhegy attól a pernyétől, amivel télen át a város behintette a gyalogjárdákat, homok, kavics, fűrészpor vagy murva helyett. Ez a pernye most a földdel együtt felszáradt és száll. . . száll... belepve a kerteket, a villákat, az egész Hegyvidéket, de különösen a Svábhegyet, így panaszolja ezt nekünk több svábhegyi előfizetőnk, akik sehogy sem tudják hogy így miképen lesz ebből fürdőváros? Fekete- pernyés fürdőváros! A magyar kálvária tervének értékes ismertetése Herczeg Ferenc nagy művészettel megírt, megjelenített előszavával, néhai A 1 p á r Ignác tervező-gondolataival és a kápolnák rajzával most jelent meg. A Szent Gellért-hegynek ez az ékessége Trianon óta ez lesz az első üzenet, amelyet mindenki meg fog ismerni.. Tervezői Alpár Ignác és K o t á 1 Henrik. Az európai kereskedelem kapuja hajdanta Buda volt, mert itt volt a külföldi, keletről jövő kereskedelemnek gócpontja. A keleti cikkeket Konstantinápolyból génuaiak szállították a Duna torkolatához és ezek előbb érintették Budát, mint Bécset — írja egyik érdekes tanulmányában dr. Purébl Győző fővárosi tanácsnok. Óriási terjedelmű, valóságos kis ménesekkel vontatott járművek voltak a híres brassói szekerek, amelyek szárazon hozták át a keleti cikkeket s a budai révészek hajóra rakva, azokat a lovakkal együtt, a vízen vontatták felfelé — egy-egy darabon az országúton, — néha egészen Amsterdamig. A külföldi kereskedelem hathatós támogatása mellett, nem feledkeztek meg azonban a hatóságok a belföldi kereskedelemről sem, mert hiszen a városi polgárság főfoglalkozását az ipar és a kereskedelem képezte, amely igen fejlett és élénk volt, már a legrégibb századokban. Az iparos céhek szinte beleolvadtak a városi közigazgatás életébe. A városi tanács tagjai túlnyomórészt az iparosok sorából kerültek ki. A céhtagság egyenlő volt a polgárjoggal és a céhmesterség a városi igazgatás előiskolája. Sőt a tanácsban való részvétel és a bírói tisztség csak ilyen előfeltételek után járt. Á céhek tisztújítását egyidőben tartották a városi tisztújítással, amiből látszik, hogy a céhek élete és a város élete teljesen összeforrott. A céhek befolyása, tagjainak hatalma igen erős volt a budai közéletben is. Megtörtént, hogy kasztrendszerűen építették ki a céheket egyidőben, úgy, hogy valóságos „tanácsképes nemzetségek” fejlődtek ki, amelyek teljesen hatalmukban tartották a várost. A városi tanács olyan erősen fogta az uralom gyeplőjét, hogy csak az tudott valamire jutni, aki előkelő polgárcsalád tagja volt, vagy ilyennek a védelme alatt állott. A kisebb iparosok a városi arisztokráciát tevő céhbeliekkel szemben, teljesen függő viszonyban voltak s külön pártfogóval, „Mundmann”-nal érintkeztek az előkelőbbekkel. Újabb városi bérházak épülnek Budán, a Németvölgyi-útón. Az I. számú házban már a lakhatási engedélyt is kiadta most május elsejére az I. kér. elöljáróság. A Il-ik számú ház is elkészül augusztusra, a Il.I-ik számú ház építkezését pedig megkezdték már Medgyaszay István műépítész tervei szerint, Littke és Tóth építési vállalkozók. Novemberre ez is lakható lesz. Madárvédelem megszervezését sürgeti dr. Eperjessy István a budai hegyid dék szépségének, gazdagításának rajongója, mert a hegyvidék gyümölcsösleinek ez az egyetlen megmentő je, a milliószámra felszaporodott hernyók ellen. Különösen az idei tél nagy hidege pusztította igen nagy mértékben a hasznos, éneklő madarakat, melyeknek segítségére kell sietnie az embernek is, madáretetők és fészekoduk felállításával, ha a budai gyümölcstermést meg akarjuk menteni. Az énekes madarak szaporításának tervét a Perczel Béla kormányfőtanácsos elnöklete alatt működő Virányos-Kútvölgyi Egyesület tagjai felkarolták és igen szép számmal állítottak fel fészek- odúkat és madáretetőket, sőt a Virányoson ma már számos mintaszerűen berendezett madárvédelmi telep van. Az egyesület tagjai a madárvédelem minél tökéletesebbé tétele végett tanulmányi kirándulást rendeztek a m. kir. madártani múzeumba is, ahol dr. Görgey Titusz a múzeum igazgatója az egyesület tagjait útbaigazításokkal, tanácsokkal látta el és kilátásba helyezte, hogy a budai hegyvidéken a villatulajdonosok által felállított ösz- szes madárvédelmi telepeket fel fogja keresni és a helyszínén fogja az esetleges hibák kijavítására az utasításokat megadni. De pusztítják a nehezen meghonosodott énekes madarakat a nagyszámú kóbor macskák és a kirándulók is, akik kővel hajigálják, gumipuskával lövik. Ezt a pusztítást megakadályozni kívánta az elmúlt év nyarán a dr. Manning er Vilmos m. kir. egészségügyi főtanácsos, egyet, tanár elnöklete alatt működő Zugligeti Egyesület és a Virányos-Kútvölgyi Egyesület azzal, hogy a kóbor macskák sürgős kiirtását kérte. Ily módon elérhető, hogy miként Velencében a Szent Márk-téren a galambok a járókelők kezéből esznek, vállukra szállnak, miként Grázban a parkokban a sétálók a vígan ugrándozó mókusokat nem zavarják játékukban, úgy nálunk a hegyvidékre érkező utasokat az énekes madarak százainak vidám dala fogja fogadni és ezzel a madárdaltól hangos budai hegyvidék Buda-fiirdő- város egyik látványosságát fogja képezni.