Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-04-14 / 950. szám

XXVI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. 1929 évfolyam. 950. sz. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: . I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. április 14. Aszegénység sok mindenre megtanít minket, így például arra is megtanít, hogy a hegyvidéket megbecsüljük. Az a statisztikai adat, hogy az idei té­len a téli sport látogatottsága a múlt évhez képest cgy-cgy ünnep­napon 400-ról 10.000-re emelke­dett, már iskolai tantétellé válik, mert ezzel foglalkozni kell, mivel 10.000 ember szükséglete élelem­ben, italban és más alkalmi cik­kekben már tényező, még pedig üzletileg kiaknázható tényező. Vál­lalkozásra buzdít, kenyeret ad, csökkenti a munkanélküliséget té­len, ami fontos. De bizonyítja azt, hogy a nagyváros népének szük­sége van a hegyekre és szívesen fel is keresi, kiélvezi, ha gyorsan és kényelmesen el tud jutni oda. Nálunk a városban vannak a he­gyek. A Rózsadomb egyenesen belekönyököl a város közepébe, de éppen a kirakatrésze elhanyagolt, puszta, fakó, rendezetlen. Fent és hátul rendezett, szép, kellemes, csendes, de éppen a mutatós ol­dala, a Duna felé lejtő része gon­dozatlan, bozótos, vízmosásos, fa­lusi. Szebb helyet templom szá­mára elképzelni sem lehet, mint a régi Kálvária kis temploma. És mégis olyan ócska, düledező, va­kolatlan, — ofyan ápolatlan a környezete, hogy szinte szána­kozó, disszonáns hanggá vált a rosszul eljátszott keresztény szim­fóniában. Beledől a városba a Gellérthegy, amelynek kultúráját megalapozta volna örök időkre az oda tervezett fürdőügyi kiállítás, de ezt elgáncsolta a város és ebben segítettek a Gellérthegy lakói, mint ahogy a Farkasrétre az ott lakók deputációzták ki 30 év előtt a temetőt, amely megette őket kertestől, házastól, — mint ahogy a Déli vasutat a krisztinavárosiak erőszakolták ki Buda szívébe, hosszú, mély árkot vonva a város és a hegyvidék közé, mely szinte lehetetlenné teszi a Németvölgy egészséges, természetes fejlődését. Pedig ott kint — a Németvölgyön és a farkasréti klimatikus temetőn túl — romantikus hegyvidék várja a fölfedeztetést, csakhogy a temető, mint egy tilalomfa zárja el ezt a hegyvidéket. Jó és olcsó közlekedés mellett pedig ide kell áttenni a kertvárosokat, a tiszt­viselőtelepeket, kertes családi há­zakat, még ha ingyen adja is a város a telket, mert itt virul az egészség és itt terem a zöldség, a gyümölcs és nem a pesti homok- sivatagon, ahol „hullámszerűen terjed a város, még pedig széles nagy hullámokban“, — ahogy azt Eipka Ferenc dr. főpolgármester írta meg. Pest a gyárváros, amely­nek szinte alkalmas a sík homo­kos terület, ám a lakóház helye Budán van, a hegyvidéken, ahová az Alpesek felől jön az esti szellő. De városfejlesztő, városrendező Programm nélkül; ahogy ez a világ­város él 50—60 év óta, sőt évszá­zadok óta, — nem képzelhető el bölcs és előrelátó várospolitika, hacsak nem kényszerít rá minket a. nagy szegénység, mely kezeli már a gyógyvizeket is másnak be­csülni, mint egyszerű mosdó- és fürdővíznek. És közel van az az idő is, ahol meglátjuk majd a bu­dai hegyvidéket is, amelyet most nem látni a — Jánoshegyiül. Budán, IQ2Q. április 13 Budapest Fürdőváros Egyesü­let április hó 15-én délután 6 órakor, a Gellért szálló dohányzó- termében választmányi ülést tart. A tagok szives megjelenését kéri József Ferenc dr. kir. herceg, elnök. A ©Kiaa sors« Főközlekedési vonalunk, bár­hogyan is rejtegetjük, a, Duna, amelynek nagy jelentőségére a Budai Napló múlt számában hi­vatott tollal mutatott rá dr. Rin­ger Lajos. Sokan vagyunk, akik szomorúsággal látjuk, hogy éppen a Dunán csodálatosképen nincsen forgalom és ez a legnagyobb út­vonal, mintha ma csak közlekedési akadály lenne. Régi jelentőségét mintha elvesztette volna a vasu­tak kiépítésekor. Igaz, hogy Ba­ross Gábor vasútkiépítései elterel­ték innen a forgalmat és a mai határok sem alkalmasak annak előmozdítására. Elmulasztották megcsinálni annak idején a Pest körüli csatornát. A Hungária-kör- úton ha ma viziút lenne, egész más képe lenne a Dunának. Élén- kebb helyiforgalom takarná el azt a pangást, ami ma a Duna egész folyása mentén tapasztalható. Ezen csak úgy lehetne ma változ­tatni, ha a Rákos-patak mentén ásnák ki a körcsatornát, de leg­alább a város területén kellene élénkebb életet vinni az óriási víz­tükörre. Mit gondolhat az idegen, aki nap-nap után bámulja ezt az óriási vizet, amelyen órákig nem történik semmi. Ez lehet, ideg­nyugtató kép, de egy nagyváros kellős közepén, ahol minden él és mozog — bántó ellentét. A bécsi hajó, a mohácsi hajó és az átkelő propellerek, a teljesen lehanyatlott és az üzembe se kerülő helyihaj ó- közlekedés igazán nem számíthat viziéletnek. A mai forgalom nyu­godt lassúsága, kimértsége, a hajó száz év óta változatlan kikötés- módja, csak öreg nyugdíjasok szá­mára jó, de nem azoknak, akik­nek a Dunán valói átkelés sietős. Vizi-autóbuszokat, takszikat, job­ban mondva hydroglisseuröket kell beállítani, amelyek talán kezdet­ben nem fognak sokat jövedelmez­ni és mégis megérdemlik a legna- I gyobb szubvenciót, mert a vizi, illetve fürdővárosnak kell ilyen speciálitásokkal is rendelkezni. A boldogtalan Budapest folyója ma még a Duna, ahol az öngyilkosok csinálják a legnagyobb forgalmat, ahelyett, hogy életetadó árama lenne a fővárosnak. J. S. A Községi Polgárt Párt a Vízivárosért H Eakásfelügyeiet nagy kérdése A legnehezebb kérdésről, a lakás­ügyről tartott előadást e hó 9-én este a Budai Polgári Körben, nagyszámú meghívott közönség előtt NEUSCHLOSS-KNÜSLI KORNÉL, csaknem egy órán át kötve le a hall­gatóság figyelmét előadásával, amely­nek tárgya volt a „lakás felügy elet megszervezése a fővárosban.” A Bu­dai Polgári Kör által rendezett ilyen előadóestek mindig közérdekű témát ölelnek fel és megérdemelnék, hogy a közönség nagy számban érdeklődjék azok iránt. Az elnöki székben dr. Tury Zoltán tilt, mellette Nagyőszi Ferenc a Községi Párt vezértitkára és az illusztris előadó, akinek egész­ségügyileg és társadalmilag rendkívül fontos, amellett érdekes és részletesen kidolgozott tervezetét, amelyben még arra is kiterjed, hogy Budapest egyik átkától, a poloskától hogy lehetne megszabadulni, de szociális szempont­ból is mélyreható előadását legköze­lebbi számunkban részletesen ismer­tetjük. • Tury Zoltán köszönte meg neki a fáradozását e téren és Zboray Gyula dr. azt indítványozta, hogy ezt me­morandumban terjesszék fel a város­hoz és a kormányhoz, mert így a kér­dést napirenden lehet tartani. Pász- télyi Vilmos még azt kérte pótlólag belevenni a memorandumba, hogy minden lakót külön íven kérdezzenek meg, hogy milyen lakásra van szük­sége és az így nyert eredmény alap­ján építsék fel az új házakat, dr. Sze­mei-éné, Horváth René dr. attól tart, hogy ez a lakásfelügyelet rendőri zak­latássá válhat, anélkül, hogy különö­sebb eredménnyel járna, mire Neu- schloss-Knüsli Kornél dr. előadó ki­fejtette, hogy ez a felügyelet nem lehet rendőri ellenőrzés vagy beavat­kozás. Ezt társadalmilag kell meg­szervezni, mint Angliában. Nálunk a lakók nem tudnak lakni, nem tudnak a lakással bánni s így az új lakások egy két év alatt tönkremennek. Még Ágoston Lajos igyekezett rámutatni a gyakorlati életből vett példákkal az ilyen ellenőrzéssel járó visszásságokra. A vita berekesztésekor lépett a te­rembe KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő, akit éljenzés­sel fogadtak, amikor az elnöki széket elfoglalta. Elmaradását azzal men­tette ki, hogy az új fővárosi törvény ügyében folyó tanácskozásokon vett részt és ez késleltette megjelenésében. Azon a tanácskozáson az a nézet ala­kult ki, hogy bevárják a közigazga­tási törvényjavaslat letárgyalását és az új fővárosi törvényt aszerint mó­dosítják. Nem hiszi, hogy e nyáron letárgyalnák, de lehetséges, hogy ezért ősszel mégis lesz választás, ha nem kell új összeírást elrendelni. Az ilyen alkalommal kifejlődő köz­érdekű vitához elsőnek dr. Zboray Gyula ügyvéd szólt hozzá és a duna- menti autóbuszközlekedés megjavítá­sát sürgette. Kozma Jenő dr. szerint a Gellért-szállót kell összekötni a Margit-szigettel, mert ez az autóbusz- vonal sok minden kívánságnak tenne eleget és lehetővé is teszi ezt az újabb száz autóbusz. Szerinte Buda jobban van ellátva autóbusszal, mint Pest. Függőben lévő, tervezés alatt álló autóbuszjáratokról számolt be az­után, amelyek a hegyvidék érdekeit is szolgálják majd. A második kerület­ben, főleg a külső részeken sok tör­tént, a belső részek szabályozását azonban gátolják a kistelkű házak. Az ilyen zsúfolt városrészek szabályo­zásán segít majd a küszöbönálló ház­adómentesség, amely csaknem in­gyenbe adja az új házat. Ezt kell a budai háztulajdonosoknak erősen ki- használniok még pedig sietve, mert az egész városra szóló házadómentes­ség három év múlva lejár. Szerinte Buda szempontjából először a Duna- partot kellene kiépíteni, azután pedig a Nyulkaszámya helyére, modem bér­palotákat és ldslakásos házakat kell építeni. Mint Budát érdeklő hírt fel­említette, hogy a Közmunka Tanács most építi meg az új utat, az autó- stradát, a Margit-hídfőtől északnak a Dunaparion végig, a hajógyári szi­getig, ahova a Nemzeti Stadiont is tervezik. Nagy érdeklődést keltett a Budai Torna Egyletre (BBTE) vonatkozó kijelentése, mely szerint az egyesület 1952-ig használhatja tovább a mos­tani pályát, de annak egy kis részét kénytelen átengedni városszabályozás céljaira. A területbérlet meghosszalá­tása lehetővé teszi, hogy az egyesület még ebben az esztendőben megépítse a műjégpályát. Kozma Jenő dr. még a piacok kér­dését is szóvá tette, meri a Battyhány téri vásárcsarnok nem tud megfelelni a hozzáfűzött várakozásnak. Az el­adók nem keresik és igy elmaradt a vevőközönség is. Lehetséges, hogy autóbusz garázzsá alakítják át. En­nek a vásárcsarnoknak oly nevetsége­sen csekély a forgalma, hogy maga a székesfőváros az ő élelmiszer üzemé­nek boltját nem a csarnokban, hanem egy vele szemben álló házban nyitotta meg. Szóbakerült még a rózsadombi piac is, amelynek nem tudnak meg­felelő területet taláhtí. Kozma Jenő patriarkális beszámo­lóját szívesen hallgatta és éljenzéssel honorálta a jelenlévő közönség. 1800 éves takarékperselyek, amelyeket az akvinkumi ásatá­soknál találtak, élénken bizonyít­ják, hogy a rómaiak már a Kr. sz. utáni I., II. századokban rend­szeresen törekedtek ifjúságukat a takarékosságra nevelni. Hat-hét ilyen agyag takarékpersely van az akvinkumi múzeumban, amit nem ártana külön is hangsúlyo­zottabban az oda kiránduló ifjú­ságnak bemutatni. A budai telekkönyv kezelése a mai nagy forgalom mellett, már szinte lehetetlen. A telek­könyvtár szűk, nem képes befo­gadni a feleket, akik így csak állva, a betéteket kézben tartva, önkéntelenül is tönkreteszik azokat. A mutatókönyvek túl vastagok, erőművészek kellenek azok kezelésére, egy-egy ember órákig keresgél bennük, míg a többi, aki sorát várja, átkokat mormol a fogai között. Ezeket a mutatókönyveket, melyek úgyis tönkrementek, több részre osztva, vékony könyvbe kell leíratni, ami nemcsak az egyes emberek, ha­nem a köznek is érdeke. Pesten kényelmes a helyzet a telek- könyvnél, Budán még ezt is kü­lön kell kiharcolni. Nagy izgalmat vált ki a fővárosi főjegyző és tanácsjegyző választás, amely április 17-én lesz. Öt állásra száznégyen pályáztak, akik közül, megjósolhatjuk egész biztosan, hogy 99-nek a helyzete reménytelen. Nincsen kápolnája az óbudai ríj temetőnek. E hiányt most a főváros a köztemetői kapuépület átépítésével s két új váróterem létesítésével kapcsolatban nyolc­vanezer pengő költséggel bepó­tolja. Az új kápolna belső be­rendezésénél a Kórház-utcai régi temető (most piac) lebontott ká­polnájának felszerelését használ­ják fel. Ezzel összefüggőleg újó­lag rámutatunk a főváros nagy mulasztására: az ősi Kórház-utcai temető kápolnájának lerombolá­sára. Az óbudaiak elkeseredése alig csillapítható, mert elhúnyt szeretetteik, őseik ott nyugosznak a piac alatt s még csak egy kis kápolna sincs ott, ahol lelki üd­vösségükért imádkozhatnának. Ez okból nem is keresik fel a piacot, sőt elkerülik, az ottani árúsok keservesen panaszkodnak és a ba­bonás nép a halottak bosszújá­tól fél. De különben is szeren­csétlen; gondolat volt a piac idő­tervezése, mert így csak óbudai piac lett, míg a Bécsi-úti városi házzal és a környékén épült há­zakkal hatalmasan megnöveke­dett Újlaknak piaca nincsen, mert a Kolossy-tér igazán nem számíthat annak. A helyismeret teljes hiánya forszírozhatta csak ezt a lehetetlen megoldást. Fedett uszoda vám nyitható? Hogy kell-e? Erre, hála Istennek, az április hó 10-iki Klebelsberg-ankét után, nem kell szót vesztegetni. Kell! Az erősek nem egyoldalúak. A mi áldott akaratú közoktatásügyi miniszterünk célja: — egyrészről európai szintre emelni a magyar értelmet, hogy ez elátlagosítva, or­szágszerte készen álljon, mire majd jön az intelligencia kon­junktúrája — mert jönni fog! — másrészről vigyáz arra, hogy el ne lohadjon a „magyar virtus“, amelynek a konjunktúrája meg már itt is van. Az izom és ész olimpiásza már eddig is egyaránt hozott nekünk babért. Az ő szemében a sport ma már nem játék, nem a kitörő tempera­mentum és izomerő békés vezető- rúdja, hanem lélekrugó, amely­nek nem szabad elpattannia az elkövetkezett és eljövendő tech­nikai csodaalkotások száguldásai, vetélkedései és szélvészes forga­tagai között. Hogy á sportágak között éppen a magyar úszósportot milyen hely illeti meg, azt megállapította az ankét egyértelmű döntése azzal, hogy leges-legelső sportfeladatnak a fedett uszoda építését mondta ki. A fedett uszoda terveire vonat­kozó nyilvános pályázat kiírása előtt szabadjon felvetnünk a kér­dést, vájjon a fedett uszodát nem a nyitható uszoda formájá­ban kell-e megoldani'? Kétségtelen, hogy a tréning és oktatás hat hónapon át csukott, a másik hat hónapon át nyitott uszodát preferál. xl fedett uszodát a nyári hasz­nálhatóság kedvéért túlmagas ’ csarnoknak kell építeni, amely­nek téli átfűtése igen nehéz, ha pedig a magasságot a téli fűtés­hez szabnák, úgy a nyári hóna­pok alatt a csarnok — fülledt és nyomott levegője miatt — alig lesz használható. A német hatal­mas úszócsarnokokat nyáron alig látogatják, mert levegőjük, dacára a légszűrőknek, hűsítőknek és óriási ventilátoroknak, tűrhetet­lenül fülledt. A nyitható tetőszerkezet elő­nye, hogy a csarnok mérsékelt, a téli fűtésre szabott kisebb magas­sága mellett is nyáron át tiszta szabad levegőt nyújt. A másik megjegyzésünk az úszócsarnok helyére szól. Klebelsberg miniszter kimon­dotta hogy: „köznevetség tárgya lennénk, ha a fedett uszodát nem olyan helyre építenénk, ahol a melegvíz rendelkezésre áll.“ Ezt a megállapítást aláhúzzuk, vörössel is, kékkel is, nehogy meg­essék, hogy az úszócsarnok me­dencéjét a Széchenyi strandfürdő medencéinek mintájára, kazáno­kon át szénnel melegített kútvíz- zel táplálják majd — Budapes­ten, a hévforrások városában. Dr. R. L. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom