Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-04-14 / 950. szám
XXVI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. 1929 évfolyam. 950. sz. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: . I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. április 14. Aszegénység sok mindenre megtanít minket, így például arra is megtanít, hogy a hegyvidéket megbecsüljük. Az a statisztikai adat, hogy az idei télen a téli sport látogatottsága a múlt évhez képest cgy-cgy ünnepnapon 400-ról 10.000-re emelkedett, már iskolai tantétellé válik, mert ezzel foglalkozni kell, mivel 10.000 ember szükséglete élelemben, italban és más alkalmi cikkekben már tényező, még pedig üzletileg kiaknázható tényező. Vállalkozásra buzdít, kenyeret ad, csökkenti a munkanélküliséget télen, ami fontos. De bizonyítja azt, hogy a nagyváros népének szüksége van a hegyekre és szívesen fel is keresi, kiélvezi, ha gyorsan és kényelmesen el tud jutni oda. Nálunk a városban vannak a hegyek. A Rózsadomb egyenesen belekönyököl a város közepébe, de éppen a kirakatrésze elhanyagolt, puszta, fakó, rendezetlen. Fent és hátul rendezett, szép, kellemes, csendes, de éppen a mutatós oldala, a Duna felé lejtő része gondozatlan, bozótos, vízmosásos, falusi. Szebb helyet templom számára elképzelni sem lehet, mint a régi Kálvária kis temploma. És mégis olyan ócska, düledező, vakolatlan, — ofyan ápolatlan a környezete, hogy szinte szánakozó, disszonáns hanggá vált a rosszul eljátszott keresztény szimfóniában. Beledől a városba a Gellérthegy, amelynek kultúráját megalapozta volna örök időkre az oda tervezett fürdőügyi kiállítás, de ezt elgáncsolta a város és ebben segítettek a Gellérthegy lakói, mint ahogy a Farkasrétre az ott lakók deputációzták ki 30 év előtt a temetőt, amely megette őket kertestől, házastól, — mint ahogy a Déli vasutat a krisztinavárosiak erőszakolták ki Buda szívébe, hosszú, mély árkot vonva a város és a hegyvidék közé, mely szinte lehetetlenné teszi a Németvölgy egészséges, természetes fejlődését. Pedig ott kint — a Németvölgyön és a farkasréti klimatikus temetőn túl — romantikus hegyvidék várja a fölfedeztetést, csakhogy a temető, mint egy tilalomfa zárja el ezt a hegyvidéket. Jó és olcsó közlekedés mellett pedig ide kell áttenni a kertvárosokat, a tisztviselőtelepeket, kertes családi házakat, még ha ingyen adja is a város a telket, mert itt virul az egészség és itt terem a zöldség, a gyümölcs és nem a pesti homok- sivatagon, ahol „hullámszerűen terjed a város, még pedig széles nagy hullámokban“, — ahogy azt Eipka Ferenc dr. főpolgármester írta meg. Pest a gyárváros, amelynek szinte alkalmas a sík homokos terület, ám a lakóház helye Budán van, a hegyvidéken, ahová az Alpesek felől jön az esti szellő. De városfejlesztő, városrendező Programm nélkül; ahogy ez a világváros él 50—60 év óta, sőt évszázadok óta, — nem képzelhető el bölcs és előrelátó várospolitika, hacsak nem kényszerít rá minket a. nagy szegénység, mely kezeli már a gyógyvizeket is másnak becsülni, mint egyszerű mosdó- és fürdővíznek. És közel van az az idő is, ahol meglátjuk majd a budai hegyvidéket is, amelyet most nem látni a — Jánoshegyiül. Budán, IQ2Q. április 13 Budapest Fürdőváros Egyesület április hó 15-én délután 6 órakor, a Gellért szálló dohányzó- termében választmányi ülést tart. A tagok szives megjelenését kéri József Ferenc dr. kir. herceg, elnök. A ©Kiaa sors« Főközlekedési vonalunk, bárhogyan is rejtegetjük, a, Duna, amelynek nagy jelentőségére a Budai Napló múlt számában hivatott tollal mutatott rá dr. Ringer Lajos. Sokan vagyunk, akik szomorúsággal látjuk, hogy éppen a Dunán csodálatosképen nincsen forgalom és ez a legnagyobb útvonal, mintha ma csak közlekedési akadály lenne. Régi jelentőségét mintha elvesztette volna a vasutak kiépítésekor. Igaz, hogy Baross Gábor vasútkiépítései elterelték innen a forgalmat és a mai határok sem alkalmasak annak előmozdítására. Elmulasztották megcsinálni annak idején a Pest körüli csatornát. A Hungária-kör- úton ha ma viziút lenne, egész más képe lenne a Dunának. Élén- kebb helyiforgalom takarná el azt a pangást, ami ma a Duna egész folyása mentén tapasztalható. Ezen csak úgy lehetne ma változtatni, ha a Rákos-patak mentén ásnák ki a körcsatornát, de legalább a város területén kellene élénkebb életet vinni az óriási víztükörre. Mit gondolhat az idegen, aki nap-nap után bámulja ezt az óriási vizet, amelyen órákig nem történik semmi. Ez lehet, idegnyugtató kép, de egy nagyváros kellős közepén, ahol minden él és mozog — bántó ellentét. A bécsi hajó, a mohácsi hajó és az átkelő propellerek, a teljesen lehanyatlott és az üzembe se kerülő helyihaj ó- közlekedés igazán nem számíthat viziéletnek. A mai forgalom nyugodt lassúsága, kimértsége, a hajó száz év óta változatlan kikötés- módja, csak öreg nyugdíjasok számára jó, de nem azoknak, akiknek a Dunán valói átkelés sietős. Vizi-autóbuszokat, takszikat, jobban mondva hydroglisseuröket kell beállítani, amelyek talán kezdetben nem fognak sokat jövedelmezni és mégis megérdemlik a legna- I gyobb szubvenciót, mert a vizi, illetve fürdővárosnak kell ilyen speciálitásokkal is rendelkezni. A boldogtalan Budapest folyója ma még a Duna, ahol az öngyilkosok csinálják a legnagyobb forgalmat, ahelyett, hogy életetadó árama lenne a fővárosnak. J. S. A Községi Polgárt Párt a Vízivárosért H Eakásfelügyeiet nagy kérdése A legnehezebb kérdésről, a lakásügyről tartott előadást e hó 9-én este a Budai Polgári Körben, nagyszámú meghívott közönség előtt NEUSCHLOSS-KNÜSLI KORNÉL, csaknem egy órán át kötve le a hallgatóság figyelmét előadásával, amelynek tárgya volt a „lakás felügy elet megszervezése a fővárosban.” A Budai Polgári Kör által rendezett ilyen előadóestek mindig közérdekű témát ölelnek fel és megérdemelnék, hogy a közönség nagy számban érdeklődjék azok iránt. Az elnöki székben dr. Tury Zoltán tilt, mellette Nagyőszi Ferenc a Községi Párt vezértitkára és az illusztris előadó, akinek egészségügyileg és társadalmilag rendkívül fontos, amellett érdekes és részletesen kidolgozott tervezetét, amelyben még arra is kiterjed, hogy Budapest egyik átkától, a poloskától hogy lehetne megszabadulni, de szociális szempontból is mélyreható előadását legközelebbi számunkban részletesen ismertetjük. • Tury Zoltán köszönte meg neki a fáradozását e téren és Zboray Gyula dr. azt indítványozta, hogy ezt memorandumban terjesszék fel a városhoz és a kormányhoz, mert így a kérdést napirenden lehet tartani. Pász- télyi Vilmos még azt kérte pótlólag belevenni a memorandumba, hogy minden lakót külön íven kérdezzenek meg, hogy milyen lakásra van szüksége és az így nyert eredmény alapján építsék fel az új házakat, dr. Szemei-éné, Horváth René dr. attól tart, hogy ez a lakásfelügyelet rendőri zaklatássá válhat, anélkül, hogy különösebb eredménnyel járna, mire Neu- schloss-Knüsli Kornél dr. előadó kifejtette, hogy ez a felügyelet nem lehet rendőri ellenőrzés vagy beavatkozás. Ezt társadalmilag kell megszervezni, mint Angliában. Nálunk a lakók nem tudnak lakni, nem tudnak a lakással bánni s így az új lakások egy két év alatt tönkremennek. Még Ágoston Lajos igyekezett rámutatni a gyakorlati életből vett példákkal az ilyen ellenőrzéssel járó visszásságokra. A vita berekesztésekor lépett a terembe KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő, akit éljenzéssel fogadtak, amikor az elnöki széket elfoglalta. Elmaradását azzal mentette ki, hogy az új fővárosi törvény ügyében folyó tanácskozásokon vett részt és ez késleltette megjelenésében. Azon a tanácskozáson az a nézet alakult ki, hogy bevárják a közigazgatási törvényjavaslat letárgyalását és az új fővárosi törvényt aszerint módosítják. Nem hiszi, hogy e nyáron letárgyalnák, de lehetséges, hogy ezért ősszel mégis lesz választás, ha nem kell új összeírást elrendelni. Az ilyen alkalommal kifejlődő közérdekű vitához elsőnek dr. Zboray Gyula ügyvéd szólt hozzá és a duna- menti autóbuszközlekedés megjavítását sürgette. Kozma Jenő dr. szerint a Gellért-szállót kell összekötni a Margit-szigettel, mert ez az autóbusz- vonal sok minden kívánságnak tenne eleget és lehetővé is teszi ezt az újabb száz autóbusz. Szerinte Buda jobban van ellátva autóbusszal, mint Pest. Függőben lévő, tervezés alatt álló autóbuszjáratokról számolt be azután, amelyek a hegyvidék érdekeit is szolgálják majd. A második kerületben, főleg a külső részeken sok történt, a belső részek szabályozását azonban gátolják a kistelkű házak. Az ilyen zsúfolt városrészek szabályozásán segít majd a küszöbönálló házadómentesség, amely csaknem ingyenbe adja az új házat. Ezt kell a budai háztulajdonosoknak erősen ki- használniok még pedig sietve, mert az egész városra szóló házadómentesség három év múlva lejár. Szerinte Buda szempontjából először a Duna- partot kellene kiépíteni, azután pedig a Nyulkaszámya helyére, modem bérpalotákat és ldslakásos házakat kell építeni. Mint Budát érdeklő hírt felemlítette, hogy a Közmunka Tanács most építi meg az új utat, az autó- stradát, a Margit-hídfőtől északnak a Dunaparion végig, a hajógyári szigetig, ahova a Nemzeti Stadiont is tervezik. Nagy érdeklődést keltett a Budai Torna Egyletre (BBTE) vonatkozó kijelentése, mely szerint az egyesület 1952-ig használhatja tovább a mostani pályát, de annak egy kis részét kénytelen átengedni városszabályozás céljaira. A területbérlet meghosszalátása lehetővé teszi, hogy az egyesület még ebben az esztendőben megépítse a műjégpályát. Kozma Jenő dr. még a piacok kérdését is szóvá tette, meri a Battyhány téri vásárcsarnok nem tud megfelelni a hozzáfűzött várakozásnak. Az eladók nem keresik és igy elmaradt a vevőközönség is. Lehetséges, hogy autóbusz garázzsá alakítják át. Ennek a vásárcsarnoknak oly nevetségesen csekély a forgalma, hogy maga a székesfőváros az ő élelmiszer üzemének boltját nem a csarnokban, hanem egy vele szemben álló házban nyitotta meg. Szóbakerült még a rózsadombi piac is, amelynek nem tudnak megfelelő területet taláhtí. Kozma Jenő patriarkális beszámolóját szívesen hallgatta és éljenzéssel honorálta a jelenlévő közönség. 1800 éves takarékperselyek, amelyeket az akvinkumi ásatásoknál találtak, élénken bizonyítják, hogy a rómaiak már a Kr. sz. utáni I., II. századokban rendszeresen törekedtek ifjúságukat a takarékosságra nevelni. Hat-hét ilyen agyag takarékpersely van az akvinkumi múzeumban, amit nem ártana külön is hangsúlyozottabban az oda kiránduló ifjúságnak bemutatni. A budai telekkönyv kezelése a mai nagy forgalom mellett, már szinte lehetetlen. A telekkönyvtár szűk, nem képes befogadni a feleket, akik így csak állva, a betéteket kézben tartva, önkéntelenül is tönkreteszik azokat. A mutatókönyvek túl vastagok, erőművészek kellenek azok kezelésére, egy-egy ember órákig keresgél bennük, míg a többi, aki sorát várja, átkokat mormol a fogai között. Ezeket a mutatókönyveket, melyek úgyis tönkrementek, több részre osztva, vékony könyvbe kell leíratni, ami nemcsak az egyes emberek, hanem a köznek is érdeke. Pesten kényelmes a helyzet a telek- könyvnél, Budán még ezt is külön kell kiharcolni. Nagy izgalmat vált ki a fővárosi főjegyző és tanácsjegyző választás, amely április 17-én lesz. Öt állásra száznégyen pályáztak, akik közül, megjósolhatjuk egész biztosan, hogy 99-nek a helyzete reménytelen. Nincsen kápolnája az óbudai ríj temetőnek. E hiányt most a főváros a köztemetői kapuépület átépítésével s két új váróterem létesítésével kapcsolatban nyolcvanezer pengő költséggel bepótolja. Az új kápolna belső berendezésénél a Kórház-utcai régi temető (most piac) lebontott kápolnájának felszerelését használják fel. Ezzel összefüggőleg újólag rámutatunk a főváros nagy mulasztására: az ősi Kórház-utcai temető kápolnájának lerombolására. Az óbudaiak elkeseredése alig csillapítható, mert elhúnyt szeretetteik, őseik ott nyugosznak a piac alatt s még csak egy kis kápolna sincs ott, ahol lelki üdvösségükért imádkozhatnának. Ez okból nem is keresik fel a piacot, sőt elkerülik, az ottani árúsok keservesen panaszkodnak és a babonás nép a halottak bosszújától fél. De különben is szerencsétlen; gondolat volt a piac időtervezése, mert így csak óbudai piac lett, míg a Bécsi-úti városi házzal és a környékén épült házakkal hatalmasan megnövekedett Újlaknak piaca nincsen, mert a Kolossy-tér igazán nem számíthat annak. A helyismeret teljes hiánya forszírozhatta csak ezt a lehetetlen megoldást. Fedett uszoda vám nyitható? Hogy kell-e? Erre, hála Istennek, az április hó 10-iki Klebelsberg-ankét után, nem kell szót vesztegetni. Kell! Az erősek nem egyoldalúak. A mi áldott akaratú közoktatásügyi miniszterünk célja: — egyrészről európai szintre emelni a magyar értelmet, hogy ez elátlagosítva, országszerte készen álljon, mire majd jön az intelligencia konjunktúrája — mert jönni fog! — másrészről vigyáz arra, hogy el ne lohadjon a „magyar virtus“, amelynek a konjunktúrája meg már itt is van. Az izom és ész olimpiásza már eddig is egyaránt hozott nekünk babért. Az ő szemében a sport ma már nem játék, nem a kitörő temperamentum és izomerő békés vezető- rúdja, hanem lélekrugó, amelynek nem szabad elpattannia az elkövetkezett és eljövendő technikai csodaalkotások száguldásai, vetélkedései és szélvészes forgatagai között. Hogy á sportágak között éppen a magyar úszósportot milyen hely illeti meg, azt megállapította az ankét egyértelmű döntése azzal, hogy leges-legelső sportfeladatnak a fedett uszoda építését mondta ki. A fedett uszoda terveire vonatkozó nyilvános pályázat kiírása előtt szabadjon felvetnünk a kérdést, vájjon a fedett uszodát nem a nyitható uszoda formájában kell-e megoldani'? Kétségtelen, hogy a tréning és oktatás hat hónapon át csukott, a másik hat hónapon át nyitott uszodát preferál. xl fedett uszodát a nyári használhatóság kedvéért túlmagas ’ csarnoknak kell építeni, amelynek téli átfűtése igen nehéz, ha pedig a magasságot a téli fűtéshez szabnák, úgy a nyári hónapok alatt a csarnok — fülledt és nyomott levegője miatt — alig lesz használható. A német hatalmas úszócsarnokokat nyáron alig látogatják, mert levegőjük, dacára a légszűrőknek, hűsítőknek és óriási ventilátoroknak, tűrhetetlenül fülledt. A nyitható tetőszerkezet előnye, hogy a csarnok mérsékelt, a téli fűtésre szabott kisebb magassága mellett is nyáron át tiszta szabad levegőt nyújt. A másik megjegyzésünk az úszócsarnok helyére szól. Klebelsberg miniszter kimondotta hogy: „köznevetség tárgya lennénk, ha a fedett uszodát nem olyan helyre építenénk, ahol a melegvíz rendelkezésre áll.“ Ezt a megállapítást aláhúzzuk, vörössel is, kékkel is, nehogy megessék, hogy az úszócsarnok medencéjét a Széchenyi strandfürdő medencéinek mintájára, kazánokon át szénnel melegített kútvíz- zel táplálják majd — Budapesten, a hévforrások városában. Dr. R. L. v