Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-04-07 / 949. szám

Budai XXVI. évfolyam. 949. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős sirkesztő: VIRAÁ'i BÉLA Ünnep után Buda elmaradottságát pompá­san jellemzi az az óbudai mondás, amely a Iíalley-üstökös idején kelt szárnyra. Akkor komoly tu­dósok írták és bizonyították, hogy ez a földgolyóbis már teljesen megérett a pusztulásra és ezt fogja alaposan elintézni a köze­ledő üstökös. Tönkre megy a vi­lág ! Csak Óbudán nem vették ezt tragikusan, ök még ráérnek, mert „ ... Óbuda 200 évvel elmaradt. Nem érheti baj ! ’ ’ Ezt^ elmondhatjuk egész Bu­dára és Mátyás király szomorúan ülne a Palota-téri csonka oszlop tövében, az egyetlen, ami az ő dicsőséges palotájából megmaradt es eltűnődne azon, hogy ő már 450 évvel ezelőtt elküldötte tudó­sait, hogy a világ fürdőit tanulmá­nyozzák és építsék itt fel Budán újból Caraealla császár római thermáit, hogy a beteg emberiség itt találja meg a gyógyulását Budán. Megtörne szegény abban a tu­datban, hogy ő már félezeresz- tendő előtt megmutatta azt a hegyi stílust, amiben Buda várát föl kell építeni és a törpe epigo- nok olyan palotát építettek a ki­rályi várhegyre, amelyik jó volna az akvinkumi síkságon, de a hegyre nem való. Mintahogy ^ szörnyen elbúsulna a „kalapos király”, II. József is, áld 130 év előtt vetette meg a Vá­rosmajor parkjának alapjait és a pozsonyi Au mintájára terve­zett oda valami gyönyörűséges sé­táló helyet s ez a nagyváros más­félszázadon át nem tudta ezt meg­alkotni. Csak a fák nőttek sűrűn és magasra, úgyhogy ma a nap- sugár^ nem tudja felszárítani örökké poshadó földjét és gyönyö­rűség helyett maláriát termel a park, apró magyarok örök vesze­delmére. Nem csodálom, ha Cerlóezy Zsigmond húsvéti cikkének hatása alatt, aki a felsőházban is rámu­tatott azokra a tévedésekre, ame­lyek ma már helyrehozhatatlan károkat okoztak „világfürdő Bu­dának”, — vagy Ripka Ferenc dr. főpolgármester följajdulásán, hogy a budai hegyvidék fejlődése oly lassan halad, mintha nem is a milliós Budapest közvetlen kö­zelében, hanem valahol távol, va­lami elhagyott vidéken volna, — ha Ringer Lajos poétikus sirató- ján, amelyben az elhanyagolt Du- nat siratja — vagy ha Pávai- Vaj na Ferenc dr. szózatát olvassa:- Buda jövője: a magyar jövő! igazan nem csodálom, ha a város­szépítő egyesületet megalkotó ná­dor dédunokája, dr. József Ferenc főherceg könnyes szemmel nézi azt a kettős menyországot a budai he­gyekről, amely millió csillaggal ragyog felette és alatta, az égen és a földön. Itt a város élhe­tetlensége miatt nem virágzó éle­tet él, hanem fuldokló haláltusát vív a polgárság s kétségbeejtő, ba ünnepek múltán arra ébre­dünk, hogy nem 200, hanem 400 évvel maradtunk vissza itt Budán. A szárnyaló ünnepi hangulat, a szürke hétköznapok még szürkébb gondolatai váltják fel és azt gon­doljuk: — Jöjjön hát a világpusztító üstökös! JDubonai Pál. Budán, IQ2Q. április ó. A KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT negyedik választókerülete (Vízi­város) április 9-én, kedden este fél 7 órakor a Budai Polgári Kör ta­nácstermében értekezletet tart. Az értekezletet dr. Kozma Jenői or­szággyűlési képviselő, pártelnök beszéde nyitja meg. Dr. Neu- schloss Knüsli Kornél előadást tart: „A lakásfelügyelet meg­szervezése a székesfővárosban“ cí­men. Ezután letárgyalják a be­érkezett és ott tett indítványokat. Köszönet a műemlékért. R i p k a Ferenc dr. főpolgármester április 3-án látogatást tett Boncompagni hercegnél, Róma kormányzójánál s ez alkalommal hosszasan tárgyaltak vá­rospolitikai kérdésekről. Ripka fel­használta az alkalmat, hogy köszöne­tét mondjon Róma város ajándékáért, a Forum Romanumról küldött osz­lopért. Közölte egyúttal, hogy az osz­lopot május 18-án nagy ünnepség ke­retében fogják elhelyezni. Boncom­pagni herceg kilátásba helyezte, hogy az ünnepségen személyesen vesz részt. A „SVÁBHEGYI EGYESÜLET“ április 8-án, hétfőn este y28 óra­kor a Pannónia szálló külön helyi­ségében választmányi ülést, ezt kö- vetőleg aznap este 8 órakor ugyan ott rendes közgyűlést tart. Napi­rend: Zárszámadás, felügyelőbi­zottsági jelentés, f elmen tvény, költségvetés, választmányi-, fel­ügyelőbizottsági tagok és tisztikar választása, valamint az évi jelen­tés. A közgyűlést ugyanott társas­vacsora követi. Mindenki megjele­nését a közgyűlés határozatképes­sége érdekében kéri: dr. Bódy Ti­vadar, m. kir. udvari tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke. Váratlan fordulatot vett a várbeli elöljáró változás, amennyiben az utolsó órában a polgármester dr. Bu- csánszky Bertalant — nem ahogy tervezve volt — az I., hanem a X-ik kerületbe rendelte, viszont az elsőbe Spamberger Alajost, aki azonban a nyugalomba vonuló Rupp László elöljáró helyére megy nemsokára in­nen a VI. kerületbe és helyette jön Holtzspach Ödön. Némi kétkedéssel fogadjuk e városházi híreket a tör­téntek után, mert a pártközi megál­lapodások — úgy látszik — hamar fölboríthatok. A sok újlaki sérelem, amelyet dr. Szokolay Antal esperes-plébános és Beisinger Gyula igazgatóval az élén előkelő újlaki polgárok memoran­dumban foglalva fél évvel ezelőtt a főváros tanácsához beadtak — nem lett orvosolva. De különösen nagyon fáj és joggal, az újlakiaknak, hogy a Dunapartot nem esztétikusán épült csónakházakkal csúfítják el. Ahelyett, hogy a meglevő faalkotmányokat a legsürgősebben lebontatnák, a Lukács- utcánál eddig megmaradt szabad dunaparti részt is beépítik, úgyhogy a sétáló közönségnek semmi kilátást sem engednek a Dunára, a szépséges Margit-szigetre. A kihasználatlan kincsként tovahömpölygő Dunának ez a világvárosi kerete! Szégyen! Tisz­telt városatyáink, ahelyett, hogy po­litizálnának és hatalmi kérdéseken tör­nék a fejüket, tegyenek egy kis gya­logsétát a Margit-hídtól az óbudai hajóállomásig, tartsanak szemlét és meg fogják állapítani, hogy ez a te­rület évtizedek óta nemcsak, hogy nem fejlődik, hanem inkább visszafej­lődik. Megállapíthatnák, hogy mennyi rendetlenség süllyeszti a Margit-híd­tól Óbuda végéig valósággal ázsiai nívó alá a fővárosnak ezt a jobb sorsra érdemes és kihasználatlan ré­szét. így panaszolja ezt keserves írá­sában sok III. kerületi búsuló polgár. A szeretet vezérli Andrélca Károly helyettes főkapitányt, mint bizottsági tagot is és ennek erős bizonysága a főváros szociálpolitikai _ bizottságának le°ritóbbi ülésén előterjesztett javas­Napló Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 április 7. lata. Ebben a tar :stól azt kívánta, élénk helyeslés m lett, hogy ötven­egyezer pengőt pGben utaljon ki a természetbeni seg< rezéssel párhuza­mosan az arra igoltan rászorulók­nak, akiknek ház ^hátralékuk, vagy elzálogosított tárg dk vannak. Erős és nemes szociális rzékre vall ez az indítvány, amely felnőttek ebédel- tetési akciójára rdított negyven­ezer, a gyermeke étkeztetésére elő­irányzott hatvanéa középosztály ingyen étkeztetése fordított 10.86Ó, a tüdőbetegek tej diójára igénybe­vett 4800, cipója jásra tízezer, cse­csemőkelengyére '.200, fehérnemű beszerzésre húszes ingyen kenyérre fordított harmhfgyezer pengővel nagy mértékben enyhíti a főváros nyomorát. Buda fejlődését és nem utolsó sor­ban a koplaló építőmesterek és építő­anyagkereskedők helyzetének fellendü­lését szolgálta volna a 30 éves házadó­mentesség. De már is mit tett az ör­dög ... megnyomja a gombot, csava­rint egyet motolláján, mire megmoz­dul a kartel és emel, emel a rogyásig. Végezetül ott vagyunk, ahol vol­tunk ... nem építünk ... tovább kop­lalunk az egész vonalon. így írja ezt nekünk gróf Berényi János. Nem lesz tehát új ház, se lakás, mert az elen­gedett házadót a kartel duplán akarja zsebrevágni. A nagyszámbalpeg,] elent tagok jelenlétében ny ta meg Andréka Károly elnök, Öl in a III. kerületi Egyesült Polgá: Társaskör ez idei közgyűlését és I >zölte Trautmann Ferenc téglagyái azgatót, kormány­főtanácsossá tört kinevezése alkal­mából. Ezután & i István főtitkár, aki betegen jelen eg a közgyűlésen, mondotta el az c esterileg megszer­kesztett évi jelei ét, a maga külön­leges poétikus m rával. Talán az ős magyar táltosok séltek így pogány híveikhez, ahogy kurucképű Móra István szólott a 1 tagjaihoz, átszőve évi jelentését igs íagyar tanácsok­kal,’sajátos meg felésekkel és az egyés működő ta, munkájának mél­tatásával. UtánaIdréka Károly já­rult hozzá a Md,István által szol­gáltatott elismerésiz, de külön ki­emelte a Budai No és szerkesztője érdemeit, amellyel )uda és a kör ügyét szolgálják, leütéseiket ter­jesztették még elő zsö Antal ügy­vezető alelnök a jók létszámáról, Schmidkunz Lajos í zárszámadásról és felolvasta a százsgáló bizottság évi jelentését Tralenfels Frigyes, kérve a jóváhagy! és felmentést, amit a közgyűlés rhangúlag meg­szavazott. Azután izső Antal elő­terjesztése alapján ogadták a jövő évi költségelőirám )t, mire a vá­lasztásra került a. Orova Zsig- mond dr. olvasta : jelölőbizottság jelentését, amelyekpján ismét ANDRÉKA [röLYT választották meg őriek, zajos ová­cióban részesítve özségi Polgári Párt illusztris kéri vezérét. A bi­zottság jelentése al n a régi tiszti­kart választották májból és a vá­lasztmányba is qly kivétellel a régi tagokat. Ekkor sor kerüli indítványokra és elsősorban Phil Kálmán indít­ványát az ifjúsági kulat mielőbbi megszervezése ügykmiért elsőnek Martin Gyula üdve őt. Azután szólásra emelkedet drélm Károly, aki megköszönte a e helyezett bi zalmat és arra kér lemondani ké- _ szülő Móra István gy a főtitkári tisztet viselje tóvá is, amiért az­után Mórát hatalr. meg is élje­nezték. Kell a pc a körnek — folytatta beszédét^ nők —és szük­ség van az ifjúsás íreműködésére. Azután rátért a tá: 5r vezéreszmé­jére, a budai hegyi fejlesztésének fontos kérdésére. . ;a ezt az esz­mét maga elé tűzte rsaskör, azóta sok történt a hegy érdekében és ő arra kéri a társ: tagjait, hogy ez irányban is, de : érdekében is munkálkodjanak t<, mert a tár­saskör a közérdeke ja szem előtt, pártokra való telei nélkül. Neki az a véleménye, 1 aki a kerület érdekeit szolgálja, solgálja egész Budapest érdekeit zel az orszá­gét is, mert a mag iza régi hatá­rait csak így szer ük vissza, az országot csak így latjuk talpra. Zajos éljenzés kö: rekesztette be a közgyűlést. A tanácskozó na m hamarosan átalakult vacsoráz«: nme s a köz­gyűlést követő társ során a tagok legtöbbje részt vet úső felszólaló SZILÁGYI JOLY volt, akit felszólal oleg az kész­tetett, hogy baráti hívására ven­dégként megjeler ársasvacsorán dr. Pávai Vájná I főbányataná­csos, mert tudja, \z ő lelkét is megihleti az a sok klasszikus emlék, mely csak Óbudán található és sehol másutt Budapesten. A hegy és völgy között, az ipartelepek és a hegyvidéki telepítések között ma fennálló ellen­téteket Andréka Károly fogja elsimí­tani. A kerület nagy kérdései most vajúdnak, ezeket kell megmunkálni és ebben a munkában szívesen követi mindenki az elnököt, akit lelkesen éltet. Viraág Béla szerkesztő köszöntötte Pávai Vájná Ferencben az új ener­giák révén fölviruló gazdasági élet mesterét. Orova Zsigmond dr. utalt arra, hogy a múlttal szemben ma már értékelik Óbudát, amit a kerület Andréka Károlynak köszönhet. A Bccsi-úti villamost Kemény Lajos ál- hatatos akarása vívta ki. A Nemzeti Stadiont egyhangúlag kívánja az egész kerület és arra kérte Andrékát, hogy ezt is vigye diadalra. Majd Kemény Lajos szólalt föl, azzal kezdve beszé­dét, hogy nem utoljára szólal föl a bécsiúti villamos ügyében. Ezután a Nemzeti Stadion ügyét világította meg és követelte, hogy azt a Bécsi-út mentén építsék föl. Általános figyelem közben szólalt föl ezután PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. és az o meggyőző lelkes modorával bizonyította, hogy a saját erőnkből is naggyá tudjuk tenni ezt a kis orszá­got és ezt a várost. A mélyfúrások révén szenet, port és füstöt takaríta­nánk meg, pedig ez az oka, hogy Bu­dából nem lett világfürdő évszázadok óta. Legalább is húsz mélyfúrást kel­lett volna Budapesten megcsinálni, hogy olcsó energiához jussunk és ol­csó fűtőanyaghoz. Csak egy útunk van és ez a föld mélyébe vezet, mert ha ott nem találunk új energiákat, akkor ez az ország elveszett. Az általános figyelemmel hallgatott beszéd rendkívül tetszést váltott ki a jelenvoltak körében, amelyért Andréka Károly mondott köszönetét. Azután Felber Lipót világította meg érdekes adatokkal keserűvíz for­galmunkat és rámutatott azokra a visszásságokra, amelyek a mi kivite­lünket gátolják. A társaság éjfél utánig együtt ma­radt. ZtigSEge! — fürdőhely Égy elfeledett városrész jövője Irta: Eperjessy Estvári dr. róla nyíló kilátással az erdőkoszo- rúzta hegyekre és az egész fővá­rosra, az egész ország legszebb vil­lamosvonala és Budapest egyik lát­ványossága volna. Ezt a vonalat nemcsak a Zugliget, Budakeszi, Páty lakói és nyaralói, az Erzsébet királyné és József sza­natórium beteglátogatói vennék igénybe, hanem a kirándulók és tú­risták ezrei is használnák, mert ezen a vonalpn jutnának el legkönnyeb­ben a budai hegyvidék legszebb fek­vésű részeire. . Ilyen körülmények között számítani lehetne arra, hogy ez a vonal lenne a budai rész leglá­togatottabb villamosvonala. Á Kútvölgyi-út céljaira szükséges területet úgyszólván az összes telek- tulajdonosok ingyen engedték át, a vizivárosi temetőnek az úttestre eső területe már most kiüríthető, úgy­hogy az út kiépítésének akadálya nincs. A Kútvölgyi-út kiépítése után annak mellékutait: a Zirzen Janka- útat, Galgóczi-útat, György Aladár- utcát és a (névtelen utakat kell foko­zatosan kiépíteni. « Az egész Zugliget legfőbb közle­kedési útvonala a Kútvölgyi-út lenne I amely a hegyoldalt harántmetszve csekély emelkedéssel vezet a Zugli­getbe és az egész vidéknek legrövi­debb útja a városba. Ezen útvonalon kellene lebonyolódnia a Kútvölgy Virányos, Hupayadorom, a Svábhegy északi lejtője, Csillagvölgy, Harang­völgy, Fácán-telep, a Szilasy-út, a Janka-út, az Alkony-út, Cinege-út, Béla király-út, Zirzen Janka-út. Galgóczi-út, György Aladár-út és még számos névtelen út forgalmá­nak, de a Kútvölgyi-útnak az úgyne­vezett második szakasza olyan kes­keny, hogy azon két kocsi egymás­nak ki nem térhet, nagyobb eső vagy földcsuszamlás esetén pedig ezen az útvonalon kocsival közlekedni telje­sen lehetetlen. A Hunyadorom lakói, a virányosiak nemhogy építőanya­got, de fájukat, szenüket, stb. is alig képesek ezen az úton felszállí­tani. A székesfőváros mérnöki hivatala által kidolgozott tervek szerint a Kútvölgyi-út lenne az egész vidék úthálózatának főütőere, amelyből elágaznának a kisebb forgalmú utak. A Kútvölgyi-út a tervek szerint 20 m. szélességben épülne ki és alig ötszázalékos emelkedésénél fogva villamos közlekedésre alkalmas lepne. Ez az út a Haggenmacher-féle ma­gán út, a Tündérhegyi kőporbánya útjának felhasználásával, a János- hegy oldalán, a fővárosi erdőn ke­resztül csaknem mindenütt a réteg­vonalon haladva, vagy csekély emel­kedéssel egészen a Szép Juhásznéig, illetve Budakesziig meghosszabbít­ható, azon egészen Budakesziig vil­lamos közlekedhet. Ennek az útnak a kiépítése esetén a Budakeszire irányuló koesiforga- lom erre az útvonalra terelődne át és a Budakeszi-útnak a ferenchalmi kápolnánál levő állatkínzó, meredek útszakasza így elkerülhető. A Kútvölgyi-úti villamos kiépí­tése esetén a Zugliget még egy vil­lamosvonalhoz jut, amelyen a villa­mosok pótkocsival is közlekedhetnek és ezáltal megszűnik a jelenlegi két zöld vonal állandó túlterheltsége és a nyaralók és kirándulók ezrei ál­landó tolongás nélkül jutnak el cél­jukhoz. A gyönyörű fekvésű Kútvölgyi- útón, a Tündérhegy égig meredő sziklái alatt, több száz méter ma­gasságban haladó villamosvonal, A Zugliget fejlődését a vízivárosi temető hátráltatja, amely a nyaralók és családi házak építésére alkalmas területből körülbelül 30—35 holdat vesz el. Temető mellett senki sem nyaral vagy lakik szívesen, így a temető környékén minden építkezés szünetel. Ezt a temetőt továbbra fenntar­tani nem lehet, mert egyrészt annak bekerítése, igazgatósági épület, üveg­ház, őrház, ravatalozó építése a fő­városnak olyan költségeket jelente­nének, amelyek egy ilyen kis teme­tőben befolyó sírhelydíjakból távol­ról sem térülnének meg, másrészt, ha a főváros ezt a területet temet­kezésre újból igénybe veszi, úgy az káros hatással lesz az Üj Szent Já- nos-kórház betegeire, akiknek a kór­ház ablakaiból és a tüdőbetegosztály fekvőcsamokaiból állandóan és aka­ratlanul végig kell nézniük a na­ponta megismétlődő' temetéseket. A temető területére azonban köz­célokra is szükség van. A temető egyrésze a Kútvölgyi-út céljaira szükséges, amely azon szerpentin­alakban áthaladva, azt teljesen fel­darabolja. A temető területén, annak még te­metésre nem használt részén, ott ahol ma a hegyvíz-szabályozó kiren­Min&mial}e@yvidlel£.0ri\ Ax Egyesii Polgári Társaskör köxgytílése Óbudán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom