Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-03 / 944. szám
XXVI. évfolyam. 944. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengd, félévre 10 pengd. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 5 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 március 3. Lehullott reggel szép fehéren, lágyan és estére fekete fátyollal vonta be a nagyváros piszokja, ko- romja. A gyilkos por, a gyilkos korom. Ezzel a fekete fátyollal vonja be a tüdőnket és itt kavarog körülöttünk, mint az emberiség ellen háborút viselő tüdővész ágyúfüstje. Cseppekbe szűrt orvosságokkal hiába küzd ellene az együgyű ember, amikor minden lélekzetvéteinél orrán, száján, szemén, fülén, minden pórusán szívja magába ezt a gyilkoló piszkot. Fekete hó. Ha az egész világon fekete, nálunk lehetne fehér. Alattunk a túlhevített víznek tengere dübörög, a megfúrt föld robbanásszerűen adja a gőzt, a tiszta fehér párákat, amivel fűteni lehet az ember hajlékát és nem ontja százezer kémény a kormot. Alattunk van az elképzelhető legolcsóbb energia, az az áldott erőforrás, amelyet a túlhevített víz nyújt és fölöslegessé tesz minden szenet, minden fát, mindent — ami kor- mol és füstöl. Csaknem ingyen hajtja a vasútat, világít, hajtja a vizet a magasba, emeli a liftet, végzi a gépek munkáját, minden felesleges korom és füst nélkül. Ettől fehér maradna a hó, tiszta maradna a tüdő és vesztett csatája volna a tüdővésznek. * Amikor az országnak nem volt egyebe, mint búzája és zsírja, akkor a világon első volt a pesti liszt és a magyar zsír. Amikor a múlt század derekán Európa népei any- nyira meggazdagodtak, hogy lakásaikat festményekkel tudták díszíteni és hálás kenyérré vált a festőművészet, álékor Párizsban a világ első festőművésze, a magyar Munkácsy Mihály volt, az orosz cári udvar festője Zichy Mihály volt és Európa legelső festőakadémiájának, a müncheni akadémiának igazgatója, a magyar Wágner Sándor volt. Amikor virágzásnak indult az operettirodalom és évenként nemcsak két operettet adott a világ színpadjainak, egyet Bécs- -ből és egyet Párizsból, hanem minden héten új és új operettek születtek és nagy volt világszerte a kereslet operettdivák iránt, akkor New Yorktól, Bombayig, magyar operettdivák énekeltek a világ minden valamirevaló színpadán. A magyar őserő mindenben első helyre küzdötte magát, amire ráadta magát. A háború utáni világ, mely számokban ki nem fejezhető vagyont pusztított el lőporban, lövegekben, hadi felszerelésekben, — nagy vér- szegénységében nem bírja el a termelés költségeit. Az emberi munka bérén nem takarékoskodhat, csupán csak a termelő energia költségein. A szén, a fa, az olaj ma már drága energiaforrás, rosz- szul kihasznált energiaforrás, mert a produkált hő 75%-a elszáll a kéményen át s válik az ember gyilkosává, mint por és piszok. Más energiára van szükség, a természet ama rejtet titkait kell megkeresni, amelyek a villámokat szülik, a golf-áramot fűtik és a lávát ontják a föld mélyéből. Azokát a titkos erőket, amikkel olyan pazarul bánik a természet, kell az emberi munka igájába fogni. Ezeket az új erőket mi nem kereshetjük fent a magas levegőben, mert a győztes népek eltiltottak minket a levegőtől, nieouiyírták a szárnyainkat. Nem. kereshetjük ezeket az erőket a föld színén sem, mert a búzánk itthon rohad a magtárakban, szőlőhegyeink leve a pincéinkben és gyümölcsünk a kertet trágyázza. Nincs más módunk, csak le a földbe, az anyaföld mélyébe, hogy ott keressük a jövendő boldogulást. Csakhogy a föld belsejének titkai csak azok előtt tárulnak föl, akik áhitatos ős szeretettel vannak a föld iránt. Széles e világon nincsen olyan hely, ahol a földet oly végtelen szeretettel illetné az ember, mint nálunk. És, ahogy az egész világon a kutató elme a föld felé fordul és a mélyfúrások technikája olyany- nyira kifejlődött, hogy már két kilométernyi mélységen túl is lehatol a fúró — a magyar őstehetség volt az első, mely csodálatraméltó szerszámot adott a mérnökök kezébe — az Eötvös-féle ingát, •— amely rámutat a helyre, ahol érdemes a mélységbe hatolni, hogy fölszínre hozzuk az embervágyta kincset. A mélyfúrások lehetőségeit ezzel a magyarság adta meg a világnak, sajnos, a hozzávaló fúrógépeket élelmesebb, gazdagabb népek gyártják. A lehetőséget megadtuk, de az önbizalmunkat nem tudtuk hozzánevelni. Nem bíztunk és nem hittünk önmagunkban. Idegen szakértőkért kiabált állandóan a hitetlen, a bizalmatlan tőke. Pedig akkor már itthon vértezetten állt a gárda, amely ma az egész világon vezeti a mélyfúrásokat, a mélyfúrások nagymesterei, a modern Gráll lovagok, — a világ urai! * , A Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak volt egy bányakutatási osztálya, A nagyközönséget kevéssé érdekli, hogy ez a bányászati hivatal három osztályra oszlott: kereskedelmi, műszaki és sóosztályra. Ennek az élén állott dr. Böckh Hugó h. államtitkár. Senki Magyarországon ezzel a hivatallal nem törődött, az iránt nem érdeklődött, az ott szereplő műszaki karról keveset tudtunk. A közvélemény akkor figyelt föl, anűkor Böckh Hugó megvált a hivatalától és aláírta az Anglo- Persian Oil Comp Limited szerződését és elment Perzsiába, ^ ahol a világ egyik legnagyobb kútját fúrta. Ez az „Angol-Perzsa” társaság egyike annak a három világcégnek, amely olaj után kutat a földben és szerződést kötött a magyar állammal olajkutatások létesítésére. Sajnos, az akkori pénzügyminiszter, Hegedűs Lóránd felhívására a munkálatokra szánt lOO.yOO font sterlinget nem angol pénzből, hanem az akkor némi emelkedést mutató magyar pénzben helyezték el, ami akkor nagyon üdvösnek látszott, de utóbb devalválódott s így csak másfél fúrást tudtak belőle eszközölni. A szerződéskötéskor itt járt CUNNINGHAM CRAIG főgeológus, Anglia egyik legnagyobb tekintélye e téren, akit rokonság fűz az angol királyi családhoz. Mint világtekintély jött. azzal a tudattal, hogy a mélyfúrások terén itt csak törpéket talál. Elmenni azonban úgy intőt «1, mint aki törpének érzi magát a magyar óriások mellett. A pénz miatt így összeomlott vállalkozásnak mégis meg volt az üdvös eredménye, hogy a külföld szakértő tudósai és mérnökei megismerték, megbecsülték és az általuk megöld- hatatlamiak tartott feladatok megoldására a magyar pénzügyminisztérium bányakutatási osztályának mérnökeit vitték el Ázsiába, Afrikába, Dél-Amerikába, — ahol azok minden reájuk bízott feladatot bravúrosan oldottak meg. * Magyarországon már akkor többen foglalkoztak mélyfúrásokkal, már ontotta forróvizét a városligeti ar-, tézi kút, amelyet Zsigmondy fúrt ezer méter mélységre, az ország több vízszegény városában, Makón és másutt artézi kutak adták az egészséges vizet s így nincs abban semmi különös, hogy a mi geológusaink is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Böckh Hugót a Selmecbányái Akadémián találta meg a pénzügyi kormány. 0 nevelt ott egész generációkat és mellette voltak asszisztensek Papp Simon dr. és Pávai Vájná Ferenc dr. Az Anglo-Persián sikertelen fúrásai után, amit különféle személyi okok is megérleltek, sikerült ennek a társaságnak BÖCKH HUGO DR. ny. államtitkárt szerződtetni és annak a nemzetközi petróleum trösztnek szolgálatába állította, amely ekkor MEZOPOTÁMIÁBAN és IRAKBAN kutatott petróleum után. Egy évre engedték át ezt a világhírű nagy magyar tudóst, aki mint a műszaki munkálatok feje irányította az alája- rendelt geológusok és professzorok munkáját, akik az ö útmutatása szerint dolgoztak. 1927-ben KÖZÉP- és DEL-AMERIKÁBAN egészen ismeretlen területen végzett tanulmányokat és 1928 őszén ment ismét vissza PERZSIÁBA. Böckh Hugó dr. h. államtitkár azért mégis Budán van otthon és az Alvinczy úton van villája, ahova időszakonként visszatér pihenni. Böckh Hugó távozásával a pénzügyminisztériumnak ezt a bányászati kutatások központi igazgatóságának vezetését PAPANEK ERNŐ min. tan. vette át, aki az osztályt átszervezte a modern igényeknek megfelelően és a miniszter ide osztotta be Magyarország összes bányaügyeit, utóbb az állami kőszénbányászatot is és ezt az osztályt főosztállyá minősítette. Amikor Papanek Ernő átment a fővároshoz, mint a főpolgármester mellé kirendelt pénzügyi szakértő, ennek az osztálynak a vezetését BÖHM FERENC min. tan. vette át, aki hat évig vezette az Anglo-Persiánnal kötött szerződés alapján a magyarországi műveleteket s azok befejeztével tért vissza a pénzügyminisztériumba, ennek a bányászati főosztálynak az élére. Akkoriban a harmadik, az úgynevezett sóosztálynak vezetője BENKÖ FERENC dr. min. tan. volt, aki jelenleg is mint h. államtitkár, dohány.jövedéki központi igazgató és a sóügyek vezetője. Az angolok akkor már rájöttek volt régen, hogy a magyarok mélyfúrási tudása első a világon és a szó szoros értelmében széthordták a világ minden tájékára kitűnő szerződésekkel ennek a bányászati főosztálynak tudósait. Böckh Hugóval egyszerre ment el PAPP SIMON DR. és különféle nagy petróleum után kutató vállalatoknál értékesítette, mint geológus, kiváló tudását. Ö tárta föl ALBANIA földalatti kincseit és most az Anglo-Persián megbízásából ÜJ-GUINEÁBAN végez geológiai kutatásokat, ahol nagy eredményekét ért el. PÁVAI VÁJNÁ FERENC DR. csak időszakonként kötötte le tudását az angol-perzsa vállalatnak és elsősorban Magyar- és Horvátország részére dolgozott ki számukra hatalmas programmot. Főcélja a túlhevített víz felkutatása és elsősorban sót keres Szatmárban. Valószínűleg, mint sóoldatot fogja megtalálni. Ez a keményvágású székely elsősorban a saját nemzetén akar segíteni. A bányászati főosztályból kerültek ki egymásután: ROZLOSNIK ANDRAS, aki itt a fúrások központi irányításában vett részt. Most ARGENTINIA állami petróleumfúrásainak üzemét vezeti, amelynek arányairól némi útmutatást ad, hogy szerződése értelmében már az első évben 80 mélyfúrásra kötelezte magát, amit nemcsak beváltott, hanem néhány fúrással többet is végzett. MAZALAN PÁL, aki a debreceni kutató kirendeltség vezetője volt, őt is az Anglo-Persián szerződtette és rábízta a Letenye melletti BUDAFAPUSZTA-i fúrás vezetését. Sajnos a fúrási eszközök nem engedték meg az 1860 mélységen túli fúrást (ez a legmélyebb fúrás az országban) s így nem tudta átfúrni a Pannon-réteget. Innen UJ- GUINEÁBA rendelték, hogy ott oktassa ki az angol mérnököket, akiknek minden fúrása elszerencsétlene- dett. Egy évre szerződtették, de három évig ott tartották, mert sikerült minden fúrást lemélyítenie. Munkájában megakadályozta az ott gyakori malária, kénytelen volt hazajönni egy világkörüli út keretében, Amerikán át, ahol a legújabb fúrási módszereket tanulmányozta és most itthon tart fönn magán mélyfúrási vállalatot. LETSÖ LÁSZLÓ DK. aki a kolozsvári kutató-kirendeltség vezetője volt, mint bányafőtanácsos. Az oláhoknak olyan magasan álló tudományos intézmény volt ez, hogy nem mertek hozzányúlni, hogy meghagyták az egész magyar hivatalt, úgy ahogy volt és minden személyváltoztatás nélkül. Amikor pedig az oláh kormány pénzkölcsönt keresett a világpiacon, propaganda céljából könyvet írattak Lecsővel az erdélyi földgáz kincseiről és azt több nyelven jelentették meg. De rajta vesztettek, mert a jóvátételi tárgyalásoknál Párizsban a magyar kiküldöttek hivatkoztak a Leeső könyvére, mint oláh állami okmányra és ez alapon sikert is arattak. De Lecsót a románok elcsapták. Most ALBÁNIÁBAN vezeti az Anglo-Persián fúró- üzemeit. PÉKÁR DEZSŐ DR. min. tan. az osztály geofizikai kirendeltségének a vezetője, mely az Eötvös-féle torziós ingával dolgozik. Az Anglo-Persián megbízásából geofizikai méréseket végzett ELŐ-lNDlA- BAN és HÁTSÖ-INDIÁBAN. Az angolok óriási mértékben használják az Eötvös-féle ingákat, amiket Budapesten gyárt a Süss-féle precíziós gyár. FEKETE JENŐ DR. szintén geofizikus, akit a „Schell- konszern” szerződtetett oly célból, hogy az ingával MEXIKÓBAN vé- gezen tanulmányokat, ahol már évek óta dolgozik. Meg kell még emlékeznünk éppen itt, ezen a helyen PATZ FERENC, aki mint középiskolai tanár a nyári szünetekben Böckh Hugó mellett segédkezett az erdélyi geológiai térképek szerkesztésénél s kutatásoknál és mint az Argentiniai állam szerződtetett üzemvezetője az olaj üzemeknek, Rozlosniknak volt az előde és ma az ARGENTINIAI minisztériumban az olajügyek referense. * Egyetlen egy hivatalban talált nálunk az angol földkutatás egy egész sort olyan világnevekből, amiket itthon a benfentesek ismemek csak. Ezek nélkül pedig még a világháborút is már a második esztendőben elvesztettük volna, mert ha ezek a tudósok mindjárt a háború elején nem találták volna meg Egbell-en, Nyitra megyében az olajat, mely mint nehéz kenőolaj jobb az amerikai legjobb kenőolajnál, akkor a Máv. kénytelen lett volna beszüntetni vonatainak járását kenőolaj hiányában. Ez az olaj tette lehetővé, hogy a Máv. zavartalanul bonyolíthassa le a közlekedést. Ezek a mérnökök fúrták meg Horvátországban, Lipik mellett, Bújavi- cán ezt az áldott földet, ahol szintén találtak jó kenőolajat és napi félmillió köbméter gázt. A jó rácok sehogy sem éltettek hozzá, a régi fúrást elrontották, az új fúrás nem sikerült, az egészet pusztulásnak engedték át, mert szerintük, ott nincs se gáz, se olaj. * Kedves viszony fűz dr. Böckh Hugóhoz, aki már a háború alatt figyelmezetett engem arra, hogy a gazdasági életet egészen más alapokra, olcsóbb energiákra kell átszervezni, mert a magyar búza nem fogja bírni a versenyt az amerikai búzával. Együgyű lésszel én délibábnak véltem azt a képet, amit megrajzolt számomra ^ az Alföldről, ahol a föld mélyéből fölvarázsolt új erők fogják hajtani a cséplőgépet és a földet szántó ekét. Ma látom, hogy apostol volt, aki gyújtogatta azt a lángoszlopot, amely a jövendőbe vivő útat bevilágítja. A sár masági földgáz megnyitásakor emberfeletti küzdelmet folytatott Becsey Antal a kutak bérbeadása ellen. Az idő igazolta őt. Talán ő volt az első, aki lelkembe véste a magyar főid mélyén fekvő kincsek fontos szerepét, nemzetmentő hivatását. Fúrásokat végeztetett ő is már a háború előtt Püs- tyénben, azután a Lukács-fürdőben, amelyet egyedül fűtenek Budapesten a saját forró vízével, utóbb Gyöngyösön, Nyíregyházán és legutóbb a. Gellért-fürdőnél, ahol új rádiumtartalmú gyógyvizet fakasztott. Fanatikus hirdetője a mélyfúrások révén várható gazdasági föllendülésnek. Anűkor hallgatom Pávai Vaj na Ferenc^ előadását a „Hollós Mátyás Társaság” ülésein, megelevenedik előttem Széchenyi kora, ahol az új Magyarország alapjait igyekeztek lerakni . Megalkottam ezt a képet az én avult feljegyzéseim, megsárgult újsághírek, emlékezetemben megmaradt közlések nyomán, lehetnek benne itt-ott részlethibák, de nagyjából igaz a kép és igaz az a biztató valóság, hogy az eljövendő nagy átalakulás mestereit a magyar föld szülte, tudásukat az ős magyar erő acélozta és munkájukat megáldottá a magyarok Istene. A fekete hó — a magyar alkotó őserő révén is válhat ismét — fehér hóvá! Dubonai Pál. Budán, 1Q2Q március 2 Buda mint gyümölcsközpont új gazdasági előnyhöz juthat, ha a kertes házak, villák és gyümölcsös kertek tulajdonosai magukévá teszik Purébl Győző dr. tanácsnok, egyetemi tanár nagyszabású tervét, amely oda irányul, hogy rendszeres művelés útján itt világpiacot teremtsen a budai hegyvidék által termelt gyümölcs számára. Ma is nagyon keresett cikk a budai őszibarack, amely gyümölcs számára rendkívül alkalmasnak látszik a talaj. A baj az volt, hogy egyes gyümölcstermelők sok mindenféle fajtájú barackot termeltek, így egyforma, egyfajtájú barck vagontételekben kivitelre nem juthatott. Purébl Győző dr. tanácsnok, mint a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének einöke és az ő szorgalmas táborkara, köztük Füredy Jenő, a kertészkedés buzgó előharcosa, most előadássorozatokban, röpira- tokban és a sajtóban azt az eszmét propagálják, hogy a budai hegyvidék gyönyörű és pompás ízű barektermését egyöntetűvé tegyék, kiválasztva azt a két-három barackfajt, amely szépségre és ízre legjobban bevált. így néhány esztendő múlva a külföldi rendelő vaggonszámra kaphatja az általa kívánt barackot, ami erősen szolgálná a hegyvidék gazdasági életet. Fekete lió
