Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-02-17 / 942. szám

Budapest, 1929 február 17. BUDAI NAPLÓ 3 I IZÉCHEH9IG9ÖG9FORD0 m módim orvosi tudomány min­den esakOzével és m külön­böző gyógy eljárásokhoz szükséges fö is ser «lé­tekkel ellátón A város minden pontjától könnyen megköss lithet3. SZEMÉLYI HÍREK Dr. József Ferenc főherceg fensé­ges nejével együtt aposanal a szász királynál töltött néhány hetet és e hó 23-án tér vissza Budapestre. Orsenigo Cesare c. érsek, a pápa követe, február 7-én meglátogatta az óbudai Jó Pásztor Intézetet, ahol szent-misét mondott, megáldoztatta a szerzetes nőket s növendékeket és lelkes magyar beszédet mondott. Csáki) Károly gróf honvédelmi mi­nisztert,. Janlcy Kocsárd lovassági tá­bornokot, Sipőcz Jenő polgármestert és dr. Kozma Jenőt a Budai Polgári Lövészegyesület tiszteletbeli főlövész- mestereinek választotta és ünnepies beiktatásuk díszvacsora keretében február 14-én történt. Uennyey Vilmos dr. ny. államtit­kár, a Hollós Mátyás Társaság elnöki tanácsának tagja érdekes röpiratot adott ki a komoly, nemes és tudomá­nyos teozófia lealacsonyítása ellen s az „Újság”-ban polémiát folytat a magyar teozófiai társulat eltévelyedé­seivel szemben. Papanek Ernő min. tan. a város­háza pénzügyi ellenőrzője erősen «emelkedő lázzal volt kénytelen hiva­talát elhagyni, állapota súlyos, de orvosai bíznak gyors fölépülésében. Diniek Vidor kormányfőtanácsos a székesfőváros legközelebbi közgyűlé­sén a fedett uszoda ügyében interpel­lál, hogy így a közgyűlés előtt legyen kénytelen nyilatkozni a tanács e ré­gen vajúdó kérdésben. Pintér Jenő dr. tanker, kir. főigazgató, a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja és a Hollós Mátyás Társaság tb. el­nöke, irodalmi harcot indított az ellen a vállalat ellen, mely a magyar klasz- szikusokat modernizálni akarja. Szviezsényi Zoltán dr. min. tan., a Hollós Mátyás Társaság kiváló tagja és a Fürdőváros Egyesület igazgatója, a múlt héten megérkezett külföldön tett tanulmányút járói. Agghásy Kamii ezredes, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja, a Hadtörténelmi múzeum igazgatója egy hét óta betegen fekszik lakásán. Botzenhardt János dr. ügyvéd, vá­rosi biz. tag, felsőházi póttag neje három hétig feküdt súlyos spanyol- náthalázban, de már túl van minden veszélyen. Bársony Oszkár, az „Ibusz” vezér­igazgatója, február 13-án a Fővárosi Kereskedők Egyesületében értékes előadást tartott „Idegenforgalom és kereskedelem” címen. Badál Ede az I. kerület nyuga- lombavonult érdemes elöljárója, író, a Hollós Mátyás Társaság tagja tiszte­letére az elöljáróság tisztviselői és a polgárság február 21-én a Zöldfa vendéglőben (Krisztina tér 9. sz.) társasvacsorát rendez. Kenedy Géza dr. a nagynevű pub­licista február 18-án „a házasság veszedelme” címen beszél a Szilágyi Dezső tér 5. sz. alatti női kulturális és jótékonysági körben. Oszolt/ Kálmán iskolaigazgató, a Budai Társaskör agilis karnagya fel­gyógyult hűtésből származott beteg­ségéből. Bán Aladár tanár, a kitűnő költő és finn-eszt tudós, a Hollós Mátyás Társaság tagja lefordította az esztek nemzeti eposzát, a Kalevipoeget (Ka- leofia), amely tizenkilencezer sor­ból áll. Urbanovits Zoltán dr. kincstári fő­tanácsos, vezérigazgató február 12-én a Cobden Szövetségben előkelő kö­zönség előtt a gazdasági válságokról tartott előadást. Brunekker Lajos újlaki bizottsági tag hónapok óta fekszik az Irgalma- sok kórházában autóbaleset okozta súlyos lábtörés^ következtében, amely most már tartós javulás útján van. Sárközt/ Sándor dr. Óbuda új ki­rályi közjegyzője megkezdte hivata­los működését, III., Templom-utca 17. sz. alatt. Gajda Béla dr. az Árpád gimná­zium igazgatója már fölépült a spa­nyolnáthából, amel}r két hétre ágyba döntötte. Morbitzer Dezső kertészeti aligaz­gató és Fábián József kereskedő né­hány hétre Olaszországba utaztak. Venczelly Lajos dr. a Földhitelinté­zet ügyésze, a választásoknál «szerepelt Budai Iparosok és Kispolgárok Párt­jának ismert vezére a Zugligetben a karját törte, de már gyógyulóiban van. Tichtl György posta-műszaki igaz­gató a „régi várbeliek” címmel elő­adást tartott febr. 16-án a Budavári Társaskörben. Guth Ferenc dr. lett a Il-ik kerület elöljárója, ahogy azt a polgárság kí­vánta. Szalay Sándor dr. örökébe lép, aki díszt adott ennek az elöljáróság­nak, amely történelmi múltjánál, ki­épül tségénél fogva egyik vezető kerü­lete a fővárosnak és Buda sorsára mindig döntő befolyást gyakorolt... Guth Ferenc érdemes örököse ennek az elöljárói széknek, ismeri a kerü­letet és a polgárság szeretettel fo­gadja. Régi ember a szfőv. közigaz­gatás terén és eddigi működéséről adjuk az alábbi krónikát: Guth Ferenc dr. 1880 október 6-án született, r. k. vallású és 1899 már­cius 15-én lépett a székesfőváros szol­gálatába, tehát ez évi március 15-én tölti be 30 évi szolgálatát. 1899—1902. évig a Szent Rókus kórház gondnoki hivatalában végzett értékes munkát, majd 1910—1923-ig a központi város­háza XV. ügyosztályán, 1923—1928 július 4-ig pedig a II. kér. elöljáró­ságon működött mintaszerűen, ahol mint tanács jegyző 1923 július óta a II. kér. elöljáró állandó helyettesíté­sével bízatott meg, és 1929 február 6-ig mint helyettes kér. elöljáró, azóta pedig mint megválasztott kér. elöljáró a IX. kér. elöljáróságot ve­zeti, amíg átveszi, a II. kerület veze­tését. A Hollós Mátyás Társaság hétfői társasvacsoráján Pávai-Vajna Ferenc kifejtette a fürdők védő területére vonatkozó avult törvényről és annak káros következményeiről, adatokkal megokolt véleményét, amelynek meg­változtatása érdekében nagyarányú propagandát indít. — Az elnökség elhatározta, hogy a társaság elnökeit, vezető és nagynevű tagjainak arc- képgyüjteményét megkezdi és a Csá- szárfürdőbeli tanácskozótermét ezek­kel díszíti. •Sopro n-O y <5 r 5* VE IKT merl « legtöbb és 1 CJCI 1 legmegbiihatóbb éa iroda . Sopron-, Győr- éa Vaarnegyt «zdn*á? Ot L, Pehérvéri-Ut?7 Tel | Sok fejtörést okoz a Margit- hídnál torlódó kocsiforgalom le­bonyolítása. A külföld nagy vá­rosaiban úgy igyekeztek segíteni a közlekedés torlódásán, hogy az úgynevezett vegyes közlekedést elosztották utcánkint, még pedig az egyik utcában a teherforgal­mat a gyalogos kéri teherforga­lommal együtt, a másik utcában pedig a személyfuvarozó autófor­galmat helyezték el. Csakhogy másutt lehetővé teszik ezt a pár­huzamos utcák, ellenben a Mar- git-hídnak észak felé lebonyolódó forgalmát egyelőre csak a Zsig- mond-utcán tudják a Gülbaba-ut- cától kezdve lebonyolítani. A Margit-híd építésekor nem számí­tottak arra a forgalomra, amely ott, főleg az utóbbi években kifej­lődött és szűkre szabták a Zsig- mond-utcát, a Margit-körúttól jobbra is, balra is. Van ugyan egy merész terv a Városházán, amely az Újlak felé vonuló Zsig- mond-utcát a hídtól a Lukács­fürdőig 8—10 méterrel kiszélesí­tené, csakhogy emellett le kellene bontani a Lukács-fürdő és az Ir- gal masok kórháza közt most öt emeletre emelt három utcára néző nagy bérpalotát és le kellene bon­tani az Irgalmatok kórházát is, hogy a frontját 8—10 méterrel beljebb tolják. A mai pénzügyi viszonyok mellett ez a tervezet kivihetetlen. Nem marad más hátra, mint felépítőid a párhuza­mos vonalat, amely közvetlenül a Margit-hídfőnél fordulna Újlak felé, 8—10 métert nyesve el a Margit-parkból és vonulna végig a Lukács- és Császár-fürdő mö­götti parkon át lehetőleg a duna- part közelében, Óbudának. Az újlaki és óbudai rakpartot külön­ben is radikálisan rendezni kell mielőbb, ha csak a Lajos-utca mentén nem akarunk új Tabánt létesíteni, lebontva a viskók szá­zait. A Zsigmond-utcának a Csá­szár-fürdő előtti része most a for­galom megszorítója, de azon egyelőre segíteni nem lehet, mert éjien a Császár-fürdő kérdésének megoldása, egyike a legnehezebb kérdéseknek. Remeték a Farkasréten. Az óriási hótömeg teljesen elzárja ezt a vidéket a várostól s lakói napok óta nem mozdulhatnak ki lakásaikból, mert az utakat nyomtalanul eltüntette a csont­fagyasztó északi szél által lehordott hó. A hegyek között negyedórányi járásra vannak itt egymástól a házak, amelyek ugyan földrajzilag a fővá­roshoz tartoznak, azonban a fővárosi élet áldásaiban nem részesülnek. Vi­zük nincs, se vülanyuk, se közműveik, úgyhogy rettenetes elszigeteltségük­ben havat olvasztanak, hogy szomjan ne haljanak. Nyáron irigyeljük őket, de bezzeg most ők a legsajnálatramél- tóbbak! A hegyvidéki téli sport né­hány év óta olyan nagy lendüle­tet nyert, hogy most már a fővá­rosnak és a magánvállalkozásnak is komolyabban kell foglalkozni a budai hegyek téli sportra kitü­nően alkalmas helyeinek lukrativ kihasználásával. A természet meg­adott a hegyeken mindent, ami a téli sportok fűzéséhez szükséges, de az ember segítő kezének hiánya ma még rendszertelenné, sőt ve­szedelmessé teszi a ródlizást, síe­lést és a különböző téli verseny­zéseket — ahogy azt dr. Eperjessy István egy részletes előterjeszté­sében kifejtette. A budai hegy­lánc minden lejtője, a Normafá­tól a Hármashatár-hegyig alkal­mas terep arra, hogy itt fejlődjék Magyarország Dávosa, Semme­ring je. De az egész hegyvidéken, ahol különösen az idén ezrek és ezrek hódolnak a téli sportnak, még nincs egy alkalmas melegedő, nemhogy még egy szálloda, ame­lyik a trenírozok nagy részének lakást adhatna. A főváros szem­pontjából, a lakosság egészségén kívül, a Zugliget, Hűvösvölgy, Svábhegy, Hármashat. árhegyen épített sí-kölcsönzők, ródlipályák s a velük kapcsolatos berendezé­sek külön is meghoznák belépti- díjakban, adókban, idegenforga­lomban nemcsak az amortizácót, hanem húsás gyümölcsöt is, — a budai hegyvidék fejlődését is szolgálva. SZEMÜVEG Zibrinvinél. I. Attila u. 12. El kell vinni a halottakat 1930 ja­nuár 1-ig a régi vízivárosi és tabán— krisztinavárosi temetőkből, úgy a sí­rokból, mint a sírboltokból — más használatban lévő temetőkbe. Ha a hátramaradottak ennek a rendeletnek nem tesznek eleget, akkor halottaik földi maradványait a hatóság fogja közös sírba temeti etni. Vadászok figyelmébe ajánljuk, hogy fegyvereiket most javíttassák meg a tilalmi időben, mert a vadá­szati évszak előtt rendesen nagy a munkatorlódás HALWA SÁNDOB, puskaművesnél I., Szentjános-tér 4. szám alatt, akit nemcsak azért keres fel előszeretettel a vadászok társa­dalma, mert többszörösen kitüntetett mester, hanem azért, mert szenvedé­lyes szeretettel ápolja, gondozza és hozza rendbe a vadászfegyvereket és tudja azt, hogy a vadászati évad ér- keztét türelmetlenül, de fölkészülten szereti várni minden vadász. Már­pedig a munkatorlódás elkerülhetet­len, ha mindenki az utolsó napokra hagyja fegyverének rendbehozatalát. Az utak portalanítása végre komolyan megindul s Budának minden makadámozott utcája be­lekerült az olajozandók jegyzé­kébe. Az illetékes tanácsnok nyi­latkozata szerint különösen a bu­dai hegyvidéki utakra lesznek kü­lönös tekintettel és arra, hogy a vállalkozók kellő időben kezdjék meg és végezzék el a munkát, ne­hogy megismétlődjenek a tavalyi panaszok. Már az első száraz ta­vaszi napon a por lekötésére elő­zetes olajozást kell végezniük és csak később jön a főolajozás. Recseg-ropog a Margit-híd s szinte félelemmel járnak át rajta az emberek, akik a túlontúl ter­helt hídnak ezt a döbbenetes hang­ját hallják. A laikusok ezt a soha nem tapasztalt, harminchárom fo­kos hideggel is kapcsolatba hoz­zák. Érdeklődtünk az állami hi­dak felügyelőségénél, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy ez csak rémhír, mert a Margithíd, éppen úgy mint a többi híd, állandó el­lenőrzés alatt van és a vizsgála­tok alkalmával egyáltalán semmi­féle elváltozást nem tapasztaltak. Nem kell tehát félni! ZVERKÓ CIPŐK ARANYÉREM­MEL K TjjM“ETVH II Corvin »ér 6 A budai szőlőhemvek dúsan ontot­ták nedvüket a főváros emvesítósének évében, mert az akkori statisztika szerint 376,302 okú bort forrvnsrtott Budapest, amelvnek héttizedrésze Budáról, vatrv a. budai he^vvidőkről került, a fővárosba. A kétszázezer em­bert kitevő lakosság egv-egv fejére ebből a. nagy bormennvi^gből 142 itce esik egv évre. ami elég tekin te­tves mennyiség, mert az eeú^z vilá­gon esek Párizsban fogyasztottak en­nél többet. De étvámvn is hatalmas volt az, osonhat év előtti fővárosnak, ahol az 1873-as évben 39,259 marhát. 43 009 hort’U /13 069 Térhet. dfi ^85 bóránvt. 117 582 sertést, foo’vnsrtot- fak el. E szerint egv ember Budapes­ten átlag két. font húst evrtt m^g naponta s ezzel a gvomor teliesít- ménnyel vezetett az új főváros a vi­lágon. messze magiak mögött hamwa Angliát, ahol akkor a legtöbb húst ették. Négyszázadik iuTv’lá.ris kiállítását rendezi, a Nemzeti Szalon, amelvnek keretében a. Szabiim—Frischauf Fe­renc elnöklete alatt álló Kéve művész- egnesület mutatkozik be úi terméssel, modem művészi törekvése legiavavnl. A kiállító művészek közül ki kell emelnünk Goebi Jenő. Bosilides Bar­na, Benkhard Ágost. Konrád Gyula, Friml Géza, Say Géza festményeit, KIRALY.FÜRDÖ Építette 1556-fcen KARA IUSTAFA tel dal tesa. Budán, II., F5-utca 84. szám. 45 fokos szén savas nátront, hm savai meint, szénsavas klórnétriuaMt ég magnéziumát tartalmazó hévviz tőszvény, csúz-, bőr- és csontbet emsétek, fim mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgy hályogbán­ta Imák, gvomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő: férfiaknak .... reggel 5—1 értig nőknek hétköznap délután 2—7 áriig !! IVÓ KURAÜ Harangi ív Jenő rézkarcait, Jálies Emő, Reményi József és Erdei Dezső szobrait. A kiállítás február 10-én nyílt meg, és nemcsak a Kéve művészegyesületnek, de a Déri/ Béla igazgatása alatt álló Nemzeti Szalon­nak is szép és értékes jubileuma.. VILLASZERŰ, KERTfS, kisebb társasházat építünk közkí­vánatra a Gellérthegy szomszéd­ságában, villamos megállónál, a közfeltünést, keltő, már teljesen lefoglalt „Napudvar” mellett. A legszolidabb építkezésű, délifek­vésű 2, 3, 4, 5 szobás (hallos), feltűnő olcsó, fixárú, adómentes öröklakások 15.500—35.000 pengő közt, kedvező fizetési feltételekkel kaphatók. Tágas loggiák, terra- szok (télikertek), saját kert. Csupa utcai szobák, kertrenézö mellékhelyiségek, minden modem kényelem. Augusztusi beköltözés. Legbiztosabb tőkebefektetés, bér­beadásnál 12 százalék jövedelem. Prospektus. Ebben hasznos szak­tanácsok öröklakásvevők részéref „Centrum” Házépítő- és Ingat­lanvállalat, Horthy Miklós - út 15/b., kilenctől tizenkettőig, há­romtól ötig. József 442—25. A pokol tornácán Ahol sohasem fagy — A Ge'lértheiy belsejében A mostani dermesztő, soha nem ta­pasztalt hidegben, amikor a Svábhe­gyen — 30 fokot, a dunai uszályokon — 33 fokot mutatott Celsius szerint a hőmérő, a Zugligetben fagyottan esnek le a rigók s Óbudán megfagy­nak a mezőkön százával a nvulak, akkor a képzelet is fáradtan, ijedten kanyarog. Kis felmelegítésül olvas­suk ilyenkor dr. Endre Dénes tudó­sítását a Gellérthegy forró mélyéről, ahol Buda istenadta kincsei — a hí­res és csodás hőforrások fakadnak. Hét lakat alatt őrzik ezeket a helye­ket, a vén Gellérthegy dolomitsziklái­nak alján. Amikor szinte expediciós útján a Rudas-fürdő Mátyás király forrásához szállott alá a kutató, forró pára csapta meg. A folyton keske- nyedő szildafolyosó sötétjében a ve­zető egy lámpával világítva, a mo­raj ló mélység felé mutat, jelezve, hogy ott a forrás. Jó néhány másod­perc telik bele, amíg a szem meg­szokja a sötétséget és az alant gő­zölgő, forrongó fekete víztükröt meg­pillantja. Forró gőzpára kavarog fölötte, pedig a víz hőmérséklete nem több 45 foknál. A hőség azonban szinte elviselhetetlen. Majd sorra Iá- i togatja a Rudasfürdőt tápláló többi forrásokat is, a lithiumos Hungáriát, az Árpád, a Kinizsi, Török, Attila, meg még négy-öt forrást, amelyek részben a sziklafalban, részint a fürdő udvarán épített kezdetleges foglalatokból törnek elő. A Szent Gellértfiirdő forrásához Schön Győző a most elhunyt műsz. tanácsos kísérte. Itt, a souterén helyiségekben egy vas- ajtót megnyitva. úszó dresszbe kellett öltözni és acetilén lámpa mellett in­dultak meg a forráshoz vezető, forró párával telt, sikamlós padozatú sötét folyosón . .. Százegynéhány lépést előrebotorkálva, a lépcsős folyosó tor­kából most már szinte kiállhatatlanul forró gőz gomolyog elő, amelyben a lámpák is nehezen pislákolnak . . . Mintha valami titokzatos tűzhányó krátere mélyén sétálnánk, vagy a po­kol előtornáeába kerültek volna . . . Kétszáz esztendő előtt csakugyan „purgatórium”-nak hívták a forrás környékét... A lépcsők alján hatal­mas kupolaterem tárai elő. Akkora, mint egy kisebbfajta bazilika. A te­rem alja vízmedence, a forrás . .. ott állunk fölötte betonhídon. Ez már igazán forrás ! Kétezerhétszáz köbmé­ter meleg víz buzog itt elő naponkint. Budapest valamenyi fürdőszobájának elég leime mindennap egy fürdőre ... s ennek a hihetetlen tömegű, gyógy­hatású forró víznek közel kétharmada gazdátlanul, felhasználalanul ömlik a Duna hullámai közé ... A forró párában a lélekzés mind nehezebbé válik. A földalatti zárt helyiségben sokkol súlvosahb, fojtóbb a levegő, mint a gőzfürdők gőzkam­ráiban. Egy pillantást vetnek még az emberderékvastagságú szívócsövekre, aztán igyekszenek újra fölfelé, a sza­badba. A Rácfürdő forrásait is felke­-[•pqfp f17, n jsPtrírÓ-'fori’nnVTlt.nto. A fürdő két forrásból táplálkozik, ame­lyek közül a nagyobbik, az egyetlen a gellérthegyi források közük ame­lyik nincs elzárva. A gépházból nyi­tott csapóaitón keresztül rmrt°dek létrán leereszkedve ér le az ember a helvség lefrtrttnRA ca V\an l°vo négy méter átmérőiéi kúthoz, amely deszka.lappal van letakarva. Ezeket felemelve szinte félelmetes, gomolvgo gőzfelhők között, hét. méter mélvseg- ben látni a. víz tükrét, amelvik kava­rog. forr. Ennek is csak 42 fok p^dig /a hőmérséklete, de a víz mozgásának az a magvarázata, hogy a forrás szo­katlan erővel tör elő a mélvhől. Ha a szivattyúk működése abbamarad, amint az esténkint megtörténik, a kút egv óra alatt színig merte!ik és a ki- ömlőn keresztül az értékes gyógyvíz a Dunába folyik. A kisebbik forrást, az egyik fürdő­kabin kőpadlóját felemelve, lehet el­érni. Öt-hat méter mélységben téglá­val boltozott jókora sziklabarlangon keresztül esrv folvtou keskemrofin fo­lyosói! vezet, majd húsz-harminc lé­pés után hirtelen kiszélesedik a fo­lyosó s egy hatalmas, ősi dolomitbar­lang tárai a látogató elé, amely talán még a föld kialakulásakor képződött. A barlang hátterében van a fenéken a sötét víztükör s a falakról, szik­lák millió repedéséből, gyűrődéséből itt is, ott is titokzatos, forró erecskék buzognak-csepegnek alá. Az öreg Gel­lérthegy dolomitja valósággal izzadja itt a forró vizet... mint mélyen lent 3—400 méter mélységben a lesülyedt gránit hegység. II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMRE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI SAPLÓ szerkesz­tősége ad ÉNZKÖLCSÖNT j ingatlanokra előnyös feltételek melleit gyorsan Iolyősíttatunk, INGATLAN DK vételét I szolidan és eredményesen elintézi GELLÉRT, Terez krt 46. I/4 WINKLER ANTAL „HÍR EMU EH Élt“ vendéglője (a „régi PiJseni“) II., FÜ UCCA8. SZ. elsőrangú magyar konyha, köz smert kitűnő fajborok UDVARI SÖR Társaságok számára KÜLÖN TERMEK ZON GORÁVAL! BbqgeI 5 órától nagyszerű korlmlyleves. ZONARE 3G ELI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom