Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-02-17 / 942. szám
XXVI. évfolyam. 942. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetés ek ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 5 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 feb' uár 17. Budai célkitűzések A fürdőügyi programm alaptételei. — Buda világfürdö. RÁKOSI JENŐ Puha, fehér hermelin palástját, a hócsillagokból istenkezekkel szőttet, végigvetette magán s lefeküdt. Ki látott ilyen óriást? Fehér palástja alá maga mellé vette szű- kebb hazájának, Budának egész hegykoszorúját s általnyujtózva honunk könnyén a nagy folyón végig a Kerepesi úton a márvány- díszes ragyogó temetőt, ahol a nagyok nyugosznak. És a fehér palástból telt tovább az egész országnak, mely eldara- boltan, meg csonkít ott an is az őshegyektől az ősvízekig ért s melynek csillámos felhőzetén megfagyott reményként a 30 millió magyarról ennek az óriásnak óriás álma virrasztóit. Ott túl a vízen a sokdolgú embertömkeleg inkább csak a látnivalót nézte és csodálta benne, a mindennapok legyőzhetetlen szellemi akrobatáját, a kifogyhatatlan fiatalságú és bölcseségü prófétát, nemzete őrtálló, t űzői-vizet kiáltó vasvitézét a Kapitólium csúcsán s száguldó futtában talán csak azt a kérdést vetette fel: —■ Ki írja vájjon holnap a vezércikket helyette. A~z igazi-gyászház in n en-a vizen ideát van a hegyvölgyes Budán, a történelmi nagy emlékek hazájában, a természeti ősszépségek szabadlevegős, lombos, virágos kertjében, ahol az andalgó emberléptek nyomában a szeretet, a rokonság, a rajongás jár. Naphegy fiának itt volt lelki otthona, itt őt mindig a szeretet közvetlen közelsége ölelte, itt öt nem mutogatták, hanem rejtegették. A budai Hollós Mátyás Társaságnak királyi felségjogokkal örökös védnöke volt. Nagyünnepeink dísze, bizalmas dugott mulatozásaink felséges pajtása. Egyszerűen és röviden: úgy tiszteltük, úgy szerettük öt, mint valósággal a megelevenedett Mátyás királyt, kinek úgy tetszett, hogy ime korunkban Rákosi Jenő védnökünk testét hordozza magán. S most teste-lelke elment, árvák maradtunk. Teste csak ruhája volt lelkének. Ez az anyaföldé. De lelkét: keressük jártunkban, keltünkben, szépségek láttán, nagyságok jöttén, gondolatok ér- j tén, remények keltén. Emlékeinkben lelkűiét éhez mérünk mindent, amit érdemesnek, szépnek, nagynak találunk s kultuszba szőjük, hogy ezer kicsiségből kiépítsük őt. Nagyságos és szeretett védnö-\ künk, mi’nem búcsúzunk tőled/ mi fenntartott királyi székedhez hódolattal továbbra is idekötünk téged. S most nyugodjál hermelin palástod alatt és álmodjál gyönyörüket és álmaidat súgd meg a mi álmainknak, addig is, míg hócsillagokból istenkezekkel szőtt fehér palástod peremeit zöldbe szegik a kibúvó tavaszok. Azokban már — előre tudjuk — a te telkednek légbe szállongó ébredései jönnek. Isten veled most és Isten hozzon majd. A Hollós Mátyás Társaság nevében: Szávay Gyula. Ripka, — Rakovszky, — Bérezel ! —■ Micsoda konstelláció! A „Budapest-fürdőváros ’ ’ horoszkópja előtt, milyen csillagkép. Három név. Külön-kiilön programm. Együtt, a teljesülés maga; mert az övék az elhatározás és az alkotás hatalma és kötelessége. ,,Budapest-f ürdőváros”, ez a századokra szóló metamorphozis-igé- ret sohasem juthat közelebb a megvalósuláshoz, mint épen e három név értéke és poziciója alatt. Hozsánna! hogy a gondviselés Pest-Budának szorongó bajában a helyükre rendelte őket! Üdv nékik! mert már a nevük hallatán elönti ezt a vánnyadó ikervárost az élet biztató hite. És jusson hála József Ferenc dr. királyi Fenségnek, aki a „Budapest-f ürdőváros ’ ’ szavakat ihletés munkával világba szálló igévé gyúrta át, mert az ő igéjéből lesz az élet: — a milliós Budapest új kenyere. Ripka Ferenc és Bérezel Jenő évközi nyilatkozatai után a „Budapest-f ürdőváros ’ ’ Egyesület évzáró közgyűlésén csendült Rakovszky Iván eleven szavával, hogy: — „mindent, amivel a magyar nemzetgazdaságon segíthetünk, az egészséges fürdőpolitika teremtheti meg”. Az így beállított kolosszális feladatnak csak egy eleddig el sem képzelhető kolosszális alkotás tud megfelelni. Ilyen céltűzés mellett, mi más egyebet jelenthet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének ajkán az „egészséges | fürdőpolitika”: —- mint legelőbb is, az ilyen méretű alkotássorozatra vállalkozó fürdőpolitikát szolgáló, ható, önálló és felelős, akár városi, akár állami szervnek olyan precíz és erős felépítését, j hogy az a mi magyar ugarunkon, az óra hűségével, a traktor munkáját végezze; — mi egyebet? mint magát „Budapest fürdőváros” góliát programún ját? — valamint azt a barnumi propagandát, amelyre felfigyeljen a vállalkozást szimatoló tőke és ennek a megtépett, kórossá lett világnak a gyógyulásban is új orientációkat kereső beteg tömege? Anélkül, hogy bármely jövendő, hivatalos programmnak elébe vágnánk, bátran vállalhatjuk az elgondolás méreteinek pózna jelölését, mert hiszen a napi 50.000, de a geológusok szerint biztos feltárásokkal napi 100.000 köbméter hozamú hévforrások felfakadó helyei, mint az ezek mellett húzódó budai hegyvonal és a kettőt hűen kísérő Duna folyam, adott tényezők. A természet megadta, hogy hol kell építenünk, megadta, hogy mekkorát lehet, úgy, hogy arra az „egészséges fürdőpolitikára”, illetve ennek alkotó szervére, a jó beállításnak és legmegfelelőbb berendezésének a feladata marad. A Budapest fürdőváros tulajdonkép a budai hegy vonalt jelenti a lágymányosi Gellért lejtőn kezdve fel az ó-budai ILár- mashatár-hegyig, illetve a Rádl- malom forrásánál keletre hajolva a Római-fürdő forrásain át a Római-parton vissza a Dunához. Mivel „Budapest fürdőváros” az egymást szorosan fedő illetékes nyilatkozatok szerint is, arra hivatott, hogy országunk és leg- főkép fővárosunk passzív forgalmi mérlegét feljavítsa, a fürdő lehetőségeket a vállalkozónak rentabilitást kereső szemével állapítjuk meg, abban a feltevésben, hogy professzoraink és velük orvosaink a vállalkozó „hozzá- vetését“ igazolják és európai tekintélyükkel alátámasztják, mert hiszen a gyógyításnak a vízzel egy rangú tényezője az orvosi tudomány. A Gellért-hegy alatti lágymányosi síkságnak gazdag keserűsós talajvizére a Gellért déli lejtőjén, ezen az áldott sütkérező hegyoldalon, egy tisztán nők részére berendezett luxus gőzfürdővel, a villamosság- adta gyógytényezőkkel és illő Zanderrel is felszerelt, továbbá szállodával és szanatóriummal kiegészített fürdőtelep kínálkozik. A közönség lelkében élő az a köztudat, hogy a sősklrdő a női bajok jelentékeny sorát enyhíti és gyógyítja, tetézve azzal a különösséggel, hogy a fürdőt kizáróan nők használhatják — ami szinte egyedül áll a fürdők között — megkönnyíti ennek a telepnek az elösmerését, annál is inkább, mert a Gellért fürdővel és a környező j parkkal és a villarésszel való kapcsolata, egyben magas értékű üdülőhellyé avatják. Feljebb a Szent Gellért-for- rásra emelt fürdő, csakúgy, mint a városligeti Széchenyi fürdő, főleg tisztasági fürdőnek épültek és céljukat kiválóan szolgálják is. Különösen a Gellért fürdő hullámfürdője, ez a remekül beállított, valóságosan kőbemívelt ékszerdoboz, feledhetetlenül vésődik a Budapestet járó idegen emlékébe és így Budapestnek és fürdőinek állandó, embertől emberhez menő propagandája. A Gellért fürdő fekvésénél, építésénél, vele született és felvett karakterénél fogva kizárólag komoly gyógycélokat nem szolgálhat és a jövő fejlesztésénél vigyázni is kell arra, hogy a mai zajos, vidám kozmopolita, mulatós jellegét meg is tartsa. Azt hisszük, hiba volna, ha — amint szó volt róla és tán van is — a Gellért fürdőt rheuma kórházzal bővítenék. Kapcsoljanak reá, ha van helyük, fedett hullámfürdőt vagy sportuszodát, amelyelmek fiatalos életkedve csak növelné a Gellért fürdő és szálló szinte már keresett mozgalmas életét. A következő hévvíz csoport a Rudas- és Ráczfürdőé. A mai Rudas-fürdő helyén új fürdőt építeni a legnagyobb hiba volna. Az Erzsébet-híd arányához szűk be- torkolást lehetőleg tágítani kell. A mostani török kupolát illenék az ivócsarnok céljára átmenteni, hogy ez a szerencsés arányú nagy mű- és történeti értékű török építmény, mint műemlék emelje a fürdő helyére kerülő és a Gellért-fürdővel kapcsolható park kellemességét. Ripka Ferenc elgondolása szerint a Rudas- és Ráczfürdő együttes forráscsoportjára a szabaddá vált Tabán helyén épülne a Budapest fürdővárosnak a gyógyulást kereső idegenek luxusos, palotás gyógyító- teleibe. A méretek lenyügözőek lehetnek. A keleti fekvésű hegyoldal, a tetőn az úri villák fogazott diadém sora, szemben a cé- zári méretű királyi vár frontja, az ezek közé elhelyezett fürdő- palota, benne különösen a láp- és iszapkezelésre berendezett luxus-, gőz-, fangó- és iszapfürdők, nyárra ugyancsak fangós gyógymedencék és strandok, a főpalotával kapcsolatos gyógyító apparátusok termei, az egyes főépületeket összekötő, csukható és nyitott pergolák, olyan fürdőpolitikai és építészeti feladat, aminő századokban egyszer, ha adódik építészek, orvosok, betegek, poéták és szépet értő társaik gyönyörűségére és a magyar akarat dicsőségére. Sorban következik a Királyfürdő. Gyógyító 52°-os meleg vize révén népfürdőnek, vagy rheuma- kórháznak volna felhasználható. A gyógyvíz nagy előnyével a várható tömeglátogatás mellett mint népfürdő szociális áldás és magát gyarapító üzem. lehetne. Még alkalmasabb talán rheuma-kórház- nak, amelyben már a propaganda kedvéért, külföldi osztályok lehetnének — amint azt Van Breenen, a nemzetközi rheuma-bizottság elnöke javasolta — hazájukbeli klinikai gyakorlatra beosztott orvosokkal. . A Lukács- és Császár-fürdői héwízcsoport a földmélyi erők különös játékából a legváltozatosabb összetételű, hőmérsékű és mélységű forrásokat adja. Ez az egyesítendő két fürdő liftekkel átemelkedve a Zsigmond-utcán, összeköttetést kapna a Rózsa— Szemlő—József-hegyen és a Szépvölgyön keresztül a nagy budai hegyvidékkel. Ez a fürdő a Dunával, a hegyek magasára kerülő szállodával, termeivel, lépcsőivel a könnyen utazó világ középosztályának telepe lehetne mindazokban a kórokban, amikre az orvosi tudomány az egyes forrásokat hatékonynak találja. Úgy tudjuk, Bérezel alpolgármesternek erre a forráscsoportra szinte kiforrott kész elgondolásai vannak. Sorban feljebb Ó-Budán a Schmidt Miksa nagyszerű ajándékából a fővárosnak jutó dús múzeum és a 116 holdban stipulált, de a hatóságaink hagyományos rövidlátó takarékossági törekvés- 1 bői 60 holdra leszállított városi Attila-park mellett vagy körül a parkhoz vezetendő Bádl-malom forrására vagy a közelben feltárható teljes hévvízre volna építhető egy népfürdő-telep a budapesti, a hazai vidéki és a külföldi munkás nép számára, népszanatóriummal, gőz- és iszapfürdőkkel, nyáron iszapmedencés stranddal, könnyen hozzáférhető vizsgálólaboratóriumokkal. A most épülő Hungária-híd környékének szabályozása ezt az ó-budai fürdőtelepet és vele a kapcsolt hegyvidéket az V., VI., VII. kerület, valamint Újpest zsúfolt lakossága javára mindenesetre beilleszthetné a most folyó szabályozásba. A Gellért-liegytől S betű formában húzódó fürdővonal víg ki- csattanása volna a Római-fürdő az ő nábobos, langyos forrásaira építendő ligetes strandfürdőjével és végül a Római-part az ingyenes népstranddal, telítve ennek zsivajos, napot lelő boldogságával. „Budapest fürdőváros lesz!“1 A homlokra tett három névből meg merjük jósolni a nagy alkotást, mint ahogy annak idején nagy alkotásra következtettünk a dicső emlékezetű „nagy minisztérium“ örökre élő három nevéből. Dr. R. L. Tél! hihöto A csepeli kikötővel szemben, a budai parton, az összekötő vasúti hi dón túl, nagyon szerény keretek között áll egy téli kikötő, amely még a régi osztrák-magyar monarchia hajóparkjának sem nyújtott télen át megfelelő menedéket. A csepeli kikötő rendkívül meg fogja növelni Budapest hajóforgalmát ás a város kénytelen lesz ennek a forgalomnak megfelelő téli kikötő építésének gondját viselni. A Budai Napló hasábjain 25 év óta többizben jelent meg erről híradás, mégpedig szakértők véleménye alapján, akik számokkal mutatták ki, hogy ez tulajdonképen jó üzlet volna a város kezében, növelné a forgalmat és ezzel is Budapestet tennénk a Duna központjává. Az egyik terv szerint össze kellene gyűjteni egy csatornába a Császár-fürdőtől kezdve minden dunamenti fürdő felhasznált és elfolyó melegvizét és azt ebbe a télikikötőbe vezetni, ami meggátolná annak befagyását. Volt aki azt ajánlotta, hogy a hőforrásokkal telt budai földön a téli kikötő közelében mélyfúrással lehetne új, erős hévforrást nyitni ennek a kikötőnek a melegítésére, — de akadt olyan szakértő is, aki a kikötő melegítésére elegendőnek vélte az Elektromos művek hűtőinek melegvizét. E három tényező összefogása föltétlenül elegendő volna egy nagyszabású télikikötő vizének oly hőfokra való emelésére, hogy annak víztükre sohasem volna kitéve a befagyás veszedelmének. így ösz- szegyűjtve ez a Dunába folyó melegvíz még azt is meggátolná, hogy Budapest alatt, a befagyott Dunán jégtorlaszok támadhassanak, árviz-veszedelmet okozva a fővárosban. De a méltányosság is megkövetelné, hogy a csepeli kikötővel szemben kárpótolják Budát azzal, hogy a télikikötőt a Duna jobbpartján építse meg a város, amivel tulajdonképen a fürdőváros ügyét szolgálná, mert ezzel a melegvízzel nagyon sok megbetegedéstől óvná meg a dunai hajókat. Jogosultsága van annak a fölfogásnak is, hogy a soroksári Dunaághoz mérten a hajógyári szigetet Óbudától elválasztó Dűli aág használtassák föl kellő ki- szélesítéssel, esetleg a szigeten ásott kikötővel kibővítve, téli kikötőnek, mert itt a Duna medre
