Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-12-02 / 976. szám
XXVI. évfolyam. 976. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 december 2. Zára város öt kát ja Mert, hogy Zára városának autonómiáját is súlyosan megsértette egy alkalommal az osztrák kormány. Zára városának is olyan volt a vízgyüj tőrendszere, mint Velencének. A főtér alatt hatalmas, falazott medence állott, megtöltve színültig' kaviccsal. Ebbe a medencébe folyt össze a háztetőkről leesurgó esővíz és a kavicsrétegen átszivárogva, úgy ahogy megtisztult. Azért mégis csak egészségtelen, rossz víz volt. A záraiak azonban itták és a medence fölé épített öt kút körül folyt le évszázadokon át Zára társadalmi élete is. Mindenki személyesen jött a kúthoz, cifra kancsóval a kezében, asszonyok, férfiak egyaránt, a cselédek hozták a nagy puttonyokat. Vízmerítés közben letárgyalták, megbeszélték Zára város minden ügyét. Az asszonyok pedig trécseltek. Az atyai gondoskodáséi osztrák kormány, amely különös, szeretetteljes elbánásban részesítette a tőlünk erőszakkal elvett Dalmáciát, — gondoskodni kívánt atyai- lag a jó záraiak egészségéről is és elhatározta, hogy külön vízvezetéket, épít a hegyek közül, kristálytiszta források mellől Zára városának. A vízvezeték meg is épült és amikor a régi kutak mellett új vízcsapok ontották már a kristálytiszta vizet, a kormány lezáratta a régi öt kutat, abban a szent hitben, hogy a záraiak e császári jótétemény láttára hálásan térdrehullanak majd. Ám, mi történt? Zárában is voltak ál-podesta- jelöltek, akiknek zilált anyagi helyzetét rendkívül megjavította volna egy kis podestaválság, akik | aztán az esti vízhordásnál kiállottak a piacra és kétségbeejtő szemforgatással hirdették, hogy — íme — az osztrák kormány a podesta tudtával gáládul megsértette — az autonómiát! Négyszázesztendős tradíciókhoz nyúltak könyörtelen kézzel és megtámadták a polgárságnak azt a jo- "gát, hogy mindenki olyan vizet igyék, aminő akar és aminőt az ősei ittak. Az elzárt kutak körül trécselő emberek megbotránkozva hallgatták a nagy sérelem hírét n,és így sikerült megbolygatni Zárában a békét. Bécsben már Zára város forradalmáról beszéltek és a megijedt osztrák kormány igyekezett megbékíteni a forrongó polgárságot, még pedig a következő osztrák módon: — a Zára város piaca alatti nagy medencébe beleeresztették az új vízvezeték vizét és megnyitották újból az elzárt öt kutat, Ezzel az autonómia sérelme megszűnt, az autonómia meg volt mentve. .Száz év előtt még elhitték az emberek, hogy az autonómia, mely pénzbe!ileg megszorult fejedelmekből pénzzel kicsikart előjogok, tehát mások rovására kapott, előnyökből tákolódott össze áz idők folyamán, hogy ez az autonómia valami különös, szent és sérthetetlen joga néhány kivé 11.ságos városnak, amelyhez nyúlni tilos. Zsigmond király idejéig Pestnek nem volt autonómiája. Történt azonban, hogy az örökös pénzzavarokkal küzdő Zsigmond király kérelmét megtagadta Buda városnak már meg- esontosodott önkormányzata, illetve a már kifejlődött tanácsi diktatúrája, amit ügyesen használtak fel a pesti polgárok és az önállósítás fejében szívesen felajánlották a szükséges pénzt Zsigmond királynak. Így jutott Pest autonómiához. Amíg az volt az autonómia célja, hogy a polgárság okos, méltányos, szükséges kívánságai teljesedjenek, — nem is volt, baj az autonómiával, csakhogy az autonómián belül mindenütt kifejlődött a tanácsdiktatúra, amelynek riasztó példáját, adta Velence, a tízek vérengző, kegyetlen tanácsa és amely elvezetett a polgár szabadságától a Sóhajok hídján át az. ólombörtönökig. Az autonómia nálunk ősi intézmény és a vármegyékben élte ki magát, ahol az idegen uralkodókkal szemben a nemzeti lét pajzsa volt. Ez az autonómia a múlt század elején élte fénykorát, de 'a nemzet demokratizálódása révén lassanként elvesztette jelentőségét s ma már csak adminisztratív eszköze az állami közigazgatásnak. Budapest autonómiájának szeny- nyesvizü öt kútját most készül bezárni, lelakatolni a kormány, nehogy ezeknek a kutaknak A Bécsi-kaput a budai várban rekonstruált at ja a kormány. Egv műemlékkel gazdagabbak leszünk, az idegenforgalom számára új látképet nyerünk. Ebbe most. csúnyán beleköpött az autonómia, Buda és Pest összes polgárai ‘ egyhangúlag követelték a városházától, hogy a Bécsi-kapu környékét minden elképzelhető eszközzel csúfítsa el. Hát igaz ez? De mégis megtörtént, hogy valami váro&házi rendelkezés alapján a B.ecsi-kapn külső oldalán az odatorkoló várfal alatt valami idétlenséget készül elkövetni a város. Állítólag valami, villamos- transzformátor számára építenek oda valami kunyhót a vár örök díszére. Most állították föl a szálfákat, ássák a fundamentumokat, sziklákat robbantanak, hogy — pont — a várfal alá, a legexponáltabb helyre transzformátort építsenek a Bécsi-kapuhoz torkoló utcák elektromos világítása részére. Az egész domboldalon sehol sem találtak alkalmasabb helyet, nem tudták lesüllyeszteni a föld alá, csak éppen a Bécsikapu melletti kis tér volt az egyetlen egy pont. az egész környéken, ahol a világ csúfjára ezt a kalibát állítják. Mert a városházán az autonómiát sehogy sem akarják úgy értelmezni, hogy ilyen esetekben meghallgassák a polgárság intézményeit: — az Országos Műemszennyes vize tovább fertőzze a lakosság egészségét. Az ál-podes- ták itt is rögtön kiállottak a piacra és fennen hirdetik, hogy sérelem érte az autonómiát! — mert ezentúl a városnak nem lesz 300 képviselője, hanem csak 200, — mert a csizmadiák helyett nagy in- t el 1 igenei á jú szakembereket visz a közgyűlésbe a kormány, — mert a város érdekében egy életen á1 nagy közmunkát kifejtett érdemes polgárokat azzal tiszteli meg, bogy örökös tagoknak nevezi ki, — mert a kerületek ósdi beosztását, amiken túlnőtt ez a világváros, egészségesebb egységekre osztja a könnyebb adminisztrálás végett, — mert a tisztviselői kart feloldja a megalázó kilincselés cs protekcióhajhászás alól, — — mert kényszeríteni akarja a fővárost, hogy világhírű gyógyforrásait olymódon használja ki, hogy ezzel könnyítsen a polgárság adóterhein, — mert jobb, egészségesebb, tisztább vizet adó kutakat nyit —és követelik ezért a podesta fejét, követelik a kormány fejét , és titokban otthon a markukba röhögnek, hogy a kutak körül tré- cselő polgárságok sikerült f elültetniük. Zára város híres öt. kútját azóta már régen skartba tették és egészséges vizű vezeték ontja éltető vizét minden lakásba. Budapesten még mindig az öt szennyes kút vizénél tartunk. Dubonai Pál. nelmi Múzeumot, mely most költözött a várba és most igyekszik a romlásnak indult Nándor-bás- tyát megmenteni, restaurálni és ezzel a budai vár szépségét emelni, — megkérdezzék a nemrégen éppen a célból alakult. Helytörténeti Bizottságot, — vagy a Hollós Mátyás-Társaságot, mely 10 éve őrködik Buda emlékei és szépségei fölött. Van ember, aki egy életet szentelt a budai várnak, Lam pel Vilmos miniszteri tanácsos, aki városi bizottsági tag is és aki hervadhatlan érdemeket szerzett a budai vár közvetlen környékének szépítése körül, — aki fáradságot nem ismer s így bizonyára szívesen állt volna a városháza rendelkezésére egész tudásával. Nem tudjuk föltételezni, hogy ezek a tényezők, — ha tudtak volna erről a merényletről, — nem követtek volna el mindent, hogy megakadályozzák a városházát ebben a merényletben. A Hadtörténelmi Múzeumnak tulajdonképpen nem ez a hivatása, de annak élén is olyan egyéniségek állanak, akiknek európai műveltsége, finomult egyéni ízlése méltán fölháborodott volna ennek láttára. Ma még csak lyukakat, ásnak a vár alá, ma még csak gerendák ] hirdetik, hogy ott merénylet készül, de lehetséges, hogy mire e sorok a nyilvánosság elé kerülnek, már késő lesz és hiába konmét magunkra maradunk ebben a küzdelemben, amit Budáért folytatunk egy negyedszázad óta. A városházán kimondották, hogy az alantas kultúrájú oláh nemzetre emlékeztető zászlószíneket megváltoztatják, ezt. a polgárság követelte, ezt a tudomány követelte, ezt mindnyájunk nemzeti érzése követelte, — ez azonban csak külső forma és ez a város az oláh kultúrnívó alá süly- lyed, ha ilyen barbármódon teszi csúffá a műemlékeit. A kormány és a fürdő-ügy Nemcsak érdekes, hanem nagy horderejű lesz a Budapest. Fürdőváros Egyesület december hó 17-ére tervezett közgyűlése, amcAnnak az eszmének, annak a megdönthetetlen igazságnak átütő erejét, — hogy Budát csak gyógyforrásainak olyan irányú kihasználása mentheti meg, mely Budát világfürdővé téve, idegenforgalmát olyan arányokban felfokozza, hogy abból az iparosnak és kereskedőnek, de minden budai polgárnak anyagi haszna, a városnak pedig olyan jövedelme legyen,, amely lehetővé teszi a súlyos adóterhek lényeges könnyítését, -—- az bizonyítja legjobban, hogy ma már egymásután sorakoznak ezért az eszméért küzdő hadseregbe, mint új zászlóaljak azok a régi nagytekintélyű budai egyesületek, amelyek a társadalom vezetésére hivatottak. A Budai Polgári Kör kebelében alakult Pénteki Bor gazdatár saság igazán nem a borban éli ki létjogosultságát, hanem szolgálja azokat. a vezérelveket, amelyek Buda jövendő nagyságát alapozzák meg. Ennek a bor gazda társaságnak egyetlen egy tisztviselője van, a jegyző: —Zboray Gyula dr. ügyvéd, aki fáradhat],an lelkiismeretességgel és ügybuzgalommal rendez, agitál, szervez és ezzel nemcsak a barátságot erősíti e bor- gazdatársaság és annak vendégei között, hanem szolgálja Buda nagy múltjához méltó, nagy jövőjének eszméjét is. Mintegy százan jöttek össze pénteken, amikor Zboray Gyula volt a borgazda, aki a vendégeket és borgazdatársait üdvözölve, az est tengelyébe vetette a budai fürdőügy nagy gondolatát az alábbiakban: Az elmúlt őszön Budapesten megtartotta balneológiái kongresszus egyhangú határozattal állapította meg, hogy a mi hőforrásaink gyógy hatásra nézve egyenrangúak a világfürdő hírében álló nagy gyógyhelyek forrásvizeivel s hogy ezekre a hőforrásokra világhírű gyógyhelyet lehet építeni! Kívánatos, 'hogy itt. tudományos, klinikaszerű reuma- fürdökórház épüljön s ezzel Budapest Európa balneológiái központjává tehető. Ebben az elgondolásban üdvözölte elsősorban Kipka Ferenc dr. főpolgármestert, azután — Kozma Jenő dr.-t, mint országgyűlési képviselőt, akik tekintélyükkel ennek a kérdésnek megvalósítását érhetlyen Búd János kereskedelemügyi miniszter kifejti programját, amelyben nyilatkozik abban a nagyfontosságú kérdésben, hogy Budapest gyógyforrásainak m i- lyen a jelentősége az ipar és a kereskedelem szempontjából. .V közgyűlés után este társasvacsora lesz a Gcllért-szíálló éttermében, amelyen rendkívüli meleg ünne- peltetésben készülnek részesíteni dr. József Ferenc főherceget ötéves érdemdús működése elismeréséül. A fürdőügy iránt érdeklődő budai társadalom keresi, a. formát, hogy a maga részéről is ünnepelhesse a budai polgárság jövendő boldogulása érdekében oly nagy munkát kifejtő királyi herceget. nék cl; — Viraág Bélát, mint ennek az ügynek lelkes bajnokát —- és dr. Szviezsényi Zoltánt. Üdvözölte továbbá Pap József dr. felsőházi tagot s a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, — a megjelent ügyvédeket, — a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagokat s Csillén/ Béla, pénzügyigazgatót, aki most üli 25-ik szolgálati évi jubileumát, és ezek egészségére ürítette poharát. Rokonszenves egyénisége és a nagy tetszéssel fogadott új vezér- gondolat révén lelkes ünneplésben volt része Zboray Gyulának. Fokozta ezt Kozma Jenő dr. orszgy. képv., körelnök kedves tréfákkal átszőtt beszéde, amelyben nemcsak a borgazdát, de lehetőleg mindenkit egy kissé megcsipkedett, egy kissé megsimogatott, meleg barátsággal köszöntve és éltetve Zbo- rayt és Papp József dr.-t, nemcsak mint az ügyvédi kamara elnökét, hanem egyik leánya révén mint budait. Utána dr. Papp József kamarai elnök mondott nagyhatású beszédet a baráti összetartásról és a kaszinó nagy hivatásáról. Az éljenzés csillapultával Viraág Béla szerkesztő Zára városának öt kút járói,, azokkal kapcsolatosan az új fővárosi törvényről, viszont ezzel kapcsolatosan a fürdőügyről mondott el olyan adatokat és eszméket, amelyek ma talán ellenkeznek az idegenforgalmat és fürdőügyet irányító körök gondolatmenetével, de talán hivatottab- bak a fürdőügy és idegenforgalom föllendítésére,, mint a ma divatos, de már többször sikertelennek bizonyult próbálgatások. Azután meghajtotta Buda lobogóját a fürdőügy vezére, dr. Fe- rencz József kir. herceg, a „Budapest Fürdőváros Egyesület“ elnöke előtt, aki nem igényli illusztris személyének kijáró megkülönböztetett ' bánásmódot, hanem mint egyszerű polgára e nemzetnek állandóan küzd és dolgozik a fürdőügy érdekében itthon és aikülföldön. A társaság felállva éljenezte a népszerű főherceget. Csiliér y Béla dr. köszönte meg kellemes, kedves szóval az őt ért ünnepeltetést 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából, amit szívesen honorált az egész társaság. Pumm József egy keresztrejtvényt Lljabb merénylet a budai vár ellen Megöl a város minden romantikát, minden szépséget lékek Bizottságát, — a Hadtörté- i gattuk meg a vészharangot, isÚJ zászlóalj állott sorba a fürdővárosért küzdő hadseregbe A Pénteki Borgazda Társaság nagy estje
