Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-01-20 / 938. szám

) BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 január 20. SzentGelIérl Gyógyfürdő 1 Iszapkezelés tár sashely is égben J vagy külön fülkében a világhírű $ Kolopi , Szent Gélléri“ rádiumos | gy ó <jy is zapp dl. i I Rheuma, izületi bánt álmák- | | nál páratlan gyógyító hatású. * Ferenc dr., Peterdy Sándor és neje, Pfeiffer Gyula és .neje, Péteri Antal dr., Rapaics Rajmund (ITj Barázda), R. Réw Sándor, Ringer Lajos dr., Ringer János, Rupp István, Szávay Gyula, Szervey György, vitéz Szi- lágyi-Ilosvay Lajos és neje, Tábori Kornél. Tausz Bála dr., Viraág Béla és neje, Viraág Ilonka, Wagács József, Zerkovitz Emil és neje és a társaság tagjain kívül számosán. Az első felköszöntőt Viraág Béla háznagy mondotta kedves tréfával él­tetve borral — a vizekben most már gazdag Hollós Mátyás Társaság ven­dégeit. PALÖCZ1 EDGÁR a különféle fú­rásokat ismertette és a főfúró: Pávai- Vaj na Ferenc egészségére ürítette po­harát. KAPCZA IMRE állott fel azután szólásra, székely lelkének teljes me­legével üdvözölve székely testvérét: Pávai Vájná Ferenc bányafőtaná- esost. Ezer küzdelmes esztendőn keresztül egyedül a magyar föld által születtünk mindig és mindig újjá, mint Antheus a Föld anyától. Most, amikor minden kincsünket elvették, Pávai-Vájná Ferenc visszavezet ben­nünket a földhöz, hitet ver csüggedő lelkűnkbe, hogy a föld alól szerzi meg kincseinket, az új energia forrásokat, amelyelv boldoggá teszik újra a ma­gyart. Áldja meg az Isten a munká­ját, áldja meg az Isten őt'. Meleg tapssal köszöntötte a társaság az ün­nepelt előadót. Ezután dr. BARÁNSZKY GYULA kormányfőtanácsos mondott szellemes beszédében kifejtette, hogy a mi új­jászületésünket egyedül az önzetlen, áldozatkész magyar nő teremtheti meg. Ö reájuk üríti poharát s kö­zöttük is elsősorban dr. Fábián Gáspár nejére, a magyar anyák vi­tézi rendinek tagjára, aki hét fiú­val és egy leánnyal gyarapította a magyarságot — a leggyönyörűbb példát adva ezzel. TAUSZ BÉLA dr. főorvos kedves humorral fűszerezett beszédében tör­ténelmi tudása kincsesházából új adattal gazdagította Budát, ismer­tetve — Boldog Margit ereklyé­jét. Ennek a szentnek 1272 óta folyik a szentté avatási pőre s bizonyára a magyar hanyagság nem juttatja dű­lőre a nemes ügyet. Bennünket azon­ban főképen az érdekel, hogy Boldog Margit egyik újját 1731-ben a Régi Szent János-kórház alapfalába illesz­tették. Hogy ez a kincsünk is el ne vesszen, ajánlja, hogy a Társaság kis emléktáblát helyezzen el a kórház fa­lán. Ajánlotta, hogy mindig új gon­A feszült figyelemmel és lelkes éljenzéssel kísért előadás után PETERDY SÁNDOR a Társaság há­láját nyilvánította Viraág Bélának, aki ilyen érdekes előadások rendezésé­vel gyarapítja tudásunkat. PÁVAI VÁJNÁ FERENC köszönte meg ezután az őt ért meg­tiszteltetést, örömének kifejezést adva, hogy a vacsora-tósztokon felülemel­kedő szép előadásokat hallhat. Ügyes, ötletes fordulattal éltette és köszön­tötte fel Böhm Ferenc pénzügyi min. tan. és Pfeiffer Gyula földművelési min. tan., akik munkásságát a leg­melegebben tá mogatj ók. BARÄNSKY GYULA dr. újabb felszólalásában mint a Budai Kato­likus Kör alelnöke felhívta a .jelen­lévők figyelmét a budai hegyvidék téli szépségeire. Meg kell szeretnünk Budát és ma ebben a szeretetben előljár és példaadó Viraág Bébi szerkesztő és elvitathatatlan érdemei vannak, amit Buda nehezen tud meg­hálálni. Utána vitéz SZIL A. G VI- ILOSVAY LAJOS végtelenül ked­ves humorral fejtegette, hogy Pávai- Vaj na Ferenc mikor fúrja meg Tokaj hegyét, ahonnan finom jó tokaji bort fakaszt. De ha sike­rülne is ez a fúrása, a Hollós Mátyás Társaság mégis zokon venné, mondván:—minek megy el Tokajba, amikor a budai hegyeket is megfúr­hatja. Komolyra fordítva a szót, a Általános figyelem közben lovag FÁBIÁN GÁSPÁR dr. műépítés ál­lott fel szólásra. A különböző fúrások csupa magyar értéket hoznak fel­színre csodálatos módon, amelyek kö­zött meghatotta őt a nagy magyar múltba való visszaemlékezés, ame­lyet Tausz Béla dr. a legszentebb magyar királyleány: boldog Margit ereklyéjével kapcsolt a mai estéhez. Látta e drága magyar szentnek arc­képét Leonardo da Vinci festménye mellett Milanóban. De látta a hűn király előtt meghódoló franciákat Párisban. Ezek a magyar múlt kin­csei. De közelebb is jöhetünk a magyar történelemben és elárul­hatom azt a titkot, hogy miért szabad Baránszky Gyulának alapsza­bályellenesen kétszer felszólalni a Hollós Mátyás Társaságban. Azért, mert az ő családfája kétszáz évvel idősebb Hunyadi Mátyásénál és a címere ugyanaz a holló a gyűrűvel, mint a Corvinus családé. EPERJESSY BÉLA rnűsz. főt. mint a társaság legrégibb tagja szólalat fel megemlítve, hogy most készül el a Margit-körúttól ki­felé a Törökvészen át a tizenhárom öles út Mátyás király egykori vadas­kertjéig. Nagyon szeretné azt a nagy királyról „Hollós Mátyás-úi- nalc” elneveztetni. EBNER FERENC dr. meghaj­totta a hála és az elismerés zászlaját Pfeiffer Gyula min. tan. elmt, aki a semmiből teremtette meg a gellért­hegyi barlangtemplomot. PFEIFFER Gyula apostoli hittel beszélt ezután arról, hogy legelőször ennek a hazának vissza kell szereznie Szent István lelkivilágát. Ezért emelt oltárt Pátrona Hungáriának. Nagy szükségünk van a fényes magyar BUDAI MOZAIK Az emberek családosáéi lepik el a nagyszállodák tea- és tánc­délutánjait Pnianctfeluétel a GUNDEL fine o’cloK tee-rol írta: Ferenczy László. Budán a tancideny már a legtelje­sebb mértékben ^ megkezdődött és az előjelek után ítélve, az idei semmi­ben sem marad a tavalyi lázas rekord- idénynek nevezhető szezon mögött. Még csak januárban tartunk, de az ötórai táncos teák, szállodai hali-tán­cok nagyfokú látogatottságán kívül egyik táncmulatság követi a másikat. Az eddig kialakult helyzet szerint a legnagyobb valószínűség szerint a tangó fogja uralni az idényt. Mikor elkövetkezik a délután, min­denki, öreg, fiatal odadobja magát a tánc szenvedélyének. Mindenki táncol kitartóan ^ és lelkesedéssel. Vannak olyan párok, amelyek külsejükkel komikus hatást tesznek. Amint azon­ban az ember órákhosszat figyeli, ter­mészetesnek és örvendetesnek tartja, mert ártatlanabb, szebb mulatság alig van.^ A pazarul kivilágított hote­lek fényében a legvadabban tombol a táncszenvedély. Á szállodatulajdono­sok azért vezették be a táncot, hogy közönséget teremtsenek maguknak. Sikerült is. A szállodák tánctermei annyira zsúfolták, hogy este ötóra fele egyetlen asztal sem áll üresen. Volt már jó szezonjuk is a szállo­dai éttermeknek, a tőzsdei konjunk­túra idejében a könnyen pénztszerző emberek tömegei itt telepedtek meg és a papír bankók tömegeitől szédül­te habzsolták a sok gyönyörűséget, amit a szálloda etabliszmentek nyúj­tanak ámde ilyen tömege az embe­reknek sohasem fordult meg a szál­lodai hallok táncdélutánjain, mint ma. Ez a zsúfoltság a szó igazi értél­múltra, Hollós Mátyás dicső példá­jára, akinek Lillafüreden épít örök emléket. A hit és a haza fenséges gondolatát igyekszik e két helyen összekapcsolni és ha ez meglesz, ak­kor eljön az ideje annak, hogy Szent Margit emlékét, a Hollós Mátyás Társaság e szépséges gondolatát megvalósíthassuk, amelynek szolgála­tába készségesen beáll. A manifesztációszerű megnyilatko­zásokat példátlan érdeklődéssel hall­gatták a jelenvoltak. Ezzel a beszé­dek be is fejeződtek s a társaság művésztagjai szórakoztatták a kö­zönséget. Kapczu Imre a kedves nótaszerző saját dalaiból adott elő néhányat nagy taps mellett, amelyek­nek refrénjét pompás hangulatban együtt énekelte a közönség a szerző­vel. Viraág Ilonka mozdulatművé­szettel, interpretáló készségének tö­kéletességével szólaltatott meg ma­gyar költőket a társaság élénk tet­szése és újrázása mellett. Szabna Béláné magyar népdalokat énekelt sok tapsot aratva. A művészi han­gulatot alátámasztotta Oszoly Kál­mán polgári iskolai igazgató, a tár­saság rendes tagjának művészi zon- goi’a j átéka. LORGNON Zlbrinyinó!, I.. Attila-u. 12. Bankettek városa. Azt mondja Kállay Tamás, a mi koronatanúnk: Én egészen őszintén megmondom, liogA nyolc év alatt, amióta kikiáltot­ták Budapestet fürdővárosnak, min­dig megkérdezem a vidéki nyaralókat, ismerősöket, barátokat, embereket, de soha sem találok egyet sem, aki azt mondaná, hogy feljön Budapestre für- fürdőzni. Legfeljebb olyat találok aki reumája miatt beül a Császár-fürdő­be, vagy pedig más betegsége hozza fel az orvostanárokhoz. De hiszen nem ez a cél. A cél az, hogy amit más fürdőhelyeken megtalál a pihen­ni vágyó ember, azt itt is kell, hogy megtalálja. Csakhogy éppen ebben mi nem haladunk egy lépést sem. Azok­nál az idegeneknél, akik idejönnnek, - sajnos —- azt látom, hogy a leg­többjük — vendég. A város vendége. Én is rengeteg bankettre voltam hi­vatalos már, ilyen vendégek miatt, de egyre sem mentein el, mert úgy gon­dolom, hog}7' miért terheljem meg 8—10 pengővel a költségvetést, miért fokozzam az étkezésemmel a város költségeit? Természetesen nem men­tem el ezekre a bankettekre, de azt hiszem, hogy elég volna már a ven­dégeskedésből, mert abból nekünk nem igen sok hasznunk van. v alahogy úgy kellene csinálni a dolgot, hogy az idegen jőjjö»L ide és arról panasz­kodjék, hogytaJfh-* »kap helyet, Ehhez pedig nagy tervek es nagy akaratok kellenek. A villamos-sikló terveit át kel­lett alakítani a miniszterelnök­ség kívánságára, amely nem en­gedte, hogy a várbeli siklón autó­buszokat, teherkocsikat és egyéb járműveket vonjanak fel a Várba, megzavarván a Szent György tér csendjét, Az átdolgo­zott tervek most elkészültek, úgyhogy félmillió pengő költség­gel a hegypálya átalakítási mun­kái a tavasszal megkezdődnek. A teherlift vap-y sikló számára más helyet kell keresni, de meg­kell sürgősen építeni, inert kü­lönben a Várba szolgáló teher­szállítás csődbe jut, A kelenföldi kiállítási terület sürgős rendezését, felhasználását és kiépítését sürgeti maga az igényeknek már alig megfelelni képes Iparcsarnok, mely már a nemzetközi vásár számára is elég­telennek bizonyult, holott egy fél- esztendővel ezelőtt még a fürdő­ügyi és turisztikai világkiállítást is oda akarták átvinni. Most egy­előre sürgősen tatarozzák és né­mi részben átépítik a 43 éves Iparcsarnokot, amelyet nem is végleges épületnek szántak 1885- bon, hogy addig is bírja, amíg R i p k a Ferenc főpolgármester nagyszabású kiállítási koncep­ciója megépül a Lágymányoson, amely csaknem szemben fekszik Rudas-fürdő A budai forráscsoport 1 eg- rá dioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszécsarnok a Belvárossal, hajóval percek alatt elérhető és a kor, a hala­dás, a technika vívmányainak megfelelően nagyobbítható, ter­jeszthető, a nélkül, hogy a város belsejében fekvő egyetlen nagy parkot rontaná. Ez kell fürdő- parknak a Széchenyi-fürdő szá­mára. Z E 1KO cpő elegáns é meg biz ~ a tó Az Óbudai „Dalkoszorú” Dalegy­let január hó 26-án, szombat este 8 órai kezdettel a III. kér. Korona Vigadó összes termeiben utazási alap javára láncestélyt rendez. A zenét jazz-band szolgáltatja. Belépődíj: személyenkint 2 pengő, családi jegy 4 pengő. A BUDAI UR1 KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÓHELYE A »K I S R A B L 0« SÖRÖZŐ, SZÜTS LAJOS ÉTTERMEI Elsőrangú Magyar és Francia konytja Fajborok I., ZEMTA U. 3. (GR. HADIK LAKTANYA MELLETT) BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, V., ÜOEOTTYA-U. 4. Sürgönyeim: „FÖTAKARÉK“ Alapítási év: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. kér., Horthy Miklós-út 1. I. kér., Krisztina-körűt 133. II. kér., Fő utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. | V. kér., Nádor-utca 23. VI. kér., Anürássy-út 2 VII. kér., Erzsébet-körút 58. VIII. kér., Rákóczi-út 11. IX. kei'., Vámház-körút 1. VIDÉKI FIÓKOK: Debrecen, Szent Anna-utca 13. | Nyíregyháza, Bethlen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS FOLYÓSZÁMLÁRA. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSÍTÁSA. — TŐZSDEI MEGBÍZÁ­SOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA. — VÁLTÓK LESZÁMÍTOLÁSA. — ELŐLEGEK ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE. méhen értendő, mert hétköznap is csak hallatlan protekcióval lehet asz­talt kapni. A szombati és vasárnapi túlzsúfoltságot pedig leírni nem le­het, akkor ezrével vannak emberek, akik a délutánt a tánchelyeken töl­tik el. ^ Délután négy óra. Itt állok a Gel- lért-tér dunai oldalán, a benzinnek ebben a zakatoló tölcsérében, egy ret­tentő probléma előtt: lehetőleg ép bőrrel szeretnék átjutni a másik ol­dalra ... A Gcllért-szálloda szinte inogni látszik a mozgáskaosznak eb­ben a szuperlativuszában, amely min­denesetre diadala Budapest világ­városi életének. Előttünk, mögöttünk alig lehet lát­ni az útburkolatot a türelmetlenül prüszkölő autócsordától, melyeknek végállomása mind ugyanaz: Gundel five o’cloch tee. A legszínesebb kép a Gellért-szállóban a Gundel tánc dél­utánján bontakozik ki. A szálloda fél­emeleti halijában a legigazibb, a leg- hamisítatlanabb „társaság“ tömörül. Két teremben terítenek, a five o’cloch tee-re. A villanyfényben cikázó tánc­termekben az asztalok zsúfolva, s itt ülnek azok is, akik nem akarnak tán­colni, csak gyönyörködnek a mások táncában. Szebbncl-szebb toilettek ah kotnak plasztikus, színes képet a szé­pen beborított falakkal. Valami jó helyet keresek ki, ahon­nan mindent lehet látni Budának eb­ben a legimpozánsabb és a főváros leg­nagyobb forgalmú szállodai tánc- haliban. A tágas hall télikerti frontján fo­lyik a tánc, a terem közepét üresen hagyják, félkörben állanak az aszta­lok a szabadon hagyott parketten tán­colnak. Az éjszakai élet meghalt és feltá­madt helyette a délutáni tánc. így olcsói)!). Nem kell szmokingot ölteni, estélyi ruhába öltözni, nem kell pezs­gőt rendelni, sok pénzt kiadni, nem kell belépőjegyet váltani, virágot ven­ni és végül is nem kell egy kis mu­latságért, táncért, muzsikáért ötven pengőt, kétleányos családapának száz pengőt kiadni. Este hat óra. A táncos teremben tündéri fényesség, monoklik csillog­nak; parfőinök illatoznak; selymek, szatének suhognak és ebben az éde­sen mosolygó villanyfényben ,ebben az ezer és ezerszínű derűben, amely a csábító nőkkel túlzsúfolt keretből az emberre szinte ránevet a háttérben Pityó, rákezd egy andalító tangóra. Enyhe zsongás, meleg hangulat A7an már. Az egyik asztalnál a szép Heini Forgerou, a kis bálitudósítőnő ül. Alig valamivel magasabb százhatvan centi­nél. Csupa ideg. Arcvonásai mintha sok szenvedést és vergődést tükrözné­nek vissza. Klasszikusan szép, szabályosan ívelt szája és franciásan pisze orra van. Rajta a szeme dominál. Olyan szeme van, amely az embert valósággal hip­nózis alatt tartja. Barna és szürke szí­nekben játszó, meleg, simogató, bár­sonyos. Jóleső és bizsergető. Két cso­dás, nagy amerikai szem. Olyan, mint­ha mindig könnyezne. Az alakja sem olyan, mint egy más közönséges szem­páré. Egy kicsit mandula szeme van Heini Forgerounak. Különös és ér­dekes. Lenyűgöző és hatásos. Több, mintha szép lenne. Izgató. Sötétkék, nehéz, selyemgyapjú ruha van rajta. A zene ismét szól. Most angol fox- trottot táncolnak. Az idei foxtrott azonban a tavalyihoz képest bizonyos eltéréseket mutat, így elsősorban meg­gyorsult a tánc tenipója és megköze­líti a boldogult one-stepe fürge hat- negyedes ütemét. Örvendetes, hogy olyan táncmozgás válik lassan uralkodóvá, amely * min­den táncot, amelynek eljárásánál íri- volan ható testmozgások szükségesek, száműz a táncosestélyekről és mulató helyzetről. Az új táncirány közeledést jelent a nemesebb testkultusklioz. Megszűnik a tánc erotikája, a karok és a lábak bi­zsergő összetalálkozása és ismét elkez­dődik a romantikus táncok korszaka, a csipkekönnyű fogással és az . artisz- tikus távolságok diadala, a táncban a halk finomságok kultúrája, a zene ok­kordjaiban. Ötpercenként felzeng a muzsika. Az arcok kipirulnak, bubifrizurák lobog­nak s minden összevegyül egy, kalei- deszkópszerű zűrzavaros forgataggá. Ha a Gellért-szálló hatalmas bár­tömbjét elnézem, amelyet együttvéve Gellért-Gundel hotelnek neveznek, cso­dálkozom azon a hatalmas apparátu­son, amely ezt mozgatja oly precízen, oly pedánsan, hogy minden vendég minden kívánsága mintaszerűen tel­jesük Esténkint a ragyogó éttermekben csoportosul az úgynevezett „nagy társaság” erémje, a kévéimé tehető­sek azonban kevesebb pénzért a de- pendcnce-ban ugyanazt az ellátást kapják, mint a módosak. EJ 'kell árulnom, hogy ennek a csodaapparátusnak, amely ^ hatal­massága és sokasága mellett úgy mű­ködik, mint egy precíziós gép, van eg\ rugója, egv mozgatója, amelyet úgy hívnak, hogy Gundel Jváról).1. 0 az, aki gondoskodik a vendég1 minden szükségletéről és kényelmek ről és a kulisszák mögött működő kezének jótékony hatását mindenki érzi és élvezi. Fő gondja a konyha, a pince, meg a Gellért-szálloda re­putációja. Az ő házában van a leg­jobb konyha és híres pincészete kül­földön is méltán megállná a helyét. Nála vannak a legjobb, vilaglátott pincérek, akik közül mindegyik több nyelvet beszél és mintha mindegyik­nek több keze és több lába volna. Gundel Károly megoldotta a problé­mát, hogy miként lehet egy szállo­dát előkelő nívón, polgári árak mel­lett vezetni. Este hét órakor még mindig ele­ven, lüktető élet folyik a hallban. Édes roroge-os ajkú szőke szépségek ülnek az asztalok mellett s a közé­pen táncoló gomolyagra^ pedig Va­lami misztikus fény sugárkévéi hűl­KRAMER ADOLF festő- és mázolómester I., Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 Blahos Rudolf Fényképész : —= műterme ­II., FÖ-utca 18 sz. L OLT! LÁSZLÓ Kertépítő kertészet' telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SO LTSZENTIMR E Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesz­tősége ad WINKLER ANTAL „HÁROHVERÉB“ vendéglője (a régi „Pilsen!“) II., FŐ-UTCA 8. SZ. elsőrangú magyar konyha, közismert kitűnő fajborok UDVARI SÖR Társaságok számára KÜLÖN TERMEK zongorával! ZÓNAREGGELI ítria n&aíim’SV « ,Sopro ii-Cj y 6 r I* VP IKY mert ez * legjobb és B KiJC I p legmegbízhatóbb cs és Iroda : Sopron-, Győr- éa Vasmegyei Taágezdaságl Rt. L, rebárvárt~ut?7.Tel.J. 1»4>1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom