Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-11-05 / 973. szám

o BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 november 5. Samassáné Désy Anna, a katolikus nőmozgalomnak kiváló vezére elhunyt okt. 25-én és nagy részvét mellett te­mették el a farkasréti temetőben Mészáros János űr. érseki helytartó beszentelése után. Az elhunyt nagy­asszony mint a Kisegítő Kápolna Egyesület elnöke, több budai, azóta már templommá emelkedett kápolnát teremtett lelkes munkatársai segítsé­gével. Elnöke volt a Kát. Sajtó- liölgybizottságnak s több kát. intéz­ménynek és lelkes írásait örömmel olvasta a közönség. Gyászolja kiter­jedt, előkelő rokonsága élén Samassa Aurél államtitkár. Az egyházak is rosszul állnak a mai válságos viszonyok között és ezért a fővárosnak kell igen sokszor a segítségükre sietnie, hogy hivatá­sukat méltó módon teljesíthessék. A pénzügyi bizottság Gaár Vilmos dr. alaposan megokolt, helyes érvekkel támogatott indítványára elhatározta, hogy a budai izraelita hitközségnek a templom céljára szolgálói új telek szerzésére 50.000 pengőt javasol jut­tatni. Ugyanekkor Wolff Károly dr. a csörszutcai kisegítő kápolna egye­sület segélyének háromezer pengőre való felemelését kérte és Németh Béla dr. a kőbányai reformátusok­nak húszezer pengős tatarozási se­gélyt kér megszavazni, amihez a pénzügyi bizottság hozzájárult. A farkasréti temetőben felavatták Rákosi Viktor, Szemneez Emil, Lo- vászy Márton, Tóth Árpád, Szegh Dezső síremlékét október 31-én. Gyász. Thym Adolf, a Rákócziá- numnak 19 év óta ügybuzgó tanára és hitoktatója, okt. 30-án 55 éves ko­rában elkúnyt. Zilahy Gyula postafőnök, főfel­ügyelőt október 26-án temették el az Óbudai temető halottasházából nagy részvéttel. Mi lehet az „Aranykagyló?” — érdeklődtek nálunk több ízben azok, akik már hallották ezt a titokzatos varázsszót. A Nők Újságja A Ház­tartás legújabb száma most megadja a feleletet: az „Aranykagyló” — lélekolvasó gép, amelynek hangfogó­ján keresztül az ember legeirejtettebb gondolata is kiderül. Az „Arany- kagylói” Szekula Jenő érdekfeszítő regénye, melynek első folytatását már ebben a számban közli a kitűnő asz- szonylap. Mutatványszámot kívánatra díjmentesen küld a kiadóhivatal: Budapest, IV., Bécsi-utca 3. LORGNON! Zlbrinyinfti, AUsla u. 12. Uj gyógyszertár nyílt meg Budán, II., Retek-utca 79. sz. alatt, a rózsa­dombi és pasaréti lakosság kényel­mére. Ez a gyógyszertár is bizonyára olyan, mint a többi, de a tulajdonos, égjük legérdekesebb alakja a „ma­gyar repülés” történetének. Prodam Guidóról van szó, aki a magyar re­pülőgépek születésekor, Wright tést- vérek és Blériot kisérletei korában szívós kitartással és számos baleset közt, sokszor kockáztatta életét a levegő meghódításáért. Később, a vi­lágháborúban, egyike lett a volt mo­narchia legfélelmetesebb repülőinek, ki az olasz fronton az ellenség réme­ként szerepelt. Vakmerősége és bátor­sága nem ismert határt; az olasz re­pülők valóságos hajtóvadászatot indí­tottak ellene, míg végre le is lőttek gépével együtt. Valóságos csoda, hogy életben maradt, de mint 100%-os rok­kant, többé gépre nem ülhetett. Ügy látszik, hogy az állam és a főváros csak most ébredt arra a kötelezett­ségre, hogy az ilyen önfeláldozó egyé­neknek érdemeit némikép honorálni és exisztenciáját biztosítani kell. Üd­vözöljük őt mint új budai polgárt. Ml QQ lakodalmakra, O&nilMly taxi 0£d”U3t temetésekre, vidéki túrákra rendelhető U n n ii n | h minden időben. Ili, Főtér 1. U U I v Mi II BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, ÁNC ♦ Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa > iökolö restaurantjai közöli foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és ti pengős. Déli menü 2,50 AszÍEJronfelósT: A. 528-84 Az öregifjú cigánykirály, R á c z Laci már muzsikál a Seiffert-kávé- házban. Régi cigány, régi nóta a régi Budára való-. Száz szép magyar nótá­ját szívesen hallgatja a közönség. Buda szenzációja. Eseményszámba megy, hogy ma, vasárnap, november 3-án az ismert budai Putsay-cégnek a Keleti Károly-utcában különös csínnal és választékos ízléssel beren­dezett cukrászdája az úri közönség részére megnyílt. A látogató és a vendég ezekben a pazar helyiségek­ben megtalálja majd mindazt, ami szem és szájnak kedves. A jól aláfes­tett gyönyörű színek, az utólérhítet- len szép stílusos vonalak és az egész miliő kellemes, jóleső és barátságos, meleg hangulatot teremt. Aki bennük -tartózkodik, az egyhamar nem kíván­kozik ki onnan, minden olyan szép és minden oly jó. Egyszóval Putsayék megint fején találták a szöget, ami­kor a Keleti Károly-utcából is Attila- utcát csinálnak. Itt már régóta, amott pedig nemsokára nemcsak a budaiak­nak, de a jóízlésű és kényes pestiek­nek is meglesz hamarosan az ő ked­ves, intim kis cukrászdájuk, ahol az ínyencségeknek és felséges falatoknak a tárházát fogjuk megtalálhatni. Még a legnagyobb gourmanclok is! A „néger jazz” Budán. A „Déli Vasút”-kávéház tradíciója, hogy a világváros kávéházi szenzációit ő hozza át Budára és a kávéház e múlt­jához fűződnek olyan nevek, mint Ányos Laci, Barta Luci, Vajda Mi­hály, Baumann Károly, Balogh Böske, Salamon Béla, Kovács Ándor és a később nagy hírre szert tett ne­vek egész' sora. A Déli Vasúí-kávéház révén vált közismertté az orosz zene­kar is. Most új szenzációt hoz. A té­len Pesten oly nagy sikerrel szerepelt „néger jazz”-t hozza. Valódi négere­ket. A most divatos jazz-zene egye­dül hivatott művelőit. Művészek-e? Majd meglátjuk. Hungária kötszergyár r. t. a pesti fióküzletein kívül most Budán is fió­kot nyitott I., Krisztina-tér 3. sz. alatt. Felhívjuk olvasóink figyelmét ezen elismert cégnek, különösen fűző, gummiharismja és haskötő különleges­ségeire. „A Hilimári trágyája“ Pénzes Mihály dr. ügyvéd úr ar­ról panaszkodik a múlt számban, hogy Budán nincsen trágya, vagy ha van, akkor megfizethetetlenül drága. — „Eddig azt hittem, hogy Budán sok a szemét és az, amit szalon nyel­ven „trágyának” neveznek s eltűnőd­tem azon, hogy mit szóljanak a „pénz­telenek”, ha már a „Pénzesek” sincse­nek a jelen állapotokkal megelé­gedve. A dolog azonban komoly s így az olcsó szójátékok helyett — írja nekünk almási Balogh Lóránt épí­tésztanár — néhány reális tanáccsal szolgálok mindazok részére, akik a gyümölcstermelés és talajjavítás kér­dései iránt érdeklődnek és Budából gyümölesligetet akarnak csinálni. Ezt csinálom én is a Szemlőhegy tetején 26 év óta s az elért sikerek igazolják alábbi fejtegetéseimet”. — A „telepí­téshez”, vagyis az ültetés első évében istállótrágyára nincsen szükség. Ha a talaj jó, akkor a csemetéknek ki­sebb gödröt is áshatunk, ám rossz vagy köves talajban a gödör körül­belül 1 méter mély és 2 méter széles legyen. A kiásott gödröket a téli fagy bomlasztó hatásának hagyjuk kitéve s az ültetés aztán tavasszal történ­jen. Félmagas vagy magastörzsű fák ültetésénél az egész terület megforga- tása szükséges. A fákat se sűrűn, se mélyen ne ültessük. A gyümölcsfák­nál legfontosabb a helyes metszés és a szakszerű permetezés. „A helyes metszésre minden vasárnap délelőtt egy fél óra alatt bárkit szívesen ki­oktatok. A „milimári trágya” több­nyire értéktelen, mert a benne lévő szalma csak humuszt nyújt, az érté- kas anyagok ellenben idő előtt el­szálltak belőle. Célszerűnek vélem te­hát a szalmát tőzegporral pótolni, amely a felszínre vastagon felszórva és sekélyen bekapálva lazává, porha­nyóvá teszi a talajt, leköti a légköri nedvességet és az illó trágyaanyago­kat. A kétévenkénti tőzegezés bámu­latos hatással van a budai márgás, kötött talajra s emellett olcsói A gróf Zichy-félc fonyódi tőzegüzem szállítja préselve, vagy vagóntételek- ben. Pesti irodája m telefonjegyzék­ben találhatói Káli-trágyára a budai agyagos talaj nem szorul. Foszfor és nitrogén pedig műtrágya alakjában készen kapható. Az istállótrágyában sok a szükséges baktérium s így .talaj - ojtási célból évente egy kevés, vagy 8—10 óvenkint bővebb istállótrágya alkalmazása mindenesetre hasznosnak mondható, de nem feltétlenül szüksé­ges. Főleg a, fiatal csemeték környé­két kaszált fűvel, szénával, de legfő- képen tőzegporral vastagon kell be­teríteni, mert ez a talaj felszínét a ki­száradástól megóvja s így a gyakori öntözést fölöslegessé teszi. Aki mind- | ezeket megszívleli, annak Milimári nélkül is lesz sok és jó gyümölcse.” iparosünnep Muáán Az I. Kér. IparosKör 25 éves jubileuma. — Megalakult az IparosKöröK Központja Hadán Impozáns külsőségek között folyt le a budapesti I. kér. Iparoskörnek okt. hó 27-én a Budai Vigadóban tartott 25 éves jubiláns díszközgyű­lése. Az I. kerületi iparosság és a résztvevő egyéb ipari képviseletek zászlóik alatt, régi céhládáikkal, a Budai Hadastyánok festői csoportjá­nak vezetésével zeneszó mellett vo­nultak fel a Budai Vigadó nagyter­mébe, amely már akkor megtelt a közélet kiváló reprezentánsaival, akik a kört jubileuma alkalmából üdvö­zölni kívánták. Megjelentek: — a kereskedelmi miniszter képviseletében Kerékgyártó György dr. ipari miniszteri biztos, Hadik János és az Orsz. Kézműves Testület képviseletében Bikich Lóránt, IOKSZ igazgatója, a Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Bittner János felsőházi tag, az Építőmeste­rek Ipartestülete nevében Ziegler Géza kormányfőtanácsos, a Budai Társaskör képviseletében Szombatiig Kálmán alelnök, a Budai Polgári Kör és a II. kerületi Iparoskor képvise­letében Tury Zoltán, a Budai Keres­kedők és Iparosok Köre megbízásá­ból Hubert Vilmos vezetése alatt egy népes küldöttség, képviseltették ma­gukat: a Mészáros Ipartestület, a Hentes Ipartestület, Droguista Ipar­testület, Villanyszerelők Ipartestülete, Fogtechnikus Ipartestület, KÉKOSZ és még igen nagyszámú ipari képvi­selet. Jelen voltak még: Szigethy János felsőházi tag, Per laky György országgyűlési képviselő, Becsey An­tal, Németh Béla, Pakányi Ferenc és Kiss Menyhért, Latinák J enő törvény- hatósági bizottsági tagok. Baránszky Gyula dr.,, Badál Ede, Goszleth Ist­ván, Holtzspach Ödön, Garancsy László dr., Gabriel dr., Pénzes Mihály dr., Kulcsár Richard, Váli Gábor, Gál Lajos, Plalwa Sándor, Müller Antal, Patkó István, Sógor József és számos ismertnevű budai iparos. Bipka Ferenc dr. főpolgármester táv­iratban mentette ki távolmaradását. Képviseltették magukat az isaszegi, miskolci, székesfehérvári, szolnoki és tatabányai iparoskörök s azok kikül­döttei zászlókkal vonultak fel, de a kelenföldi és III. kerületi iparosság nem vett részt. A díszközgyűlést Kollár Gábor el­nök nyitotta meg, üdvözölve a megje­lenteket, rámutatva a 25 éves jubi­leum jelentőségére. Majd átadta a szót Máté István díszelnöknek, aki ünnepi beszédében rámutatott a ma­gyar ipar mostoha helyzetére, amelyet az ipar nem érdemelt meg. A meg­csonkított ország nem engedheti meg magának, hogy azt a nemzeti erőt, amelyet 300.000 kisiparos polgár kép­visel, ne használja fel a haza érdeké­ben. Kérte a megjelenteket, hogy a jubiláns díszközgyűlés alkalmából fo­kozottabb mértékben támogassák az iparosköröknek, mint az iparosság szabad szervezeteinek az iparosság jó­létét és boldogulását célzó törekvé­seit. Viszont hulljanak le az iparos­ságban magában azok a választó falak, melyek elválasztottak iparost iparos­tól, félretéve minden közönyt és visszavonást, teremtsék meg a nagy magyar iparosegységet, mert csak ez hozza meg az iparosság boldogabb jövőjét. A nagyhatású elnöki megnyitó után az Iparoskor történetét ismertette a kör titkára a követke­zőkben: Reisz Antal fodrászmester és szak­társainak asztaltársasága vetette fel az I. kér. Iparoskor alapításának esz­méjét és 1903 november 10-én —te­hát huszonhat évvel ezelőtt — volt az alakuló közgyűlés amelyen 34 ipa­ros vett részt. 1905-ben a betegeskedő Reisz Antal elnök lemondott és egy évig Fojt István kalaposmester, majd ismét Reisz lett az elnök. 1908-ban Havas József építész vette át az el­nökséget és vitte bele a községi poli­tikai életbe a Szabad Polgári Körrel karöltve. Akkor Fischer és Roth La­jos jutottak be a közgyűlésbe. 1912- ben Havas József elnök lett a bizott­sági tag és az iparoskörnek már 132 tagja volt akkor. 1913-ban Máté Ist­vánt választották meg elnöknek, aki erősen emelte a kör színvonalát és át­mentette a háború és bolsevizmus sú­lyos idején. A kör 1923-ban, július Í2-én alakult meg újból és Máté lel­kes agitáció ja vitte a mai virágzásba. 1924 október 19-én felavatta a kör a zászlóját. 1925-ben Mátét díszelnök­nek, Kollár Gábort elnöknek válasz­tottak meg, aki alatt megindult a Budai Iparos Szövetség megalakítá­sára a propaganda, amelyet Krivoss Árpád dr. ügyvéd kezdeményezett és az 1929-iki tisztújításkor őt válasz­tották meg ügyvezető elnöknek. A titkári jelentés után az üdvözlé­sek következtek az előbb jelzett sor- ! rendben, amelynek során az érdek- I képviseletek kiküldöttei lelkes szavak- ! kai üdvözölték a juóiláns iparoskört, kérve és buzdítva őket a további lel­kes és áldozatkész munkára. Az üd­vözlések után Krivoss Árpád dr., a jubiláló Iparoskor ügyvezető elnöke terjesztette elő a Magyar Iparos­körök Központjának megalakítására vonatkozó tervezetét. Szerinte az ipa­roskörökben annyi fel nem ismert és szerephez nem juttatott őserő szuny - nyad, hogy azokat fel kell kutatni és az iparosság érdekében fel nem hasz­nálni bűn a nemzet és az iparosság ellen. Az iparoskörök, mint az iparos­ság szabad szervezetei sokkal függet­lenebből tudják megtalálni a veze­tésre alkalmas egyéneket, mint az ipartestületek, melyek vezetői nem egyszer nem az iparosság bizalmából, hanem hivatalos befolyásra kerülnek az iparosság élére. Az Iparoskörök minden gondozás nélkül, egymástól teljesen függetlenül működnek és ezért nem tudják erőiket koncen­trálva, az iparosság érdekeit előre­vinni. Feltétlen szükségét látja an­nak, hogy az egyes iparoskörök mű­ködéséről a többiek is tudomást sze­rezzenek, hogy amikor az iparosság egységes állásfoglalására lesz szük­ség, az iparoskörök ne dolgozzanak egymás ellen egymás rovására. Meg- alakítandónak tartja a MAGYAR IPAROSKÖRÖK KÖZPONTJÁT, melybe beszervezni kíván minden Magyarországon létező, alapszabá­lyokkal működő iparoskört, hogy az ezekben rejlő erők öntudatra keltve szolgálják az iparosság egyetemes ér­dekeit s egyben a vezetésre alkalmas egyének kiemeltessenek az ismeret­lenségből s nekik megfelelő szerep­hez juthassanak. Előterjesztette a Magyar Iparoskörök Központjának megalakítására vonatkozó határozati javaslatot, melyet a közgyűlés nagy lelkesedéssel tesz magáévá s megbízza a közgyűlést szervező bizottságot, hogy az előkészítő munkálatot sürgő­sen indítsa meg. Az ünnepségen sze­repelt a jórészt I. kér. iparosokból alakult Tabáni Dalárda. Az ünnepség második pontját képezte volna a ma­gyar iparosság nevében a HŐSÖK EMLÉKKÖVÉNEK MEGKOSZORÚZÁSA a díszközgyűlésen résztvevő iparos­érdekeltségek ünnepélyes felvonulásá­val. Ez a része azonban az ünnepség­nek a szakadó eső miatt elmaradt s a vezetőség úgy határozott, hogy egy kisebb küldöttség helyezi el a koszo­rút a Hősök Emlékkövére. Felkérte Becsey Antalt, hogy emlékbeszédét a díszközgyűlés keretében mondja el. A lelkes beszédből közöljük az alábbi részeket: „A hívő keresztény, amikor vallásá­nak legnagyobb ünnepét üli, felza­rándokol a Golgotára, ahol a szenve­dések keresztje felett a feltámadás napja dereng. Nekünk magyaroknak is van ilyen Golgotánk. Amikor a nemzeti munka napszámosai, a ma­gyar iparosok ünnepelnek, lelki szük­ségesség, hogy odazarándokoljanak ők is; oda, ahol az ezredéves emlék tövében 600.000 magyar hős emléke felett a hazafiúi kegyelet lángja lo­bog. El kell menniük, hogy eb­ben a szent tűzben akarássá acéloz­zák lelkűk vágyait; és hogy a magyar dicsőség szent forrásainál megtisztít­sák és felüdítsék telkeiket. Mert ha valamikor, úgy most van szüksége minden dolgozó magyarnak arra, hogy akarni tudjon és hogy akarásá­nak tisztult és emelkedett lelke ad­jon szárnyakat. — Kevesen lettünk. A húszmilliós ország gyönyörű áb­rándja szertefoszlott és csak egy meg­csonkított ország nyolcmilliós népé és rabságban sínylődő négymillió ma­gyar testvér maradt meg belőle. Fö­löttünk a komor felhőkbe burkolt magyar firmamentum, amelynek bo­rongó hangulata üli meg a magyar lelkeket. És nekünk hinnünk kell; hinnünk kell, hogy a felhőkön túl a magyar Igazság napja ragyog, a mély megtöri a felhők és lelkek borifiát. Horniét merítsünk erőt ehhez a hit­hez? Ott van a válasz: — az ezred­éves emlék és előtte a magyar hősök kőbe faragott sírjad Ott fekszik e honalapító hősök ércbe öntött alakjai előtt a legnagyobb magyar sorstragé­diának emlékköve. Csak egy-ket lépés az az út, amely a honalapítóktól a sírkőhöz vezet. Ám ez az út a magyar történelemnek, sőt Európa történel­mének nagy országútja, amelyet a magyar dicsőség soha el nem hervadó virágai szegélyeznek, de amely felett nem egyszer a nagy tragédiák ár­nyéka borong. Mi a magyar történe­lem hullámvonalán most^ a mélység­ben járunk. Ám a mélység után tör­vényszerűséggel ismét emelkedés kö­vetkezik. Meg kell építenünk azt az utat, amely ismét felfelé: a magyar jövő felé vezet. Nekünk magyar ipa­rosoknak ebben a munkában sors­döntő részünk van. Rudas-fürdő A budai forráscsoport lof radioaktívabb hfiforráaa A török hódoltság idejében épfitt s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli nszócsarnok — Magyar iparosok! Ezekkel a gondolatokkal avatom fel és küldöm a maga útjára, a Hősi emlékre az iparosság babérkoszorúját. Ez a ko­szorú legyen szimbóluma a meg nem szűnő kegyeletnek, amely a magyar iparosság lelkében hatszázezer ma­gyar hősnek, közöttük az iparosok tízezreinek emléke felett virraszt; és legyen záloga annak a szent fogada­lomnak, hogy a magyar iparosság élő hittel, lankadatlan erővel akarja megépíteni a magyar jövő útját.” A nagyhatású szónoldat után a díszközgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget, majd 6 tagú küldöttség vitte el az iparosság koszorúját a Hősök Emlékkövéhez e jelszóval: Hős Iparostársak, példátok mutatja, miként kell békében dolgozni s harc­ban halni Honért! Szávay Gyula sza­valta el itt ezután nagyhatású ünnepi ódáját és Hermann János letette a sírra a díszes koszorút. Délután a programra szerint a Budai Iparos- és Kereskedőifjak Kulturegyesülete rendezett előadást a díszközgyűlés közönsége tiszteletére. Frcncls-mugvar deml iskola II. KERÜLET, BIMBÓ UCCA 9. sz. Igazgató: DR. SYPOSS KATABUN. Rendes tanulóknak államérvényes bizo­nyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és hala­dóknak két-kétórás teajourok, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. Hltlllhlíf! Minden szakmabeli ügyben HUiyflUd! forduljon a régt jóhírű céghez I, Logodl-u. 19 Bires Márton Tel.: 530-33 ÜVEG Budán II, Széna-tér 7 és porcellán dísz­műáruk. Tisztvise­lőknek kedvezmény GÁL L. TELEFON R. 526—22 CÍMFESTŐ Első budai, legrégibb címtáblaíestészet VÁLi G. és Tsa, II, lsko!a-u. 16 flDAT ízléses divatosat a I legjobb minőségben készít első- BET© rangú mester K § K II. keriiiet, Zsigmond utca 5. szám MEGNYÍLT A BUDAI VERSENYG1PŰÁRUHÁZ I!., MARGIT-KÖRÚT 46 BUDA LEGOLCSÓBB CIPÖFORRÁSA Kizárólag csak saját készítményű cipők. Lcbeda Ferenc „VILLA“ Mltáza Zsolt- és Derék-utca sarok Esíénkiní vidám bohémtanya BÚTORASZTALOSTÓL : háló 300-tól, ebédlő 440-től, uri- szoba 450-töl, saját készítményt! kárpitosbútorok. Készletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat- mentesség. MÜLLER BAJOS „Margit" fióküzlet: II., Margit-körut 54 Tel.: Aut. 558—81. Főüzlet: VII., Dohány-utca 37. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég vezet; MAGYAR MAG TENYÉSZTÉSI RT BUDAPEST—MONOR KÖZPONTJA ; IV., BUDAPEST IV, SZÉP UCCA 1 MONOR! MAGKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 3. SÜRGÖNYCÍM: GRANARIUM Telefon : Automata 868-80, 363-68, 888-69 ŐSZI. ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENT! GAZDÁKNAK KÜLÖN NAGYBANI ÁRAJÁNLAT SzenrGellér Gyógyfürdő j :: Géptorna (Zander) terme ! j; kiválóan alkalmas fogyókúráit | • • tartására, izületi merevségek, I I :: izomsorvadások és hátgerinc | :: elfer d illések gyógykezelésére. | Svéd tornaterem. |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom