Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-10-14 / 971. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 október 14. I SzentGeíléri Gyógyfürdő I Iszap keselés társashelyiséo ben ( vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szent Gellert“ rádiumos gyó gyiszapp al. Rheuma, izületi bántalmak- ttál páratlan gyógyító hatású. JE» öl ____ Sz ája mindig a hazával teli, Szíve a honért majdnem megszakad, Trianon átka arcáról len S szaval, ahol csak hallgató akad. A becsület csak ö beléje jár, Más mindenki gaz s tettre ingatag, Szidja a kormányt, amely megérett már, Hogy elsöpörje a bősz népharag. A nép az gyáva, tűri az igát, És nem száll hadba, mint a förgeteg, Pedig segítve az egész világ Visszavenni a megszállt részeket. Korcsmákban védi így szegény honát, S ostorozni nem szűnik meg soha, Közben megissza mindenki borát S panaszkodik, a sors mi mostoha. Hogy öt, ki annyit áldozott honért S mindig nemzeti s keresztényi volt, Kit e világon senki meg nem ért, S becsületében nincs semmi folt: Kern méltányolja senkise máma S nem foglalhat el ö méltó helyet, Hol megmutatná, hogy a hazába’ Égy okos ember — ésszel — mit tehet. Helyezzék csak öt azon polcra fel, Ahol áll annyi buta epigon, Égy tollvonással mutatná ő meg, Hogy boldogulna azonnal e hon. S elmondja ö ezt mindenütt, ahol Peá figyelő hallgatót talál, Mindenkit leszól és folyton csahol És minden lében ö a nagy kanál. Közben megpumpol, avagy könyvet sóz rád, Esetleg vehetsz tőle gramofont, Szőnyeget, képet, vagy aranyórát S nem nyugszik, amíg végre be nem font. Ha választás jő, akkor ö ott van És korteskedik, ahol csak lehet, Gyűjt aláírást, imitt s amottan, Pénzt is, ruhát, amire szert tehet. S aztán eltűnik, sehol se látod, Tán nyaral, vagy a Markóban üdül, S elvitte a jó kölcsönkabátot, Amit tőled kért el véletlenül. Kapcza Imre. Nagy dísszel ülte meg a tabáni | egyházközség, a Szent Gellert Egye­sit'et felkérésére, Szent Gellért píis- j pök vértanúságának ünnepét. Egy­házi és polgári díszes keretek között ] impozáns tömeg zarándokolt Angyal j Kálmán apátplébános ünnepi szent- 1 miséje után a Szent Gellért szobor- ( hoz. Angyal apátplébános szentbe­széde hatalmas nemzeti szózattá vált és a szobornál Sivós Douát bencés tanár magasszárnyalású beszédben emlékezett meg a püspök vértanúsá­gáról. Virágos Budapest mozgalom, főleg ' annak vezére, virágkedvelő Mamiin- j ger Vilmos őr. elnök lelkes agitáciőja révén impozáns arányokban létrejött 1 virágkiállítás az Iparművészeti Mú­zeumban alig méretezhető eredménye­ket ért el. Budai kertészek jártak elől és vitték el az értékes díjakat, j amelyeket a kiállítás ünnepélyes be- í rekesztésekor osztanak ki, amiről leg- j közelebb részletesen számolunk be. j A virágkiállításon méltó feltü- ' nést keltett a Magyar Magtenyésztési j R.-t. kertészetének kiállítása. A Mo- | non kertészet különösen a dáhliák i és kaktuszok termesztését karolta fel i és nagy érdeme van ennek az agilis > vállalatnak abban, hogy e pompás növények nálunk is egyre jobban el­terjednek. Úgy a dáhliák, mint a kaktuszok között számos meglepően sikerült újdonságot állított ki a Mo- nori, amelyek nemcsak a szakembe­rek, de a nagyközönség körében is osztatlan elismerésre találtak. A Kor­mányzóim Öfőméltósága megszólítá- » savai tüntette ki a vállalat ügyvezető I igazgatóját, dr. Országh Sándort és i elismerésének adott kifejezést. j Érdekes összejövetel volt a ,,Zü- ; richi Magyar Egyesület volt tagjai- ! nak Orsz. Szövetsége” által Budán, e j hó 7-én, a főutcái „3 verébhez” cím- j zett vendéglőben rendezett közgyűlése | Gergurevics Miksa elnök, Máv. fő­felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlés egyetlen tárgya volt csak, még pedig az ötven év előtt 1878-ban Zürichben, az ottani Magyar Egyesület kebelé- j ben alakult és nagy sikereket aratott j Előre nevű, magyar főiskolásokból i alakult evezős egylet Farkas Pál el­nöklete alatt való újjáalakulása, kap­csolatos keretben. Az egyletet a köz­gyűlésen Wolf Géza kiküldött képvi­selte és előterjesztett kérésére a meg­szűnéskor megmentett 12.000 svájci ! frankot kitevő pénzvagyont részben i átutalták, hogy azon egy 4-es és egy 2 evezős csónakot szerezzen be. A közgyűlést társasvacsora követte, ame­lyen Gergurevics elnök felolvasta Goebi Adolf dr. old. gépészmérnök chiropraktor Amerikában élő tagtárs rendkívül érdekes tartalmú levelét. Az Országos Kaszinó választ­mánya Wittchen Lajos indítványára a nemzet gazdasági és szociális cél­jaival való szolidáritása által vezetve, elhatározta, hogy tagjait felkéri a j magyar kéz és ész termékeinek a kül- J földdel szemben való hazafias támo- j gatására. Ez javítaná így kereske­delmi mérlegünk elijeszlöen nagy passzivitását. 1926-ban 291.4 millió pengő ára idegen árut hoztunk be és e téren okszerű, öntudatos eljárással aránylag rövid idő alatt lehetséges volna számbavehető eredményeket el­érni s ezt az ijesztő összeget leszállí­tani. Kívánatosnak tartaná, ha a többi társadalmi alakulatokkal össze­fogva, úgy a fogyasztás, mint a ter­melésnél egészségesebb fejlődés mun­kása lehetne. Az élet sok fájdalmára rögtöni segély gyanánt a kerületi elöljárósá­gok adnak egy-egy kis speciális olaj- csöppet néhány pengő képében. E célra a még hátralévő három hó­napra az I. kér. elöljáróság 7900 P, a II. kér. elöljáróság 5200 P, a III. kér. elöljáróság pedig 3300 P-t kap a székesfővárostól. Megállásra kény­szeríti az embert a. három számadat összevetése, ami azt bizonyítaná, hogy a III. kerület a legkedvezőbb szoci­ális helyzetben van, pedig a valóság­ban éppen ez a kerület mutatja a nyomornak legsiralmasabb képét. Az I. kér. elöljáróság épületének rendbehozatalára, húszezer pengőt a főváros közgyűlése megszavazott. Ökölvívó-mérkőzésre hív meg a budai Széchenyi Levente Egyesület, mely e hó 13-án (vasárnap) délután 5 órakor lesz az I. kér., Diana-út 4. sz. a. elemi iskolában. A versenyen közreműködik a kerületi leventezene­kar. Belépő díj nincs. Értesülések Bekey Imre Gábor, a Hollós Má­tyás Társaság tagja, okt. 23-án és nov. 6-án, este fél nyolc órakor VIII., József-körút 61. sz. a. párthelyiségben érdekes előadást tart a pilisi hegyvi­dék idegenforgalmáról vetített képek­kel. Belépődíj nincs. Kezdi Kovács László festőművész, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja és a „Független Művészek Társaságának” elnöke őszi nagy kiál­lítást rendez e társaság tagjainak műveiből a Nemzeti Szalon Erzsébet- téri székházában. A Magyar Külügyi Társaság által szervezett Külügyi Szeminárium ün­nepélyes megnyitása október hó 14-én, hétfős este 6 órakor lesz az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar VI. számú tantermében, ahol Berze- viczy Albert dr. előadást tart „A Nemzetek Szövetsége és a lefegyver­zés” címen. A Magyar Külügyi Társaság kül­politikai és népszövetségi szakosztá­lyának elnöke, Apponyi Albert gróf, értesíti az érdeklődőket, hogy október hó 15-én, kedden d. u. félhat órakor a Társaság tanácstermében (Ország- háza XI. kapu, magasföldszint) P. A. Martin, a stanfordi egyetem tanára és a Külügyi Társaság vendége elő­adást tart: —„The relations between the United States and Latin Ame­rika” címen. fi Eniilmiri írásyója Közgazdáinkat egyre fokozódóan foglalkoztatja az az életbevágó pro­bléma,,, hogy miként lehetne aggasztó gazdasági helyzetünkön javítani. Ez­zel a kérdéssel kapcsolatban nyomul előtérbe a nemes, úgynevezett export­képes gyümölcstermelés. Az ország minden részében megindult ezirányú mozgalom Budán is érezhető. A gaz­dasági, hegyvidéki, sőt kulturális egyesületek és ezek állandó hű szó­szólója, a Budai Napló, egyértelműen kimondották, hogy gyümölcsösligetté kell átalakítani Buda hegyvidékét. A gazdasági érdekeltségek, egyesületek, mint jó üzletet propagálják ezt a kérdést, a kulturális egyesületek pedig, de különösen a „Budapest- Fürdőváros Egyesület” a nevében rejlő nagy célt szolgáló eszközként emlegetik a nemes gyümölcsfa telepí­tést. A kő- és aszfaltsivatagok enyhí­tésére egészséget lehelő gyümölcs­fákat telepítsünk! Buda-fiirdőváros nagy eszméjének szolgálatába kell állítani mindent, stb., mondja a Bu­dai Napló. Minden rendben volna,, ha ezt az önzetlen és tántoríthatatlan meggyőződést a nagyközönségbe át lehetne vinni. Nem merném mondani, hogy érzéketlen volna mai budai kö­zönségünk a gyümölcsfatelepítéssel és nemes gyümölcs termelésével szem­ben, de azt már merem állítani, hogy igen nagy nehézségekkel kell meg­küzdenie, ha gyümölcsöst akar léte­síteni. Az igen nagy fáradsággal járó munkáról nem beszélek, de szólnom kell az aránytalan anyagi áldozatról. Zsarolással határos kizsákmányolás­nak van kitéve a nekibuzdult pénz­telen budai polgár. Hogy csak egy példát említsek:—drága gyümölcsfa- csemetén kívül a telepítéshez nélkü­lözhetetlen a trágya. Akinek magá­nak állatja nincs, a szó szoros értel­mében nem tud trágyához jutni. Végső kísérletként kénytelen az em­ber kisgazdához fordulni és végre talál is egy pénzéhes „milimárit”, aki 10—12 pengőért adna egy szekér trágyát. Minthogy azonban csak egy­két szekér mennyiségre volna szük­ség, kiderül, hogy csak úgy hajlandó a trágya boldog tulajdonosa szállí­tani, ha az egész napját megfizetik, ami viszont 30—40 pengőt tesz ki. Vagy megadja tehát ezt az árat a kedvét vesztett polgár, vagy végkép lemond a trágyázásról. Ezekután jön­nek a kellemetlen kiábrándulások, csalódások — de gyümölcsösligetek nem létesülnek. A fenti nemes cél érdekében ki kell tehát építeni a szükségletek beszerzésének lehetősé­gét, intézményesen kell a könnyű és olcsó beszerzésről gondoskodni, — az egyelőre még egyesületbe nem tö­mörült polgárok érdekében is. Ezt kívánja meg Buda-fiirdőváros esz­méje és ezt kívántam mindazok figyelmébe ajánlani, akiket illet. Dr. Pénzes Mihály ügyvéd. LOUG^JOPS Fíbrinyinél, I., Atfiía-u, 12, A selyem legendája Kínában Lend! Adolf eSőadása Kína óriásterületű és sűrűnlakott birodalmának már ősi időkben írott történelme volt, mely Krisztus előtt 4—5000 évvel nyúlik vissza. Az úgy­nevezett szent könyvekben meg van örökítve e sajátos kultúrában hala­dott népnek a múltja. Az akkori föl jegyzésekből tudjuk, hogy ott körülbelül 2500 évvel Krisz­tus előtt egy bölcs és nemeslelkű, nagy császár uralkodott, akinek Ho- ang-Ti volt a neve s aki maga törő­dött rengeteg országának minden dol­gával. Egyszer gondterhelten kisétált a császár palotája kertjébe, ahol üdü­lést keresett. Ö a „tudomány kertjé“- nek nevezte el ezt a területét, mert itt sokféle növényeket termesztettek és állatokat tartottak fogságban, ta­nulmányozás céljából. Tudós férfiak laktak a közelben, akiknek gondjaira volt bízva az egész vidék. Lehet, hogy egyszer az uralkodó e kert külső részébe tévedett, mert most olyat látott, ami eddig a figyelmét ki­kerülte. Miniszterei, mandarinjai, ge­nerálisai, akikkel előbb tanácskozott, elmaradtak tőle, hogy elmélyedései­ben ne zavarják; ezért itt egy kis fa előtt állott meg s ezt nézte a gondola­taiban elmerült császár. Ez a fácska egy eperfacsemete volt, amely fanem Kínában vadon nő, mint nálunk akár­melyik erdei fa. Érdekkel szemlélte a császár, mert mindegyik levelén egy-egy kis hem'yócska ült és rágta ennek szélét. Száz, vagy ezer apró hernyó eszegette éppen a fa lombjait. Néhány nap múlva ismét a kertben járt az uralkodó; eszébe jutott a kis cperfa; arrafelé tartott és most cso­dálkozva látta, hogy a hernyók mily gyorsan megnőttek. Nemsokára meg­ismételte sétáját, de ekkor a hernyók ujjnyira gyarapodva, már nem táp­lálkoztak a leveleken, hanem a gályák közé vonulva, szőni kezdték gubóikat. Látni lehetett, hogy a szájukból öm­lik a nyál, melyet finom szál alakjá­ban ide-oda húzogattak s ez rögtön meg is merevült a levegőn. így be­burkolták magukat a hernyók körös­körül; finom szálaikkal tömött gubót készítettek maguknak, hogy ebben be- bábozódjanak és majd mint lepkék j kikeljenek belőle. A császár csodálkozva figyelte a Ids állatokat, sőt haragudott érte, hogy ezt a sajátságos teremtést, mely szőni tud, eddig nem mutatták meg neki. Most pedig elgondolkozott rajta és magához rendelte a tudósait, meg­hagyta nekik, hogy tanulmányozzák a hernyók szálait: nem lehetne-e ilye­nekből ruháravaló szövetet szőni*? Hi­szen sok ezrével van a hernyó és gubó mindenfelé az eperfákon. Addig csak állati szőröket és növényi rostokat tudtak ruhaszövetekre felhasználni. Maga a császár is foglalkozott ere­deti gondolata megvalósításával; nem­sokára sikere mutatkozott a törekvés­nek: legombolyították a szálakat a gubókról, szövőszéken feldolgozták, szépen fénylő szövetet készítettek az újonnan felismert anyagból; arany­sárgára festették és díszes köntöst varrtak belőle a császárnak! Ez volt az első selyemruha a világon. S az uralkodó, aki sikere és ha­talma tudatában volt, hogy gyorsan fejlessze az új foglalkozást, a selyem­termelést és selyemszövést, elrendelte, hogy minden mandarinja, környezeté­ben minden előkelő és gazdag ember, meg aki eléje járulni akarna, selyem­ruhát viseljen! — A következő évek­ben alig győzték a selyemhernyókat .szaporítani, annyi selyemszövetet ren­deltek mindenfelől, mert mindenki gazdag és előkelő akart lenni, meg a hatalmas ú* kegyeibe kerülni. Abban az időben azonban szomorú hírek érkeztek a császár elé egyik messzefekvő tartományából. Ott fel­lázadt a szegény nép, mert éhezett. Silány volt a termés, kedvezőtlen az időjárás; a megszaporodott munkás- és földmívescsaládoknak nem volt mi­ből élniök. Hát lázongtak, követelőz­tek s az éhező elégedetlenkedőket könnyen lehet ám rossz útra vezetni. Ismét hírét hozták annak, hogy va- ] lamelyik városba betörtek és foszto­gattak a megvadult emberek. A csá­szár éppen udvart tartott az ország nagyjaival, amikor a rémhírek érkez­tek. A miniszterek és generálisok persze azt tanácsolták uralkodójuk­nak, hogy katonaságot küldjön a. lá­zongó országba; fegyverrel majd le­verik, vérbefojtják a forrongást -— de a fenkölt gondolkozású császár mást kívánt, nem pedig a saját népét, hogy ölje! Elhatározta tehát, hogy mun­kát és keresetet ad az éhezőknek. A népnek, ha földjéből megélni nem tud, más foglalkozást kell adni. Ezért a császár fenséges elhatározással oda­ajándékozta most a szegény, tarto­mányának a selyemtermelés és selyem­szövés; jogát és monopóliumát, mint új foglakozást, mellyel eddig ő ren­delkezett. Ezzel együtt még szigorúbb I parancsot adott ki, hogy egész óriás birodalmában kik tartoznak selyem­ruhát viselni. Hamarosan fellendült ez okból a megajándékozott tarto­mányban a nép jóléte, mert az új termelésből számtalan sokan tudtak megélni. Csakhogy a császár családja és pénzvágyó fiai emiatt elégedetlenked­tek, mivelhogy a nemesen gondolkozó uralkodó ilymódon jövedelmeinek egy részéről lemondott. Titokban ezért összeesküvést szítottak ellene és saját rokonsága orgyilkosokat foga­dott fel, hogy lessék meg a^ nagy jó­tevőt, ha megint egyedül jár a kert­jében — öljék meg! így is történt! Sőt, az egyik go­nosztevő. hogy meg is kínozza a nagy­lelkű uralkodót, mielőtt a halálos dö­féssel kioltotta volna életét, előbb ki­szúrta a Ivét szemét és eldobta eze­ket ... De a szemek nem estek le a földre, hanem emelkedni kezdtek a le­vegőben, fölszálltak a magasba, föl az égbe, ahol még most is, mint egy kis csillagpár fénylenek minden este. A kínaiak mondása szerint, a nemes- gondolkozású uralkodó e két csillag­gal az égből nézi, hogy boldog-e még a földön élő népe? Ezt a szép legendát megírták annak idején a régi tudós könyvekben és még manapság is tanítják a kínai is­kolákban. Ezért a mandulaszemű gyer­mekek és az ájtatos emberek, ha es- tende kelni látják az égen a szent csillagpárt, letérdelnek és imádkoznak a nagy jótevő szelleméhez. A selyemhernyónak felfedeztetése, ahogyan itt elmondottam, le van írva a kínai ősi történelemben. Közel öt­ezer éve tehát, hogy ez a jelentős ese­mény bekövetkezett. Azóta természe­tesen elterjedt a selyemtermelés, mint hasznos foglalkozás a világ összes or­szágaiban, melyekben a meleg időjá­rást kívánó eperfa megterem. Azon­ban nem Kínából terjedt el minden­felé, hanem a középkorban hazajövő hittérítő szerzetesek titokban hozták az eperfa magvait és a selyemlepke petéit Dél-Franciaországba s ezután innét indult el e nevezetes termelés világhódító útjára. kiért a selyem mindig keresett és drágán megfizetett árucikk volt, már régebben kerestek olyan anyagot, mellyel pótolhatták volna. Körülbelül száz évvel azelőtt egy francia tudós a délafrikai nagy pókfajok szívós hálófonalaiból akart selyemszöveteket előállítani; de az ő eljárása nem volt gazdaságos. Ezután rátértek arra, hogy a gyapot- és faanyag cellulózé vegyületéből különböző kémiai eljárá­sok során műselymet gyártsanak. Kü­lönösen Németországban vert gyöke­ret ez az új gyári ipar, melynek a modem női divat, a rövid szoknya és hosszúszárú harisnya, nagyon kedvez. Most már az egész földkerekségen műselyemszöveteket használnak — sőt Kínában is erősen versenyzik már ez a parvenű új szövet az ötezeréves, be­csületes igazi selyemmel. Rudas-fürdő A budai forráscsoport lop* radioaktívabb hőforrása A török hódoltság Idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsamoL­Frantla-mtjgyar etetni iskola II. KERÜLET, BIMBÓ TJCCA 9. sz. Igazgató: DR. SYPOSS KATAKÉNT. Rendes tanulóknak államérvényes bizo­nyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és hala­dóknak két-kétórás teajourok, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. IröülnKások 1=2-3 és iöbbszobás hall és összes mellékhelyiségekkel, egyszobásak hálófülke és fürdőszobával, Buda legszebb részén, a Belvároshoz közel, villamos, autóbusz, olcsó áron, kedvező feltételek­kel 1-2000 pengővel leköthetők és G>IííóS»es"l>esi Jbelk.i31ÍGzQeíöl£. Elöj&gyzé&elz más ffeí&alcra is. Kérjen díjtalan tervrajzot, „Fészek'1 Szövetkezet, Vil, Rákóczi út 72 MEZEI1 MAGYAR MAG TENYÉSZTÉSI RT BUDAPEST—MONOR KÖZPONTJA : IV., BUDAPEST IV, SZÉP UCCA MONORI MAGKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 3. SÜRGÖNYCÍM: GRANARIUM Ta eien : Automata 838-80, 063-68, 838-S3 ŐSZI ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENT ! gazdáanak külön nagybani ÁRAJÁNLAT BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, ÁNC ❖ Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AsztalrandelésT: A. 528-84 PARKÍROZÁST Muskátli-teiöltetéot J|J Heinrich ésTársa kertészete,!, Kurucícsi-ú! 13 PROF. tltlKEBS aMDíKMi A LFGJOBB ÉS LEGMEGBÍZ­HATÓBB VILÁGHÍRŰ meleg VIZTERMELÖ-KÉS ZÜLÉKEK * Mindenütt kaphatók! MARCIS CUKRÁSZ I., ALKOTÁS-UTCA 85. SZÁM TERRASZ ÉS SZALON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom