Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-09-29 / 969. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 szeptember 29. Szent Gell ért Gyo; Visgyógyintézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály. | 4 legmodernebb berendezés. \ Szakképzett személyzet■ * A belügyminiszter évtizedekre biztosítani akarja Budapest nyugodt fejlődését. Szemére hányják, hogy lassan készül a javaslat, de hevenyészett munkával, elmúlt évtizedek felhalmozódott hibáit, eljövendő évtizedek nyugodt munkáját. elintézni nem szabad és nem lehet. Meg kell hallgatni mindenkit, akinek gondolatai és tervei , vannak, mert nem egyeseknek, nem egy párt számára készül ez a törvényjavaslat, hanem Budapest egymillió polgárságának jövendő boldogulására. Bubonai Pál. Gráf ftelffi ö Miéi üi A régi monarchiában szokás és divat volt, hogy még a tudomány is behódolt az udvarnak és meghamisította. a történelmet. A köztudatban az él, hogy Budavárát 1686-ban Károly lotharingiai herceg mentette fel, holott utóbb a történelem beigazolta, hogy ez a herceg úr semmiféle jóindulattal a. magyarság iránt nem viseltetett. A török elleni hadjáratot akkor, Magyarországon egy kiváló olasz lovag: Luigi Ferdinandó Mar- sigli gróf szervezte és ő a tulajdonképpeni vezérkari zsenije az egész magyarországi hadjáratnak. Buda és Esztergom ostromának és az akkori összes várostromoknak vezérkari’ tervezője és legmagasabb tüzérségi szakértője. Mint XI. Ince pápa magyarbarát politikájának ügyvivője került fiatalon Bécsbe, Lipót császár udvarába. Tulajdonképen diplomata volt, éleslátású politikus s ő volt az, aki a raj namenti vonalat megerősítette a franciák ellen, akik a ' törökkel szövetkeztek. E zseniális gondolata révén vált katonává és az osztrák hadseregben néhány év alatt ezredtulajdonos és tábornok lett. így került Magyarországra, megszerette ezt a szerencsétlen országot, amely akkor a pusztulás szélén állott és kidolgozta a török elleni, magyarországi hadjárat stratégiai tervét. A bécsi udvar csak éppen formaszerint és névszerint nevezte ki fővezérnek a lotharingiai herceget és a badeni őrgrófot, de ^az egész hadjárat Marsigli zsenialitásának a műve, mint maga a karlócai béke is, mely kizárólag magyar érdekeket szolgált. Az elért sikerek miatt megindult iránta a féltékenység, elgáncsolták minden további _ tervét és akkor ez a — lelke fenékig — magyarbarát olasz gróf, nyíltan Rákóczi Ferenc mellé állott. Még 1703-ban Marsigli gróf kénytelen volt feladni Breisach várát, amit a franciákkal szemben sikeresen védett, éppen Bádeni Lajos őrgróf, műkedvelői katonai tudatlansága miatt és d’Arcó gróf marsall féltékenysége miatt. Ezért és a Rákóczival folytavolt elhelyezve. 1824-ben. Pasquich hetvenkétéves korában vonult nyugalomba, megelőzőleg pedig Kmeth is megvált az intézettől. Az egri csillag- vizsgáló igazgatójának, Tittel Pál kegyesrendi szerzetesnek személyében kapott a gellérthegyi új vezetőt, aki az akkor alapított Magyar Tudós Társaság matematikai osztályának első helybeli rendes tagja lett. A gellérthegyi csillagvizsgáló tehát Tittel személyében megfelelő tudású és tapasztalatokkal rendelkező vezetőt nyert. Kelén,yi B. Ottó a Stella legutóbbi számában megjelent tanulmányában azt a kort írja le, amikor Pasquich János hetvenegy éves korában nyugalomba vonult és a csillagvizsgálót átvette Tittel Pál. Ma már nevetséges Ids összegek szerepelnek abban a leltárban, amely mellett Tittel Pál átvette a gellérthegyi csillagvizsgálót. A leltárhoz mellékelve található egy költségvetés, mely szerint Pasquich a csillagvizsgáló környékének kellemessé tételére, ahol kertet létesített, különféle növényeket ültetett, víztartó medencét épített, — összesen 530 forintot és 2 krajcárt adott ki. Ezek az események 1824-ben és 25-ben történtek és a legrégibb leltár 1781-ből való. 1825-ben bontották le a várhegyi királyi palota renoválásakor az ottani csillagvizsgáló tornyot, s annak elavult berendezését, elárverezték. Tittel Pálnak a fizetése 1400 forint volt s ezért mellékesen az egyetemen elő kellett adnia a csilla- gászatot. Ilyen szerény dotáció mellett képzelhető, hogy a csillagvizs- gáló felszerelése is nagyon szerény tott barátsága, továbbá a Magyarország érdekében előkészített angol, francia és olasz összefogás terve miatt, D’Arcó gróffal együtt elfogták őt és halálra is Ítélték. D’Areó a vérpadon meg is halt, de Marsigli életét nagy ellenfele, a legkiválóbb francia hadimérnök Vauiban súlyos fellépése mentette meg. — Magyarország érdekében rendkívüli és úttörő munkát fejtett ki. Ö fedezte fel a magyar föld kénes forrásait, leírta Buda fürdőit, megmentette a magyar rovásírás első és egyetlen hiteles emlékét, az égő budai várból kimentette a Korvina roncsait, leírt és lerajzolt minden magyar várat, minden római erődöt és régiséget. Megteremtette a magyar kartográfiát és őt kell tekinteni a magyar zoológia ősének. Ö fedezte fel az akvinkumi, a dunapente- lei és az ószőnyi római castrumokat, ő írta le elsőnek a Tiszavirágot és a festő bűzért. Ö dolgozta föl a Magyar- országon átvezető római utat, Traján liídját és a Vaskaput. Ö vetette fel elsőnek a Duna—Tisza-csatorna gondolatát, ő határozta meg a Duna forrásait. Leírta az Alföld humusz és szikes területeit és Budapestet azzal kötelezte örök hálára, hogy úgy Rest, mint Buda építési szabály ozásának alapvonalait ő rakta le. Ezt a grandiózus munkát Magyarországon végezte és 1726-ban jelent meg Amsterdamban világhírű műve „DANUBIUS” címen, amely talán ma is a legkiválóbb mű, amelyet Magyarországról írtak és amelyről Beliczay Jónás teljes joggal azt írta~'utóbb, hogy: „Sem magyar, sem külföldi író nem írt Magyarországról ilyen pazar fényűzéssel kiállított munkát.” így írja ezt nekünk Bevilaqua-Borsody Béla dr., akinek őseit Marsigli hozta Magyarországra, aki a Hadimúzeum igazgatója, Aggházy Kamii megbízásából tanulmányozza e kor hadtörténetét és aki Marsigli grófnak Egerben tett csillagászati tanulmányai révén hosszabb értekezést írt erről a kiváló olasz grófról a STELLA című csillagászati folyóiratban. Budavárának 1936-ban ünneplendő visszafoglalásának évfordulóján, amelyet föltétlenül világünneppé kell tennünk, föl kell állítani Marsigli gróf emlékét, amivel csak önmagunkat tiszteljük meg. Nemzeti kegyhely a Zug-ligetben, az első magyar bibliafordítás helyén Boldog Báthory László pálosrendi szerzetes 1437-ben elhatározta, hogy magyarra fordítja a bibliát és megírja a szentek életét. Ezért elhagyta a mai Szép Juhászné vendéglő helyén levő pálos-kolostort és a Nagyhárshegy oldalán levő barlangba vonult vissza. Ott remetéskedve 20 évig, — 1437-től 1457-ig —• dolgozott és elsőnek fordította le a bibliát és megírta a szentek életét. Báthory László remetebarlangja az idők folyamán feledésbe ment, betömődött. 1911. évben Budapest székesfőváros tanácsa a ZUGLIGETI EGYESÜLET kérelmére ezt a barlangot újból fel- táratta és emléktáblával jelölte meg. Három évvel ezelőtt a „Virányos-Kútvölgyi Egyesület“ Eperjessy István dr. indítványára felhívta újból a főváros tanácsának figyelmét a barlang elhanyagolt állapotára és kérte, hogy ez a barlang, az első magyar bibliafordítás helye, kápolnává alakíttassák át és ott Báthory László boldoggá avatásának napján mise szolgáltassák. A székesfővárosi erdő- és mezőigazdasági hivatal a barlangot ez év nyarán kitiszt.íttatta, bejáratához rendes lépcsőket készíttetett és eléje nyers erdei fákból alkalmas védőcsarnokot létesített, Dr. Huszár Elemér, zugligeti r. k. lelkész pedig e nyáron kedves kirándulásit rendezett a Bá- thory-barlanghoz, ahol litániát is mondott. Ez volt több mint 500 év óta az első egyházi funkció az első magyar bibliafordítás helyén. Ha elkészülné az a barlangkápolna, amelynek felállításához mindössze 500—600 pengő kellene, emléket állítana a város az első magyar bibliafordító útján ama Báthory-családriah, amely Erdélynek fejedelmeket, Lengyelországnak pedig Báthory Istvánban hatalmas uralkodót adott és módot nyújtana arra, hogy a kiránduló közönség a legfenségesebb templomban, a szabad ég alatt végezze áj tatosságát. A kápolna megnyitása már idegenforgalmi szempontból is kívánatos, mert a sors különös kegye, hogy az első magyar bibliafordítás helyét ismerjük, amivel talán egyetlen egy ország sem dicsekedhet és amely a székesfőváros területén van. Kétségtelen, hogy a barlangkápolna felszentelésén a lengyelek is nagyobb számmal jelennének meg, egyrészt mert egyedül Lengyelországban vannak még pálosok, (az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend), amelynek tagja volt Boldog Báthory László és István, a lengyelek egyik legdicsőbb királya. M. 8 MARCIS CUKRÁSZ Tel A ALKOTÁS-UTCA !5. SZÁM T E R R A S Z ÉS SZALON 506—38 Lefújták a csütörtökre, e hó 26-ára tervezett tagavató vacsorát a Budai Társaskörben, mert a dignitá- riusok különös véletlen folytán éppen ezen az estén voltak különféle helyeken elfoglalva. volt és Tittel Pál az egész életét azzal töltötte, hogy bizonyos műszaki felszerelésekre pénzt vasaljon ki a kormánytól, az egyetemtől, a várostól és a helytartótanácstól. Segédje egy 15 esztendős fiatal szerzetes volt, Albert Ferenc, akit magával hozott Egerből és akinek 300 forint volt a fizetése és számára csak nagy instanciázás után tudott három öl fát kieszközölni fűtésre. Szegény Tittel örökös anyagi zavarokkal küzdött és azért sürgette állandóan, hogy őt egri kanonokká nevezzék ki, ami ezektől a zavaroktól megmentette volna. Halála előtt adósságainak rendezésére fölajánlotta könyvtárát, kérve, hogy azt az egyetemi tanács vegye meg. Mikor Tittel az 1830—31. évi kolerajárványnak 1831-ben áldozatául esett, Albert Ferenc, mint őr, őrizte a csillagvizsgálót. Csak 1835-ben kapott az intézet újabb tudós vezetőt Mayer Lambert, a bécsi csillagvizsgáló adjunktusának' személyében, aki bécsi működését megelőzőleg Prágában működött. Mayer azonban a meteorológiai megfigyelésekre fektette a fősúlyt és rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végzett 1836-tól 1848 végéig, amikor az olyan kedvezőtlen személyi viszonyok mellett hányódott csillagvizsgáló tragikuma végkép bekövetkezett. A magyar honvédség, amikor az osztrákokat fokozatosan kiszorította volt Magyarországból, Budavára felé közeledett. Ennék parancsnoka, Ilcntzi tábornok, a gellérthegyi csillagvizsgáló műszereivel figyelte és figyeltette a honvédség mozdulatait. Mikor pedig ez a budai várat körülzárta, Mayernek, mint idegennek és mint papnak menekülnie kellett a környékbeli nép fenyegetései miatt, amely a honvédséget is felizgatta az intézet ellen azzal, hogy harcmozdulataikat a várőrség a műszerekkel figyelte meg. Betetézte az intézet súlyos helyzetét, hogy a honvédség az intézet mellett állított fel egy üteget és onnan lőtte a várat, mint mélyebb pontot. A várőrség természetesen felelt a tüzelésre, 18 és 24 fontos golyók estek a csillagvizsgálóra és lakóházára. A magára maradt Albert megmenteni kísérelte azt, ami megmenthető volt. Hogy a mentés kellő csomagolás híján nem sikerülhetett ágyátűz közben, azon nincsen mit csodálkoznunk. Míg Albert egy-egy szállítmány biztonságba helyezésével volt elfoglalva, azalatt az intézet ellen a felizgatott és a háborúban eldurvult honvédség és .a csőcselék betört az intézetbe és abban vad vandalizmussal pusztított. A honvéd- parancsnokság és a polgári hatóságok segélyével sikerült ugyan az el- orzott műszerek egyes részeit visszaszerezni, de teljesen hasznavehetetlen állapotban. Az ágyútűzben megmentett súlyosabb műszerek is teljesen hasznavehetetleneleké váltak. Az egész megmentett és megcsonkított berendezés, valamint a könyvtár megmaradt része a pesti egyetem fizikai intézetében helyeztetett letétbe, ahol néhai báró Eötvös Lóránd őrizte meg ezeket az utókor számára. Ezek a műszerek az órák kivételével Eötvös utódának, Tangl iKárolv egyetemi tanárnak előzékenységéből a svábhegyi csillagvizsgáló intézetnek adattak át, ahol a magyar csillagászat régi emlékeiből múzeumot j fognak létesíteni. JAVÍTTASSA szőnyegeit Turáninál >f., Fő-u. 80. Tel.: Áu!. 515-79 KORREPETÁLÁST VÁLLAL középiskolásoknál reáliskolát végzett II. éves gépészmérnökhallgató. Főleg mathematikából, ábrázoló geometriából és nemet nyelvből. Cím a kiadó- hivatalban. Tel.: A. 502—96. Iránon István ß.-T. csemege és italárúház budai fiókja II, Rstskt-uoa79 a. Florida kioszk melieít Telefon: Automata 553—40 szám Minden megrendelést hazaszállít! ® Havi bevásárlási könyvecskék H Rudas-fürdő ■wwr— A budai forráscsoport I*f* r&dioaktivabb hőforrás« A török hódoltság idejében épfilí s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszőcsarnok ÜVEG Budán II, Széna-tér 7 és porcellán díszműáruk. Tisztviselőknek keavezménv GÁL L. PlP’ISShííí I Minden szakmabeli ügyben foiüíyiiUii • forduljon a régt jóhírű céghez I, Lcgodl-u. !9 Béres Márton Tel.: 530-33 TELEFON R. 526—22 címfestő Első budai, legrégibb címtáblafestészet VÁLI G. és Tsa, SS, !skoía*u. 16 CSIRSZKA A KÜLÖNTEREM esküvők, társaságok és egyesületek számára TELEFON:A.512-95 KONRAD ÉTTERMEI a Császárfürdőben Itt, Zstgmond-u, 31 CIPÓT ízléses divatosai a iegjobh mi.iőségbsn PETftÓ készít elsőrangú mester IS. kerület, Zsigmond utca 5. szám E reímeszesodés íi&ííc ■ gél ka „LAJOS“ rendkívüli jódtartalmú forrásvíz. Kapható mindenütt. Vezérképviselet: V, Sas-u. 29. Telefon; 120-20 SzUgydrtft, nyerges és &öf9oű0s megbízható, régi üzlet FLBEGER, M, Fő-utca 10. UKRÁSZ SZALON RAVASZ C BELSŐITEKBE BMMBSTOHaHBEiHIBMB« ELŐ ELŐ, INTIM, CSALÁDIAS HELY ELISMERTEN JÓ KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY. I, KRISZTINfi-KÖKÚT 73. T.: &. 502-34 j F P M Y IC É P Remek Elvételek “ 6N8 l ba Co Df műtermen kivül is El, Fő-utca 18. sse. BLS.8K Rudolf Bérautó«“ 623-89, temetésekre, vidéki túrákra rendelhető EJ n p ni minden időben. Ili, Főtér 1. fl U í \l ORSZÁGOS MAGYAR TEJSZŐVETKEZET! KÖZPONT PALACK dr. óbidí hé g mán Lse óné magy. lfir. osztálysorí jegyárusító hirdetési, előfizetési, sokszorosiio irodája Epést, 1, Horthy Miklós-űfi *5 Telefon: Lágymányos 4-11 BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEÄ, Auc Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és pormentes levegő. Éste kétféle menu 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50 AsztalrenoelásT: A. 528-84 99 Politischer Greisier“ vendéglő, étterem, kerthelyiség. Budán, I. kerület, Alkotás-utca 8. szám Kitűnő magyar ín francia konyha. EiUn- kint cigányzene; BUJKH BERTÄLAN zenekara muzsikál. Kitűnő fajborok, Dreher sörök. Különterem. Tulajdonos: ifj. Thék János. BALAZS vend é gl6 Hűvösvölgy végállomás Specialitások : Rántott csirke, dampr- nudli. Nyitott és csukott tért aszok. — Naponta cigányzene. — Az összelövöldözött épület is hamarosan elpusztult. Mikor a szabadságharc vérbefojtása után a bécsi kormány citadellát emeltetett a Gellérthegyen, a katonai intézőkörök az épületek lebontását határozták el, mert a csillagvizsgáló újraépítését a régi helyén a hadiérdekekkel összeférhetetlennek találták, ami objektív szempontból tekintve, érthető is. A magyar szabadságharc folyamán még egy második csillagvizsgálónk is megsemmisült, illetve keletkezése közben fojtódott meg. Ez a bicskei Nagy Károly-féle csillagvizsgáló, amely Bicskétől keletre lévő és gróf Batthyány Kázmér birtokához tartozott Galagonyás dombon épült. I A tüzesvérű Nagy Károlyt azon- J ban 1849 júniusában elfogták az j osztrákok és ágyúkerékhez kötve [ Pestre cipelték. Mikor megszabadult, arra törekedett, hogy az országból i kijuthasson. Egy alapítólevélben fel- j ajánlotta Ferenc József császárnak a tizenkét holdból álló obszervatóriumi telket, épületeit, műszereit és könyvtárának tudományos részét, kikötvén, bogy a gróf Batthyány Kázmér lefoglalt vagyonában lévő 60.000 ezüst forint vagyona neki visszaadassék s hogy az országból kiköltözhessék. Mindkét kívánsága teljesíttetvén, Parisba ment. A két intézet megsemmisítésével Magyarország a csillagvizsgálók nemzetközi hálózatából kiesett. Két évtizedig tartott, amíg ebbe újra visszakapcsolódott. Ez Konkoly Thege Miklósnak volt érdeme és az ő nevéhez fűződik a magyar csillagászat második megújhodása. VEZET! MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI RT BUDAPEST—MONOR KÖZPONTJA ; IV., BUDAPEST IV, SZÉP UCCA MOTORS MAGKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 3. SÜRGÖNYCÍM: GRANARIUM Telefon : Automata 8685-80, 8QS-3S, 8G8-69 ŐSZI ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENTI GAZDÁ\NAK KÜLÖN NAGYBANI ÁRAJÁNLAT
