Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-01-13 / 937. szám
XXVI. árfolyam. ?37. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre iO pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetés ek ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 január 13. Megdöbbeni Károly, Krivoss Árpád, Lukács Pál, Frei Ágost, Lucatello Nándor, Katona Sámuel; II. kerület: Seenger Viktor, Blaskó Artúr, Petaynek József, Apor Albert; III. kerület: Vitéz Endre, Vitálik István, Milkovics Vazul, Gungl Márton. Jubilál a geüérmsgyi sikló Regi újság, mely 1898-ban jelent meg, Lehmann Ferenc nevű úr szerkesztésében „Budai Hírlap” néven írja a fenti címen a következőket: „Nyolc esztendő óta vitatkoznak a különböző hatóságok, hogy gőz, víz vagy villamos erő vigye-e föl a siklót a Gellérthegyre. A vállalkozó mind a három rendszerben megcsinálta a terveket, de a hatóságok nem tudtak megállapodni. Amikor végre megállapodtak, — a területhasználási szerződést nem tudták megkötni. A kereskedelmi miniszter február 7-ikén tartotta meg a sikló engedélyezési tárgyalását. A tárgyaláson elsősorban a területhasználati szerződés körül lévő nézet- eltérések kiegyenlítését próbálták meg és van remény, hogy a sikló ügyét végre véglegesen elintézik.” Eddig a hír, mely 8 év előtt íródott, de már akkor is 8 évi vajúdás után. És hol vagyunk ma? Szegény Lehmann Ferenc valami beteges rajongó lehetett, aki rettenetes bizalommal volt a mi várospolitikánk iránt. így írtuk ezt 22 évvel, ezelőtt, 1906 julius 16-án az akkor még Budai Szemle néven megjelenő, mai Budai Naplóban. No, — és változtak a viszonyok. A Budai ügyvédek Egyesülete, elnöke, Kozma Jenő dr. vezetésével ülést tartott a Császár-fürdő vendéglő „Mátyás termében.'’, ahol ki- mondota az egyesület, hogy az Ügyvédi Kamara küszöbön álló választási mozgalmában erős aktivitást fejt ki és a budai speciális érdekekre való tekintettel a két szemben álló párt közül ahhoz csatlakozik, amely listájára felveszi ezeket az érdekeket képviselő jelöltjeit. I Az Árpád-forrás a Gellérthegy alján húzódó bekerített parkban fakad, amelynek foglalási munkáit ivókúra céljából, a főváros a napokban végeztette, el. Ennek vize azonos a Hungária-forrás vizével s ivócsarnokát maga a természet. készítette el. Lépcsőkön lemenve, hatalmas földalatti teremben tör fel a habzó rádiumforrás a kúrázó, gyógyulást kereső betegek szemeláttára. A gyógyvizet ott helyt kapják s egy másik lépcsőn a hegy tövében húzódó kellemes parkba jutnak a betegek, ahol sétántak, pihenő-padok, asztalok s egy gyógy park áll majd szolgálatukra. — A Budai Napló huszonöt éve hirdeti az ivókúra minél szélesebbkörü bevezetését, mert az itt fogyasztott víz hozza az idegent és vele a jólétet. Örülünk, hogy illetékes helyen is ez a belátás lett úrrá és megvalósul a régen hirdetett’, igazság úgy az ivókúra, mint a gyógypark dolgában. Telkeket vásárolt igen olcsón itt Budán a főváros az új vámházak számára, mert a vámhatárokat most már rövidesen kitolják és a két új vámház részére eddig nem volt telek. A Budaörsi-útón 894 négyszögöles területet vettek 12 pengős egységáron, 10,728 pengőért. A Fehérvári-útón már nagyobb telekre volt szükség és itt 5)500 négyszögölet vásárolt a N- város 20 pengős egységáron, 110,000 pengőér]t. Rövidesen megkezdik a Svábhegyen a tűzőrségi laktanya és a köztisztasági kerületi raktár és garage építését. Eme a célra is csak hosszas keresés után találtak telket a Felhő-utca 4 sz. a. A tűzőrséget és a köztisztasági épületeket egy telken helyezik el. 1,010 négyszögöles területeket vásárolt a főváros az intézmények céljaira, 32.000 pengőért. A Viharhegyen a főváros erdői közé ékelve volt egy 4,000 négyszögöles hatalmas tisztás, mely magántulajdonban volt, ezt a területet szintén megszerezte a város. Családi hangulatú tea-estéket rendez a Budai Polgári Kaszinó1, amelyeken főképen a budai úrileányok vesznek nagyszámban részt. EpüS a Nándor-bástya Buda ú| látképe uda intelligens polgársága, ami- )r végiglapozta a legutóbbi szá- unkhoz csatolt jubiláns mellék- tünket, amely Buda utolsó 25 Anek történelmét világítja meg : megdöbbenésre méltó adatokat .rtalmaz arról, hogy egyes, ma ár kínossá vált kérdések évtizeik óta vajúdnak és nem tudnak cgszületni. Negyven év előtt már azon vi- ,tkoztak a városházán, hogy a ellért-hegyre építendő lift gőz-, z- vagy villanyerőre rendeztcs- k-c be. Ügy látszik a városhá- ,n valami új erőt várnak és arra igják berendezni ezt a liftet. A sikló 17 éve vár a modern i- .lásra és az Alagutat 9 évi gyöt- dés után meszelték ki. Az óbudai d kérdése negyvennégy év óta Ija az óbudai képviselőjelöltek irtesfogását. Városrendező szabályozási terve 173 óta nincs Budapestnek, — rdőügyi programmá a soha sem ilt és nem is lesz. Mind a kettő ilkülözhetetlen gerince e város jlődésének, polgárai boldogulásáig Ha már e két főszempont nem rert ötvenöt év óta megoldást, igyam oldódott volna meg a bbi, lényegtelenebbnek látszó rdés, amilyenek a Gellérthegy, a varhegy, a Víziváros, a Vérmező, az újlaki és óbudai Dunapart, a budai hegyvidék, amely romantikusan lóg le a Császár- és Lukács- fürdőkre. A Lágymányosi holt Dunaág képezte fertőző pocsolyát negyven év óta nem tudta feltölteni a város és ahol töltötte, kultursze- méttel töltötte, hogy évszázadokra megfertőzze a talajt, a vizet, a levegőt. A Városmajor parkját 130 év óta bitangjára hagyták, a Vérmező kérdését 250 év alatt nem tudták rendezni. Ezek már csillagászati évszámok a városrendezés terén. Az állandó budai színház 26 év óta épül, — a fogaskerekűt 22 év óta villamosítják, s így elképzelhető, hogy a bécsiúti villamos az új óbudai temetőhöz, ahol már 20 ezer halott fekszik, mikor fogják fölépíteni? — mert idestova 20 éves a villányiúti villamos kérdése és 15 éve, hogy a Tabánt lebontották. Hamar csak a farkasréti klimatikus temető épült föl, néhány laikus hegyvidéki kisgazda kérelmére és azóta felfalta az intelligens lakosság kertjeit és villáit. Feltartóztathatatlanul kúszik tovább a Svábhegyre, mint valami fölfelé folyó lávaözön, hogy egy kilométerrel feljebb kellett számára új kaput és kocsibehajtót építeni. Azért nem kap ez a vidék iskolát, mert — minek? — ha ott úgyis minden temetővé válik lassan. Kényelmi szempontból műemléknek nevezték ki a gellérthegyi citadellát, nehogy megoldást kelljen számára keresni, de ezen a műemléken is rést bontottak, hogy önmaguk cáfolják meg műemlék voltát. Hamar csak gátakat tudnak építeni minden fejlődés elé, hogy még a lehetőségét is kizárják. A várban tilos a magas házak építkezése, de a várhegy tövében 5—6—7 emeletes házak építését engedélyezték, hogy ma már alig látszik tőlük a vár. A Vérmezőn tilos az építkezés és most is milliókat érő — kaszálórét. Egyetemekre emlékeztető elemi iskolák épültek, de a középiskolák, leszakadásig terhelt magán bérházakban tengődnek. Nagy programmokat alkottak, de nincs bátorságuk azok végrehajtására. Kimondották, hogy északról minden gyárat áttelepítenek a déli vidékre és azóta 7 új gyár épült Óbudán és feljebb. A város kezében akarják összpontosítani a fürdőket, de 25 év óta nem vették meg a Sós-, a Rácz-, a Király- és Római-fürdőket, amelyek most ismét idegen kézre jutnak. Ami talán Budának a szerencséje. Ott van a Budai Mária-f orrás, (Európa egyetlen ásványvize érelmeszesedés ellen), — ott vannak a keserűvíz források (új Karlsbad épülhetne mellettük), — ott van a szépvölgyi cseppkőbarlang, -— a Lukács-fürdővel szemben az őstó és ott van egész sora az ezekkel a nagy pro- grammokkal összefüggő kérdéseknek, amelyek megoldása évtizedek óta húzódik, késik, elalszik, fölébred, ahogy az 25 év óta történik, amióta azt a Budai Napló jegyzi és számon tartja. így egy rakáson talán sohasem látták ezt a városházán. A szomorú, a megdöbbentő része az, hogy Buda pusztul bele és koldusbotra jut a szegénység árjába fulladozó polgársága. Dubonai Pál. Jubiláns mellékletünk folytatólagos közlését „25 év Buda történetéből” címen legközelebbi számunkban folytatjuk. M Sváb&egy jubilál Bensőséges meleg ünneppé nőtte ki magát a Svábhegyi Egyesület e hó 7-én tartott társasvacsorája, mert minden előkészület nélkül ünnepelték meg az Egyesület fennállásának negyvenkettedik évfordulóját s ez alkalommal szeretetteljes ovációban részesítették Bódy Tivadar elnököt. A társasvacsorán részt vettek: Bódy Tivadar dr. elnök, Antalffy Andor, Baumgarten Nándor dr., Bercsényi Antal ügyv. igazgató, Bernáth István dr., Bódi Flórián, Engel Ármin, Farkas Lajos dr., Forbáth Imre dr., Fodor István, Hantos Elemér dr., Hetessy Ferenc, Jakab Dezső dr., Jakab László dr., Katona Zsigmond, Kerpel Vilmos, Klúg Emil dr., L6- vay József dr., Magyar Bertalan, Makray Teofil, Malcsiner Emil dr., Miesner István dr., Mikus István, Neumann Miksa dr., Ossuvszky István, Paunez Sándor dr., Popper Károly, Rákosi Jakab, Re ima a Andor dr., Reiman Gyula dr.. Rudas Gyula, Sajó Jenő, Sándor Albert, Szakács Andor, Siklóssy József dr. aleln ök, Szaesvay András dr., Szécsi Ernő dr., Székely Gusztáv, Tamássy Béla dr., Thirring Gusztáv, Török Lajos dr., Ullmann Béla, Vajda Márton, Vándor Mihály dr., Viraág Béla, Wies- ner Lajos, Wladarezyk József dr. A vacsora befejeztével Antalffy Antal min. tan. emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy a Svábhegyi Egyesület immár 42 éves és méltatta az egyesület nemes hivatását. A háborús pauzát fokozott munkával kellett helyrehozni és ebben a Iegna- gyob érdeme van Bódy Tivadar elnöknek, aki odaadó szeretettel szolgálja és mozdítja elő a Svábhegy fejlődését, amiért az Isten áldását kérte munkájára. Őszinte szeretetbo! fakadó éljen kísérte a meleg hangú magvas felszólalást, mely után Body Tivadar megköszönte az elismerő üdvözlést és azt kívánta, hogy ez a Programm valóra valljon, eredményeket, tudjanak elérni, hogy minél gyönyörűbbé tegyék így a Svábhegyet. Üdvözölte a hatóságok megjelent képviselőit és áttért a nap legfontosabb témájára, a fürdőre, mert a kultúra emelkedett a Svábhegyen és nagy szerephez jutott a levegő, a víz és a napsugár. Csakhogy a strandfürdőhöz nem elegendő a Duna vize, mert azt melegíteni kell, ami nagy költséggé1 jár. Azért kellene a meleg forrásvíz. Üdvözölte a Svábhegy régi gondozóját dr. Jakab László főorvost, aki megtalálta a kérdés megoldását. Rámutatott arra, hogy alkalmas strandfürdő még a Kelenföldieket is felhozná a Hóvirág- utcán át a Svábhegy strandjára soda járna az egész környék. Esetleg a farkasréti villamost is oda lehetne i vezetni, mert a tervek erre már elkészültek a Beszkárnál. Fölkérte Jakab Lászlót, hogy ismertesse tervét. Jakab László előbb a Svábhegyet mutatta be mint klimatikus gyógyhelyet, összehasonlítva azt az ismert magaslati klimatikus gyógyhelyekkel. Tanulmányát e téren legközelebb közöljük. Ismertette ezután a strandfürdő finanszírozását bérleti alapon. Az előadást, amelyhez hozzászóltak Makrai Teofil mérnök és Rei- mann Gyula korín, főtanácsos, Bódy elnök köszönte mtty 'akit ismételten szeretetteljes ovációban részesítettek a jelenvoltak. Az alpolgármester választás izgalmai nőttön-nőnek. Sok a jelölt és csak egy az állás. Majdnem egyenlőek a választási esélyek s csak néhány szavazat többsége révén jut a boldog megmegválasztott a miniszteri bársonyszékkel vetekedő alpolgármesteri székhez. — Mi Budán nem sokat törődünk ezzel a választással, de megköveteljük, hogy a győztes legyen becsületes, pontos, nagy koncepciójú, világvárost igazgatni tudó egyéniség, aki szivén viseli I legalább ötven százalékban Buda sorsát is és jóvá teszi elődeinek ötven éves mulasztását. A választás január 16-án lesz a három hivatalos jelölt jelölt:* dr. Szabó Imre, dr. Berczell Jenő, dr. Csupor József között. Eltemetett források címen a Hollós Mátyás Társaság által rendezett értekezletek sorozatában most a következő meghívót bocsátotta ki: Gazdagok lehetünk, mert ha a vízhiányban szenvedő budai hegyvidéken eltemetett források vannak, akkor mi minden elrejtett, eltemetett kincse lehet Budának. Eddig csak alig néhány barlangját ismerjük ennek a hegyvidéknek, de a legújabb kutatások eredménye szerint több mint negyven barlangot fedeztek fel itt az utóbbi években. A budai föld belső kincseit keresve, rendezi most folytatólag a Hollós Mátyás Társaság írók, művészek és tudósok egyesülete Budán harmadik értekezletét január hó 14-én este 7 órai kezdettel a Császár-fürdő földszinti „Hollós Mátyás Termé”- ben, mely értekezletre tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Előadó: PávaAj-Vajna Ferenc bányafőtanácsos. Január hó 21-én, előadó: Bekey Imre Gábor barlangkutató. Az értekezletet választmányi ülés előzi meg este 6 órakor a kisteremben. A választási névjegyzéket összeíró küldöttségek ugyanazokon a helyeken működnek ez évben is, mint tavaly. Elnökei és helyettes elnökei a következők lettek: I. kerületben: Glasz Kétségtelen, hogy Budapest függő kérdései között a legnehezebb a Vár kérdése, — kifelé is befelé is. Negyven év előtt a Közmunkák Tanácsa jelentésében azt mondotta, hogy a Várnak Pestre néző oldalán a bástya- sétány kiépítése száz esztendőt is igénybe venne s így ettől a tervtől elállótt. Azóta sokszor kísértett ez a bástyasétány, de megszületni nem tudott. A Várban építkezni akartak és a város néha adott is építési engedélyt, de az új többemeletes bérpaloták megrontották a Vár látképét. Nem épültek várbeli, hegyi stílusban, — mintahogy a királyi palota is völgybeli, síkságra való stílusban épült. A. Vár nyugati oldalán, a bástya- sétány mentén primitív építkezésű, mindennapos bérházak állanak, de zárt sor s ha nem is szép, de kész. Az északi részen, a Nándor-bás- tyán, csupa háttal épült ház állott, a legcsúfabb látképet adva, amíg aztán föl nem épült a Levéltár, mely az egyetlen stílszerű, hegyre való épület az egész Várban. A tornya, illetve kéménye felett lehet disputáiéi, de az épület maga klastrom- szerű, külsőleg is történeti hatásokat keltő épület. Környezete kuszáit, zavart, rendezetlen. Utcák torkollnak bele, amiknek nincs befejezésük. A Náudor-laktanya mellett istállók, befejezetlen udvarok tátongnak a völgy felé. A kaszárnyához ragasztva áll az Állam-nyomda, mely azzal, hogy egy emelettel alacsonyabb, csúf tűzfalat produkál maga felett, a látkép rovására. A bástyafeló eső része csupa toldalék és bántóan rikít ki a látképből. Ügy tudjuk, hogy az Állam-nyomdát átépítik és a bástya felé, új össz- hangzatos frontot kap. Át kell építeni, mert szűk, nem fér bele a nyomda és a szemközti bérház helyiségeit bérli. De akkor mért nem húznak rá még egy emeletet, hogy ezzel eltakarják a kaszárnya tűzfalát? Nem. lehetséges olyan építési szabályrendelet, még a várban sem, amely nem engedné, hogy az új ház ne épüljön olyan magasra, mint a szomszédja. ^ Kösse ki a város, hogy a házat külsőleg is alakítsák át egy kis részben valami oszlopszerű dísszel és a ne-, gyedik emeletet abban a Felvidéken szokásos, elrontott olasz reneszánszban tartsák. amely nagyon alkalmas- a várbeli házak díszítésére. A budai vár északi látképe föltétlenül megérdemli, hogy állam és város némi kis áldozattal szolgálja a szépségét. Egész Budapest látképe javul, ha a budai vár látképe szépül. Most alkalma van a városházának, hogy bölcsen intézze el ezt a kérdést és bizonyságot tegyen, hogy- ezt a várost szereti és varosfejlesztés terén is kellő Magaslatra tud emelkedni. Mánczy Zoli.
