Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-01-13 / 937. szám

XXVI. árfolyam. ?37. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre iO pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetés ek ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 január 13. Megdöbbeni Károly, Krivoss Árpád, Lukács Pál, Frei Ágost, Lucatello Nándor, Ka­tona Sámuel; II. kerület: Seenger Viktor, Blaskó Artúr, Petaynek Jó­zsef, Apor Albert; III. kerület: Vitéz Endre, Vitálik István, Milkovics Va­zul, Gungl Márton. Jubilál a geüérmsgyi sikló Regi újság, mely 1898-ban je­lent meg, Lehmann Ferenc nevű úr szerkesztésében „Budai Hír­lap” néven írja a fenti címen a következőket: „Nyolc esztendő óta vitatkoznak a különböző hatósá­gok, hogy gőz, víz vagy villamos erő vigye-e föl a siklót a Gellért­hegyre. A vállalkozó mind a há­rom rendszerben megcsinálta a terveket, de a hatóságok nem tud­tak megállapodni. Amikor végre megállapodtak, — a területhasz­nálási szerződést nem tudták meg­kötni. A kereskedelmi miniszter február 7-ikén tartotta meg a sikló engedélyezési tárgyalását. A tár­gyaláson elsősorban a területhasz­nálati szerződés körül lévő nézet- eltérések kiegyenlítését próbálták meg és van remény, hogy a sikló ügyét végre véglegesen elintézik.” Eddig a hír, mely 8 év előtt író­dott, de már akkor is 8 évi vajú­dás után. És hol vagyunk ma? Szegény Lehmann Ferenc valami beteges rajongó lehetett, aki ret­tenetes bizalommal volt a mi vá­rospolitikánk iránt. így írtuk ezt 22 évvel, ezelőtt, 1906 julius 16-án az akkor még Budai Szemle néven megjelenő, mai Budai Naplóban. No, — és változtak a viszonyok. A Budai ügyvédek Egyesülete, elnöke, Kozma Jenő dr. vezetésével ülést tartott a Császár-fürdő ven­déglő „Mátyás termében.'’, ahol ki- mondota az egyesület, hogy az Ügy­védi Kamara küszöbön álló válasz­tási mozgalmában erős aktivitást fejt ki és a budai speciális érdekekre való tekintettel a két szemben álló párt közül ahhoz csatlakozik, amely listá­jára felveszi ezeket az érdekeket képviselő jelöltjeit. I Az Árpád-forrás a Gellérthegy alján húzódó bekerített parkban fakad, amelynek foglalási mun­káit ivókúra céljából, a főváros a napokban végeztette, el. Ennek vize azonos a Hungária-forrás vi­zével s ivócsarnokát maga a ter­mészet. készítette el. Lépcsőkön lemenve, hatalmas földalatti te­remben tör fel a habzó rádium­forrás a kúrázó, gyógyulást ke­reső betegek szemeláttára. A gyógyvizet ott helyt kapják s egy másik lépcsőn a hegy tövé­ben húzódó kellemes parkba jut­nak a betegek, ahol sétántak, pi­henő-padok, asztalok s egy gyógy park áll majd szolgála­tukra. — A Budai Napló huszon­öt éve hirdeti az ivókúra minél szélesebbkörü bevezetését, mert az itt fogyasztott víz hozza az idegent és vele a jólétet. Örü­lünk, hogy illetékes helyen is ez a belátás lett úrrá és megvalósul a régen hirdetett’, igazság úgy az ivókúra, mint a gyógypark dolgában. Telkeket vásárolt igen olcsón itt Budán a főváros az új vámházak számára, mert a vámhatárokat most már rövidesen kitolják és a két új vámház részére eddig nem volt telek. A Budaörsi-útón 894 négyszögöles területet vettek 12 pengős egységáron, 10,728 pengőért. A Fehérvári-útón már nagyobb telekre volt szükség és itt 5)500 négyszögölet vásárolt a N- város 20 pengős egységáron, 110,000 pengőér]t. Rövidesen megkezdik a Svábhegyen a tűzőrségi laktanya és a köztisztasági kerületi raktár és garage építését. Eme a célra is csak hosszas keresés után találtak telket a Felhő-utca 4 sz. a. A tűzőrséget és a köztisztasági épületeket egy telken helyezik el. 1,010 négyszögöles terü­leteket vásárolt a főváros az intéz­mények céljaira, 32.000 pengőért. A Viharhegyen a főváros erdői közé ékelve volt egy 4,000 négyszögöles hatalmas tisztás, mely magántulaj­donban volt, ezt a területet szintén megszerezte a város. Családi hangulatú tea-estéket ren­dez a Budai Polgári Kaszinó1, amelye­ken főképen a budai úrileányok vesz­nek nagyszámban részt. EpüS a Nándor-bástya Buda ú| látképe uda intelligens polgársága, ami- )r végiglapozta a legutóbbi szá- unkhoz csatolt jubiláns mellék- tünket, amely Buda utolsó 25 Anek történelmét világítja meg : megdöbbenésre méltó adatokat .rtalmaz arról, hogy egyes, ma ár kínossá vált kérdések évtize­ik óta vajúdnak és nem tudnak cgszületni. Negyven év előtt már azon vi- ,tkoztak a városházán, hogy a ellért-hegyre építendő lift gőz-, z- vagy villanyerőre rendeztcs- k-c be. Ügy látszik a városhá- ,n valami új erőt várnak és arra igják berendezni ezt a liftet. A sikló 17 éve vár a modern i- .lásra és az Alagutat 9 évi gyöt- dés után meszelték ki. Az óbudai d kérdése negyvennégy év óta Ija az óbudai képviselőjelöltek irtesfogását. Városrendező szabályozási terve 173 óta nincs Budapestnek, — rdőügyi programmá a soha sem ilt és nem is lesz. Mind a kettő ilkülözhetetlen gerince e város jlődésének, polgárai boldogulásá­ig Ha már e két főszempont nem rert ötvenöt év óta megoldást, igyam oldódott volna meg a bbi, lényegtelenebbnek látszó rdés, amilyenek a Gellérthegy, a varhegy, a Víziváros, a Vérmező, az újlaki és óbudai Dunapart, a budai hegyvidék, amely romanti­kusan lóg le a Császár- és Lukács- fürdőkre. A Lágymányosi holt Dunaág képezte fertőző pocsolyát negyven év óta nem tudta feltölteni a város és ahol töltötte, kultursze- méttel töltötte, hogy évszázadokra megfertőzze a talajt, a vizet, a le­vegőt. A Városmajor parkját 130 év óta bitangjára hagyták, a Vér­mező kérdését 250 év alatt nem tudták rendezni. Ezek már csilla­gászati évszámok a városrendezés terén. Az állandó budai színház 26 év óta épül, — a fogaskerekűt 22 év óta villamosítják, s így elképzel­hető, hogy a bécsiúti villamos az új óbudai temetőhöz, ahol már 20 ezer halott fekszik, mikor fogják fölépíteni? — mert idestova 20 éves a villányiúti villamos kér­dése és 15 éve, hogy a Tabánt le­bontották. Hamar csak a farkasréti klima­tikus temető épült föl, néhány laikus hegyvidéki kisgazda kérel­mére és azóta felfalta az intelli­gens lakosság kertjeit és villáit. Feltartóztathatatlanul kúszik to­vább a Svábhegyre, mint valami fölfelé folyó lávaözön, hogy egy kilométerrel feljebb kellett szá­mára új kaput és kocsibehajtót építeni. Azért nem kap ez a vidék iskolát, mert — minek? — ha ott úgyis minden temetővé válik las­san. Kényelmi szempontból műem­léknek nevezték ki a gellérthegyi citadellát, nehogy megoldást kell­jen számára keresni, de ezen a műemléken is rést bontottak, hogy önmaguk cáfolják meg műemlék voltát. Hamar csak gátakat tudnak építeni minden fejlődés elé, hogy még a lehetőségét is kizárják. A várban tilos a magas házak épít­kezése, de a várhegy tövében 5—6—7 emeletes házak építését engedélyezték, hogy ma már alig látszik tőlük a vár. A Vérmezőn tilos az építkezés és most is mil­liókat érő — kaszálórét. Egyetemekre emlékeztető elemi iskolák épültek, de a középisko­lák, leszakadásig terhelt magán bérházakban tengődnek. Nagy programmokat alkottak, de nincs bátorságuk azok végre­hajtására. Kimondották, hogy északról minden gyárat áttelepí­tenek a déli vidékre és azóta 7 új gyár épült Óbudán és feljebb. A város kezében akarják összponto­sítani a fürdőket, de 25 év óta nem vették meg a Sós-, a Rácz-, a Király- és Római-fürdőket, amelyek most ismét idegen kézre jutnak. Ami talán Budának a szerencséje. Ott van a Budai Mária-f orrás, (Európa egyetlen ásványvize érelmeszesedés ellen), — ott vannak a keserűvíz forrá­sok (új Karlsbad épülhetne mel­lettük), — ott van a szépvölgyi cseppkőbarlang, -— a Lukács-für­dővel szemben az őstó és ott van egész sora az ezekkel a nagy pro- grammokkal összefüggő kérdések­nek, amelyek megoldása évtizedek óta húzódik, késik, elalszik, föl­ébred, ahogy az 25 év óta törté­nik, amióta azt a Budai Napló jegyzi és számon tartja. így egy rakáson talán sohasem látták ezt a városházán. A szo­morú, a megdöbbentő része az, hogy Buda pusztul bele és koldus­botra jut a szegénység árjába ful­ladozó polgársága. Dubonai Pál. Jubiláns mellékletünk folytatóla­gos közlését „25 év Buda történeté­ből” címen legközelebbi számunkban folytatjuk. M Sváb&egy jubilál Bensőséges meleg ünneppé nőtte ki magát a Svábhegyi Egyesület e hó 7-én tartott társasvacsorája, mert minden előkészület nélkül ünnepelték meg az Egyesület fennállásának negyvenkettedik évfordulóját s ez al­kalommal szeretetteljes ovációban ré­szesítették Bódy Tivadar elnököt. A társasvacsorán részt vettek: Bódy Tivadar dr. elnök, Antalffy Andor, Baumgarten Nándor dr., Ber­csényi Antal ügyv. igazgató, Bernáth István dr., Bódi Flórián, Engel Ár­min, Farkas Lajos dr., Forbáth Imre dr., Fodor István, Hantos Elemér dr., Hetessy Ferenc, Jakab Dezső dr., Jakab László dr., Katona Zsigmond, Kerpel Vilmos, Klúg Emil dr., L6- vay József dr., Magyar Bertalan, Makray Teofil, Malcsiner Emil dr., Miesner István dr., Mikus István, Neumann Miksa dr., Ossuvszky Ist­ván, Paunez Sándor dr., Popper Ká­roly, Rákosi Jakab, Re ima a Andor dr., Reiman Gyula dr.. Rudas Gyula, Sajó Jenő, Sándor Albert, Szakács Andor, Siklóssy József dr. aleln ök, Szaesvay András dr., Szécsi Ernő dr., Székely Gusztáv, Tamássy Béla dr., Thirring Gusztáv, Török Lajos dr., Ullmann Béla, Vajda Márton, Ván­dor Mihály dr., Viraág Béla, Wies- ner Lajos, Wladarezyk József dr. A vacsora befejeztével Antalffy Antal min. tan. emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy a Svábhegyi Egyesület immár 42 éves és méltatta az egyesület nemes hivatását. A há­borús pauzát fokozott munkával kel­lett helyrehozni és ebben a Iegna- gyob érdeme van Bódy Tivadar el­nöknek, aki odaadó szeretettel szol­gálja és mozdítja elő a Svábhegy fejlődését, amiért az Isten áldását kérte munkájára. Őszinte szeretetbo! fakadó éljen kísérte a meleg hangú magvas felszó­lalást, mely után Body Tivadar meg­köszönte az elismerő üdvözlést és azt kívánta, hogy ez a Programm valóra valljon, eredményeket, tudjanak el­érni, hogy minél gyönyörűbbé tegyék így a Svábhegyet. Üdvözölte a ható­ságok megjelent képviselőit és áttért a nap legfontosabb témájára, a für­dőre, mert a kultúra emelkedett a Svábhegyen és nagy szerephez jutott a levegő, a víz és a napsugár. Csak­hogy a strandfürdőhöz nem elegendő a Duna vize, mert azt melegíteni kell, ami nagy költséggé1 jár. Azért kel­lene a meleg forrásvíz. Üdvözölte a Svábhegy régi gondozóját dr. Jakab László főorvost, aki megtalálta a kérdés megoldását. Rámutatott arra, hogy alkalmas strandfürdő még a Kelenföldieket is felhozná a Hóvirág- utcán át a Svábhegy strandjára soda járna az egész környék. Esetleg a farkasréti villamost is oda lehetne i vezetni, mert a tervek erre már elké­szültek a Beszkárnál. Fölkérte Jakab Lászlót, hogy ismertesse tervét. Jakab László előbb a Svábhegyet mutatta be mint klimatikus gyógy­helyet, összehasonlítva azt az ismert magaslati klimatikus gyógyhelyekkel. Tanulmányát e téren legközelebb kö­zöljük. Ismertette ezután a strand­fürdő finanszírozását bérleti alapon. Az előadást, amelyhez hozzászól­tak Makrai Teofil mérnök és Rei- mann Gyula korín, főtanácsos, Bódy elnök köszönte mtty 'akit ismételten szeretetteljes ovációban részesítettek a jelenvoltak. Az alpolgármester választás izgal­mai nőttön-nőnek. Sok a jelölt és csak egy az állás. Majdnem egyenlőek a választási esélyek s csak néhány szava­zat többsége révén jut a boldog meg­megválasztott a miniszteri bársony­székkel vetekedő alpolgármesteri szék­hez. — Mi Budán nem sokat törődünk ezzel a választással, de megköveteljük, hogy a győztes legyen becsületes, pon­tos, nagy koncepciójú, világvárost igaz­gatni tudó egyéniség, aki szivén viseli I legalább ötven százalékban Buda sor­sát is és jóvá teszi elődeinek ötven éves mulasztását. A választás január 16-án lesz a három hivatalos jelölt jelölt:* dr. Szabó Imre, dr. Berczell Jenő, dr. Csupor József között. Eltemetett források címen a Hollós Mátyás Társaság által ren­dezett értekezletek sorozatában most a következő meghívót bocsá­totta ki: Gazdagok lehetünk, mert ha a vízhiányban szenvedő budai hegy­vidéken eltemetett források van­nak, akkor mi minden elrejtett, eltemetett kincse lehet Budának. Eddig csak alig néhány barlang­ját ismerjük ennek a hegyvidék­nek, de a legújabb kutatások ered­ménye szerint több mint negyven barlangot fedeztek fel itt az utóbbi években. A budai föld belső kin­cseit keresve, rendezi most foly­tatólag a Hollós Mátyás Társaság írók, művészek és tudósok egye­sülete Budán harmadik értekezle­tét január hó 14-én este 7 órai kezdettel a Császár-fürdő föld­szinti „Hollós Mátyás Termé”- ben, mely értekezletre tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Előadó: PávaAj-Vajna Ferenc bányafőta­nácsos. Január hó 21-én, előadó: Bekey Imre Gábor barlangkutató. Az értekezletet választmányi ülés előzi meg este 6 órakor a kisteremben. A választási névjegyzéket összeíró küldöttségek ugyanazokon a helyeken működnek ez évben is, mint tavaly. Elnökei és helyettes elnökei a követ­kezők lettek: I. kerületben: Glasz Kétségtelen, hogy Budapest függő kérdései között a legnehezebb a Vár kérdése, — kifelé is befelé is. Negy­ven év előtt a Közmunkák Tanácsa jelentésében azt mondotta, hogy a Várnak Pestre néző oldalán a bástya- sétány kiépítése száz esztendőt is igénybe venne s így ettől a tervtől elállótt. Azóta sokszor kísértett ez a bástyasétány, de megszületni nem tu­dott. A Várban építkezni akartak és a város néha adott is építési engedélyt, de az új többemeletes bérpaloták megrontották a Vár látképét. Nem épültek várbeli, hegyi stílusban, — mintahogy a királyi palota is völgy­beli, síkságra való stílusban épült. A. Vár nyugati oldalán, a bástya- sétány mentén primitív építkezésű, mindennapos bérházak állanak, de zárt sor s ha nem is szép, de kész. Az északi részen, a Nándor-bás- tyán, csupa háttal épült ház állott, a legcsúfabb látképet adva, amíg az­tán föl nem épült a Levéltár, mely az egyetlen stílszerű, hegyre való épület az egész Várban. A tornya, illetve kéménye felett lehet dispu­táiéi, de az épület maga klastrom- szerű, külsőleg is történeti hatásokat keltő épület. Környezete kuszáit, za­vart, rendezetlen. Utcák torkollnak bele, amiknek nincs befejezésük. A Náudor-laktanya mellett istállók, be­fejezetlen udvarok tátongnak a völgy felé. A kaszárnyához ragasztva áll az Állam-nyomda, mely azzal, hogy egy emelettel alacsonyabb, csúf tűzfalat produkál maga felett, a látkép rová­sára. A bástyafeló eső része csupa toldalék és bántóan rikít ki a látkép­ből. Ügy tudjuk, hogy az Állam-nyom­dát átépítik és a bástya felé, új össz- hangzatos frontot kap. Át kell épí­teni, mert szűk, nem fér bele a nyomda és a szemközti bérház helyi­ségeit bérli. De akkor mért nem húz­nak rá még egy emeletet, hogy ezzel eltakarják a kaszárnya tűzfalát? Nem. lehetséges olyan építési szabályrende­let, még a várban sem, amely nem engedné, hogy az új ház ne épüljön olyan magasra, mint a szomszédja. ^ Kösse ki a város, hogy a házat kül­sőleg is alakítsák át egy kis részben valami oszlopszerű dísszel és a ne-, gyedik emeletet abban a Felvidéken szokásos, elrontott olasz reneszánsz­ban tartsák. amely nagyon alkalmas- a várbeli házak díszítésére. A budai vár északi látképe föltétlenül meg­érdemli, hogy állam és város némi kis áldozattal szolgálja a szépségét. Egész Budapest látképe javul, ha a budai vár látképe szépül. Most alkalma van a városházának, hogy bölcsen intézze el ezt a kérdést és bizonyságot tegyen, hogy- ezt a várost szereti és varosfejlesztés terén is kellő Magaslatra tud emelkedni. Mánczy Zoli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom