Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-06-23 / 960. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 június 23. r />• • r // Gyógyfürdő Géptorna (Zander) terme kiválóan alkalmas fogyókúrák tartására, izületi merevségek, izomsorvadások és hátgerinc elferdillések gyógykezelésére. Svéd tornaterem. Budai Ifink az öj Nyári heiyiségbsn Ä Víziváros felső részének és Újlaknak központjává nőtte ki magát rövid időn belül a Budai Klub, amelynek élén olyan tekintélyek állanak,. mint Bárczy István n'y. miniszter, elnök, Harrer Ferenc, Belce Manó, Schach Béla alelnökök és az agilis tisztikar élén Hegedűs József dr. iigyv. igazgató,, Orbóh József dr. titkár, akiket munkájukban erősen »támogat a kitűnően összeállított választmány. A körben erősen lüktet az élet, délután és este sokan látogatják és a vezetőségnek néhány tagja mindég rendelkezésére áll a tagoknak, hogy ügyes-bajos dolgaikban segítsék. Az erős téli szezon után, nyárra a Florida Kioszk-ba helyezte át helyiségét, ahol legutóbbi népes választmányi ülését június hó 18-án tartotta, Beke Manó egyet, tanár elnöklete alatt, aki meleg szavakkal búcsúztatta elhunyt elnöktársát, Baracs Károlyt. Ezt a szónokilag is szép megemlékezést lapunk más helyén közölj üli. Ezt dr. Orbók József titkár jelentése követte, aki beszámolt az új nyári helyiségről, továbbá a kedd esti kuglipartikról. Jelentése kapcsán a következőket mondotta a Budai Napló-ra vonatkozólag: A két évvel ezelőtt általunk megindított propaganda során, melynek tárgya a budai kereskedelem és ipar fellendítését célozta, szívósan támogatott minket a Budai Napló. Ez az a budai újság, mely már évtizedek óta küzd a budai érdekek, a budai sérelmek orvoslásáért és amelynek szerkesztője, Viraág Béla úr, időt és fáradságot soha nem kímélt, hogy a budai érdekeket képviselje és azokat diadalra is juttassa. Ma már dereng a nap fölöttünk, amiben a Budai Naplónak kétségtelenül jelentős része volt. Nekünk, akik célul tűztük ki a budai érdekek széleskörű támogatását, fel kell ismernünk Viraág Béla szerkesztő érdemeit, és kell, hogy nehéz munkája során oldalára álljunk azzal, hogy előfizetésünkkel támogatjuk, főleg a választmány igen tisztelt tagjai, mert abban a klubunkat érAz ősi Siráblieg,y Nyék: a középkori Svábhegy Irta: Dr. Siklóssy Lássló II. A középkor földrajza a ránk hagyott budakömyéki. helynevek egyikét sem azonosította a Svábheggyel. Ránk maradt a feladat, hogy nagyra- püffedt tudásunkkal állapítsuk rneg, melyik vidéket, hogyan nevezték a régiek. Látni fogjuk, hogy ezen a területen nem dicsekedhetünk ragyogó eredményekkel. Az érdeklődő közönség ösztönsze- rüen találta el, hogy az egymásnak ellentmondó tudósok közül kinek higyjen. Még Vörös László 1833. évi mappáján Nyék eleje néven szerepel a Svábhegy alja. Azt, hogy a Svábhegy azonos a régi Nyékkel, könyvben tudtommal I. V. Haeuffler merte először kinyomatni Buda-Pest historisch-topographische Skizzen von Ofen und Pest c. 1854-ben megjelent munkájában. Kellett hozzá némi bátorság, mert ezzel szembehelyezkedett Döbrentey véleményével, melyről később lesz szó. Haeuffler nyomán halad Bupp Jakab 1868-ban megjelent Buda-Pest és környékének helyrajzi története c. művében; szerinte Szent Pál-völgyének nyugati része a temetőtől Szent János hegyéig Nyék j faluhoz tartozott, mely név a Svábhegyre is vonatkozott. Ez a szőlőkkel teleültetett vidék a veszprémi püspöknek fizetett bor- és gabona- dézsmát, amelyet ez 1295-ben Kurtch vagy Kunchlin grófnak százötven márkáért adott bérbe. Döbrentey tévesen Hidegkútra tálja Nyéket. Mégsem lehetett közhitelű e két népszerű író megállapítása, ment Budaváros tanácsa 1847 június 17-én mai napig érvényben levő határozattal magáévá tette Döbrentey Gábor indítványát, amely szerint elmondatott, hogy Nyék azon terület, mely Árpádorom és Bátor- hegy, Pasarét és a hidegkúti határ között fekszik. Ezen mód található meg Nyék mai napig, Budapest legújabb térképein. Nyilvánvaló, hogy választanunk deklö mindennemű közlemény, meghívók és értesítések a jövőben meg fognak jelenni. Bejelentette a június hó 27-én este S órára tervezett társasvacsorát és végül előterjesztette azok névsorát, akiket új tagokul ajánlottak. Szél Árpád m. kir. korm. főtanácsos, a Nova igazgatója, Fónagy Béla old. építész, Angyal Ferenc m. tisztv., Jókay-Szilágyi Miklós igazg., Szoko- lovits Gyula kereskedő, Orova Bertalan ma lomkép viselő. Minthogy az alapszabál'yszerű kifüggesztés megtörtént és észrevétel nem érkezett, a választmány azokat a tagok sorába felvette. Beke Manó elnök ezután néhány meleg szóval berekesztette az ülést s a nagyszámban megjelent tagok társasvacsorához ültek. FEHÉRHOLLÓ“é“r" Márvany-u. la vendéglő ~P£RTÍs JENŐ muzsikul Meleg elismerésben részesítette a Budai Naplót a „Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület“, amelynek választmánya nevében és megbízásából Perczel Béla kormányfőtanácsos, elnök és dr. Eperjessy István főv. tanács jegyző, főtitkár levélben mondott köszönetét Viraág Béla szerkesztőnek a budai hegyvidék fejlesztése érdekében végzett ás a hegyvidék forrásainak felkutatását célzó önzetlen és fáradhatatlan munkásságáért. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I., Attila u. 12 Ünnepelték Görgey fiát. Meleg és meghitt ünneplésben részesítette budai barátainak és tisztelőinek hagy tábora Görgey Kornélt, a szabadságharc nagy hadvezérének fiát, a Görgey- nemzetség szenior át 74-ik születésnapja alkalmából a Három verébhez címzett vendéglő nagytermében rendezett ünnepi lakomán. Az est folyamán több felköszöntő hangzott el, amelyekért Görgey Kornél — aki magas életkorát meghazudtoló testi erőben és lelki üdeségben érte el a szép kort, — a könnyekig meghatott hangú beszédben mondott köszönetét. Beszéde során kitért Budavár visszafoglalásának évfordulójára, amely egybeesik születése napjával. Az ünneplő társaság emelkedett hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt és nagy élvezettel hallgatta az ünnepelt- nek érdekes és új megvilágítást visz- szatiikröző visszaemlékezéseit nagynevű atyjáról. Pártvacsora. A Magyar Nemzeti Szociális Párt június hó 15-én este a Sósfürdő kerthelyiségébeen pártvacsorát rendezett, melyen a párt hölgy- és férfitagjai és barátai nagy számban vettek részt, köztük:' dr. Ne- ményi Imre ny. államtitkár, a párt köztiszteletben álló elnöke, Lajta Pál keresk. tanácsos, Lányi Jánosnéfe a kell: vagy Svábhegy-Nyékben, vagy Hidegkút-Nyékben hiszünk. Későbbi történészeink nem húztak ki bennünket a csávából. Salamon Ferenc Budapest Történetében „a ma Budakeszi felé vezető út mellett azon királyi vadaskert és gazdasági majorok tájáról beszél, melyet Nyéknek neveztek”. Ez semmiesetre sem Hi- de gkút-Ny ék. Ám, hogy Salamon nem gondol Svábhegy-Nyékre, az kidéiül III. kötete 224. lapjáról, ahol azt mondja, hogy Nyék a mai Városmajor és Lipótmező közti völgyben feküdhetett. Itt tehát Nyék kérésiében áttér a Budakeszi-útról a Hideg- kúti-útra. Szerencse, hogy nincs IV. kötete, mert abban talán Döbrentey Hidegkút-Nyékjébe érkezett volna. Nincsen lényeges segítségünkre Csánki Dezső sem, aki Szilágyi Erzsébet nyaraló palotája a budai hegyekben c. tanulmányában egyéb érdekes adatok egész tárházát nyújtja ugyan nekünk, a Nyék kérdésében azonban az az álláspontja, hogy a mai Lipótmezővel szemközt a Hidegkútra vivő nagy országút jobboldalán elterülő mai Nyék nevű hely, nagyjából csakugyan a régi királyi Nyék falu helyével azonos; ennélfogva Döbrentey e helymeghatározása nagyjából elfogadható. E véleményét Csánki egy jegyzetben némileg módosítja: „Ügy látszik, hogy a régi Nyék a mai Pasarét és Törökvész dűlőket is magában foglalta s talán túl is terjedt az országúton a mai LinótmezŐ, Jánosliegy, Zugliget stb. feló”. Egy ilyen nyúlós, bizonytalan, hol itt, hol ott felbukkanó zavaros Nyékre mégsem építhetjük fel a Svábhegy történetét. A Nyék-probléma kibogozása, céljából menjünk vissza Döbrentey Gábor koronatanújához, Oláh Miklós esztergomi érsekhez, aki 1536-ban megírt Hungária c. művében nyilatkozik Nyékről. Oláh Miklós Bruxellesben írta e művét. Képzeletben újból kiállott Budavára falára és végig nézett a tájon délről észak felé. Először délen a Gellérthegyet magyarázza el, majd az ennek tövében lévő forrásokat, azután észreveszi a Várhegy lábánál lévő királyi forrásokat, a hölgybizottság elnöke, dr. Fabinyi Henrik és neje, Szilágyi Mihály iigyv. társelnök, dr. Huszár Ferenc, Villám Margit, a jeles írónő, Niámessy Jánosné, özv. Dévényi Je- nőné, Geiringer Géza és neje, lovag Knebel Nándor és neje, dr. Halász Gyuláné és számos magasrangú nyugdíjas tisztviselő családjával. A társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt a legjobb hangulatban, amit különösen emelt a kitűnő zene, amely hamar táncba vitte az ifjúságot. A párt július 15-én és augusztus 15-én ugyanott rendezi vacsorával egybekötött összejöveteleit. Kirándulás. A Budai Katholikus Kör június 26-án d. u. fél 3 órakor tanulmányi kiránduláson megtekinti | a Székesfővárosi Gázgyár óbudai j telepét. Találkozás a Pálffy téri HÉV. állomásnál d. u. fél 4 órakor. CSIRSZKA KONRÁD ÉTTERMEI a Császárfürdőben III, Zsigmond-ulca 31. szám üyári terrasz megnyilt a gyógyudvarban. — Lakomákhoz, esküvőkhöz, társas estékhez különtermek. Bácsi ai étel- különleges^égek. DREHER-SÖRÖK. BALÁZS ÜDÜLŐ Hűvösvölgy végállomás. Olcsó nyaralás. Kérjen prospektust. „KAKUK“ VENDÉGLŐ kerthelyiség, különszobák I., Kereszt-utca 6 (TABÁN) Előkelő, intim, hangulatos Magyar, franciakonyha — Esténkint Buday Gyurka énekel és muzsikál BuüaiButorárutiöz II., Margif-körúf 25. Mindennemű fa-, réz- és vasliuíoroR előnyös részlet- fizetésre is. — Megtekinthető vételkényszer nélkül. mai Rácfürdőt s így most már nyugatra került tekintetével elmondja, mi van nyugaton: a király gyönyörű kertje a falak alatt, ezenkívül a völgy síkján (in planitie) más kertek is; ezek felett húsz lépésnyire a hegyoldalon kezdődik a szőlők kellemes látványa. Miután Oláh így megnézte, mi van délen és mi van nyugaton, észak felé fordítja tekintetét. És most jön a kritikus hely: „Észak felé (ad Septentri.onem) —- úgymond — van a király különböző vadakban bővelkedő vadaskertje, amelynek Nyék a neve s amely négy magyar mértföld körzetben nemcsak az erdős begyet keríti be (valló : sánccal, kerítéssel), hanem vidám réteket is. Ehhez csatolódik egy királyi tartózkodási hely (aula), amely nagyszerű épületekből áll. Fent látható Szent Pálnak erdős helye, amely híres a remete fáterekről és Remete Szent Pál testéről”. Az ezután következő bekezdés azt mondja el, mit látott Oláh, amikor egészen északra (ad ipsum verő aqnilonem) fordult: „látta az óbudai szőlőhegyeket és látta magát Óbudát”. A Nyék-probléma kulcsa tehát abban van, hogy Oláh Miklós nem tartott iránytűt a kezében, amikor megjelölte a világtájakat. Ö azt nézte (illetve arra gondolt vissza), hol nyugszik le a nap? Ez azonban csak akkor lenne biztos támpont, ba naptárszerüleg tudnók, mikor nézte, mert a nap nyugtánajc iránya a naptár szerint változó. Félkört írt le a természetben, amikor olvasójának végigmagyarázta Buda környékét. Itt aztán kétségkívül kevésbé precíz, mint óceán járó kortársa Yasco de Gama lett volna. Oláh valószínűleg megbukott volna a tengernagyi vizsgán, amikor kétféle északot jelölt meg: egy északot, meg egy egészen északot. Minthogy „egészen északon” a pontosan megjelöT Óbuda van, „északon” csak az kereshető, ami északnyugatra van a budai királyi vártól. Vájjon melyik lehet Budavára közelében az az erdős hegy, amelyet Mátyás vadaskertjéül kiszemelt s amelyik elnyúlik egészen a minus Rudas-fürdő A budai forráscsoport lag* r A dioakti vabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok SZÁLLÓ Ü, ATTILA-U. 53 ÉTTERMEI Elnökválasztás. Az I. kér. Iparoskor f. hó 16-án tartotta meg 25. évi rendes közgyűlését a Krisztina- téri iskola tornatermében. A rendkívül látogatott közgyűlésen Kollár Gábor elnöki megfutó ja után Gabiim Ferenc főtitkár számolt be a Kör múlt évi működéséről, mely az iparosság nagyobbarányú megmozdulásának jegyében folyt le. Mindenki érzi, hogy tenni kell valamit, ba az iparosság nem akar elpusztulni a mai sivár viszonyok között. Majd az új tisztikar és választmány megválasztására került a sor. A régi érdemes tisztikar megválasztása mellett ügyvezető elnökké dr. Knvoss Árpádot választották meg, elismeréséül azoknak az érdemeknek, melyeket dr. Ivrivoss az iparosság megszervezése körül már eddig is szerzett. Hisz- szük, hogy dr. Krivoss elnöki működése új irányt szab a Kör életének s a közel jövőben a Kör már pozitív eredményeket is fog tudni felmutatni. Az I. kér. iparossága az ország első iparosságává kell, hogy felküzdje magát s jól átgondolt szervezkedésének hasznát az egész iparosság érezni fogja. URI S Z A BO, kiváló szabász: GLASZ Péter, I., Maros-utca 11. 3 CIVILT TER R ASZ iá legjobb JAZZés TANGÓ -zene Aszíalrendelés: 528—84. vendéglője S, láltos-u. 18 Díszes, intim p irmentes kerthely:ség. Fedea ieícejiúlya. Szolidcsa- ládi találkozóhely. — Kitűnő magyar konyha — Dreher sörök, uradalmi fajborok Cigányzene aias józssf Tí~~ éttermei és sörözője I, KRISZTINA KÖRÚT 61 Elsőrendű magyar konyha. Kitűnő fajborok. — Dreher sör. 7 ársasá'íoknak külön terem. PÁLFFY ÉTTEREM BUDÁN II, PÁLFFY• TÉR 4. SZÁM Elsőrangú konyha. Külön éltermék, zongora, NYÁRI TERRASZ. Tulajdonos : MAYER PÁL. Újonnan átalakítva, új vezetés alatt megnyilt. Nagyszerű hegyi levegő. Olcsó árak! Naponta Héczey hangulatos J A Z Z-zenekara játszik. I ársassepok, egyesületek számára külön fcdött terem. RÉGI BUDAI MAKKHETES SIMON IMRE vendéglős. I., NÉMETVÖLGYI-ÜT 57. TELEFON: 545-29. Tágas vendégszobák, külön termek, nagy árnyas játszókért, CIGÁNYZENE, TÁRSASÁGOKNAK ZONGORA. SPECIALITÁS: Saját csirkehizlalda és galambtenyészde. Gaiattfbleves, sültgalamb, rántott csirke. SZÖGED! ÉTKEK Uzsonnára kávé, fagylalt stb. UZSONNA-HANGVERSENY. „P^litSsclier GreisBer“ vendéglő, étterem, kert helyiség. Budán, I. kerület, Alkotás-utca 8. szám Kitűnő magyar és francia konyha. Esténkint cigányzene; BUJKÄ BERTHL^N zenekara muzsikál. KitfínS fajborok, Dreher sörök. Különterem. Tulajdonos: ifj. Thék János. JPojsoiay M.dvéíjú.3 lerrasza HZuda látvány ossága. Kitűnő v acsoráR MalosiR-féle borok Legkellemesebb uzsonnázó hely. Esténkint pozsonyi BERTÓK VILI és zenekara muzsikál. —Az áraknak nem kell reklám BÄLÄZS vend é g 1 ö Specialitások : Rántott csirke, dampr- Hűvösvo gy nudli. Nyitott és csukott terraszok. végállomás — Naponta cigányzene. — pálosok monostoráig ? Nem lesz nehéz megállapítani, hogy ez a begy a Jánosheggyel s ezen túl a Hársheggyel egybefüggő svábhegyi hegyhát. Valamit mond nekünk Dselalzade Musztafa török történetíró, Szolimán szultán híres életírója is. 0 is megemlékezik a magyar királyok budai vadaskertjéről, amely néhány hegyet és halmot, síkot és mezőt foglal magában. Ide, ebbe az erdőbe ment a győzelmes padisab, itt veretett fel csaholó agaraival hegyet és sziklát; itt ejtett el szarvast és minden egyéb vadat; itt sólymászott kedvére. Ez a leírás teljesen ráillik a Svábhegy név alatt ismeretes vidékre, de nem illik rá arra az aránylag kicsiny területre, amelybe Döbrentey a maga Nyékét beszorította. Miként lehetséges mégis Döbrentey tévedése ? Döbrentey nem gondolt arra, hogy Oláh emlékezetből vagy valamely igen kezdetleges mappa alapján veti betűkbe gondolatait. Döbrenteynek modern mappa volt a kezében. És mert Oláh északot mondott, ő északon keresgélt. „Egészen északot” nem bántotta, mert Óbudára nem tehette Nyéket, hacsak forrását, Oláht meg nem akarta tagadni. Keresett tehát egy északi helyecskét, amely még üresen maradt abból a nagy történelmi parcellázásból, amelyet ő Buda határában művelt. Ezt a magyarázatát merem adni Döbrentey Nyék j ének. így lett — most már Bupp szavai, szerint — a Váskapu- völgyböl, a mai Lipótmezőből, Nyék, mely újabban már csak a Svábhegy neve volt. Bámulom Döbrentey tekintélyét, amely ilyen abszurdumot komoly emberekkel el tudott hitetni. A Hideg- kut-Npéken képzelt vadaskert legfeljebb a XVII—-XVIII. század mii- lieujébe illenék be, ahol főképen dámák és piperés urak puffogtatták le az elébük hajtott vadat. Hogyan képzelhető, hogy a természetes és grandiózus Mátyás, e hatalmas vadász az Urban, megvetette volna a szeme előtt fekvő istenadta vadász- területet és valami távoli finom Ids vadaskertbe ment volna hódolni szenvedélyének. Hűvösvölgy legszebb kirándulóhelye HfliyrW'penMsiS Naponta cigányzene! tulajdonos MAS7M MIHÁLY HáíühífC? Minden szakmabeli ügyben íltjij/llllj i forduljon a régt jóhírű céghez I, Logodl-u. 19 Ikrei Hírtoi Tel.: 530-33 Seiner Jarnos 053:01*21“ venáéglöfe í. Sas zdi-út SS. — 59 végállomás Meghívom régi várbeli és krisztinavárosi ismerőseimet egy pohár borra jSS>‘ jP .o'” v%Kapható mindenütt! ÉTTERME SÖRÖZŐ II., BUDAI MARGITHIDFÖNÉL. DÍSZES ÉTTERMEK, PAKKRA NYÍLÓ NYÁRI YERítASZ NYÁR! PÁHOLYOK.