Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-06-16 / 959. szám

XXVI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. 1929 évfolyam. Előfizetése egy évre 24 pengő, íélévre 12 pengő. 9 , magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. junius 959. sz. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. V1RAAG BÉLA Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 16. BudatéEi Idegenforgalma Irta: TAUSZ BÉLA dr. az Idegenforgalmi Szövetség ügyv. alelncke Ezer meg ezer ember tekinti meg tavasszal és nyáron napköz­ben Buda történelmi, kulturális és természeti szépségeit; megbá­mulják, megcsodálják azokat, az- 4. után hazautaznak és jövő év tava­szára, meg nyárára újabb idegen csoportokat küldenek ide. Tavasz- szal meg nyáron ezer és ezer pesti polgár vándorol át Budára, főleg esténkint, hogy jó levegőben, ha talán kis kocsmában is, egy pár kellemes órát eltöltsön, lelkét újra felvidítsa. Csak télen csendes min­den s a Szent Gellért-szálló kivé­telével Budán nincs egyetlenegy pont sem, mely az idegenforgal­mat szolgálná. (A sportról most nem szólunk.) Ez a téli csend, ez a semmiségi oka annak, hogy Buda idegenforgalma nem fejlődik úgy, mint Pesté; az idegen járás foly­tonosságának megszakítása régen ismert nagy baj, mert. az újból kezdés munkája nehézkes és min­dig az időjárástól függő. Pedig ennek nem szabad így lenni! Budán meg kell teremteni a téli idegenforgalmat, mely füg­getlen az időjárástól, független a pesti idegenforgalmi járástól és csak Buda érdekeire támaszkodik. Vegyük sorba azokat az idegenfor­galmi értékeket, amelyek már meg . vannak és azokat, amelyeket még meg kell teremtenünk. A Szent ' Gellért-fürdő nemcsak gyógykincs, hanem idegenforgalmi attrakció télen is. Innen a legjobb utak ve­zetnek a Gellért-hegyre és ennek déli lejtőjére, ahonnan a kilátás télen is gyönyörködteti az idegent. A Gellért-hegy lábánál fakadó for­rások szintén látványosságok, ha kellőképpen hozzáférhetővé, meg- tekinthetővé tesszük, — és ide kell építeni Marencich vezérigazgató -- gyönyörű tervét: a gyógy házat (Kurhaus), mely télen szalonjai­val, könyvtárával, olvasószobájá­val, hangversenytermével stb. az idegeneknek nappali és esti gyűlő­helye volna. Menjünk fel ezután a Várba s a Halászbástya mellett nyissunk meg egy kis, de jól ve­zetett vendéglőt, ami különben is az idegenforgalommal foglalkozó szakemberek régi vágya. A kivilá­gított Halászbástya mellett meg- vacsorálni és letekinteni Buda­pestre: elsőrangú attrakció volna. Napközben megtekinthetők itt a félelmetes, legendás földalatti me­nedékül szolgáló barlangok, 2—3 emelet mély pincék, izgatok a hoz­zájuk fűződő mesék és hátborzon­gatók a falakról lógó kínzószerszá­mok. De az új reprezentációs te­rem is történelmi emlékeivel ide­genforgalmi érték. Azt mutogatni kell, mert gyönyörű. Menjünk most le a Retek-utcába és a Fogas­kerekűvel szemben megnyílt Caffé- Restaurantba, mely autóbusszal J vagy villamossal Pestről pár perc alatt elérhető, kitűnő uzsonnáié, vagy vacsoráié alkalmatosság az idegennek. Ha pedig van még időnk, úgy a villamosított Fogas­kerekű pár perc alatt felvisz a j Svábhegyre vagy a Széchcnyi- hegyre, ahol a Svábhegyi Szana­tórium európai' relációkban is ide- ■ genforgalmi érték, gyönyörű kilá­tásával és pazar berendezésével, mely idegenek számára is bármi­kor hozzáférhető. De menjünk át a Margitszigetre. Mindjárt a be­járatnál fekszik egy vendéglő, mely mindennek inkább mond­ható, csak nem egyszerűen ven­déglőnek. Pazar kiállítású szalo­nok és hangversenyterem áll a kö­zönség rendelkezésére, kitűnő konyhával, gyönyörű milieuben, de persze gondoskodni kellene ar­ról, hogy ez télen is nyitva álljon, mert a Margitszigeten az utakat oly jól karban tartják, hogy ott télen is kellemesen sétálhatunk és a'hóval fedett szigeten a szanató­rium télikertje pompás meleget nyújt a látogató idegennek. Érde­kes a mindent megkövesítő forrás. Idegenek itt hagynák benne az emléktárgyakat és visszatérnének értük. Ha ezeket az attrakciókat: a Szent Gellért-fürdőt, az építendő gyógyházat, a kivilágított Halász- bástyát egy kis vendéglővel össze­kötve, a belügyminiszteri fogadó- termet, a Retek-utcai Caffé-Res- taurant, a Szent Margitsziget szépségeit és kellemességeit meg­szervezzük, ezeken a helyeken a nap különféle szakában bizonyos eseményeket rendezünk meg, elő­adásokkal, felolvasásokkal, kép- kiállítással, háziipar kiállítással stb.-vel kapcsolatosan, úgy igenis meg tudnók teremteni Buda ön­álló téli idegenforgalmát. A Hol­lós Mátyás Társaság most készül ilyen vándor-képkiállítások rende­zésére. Hisz a fentebb említett helyeken kívül Budán annyi balneológia, történeti és kulturális érték van még, ott van a gyönyörűséges, ér­tékes hadimúzeum, levéltár, ame­lyeket az idegen szívesen néz meg és így elszórakozik, hogy igazán vétek Budát ősszel eltemetni az idegenek elől és tavasszal ismét feltámasztani. Ki kell dolgozni egy programmot Buda idegenforgal­mának kiépítésére és azt az idegen- forgalmi szervezeteknek átadni, akkor fogyni fog az ansix-kártya, bélyeg, szivar, újság, emléktár­gyak, kisebb-nagyobb éttermek éte­lei, meg Buda jó bora — nemcsak nyáron, hanem télen is! _____, Bu dán, lQ2Q.junius 15 Szembenálló városkapuk voltak a várban a Fehérvári es Vízivárosi kapu, amelyek a Víziváros _ és a mos­tani Krisztinaváros közötti átjárást biztosították. A Bécsi-kapu viszont a Vár hosszirányú főútvonalának a Vízivárosba való betorkolasat közve­títette. A Várhegy tövében elterülő Víziváros maga is várfalakkal és erős bástyákkal megerősített város volt. A várfalak a felső vár ma is fennálló északnyugati hatalmas körbástyájá­hoz csatlakozva, a mai Széna-tér felé vonultak (nyomuk még ma is megvan a régi Szent János-korhaz folytatá­sában), ott szegletbástyát alkotva ke­leti irányban a Duna fele haladtak és a mai' Pálffy-témél, a parton^ álló körbástyával végződtek. Ezt a város­falat kívülről, észak felől széles víz­árok védte, amelynek helyén a mai Margit-körút van. Ezeknek a védő­műveknek és városfalaknak, ma már nyomuk veszett, de fényképek tanú­sága szerint, I. Ferenc József koro­názásakor még láthatók voltak. A Duna mentén vonuló főútnak, melybe a Víziváros többi utcái bekapcsolód­tak, az északi várfalban erők kapu­tornya állott. A régi Qanz-gyár — a régi várfal helye — lebontása most folyik és az alapok kiásásakor bizo­nyára érdekes leletekre fognak buk­kanni. Épül a fedett piac a Krisztina- körúton és őszre már talán el is készül, a Krisztina-körút és a Koronaőr-utca közötti üres téren. Két oldalt árusító csarnok épül vasbetonból. Középen a piac egy része a szabadban lesz, de fedél alatt. A vásárlóközönség érdeké­ben itt az utak aszfaltosak és fe­dettek lesznek, hogy esős időben is kényelmesen bejárható legyen a piac. A Közmunkatanács mér­nöki bizottsága elé több tervpá­lyázat. érkezett. Az egyik tervet, amely barokk stilusban oldotta meg a piac épületét, nem tartotta alkalmasnak, de tetszetős volt egy másik megoldás, amely a kapu fölé éjimért tervezett és az épület két oldalán egy magas tornyot. Mégis legalkalmasabbnak találta a Közmunkatanács azt a megol­dást, amely a kapu fölé egy tizen­hét méter magas tornyot terve­zett, amely fényreklámok elhelye­zésére alkalmas. A torony tetején óra lesz és alatta harangjáték, ami idegenforgalmi szempontból is ne­vezetessége lesz Budapestnek. A piacot a nyár folyamán kezdik építeni. A piac mögött, a Korona­őr-utca felé eső területen nagy vásárcsarnok felépítését tervezik. Los vom Zopf! Elmentünk egészen „Los von Pest”-ig, abban a hitben, hogy Bu­dán aligha akad olyan tényező, amely gátat merne vetni Buda fejlődésé­nek, legkevésbé pedig a fürdőügy­nek. Most pontot kell tennünk a „Los von Pest” mögé, mert úgy lát­szik, előbb itthon Budán kell meg- küzdenünk valami csökönyös makacs­sággal, valami ósdi Zopffal és kény­telenek leszünk új rozatot nyitni: Los vom Zopf! címmel. Egyik fon­tos kérdése a fiirdőügynek, hogy a Lukács- és Császárfürdő dumaparti oldalán rendeztessék a Dunapart és ott a fürdővároshoz méltó, ennek a két fürdőnek nagy hasznára váló, dunaparti korzó létesíttessék. Lehet­séges, hogy ebből a célból a Margit­kát budai hídfőjénél még egy átjárót kell létesíteni, hogy a dunaparti korzó és ezzel kapcsolatosan a Római fürdő autóstrádája fölépülhessen és így lehetővé váljék az egész óbudai Dunapart rendezése. Ehhez minden érdekelt tényezőnek áldozattal kell hozzájárulnia. A székesfőváros és a Helyiérdekű vasút hajlandó és kész messzemenő áldozatot hozni ennek az útnak a kiépítéséért és a Dunapart rendezéséért, de valami érthetetlen csökönyösség, valami öntudatos ma­kacsság nyilvánul meg a két fürdő részéről, amelyektől azt az áldoza­tot kívánta a fürdőügy, a városfej­lesztés és a városszépítés, tehát a közügy, hogy parkjaik területéből egy-két méter széles csíkot engedje­nek át. Ez a két fürdő örölcbérlet cí­men kapta a várostól ezeket a par­kokat és soha senki nem tételezte Ápolna fel, hogy ezek a fürdők vala­mikor, egészen alantjáró okoknál fogva, megtagadnak majd a várostól valami szükséges kis területet, mert tulajdonképen csak az ajándékból adnak vissza valami keveset. Mégis megtörtént most, hogy amikor a vá­ros hajlandó nagy költséggel ezt a Dunapartot rendezni s a dunaparti út kiépítéséhez szükséges anyagot is szolgáltatja, a HÉV. pedig hajlandó az útépítés munkálatait fizetni, ami­vel szintén óriási költséget vállal magára, akkor éppen ez a két fürdő gáncsolja cl ezt a szép tervek azzal, hogy az úthoz szükséges területcsík átadását megtagadja. Tetézte ezt a Császárfürdő, amelyet minden ked- 1 vezményben részesít állam és város, azzal, hogy elzárta világhírre szert tett vizipóló játékosaink elől a Csá­száruszodát, ahol eddig is, csak a tizenkettedik órában, este fél nyolc órakor engedték meg a tréninget. Saját kis önző céljait szolgálva a Császárfürdő igazgatósága, most ezt az időt kitolta 9 órára, mondhatnánk az éjszakába s így lehetetlenné teszi, hogy vizipóló játékosaink kellőképpen fejleszthessék ezt a sportot, mely babért hozott Magyarországra. Ál­lamnak, városnak a legszigorúbb, a legkeggetlenebb retorzióval kell élnie, nehogy ez a Zopf elhatalma­sodjék, megnőj jön és megölje a für­dőügyet és minden a város fejlesz­tésére, szépítésére vonatkozó törek­vést. Dubonai Pál. Budáról nem, csak Pestről le­het megközelíteni vizitaxival a Margitszigetet, a Magyar Motor­hajózási R. T. máris megindított rendszeres hajó járatain. Ez a részvénytársaság, úgylátszik, nem tudja, hogy a, főváros két rész­ből áll: Budából és Pestből. Ha a hajói is csak annyit tudnak, mint a vezetőség a földrajzból, akkor sok szerencsétlenség fog történni a Dunán. Három kis szobor díszíti a Mar­gitszigetet a Közmunkák Tanácsának finom és Ízléses elgondolása alapján: két Strobl és egy Körmendy-Frimm műalkotás. Az egyik Strobl szobor a régi, híres, Ybl Miklós által épített házcsoport olasz stílusú uefrarának közepén áll. Angyalkát ábrázol, amely­hez talapzatul igen ügyesen vörös márványkutat készítettek. A másik Strobl-alkotás a sziget másik végén, a szanatóriumtól jobbra eső úton áll és fehér márvány talapzaton Faun fejet ábrázol. A harmadik és egyben talán a legérdekesebb szobor a rózsa- kertészet közepére került, Ivörmendy- Frimm Ervin Erzsébet királyné szobra, mely annakidején az Erzsé­bet szoborpályázaton díjat nyert. A vértanú királynőnek ez az első szobra Budapesten. Az óbudai Árpád reálgimná­zium nem megfelelő elhelyezését több helyen és többízben tették már szóvá s legutóbb az egyik demokrata bizottsági tag a köz­oktatásügyi bizottság ülésén kifo­gásolta újra a gimnázium mai állapotát, amire az elnöklő Purebl tanácsnok kijelentette, hogy a fő-, város már felterjesztést intézett ebben az ügyben a közoktatásügyi minisztériumhoz. Itt már foglal­koznak is ennek az iskolának épí­tésével, sőt a területet erre a célra az Árpád-malom környékén ki is jelölték. — Azt hisszük, hogy a helyismeret hiánya teheti csak a Vörösvári-út és Bécsi-út találko­zásánál lévő Árpád-malom kör­nyékére az új gimnáziumot ak­kor, amikor a Határ-utcában már évtizedek óta megvan a gimná­zium telke. Sok a csatornázatlan utca a III. kerületben és ezért a sürgősség sor­rendjében fel kell venni a főváros jövő évi költségvetésébe a Föld-utca csatornázását, a Flórián-tér és Soly­mári-utca között. A Szép völgyi,-út a Pusztaszeri-úttól, a Zápoi’-utca az Emese-utcáig, a Zöldmáli-utca a Zöldmáli-útig, a Bécsi-út a Körte- utcáig, a Rupp Imre-utca a Ziehy- utea és Cserepes-utca között, a San Marco-utea a Kenyeres-utcától végig, a Akder-utca, a Vihar- és Hévvizi.-út között, a Sorompó-, Gyűrű-, Szél-, Perez-, Kavics-, Szőlőkért-, Puszta­szeri-, József hegy i-utakat teljesen kell csatornázni. Parkírozni pedig feltétlenül kell a Kórház-utcai régi temető fennmaradt helyét, ahol múl­hatatlanul szükséges egy gyermek- játszó-tér kiképzése és ugyanilyen céllal a III. kerülethez tartozó rózsa­dombi Vérhalom-tér kiépítése. A La­jos-utcánál óriási szélességűvé lett Határ-utcát, addig, amíg a szabályo­zás ott megtörténik, szintén parkí­rozni kell. A III. kerület érdeke, hogy az elöljáróság a hegyi utak házilag való kiépítésére százezer pengő hitelt kapjon, hogy a mai álla­potukban csak ároknak minősülő utak megfelelőképen kiépíthetők és kiszélesíthetek legyenek, nehogy zá­por után, amint az jelenleg megtörté­nik, ezek az árokutak tönkremen­jenek. A melegedő-csarnok a farkas­réti temetőben hatvanezer pengő költséggel megépül, hogy eső, vagy zord idő esetén a temető rettenetes nagy területén lévő sírokat látogató közönségnek me­nedékhelyet adjon. Ha ilyen nagy költséggel épül, akkor bizonyára bársony-fotelekkel, faycnce kan- i dalókkal és más modern lakbe­rendezési tárgyakkal lesz felsze­relve. Pedig ott ilyesmire igazán , nincsen szükség és a temetőt mi­előbb be kell szüntetni, áttelepí­teni és területét visszaadni az élőknek. Túlságosan szegények vagyunk ahhoz, hogy klimatikus temetőt tartsunk fenn a halottak számára és terjesszük azt a gyó­gyulást kereső élők rovására. Budán új strandfürdőt építtet a tanács és csütörtöki ülésen elfogadta a Nádorkert területén építendő ] strandfürdő építési programúij át. Az építési ügyosztály most már készíti a terveket és a költségvetést. Öregváros mert Buda annyit jelent, mint Öreg — Buda nevének megfejtése. — Buda nevének eredetét tudósaink sokféleképen magyarázzák. A köztu­datban leginkább az az elmélet gyö­kerezett meg, hogy Ősi, kétezer éves öreg városunk az itt fakadó bővizű (kelta nyelven akking = bővizű) forrásoktól kapta nevét. A rómaiak az öt víz — aqua cinc-ről nevezték el Aquincumot. A később letelepülő szlávok szintén a vízről nevezték vá­rosukat, a mai Óbudát. A szlávban a víz „vuda” s így hasonult át az lassan „Budá”-ra. Az elmélet kissé sántít, de jobb magyarázat híjján elfogadták. Zajti Ferenc India-kutató tudósunk a hún-magyar rokonnépet legutóbbi indiai útján megtalálta és a nép nyelv-szókincséből, a magara nyelvből bemutat sok szót, amely tel­jesen megegyezik a mi kifejezéseink­kel. Pl. vár, az indiai ősi szókészlet­tel rendelkező nép nyelvében is vár, gyalog = gyalok, odú = odú, csálé = előre, vadony = vadon, mi - mi, pata = pata, vagyunk = vagunhk, kupa — kupa stb. Van azonban az Ős hún-magyar rokonnyelvben egy kifejezés, amelyik a magyarban meg­van, de értelmét nem tudjuk. S ez városunk neve a „buda” szó kisbetű­vel írva. Náluk ez öreget jelent s ál­talánosan használják. Van egy hegyük: Buclahegy = öreg-hegy. Azt hisszük, hogy ezzel megtaláltuk Buda nevének magyarázatát. A húnok, amikor idejöttek, a mai Óbudára, régi, öreg városba telepedtek s elne­vezték azt Öreg-nek, Budának. A név azonban fennmaradt, bár az ér­telme elveszett. Budaváros = Öreg­város, mint ahogy az is. Kétezer éves. Attila bátyja volt Buda (Bléda Bjéda), tehát ő volt az öreg. Ezzel kapcsolatban Burányi Mik­lós a Nemzeti Újságban komoly megfontolás tárgyává kívánja tenni, hogy Budapest nevét változtassuk meg. Ezt abból az alkalomból írja, hogy a főváros színeit, amelyek tel­jesen egyeznek a román nemzeti szí­nekkel, szintén meg akarják változ­tatni. Ennél fontosabbnak véli a „Budapest” név megváltoztatását, mert nagyon közel áll a „Bukarest” szóhoz és külföldön kevés ember van tisztában a különbséggel. Hivatkozik reá, hogy nagy Széchényi István is tervezte a főváros nevének megvál­toztatását — szerencsétlenül a „Hon­derű”. nevet választva — amiből azonban nem lett semmi. Surányi Miklós azt ajánlja, hogy „Budapest” helyett egyszerűen csak a „Buda“ név szerepeljen ezentúl. A „Pest” szó idegen nyelveken pestist jelent, ami nem rokonszenvet keltő fogalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom