Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-01-07 / 936. szám
XXVIévfolya^i. 93ó. sz. Buda érdekeit a várospoliöka, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport torén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre^ pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telelőn; 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG Í3ÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 Iil ér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegvor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 január 7. Budapest pályaválasztás előtt A „Budapest fürdőváros” ige megteremtője, dr. József Ferenc kir. Fenség. Budapest főpolgármestere, aki egyúttal az idegen forgalmi tanács elnöke, Szent-Karácsony napján megszólalt a Pesti Napló hasábjain. A következetes emberek szavai mindig cselekedetnek számítanak, mert minden megnyilatkozásuk kifejező jele az ő belső elhatározásuk tetté érésének. A főpolgármester megállapítja, hogy Budapest gazdasági életének megelevenítését, hogy úgy mondjuk reprezentáló, „standard ”-j át a jövőben nem lehet a fővárosunkat eddig megilletett erőforrásoktól várni, „mert ezekre, helyi erők mellett, világáramlatok is hatnak, amiket kormányozni és irányítani nem tudunk.” A fővárosokat országaik teszik naggyá, hiszen az ilyen emporiu- mok csak olyan reprezentál ói az állam háztartásának, mint a ház asszonya a családénak. Budapestet eleddig eltartotta, ruházta, hó- u.ítu üi.epsegekkel díszítette JSiagy- Magyarország ereje és úri gesztusa. Nekünk pedig, a főváros gyermekeinek, nyújtotta a megélhetés könnyű, és finom lehetőségeit azzal, hogy ide koncentrálta az ország főhivatalait, a katonaság tömegeit és rangjait, a művészetet, kereskedelmet, ipart, tudományt, vasutat és az ország földjének, erdeinek, bányáinak folyton termő kincseiből i Budapesten élő „vidék”, tőkéit és könnyen nyíló erszényeit. Nagy-Magyar országot széttépték, megsemmisítették... és a szépséges Budapest Nagy-Magyar- ország szánandó özvegye lett, Budapest elvesztette eltartóját és most a lecsúszás, a lekopás és el- ziillés érzésében ébred rá, hogy ezentúl — a rangos özvegynek most rendes sorsa szerint — a maga választotta keresetből kell meg- . élnie és az elvesztett úri módnak látszatát — a megmaradt vagyon és jövedelem-roncsokból fenntartani, a sors valami csodás fordulásáig. Fel kell vetni, mert a tartalékok fogytán rövidesen kínokban könnyek között fel fog vetődni a kérdés: miből éljen Budapest? A hivatalok koncentrációja, ez a folyton dohogó, komoly emberi életeket hullató rosta, adjon vala- ! mit ? ^— A katonaságunk ájult í erejétől várjunk gordiusi kard- j csapást? — A tönkre ment egyház 1 sorvadt karjaiba kapaszkodjunk? — A foszlányokra tépett vasút vezethet-é- állandó vérkeringést, hogy életet adjon? — A koldus művészetünknél próbáljunk pum- polást? — A mikroszkóp és töprengés helyett gummi bottal, ucca- virtussal dolgozó tudományunkhoz bizakodjunk? — 'A mi áldott akaratú nagy Klebelsberg miniszterünk lassan növő növényének a „magyar kultúrá”-nak késői termésére spekuláljunk? — Vagy a mi csupa szívjóság Fass miniszterünk türelmi cseppjeit szedjük altató gyanánt? — A belső struktúrájának átváltoztatása miatt Budapesttől egészen elszakadt, fenékig faluvá savanyodott „vidék” marokban tartott garasainak hullását várjuk-e? — Vagy talán a kereskedelemben reménykedünk ? amelyet első úri felbuzdulásunkban kihajítottunk, megmaradt házunk ablakán, amely alatt most összetört csontjaival alig életképesen kesereg. — Az ipar adjon életlehetőséget? mikor a nagy állami és szociális terhek alatt és a külföldiek tilalmi táblái között még a hajdani „Wanderbursok” füttyös nyomorult élete sem jut ki neki. -— Vagy legyünk kelet és nyugat kártyafészke? Sőt amint a magyar „great old man” mondta: j legyünk a szabadnak tartott Szent Korona házalói? A főpolgármester pedig fájó aggódásaink közepette rámutat Buda hegyei alatt fakadó gyógyforrások „Kajna-kincsé”-re és bizakodva adja: — Legyen Budapest —- fürdőváros! Igaz, magyar szemnek az is hit- vény özvegyi- sor: penziót trvtani, meg fogadót nyitni és az ősi úri modorért, jó ellátásért és a legfinomabb íz gyanánt beleadott vendégszeretetért számlát nyújtani és pénzt elfogadni. Pedig hát ez. a vi- lágfelfogásban, illő munka, amely már a nagy-, sőt a góliát-ipar, arisztokrata magaslatára emelkedett. És a főpolgármester szavai alatt már látjuk a tettet is. Ma még csak javasol, hogy holnap már j programmot és nyomban utána i mozgató utasítást adjon. A fürdővárost a gellérthegyi forrás csoporton akarja kezdeni. A lágymányosi sósvizek és a már meglevő Gellért-fürdő és a Gellért-hegy bevonásával a Rudas- és Rácz-íürdő helyén kell a nagy központi épületet és vele járóit felépíteni, addig, amíg a Tabán fehér lap, amelyik elrontva még nincsen. Ez legyen első avatása a Budapcst-fíirdővá- rosnak. És ime! A főpolgármester „in médiás rés” lép. Szerinte a legelsői feladat a Tabán szabályozásának a gellérthegyi fürdőcsoporthoz való illesztése és már meg is jelöli az erre legalkalmasabb egyetlen embert, Vargha Lászlót, Vargha László olyan nagyméretű és olyan magas gondolkodású, hogy Budapest fürdőváros alapvetésénél minden tudásával a főpolgármester mellé áll még akkor is, ha a Tabán eddigi szabályozásának modelljét le kéne takarnia. Mikor Stefan Helmer, a nagyhírű színházépítő (az ő munkája a Vígszínház és az Orfeumnak épült Fővárosi Színház) évekkel ezelőtt, 1912-ben megbízást kapott a bécsi Diana-fürdő tervezésére, lejött Budapestre, hogy itt tanulmányozza a kontinens akkori légii? ^obb fürdőjét, ahová azzal állított be: „Igazgató Uram, legyen szíves rámutatni a hibákra, amikbe beleesett, mert amit jól csinált, azt meglátom magam is.” A főpolgármesternek módjában áll az új fürdőcsoport elhelyezésének vonalainál és a közpon i fürdő és gyógyépület kialakításánál igénybe venni Bánlaky Gé;a és dr. Benczúr Gyula, ZomborvjIstván igazgatók évtizedes tapa-étalatait; ők ismerik a rejtett hibákat, amiknek ismétlését kerülni kell és ki fogják szerezni Vargha ! László nagy jóakaratából és nagy tudásából azt az előkelő elhelyezést, amit egy ilyen nagy alkotás megkövetel. Exner Kornél, a gyáripari képviselők országos testül(tének elnöke, újévi beszédében jelezte, hogy kereskedelmi mérleg ifik hiánya napi egy millió pengő A Budapesten eddig feltárt for- | rások napi hozama kereken 30.000 köbméter 23°-os féllnvvíz és 20 ezer köbméter 40—T3°-os teljes hév víz, ami napi ka íüriaértékben kb. 30 waggon szenei jelent, ami mint ingyenes íizeméiték áll rendelkezésre. 50.000 köbméter víz bőven elég 20—25.000 fürdőző ellátására. Számítsák ki a szakemberele, mit jelent ekk-ra hévvíztömeg jó kihasználás mellett a kereskedelmi mérleg irályának pótlásához és szegémiA’ lett. Buda boldogulásához. Számítsanak rá, .íogy a Főpolgármester hamaroséitfkiadja nekik ezt a feladványt. . Ezzel Budapest új pályára lépve — fürdővárosnak indul. És mi, akik az önkéntes betegápolást arisztokrata passzióvá emeltük, ne szégyeljük becsületes polgári kenyérnek elismerni a hivatásos gyógyítást: a fürdőt dr. R. L. Budán, igzQ január ó. BUDAI TÁRSASKÖR csütörtökön tartott választmányi ülése után rendkívül látogatott társasva- csorát rendezett, ame.yen Baránszky Gyula és Faller Mihiiy köszöntötték föl Hoor-Tempis Míritz dr. társelnököt, aki rendkívüli munkát fejt ki a Társaskör érdekébei és az őt környező tiszteleten kívül megszerezte számára a tagok őszinte szeretetét. Balás Farkas kiilfökön tett tanulmányútjairól, az ott szerzett tapasztalatairól és a nagy arányokban fejlődő gazdasági életre, számolt be érdekesen. Azután viti indult meg a tervezett központi utóbusz garage es a jövő évben építendő nagyszabású szeretetház tervpályázata felett, amelyhez hozzászóltak több-kevesebb szatírával György Lajos, Ziegler Géza, Krivoss Árpád. Majd Virciág Béla a közelelő választásokra való tekintettel köietelte, hogy a párt fektessen még nagyobb súlyt a kispolgárok érdekeinek, főleg lakásszükségleteinek kielégítésére és kifogásolta a kispolgárolira való tekintettel, hogy az autol ixi rendszámoknak csak kisebb résije jut a kispolgároknak, főleg a budai bérkocsisoknak, pedig egyszerűin engedni kellett volna, hogy a lpüzemről áttérhessenek a gépüzemr:, mert a szabó- hfiy sem gátolta abbin senki, hogy a tű-üzemről áttérhesselek a varrógép üzemre. A kérdés elintézését Hoor- Tempis Móritz sem tártj a szerencsésnek rámutatva arra, hogy a milliós Budapesten ezer, a 700.Ó00 lakosú Rómában hatezer auiotaxi szaladgál. Bakonyi János és Marik Ernő felszólalása után még Oszoly Kálmán igyekezett összeegyeztetni a véleményeket, ami sok tréfás évődésre adott alkalmat. Markó Elek új programmot sürgetett, Krivoss Árpád az iparosság ügyét ajánlotta a párt figyelmébe és befejezte az estét Hoór- Tempis Móritz befejező felszólalása, mely intelem volt az iparossághoz, mert nem jön el komoly helyre, hogy panaszait megvitassák és így nehéz azokat az ő megelégedésükre elintézni. akvikkum Kozma' Jenő dr. élénk vitát provokált a becsi-úti új temetőhöz vezetendő yillamosvonal kiépítésének kérdésé körül a főváros közlekedési bizottságában, ahol még dr. Boteen- hardt János, Scheuer Róbert és Büchirr József a villamos mielőbbi megépítését sürgették, míg Kossal ka János, — aki budai képviselő is — a villamostársaság mellé állott, a közönség érdekével szemben, amikor kijelentette, hogy „egyelőre elég lesz egy vágány”. Kozma Jenő kifogásolja városfejlesztési szempontból a mai kapkodást s rendszertelen útépítkezést, amely azt eredményezi, hogy főútvonalak elsatnyulásával bárki építhet magának házat a Búsadban, a Szemlőhegy tetején, a Csatárka- dülőben, mire a következő lépés az, hogy deputációk jönnek vízért, útért. Rengeteg olyan utat építenek, amelye-" két előzetes terv szerint megcsinálva, meg tudnák indítani a város fejlődésének irányát. Ha meglesz a bécsi-úti villamos nem fognak az emberek felmászni a hegytetőkre, hanem a. villamos mentén fog a város fejlődni, j úgy, hogy rentábilis lesz ez a vonal is, még pedig a legrövidebb időn belül. Ne tessék bevárni, amíg a Táborhegy oldala benépesül. A vonal . közvetlen körzete fog benépesedni, akkor rentábilis lesz a vonal. Annak az útépítésnek a híve és a támogatója, amely a várost fejleszti és a várost abban az irányban fejleszti, amelyet akarnak, nem pedig oly irányban, amely csak az egyes magánosoknak érdekeit követi. Amikor a magánosok rapszodikus kívánságait teljesítik, mérhetetlen költségekbe ke-, í'űiö ápfübo’ ufakiít 'kác.:íLc::..k; ott állanak, hogy a főútvonal nincs kiépítve. Ugyanez a helyzet Budának majdnem minden részén. A helyes irány lenne, ha a városháza adná a tempót, az irányt és ne várjuk a magánosoktól, hogy saját érdekük, aprólékos dolgaik kerüljenek előtérbe, mert a mai rendszer mellett állandóan zavarják a biz. tagokat és a városházat kéréseikkel. Nem lehet elodázni a temetői vonal kiépítését azért, mert a bécsi-úti vonal kiépítésére a temetőig szerződésileg is köteles a BSzKRT. Ne beszéljenek rentabilitásról akkor, amikor a rentabilitás úgyis meg fog jönni. A temetőhöz valamilyen tisztességes közlekedési eszközre van szükség. — Scheuer Róbert az általunk már évek óta ajánlott terv mellett szállt síkra, hogy a HÉV és a MÁV pályaudvarainak Fiiul őri gátra, illetve Óbuda, állomásra való kihelyezésével a villamosvasút,at e pályaudvarokhoz kell vezetni Óbuda-- Főtérről a Laktanya-utcán, Szeut- endrei-úton át Akvinkum állomásig s onnan balra a töltés mentén Óbuda, illetve Üröm állomásig és a Bécsi- útón vissza a városba. Ez a vonal hallatlanul fejlesztené e vidéket s forgalmikig óriási jövedelmet is jelentene. ELTEMETETT FORRÁSÓK címen a Hollós Mátyás Társaság által rendezett előadássorozat legközelebbi előadó estje jan. hó 14-én lesz a Császárfürdő Mátyás- termében, este hét órakor, emelj/re a meg hívókat e héten küldi szét a háznagyi iroda. Előadások tartására felkérte a Társaság Pávay - Vájná Ferenc fö- geologust, aki ez évben tartja az első előadást. /> c c sej/ Antal, Á & v t ó'ü s t , : i' .'1’ m dr. 7í e - key Imre Gábor és Pfeiffer Gyula min. tanácsosi. IMÉV BSJIIÁM Ripka Ferenc ünnepellaüése Az új év nem a visszafelé tekintésnek, hanem az előrenézésnek, az eljövendő év programm adásának ünnepnapja. Különösen nagy jelentőségű ez fővárosunkban, ahol ilyenkor hallja a polgárság a vezérek elgondolásait, •terveit, álmait és vágyait a város javára. A városházán ez évben is a tisztelgők hosszú sora jelent meg dr. Ripka Ferenc főpolgármester előtt az Egységes Községi Polgári Párttal az élén a hűség, a barátság, a bizalom nyilvánítása mellett. A pái’t tagjai teljes számban vettek részt a köszöntésen, amelynek beszédét Kozma Jenő dr. mondotta, kérve, hogy a főpolgármester vezesse és támogassa a pártot és Isten áldását kívánva munkásságára. Ripka Ferenc dr. főpolgármester komoly és szép beszédben köszönte meg az üdvözlést, amelynek súlypontja az a nagyhorderejű gondolat volt: az autonómia van a közön- | ségért s nem a közönség az autonómiáért. A párt üdvözlése után Frühwirth Mátyás orsz. gy. képviselő a Kézművesmesterek küldöttségét vezette a főpolgármesterhez, aki ezután Sipőcz Jenő polgármesterrel a főváros küldöttségét vezette a Kormányzó elé, akit a főpolgármester üdvözölt magas- szárnyalású beszéddel. Sipőcz polgármestert is több küldöttség kereste fel újévi üdvözletével, aki köszönetében erősen állást foglalt a mostani autonómia épsége mellett. Ezt megelőzőleg az Egységes Községi Polgári Párt tisztelgett elnöke, dí. Kozma Jenő előtt és a párt nevében dr. Ereky Károly volt miniszter üdvözölte, biztosítva őt a párttagok ragaszkodásáról. Kozma Jenő dr. tartalmas politikai beszéddel válaszolt, rátérve közéletünk minden jelentős kérdésére. Itthon — Budán. A déli harangszó után egymás nyomában jöttek a budai küldöttségek a Ripka-család Gellérthegy-utcai házához és a tágas hall hamar megtelt. Zengő éljen fogadta a kormányzótól érkező főpolgármestert, aki barátságosan rázta meg látogatói kezét. Az üdvözlés sorát Baránszky Gyula dr. kormányfőtan áesos nyitotta meg, aki az egyházközség és a Budai Katii. Kör megbízásából, — majd Hoór- Tempis Móritz dr. egyetemi tanár, aki a Budai Társaskör nevében Ripkát és élete párját, — aztán Fábián József az I. kér. iparosok és kereskedők, — Szőke Adolf a Klotild Szeretetház, -— Szemere Samuné a Budai Nők Köre, Ripka Ferencnét a kör elnökét, — Kollár Gábor az I. kér. Iparoskor és a Mészárosok Ipartestülete, — majd a villamos vasutak alkalmazottainak szakcsoportja, Hódy Lajos a Farkasrét és környéke, — Barna a Klotild árvaház árváival, — Lukács a Magyar Dolgozók Orsz. Egyesülete és végül Dunai Jenő a Budai Dalárda és 33 Futball Clubja nevében mondottak igaz szeretettől izzó üdvözlőbeszédeket, amit befejezett a dalárda áhítatos éneke. Könnyes szemekkel, szinte elfogód- va mondott a lelkes ovációért köszönetét dr. Ripka Ferenc. Nagy érzelem fogja el mindig a szívét, amikor az ő budai hívei halmozzák el jókívánságaikkal, aminél szebb ajándékot nem kívánhat. Mindenki elhozza ilyenkor lelke egy részét, mely megfoghatatlan, mint a virágillat és illat a lelkek megnyilatkozása is, az élet illata. Mélységes hálás köszönetét mond érte. Úgy érzi magát e napon, mint az utas, aki elérkezett az idő egyik határállomásához, ahol nehéz az átkelés, mert megállítja az utast a vámvizsgálat. íveli, hogy rendben legyen a podgyász, amit át akar vinni és rendbe kell lenni a valutájának is. A mi útiköltségünk a munkakészség, a tettrevágyás, az akarás. És a szeretett e megnyilvánulására azért van nagy szükség, mert mindenkinek szüksége van embertársaira. Ez az a védő erdő, mely körülveszi, s ha egy fa kidől, jöhessen helyébe más. És az erdőnek illata is van, a kultúra és a nő. De szüksége van az utasnak vízumra is s ez nálunk a jó Istenben való megingathatatlan hitünk a nemzet életébe vetett bizodalommal, hi1 /
