Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-02-12 / 902. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest 1928. február 12. Andréka Károly főkapitányhelyettest, a 111. kér. Egyesült Polgári Társaskör elnökét részesítették ovációkban a kör tagjai egy nagyon látogatott társasvacsora keretében, abból az alkalomból, hogy a kormányzó a II. osztályú polgári érdemrenddel tiintette ki, mely egyike a legritkább kitüntetéseknek. A kör elnöke Reisinger Gyula köszöntötte és üdvözölte elsőnek a kitüntetett elnököt, mert nemcsak a lelkiismere- tes, nagyképességű tisztviselőt tüntette ki a kormányzó, hanem egyúttal az ő közéleti munkásságát is jutalmazta. A szép, tartalmas és lendületes beszédet hatalmas éljen követte, amelynek csillapultával, Tóth István tanár a MOJESz üdvözletét tolmácsolta és elhozta a III. kér. Torna és Vívó Egylet köszöntését, amelynek Andréka Károly szintén elnöke. Dr. Orova Zsigmond szellemes fordulattal Andréka Károlynét éltette. Majd Szilágyi Károly, a rokonszenves szónok, aki mestere a szónak, mondott lelkes hazafias beszédet. Ezt Rezső Antalnak a tisztikar nevében mondott köszöntője követte. Viraág Béla, a Hollós Mátyás Társaság ünneplő üzenetét mondotta el, majd Móra István mondott poétikus szép gondolatokat a kis Kupcsik esetéből, annak jó kabátjáról, amellyel And- rékáék ruházták fel. Sturdza Károly vendéglős talpraesett jó ízű üdvözlete és Kemény Lajos őszinte ragaszkodásáról tanúskodó szavai után ANDRÉKA KÁROLY köszönte meg ezt a spontán megemlékezést. Rátért minden felszólaló beszédére és kedves fogadalmat tett Óbuda és Újlak érdekeinejk további gondos ápolása és fejlesztése mellett. Kedves együtflét után éjfél felé oszlott szét a társaság, ünnepies hangulatban. LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. A párhuzamos utat Óbudán a Lajos-utcával és a Zsigmond- utcával a Gyáriparosok Országos Szövetsége is kéri már, mert a nagyszámú óbudai gyár nem tudja óriási forgalmát lebonyolítani a lehetetlenül szűk egyetlen útvonalon s ezért a Dunapart kiépítését sürgetik. Rerrich Béla. a kiváló építész nyerte a szegedi fogadalmi templom körül építendő tér tervpályázatán az első díjat, ________________________ Kö zelednek a hegyek Szövetkezett Hegyvidéki Egyesületek Ismerkedő Estélye Távol esnek tőlünk a szép budai hegyek! Szomorúan néznek egymásra a vén GELLERT és a büszke JÁNOS. Mesz- sziről barátságosan integet feléjük a határról a HÁRMAS: — a budai hegyvidék három leláncolt ura. Ősidőktől nézik egymást, de nem tudtak közelebb jutni sem egymáshoz, sem hozzánk. A megkoronázott János úr. akit a „pozsonyi“ előnévvel tisztelnek, már küldené az ö dédelgetett fiát, a „Sváb“-ot. — az ország címerét is díszítő „Hármas", deli rokonát, a „Mátyást“. — a vértanú „Gell ért" is a báty iát, a „Sast“, — hej! de évtizedekbe telik, amíg egyet lépnek. Buda népe. jöjj! — toljuk, össze őket kedves találkozásra, barátságos kézfogásra. Hozzuk el egymásnak a hegyek üzenetét! És jöjjenek el mind, az öreg hegyek ifjú leányai: — Gülbuba bűbájos szerelme Rózsainál, a dombról. — a Zug-ban élő, gyöngykoszorúzta Liget, — Kelen vitéz bús arája a lágymányosi tájról, — a Pasák rétjén táncoló bűbájos odaliszk — és Rómának öt könnyet hullató, abban fürdő rabnője: Akking. Lesz dal, zene, tánc. Buda szülte nóta, amely ott termett a hegyek között, az árnyas völgyeikben. Hozza lelke szép gyöngyeit: Dohnányi, Hu- bay, Kerntler. Kodály, Tarnay, fülemüleszavát: Dulicn Ella. hegyi manók tréfáit: Vaszary Piri, tündérek táncát: Viraág Has, visszhangok zengését: Győry Pál, Koncz János, Hódúin István, erdők zúgásét: Ker- pely—Waldbauer, és a múzsák csókját: Zilahy Gyula, Jertek el mindnyájan. Szeretettel vár benneteket a Sváb-hegy helytartója: BÓDY TIVADAR s a Zugliget éles pengéjű, kulcsos vitéze: MÄNNIN GER VILMOS. Ahogy mondja a szétküldött írás és ahogy írom nektek én, vén Buda öreg íródeákja VIRAÁG BÉLA. Ezzel az elősőzóval adta ki meghívóját az a 31 társaskör és egyesület, mely ,,Szövetkezett Hegyvidéki Egyesületek“ néven igyekszik fejleszteni az elhanyagolt budai hegyvidéket. Az „Ismerkedő Estély“ február 20-án, hétfőn este lesz a Bellevue-szálló termeiben és pont fél 8 órakor hangversennyel kezdődik, amelyen budai mesterek: Dohnányi, Kerntler, Hubay, Kodály, Tarnay müveit adják elő: Dulien Ella, dr. Győri Pál, Koncz János. dr. Kerntler Jenő, Hodula István és a Wald- bauer—Kerpeiy vonós négyes. A vacsora utáni tánc szünetében fél II órakor kabarét rendez Zilahy Gyula (Zsül), amelyen résztvesznek: Vaszary Piroska, a Nemzeti Színház tagja, Viraág Ilus orchesztikai művésznő, S. Schack Manká, Gergely- ffy Gábor és Ruttkay Aladár. Az Ismerkedő Estély védnökségét elfogadta és vállalták József Ferenc főherceg és fenséges neje, díszelnöke dr. Ripka Ferenc főpolgármester, elnöke losonczi dr. Bódy Tivadar ny. polgármester és a Svábhegyi Egyesület elnöke, a rendező-bizottság élén pedig rendkívüli agilitással a népszerű orvosprofesszor dr. Manninger Vilmos egyetemi tanár áll. A meghívót a 21 szövetkezett egyesület elnökei és delegáltjai jegyzik. Csupa ismert, nagy név. Fontos tudnivalók, hogy a részvételi járulék, illetve a vacsorajegy (ital nélkül) 4 P, amely a belépéskor fizetendő. Az előzetes bejelentés azonban kötelező, miért is kérjük az estélyen résztvevőket, hogy a becsatolt válasz-levelezőlap felhasználásával jelentsék be, hány személlyel óhajtanak az estélyen résztvenni és azt postafordultával, de legkésőbb e hó 17-ig küldjék be. Öltözet férfiaknak: szmoking, vagy sötét utcai ruha. Meghívók iránt forduljanak az igénylők a rendező-bizottság irodájához: L, Bors-utca 24'. Telefon: Krisztina 502—96. (Budai Napló.) Kakukíojáspoliiika, Rossz hited él néha az ember és aztán fáj, ha csalódik. — „Negyvenkét év előtt jártam először a parlamentben — írja lapunknak egy régi ujságíróiársunk — és akkor ott arról folyt a vita, hogy a megválasztott képviselő szó nélkül otthagyhatja-e pártját s átmehet-e a másik pártra? Nagy tekintélyek vitatkoztak efelett s végül leszűrték azt az etikai igazságot, hogy a képviselő köteles előbb lemondani s azután új választásnak veti alá magát, hogy választói szintén helyeslik-e a Pál fordulást? Ha igen, átmehet. De azt, hogy bárki az egyik párt szavazói, költségei, szervezkedése és lelkesedése révén bejut a parlamentbe vagy a városházára s aztán szó nélkül átmegy az ellenpártra... az járja talán a kakukkok között, lehet igen ügyes kakiiktojáspolitik'a1. de itt Budán nem nagyon rokonszenves.“ — Ezzel szemben csak azt jegyezzük meg, hogy az eset meglepetést nem keltett, mert ezt mindenki előre sejtette, várta és — örült neki. Exner Kornél dr. volt államtitkár, a Hollós Mátyás Társaság társelnöke, a kiváló egyetemi tanár, a Cobden szövetség felkérésére a Ke- reskedejmi Csarnok nagytermében a Grossg'iocknerre tett kirándulásáról tartott előadást. Ez adta meg azt az eredeti ötletet, hogy — mintegy a hegyóriás'sal folytatott intervjjat — mondja el nagy készültségre valló véleményét „Az emberiség jövőjéről“. Az érdekes előadást lehetőleg bő kivonatban legközelebb közöljük, Az előkelő és nagyszámú hallgatóság élénk tetszésnyilvánítással kísérte és fogadta a szokatlan gondolatokat ébresztő eőadást. az előadó tiszteletére adott társasvacsora követte, amelyen számos hölgy is résztveü. Divatba jött e télen a Bellevue- szálló jazz-bandja, mely ma hang- szerelése és ének kísérete révén első helyen áll. Csupa művész. A karnagy dr. Köblös Ferenc, aki most jött haza Németországból, ahol a zenészed főiskolát végezte. — Konka az első piszton-művész ma az országban. Az örökké mosolygó Varsányi hozta ide és terjesztette el a fűrészt és négy dobot kezel, mint hangszert. — Matyók Péter 28 év óta járja a világot. Japánt, Kínát, Londont, egy eredeti néger hangszerrel, a „banjó“-val, — Fried szintén ismert név, mint a Népopera volt karmestere. A zenét az operaház négy tagja énekkel kíséri és esténkint előadják az összes népszerű dalokat, csupa izgató, lábalá való nótát. jubiláns bált rendez a Bellevue szálló termeiben évszázados jubileuma alkalmából a Nemzeti Színház s ez alkalomból közöljük vonal alatt a magyar színészet történetét Rexa Dezső hivatott tollából. A báli szezon Budán. Február hó folyamán a következő bálokat rendezik: A BUDAI VIGADÓBAN február 11-én: Görögkatolikus Bál. 12-én: Sváb Bál. 18-án: Magyar Tanítók Otthona Bálja. 25-én: Budai Izr. Hitközség Bálja. Március 10-én: Grafikai Munkások Bálja. A GELLÉRT-SZÁLLÓBAN február 11-én: Szabómesterek Országos Szövetségének Bálja. 18-án: Felvidéki Egyesületek Szövetsége Bálja. 19-én: Egészségügyi Alkalmazottak Bálja. 25-én: MÁV Menetjegyiroda Bálja. A BELLEVUE SZÁLLODÁBAN február 13-án: Clotild Bál. 16-án: ..Bellevue“ álarcos farsangi-estély. 20-án: Ismerkedő estély, a Szövetkezett Hegyvidéki Egyesületek műsoros estje. 27-én: Kultúr-est. 28-án: Budai Nők Köre, tánccal egybekötött társas- vacsorája. Báli fényképek. A báli szezon alatt pompás farsangi felvételeket készít Blahos Rudolf, a kiváló fényképész a II., Fő-utca 18. II. emeleten levő műtermében. Hat művészi lap ára 10 pengő. Blahos Rudolf fényképén a legmagasabb kitüntetési diplomát kapta 1918-ban a sajtó hadiszálláson. Bécsi, párizsi, berlini első műtermekben volt Operateur s mint önálló festő és fényképész több kiállításon díjakat nyert. A régi, jóhírű Elbl és Pietsch udvari fényképész utóda. A budapesti Fényképészeik Ipartársulatának elő’ljárósági tagja, a Mária- remete kegyhely kizárólagos fényképésze s minden jó ügynek becsületes munkatársa. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes, gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok GUNDEIt Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene tánc IlLVflTQR SÖR Páiífysiái a PáSfSy téren Ä b u d a \ KÉMÉNYSEPRŐ VENDÉGLŐ L, Pauler-a. 3. (A budai Színkörrel szemben) tulajdoKOs: PUNTÓL MÁRTON Családok és egyesületek szolid találkozó helye. Teljesen újjáalakítva. Minden kényes igényeket kielégít. Régi, hires magyar konyhája sajátszüretelísű borainak kiválósága közismert. Minden pénteken halászié. Szombaton disznótoros vacsora. BBaBaBawaa« KáLXHáS! Béres Márton !., LOGGDI-U. 19. Te!.: L. 972-33. Minden e szakmába vágó munka ügyében forduljon bizalommal e régi jóhirü céghez. A budai színjátszó társaság* Kassai Énekes Nemzeti Színjátszó Társaság. E címen Abauj vármegye támogatott egy igen jeles színtársulatot, melyet az igazgatóság 1833 októberében Kolozsvárra küldött. A társulat Erdélyt nem kívánó tagjai amazoktól elválva, Rozsnyón, Vácon át Budára érnek, ahol a játékszínt — a mai Várszínházát — éppen üresen találják, ennek kibérléséne lépéseket tesznek. A lelkes aktorok azonban belátván, hogy a fővárosban aligha állhatnak meg Protektor nélkül s a fennállásra egyedül nemes Pest vármegye pártfogása adhat erőt, nyomorságot, az elszakadtak négy vezértagja: Pály Elek, a nagy zenei tehetségű énekes-színész, Bartha János, a tragikus, Megyeri Károly, a jeles jellemszínész és komikus, Telepy György, a színházi ezermester, az egész társaság nevében esedezést nyújtanak a vármegyéhez, melyben jelentik, hogy „sz. kir. Buda ns. Fővárosában, mely azon általunk hálával említendő válaszát adta alázatos folyamodásunkra, hogy a következő 1834,-béli Hús* Szerzőnek sajtó alatt tevő s még e hóban megjelenő ..A Nemzeti Színház megnyitásának története“ című műveinek egjyik részlete. vétig ingyen vehetjük hasznát játékszínének ‘s egyszersmind könyv- és ruhatárának,“ ,,’s tartós meggyökerezhetés végett bátorkodnak alázatos mély tisztelettel ns. Pest vármegye Tek. Karainak és Rendelnek elibe járúlni — méltóztatnának a nemzeti ügyek ’s az által a’ társaságot bölcs elrendeléseik szerint hathatós pártfogásuk alá venni.“ Az esedezést a vármegye 1833. évi augusztus 28-ikán tartott közgyűlésén felolvasták, ahhoz a megye akkori másodalispánja, Ber- nátfalvi Földváry Gábor hazafiúi , lelkes beszéddel hozzá szólván, a j rendek az ügyet magukévá tették } s erről 4042 közgyűlési szám j alatt határozatot is hoztak, mely- j ben a színházi ügyek vezetésére J egy commissiót s a társaság igaz- j gatására Fáy András és Döbren- í tey Gábor táblabírákat kiküldötte. 1833 július 7-én kezdik meg előadásaikat a Kotzebue Ubatdo- jából magyarosított Bocskay István című drámával. E naptól kezdve változó anyagiadé egyre növekedő szellemi sikerrel játszottak. A közönség egyre mostohább a kitűnő társulattal szemben, utóvégre már hetenként négyszer játszanak, akkor is kong a színház, majd az előadások kezdetét is áttették 6 óráról 7-re, hátha akkor szívesebben jön közönség, de — minden hiába. Utóbb már a pénzszerzés céljából a vármegye táncmulatságot is rendez, — hála Istennek! — a köjzönség szívesen táncol és a 739 forint 48 krajcár- nyi tiszta jövedelem mégis csak kenyeret jelentett a társulatnak. (1837 íebr. 1.) Ez év március 18-án tartják utolsó színielőadásukait, hogy 19- én még egy egyveleget hirdetnek s a csekély számú közönséghez a társaság egyik vezértagjai, Fán- csy Lajos, búcsúbeszédet mond s aztán elhagyják Budát, azzal a biztos tudattal, hogy nyár derekán visszatérnek már az állandó pesti magyar színházba. Döbrentey, az egyik igazgató, Berzsenyi Dánielhez terjedelmes levelet ír direktorságáról 1835 január 21-én. amelyet kivonatosan közlünk: Az én feladatom édesíteni a nézőséget, amiben támogat Földváry Gábor alispán, Mérey László táblabíró, Sárközy Imre, Szentkirályi Móric főjegyző, NyáryPál aljegyző. Bajlódunk, de tréfával is győzzük, Bécsből hozattam három táncosnőt s az itteniekkel együtt kis balettet adunk, előtte pedig egy-egy rövid színművet, így színházunk német polgársággal vegyest zsúfoltan tele van s a majgyar művészséggel is megbarátkozik. Nyáron könnyebben dalolunk, mert „Kántörné gyújt, Megyeri csődít, Bartha hevít!“ — De azért soha annyi baj, amennyi színházigazgatósággal jár, mert önszereitetnek sehol sincs annyi összetengelyezése. S annyi felemás, embert együvé szabályozni ! ...“ Érdekes még Fáy András levele is, akit Pest vármegye bízott meg 1833. év nyár végén az igazgatással, de mivel Pesten lakott, Döbrentey Gábort kérte maga mellé, aki budait lakos volt. Az összegyűjtött pénz mindinkább fogyott, mert a kis pénztár erejét főkép a bécsi táncosnők csökkentették, akikkel pedig nem sokra mentek, mert sem balettmester, sem zenészek, sem táncdarabok nem va- lának. Az igazgatástól Fáy 1834 október 15-én, a mindig kelemetlen- kedő Döbrentey cselszövése következtében lemondott, mire a Fáyt rajongva szerető színészek az alispán előtt nyilatkoztak, hogy Döbrentey alatt semmi esetre sem fognak szolgálni, mire Döbrentey kijelentette, hogy 1835 végén, I „meddigre az igazgatói tisztet 1833-ban elvállalta“, lemond, ez megtörténvén, a társaság igazgatója Simoncsics János főszolgabíró lett. Fáy ezután is érdeklődik a társulat iránt s 1836. év elején körülbelül ezer váltó forintot gyűjt a már igen megszorult tagok részére a rendek és főrendek tábláján. De ezidétt már emelkedőben voltak a pesti magyar színház falai, már a reménységek valóra- válása nem volt többé hiú ábránd s a társaság sorsa egyre rosszabb és rosszabb lett. Erről az elszomorító sorsról szemléletes képet nyújt az utolsó, 1837-ik esztendő januárjának és februárjának havi bevételéről és kiadásairól szóló kimutatás. Eltekintve a bevételektől, melyek 525 forint körül jártak. az előadások jövedelme így festett: Január hónapban 15 előadásból maradt 10 frt. 17 kr. — és 203 fi t. 33 kr. deficit, — a havi kiadás volt: 2909 frt. 20 kr. Február hónapban 15 előadásból maradt 12 frt. 55 kr. és 157 frt. 3 kr. deficit -— a havi kiadás volt: 2915 frt. 10 kr. Sajnos, a március havi kimutatás sincsen meg a vármegyei levéltár rendkívül becses színészet- történeti anyagában. De a fentebbiek után az tisztán látható. Le kellett számolni tehát a helyzettel és ki kellett tűzni az utolsó előadást, amely néma ábrázolattal végződött s már csak a szokásos búcsúbeszéd volt hátra, amelyet Fáncsy mondott. A beszéd búcsúzás volt Budától és csupa reménykedés Pest felé s hála Pest vármegye iránt, mely úgy bocsátja most Thália hű szolgáit szélnek, hogy pár hó múlva visszavárja mindannyiját egy meleg, szép, új otthonba . . . Ezzel végződött az a színész- történeti időszak, amely a vándorszínészeiből átvezet — még pedig Budán át — az állandó színészet korszakába.
