Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-06-16 / 914. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest. 1928 június 16. Szent Gellérfi Gyógyfürdő j Viagyógy intézet és Napfürdő | Külön férfi és női osztály, j A legmodernebb berendezés, f Szakképzett személyzet. | A RózsadomD és az autóUaszKéidés Április hó 29-én hasonló cím alatt részletesen beszámoltunk a rózsadombi autóbuszjárat ügyének állásáról. Azóta a székesfőváros törvény- hatóságának május 2-án megtartott közgyűlése végre megadta a formális megrendelést a Mavág-nak a száz új autóbusz alváz gyártására, azonban e megrendelés még felterjesztendő jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz! s ki tudja, mily hosszú még e jóváhagyás hivatalos útja. Pedig e megrendelés csupán csak az alvázak gyártására vonatkozik. Hol van még a külön kiírás és megrendelés tárgyát képező, megfelelő karosszéria-típus hivatalos megállapítása, pályázat kiírása. odaítélése, megrendelése, jóváhagyása és leszállításának csigalassú, tekervényes útja, hogy az autóbuszgarázs pályázat legkülönbözőbb, ugyancsak végtelenbe húzódó fázisairól ne is beszéljünk. Ez úton haladva, éveket jelentene még, amíg a Rózsadomb is megkapná a maga, jogos autóbuszjáratát annál is inkább, mert megállapítást nyert az a körülmény is. hogy a most végre megrendelt száz új autóbuszalváz között, a megrendelés feltételei szerint előírt lóerőt, fékberendezést és férőhelyeket figyelembevéve, a rózsadombi forgalomban szükségelt, kifejezetten hegyitípusú kocsi nincs is. Ép ezért a Rózsadombi Egyesület főtitkára dr. Nádas Béla ügyvéd útján haladéktalanul érintkezésbe lépett a Közlekedési Ügyosztállyal, Autóbusz- üzemmel és a Mavág. vezérigazgatóságával aziránt, hogy a kiadott megrendelés folytán a fővárosnak szállítandó legkisebb típusú kocsik közül legalább öt darabot illetőleg, rövid úton változtassák meg a megrendelés feltételeit akként, hogy azok kifejezetten hegyi szükségletre gyártassanak megfelelő erős motorral és a szakértők által előírt biztonsági fékberendezésekkel és hogy ez az öt darab kocsi karosszériájának gyár- tása is — esetleg kevesebb férőhely- lyel — ugyancsak a Mavág-ra bízassák, hogy ekként a Mavág-nak módjában legyen legelőbb is ezeknek a kocsiknak gyártása és így a Rózsadomb részére — a vezérigazgatóság Ígéretéhez képest — a megrendeléstől legfeljebb három hónapon belül a célnak mindenben megfelelő, kifejezetten hegyi típusú öt darab teljesen kész kocsi leszállítása és üzembeál.í- tása. Szóval a sokszorosan beígért rózsadombi járat ekként azonnal megindítható legyen. Dr. Nádas Béla főtitkár az egyesület nevében felkereste továbbá dr. Ripka Ferenc főpolgármestert és dr. Kozma Jenő nemzetgyűlési képviselőt. az Egységes Községi Polgári Párt elnökét is, kik előtt részletesen ismertette a rózsadombi autóbuszügy sérelmeit. Mindketten a legnagyobb készséggel helyezték kilátásba legmesszebbmenő támogatásukat az azonnali megoldás érdekében a fenti értelemben, hogy a Rózsadomb e jogos és halaszthatatlan igénye kielé- eíttessék, valamint kilátásba helyezték azt is, hogy az illetékeseknél oda fognak hatni, hogy a rózsadombi járat útirányának végleges megállapításánál. a lehetőséghez képest, mindenben figyelembe vétessenek a rózsadombi érdekeltségnek a helyi viszonyoknak nyilvánvalólag legalaposabb ismeretén alapuló, jogos kívánságai és szükségletek _____________________ tf éri» ntodcnQtt • ,8 o p r o n-O y 0 r I* VBJI IEV mert ez a legjobb és I E«fa I y legmegbízhatóbb T«í*tf éa Iroda : Sopron-, Győr- éa Vasmegyei Tógazdasági Rt. L, Fehérvár1-ut27.Te]. J. 128-01 Áthelyezte ügyvédi irodáját dr. Bárczy Boldizsár II., Toídy Ferenc- utca 4. sz. alól II., Margit-rakpart 15. szám (Corvin-tér 1.) III. ejji. 15. alá. Tel.: Aut. 526—32. Nem áll meg a helyihajó Óbudán, amelyik Budapest és Római-fürdő között bonyolítja le a forgalmat, pedig ott megy el az óbudai kikötő előtt, ahonnan búsan néznek utána a Római-fürdőbe igyekvők. A M. F. T. R. egyszerű rendelettel segíthetne a helyzeten, amiért az óbudaiak nagyon hálásak lennének. Megjött a nagy harang s zengőbongó hangjával betöltötte a Krisztinavárost, amikor május 23-án a bíboros hercegprímás fényes papi segédlettel felszentelte őket a Krisz- tina-téren, hogy pótolják a háborúban elrekvirált harangokat. A teret betöltő sok ezer hívőhöz meleg, elismerő beszédet intézett az egyházfejedelem, amelyben a többi között a következőket mondotta: ...Több száz év múlva is olvasni fogják, hogy ezt a harangot 1928-ik évben, a legnehezebb esztendők egyikében készítették a krisztinavárosi egyházközség buzgó hívei. Ennek a harangnak a hangja hív. hogy részt vegyenek a szentmise áldozatban. Lebegjen ez a harang a magasban a mi Megváltónk, a mi megszentelő Istenünknek nevében. Ámen. A nagyharang négy nevet kapott: Ferenc, Ludovika. Katalin. Vilmos. Súlya: tizenkét mázsa. Készítette: Slezák László, a kiváló harangöntő-mester. A harangszentelésen résztvett: a Krisztinavárosi Oltár Egyesület dr. Ripka Ferencné elnöknő vezetésével, az Egyházközség tanácsa és képviselő testület© dr. Ripka Ferenc egyházközségi elnök vezetésével, a Szent Vince Szeretet Egyesület özv. Bodnár Istvánné vezetésével, az Irgalmas nővérek növendékeikkel, a Szent József nevelőintézet, a krisztinavárosi cserkészcsapatok. (H. B. L.) A „Pénteki Borgazdatársaság“ e hó 1-én megtartott első jól sikerült nvári összejövetelén, a Veronika vendéglőben, amikor Frischfeld Ede, dr. Mayer Sztreimir. Melczner Jenő- Na.győszi Ferenc és dr. Pénzes Mihály voltak a borgazdák, mintegy 40-en véttek részt, közöttük dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő is. — A július 6-i (és nem. mint tévesen közölve volt, 7-i) összejövetelen dr. .Bárczy Boldizsár. Eperjessy Béla, dr. Fodor Antal, Gereve István, dr. Heyduck Ödön. dr. Huszka János, Lehr József, Lukachich Ferenc, br. Natorp Tivadar, Prést János, dr. Rose Henrik, dr. Szőnyi László és Viráag Béla lesznek a borgazdák. Százharminc bódé, egységes típusú, csinos külsejű, tűzbiztos és lezárható árúfülke lesz az új Krisztinavárosi piacon, amely a volt Szebeny-ház és telek 1637 és fél négyszögölnyi területén nyer elhelyezést. A fülkesorok közötti piac-utcákat üvegtetővel fedi a város s a húsárúsítóknak külön hűtőfülkéjük lesz. Mindezek a munkák: a vásárfelügyelői irodák, közkutak, illemhelyek, hatósági mérlegek és a telekrendezés 650 ezer pengő költséget igényel, amit a főváros a húsz millió dolláros kölcsönből fog fedezni. Budapest népéhez! Az ingyenes dunai strandfürdő tárgyában (A Központi városház folyosóját' hevert ez a plakátszöveg. Közöljük.) A Korányi-ak, Vámossy-ak, Dal- mady-aknak és nyomukban ezer tár- j saiknak apostolos intelmeiből, — a képviselőház budget vitáján elhangzott megállapításokból és főleg lelkes tiszti fő-orvosom fekete statisztikájából riadtan hallom és látom, hogy fővárosom népe: öregje-ifja egyaránt, de különösen az ő szegénységének egyetlen kincse és reménye: a gyerek, senyved, elsorvad és idő előtt kerül a föld alá. Senyvcd, elsorvad és idő előtt kerül a föld alá. mert itt a kenyér hazájában szűkén a kenyerük; itt az ( ideális magyar klímán nem jutnak levegőhöz; itt a napsütés zónájában a vértadó napsugarat, porral, kínnal, költséggel denaturálva váltják meg; itt a források, fürdők és nagy Duna mellett tikkadt nyelvvel, piszkosan epednek el a víz után; itt Európa legnagyobb határú fővárosában nem kapnak helyet, hol leheveredjenek az anyaföldre aszaló nyár időn. És az ő szavuk nyomán vitán fölül állónak erezem, hogy a tuberkulózis, a rheuma és a gyermekfogyasztó rachitis. tömegbetegségek leküzdésére csaknem egyetlen gyógyító és megelőző tényező: a nap, a levegő és a víz együttes hatása, úgy hogy Budapest városvezető hatóságának és községi pártjainak szinte kényszerfeladata immár: gondoskodni arról, hogy e betegségektől sújtott néprétegek könnyen és ingyen jussanak a népegészség eme istápolóihoz: a naphoz, vízhez, levegőhöz. földöleléshez, szóval strandfürdőhöz. Budapest népének senyvedését mutatva és látva, feldúlt lelkiismeretem kényszerít nyílt vallomást tennem arról, hogy elődeimmel és társaimmal együtt éveken keresztül nagyot hibáztunk. Mea culpa! Nostra culpa! Hibáztunk: mert vaksi szemmel a strandfürdőt két évtizeden keresztül erkölcstelen világhóbortnak néztük és kezeltük és nem jöttünk rá, hogy a folyammenti „strand“ ikertestvére a világgyógyító tengeri „plage“- nak; és hibáztunk, amiért a Dunának a budai-pesti partjait lezártuk a nép elől. ahelyett, hogy sok és még több alkalmat adtunk volna a biztonságos fürdésre; és hibáztunk, hogy világhíres gyógyforrásainkra dús idegenek igényeinek szabott luxusfürdőket és raffinált dísz- és hullám strandokat építettünk, mint a flancosok, akik mindég ünneplőt öltenek, mert a munka blúzát nem is ösmerik; és hibáztunk, amikor alakos- kodva. hogy „pro populo aliquid facéré videtur“ a Széchenyi fürdőben néposztálynak kereszteltük az 1 és 2 pengős fürdőket, tudván, hogy az már úrnak való fényűzés; és hibáztunk, hogy a közúti vasutakat a pukkadásig felhizlaltuk a ketrechatárokba szorított városi nép nyüzsgésének garasaiból. ahelyett, hogy a hálózatát kitoltuk volna a pesti nagy síkságra és a budai hegyekre, ahol 22 egyesület erőfeszítése kell a mulasztottak pótlására: és hibáztunk, hogy híggá tettük a perifériák értékét a vasutak önös. kapzsi tarifájával, ami — mint a sváb-asszony a tej színét, — leszedi az élet felesleg javát; és hibáztunk, hogy a Rádl malom és Krempl malom napi 200.000 hektoliter forrásvizét a főváros népegészségének szolgálatába beállítani nem tudtuk, nem akartuk és nem engedtük; hanem, bűnök bűne! az isteni vízsugárral 4 vak lóra való malomkereket hajtattunk; és hibáztunk, hogy a Budapest- fürdőváros Egyesületet a budapesti fürdőügynek ezt a „sans reproche“ önzetlen lovagját a vállalkozásba beinvitáltuk és mikor belépett, cserben hagytuk a védett, ügy vesztére; és hibáztunk, hogy nem kerestünk Budapest fürdőügyének irányításához „egy''-embert, akinek szíve és értelme legyen ehhez a hivatáshoz, mert ez hivatás! és még jobban hibáztunk, mikor az egyik ügyosztályon megtalálván, akit nem kerestünk, félre állítottuk, mert tudott, akart és merte az alkotást; és hibáztunk, hogy az evezős sportot a ,,strand“-nak ezt a velejáróját, nem szorítjuk, mint az írás-olvasást, hogy ontaná az egészséget a mi hű Dunánk, és kapna cserébe szivárványos, tarka színt ő maga; A múlt hibáit jóváteendő, a pártok bizalmára és hozzájárulására támaszkodva, fővárosunk korszakos értékű szakértőjének, néhai Kajlinger Mihály vízmű igazgatónak 1919. évi javaslatát újból felveszem és a nagy budapesti ingyenes „strand“ helyéül az esztergomi vasúti híd feletti óbudai római-partot jelölöm ki. már azért is. mert Budapest népe ezt a partot az ő rendezetlen, balkánias, közlekedéstől elzárt, kócos állapotában, valóságos kínlódás árán most is ezrével keresi fel, csakhogy „strand“- hoz jusson; de különösen még azért is, mert ez a partrész a nép életében mint az úgynevezett „vadevezős“ sport kiindulási állomása a maga számtalan csónakjával, máris jelentős szerephez jutott. Szerencsére fővárosunk szabályozási terve, már 40 év előtt bölcs előrelátással a római-partot jelentős célokra közterületnek tartotta fenn. Ezt a gondoskodást az idő igazolta azzal, hogy a lakosság levegőt kívánó tömege a népösztön makacs erejével ezt a partot választotta és tette a dunai viziélet gócává, a mai élet egészséges' lüktetéséhez tartozó „strand“ fürdővé. Budapest hatalmas tüdejét: a Dunát mind a két partján végig elmeszesí- tettiik; még ez az egyetlen ép, eleven, lélegző szakasza maradt. Ezért én, a Budapest fürdőváros felelős vezetője, nem hagyhatom cserben a városom népét az ő megválasztott strandjának világvárosi kifejlesztésénél, már csak azért sem, mert az eddigi strandfürdők egyikében sincs meg a strandfürdő hármas kelléke: víz, nyitott térség és föveny és ennek a strandnak utolérhetetlen előnye: az ingyenesség. Mivel ez a római part a „strand“-ot csaknem készen, szinte ingyen adja, a főváros népe a hatalmas strandfürdőt az adózók újabb megterhelése nélkül kapja a kezemből. , A római-parthoz özönlő sokaság a napot, levegőt és fövenyt meg fogja kapni az 50 öl széles, meneteles, dunai fövénnyel terített partsávon; a Duna vizében való biztonságos fürdőzést lehetővé teszi 3—4. kabinok nélkül való nyílt kosáruszoda, amilyet a Margitsziget tart a Dunán. A vetkező kabinokról, kabanákról és „plage“-szerü sátorokról szóval az üzemről szabad versenyben, a parti birtokosok, a közeli háztulajdonosok, csónak gara- ge-ok, klubházak, vendéglők, úgy mint most is teszik, jövőre még bővebben gondoskodnak. Nem teremtek tehát újabb városi üzemet, amely polgárai elől vonja el a kereseti alkalmakat, hanem ellenkezőleg, lehetőséget adok egy egész sor embernek kereső foglalkozásra! E cél szemmeltartása mellett utasítottam az ügyosztályokat a megfelelő sürgős előterjesztésekre. Elhatározásommal telkemet megnyugodni érzem, mert városom kisdedei! ti vagytok szemem előtt; titeket látlak barnáink pirosodni, heverni, kacagni és gyógyulni a strandon. a nap tüzes arca alatt és az öreg Duna jó vizében és néktek. akik még olvasni sem tudtok talán, anyátok és apátok által küldöm az üzenetet: — a Polgármester bácsi csókoltatja a napot és üdvözli a Dunát! * Ez a fogalmazvány a Központi Városháza folyosóján hevert. Sietve közöltük, de várjuk a polgármestert, aki aláírja, kinyomassa és a város falain közhírré is tétesse. Dr. R. K. _____ evezős. Zeneiskolai Siangversenven számoltak be jún. 10-én a Budai Kath. Körben Horváth Elek zongoraművész és Farkas Arnold hegedűtanár pompásan szereplő tanítványai, akiket zajosan megtapsolt a szülőkből és rokonokból álló nagyszámú és előkelő közönség. SZEMÜVEG Zibrinyinéi, I, Attila-u. 12 Gazdag nyári programmot dolgozott ki a Budai Kath. Kör, amely zarándoklatok, tanulmányi, turista és üdülő kirándulásokat ölel fel. Így június 14-én d. u. fél három órakor a Kőbányai Ganz-gyárat, június 21-én a nagytétényi sertéshizlalót, jún. 24-én a felsővizivárosi egyházközséggel hajókirándulás Esztergomba, júl. 5-én az Óbudai hajógyárba, majd a csillaghegyi strandfürdőbe s Vogl Imre ottani tánciskolájának megtekintése. A kirándulásokon vendégeket is szívesen látnak. Érdeklődni lehet a kör irodájában Pálffy-tér 4. sz. alatt. As Augusst p twill ónban (I., Hidegkúti-út 22) délután és este előkelő jazs-band játszik I Elsőrangú meleg konyha DtLIllAtlit «Síi Esténként SERGEJ orosz zene- és énekkara hangversenyez. Minden szombaton hajnalig MOLNÁR JÁNOS VENDÉGLŐJE ÓBUDÁN III., Lajos ucca 169 sz. az úri közönség találkozóhelye. Gyönyörű kerthelyiség, kitűnő konyha. Elsőrangú italok.
