Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-12-23 / 934. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928. december 23. j Szent Gellert \ Gyógyfürdő 1 Iszapkezelés tár sashelyisé'ében | wgy külön fülkében a világhírű * Kolopi „Széni Gellert* rádiumos | gyóqyiszappal. * Rheuma, izületi bántalmak- | nál páratlan gyógyító hatású Árpád és a békásmegyeri Péterhegyi Bründl-f orrások 24 óra alatt 14.500 m , azaz 14.5 millió 20—22° C félhév- vizet szolgáltatnak. A 24 óra alatt" termelt' 50.000 m", azaz 50 millió liter vízmennyiségből kereken 20.500 m3 a meleg termák és 29.500 m3 a langyos termák vizére esik. Ezen hatalmas vízmennyiség azonban még tetemesen fokozható, ha a meglévő forrásokat alapos tanulmányozás útján, kiilön-külön, a helyi viszonyoknak megfelelően, újra foglalnák, mert ezáltal egyrészt a ma fennálló legnagyobb veszteséget a Dunába szökő forrásokat eredeti forrás körzetükbe visszaterelve honosíthatjuk, másrészt a 7—8 m. magasan eliszaposodott és így egérutat nyert ismeretlen hegyfogó, de értékesítés szmpontjából az egyes fürdőtelepekre elvezetett forrásereket, újra vissza- vezethetnők az anyaforrás körzetébe. Dr. Eperjessy István múltkori előadására visszatérve, kétkedve hiszi, hogy a Zúgligetben 1200 méteren felül hévvizet találnának, aminek olyan természetes nyomása lenne, hogy a víz a föld színére fel is tömé, macától a felszínre emelkedne. Majd értékes előadása befejezéseképen megállapítja, hogy a budai hévforrások melegvíz tartójában oly nagy meny- nyiségű víz van felraktározva, mely kitűnő bázisa lehet megcsonkított hazánk fővárosa szempontjából, óriási horderejű és a maga nemében páratlanul álló Budapest fürdőváros kiépítésének. A nagyértékű előadást lelkes tapssal köszönte meg a közönség. Utána dr. Andriska Viktor egyetemi m. tanár számolt be igen érdekesen a budai források közegészségügyi állapotáról, amelyeket ehemiai és bakteriológiai szempontból vizsgálták hosszú ideig dr. Bigler Gusztáv egy. ny. r. tanár vezetése alatt, akinek üdvözletét és munkakészségét hozta el a Társaságnak. Bdránszky Gyula és Réw Sándor rövid felszólalása és az előadó szakértői magyarázata után dr. ’Morvay Győző elnök meleg szavakkal mondott köszönetét dr. Mádai Lajosnak kiváló és tanulságos előadásáért. Ezután társasvacsorához ült a közönség, a Hollós Mátyás Társaság közismerten kedélyes vacsorájához, amely mindig különleges, meleg hangulatot teremt, mégis komoly eszméket dob a köztudatba és valami szépséges bájjal fényesíti —- gyönyörű asszonyai révén — a társalgást. Morvay Győző elnök a vacsora folyamán kedvesen köszöntötte az előadó 'dr. Mádai Lajost és a jelenlévő múltkori két előadót: dr. Tausz Béla főorvost és dr. Eperjessy Istvánt, majd lelkesen és lelkesítve üdvözölte dr. Pávai-Vajna Ferenc fő- geologust és Belcey Imre Gábor barlangkutatót, mint a II. M. T. új tagjait. Elismeréssel szólott Viraág Béla áldozatos, gondolattermelő lankadatlan munkájáról. Melegen emlékezett meg dr. Szalag Sándor elöljáróról és^ dr. Baránszky Gyula kormány- fotanacsosrol es eltette a Társaság vendégeit. Kedves hasonlattal illette Viraág Béla az új tagokat s a meggyőződés érchangján vázolta a H. M. T. Programm j át, amelyben politikáról, a csúf pártpolitikáról nincsen szó, csak a szép politikáról, amely összeszoktatja, melegebbé teszi egymással szemben az embereket. Kifejti, hogy « város vezetősége egyáltalán nem érdeklődik s nem érdeklődött a múltban sem azok iránt a tervek iránt, amiket a II. M. T. nyolc éven át kovácsolt Buda kincseinek feltárása, Buda kultúrájának emelése céljából. Hatalmas kqnturokban rajzolta meg azután az óváros tervét, a török mecset idegeneket vonzó gondolatát, a történelmi emlékek láthatóvá tételét, a fürdőváros alapját képező új városépítési szabályrendeletet, a kiváló források gazdasági kihasználását, aminek alapján — huszonöt éve hirdeti már — a fordított város óriási adóterheit igen nagyon csökkenthetnék. A gyönyörű jövőt csillogtató beszédet felviharzó tapssal köszönték meg, majd Pávai-Vajna Ferenc állott fel szólásra. Az ős-székely erő és az erdélyi hegyek poétikus lelke nyilatkozott meg benne, akit az országcsonkítás borzalmas szele hajtott a budai hegyek közé egy kicsiny viskóba. Itt megismerte c város fényes múltját és elhatározott szándéka, hogy nagynevű mestere. Böck Hugó kutatásai és eddig elért fényes eredményei után, az ő nyomain haladva sikerül majd a budai hegyekből is elővarázsolni még azokat a forrásokat, amelyek Buda fürdővárost még gazdagabbá tehetik. A H. M. T. törekvéseivel találkozva, megtisztelve érzi magát, hogy tagjai közé tartozhat és a legközelebbi előadást, amely bizonyára élénk vitára fog alkalmat adni —- megtarthatja. A nagy tapssal fogadott beszéd után Belcey Imre Gábor is melegen megköszönte a «^Társaság bizalmát és a budakömyéki barlangkutatás eredményeiről szóló, vetített képekkel illusztrált előadásokkal igyekszik majd arra, hogy csalódást ne keltsen. Nagy figyelem közben beszélt ezután dr. Tausz Béla főorvos az ő kedMENCZER Eltemetett forrősoK Irta és a „Hollós Mátyás Társaság“ e hó 10-én tartott értekezletén felolvasta : Dr. Eperjessy István (Folytatás.) , E környék egyik forrása a Zalai-út mentén, a Zalai-út és Dániel-út sarkától lefelé számított első vízbuktató alatt van, amelyből addig, amíg e vidéken vízvezeték nem volt (15—20 évvel ezelőtt), a lakosság a vizet szamárháton, puttonyokban hordta és ■ez a kis gondozatlan forrás az egész Virányos vízszükségletét ellátta. A vízvezeték bevezetésével e forrást már nem használják, nem tisztítják, az már meglehetősen eldugult és jelenleg egy része gályákkal, más része szeméttel van behányva. A Zugliget régi lakóitól gyakran hallottam, hogy a régi végállomásnál, a mai postaépület mellett, a sziklás hegyoldalból szintén csörgedezett egy bővizű forrás, azonban az földcsuszamlás következtében teljesen eltűnt. A Zugliget lakóinak ez állítását megerősíti az, hogy 15—20 évvel ezelőtt, amikor már a Zugliget forrásvizei után kutattam a fővárosi könyvtár egyik könyvtárosa adatokat bocsátott rendelkezésemre, melyek szerint a zugligeti forrósok közül az egyik helyét a régi villamos végállomásnál jelöli meg. Időközben 1914-ben a haza iránti kötelesség a harctérre szólított, csaknem ötévi harctéri szolgálatom alatt irataim elkallódtak. Még gyerekkoromban a Zugliget régi lakóitól gyakran hallottam emlegetni, hogy a mai Szarvas vendéglő helyén fürdő állott, amelyet meleg kénes forrás táplált. Az egész Szarvas épület berendezése is fürdő képét mutatja és annak udvarán a múltban is számos rozsdás vascső hevert. Ozv. Schillingerné, aki a Szarvas vendéglőt körölbe] ül 30 év előtt bérelte, még emlékezett arra a fürdőre, amelynek kazánja még 20—25 évvel ezelőtt a Szarvas vendéglő udvarán hevert. A Szarvas telepen levő három kút, milyet a múltban már csak tűzbiztonsági okokból tartottak fenn, annyira vastartalmú volt, hogy a csöveket évente kellett tisztítani. Az angol kisasszonyok templomával szemben, az Áldássy-féle telek egy darabon állandóan nedvesebb, ezen a részen semmi sem terem meg, a hó itt olvad el legelőbb. A környék lakói szerint itt lehetett a fürdő állítólagos meleg forrása. Az angolkisasszonyok intézetének építésénél egy olyan erős forrásra bukkantak, amelyet eltömni nem lehetett és azt csak alagcsövezéssel sikerült elvezetni. Szakáll Lukács pasaréti építőmester gyakran mesélte, hogy ezen a környéken pince javítás, illetve víztelenítés közben egyik munkása meleg forrásra bukkant. Ö a gödröt azonnal hehányatta és a munkást más építkezéshez rendelte ki. A forrás helyét titkolja. A zugligeti árokban, a Leipniker- vil Iával szemben, szintén volt egy kisebb forrás, amely az árok rendezése és beboltozása alkalmával oly erővel tört fel, hogy a boltozási munkálatokat az eltömés befej eztéig mintegy két hétig, megakadályozta. E forrásoknak ma talán még fellelhető vize a mai Szarvas vendéglő környékén felállítható strandfürdőt esetleg ellátná vízzel. A Zugligetnek ezeken kívül, tudomásom szerint még két forrása van, illetve volt. Heufler „Buda-Pest” című munkájában a Ferenchalmon levő kénes forrásról tesz említést, mondvá: „Eine nach Schwefelwasserstopf riechende Quelle befindet sich auf der Franzenshöhe im Garten des Architekten Hild, dann zwei andere derlei Quellen in dem Dreibrunnenberg”. Egy másik forrás van, vagy volt a Csillagvölgyi-út és Alkony-út sarkán, amely tavasszal és ősszel bőven csörgedezett, de szárazabb nyáron kiapadt. Ezeken kívül kétségtelen, hogy a Hárshegy és a Jánoshcgy közti nyergen, a mai Szép Juhászné táján, egy igen bővizű forrásnak vagy kútnak kellett lenni. Itt állott ugyanis a pálosoknak Szent Lörineről elnevezett kolostora, amelyben cgyidőben több mint 500 rendtag lakott, ezenkívül az ott megfordult főurak száma, akik oda lelkigyakorlatra vonultak vissza, szolgaszemélyzettel együtt meghaladta a százötvenet és amellett a búcsú járók százai is felkeresték állandóan e kolostorban lakó szent atyákat. Lehetetlen elképzelni, hogy ilyen nagy vés, behízelgő hangján. Mindig valami új érdekes dolgot tud mondani a római korból. Ez alkalommal a kétezer év előtti akkingi nő napi életét mondotta el s kedves poénként indítványozta, hogy a tudománnyal foglalkozó H. M. T. — amelyért apostoli munkát fog kifejteni a városházán, hogy az illetékesek idejöjjenek a Császárfürdőbe tanulni —• ezentúl üléseit 7—9-ig tartsa és 9—11-ig a szép nemnek áldozza összejöveteleit és a jelenlevő hölgyek egészségére ürítette poharát. A kiválóan sikerült este a legjobb hangulatban tartotta együtt éjfélig az illusztris társaságot. (R—w.) gallértiszfitása vt zel Drbja 10 fi 1. Telefon Külön vidéki osztály Alapítási dalestet rendezett a Budai Vigadóban a Budai Dalárda. A kitűnő együttes Szeghő Sándor karnagy avatott vezetése mellett élvezetesen szólaltatta meg műsorának minden egyes számát. A nagyszámú közönség melegen ünnepelte az énekkart kitűnő karnagyával együtt. Kijutott az ünneplésből Szántó Jenő hegedű- művésznek is, aki néhány hegedűszámmal gyönyörködtette a közönséget. A hangverseny külön ünnepi pontja volt, hogy -az egyesület leleplezte iSal lay Nándornak, a dalárda egykori neves tagjának jól sikerült arcképét. ZVERKÓ CIPŐK JÓK és olcsók Harangszentelés volt Óbudán dec. 16-án, amikor az Egyházközség fényes ünnepség keretében szentelte fel húszmázsás nagy harangját a hivők ezreinek jelenlétében. Schödl Fe- rencné haranganya ünnepélyes fogadása után érkezett meg a gyönyörűen feldíszített ősi plébánia templomba Sipőcz Jenő polgármester, Bérezd Jenő, Borvendég Ferenc tanácsnokok, Mészáros János dr. érseki helytartó, Bednárz Róbert apátplébános, esperes, Répás József szemináriumi alkormányzó, Kossalka János dr. és Kontra Aladár orsz. gyűl. képviselők, Andréka Károly főkapitányhelyettes, Szente Miklós elöljáró és több fővárosi bizottsági tag. Ezután érkezett meg S eredi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás, akit Sagmüller József apátplébános a kerületi papsággal és Mettelka Frigyes kir. tan. egyházközségi elnökkel a kapunál fogadott. A leventék, cserkészek és Má- riarieányok díszes sorfala között vonult be a bíborban tündöklő egyházfő a templomba, hogy fényes papi segédlettel a harangszentelés mély- értelmű szertartását elvégezze. Utána ugyancsak ő mondotta a hatalmas, szíveket megindító gyönyörű szent beszédet a harang jelentőségéről, megköszönve az óbudai hívek példát muSZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 tömeg befogadására alkalmas kolostor minden víz nélkül állott volna és ne lett volna közelében legalább egy bővizű forrás. Amint régebbi íróink Mátyás király vadászkastélyát és Ulászló király kastélyát leírják, azt a helyet, ahol ez állott, mindig úgy jelölik meg, hogy annak közvetlen közelében kutatásaim szerint egy-egy forrás volt. Teljesen lehetetlennek tartom, hogy a pálosok kolostorukat oljr helyre építették volna, ahol a legközelebbi ivóvíz félóra járásra feküdt volna. A Zugligetben levő Kútvölgy elnevezés arra vall, hogy ott valamikor kisebb-nagyobb mélységben víz csörgedezett. A völgy szorul átok véleményem szerint arra mutatnak, hogy a Hovanetz és a Komlós-féle telken esetleg kisebb-nagyobb mélységben vízre lehetne találni. A budai hegyvidék forrásainak negyedik nagyobb csoportját a Lipót- mező, Hűvösvölgy képezi. Bár régi íróink legnagyobb része az itteni patakokról beszél, ma azoknak semmi nyomát sem találni. Még a múlt század közepén Buda környékének leírásáról szóló munkák között alig van olyan, amely a IIü- vösvölgyön és Lipótmezőn átvonuló Pál patakjáról ne tenne említést, amely a mai Ördögároknak felel meg. Ennek már Bonfiniusnál is megtaláljuk nyomát. Rupp Jakab „Buda-Pest és környékének helyrajzi története” című munkájában a következőket írja: „Középen a Szent Pál völgye terül, melyet nem ritkán igen megdagadó patak szel ketté, jobbra a többi közt Szt. Rókus, Szt. Fei’enc, Szt. Pál és Ökörrét, balra a Svábhegy- Kútvölgy és Zúgliget szőlőkoszo- i'úzta halmai emelkednek.” Az általam áttanulmányozott leírások- között Theodor Gettinger: „Die Umgebung von Pest und Ofen” 1865-ben megjelent munkája az egyetlen, mely az Ördögárok és annak folytatását képező patak kiszáradt medréről íbeszél. Dr. Gerlóczy Gyula és dr. Dulácska Géza által szerkesztett 1879-ben „Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leírása” cím alatt megjelent munkában az ördögárokról a következőket találjuk: (Vége következik.) tató á! zségét, amely ebben a Harang rácsolódik egységgé: a harang d a szegénynek fillérje és a ak pengője egyformán cseng res főpapi szertartást a pápai z éneklése követte, amit he] ás együtt énekelt a hivőkk( áldását adva távozott a pleb: ahol Sagmüller József apát,. vendége volt. A teán, amelyet pompás buffet körözött, résztvett a hercegprímáson kívül dr. Mészáros János prelátus, Bednárz Róbert kanonok, esperes-plébános, dr. Fallenbüchel Ferenc leánygimnáziuntí főigazgató, Bérezel Jenő, Borvendég Ferenc tanácsnokok, Szénié Miklós elöljáró, Répás József kanonok, dr. Forgách János alezredes lelkész, Met- telkei Frigyes egyházközségi elnök, Schödl Ferenc és neje a haranganya, Stercz István iskola-igazgató, R. Réw Sándor szerkesztő, dr. Heverj Gyula érseki titkár, Estiig Miklós világi pápai kamarás, Krebsz Ferenc, Leiner Mihály dr., Handlovits Miklós, Seres Béla káplánok, dr. Georgi István, Szlezák László harangöntő mester. ZviJ'Mí SZÁLL 'JA a legjobb, legolcsóbb jóté- konycéíá GVEkMílIÍ IP Of asztaltársaságoknak A legszegényebbekért! Az „Ujlak- Obudai jótékonycélú asztaltársaság” három héttel ezelőtt alakult a Bánffy- kávéházban, az Óbudát Újlaktól elválasztó Határ-utcánál. Minden kedden este találkoznak és szorgalmasan befizetik önkéntes adományukat, 50 fillért, egy pengőt. Az így összegyűlő pénzből a hideg idő beálltával összevásárolják a szükségeseket. Az asztal- társaság kereskedő tagja: Zichermann Antal, vele üzleti összeköttetésben álló nagykereskedőknél olcsó áron jó szövetet, bélésárút szerez, az asztaltársaság elnöke: Preisz Vilmos a saját műhelyében mérték szerint ingyen meg is varr ja a kabátokat, a halk- hangú Engel pedig elkészíti a cipőket. Közben Szenesné pumpol haris- nváravalót, a másik zsebkendőt és így tovább. Kedden, december hó 11-én délután 25 apró gyerek, fiúk és leányok, zsidók és keresztények feleke- zetre való tekintet nélkül kiválasztották a legszegényebb gyermekeket Óbudán és Újlakon s ott a kávéházban minden ünnepség nélkül felöltöztek tetőtől talpig, kaptak uzsonnát és szépen hazamentek. Senki sem szónokolt, senki sem szavalt. Este az asztaltársaság tagjai megtartották szokásos évi vacsorájukat, melyen igen szép számban jelentek meg a tagok és hozzátartozóik. Felköszöntőket mondottak: Preisz Vilmos, az asztaltársaság elnöke, dr. Orova Zsig- raond díszelnök, Káldor Gyuláné, az asztaltársaság aranyszájú titkárnője, dr. Wilhelm Jenő ügyvéd, Zichermann Antal, a vendégek közül Kemény Lajos hitk. elnök, Kozma Gyula hitk. elöljáró és Viraág Béla, a Budai Napló szerkesztője. Az estélyen jelen volt Fóthi Vilmos főv. bizottsági tag, Bogenfürst György VIII. kér. városbíró és a kerületi társaság színe-java. A. budai „33 football Clubja’’-nak csapata e hó 21-én karácsonyi túrára, Olaszországba utazott. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rá iioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszocsarnok A II. kér. Iparoskor alapszabályait e hó végéig módosítani kell s e célból december hó 27-én, csütörtökön, este 8 órakor rendkívüli közgyűlést hívott össze a kör elnöksége. ZV£RfiÓ-ná! valódi gyík-, és kigyócipők P 36 A Pénteki Borgazdatársaság — abból az alkalomból, hogy dr. Neu- scliloss-Knüsli Kornélt a mentőügy terén 25 éven át szerzett érdemei elismeréséül a, belügyminiszter kitüntette, — az Önkéntes Mentőegyesületnek 100 pengőt, — és hogy dr. Tury Zoltánt^ az újraalakult II. kér. Alt.^ Közjótékonysági Egyesület elnökévé megválasztotta, ennek az egyesületnek is 100 pengőt adományozott a „dr. Zborav Gyula, alap”- ból. jSopro n-O j 6 r I* TS" lf*TT uierí ez * legjobb és 1 SkcJta B y legmegbízhatóbb r«5*r ta iroda : Sopron-, Oyőr- és Vcsmeeve! ''"«JfszdaAábgl Bt. L, rehérvéri-uf27 Tci. 1. 1SK-01 Az újlaki Árpád-reálgimnázium Önképzőköre december 15-én nagyszámú előkelő közönség előtt a budai Katholikus Körben igen szépen sikerült előadást tartott, amelynek rendezése és sikere Gajda Béla igazgató munkáját dicséri. ÜVEG és PorceElán d i szműáruk karácsonyra! Tisztviselőknek kedvezmény! GÁL LAJOS Szénatér 7., BUDÁN. Q ÖLTI LÁSZLÓ Kertépítő kertészet' telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SO LTSZENTIMRE Pest megye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesztősége ad GYOMORBETEGEKNEK gyengélkedőknek, egészsé-eseknek, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt kellemes ízű, táol iló és könnyen emészthető tápszer a BUDAPESTI GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSÜLT (originale Wasserzwieback), mindennap friss és szakszerűen készített valódi grahamkenyér. CUKORBETEGEKNEK minden nap frissen sült és szakszerűen készített 300/o Allenronat-kenvér és Allenronat-kétszersült sacnarmnaj készítve. Allenronat-lisz’ (ülutenmehl) kapható ezüst koszorús sütőmester, tápszercikkek üzemében BUDAPEST, Sl., M ARGJT-KÖRÚT 16. TELEFON: AÜT. 512—26. Többszörösen kitüntetve: 1926. évi budapesti „Embervédelmi“ kiállításon Jiszoklevel és ezüstéremmel, 1926. évi kezmííiparos tárlaton aranyéremmel és az Országos Iparegyesület díszoklevelével. /Allem UIIdl-l\ClbZ,Li ÖU11 unia i awliivl NEUMANN BÉLA BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, 4. Sürgönyeim: „FŐTAKARÉK“ Alapítási év: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. kér., Horthy Miklós-út 1. I. kér., Krisztina-körút 133. II. kér., Fő-utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. V. kér., Nádor-utca 23. VI. kér., Andrássy-út 2. VII. kér., Erzsébet-körút 58. VIII. kér., Rákóczi-út 11. IX. kér., Vámház-körút 1. VIDÉKI FIÓKOK: Debrecen, Szent Anna-utca 13. | Nyíregyháza, Bethlen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS FOLYÓSZÁMLÁRA. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSÍTÁSA. — TŐZSDEI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA. — VÁLTÖK LESZÁMÍTOLÁSA. — ELŐLEGEK ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE.
