Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-12-02 / 931. szám

Budapest, 3928 december 2. BUDÁI NAPLÓ 3 ÍÍZÉCHEH9IG9ÖCTFÜRDÖ a modem orvosi tudomány min­den eszközével én a külön­böző gyógy eljárásotokon szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megközelíthető. SZEMÉLYI HÍREK: Marik Ernő krmfőtan. előadást tart ■■sí „Budai Társaskör’’-ben e hó 13-án, ■este fél 7 órakor „Londoni megfigyelé­sek” címen, amelyben beszámol Rothermere lordnál tett látogatásáról. A rendkívül érdekesnek ígérkező elő­adás után a megjelent hölgyek rész­vételével társasvacsora lesz. Lendl Adolf dr. egyetemi m. tanár, a fővárosi állatkert nyug. igazgatója is pályázik az Állatkert most betöl­tésre kerülő igazgatói állására. Szigeti Jánost, a felsőház tagját, főv. bizottsági tagot választotta meg elnökének a tabáni róm. kath. egyház- község. id. Tóth Imre gyáros hülés követ­keztében megbetegedett, de orvosi se­gítséggel állapota már annyira javult, hogy ismét látogatja Katona József- utcai gyára irodáját. Sztróhay István megvette Burchard Bélaváry-esaládtól a Hidegkuti-út 87. számi! ingatlant 75 ezer pengőért. Peterdy Sándor írónak, a Hollós Mátyás Társaság titkárának most je­lent meg „A korpádi legenda” című pompás regénye. Az ismert írónak ez a tizenhetedik értékes kötete, amelyet legközelebb ismertetünk. Knick Elemér dr. ügyvéd hirtelen megbetegedett s így az által e hó 30-án •p Budai Polgári Körben rendezett borestén sem jelenhetett meg. Czölder Dezső festőművész, a Hol­lós Mátyás Társaság tagja december hó 6-án nyitja meg képkiállítását: I., Ferry Oszkár-u. 4. Brunekker Lajos főv. bizottsági ta­got, a III. kerületi érdekek agilis szó­szólóját nov. 24-én este autó gázolta el. Súlyos sérüléseivel az Irgalmasok kórházában ápolják. Vértes Emil, a Fővárosi Kereske­dők Egyesülete elnökét meleg ünnep­lésben részesítették abból az alkalom­ból, hogy a kamara őt a Budapesti Nemzetközi Vásár ügyvezető alelnö- kéül meghívta. Zilahy Dezső, a főváros Idegenfor­galmi Hivatalának igazgatója, kül­földre utazott. Először Svájcba megy, majd onnan több külföldi állam ide­genforgalmi kongresszusán képviseli a magyar és a fővárosi idegenforgalmi intézményeket. Huszár Elemér dr. pesti segédlel­készt nevezte ki a bíboros hercegprí­más a zugligeti templom ideiglenes plébánosává. Barabás Atala festőművész műte­remkiállítása Nizza, Florenz, Mün­chenben festett képeiből megnyílt Magyar-utca 52, IV. em. alatt. Meg­tekinthető 10—1 óra között. K.rivoss Ár padi A társadalom újra élni kezd! Es mintahogy az egész társadalom kezdi pozícióját megszilárdítani, a maga jövőjét megteremteni; hasonlóképen ti nagy egységnek kisebb, de szintén homogén része is felfigyel az idő hívó szavára, hogy érdekeit megvédje, jo­gos kívánságait az állam és a társa- dalom-szabta keretek között megva­lósítsa. Hosszú, letargikus állapotból való szabadulás előszele a Budái Napid múlt vasárnapi számában Kri­voss Árpád tollából megjelent cikk. Bátorsággal áll az iparosság élére és oly megkapó erővel hirdeti az eddig mellőzött társadalomnak, az iparos­érdekeknek megvédését, úgy belső, mint külső életében bekövetkezendő változások szükségességét, amilyen gondolatok csak puritán jellemű, ön­zetlen és abszolút, becsületesen gon­dolkozó ember lelkében születhetnek meg. A múlt politikájában szokatlan lehetett, hogy „ügyvéd” álljon az ipa­rosság félére és gyakorlati „jogász” vívja végig az iparos-társadalom har­cait; de ahogy minden elnyomott, ám jobb sorsra érdemes osztálynak meg­születik a maga úttörője — hasonló­képpen az iparosság is érdemes har­cos vezért kapott a Budai Iparos- Szövetség elnökében, Krivoss Árpád személyében^; és amíg másoknak az ilyen tisztség csak hatalmat ád, te­kintélyt biztosít — Krivoss számára ez csak ^munkát jelent, hiszen ugar­ból benőtt területet kell rózsaligetté, sőt mi több, otthonná varázsolni, mert az Ur 1928-ik esztendejében éb­redtünk arra a szomorú valóságra, ímgy: — otthona sincs a budai ipa­rosságnak! Ne kutassuk: kié a fele­lősség,^ ne keressünk bűnbakokat, mert ma már vége ennek a struccpolitiká­nak! A mai idők tetteket, embereket kivannak, akik cselekedni és az ideá­lokért ádozatokat is hozni képesek. Krivoss Árpád minden idejét a köz­nek szenteli, az elhagyottakat magá­hoz öleli, mások érdekeiért tud lelke­sedni. Krivoss nemcsak elnöke a Bu­dai Iparos-Szövetségnek, hanem puri- fikátora is, aki hozzáértő szakavatott- sággal ki fogja gyomlálni a politikai dudvát. Száz kézzel dolgozik az ipa­rosság érdekeiben, szeretettel fogadja a hozzáfordulókat, hogy szive jósá­gát másokkal is megosztva, a sivár jelent megelégedetté, az elkövetke­zendő jövőt pedig boldoggá tegye. A budai iparosság székházának Krivoss Árpád által felvetett gondo­lata is bizonyítja az ő gyakorlati ér­zékét, amellyel kiemelheti a budai ipa­rosságot az ő elveszettnek hitt és megpecsételt sorsából, és beállíthatja a politika frontjába, hogy mint ösz- szeforrott egység vívja meg élet-ha­lál-harcát, mai válságos helyzetében. Örömmel vállalta Hadik János gróf és Becsey Antal vezetése alatt álló Országos Kézműves Testületnél az adók és illetékek, s főleg az iparos- biztosítás szakosztályának előadói tisz­tét. Ezzel belekapcsolja a budai ipa­rosok ügyét, az országos mozgalomba, ami kétszeresen biztosítja a sikert. dr. Tanoss Dezső Korcsolyázók! Mindenki váltsa meg jegyét a B. B. T. E. kor­csolyapályájára, ahol a beíratá- sok nov. 29-én kezdődtek meg és tartanak dec. 10-ig. (Ezután a bérlet már drágább.) Régi tagok­nak a bérlet ára ugyanannyi mint tavaly: 16 P, köztisztviselőknek 12 P. Uj tagoknak a beíratási dí­jat külön kell fizetni. Elzárt út. A Harangvölgyön át emberemlékezet óta egy magánút ve­zetett, e terület birtokosa: báthori Sigray Pál engedelmével. Az egész Harangvölgy utóbb egy részvénytársa­ság, majd az állam birtokába került s a terület jelenlegi bérlője az utat a nagyközönség elől elzáratta, úgyhogy a kirándulók most csak nagy kerülővel juthatnak el a Fácán-teleptől a Norma­fához. Az iát újbóli megnyitását vágj'' új utat kér a várostól a Zugligeti Egyesület. Nőrendőrökről folyt a szó egy tár­saságban és Székely Vladimir meséli: — Nem tudom elképzelni! — mondta egy szkeptikus, — hogy nő rendőr lehessen. Tájékoztatás kedvéért meg kell je­gyezni, hogy barátunk — nőtlen vala. — Nincs meg a nőnek határozott­sága, energiája . . . — Nono! Azt nem mondhatnám! — mondotta kissé borongósan Bernát, a közismert családapa. Én inkább az ellenkezőj ét konstatálhatnám. — Hát téved! — folytatta még na­gyobb hévvel fiatal barátunk. Csak egy helyzet például! Mit csinál mond­juk egy nőrendőr, akinek az útjába a sors egy erőszakos részeget hoz. Or­dít, mindenkit leüt. . . — Hát beviszi a rendőrségre. — És ha az nem akar menni?! Bernát, a közismert családapa, ha­miskásan hunyorgat: — Akkor — becsalja! — mondja. Nász. Kedves esküvő készül decem­ber hó 8-án este 6 órakor a krisztina­városi templomban, ahol Pestnek egyik régi polgári családjának tagja, Holndonner József ismertnevű pék­mester oltárhoz vezeti egy budai csa­lád köztiszteletben álló sarját: Sto- wasser Fricikét. A két családnak rendkívül nagy ismerősköre és kiter­jedt rokonsága van Budán és Pesten. Herzog Klárika, a Révai-nyomda tisztviselőnője és Frankfurti Imre december hó 9-én d. u. 3 órakor a Nagyfuvaros-utcai izr. templomban tartják egybekelési ünnepélyüket. ©őrbe tükör Régen volt; 1924 elején történt. Ripka Ferenc akkoriban még ki sem bontotta volt községi pártzászlaját. Egy szép napon Kapcza Imréhez be­állít egv szintén a Krisztinában lakó barátja s egy pártjellegű gyűjtőívet rak elébe aláírás végett. Látva azt, hogy a különben szívesen adakozó Kapcza a gyüjtőív szövegé­től nincsen valami nagyon elragad­tatva, ekkép igyekszik őt kapacitálni: Tudod Imrém, most olyan idők jár­nak, amit legjobban ezzel a német közmondással „Mit den Wolf-en muss man heulen” lehet jellemezni. A humoráról és székely furfang já­rói híres Imre gazda az ívet vissza­adja baratjanak, mondván: Kedves barátom, mi már évtizedek óta ismer­jük egymást s nagyon jól tudod, hogy az én nevem Kap-cza, nem pedig Ad-cza. * A kitessékelt pártgyűjtő nagyot nyelt s hogy erőt meríthessen a to­vábbi gyűjtéshez, betért a „Pozsony” vendéglőbe egy pohár jó borra. Rög­tön kiderült az arca, amikor egy asz­talnál Ripka Ferenc immár krisztina­városi palatínusává lett Ziegler Gézát pillantotta meg. Na, gondolta magá­ban, nagyszerű alkalom a csorba ki­köszörülésére. Megfelelő bevezetéssel Ziegler elé tolja a gyűjtőívet. A remélt vaskos obulus helyett a Krisztinaváros ra­gyogó kedélyű vezéremberétől a követ­kező választ kapta: Kedves barátom, jóllehet, nagyon hangoztattad keresz­tén yi mi voltotokat, én mégsem vehe­tek ebben részt, mert ti világi keresz­tények vagytok; én meg, jegyezd meg jól, „Ferenc,”-es vagyok. * Az alábbi szójáték megértésére tudni kell azt, hogy a világhírű kert- és parktervezőt, aki Versailles-ban a francia királyok paratlan szépségű parkját megalkotta, Le-Nötre András­nak hívták. (1613—1700). Történt pedig, hogy a Krisztina egy bájos, intim cukrászdájában, a „Ravasz”-ban kisded budai társaság ült együtt. Dobozy Rikárd viszi a szót. Meséli, hogy milyen jól érezte magát előző este egy nagyobb társaságban s hozzáteszi, hogy a Morbitzer is ott volt. Elnök Willy a pesti Morbitze- reknek is jó pajtása lévén, éppen egy francia élclapot nézegetett és önkén­telenül is franciául kérdezte: Le quell (Melyik?) Amire Rikárd barátunk gondolkozás nélkül visszavágott: Le nőtre de Bude. (A mienk, Budáról.) Csakhogy ez azt is jelentheti, hogy: a budai Le-Nötre. Ez pedig nagy szó. _____ Agis Z. El temetett források A fürdőügy fellendüléséhez — Budapest Fürdőváros Egyesület, az Idegenforgalmi Szövetség, a Dunai Szövetség megalakításához megadta az impulzust a Hollós Mátyás Társaság által dr. Ripka Ferenc elnöklete alatt rendezett ankét, mely Buda gyógyforrásai­val foglalkozott és felkeltette úgy a kormány, mint a székesfőváros illetékes köreinek figyelmét. Most az eltemetett hegyvidéki források érdekében rendez hasonló ankétot, amelyhez most küldi szté a ház- nagyi iroda (I., Bors-u. 24, tele­fon 502—96) a meghívókat. A Budai Napló olvasóit az alábbi meghívó útján ez úton hívja meg a Hollós Mátyás Társaság: MEGHÍVÓ. Vízszegénynek mondják a budai hegyvidéket és — eltemetett forrásai vannak!. . . Mintha az ember ereit kötnék le, hogy az éltető vér ne jus­son el a szívéhez. Hol vannak ezek a források? — a hidegek — a melegek! Hol vannak azok a bűvös területek, itt a. mi hegyeink között, a völgyek ölén, ahol sohasem áll meg a hó? — ahol örökké zöldül a fű? — ahol kü­lönleges virágok fakadnak? Ezt óhajtja sorozatos értekezleteken fel­tárni, köztudomásra hozni a Hollós Mátyás Társaság, írók. művészek és tudósok egyesülete Budán, és rendezi e fontos ügy érdekében első értekez­letét 1928. december hó 10-én este 7 órai kezdettel, a Császárfürdö föld­szinti „Hollós Mátyás termé”-ben. Előadók: saját tanulmányaik és ku­tatásaik alapján: dr. Eperjessy Ist­ván tanács jegyző, dr. Tausz Béla fő­orvos, az Idegenforgalmi Szövetség igazgatója, mely értekezletre meg­hívja az érdeklődőket, Budán, 1928 Karácsony havában, kiváló tisztelettel az Elnökség. — Továbbiakról újabb értesítés. Mikulás-napot rendez a „Budai Polgári Kör” és „Hölgyosztálya” (II., Szilágyi Dezső-tér 5) december hó 5-én, szerdán délután 5 órai kezdettel a karácsonyi segítő akció javára és a gyermekek és az ifjúság számára ked­ves műsorral, amely szerint Margit néni mesél, — Verderber Ili, Preszter Tibor föllépnek „A kérő” című víg­játékban. Szombathelyi Blanka. Wla- dár Margit előadnak és Fiedler, a hasbeszélő kacagtató jeleneteket mu­tat be. Lovag Kriegs au Kató, Krämer Eva. Kerékgyártó Pali, Morell Egon, Széchy Laci, Hoffmann Bandi, Bole- mann Laci tűn dér jelenetet adnak; Bolemann Laci és Hoffmann Rudi egy páros jelenetben lépnek fel. Be­fejezi az estét: Jön a Mikulás! Ruha­tár (kötelező) 1 pengő. Tánc. Buffet. ^ Kedvezményes árú jegyek kapha­tók és előjegyezhetők a Budai Tár- saskör-ben a Zeneművészeti főiskola termeiben rendezendő hangversenyek­hez, a háznagynál minden csütörtö­kön este 6—8 óráig, előjegyzések tele­fonon naponkint délelőtt: 526—76. Panasz. Az elég meredek Alma­utcát most tavasszal olyan sima bitu­menes útburkolattal látták el, hogy kis eső esetén is hanyatvágódik rajta az elcsúszott ember, — és azért 340—1600 pengőig róttak ki a te­lektulajdonosokra. Ezek most Loósy Viktor József krmfőtan., Fischer Ágoston és Szentessy József vezeté­sével deputációba jártak Schaffer ta­nácsosnál, hogy ezt a hozzájárulást törüljék, mert nem is kérték, de szük­ség sem volt rá. Már most is repede­zik ez az útburkolat és jövő tavaszra újból csinálhatják. A törlést egyelőre meggondolják. Kultúrházat épít nyugdíjasai javára a Délivasút (Duna-Száva- Adria vasút) társaság az Alkotás­utca és Krisztina-körút sarkán, ahol az állomás végződik. A mos­tani nyers kőfal helyén üzlethelyi­ségek lesznek, az emeleten pedig v igadószerü h a n gversen y t ennek, azok felett pedig lakások. Úgy ter­vezik, hogy a kultúrházban szín­paddal <el Látott mozs-színház is épüljön. Budai Társaskör e hó 6-án, csütör­tökön este fél 7 órakor választmányi ülést tart. Borestét rendez a „Budai Társas­kör” december hó 6-án, este 8 órakor, amelyen a borgazdai tisztet Balázs Farkas, Holub Jenő, Prinner Ede és Szentesy József vállalták. Veszedelmes gyalogút. Korlátot kér a V iranyos—Kútvölgyi Egyesülői a Galgóczi-út és a Zalai-út folytatását képező nagyforgalmú névtelen gya­logút mellé és sürgeti ezt Bérezel Béla elnök. Mindkét út mellett 7—8, sőt né­hol 12 m mely árok húzódik, amelynek szélén semmi sem védi meg a járókelő­ket a lezuhanástól. A Zalai-út folyta­tását képező névtelen gyalogút, amely a Hunyadormon és Virányoson lakók­nak legrövidebb útja a villamoshoz s így számosán használják, alig 2 lépés széles és valóságos csoda, hogy korlát hiányában a téli sikos időben az árokbazuhanással senkit sem ért halá­los baleset. — Ugyancsak korlátot kért az egyesület a Kútvölgyi-út 69. és 67. számú házainál levő hirtelen kanyarodó mentén az úttest szélére. Az egyesület a költségek kímélése vé­gett kérte, hogy erre a célra a Diós­árok mentén, annak beboltozása foly­tán felszabadult 700 m hosszú korlát használtassák fel. Emberi csontokat találtak a Retek­utcai hurokvágánynál a villamossínek áthelyezési munkái közben. Mintegy másfél méter mélységben koponyákra és emberi csontokra akadt november 22-én a munkások csákánya. A csontok kiszedését nagy tömeg nézte végig; Az Anná-udvar építkezésénél 15—20 évvel ezelőtt hasonló leleteket találtak. Ezen a helyen temető volt egykor és ide­temették Werbőczy nádort is, „Die hauptstädtische ..." A budavidéki sváboknak hiába gründoltak új takarékpénztárakat Pesten. Azoknak a budai polgárság­gal volt rokonságuk, üzleti összekötte­tésük ás a budaiak a „Vaterländische” mellett csak a „Hauptstädtische Spar- kassa”-ban bíztak, ami átment a vi­déki svábok tudatába is.^ így nőtt naggyá az Egyesült Fővárosi, utóbb Egyesült Budapesti Fővárosi Taka­rékpénztár, vagy ahogy itt röviden nevezték, a „Vereinigte ^ Haupt­städtische”. Budai polgár, sváb gazda dehogv tette volna máshová a pénzét, mint ide. 1846 óta nagy idő telt el, új generációk jöttek és örökölték apáik, nagyapáik bizalmát e régi pénzinté­zet iránt. Az Egyesült Fővárosinak Buda volt mindig a legerősebb táma­sza és a jobb oldal minden részén voltak virágzó fiókjai. Az ország rom­lása ezt is megrontotta és bölcs volt a kormány elhatározása, hogy azt a nagy erkölcsi tőkét, amely ennél a pénzintézetnél felhalmozódott, nem engedte át a pusztulásnak és minden­képen elősegítette, hogy a székesfővá­ros ezt a maga érdekében gyümöl- csöztesse. a régi kereteket bővítse és gyengülő vérkeringését fölfrissítse. Budai ember alig vette észre, hogy a cégtáblákat átfestették, hogv változott valamiben a pénzintézet címe. Csak azt tudják itt, hogy most már Európa leggazdagabb fővárosa biztosítja a lassan ismét takarékoskodni igyekvő budai polgárság betétjét és annak ka­mat;? át. A Községi Takarékpénztár új igazgatósága gondosan megőrizte a hagyományokat,, nem változtatott a budai fiókokon, nehogv a betevőnek egy lépéssel is tovább kelljen mennie most, mint ahogy ment régen. Maradt a megszokott helyen, az ami volt: — a régi, a jó, a becsületes „Hauptstädti­sche” a budaiak patriarchalis taka­rékpénztára . A Napóleoni háború haáiárvái ja­vára hirdetett a budai redoutba nagy előadást egy 1810 április 16-áról kel­tezett plakát. Akkor mutatkozott be a Der Unverbrennbare. Mit tud ez az éghetetlen, de nyilván nem élhetetlen ember? Megragadja az égő parazsat és megeszi. Izzó vasdarabbal vakarja nyelvét és izzó vasdarabot nyaldos. Égő szenet tesz nyelve alá, amelyen egy nyers hússzeletet megsüt, miköz­ben fujtatóval éleszti a tüzet. Tenye­rén izzó fémlapot kalapácsol. Ezt a legutóbbit nyilván azért műveli, hogy ne unatkozzék a különböző tüzes menüalkatrészek felszolgálása közben. Még öt effélével gyönyörködteti a közönséget. Ekkor a tüzevés befejező­dött, mire a művész választóvízzel és koncentrált sósavval megmossa arcát és kimosta fogát. — így hirdették ezt 118 év előtt. KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. szám. 4 CT X I szénsavas nátront, •ill TíllinQ szénsavas meint, lU lUItUÜ szénsavas klornátriumot ■nBEBWBBKB e s magnéziumot tartalmazó hévviz küssoéity, csúz-, bőr- és csontbet ességek, fim mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyholyagbán- talmak, gyomorhurut és alhast pangás tlleiu Gőzfürdő: Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—I óráig nőknek hétköznap délután 2—7 óráig I! IVÓ KURAÜ Meleg szavakkal üdvözölte dr. Man- ninger Vilmos m. kir. közegészségi fő­tanácsos, egy. tanár a Budapest—Zug­ligeti Egyesület elnöke az egyesület választmányának november hó 11-én tartott ülésén Klozc Róbertét azon al­kalomból, hogy dr. Ripka Ferenc Bu­dapest székesfőváros 1 őpolgurmest ere, dr. Liphay Lajos székesfővárosi bizott- ságittag lemondása folytán megürese­dett helyre a székesfőváros törvényha­tósági bizottságába behívta. Klozc R ó­bert meghatottan mondott köszönetét az üdvözlésért és ígérte, hogy a Zugliget fejlesztésének ügyét most annál in­kább a szívén fogja viselni. A tönk szélén álló kisiparos-osz­tály szenvedéseiről beszélt a. fovaros közgyűlésén Fothi Vilmos bizottsági tag. Rámutatott, hogy a kisiparosság helyzete teljesen leromlott és hiteligé­nyei is megnehezedtek. Hogy a kis­iparosok hiteligényei könnyebben le­gyenek kielégíthetők, erre a __ célra 400 ezer pengőt adóit a főváros a Kisipari Hitelintézetnek. Tekintettől arra, hogy 50 ezer kisiparos van Bu­dapesten és egy kisiparosra 8 pengő esik, az adója pedig a statisztika sze­rint 50 pengő, javasolta tehát, hogy a jövő évben legalább annyit kell jut­tatni minden egyes iparosnak, mint amennyi adó esik rá Kívánatos volna a. veszteségi alapra is nagyobb Össze­get fordítani azzal, hogy a hitelfelte- telek megkönnyíttessenek, meri, ma, ilyen súlyos feltételekkel majdnem lehetetlen a kisiparnak hitelhez jutni. Szávav Zoltán szerzői estje lesz- csütörtök, december hó 13-án este fél 6 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A műsoron szerepel­nek: Sárossy Mihály, aki gitarkise- rettcl én oki i Szávav Zoltán megzené­sített költeményeit, Mátrai Erzsi elő­adó művésznő, aki szavalja őket. majd Kalmár Tibor. Medgyasszay Vilma, Kiss Ferenc, László Imre. akik zene­kari kísérettel éneklik az ő nótáit, jé­gül a saját költeményeit adja elő a szerző: Szávay Zoltán, aki egyúttal zeneszerző is. Jegyek 1—4 pengős árban kaphatók a Harmóniánál és Nádor Kálmán kottásboltjában. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Műsoros estét rendez a ITT. kér. Egyesült Polgári Társaskör Hajó­gyár-utca 2. sz. alatti ^ helyiségében december 1-én félkilonc órai kezdettel. Ez estén közreműködik Angermayer Béláné és dr. Bihari László is. Ven­dégeket szívesei] látnak, A „Három veréb”. Régi jónevű vendéglője ez a Vízivárosnak. Vala­mikor ez volt Budának a „pilseni”-je. A háború megviselte ezt is és volt tu­lajdonosa Schmidhofer Vilmos már nem tudta talpraállítani. Családi éle­tét ért csapások is zavarták munkájá­ban és végül meg is vált a vendéglő­től, új embernek adva helyet. A Ke- lenföldön ismert vendéglős, Winkler Antal vette át, akinek a Budafoki- úton van jól bevált üzlete évek hosszú sora óta. Régi vendéglő, régi házban, mely aligha áll még sokáig, hogy új bérpalotának adjon helyet. Winkler vendéglős új elhelyezkedést keresett és átvette a „Három veréb”-hez cím­zett éttermeket, de tartja amellett Budafoki-úti vendéglőjét is. Messze vidéken híres borait áthozta ide is az új helyére, bevált jó konyháját és igyekszik megismételni azt, ami már sikerült neki a Kelenföldön, hogy ismét a régi nívóra, a régi hírére emelje a Fő-utcai vendéglőt. lomé ts cím CEJOZEME BUDÁK I., ORBANHEGY TUT 6. SZ. Telefon: Automata 534—11. O-Buda-UUnki TakoréKpénztdr Részvény Társaság Budapest, III. kér, Lajos ucca 148 szám. ] Telofon: Automata 624—57. Betéteket elfogad könyvecskékre is folyószámlákra a leg­magasabb kamatozás mellett. Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlákra, értékpa- pirokraalegelő jyösebb feltételek mellett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom